udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 134016 találat lapozás: 1-30 ... 85291-85320 | 85321-85350 | 85351-85380 ... 134011-134016

2010. január 18.

Falurombolás RMDSZ-es kormányzati segítséggel
Több falusi iskola megszűnéséhez vezethet a kormány intézkedése, amely a fejkvóta bevezetését irányozza elő szeptember 1-től. Különösen súlyosan érinti az udvarhelyszéki falvakat ez a határozat, mert eltérően a csíki és gyergyói térségtől itt apró, szétszórt a településszerkezet.
Udvarhelyszéken a közel 130 kisebb-nagyobb település megmaradását, jövőjét az iskola létezése döntő módon befolyásolja, ezt még az átkos kommunista diktatúrában is sikerült megőriznünk. A jelenlegi román kormány, amelynek szűklátókörű fiskális intézkedéseihez az RMDSZ hűségesen „ministrál”, veszélybe sodorja a székelyföldi magyar élet megmaradásának utolsó bástyáit, a falvakat.
A Magyar Polgári Párt figyelmezteti a hatalmat - újólag - gyakorló RMDSZ-t, hogy a bársonyszékek birtoklása nem jogosít fel senkit arra, hogy a világválságra hivatkozva „modern” falurombolásba kezdjen a Székelyföldön!
Tiltakozunk a magyar nemzetiségű tanárok tervezett elbocsátása, az iskolák felszámolása ellen! A magyar oktatási intézmények lététől függ fiataljaink jövője, szellemi fejlődése, az iskola megmaradásunk záloga!
Véleményünk szerint az RMDSZ-es kormány teljesen rossz úton jár, a decentralizáció helyett továbbra is Bukarestből akar megoldani minden gondot. A szubszidiaritás elvéről nem beszélni kell, hanem a gyakorlatba ültetni! Az adókat hagyják meg a helyi közösségeknek, azok sokkal hatékonyabban tudnak gazdálkodni velük, s biztos megtalálják a módját, hogy ne csak megtartsák, hanem fejlesszék is a falusi iskolákat.
2010. január 15
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnöksége és megyei önkormányzati frakciója nevében
Thamó Csaba. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. január 18.

Államtitkárokat nevesített az RMDSZ
Markó Béla RMDSZ-elnök szombaton, Kolozsváron, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülését követő sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a szövetség oktatási államtitkárnak Király Andrást, az aradi Csíky Gergely Líceum igazgatóját, volt képviselőt, míg külügyminisztériumi államtitkárnak Niculescu Tónit jelöli, aki már régebb is betöltötte ezt a tisztséget.
A mezőgazdasági államtitkár személyéről a jövő héten döntenek. „Fel szeretném gyorsítani ezeket a döntéseket, mivel nem engedhetjük meg magunknak, hogy több héten át csak ezzel foglalkozzunk – mondta Markó, hozzátéve: „minél jobban képzett és rátermett embereket szeretnénk jelölni.”
Markó a SZÁT-ülés után azt is közölte a sajtó képviselőivel, hogy nem lesz magyar alprefektus Kolozs megyében. „A Demokrata-liberális Párttal történő egyeztetések eredménye mindig kompromisszum” – vélte Markó.
Az RMDSZ egyelőre hat államtitkárt és egy kormányfőtitkár-helyettest ad a kormánynak. Az hogy lesz-e hetedik államtitkára a szövetségnek, az a kormány végleges szerkezetétől függ.
N.-H. D. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 18.

Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepelte Kolozsváron az RMDSZ
Annyi szépet és jót ránk hordtak itt, hogy csak győzzük a terhet – köszönte meg a hazai és határon túli vendégek méltató szavait Markó Béla az RMDSZ alapításának huszadik évfordulóján rendezett gálaesten.
Alapítói, egykori és jelenlegi tisztségviselői, valamint a történelmi magyar egyházak, a romániai, illetve magyarországi parlamenti pártok, és a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselőinek jelenlétében ünnepelte szombaton Kolozsváron fennállásának huszadik évfordulóját az RMDSZ. Nem volt véletlenszerű a helyszínválasztás, ugyanis 1990 januárjában éppen a kolozsvári Állami Magyar Színház épületében tartotta alakuló ülését a szövetség.
„Diktatúrát döntöttünk, demokráciát építettünk”
„Sokan felteszik ma a kérdést, hogy szükség volt-e létrehozni egy érdekvédelmi szövetséget abban a formában, ahogyan az 1989– 1990-ben létrejött. Sokan szerették volna azt látni, hogy több romániai magyar politikai csoportosulás jön létre akkor, majd rövid időn belül felmorzsolódik az országos politizálás színpadán. De nem így történt.
Az RMDSZ húsz éve a legstabilabb politikai csoportosulásnak mutatkozott és mutatkozik máig is: mi sem nevet, sem politikai programot nem cseréltünk fennállásunk óta” – mondta ünnepi beszédében Markó Béla. Az RMDSZ elnöke hozzátette: amellett, hogy az 1990 óta eltelt időszakban sikerült önálló magyar nyelven működő intézményeket létrehozni, helységnévtáblákat felállítani és javítani az útviszonyokon, a legfontosabb, amit fel tudnak mutatni, az a szövetség eszméje.
Mint elmondta, az 1989-es események és az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy a magyar anyanyelvű kisebbség nélkül nem lehet sem diktatúrát megdönteni, sem demokráciát építeni.
Határtalan dicséretek
A hazai, valamint a határon túli politikai pártok vezetői egyaránt méltatták az RMDSZ húszéves tevékenységét. „Az RMDSZ mint párt is, de annak vezetői és tagjai is bizonyították helytállásukat a romániai politikai életben. Most, hogy ismét szerepet vállaltak a kormányzásban, el tudom mondani, hogy a politikai hatalom jó kezekben van Romániában. A Demokrata–Liberális Párt és RMDSZ közötti koalíció sikeres mandátumot ígér Romániának” – tolmácsolta Emil Boc miniszterelnök gondolatait Ioan Oltean, a PD-L alelnöke.
A parlamenti ellenzéket egyedül a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Cristian Diaconescu képviselte, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttének széke üresen maradt. A húszéves RMDSZ-t felvételről üdvözölte Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője, majd Bajnai Gordon magyar miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta.
Megállapította: az RMDSZ nélkül nem beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar–román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Kasza József a vajdasági, Berényi József pedig a felvidéki magyar közösségek jókívánságait hozta el Kolozsvárra.
Intő szó Máraitól
Az ünnepi gálaest fénypontját az évfordulós emlékplakettek átadása jelentette: az RMDSZ vezetősége méltatta mindazokat az alapító, egykori és jelenlegi tisztségviselőket, közéleti személyiségeket, akik részt vállaltak az érdekvédelmi szövetség munkájában. Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását bár a kolozsvári színpadon csupán húsz kiemelt személy vehette át, a kitüntetést 267 személynek ítélték oda.
„Úgy gondolom, hogy az RMDSZ valóban helytállt az elmúlt 20 évben, de mostanában egyre több szó esik az érdekvédelmi szövetség kapcsán a hatalomról, mint arról az emberjogi képviseletről, amit alakulásakor célul tűzött ki. Azt kívánom a mai RMDSZ-nek, hogy a hatalom szeretete ne győzze le a szerető haza hatalmát” – parafrazálta Márai Sándort az emlékplakettet átvevők nevében Cs. Gyimesi Éva.
Mit hoz a jövő?
A beszédet mondók többésge és a házigazda egyaránt megemlékezett az RMDSZ alapító nagyjairól, így az elhunyt Sütő Andrásról és Domokos Gézáról is, ám a jelenlevők nemcsak a múltba tekintgettek, hanem célokat is tűztek ki maguk elé. „Mára a romániai magyar kisebbség több joga is megvalósult ám még hátravan jó pár cél megvalósítása, így az önálló erdélyi magyar egyetem és a különböző autonómiák elérése” – mondta Markó Béla.
Az évforduló alkalmából megjelent az érdekvédelmi szervezet két kiadványa is: a Húszéves az RMDSZ című könyv a szövetség két évtizedes történetét, összes dokumentumát, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét foglalja egybe, az Évek és képek című kiadvány pedig közel 700 fotóban mutatja be a szövetség húszéves történetét megalakulásától napjainkig.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 18.

Markó: számos joggal élhetünk, de sok még a teendő
Se diktatúrát lerombolni, se demokráciát építeni nélkülünk nem lehet
Az RMDSZ stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt húsz évben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét, így a szövetség csak egyvalakihez van hozzáláncolva: saját közösségéhez – fejtette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Kolozsváron, az RMDSZ megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából tartott gálaműsoron. Az ünnepségen a szövetség vezető tisztségviselői és egykori alapítói mellett jelen voltak a magyar kormány képviselői, a romániai és magyarországi politikai pártok képviselői, a Kárpát-medencei magyar szervezetek, valamint a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek vezetői. Hivatalos volt az eseményre Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke is, aki azonban a novemberben püspökké választott Csűry István felavatásán vett részt Nagyváradon.
A Himnusz eléneklésével kezdődött szombaton az RMDSZ huszadik születésnapja alkalmával szervezett ünnepi gálaműsor a Kolozsvári Magyar Operában. Ezt követően Skovrán Tünde kolozsvári színművész Tompa László Vallomás című versét adta elő, majd Az elmúlt húsz év című rövidfilm után Markó Béla szövetségi elnök lépett színpadra, és köszöntötte a jelenlévőket. Az elmúlt két évtizedet értékelő ünnepi beszédében a szövetségi elnök kifejtette: a kommunista diktatúra utolsó éveiben felgyorsult a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város és falu nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, egyetlen önálló magyar középiskola sem volt. Közösségként szinte semmink se maradt, és a legnagyobb veszteség az volt, hogy a remény is eltűnni látszott. A nyolcvanas években egyre több magyar telepedett ki külföldre, úgy tűnt, hogy Románia egyszínűvé válik, és a kommunista nemzetállam teljes diadalt arat – mondta az RMDSZ elnöke.
Leszögezte: utóbb azonban az események bebizonyították, hogy mégis meg lehet itt maradni magyarnak, újjá lehet építeni az országot, és ezen belül a magyar közösséget.
Napok alatt többezren iratkoztak az RMDSZ-be
Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több száz­ezren iratkoztak be a szervezetbe, amely azóta is él és képviseli a magyar közösséget. Markó Béla szerint a magyar közösség tudta, mit kell tenni: szövetséget kell létrehozni, el kell kerülni a pártosodást, egységesen kell fellépni, erőt, szolidaritást kell mutatni, és azonnal el kell kezdeni a politikai küzdelmet. Az RMDSZ elnöke utalt a közösségen belüli vitákra és véleménykülönbségekre is, ám hangsúlyozta: Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította, hogy ebben az országban a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Markó Béla kiemelte azt is, hogy fejet kell hajtanunk az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az emléke előtt is.
Kiemelte: az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást végigvinni az országban. Temesvár bebizonyította, hogy a diktatúrát nem lehet a magyarok nélkül lebontani, az elmúlt húsz év parlamenti küzdelmei és kormányzati szerepvállalásai pedig arról tanúskodnak: a demokráciát nem lehet nélkülünk felépíteni.
Az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott az utóbbi két évtizedben a szövetség eszméje – mondta Markó, hozzátéve: az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb politikai szervezete. Ennek az volt a feltétele, hogy a szövetség önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét – mondta. Mint fogalmazott, többször léptünk koalícióra, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz.
Kitüntették azokat, akik sokat tettek a szervezetért
Ma a magyar közösség számos olyan jogot tudhat magáénak, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztottak, és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990-es véres márciusa alkalmával próbáltak távol tartani – hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke, emlékeztetve egyben arra is, hogy mennyi minden nincs még az állami magyar egyetemtől egészen a különféle autonómiákig, illetve hány jogunk van papíron, amit a gyakorlatban még csak részlegesen alkalmaznak.
Ne adjuk fel Kolozsvárt
Markó Béla beszédét követően a meghívottak ünnepi köszöntései, felszólalásai hangzottak el. Elsőként Kántor Lajos kolozsvári irodalomkritikus, a Korunk című folyóirat volt főszerkesztője szólalt fel, aki mint az RMDSZ egyik alapítója osztott meg néhány gondolatot a jelenlévőkkel. Beszédének vezérgondolata az volt, hogy ne adjuk fel Kolozsvárt, amely szerinte „fel nem adható város”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ története szempontjából is jó választás volt Kolozsváron megszervezni 1990. január 7-én a szövetség első tanácskozását, most pedig a huszadik évforduló alkalmával tartott ünnepséget. Végezetül Kántor „jó választásokat” és „jó válaszokat” kívánt az elkövetkező húsz évre az RMDSZ-nek.
A határon túli magyar szervezetek nevében Kasza József kifejtette: fejet hajt az RMDSZ által az elmúlt két évtizedben elért eredmények előtt, amelyek szerinte az elkövetkezőkben sem fognak elmaradni. Az elmúlt években a politikából visszavonult újvidéki volt polgármester az anyaország és a határon túli magyarság viszonyáról szólva hangsúlyozta: általában az anyaországtól segítséget vár az országhatáron kívül élő magyarság, most azonban olyan időket élünk, hogy utóbbiaknak kell segítséget nyújtania az anyaországnak ahhoz, hogy talpra álljon, és ne vesszen el.
Emil Boc miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Oltean olvasta fel. Levelében a kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, komoly, kiegyensúlyozott és pragmatikus politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a társadalom demokratizálásában. Boc üzenetében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-el való partnerség a hatékony kormányzás és az etnikumközi együttműködés modellje lesz. A Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről Cristian Diaconescu alelnök vett részt az ünnepségen, aki pártja jókívánságait tolmácsolta, és azt hangsúlyozta: még sok a közös tennivaló.
Az RMDSZ megkerülhetetlen szereplő
Bajnai Gordon magyar miniszter­elnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar-román együttélés új korszakáról, közös kormány­ülésekről. A politikus szerint az elért eredményekhez nagy elszántságra, bátorságra és kompromisszumkészségre volt szükség. Úgy vélte, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, és példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.­Végezetül Gémesi Ferenc egy emlékplakettet adott át Markó Bélának, amelyet a magyar kormány ajándékozott az RMDSZ-nek a huszadik évforduló alkalmával. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Lendvai Ildikó pártelnök tolmácsolta. A magyarországi politikus párhuzamot vonva a két párt között hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz és válságos időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősséget rótt rájuk. Mint fogalmazott, az RMDSZ útja továbbra is változatlan, és a felelősség útját kell követnie.
Kedélyes beszélgetésekre is jutott idő az RMDSZ-es politikusok között
Harrach Péter, a Fidesz-KNPP képviselője, az Országgyűlés alelnöke kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a nemzeti egységet megvalósítsa, és amelyre az összmagyarságnak szüksége van – mondta Harrach Péter. A kettős állampolgárság megszerzését könnyítő, kudarcba fulladt 2004. december 5-i népszavazás miatt a határon túli magyarságot megkövető politikus hozzátette: áldozatvállalások és kompromisszumok árán is meg kell teremteni a nemzeti egységet. Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője elmondta: az erdélyi magyar méltóság nyilatkozik meg jelen ünnepségen. Kifejtette ugyanakkor, hogy az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon, mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik.
A Magyar Koalíció Pártját (MKP) Berényi József képviselte, aki a két határon túli magyar közösség helyzete között vont párhuzamot. A szlovákiai politikus elmondása szerint nagyon sok a hasonlóság a két közösség életében, és mint ilyen, az RMDSZ sok esetben példát mutat számukra.
Kétszáz személyt tüntettek ki
Az ünnepi köszöntések után emlékplakett-átadásra került sor: az RMDSZ vezetősége Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotásával és dísz­oklevéllel ajándékozott meg több mint kétszáz személyt, aki az elmúlt húsz évben valamilyen formában hozzájárult a szövetség megalapításához és működéséhez. Nevükben Cs. Gyimesi Éva egyetemi professzor mondott köszönetet: az értelmiség és a hatalom között párhuzamot vonva arra intett, hogy ne tévesszék soha össze a hatalom szeretetét a szeretett haza hatalmával.
Markó Béla szövetségi elnök az évforduló alkalmával bejelentette: bejegyezték a Kós Károly Akadémia Alapítványt, és a Szabadság napilapot kiadó Minerva Egyesülettel közösen egy erdélyi művelődési központot hoznak létre Kolozsváron.
Az RMDSZ ugyanakkor két kiadványt is megjelentetett: a Húszéves az RMDSZ című könyvet, amely a szövetség két évtizedes történetének kronológiáját, iratgyűjteményének egy válogatását, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét tartalmazza; a másik kötet pedig a közel hétszáz fényképet magába foglaló Évek és képek című fotóalbum.
A gálaműsoron fellépett ifj. Márkos Albert hegedűművész, aki id. Márkos Albert A táncban című művét adta elő. A jelenlévők Hatházi Andrást is hallhatták, a kolozsvári színművész Horváth István Tornyot raktam című versét mondta el. Végezetül a Harmadik zenekar kíséretében Demeter Panni népdalokat énekelt, majd a Bogáncs együttes néptáncokat adott elő.
PAPP ANNAMÁRIA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 18.

Megloptak
Plagizálás, vagy az Internet rossz vicce
Minden azzal kezdődött, hogy évtizedes kutatómunka után megírtam és megjelentettem a Kriterionnál a Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben című monográfiámat. Néhány nappal ezelőtt, amikor szörföltem az interneten, értesülnöm kellett arról, hogy ezt a könyvet nem én, hanem névrokonom, Balázs Attila írta. Mivel elég sokan viselik ezt a nevet, a tévedések elkerülése végett tisztázom: az 1955-ben Újvidéken született, majd Magyarországra áttelepült neves íróról, drámaíróról, műfordítóról, szerkesztőről van szó, akiknek számos regénye sikert aratott, aki nem egy irodalmi díjban részesült.
A www.bookline.hu honlap eladásra kínálja Balázs Attila munkáit, könyveinek címlapjai színesben láthatók, a Kinek Észak, kinek Dél, A meztelen folyó a Vágyak gyűjteménye című és a többiek, köztük a Bölcselet az Erdélyi Múzeum Egyesületben. Ennek a borítólapján csak nagyításban volna olvasható az igazi szerző neve, de minek ez, amikor a könyvterjesztő vastag betűkkel kiírja: ezt a kötetet is ő írta. A hirdetés pontos: Bölcselet az Erdélyi-Múzeum Egyesületben – Kriterion Kiadó, 2007 – 242 oldal – Kötés: papír / puha kötés – ISBN: 973260951 X. Csak az auktor neve nem stimmel.
A www.nimezis.hu honlap ugyancsak a szépíró névrokonom művei közé sorolja a könyvemet. E két reklámhirdetés között legfeljebb az árban van némi eltérés: az egyik a mindkettőben megjelölt 2100 Ft-hoz viszonyítva 15 %-os engedménnyel 1785 Ft-ért, a másik 16 %-os engedménnyel 1760 Ft-ér kínálja a regényíró könyvét. Az Animare Webáruház sem maradhatott le, a webshop.animare.hu honlapon terjeszti a szép írónak tulajdonított munkát. A kiadón, az oldalszámon s a többi adaton túl némi többletinformációval is szolgál: „Aranykártya: 20 pont” (Nem tudom, ez sok-e vagy kevés?) S hogy azért a román olvasóközönség se maradjon le, a www.bookline.hu egy másik weblapján lejben is hirdeti Balázs Attila eszmetörténeti munkáját, mégpedig 32.9 RON-ban, persze 15%os engedménnyel 28.0 RON.
Tévedés ne essék. A neves írót, drámaírót, publicistát, műfordítót, a Sinkó-, Fórum Regény-, Madách-, az 1999 Évkönyv-díjas s annyi más elismerést kapott literátort a világért sem akarom plagizálással vádolni. Végül is nem a saját honlapján jelentek meg ezek az adatok. Az értelmező szótárak szerint plagizál az, aki más szellemi tulajdonát saját nevén adja elő. Ezúttal nem a „saját nevén”-ről van szó, de – még ha ezt a könyvterjesztők követik is el – arról igen, hogy valakinek a szellemi tulajdonát az önkényes névváltoztatással (formálisan) ellopták.
Az persze számomra rejtély, hogy Attila névrokonom eddig miért nem tiltakozott e neki tulajdonított kakukktojás-könyv besorolása ellen. Azt nem várom el a könyvterjesztőktől, hogy feltűnjék nekik: vajon itt minden rendben van-e, az újvidéki születésű, tőről metszett szépíró egyszer csak egy kolozsvári szakfolyóirat filozófiai munkásságáról közöl eszmetörténeti monográfiát? Ám neki, a közös családnevünk viselőjének, aki ugyancsak áldozat, mint én, ez feltűnhetett volna. Igaz, vannak olyannyira szerény emberek, akik nem követik nyomon saját könyveiknek a terjesztését.
Nagyon hálás vagyok a Kriterion kiadónak, s mindenek előtt az igazgatójának, H. Szabó Gyulának az odaadó fáradozásáért, minek nyomán e könyvem megjelenhetett. Megpályázta a kiadását és elnyerte, alaposan véleményeztette a kéziratot, gondosan megszerkesztették, példásan kinyomtatták, megszervezték a könyvbemutatómat, amelynek sajtóvisszhangja volt, lelkiismeretesen reklámozták a munkát. Ezért olvastam csodálkozva a kiadó honlapját (www.kriterion.ro), amelyen miután az igazgató bemutatja a szerkesztőség munkáját, közlik a náluk megjelent könyvek címét és szerzőjét. Ott van közöttük a Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben című is – ám szerzőjének Balázs Attilát tüntetik fel. Aligha hiszem, hogy valaki a kiadó berkeiből állította volna össze ezt a listát. Másra kell gondolni: a világhálón terjesztett hamis információt egy be nem avatott személy egyszerűen beemelte ebbe a lajstromba. Ez pedig az Internet rossz vicce. Sajnos, ha ebbe a világméretű információs rendszerbe bekerül egy hibás adat, ez – akár a lavinát okozó hógolyó – elindul a maga útján. Most aztán ember legyen a talpán, aki kikutatja: ugyan bizony ki indította el ezt a hógörgeteget.
Igen ám, de az Internet rossz tréfája vastagodik, egyre otrombább lesz. „Balázs Attila kötete” kezd hiteles, tudományos információs forrássá válni. Olvasom Tasi István honlapján (tasi.istvá[email protected]) a tudósszerző provokatív című szaktanulmányát: „Állatok vagyunk-e, vagy Isten fiai” A darwinizmus fogadtatása Magyarországon a kiegyezés időszakában, korabeli értelmiségi portrék és publikációk alapján. Beható szakmai elemzés ez, széleskörű tudományos apparátussal, a forrásanyag igényes megjelölésével. Ebben felfedeztem, hogy a tanulmányíró az én könyvemre is hivatkozik. Parafrazálja egyik megállapításomat, miszerint Brassai Sámuel bírálta azokat, akik a természettudományokból anyagelvű mondanivalót próbáltak kihámozni. A szaktudós a 27. jegyzetben gondosan meg is jelöli, honnan vette ezt az információt: Balázs Attila: Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben című könyvéből. S ez nem egyszerű elírás. Ezt bizonyítja az, hogy – miként a tudományos szakdolgozatoktól elvárható – Tasi István a közleménye végén közli a forrásmunkáinak a listáját, köztük ismét csak a névrokonomat megjelölve szerzőnek. Jó, jó, rendben van, az internetre sok mindent rá lehet kenni – ő a hibás! – , de azért bennem ott motoszkál valami: aki ezt az igényes tanulmányt megírta, gondolom nem csak a világhálón megjelent téves adatokból inspirálódott, kezébe vette a könyvemet, hiszen parafrazált belőle. Nem furcsa, hogy csak a családnevemig jutott, hagyta magát félrevezetni a Google kártékony tréfájától.
Na de azért ne csak szidalmazzuk a világhálót, van benne sok dicsérendő: a hibáit, csínytevéseit könnyű helyrehozni. Néhány kattintással törölni, helyesbíteni lehet mindent. De a tény mégiscsak tény marad: ha nem is szándékosan, de plagizálás történt. Nem kívánok elégtételt, csupán azt a néhány helyesbítő billentyű lenyomást várom el. A könyvterjesztőknek pedig köszönet azért, hogy olyan lendületesen reklámozzák a könyvemet Ft-ben meg RON-ban, tegyék csak továbbra is ezt – persze az igazi szerző nevével.
BALÁZS SÁNDOR. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 18.

Markó: Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben nem adta fel önállóságát
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - fejtette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, szervezet megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az RMDSZ elnöke az elmúlt húsz esztendőt felölelő visszatekintésében leszögezte: Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet.
Magyar és román pártok képviselői is köszöntötték az RMDSZ-t
Markó az állami magyar opera épületében az egykori alapítók, az erdélyi magyar civil szervezetek és történelmi magyar egyházak vezetői, a romániai és külföldi meghívottak előtt tartott beszédében felidézte: a diktatúra utolsó éveiben felgyorsult Romániában a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, nem volt egyetlen önálló magyar középiskola sem.
A nyolcvanas években egyre több magyar hagyta el Romániát, úgy látszott, hogy egyszínűvé válik az ország, és teljes diadalt arat a kommunista nemzetállam - mondta. Utóbb azonban bebizonyosodott, hogy Romániában mégis meg lehet maradni magyarnak. Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több százezren iratkoztak be a szervezetbe - emlékezett vissza Markó, aki szerint a magyar közösség akkor felismerte: szövetséget kell alkotni, el kell kerülni a pártosodást, azonnal és egységesen kell elkezdeni a politikai küzdelmet.
A szónok utalt a romániai magyarságon belüli vitákra, véleménykülönbségekre is. Tőkés László temesvári szerepvállalása azonban már akkor bebizonyította - fűzte hozzá -, hogy Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Szólt az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az érdemeiről is.
Markó szerint az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást véghezvinni Romániában. Az elmúlt húsz esztendő mérlegét megvonva megállapította: az RMDSZ olyan politikai erővé nőtte ki magát, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében vagy Európában. "Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az európai néppártnak" - magyarázta az erdélyi politikai szervezet vezetője. "Az RMDSZ a román politikai élet legállandóbb és legstabilabb politikai szervezete, mi sem nevet sem programot nem változtattunk és ez mindössze rólunk mondható el" - folytatta. A szervezet stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - mondta, hangsúlyozva: "Léptünk koalícióra többször, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz".
Az elnök véleménye szerint ma a romániai magyar közösség sok olyan jogot tudhat magának, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztották és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990 véres márciusa után távol akartak tartani. Az alkotmány garantálja oktatási és nyelvhasználati jogainkat. Ismét vannak hivatalos magyar nyelvű településnevek. "Kötelező módon használni kell a magyar nyelvet írásban és szóban az önkormányzatokban, a különböző hivatalokban" - hívta fel a figyelmet. Megemlítette a számos önálló magyar középiskolát, a kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatás és magyar nyelvű magánegyetemet. Hozzátette: mindezek mellett sok államosított ingatlant is sikerült visszaszerezni.
Markó azonban a hiányosságokra is kitért. "Mennyi minden nincsen még: az az önálló állami magyar egyetemtől a különféle autonómiákig" - figyelmeztetett. Mint elmondta sok joguk papíron létezik ugyan, azonban a gyakorlatban mindössze részlegesen alkalmazzák. "Messze vagyunk attól amit 1989 decemberében néhány év alatt reméltünk megvalósítani és íme, két évtized sem volt elegendő rá" - tette hozzá.
Emil Boc román miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Olteanu olvasta fel. A kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, kiegyensúlyozott politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a romániai társadalom demokratizálásában.
Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Gémesi szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.
Az RMDSZ kompromisszum-készségére Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke is felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősségét rótt rájuk.
Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a Fidesz és a KDNP nevében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a román többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a határon túli nemzetrészeket támogassa, a nemzeti egységet megvalósítsa - hangsúlyozta Harrach Péter.
Csapody Miklós az MDF nevében elmondta: az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 18.

Etnikai tisztogatást kiált az EMI
A város utcáinak régi magyar elnevezését tartalmazó és elemző kötetet mutattak be Nagyváradon. A szerző, Nagy József Barna azoknak az utcaneveknek a használatát ajánlja minden ott élő magyarnak, amelyek amúgy is közszájon forognak.
Bestseller született? Nagy József Barna (jobbra) utcanévtára már a bemutatón óriási sikernek örvendett
A nagyváradi utcák régi magyar elnevezéseit tartalmazó és elemző kötetet mutattak be péntek délután a Pece-parti városban. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében alig lehetett ülőhelyhez jutni Nagy József Barna könyvének bemutatóján.
A Várad lelke – nagyváradi magyar utcanevek címet viseli a hiánypótlónak is könnyedén nevezhető kötet. A könyvbemutató egyik szervezője, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) városi szervezetének elnökségi tagja, Csomortányi István azt mondta, a könyvnek eszköznek kell lennie abban a harcban, amelyet az erdélyi magyarság Trianon óta folytat. „Erdélyben mai napig etnikai tisztogatás folyik” – jelentette ki Csomortányi, bár hozzátette: ez nem fizikai erőszakban, hanem az ellehetetlenítésben nyilvánul meg.
„Elhitetik velünk, hogy vagy többségiként kell boldogulnunk, vagy nem marad más választásunk, mint a kivándorlás” – fogalmazott. A váradi EMI megalakulása, 2005 óta több ízben is követelte már a mindenkori városi hatóságtól az utcák magyar elnevezéseinek visszaállítását, vagy ha egyebet nem is, hát csak azt, hogy román utcanévtáblára kerüljön fel a köztér magyar megnevezése is – utca, tér vagy park. Utóbbira 2006 júliusában városi tanácsi határozat is született, ám azt gyakorlatba sosem ültették.
Az EMI ekkor már javában dolgozott egy, az 1941–42-ben használt magyar utcaneveket tartalmazó Várad-térképen, ez 2007-re el is készült, s a most bemutatott kötetben is megtalálható. Csomortányi arra az esetre is emlékeztette a hallgatóságot, amikor 2008 elején ismeretlenek felfestették a belváros házfalaira a magyar utcaneveket, a helyhatóság pedig rövid időn belül lemázolta őket, ám a mindenhol jelen lévő graffitiket a helyükön hagyta.
A szerző, Nagy József Barna, azoknak az utcaneveknek a használatát ajánlja minden váradi magyarnak, amelyek amúgy is közszájon forognak, s hiába nevezték át az évtizedek alatt más, akár magyar, akár román névre, megmaradtak a köztudatban. Ilyen például a mai Vasile Alecsandri, legtöbbek által Zöldfaként ismert utca, vagy a Széles utca, amely egyéb magyar nevet is hordott már. A mai Roman Ciorogariu, közismert nevén Úri utcát is Hitlerre nevezték át a két háború közötti rövid „magyar világban” – derül ki a könyvből, ám ezt a nevet senki nem tartotta észben.
Nagy József Barna a város szeretetének és a jó értelemben vett lokálpatriotizmusnak a fontosságára hívta fel a figyelmet, s ezt Tőkés László, a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is megerősítette. Tőkés új feladatként jelölte meg a város iskolaneveinek magyarosítását is, mondván: van olyan magyar többségű általános iskolánk Váradon, amely román nevet visel, s a két egyházi középiskola mellett egyedül a színmagyar Ady Endre Gimnáziumnak van magyar elnevezése. Tőkés ezután néhány díszoklevelet adott át azoknak, akik az EMI kezdeményezésére elkészített, magyar utcanevet hordozó házszámtáblát tették ki és tartották meg bejárati ajtajuk fölött.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 18.

Három erdélyi költő mutatkozott be Budapesten
Három erdélyi költő gyűjteményes kötetét mutatták be csütörtökön Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. Király Zoltán Férfifiók, Lövétei Lázár László Árkádia-féle és László Noémi Papírhajó című kötete kapcsán felmerült a találkozón a magyar nyelvű irodalom és az irodalmi élet mostanában talán legvitatottabb kérdése, a határok problémája.
„Ismét arra keresünk választ, hogy vajon egyetlen, magyar nyelven írt irodalommal kell-e számolnunk, amelybe minden, a világ bármely pontján, bármilyen körülmények között magyarul alkotott, irodalminak ítélt szöveget besorolhatunk, vagy sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy az irodalom nem csupán a született műről, nem csupán a nyelvről, nem csupán a befogadóról szól, hanem intézményekről, folyóiratokról, ösztöndíjakról, műhelyekről és táborokról, tagságról és támogatásról, körülményekről és túlélésről. Ilyen értelemben viszont elkerülhetetlen a határon túli irodalomról való gondolkodás” – összegezte a Krónikának a találkozón elhangzottakat László Noémi költő. Hozzátette: az, hogy ilyen eseményre egyáltalán sor kerül, bizonyítja, hogy bármilyen fogalmak szerint gondolkodunk is, az erdélyi magyar irodalom megkerülhetetlen.
Kiss Judit. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 18.

A magyar kultúrát ünneplik Erdélyben
Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok a héten a Magyar Kultúra Napjáról, amelyet 1989 óta ünnepel meg a magyarság január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Már ma megkezdődik a magyar kultúra napját körülvevő rendezvénysorozat Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester, illetve Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mond köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője, immár tizedik éve, majd S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét mutatják be ugyanott.
Másnap a Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, csütörtökön pedig a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, illetve Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, 24-én pedig váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
„A kultúra tartja egyben a nemzetet” A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet – jelentette ki tegnap Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen a magyarországi Szatmárcsekén.
Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől.
„Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” – mondta. Az államfő kiemelte: a magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben, és alkotja a magyar nemzetet, amelynek fontos alapköve a nyelv.
Leginkább ezért kell áldozatra készen lenni – figyelmeztetett Sólyom László. „Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberi jogi, valamint létkérdés is egyben” – hangsúlyozta az államelnök.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében erdélyi körutat tesz Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész. Ennek az első állomása Marosvásárhely, ahol a Látó Irodalmi Színpad a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem stúdiótermében látja vendégül a jeles anyaországi vendégeket. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó szervezésében szerdán író-olvasó találkozóra kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az esten a szerző jelenlétében mutatják be Sas Péter Kós Károly képeskönyv című művét.
Az ünnep alkalmával egész héten szerveznek rendezvényeket Háromszéken is. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatják be Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, illetve ide is ellátogat pénteken az Esterházy–Dés „duó”, akik előző nap Kézdivásárhelyen mutatkoznak be. A megyeszékhelyi városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Ugyancsak pénteken a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői hivatalosan is bejelentik, hogy 2010 a képzőművészet éve lesz Háromszéken.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen ma mutatják be a helyi Pallas–Akadémia Kiadó 550 kötetét, Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, míg Esterházy Péter és Dés László szerdán tart előadást.
Egész hetes kultúra napi rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Ennek keretében előbb elemisek, majd általános iskolába járó diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, de a hét folyamán lesz kerámiakiállítás, nyílik tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. Ugyanakkor a Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, de fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, illetve a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő a kultúra napja alkalmából.
Négynapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napjáról. A rendezvények sora szerdán kezdődik a Cseh Tamás-emlékkoncerttel. Másnap megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű kiállítását, illetve lapunk munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Január 22-én 19 órától Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A négynapos rendezvénysorozat zárónapján 19 órától a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a művelődési ház színháztermében. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 18.

Gémesi Ferenc: kiemelt feladat a szórványban élő magyarok támogatása
Kiemelt feladat a szórványban élő magyarok támogatása - mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a nemzetpolitika tavalyi eredményeiről és idei terveiről tartott hétfői tájékoztatóján.
A határon túli magyar közösségek 2009-es támogatásáról beszámolva Gémesi Ferenc közölte, hogy olyan kisebb lélekszámú közösségek, mint a horvátországi és a szlovéniai magyarok számarányuknál nagyobb mértékben részesültek támogatásban.
Hozzátette: a szomszédos országok magyarlakta vidékein megújult és felépült több oktatási intézmény. Megemlítette, hogy több kárpátaljai egyházi intézmény működése veszélybe került volna a magyar állam támogatása nélkül, mivel tavaly ősz óta nem kapnak pénzt az ukrán költségvetésből. Ezeken kívül főleg a román-magyar határon volt sikeres a "Varratmentes Európa" program keretében a hiányzó közúti összeköttetések újjáépítése, európai uniós támogatásokkal.
A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a 2010-es tervekről elmondta, hogy az idei évben a nemzetpolitika legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése. Nem változott 2009-hez képest a támogatások összege, a februárban ötéves Szülőföld Alap kétmilliárd forintos kerete. "Nem fogunk választási szempontú nemzetpolitikát folytatni, sokkal fontosabb a stabilitás, nem a közösségek bevonásával kell a belpolitikát alakítani" - tette hozzá.
A 2010-es év kiemelt feladatai között megemlítette az erdélyi Mezőségi Magyar Iskolaközpont létrehozását a Szamosújvárban (Gherla) már egy hasonló intézményt működtető Téka Alapítvány bevonásával. Korábbi példák alapján közös román-magyar finanszírozással valósul meg a központ.
A nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre kibővül 2010-ben. Több erdélyi oktatási és kulturális intézmény, irodalmi folyóiratok kerülnek be a közösségszervezés és a nyelvi-, kulturális identitás szempontjából fontos intézmények közé.
Folytatódik a csángó oktatás program a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) szervezésében. Gémesi Ferenc szerint "dinamikus növekedés tapasztalható a program hatására", folyamatosan nő a magyar nyelvet tanulók száma a Csángóföldön. A 21 helyszínen folyó oktatásból 8-ataz úgynevezett Gyermekek házában tartanak. Ezeknek az önszerveződéssel létrejött kulturális központoknak a támogatására külön programot indítanak az idén.
Ugyancsak kiemelt támogatást élvez majd Kárpátalján a Técsői (Tjacsiv) Református Líceum felújítása, amely "szórvány szempontból a 2010-es év egyik legnagyobb beruházása" - mondta Gémesi Ferenc, hozzátéve, hogy felépülhet a Nagyberegi (Veliki Berehi) Református Líceum is. Az új intézmény az angol testvéregyház és magyar kormány támogatásával valósulhat meg. A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján az egyházak oktatási szerepe jelentősebb, mint más régiókban.
Erdélyben az idén folytatódik a nagyenyedi (Aiud) vártemplom viharkárok miatt tavaly megkezdett felújítása. Tovább bővítik a vicei (Vita) árvaházat, amelyhez uniós forrásokat is sikerült találni.
Emlékeztetett arra, hogy az európai uniós pályázatok új lehetőségeket nyitottak meg az utóbbi években. Fennmarad az idei évben is Szerbia és Ukrajna kiemelt támogatás - fűzte hozzá.
A világ magyarságának tavaly meghirdetett Vándor magyar című internetes játékról elmondta, hogy több ezer jelentkező regisztrálta magát a honlapon (https://vandormagyar.hu), amely az igényeket is figyelembe véve február 1-től megújul. Forrás: MTI

2010. január 19.

Az EP Erdélyi Magyar Képviselőcsoportjának közleménye
Az Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportja a mai napon Strasbourgban megtartotta idei első ülését, melynek alkalmával a következőkben egyeztek meg.
1. 2010 februárjának végén közösen rendeznek ünnepélyes évkezdő találkozót jeles európai parlamenti képviselők részvételével, erdélyi nemzeti közösségünk jobb megismertetése és európai parlamenti támogatottságának erősítése céljából.
2. Annak ismeretében, hogy az illetékes bíróság elutasította a Ştefan Guşă volt vezérkari főnök marosvásárhelyi szobra felállításának a felfüggesztésére vonatkozó törvényes keresetet – az Európai Néppárt 2009. decemberi kongresszusának vonatkozó határozata értelmében, mely elítéli a kommunizmus szimbólumainak a feltámasztására irányuló törekvéseket, felemelik szavukat a vitatott szobor felállítása ellen. Ez a cselekmény a romániai forradalom megcsúfolását jelentené, annak 20. évfordulóján.
3. Erdélyi képviselőink elégtétellel állapítják meg, hogy az Európai Néppárt bonni kongresszusának egy európai kisebbségvédelmi keretegyezmény létrehozására vonatkozó határozata komoly előrelépést jelent a mindezideig háttérbe szorult EU-kisebbségpolitika tekintetében. Egyetértenek abban és összefognak annak érdekében, hogy EP-mandátumuk idején ez a célkitűzés megvalósuljon.
4. Az új esztendő és az újrakezdődő munka jegyében erdélyi képviselőink egyetértettek a további együttműködés szorosabbra fűzésében, valamint a kölcsönös kommunikáció javításában.
Strasbourg, 2010. január 19.
Az Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportjának Sajtószolgálata. Forrás: erdély.ma

2010. január 19.

Kelemen Hunor: Legyen a világörökség része a Csíksomlyói Búcsú!
Legyen a világörökség része a Csíksomlyói Búcsú! Újítsák fel Erdélyben az Árpád-kori templomokat! Ezek magyar szempontból a legnagyobb tervei Románia új kulturális miniszterének. Kelemen Hunor, aki egyébként az RMDSZ ügyvezető elnöke is, beavatja olvasóinkat a bukaresti kormánykoalíció politikai alkuvilágába.
„Az ortodox egyház nem akarta elfogadni azt, hogy magyar emberhez, vagy nem ortodox emberhez legyenek valamilyen értelemben kötve. Egyébként nem volt a tárcánál mindig a kultusz. 2001-ben Răzvan Teodorescu hozta a tárcához. Azelőtt is külön volt. Egy egyezség tárgya volt és az egyezség másik oldalán az erdőgazdálkodás van. Az erdőgazdálkodás a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozott és én azt mondtam a miniszterelnöknek – amikor mondta a kultuszt szeretné, hogy ha a miniszterelnöki hivatalba visszavinnénk, mert az ortodox egyház azt kéri, akkor én azt mondtam neki, amit ő mondott néhány nappal azelőtt nekünk, hogy nincs a politikában ajándék. Cserébe az erdőgazdálkodást a környezetvédelemhez kell hozni. Gondolkodott egy napot, utána felhívott és azt mondta, hogy igen, elfogadja, így lesz”. Forrás: Erdély.ma

2010. január 19.

A tanügy két nagy gondja: fejkvóta és leépítés
Aránytalanságokat, iskolák közötti nagy eltéréseket hozhat a fejkvóta szerinti finanszírozás a Hargita megyei iskolákban. Az összegek megyén belüli átrendezését azonban nem engedi meg az erre vonatkozó kormányhatározat. A megoldást a tanfelügyelőség az önkormányzatokkal összefogva szeretné megtalálni.
Mivel az 1618-as kormányhatározat csak oktatási szintekre, oktatási környezetekre és kisebbségi oktatásra lebontva differenciál, amikor különböző koefficiensekkel számol, bizonyos iskolák esetében a béralap már a naptári év közepén kimerül. Ezért kéri a megyei tanfelügyelőség további differenciáló koefficiensek bevezetését, valamint azt, hogy – indokolt esetekben – engedjék meg az iskolák, illetve önkormányzatok szintjén az összegek átrendezését, beleértve a harmadik és negyedik negyedévi költségvetés kiigazítását.
Csukás Levente, a megyei tanfelügyelőség gazdasági igazgatója a Hargita Népének elmondta, hogy tavaly két alkalommal kellett az oktatásban dolgozók létszámát felülvizsgálniuk. Először, amikor kiderült, hogy 2005 elején, a kísérleti megyei státuszból származó módosításokat a minisztérium ígéretei ellenére sosem hagyta jóvá, és az akkor keletkezett pluszállásokat fel kellett számolni. Másodszor a minden megyét érintő leépítéseket kellett végrehajtani. Akkor kilobbizták, hogy az országos szintű ötszázalékos helyett Hargita megyében csak négyszázalékos legyen a leépítés. Külön jogi személyiséggel rendelkező óvodák összevonásával és más, kevésbé fájdalmas intézkedésekkel sikerült ezt a feladatot megoldaniuk. Most két fontos, egymástól független, de hatásaiban összetartozó rendeletet kell gyakorlatba ültetni. A 114-es sürgősségi kormányrendelet ötszázalékos leépítést ír elő a tanügyben. Ez ősztől 328 állás megszüntetését jelenti Hargita megyében, ami viszont nem ugyanannyi embert érint – mondja Csukás Levente. Jelenleg keresik a megoldást, ám az idő sürget, már februártól el kell kezdeni a nadrágszíj megszorítását ahhoz, hogy augusztustól iskolák ne maradjanak pénz nélkül. A másik, megoldásra váró feladat az iskolák diáklétszám szerinti finanszírozása. Ehhez elsősorban vissza kellene állítani a 2005 előtti állapotot, amikor egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézményhez több iskola, óvoda is tartozott. Ráadásul sok olyan kis létszámú, falusi iskola működik, amelyeknek létjogosultsága a kevés gyerek miatt megkérdőjelezhető. A már meglévő iskolabuszokkal megoldható lenne a gyerekek néhány kilométeres utaztatása, a községközpontban levő, szakképzett pedagógusokat foglalkoztató, esetenként jól felszerelt iskolában pedig sokkal jobb körülmények között tanulhatnának. Mindezt azonban a helyi önkormányzatokkal közösen tudják csak tisztázni, megoldani. Azt tervezik, hogy az új főtanfelügyelő kinevezése után megbeszéléseket folytatnak a polgármesterekkel és iskolaigazgatókkal a legjobb megoldások megtalálása érdekében.
– Oktatási intézmények adminisztratív összevonásával iskolákat, osztályokat, és így természetesen pedagógusi állásokat lehetne megmenteni – mondja Waczel Ferenc, a tanfelügyelőség humánerőforrásokért felelős szakembere. Az iskolák létszám szerinti finanszírozását talán erre a naptári évre felfüggesztik, és az iskolák költségvetés-kiegészítést kapnak – bízik a legutóbbi hírekben Csukás Levente. Amennyiben mégis bevezetnék, akkor elkerülhetetlen lesz a leépítés. De más jellegű megoldást is javasol a tanfelügyelőség. Ilyen az alternatív oktatást jelentő Step by Step osztályok számára a fejadag növelése. A törvény ezen osztályok esetében két tanítónő fizetését engedi meg, a kormányhatározat viszont csak egyre ad pénzt. Pótlólagos fejadag bevezetésére lenne szükség a művészeti pótoktatásban részesülő diákok számára is. A megyei tanács, illetve a tanfelügyelőség hatáskörébe kellene tartozzon a külön koefficiensek megítélése azon iskolák számára, ahol két vagy több nyelven folyik az oktatás, a nehezen megközelíthető, kistelepülések iskolái számára, a PHARE- programokban részt vevő középiskoláknak és szakközépiskoláknak. A finanszírozásnál figyelembe kellene venni a tanári kar képzettségi szintjét is, hiszen a képzett tanároknak nagyobb béralapra van szüksége.
Mind a leépítésekre, mind a létszám szerinti finanszírozásra vonatkozó rendeletek életbe léptetése nehézségekkel jár, ráadásul sok tisztázatlan kérdést vet fel. Ezek megoldására azonban már most fel kell készülniük az önkormányzatoknak és az oktatási intézményeknek.
Takács Éva
Hargita Népe. Forrás: Erdély.ma

2010. január 19.

Lorántffy Zsuzsanna-évet kezdeményeznek Marosvásárhelyen
410 éve született és 350 éve halt meg Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony, a nevét viselő marosvásárhelyi egyesület éppen ezért a 2010-es évet a fejedelemasszonynak szenteli, és számtalan rendezvénnyel adózik az emlékének.
Lorántffy Zsuzsanna Ónód várában született 1600-ban, de a sárospatakiban nevelkedett. Szülei korán meghaltak, ezért már 16 évesen férjhez ment az ország leggazdagabb, legderekabb fiatal kapitányához, Rákóczi Györgyhöz.
Sok szomorúsággal megterhelt, törékeny gyermeklány volt Lorántffy Zsuzsanna, amikor férjhez ment. A gyenge fiatal lányból erős, határozott asszony lett, aki férjének igazi segítőtársa volt. 1630-ban Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, s a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a kollégium felvirágoztatására szentelte.
Marosvásárhelyen 1990 óta létezik a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, amely karitatív és kulturális célokat valósít meg. Az egyesület bemutatta a 2010-es évi eseménynaptárát: a már megszokott rendezvények mellett – Wass Albert-felolvasóest, operettest, mesemondó vetélkedő stb. – idén kiemelt figyelmet szentelnek annak fejedelemasszonynak, akitől az egyesület a nevét is kölcsönözte. Több szervezettel közösen uniós pályázatot tettek le több rendezvény megvalósítására is, emellett tervben van egy borhoz kötődő esemény megszervezése is, ugyanis a tokaji aszú megszületéséhez is volt köze közvetve Lorántffy Zsuzsannának. A fejedelemasszony udvari papja, Sepsy Laczkó Máté az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
Szász Cs. Emese. Forrás: Székelyhon.ro

2010. január 19.

A magyar nyelvű oktatást is érinti a romániai pedagógusok létszámcsökkentése
Románia magyarlakta megyéiben jóval kevesebb pedagógusi állás szüntethető meg az anyanyelvi oktatás megvédése érdekében, mint a főként románok lakta megyékben – állítják az érintett tanfelügyelőségek vezetői a román kormány pedagógusok elbocsátására vonatkozó tervéről.
Az illetékesek szerint a magyartanárokat azért nem lehet elbocsátani, mert ezáltal az anyanyelvi oktatás kerülne veszélybe. A magyarlakta térségekben az oktatási minisztériumnak csökkentenie kellene a megszüntetendő pedagógusi állások számát - írja a Krónika című kolozsvári napilap keddi számában.
Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő a lapnak elmondta, hogy a romániai főtanfelügyelők néhány napja egyeztettek a pedagógusok létszámcsökkentéséről Oana Badea oktatási államtitkárral. Keresztély Irma a találkozón felhívta a figyelmet a Kovászna, Hargita és Maros megyei különleges helyzetre, majd átiratban is kérte az oktatási tárcától, hogy módosítsák a Háromszéken leépítendő állások számát.
A megyei főtanfelügyelő szerint a kisebbségi oktatás helyzetét figyelembe véve Kovászna megyében legalább százzal kevesebb állást tudnak felszámolni, vagyis 221 helyett 121-et. A szaktárca képviselői azt javasolták, hogy számolják fel az állástöredékeket, a pluszórákat, és ily módon csökkentsék a költségeket.
Pásztor Gabriella, a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, hogy jogosnak tartja a kovásznaiak felvetését, és elképzelhető, hogy a tárca az elbocsátásoknál figyelembe veszi a kisebbségi oktatás sajátosságait.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által oktatási államtitkári tisztségre javasolt Király András szerint az anyanyelvi oktatás mindenképpen sajátos elbírálás alá esik, hiszen a szórványban nincs mód az osztályok összevonására, ami lehetővé tenné a tantestületek létszámának csökkentését.
Az Arad megyei politikus a lapnak elmondta, hogy egyelőre a minisztérium helyzetét megnehezíti, hogy a költségvetését már jóváhagyták, és kénytelen a meghatározott összegből gazdálkodni. Forrás: MTI

2010. január 19.

Vitára kerül a kisebbségi törvény
Folytatódik a kisebbségi törvény évekkel ezelőtt abbamaradt parlamenti vitája, erről egyezett meg az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), mondta el Markó Béla.
Nem a törvényjavaslat cikkelyeiről tárgyaltak, hanem megegyeztek arról, hogy cikkelyenként újratárgyalják a parlamentben a tervezetet, mondta Markó, aki emlékeztetett, a tervezetet a szenátusban a Konzervatív Párt (PC) képviselői blokkolták, a képviselőházban pedig szinte mindegyik politikai párt elhatárolódott a törvényjavaslattól, ideértve a demokrata-liberálisokat is.
Kezdésképpen az RMDSZ a többi nemzeti kisebbség képviselőivel tárgyalna, mert ők is szeretnék a tervezetet minél hamarabb elfogadtatni, majd a PD-L-lel és a többi parlamenti párttal, és csak utána indítaná be a tervezet parlamenti vitáját, mivel ebben az időszakban nagyon könnyen lehet feszültségeket, ellenségeskedéseket kelteni, mondta az RMDSZ elnöke. Forrás: Manna.ro

2010. január 19.

Mától a helyszínen vizsgálódnak
Hét csapat indul ma reggel a megye összes iskolájába, hogy a helyszínen mérjék fel a valós helyzetet, amely alapján eldöntik, hogy a közoktatásból hány személyt építenek le a vonatkozó törvények és kormányrendeletek alapján (2009. évi 330-as törvény, a 114-es sürgősségi és az 1618-as kormányrendelet) – tájékoztatott Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. Az elmúlt héten ugyanis futótűzként terjedt el megyeszerte a hír, miszerint a főváros után Maros megyében bocsátanak el legtöbb személyt a közoktatásból, szám szerint 588-at. Ezt a főtanfelügyelő-helyettes azonnal megcáfolta, s közölte, hogy a gyereklétszám és az oktatószemélyzet számának összevetése alapján jött ki ez a magas szám. A minisztériumban azonban nem vették figyelembe, hogy Maros megyében összetettebb a helyzet, mivel itt a román mellett magyar, német és helyenként roma nyelven is folyik oktatás, s a különböző tannyelvű kis osztályokat nem lehet összevonni. Különösen szórványban, ahol megtörténik, hogy a szomszédos településeken sincsenek párhuzamos osztályok. Ahol lehet, újabb iskolabuszokkal utaztatják a jövő tanévtől a diákokat a központi iskolákba.
A főtanfelügyelő-helyettes szerint most készítik a 2010–11-es beiskolázási tervet, amely már számol azzal, hogy megyénkben 600 diákkal kevesebb gyerek kezdi az első osztályt. A számok és a helyszínen tapasztalt helyzet összevetése nyomán dől el a hét végére, hogy hány pedagógust kell leépíteni a közoktatásból. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 19.

Többnyelvű táblák Kolozsváron?
A Mátyás-szoborcsoport sorsáról, táblaügyről, gazdasági válságról tárgyalt pénteken a kincses városban Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Sorin Apostuval, Kolozsvár polgármesterével.
„Az a jó, hogy tudunk tárgyalni, most már tudunk őszintén beszélni, fel tudjuk vetni a problémákat, és nem borítjuk egymásra az asztalt pusztán azért, mert szóba hozunk egy bizonyos témát” – utalt Gheorghe Funar polgármesterségének idejére Füzes.
„Ha a korábbi időszakokhoz viszonyítunk, ez már előrelépés. Ha azonban ahhoz hasonlítjuk, hogy mit szeretnénk, van még mit fejlődni” – értékelte az utóbbi évek diplomáciáját Magyarország nagykövete. Füzes a találkozót követően arról tájékoztatott, hogy Apostu korrektnek mutatkozott, készségesen válaszolt a nagykövet kérdéseire.
„A polgármester ígéretet tett, hogy júniusban felavatják a felújított Mátyás-szobrot, és azt is megígérte, hogy a többnyelvű táblák ügye is megoldódik” – számolt be tapasztalatairól a nagykövet. Füzes Oszkár egyébként most első ízben találkozott Sorin Apostuval.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kincses városi főkonzulja is megerősítette, 2004 óta lényegesen javultak a diplomáciai kapcsolatok Kolozsváron, de országos szinten is. „Ma már nincsenek tabuk, bármilyen nyitott problémát meg lehet beszélni bármelyik román parlamenti párttal” – hangzott el. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 19.

Megkezdődött a Magyar Kultúra Ünnepe
Nagyvárad – S.Németh Katalin könyvének hétfői bemutatójával megnyílt a Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat, melynek eseményei Bihar és Hajdú-Bihar megyékben zajlanak majd.
A Magyar Kultúra Ünnepe sorozat nyitórendezvényének tekinthető hétfői könyvbemutató a nagyáradi Lorántffy központban zajlott le. Magáról a Magyar Kultúra Ünnepéről dr. Fleisz János a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) elnöke szólt, elmondva, hogy 2001 óta rendezik azt meg. „A mostani programok célja az, hogy megmutassuk értékeinket Nagy Biharországban” – jelentette ki a BINCISZ elnöke. Megnyitó beszédet tartott Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere, aki kiemelte, hogy mindenféle kényszerítő körülmények, nehéz gazdasági helyzet közepette az emberek kényszerítő erővel érzik azt, hogy ha csak néhány órára is, de együtt legyenek. A kultúránk az az erő, ami összehoz bennünket, hangsúlyozta Biró Rozália, és ez a magyar közösségünket összekötő erő teremtett lehetőséget a maroknyi romániai magyar közösségnek arra, hogy az országnak magyar nemzetiségű művelődési minisztere van.
Biró Rozália a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Kultúra Ünnepén Berettyóújfalu helyi önkormányzata és helyi közössége mindig igazi testvérként volt Nagyváraddal. „December 5-ét ugyan nem lehet elfelejteni, de a mindennapi kézszorítások bizonyítják azt, hogy együtt vagyunk. Legyen nyitottságunk arra, hogy becsüljük egymást, szeressük művészeinket, tanítsuk gyermekeinket, írjuk könyveinket, ezekből épül fel a mi erős Magyarországunk” – zárta szavait Biró Rozália. A rendezvényen felszólalt Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere is, aki köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a kultúra élő dolog, és minden részének megvan a maga feladata. „Minden közösség kultúráját az határozza meg, hogy mit gondolnak az élet nagy dolgairól” – fogalmazott az elöljáró, hozzátéve, hogy a közösségeket az anyanyelv, a kultúra, a közös múlt köti össze. Valaki akkor lehet nyitott más kultúrák iránt, ha a saját kultúráját ismeri és becsüli. Azok az emberek, akiket nem köt össze egy közös kultúra, porszemek csupán, melyeket elfúj a szél. Végezetül Muraközi István azt kívánta: ne csak porszemek legyünk, hanem közös kultúránk által megerősített közösség. Forrás: erdon.ro

2010. január 19.

A nemzetpolitika három éve
„Bár 2010 választási év Magyarországon, nem fogunk választási szempontú nemzetpolitikát folytatni. Nem a magyar közösségek bevonásával kell Magyarországon belpolitikát folytatni” – fogalmazott Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tegnap Budapesten, a nemzetpolitika három év alatt elért eredményeiről és ez évi terveiről tartott tájékoztatóján.
A szakállamtitkár kiemelte, továbbra is fontosnak tartják az elindított ügyeket, programokat, így ezeket folytatják, hiszen – mint mondta – a magyar kormány elkötelezett a megújított nemzetpolitika, a külhoni magyarsággal egyetértésben kialakított programok folytatásában. A költségvetési támogatás összege 2010-re is változatlan maradt, az idén februárban öt éves Szülőföld Alap pedig az előző évekhez hasonlóan idén is két milliárd forintos kerettel rendelkezik.
„A támogatott ügyek közül a nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre kiemelkedik” – vélekedett Gémesi Ferenc, majd hozzátette, hogy a 2009. decemberi Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel már megállapodtak a program 2010-2014 közötti folytatásáról.
A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett új intézmények és programok is bekerülnek idén a keretbe: mint például a Mezőségi Magyar Iskolaközpont építése Szamosújváron, amely a magyar és a román kormány közös finanszírozásában valósulna meg.
„A Nemzeti Intézmények új körének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv és nemzeti identitás megőrző erejét vettük figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként” – fogalmazott Gémesi.
Emellett Erdélyben a Korunk, a Helikon és a Látó folyóiratok is két-két millió forintos támogatást nyertek, illetve az Aradi Kamaraszínház is nemzeti jelentőségű intézmény lett.
Kánya Gyöngyvér, Budapest. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)



lapozás: 1-30 ... 85291-85320 | 85321-85350 | 85351-85380 ... 134011-134016




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék