udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. január 20.
Jan. 19-én Bethlenben a megyei RMDSZ és a Bethlen Egyesület közös szervezésében közel hetvenen, Bethlen, a környező falvak képviselői, illetve a kolozsvári magyar tévé munkatársai találkoztak. A jelenlevők arra keresték a választ, hogy a szórványban élő magyarság identitástudatának erősítésében milyen szerepe lehet a médiának. A tanácskozáson Kostyák Alpár, Márkus Etelka, Szabó Csaba és Vígh Emese által — Beszterce-Naszód megyei falvakról készített riportfilmeket levetítették. /Mészely Réka: Média a szórványért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2002. január 20.
Nagyenyed kövei tanúi voltak az elmúlt ezer év során tatár hordáknak, Budai Nagy Antal lázadóinak, erdélyi zsinatoknak, országgyűléseknek, 1849-ben a vidék ártatlan magyarsága pusztulásának. Az áldozatok emlékét ápoló Kossuth Lajos Asztaltársaság 1903-ban emlékoszlopot állított a közös sírkert fölé. Az 1918 utáni időszak elnémította a magyar lelkeket. Több mint évtizede viszont pótolni lehet e hosszadalmas kényszerű kimaradást. Az utóbbi években ismételten imával, koszorúval róttál le kegyeletünket az egykori enyedi áldozatok iránt. Idén jan. 8-án is azonban mindössze kéttucatnyi enyedi magyar gyűlt össze. Dr. Csávossy György előadást tartott a 152 évvel ezelőtti enyedi tragédiáról, az etnikumok békés együttélésének fontosságáról. Porladozik az emlékoszlop, porlad az enyedi emlék a várfalakkal, a Bethlen-kastéllyal egyetemben. /Győrfi Dénes: Kéttucatnyi magyar és egy omladozó emlékoszlop. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2002. január 20.
Bartha Zoltánt, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója elmondta, hogy a Diákabrak, az erdélyi magyar diákok folyóirata továbbra is megjelenik, mellette negyedik évébe lép a Géniusz című ifjúsági ismeretterjesztő szemle. Kiadják többek között T.S. Eliot verseit két nyelven: angolul és magyarul. A verseket az Amerikában élő Adrian Krudy orvosprofesszor fordította. Náluk jelenik meg a 101 mese is. /Csomafáy Ferenc: Tinivári újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2002. január 20.
Az RMDSZ parlamenti csoportja több (a parlamentben lecserélt) kocsit adományozott egy egész sor erdélyi magyar középiskolának. Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium és a Református Líceum kapott ezekből a személygépkocsikból a három Szatmár megyei parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, Varga Attila és Erdei D. István jóvoltából. /Újabb autó-ajándék az RMDSZ képviselőitől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2002. január 20.
Marosvásárhelyen kiosztották a Látó-díjakat. Vallasek Júlia kritikáiért, Visky András drámájáért, Papp Sándor Zsigmond prózai írásaiért, Kinde Annamária pedig verseiért kapta meg a 2001-es Látó-díjat. /Kiosztották a Látó díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2002. január 20.
Nov. 18-án Csíkszeredában Kelemen Attila főszerkesztő ismertette a Transindex internetes portál tevékenységét. A Transindex 1999-ben, mint heti frissítéssel megjelenő diáklap volt jelen az interneten. Jelenleg a szerkesztők napi 10-12 órát dolgozva vannak on-line módban, ami azt is jelenti, hogy egy nap alatt többször is frissítik az oldalakat. A www.transindex.ro címről lehívható oldalakon az aktuális hírek mellett több magazin jellegű hír is található, ugyanakkor számos olyan link-adattár, amelyről könnyen át lehet lépni más oldalakra. Jelenleg minden romániai magyar politikussal van kapcsolatuk, kivétel Verestóy Attila szenátor, aki többször is elutasította az olvasók kérdéseire való válaszadást. /(Daczó Dénes): Bemutatkozott a Transindex. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2002. január 20.
Tusnád községben jan. 18-án átadták az új iskola épületét, egyben névadó ünnepséget tartottak. A korszerű iskola nagyrészt világbanki támogatással épült, mintegy 121 ezer dollár a beruházás értéke. Az iskola felvette Kós Károly nevét, akitől a következő idézetet írták ki: A mi igazságunk: a mi erőnk. Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. /Ferencz Imre: Iskolaátadás és névadás Újtusnádon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./2002. január 20.
Jan. 19-én Alsócsernátonban közel kétszázan vettek részt a Rádu Ibolya tanítónő által szervezett Csiporkázó Játszóház Egyesület idei évadnyitó ünnepségén. Rádu Ibolya házigazdaként és könyvszerkesztőként köszöntötte a jelenlevőket, majd felkérte Tulit Ilona magyar szakos tanárt, a könyv felelős kiadóját, hogy ismertesse a napokban megjelent Ké(s)z csodák című kiadványt. Ez a könyv a nyáron ugyancsak a T3 Kiadónál megjelent Játszóházi csipicsupi bővített kiadásaként látott napvilágot. A játszóház ifjúsági tánccsoportja egy sóvidéki és egy mezőségi táncot, a Pitypaládé csoport pedig egy gyermekjátékot mutatott be. /(Iochom): Csiporkázó évadnyitó Alsócsernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./2002. január 20.
Alapítványi fődíjat adományozott Kányádi Sándor írónak, az erdélyi irodalom kimagasló egyéniségének költői és műfordítói életművéért a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány. Az 1989-ben életre hívott szervezet az oktatás, a kultúra, a közművelődés és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek elismerésére alapított díját a Magyar Kultúra Napja alkalmából nyújtották át Budapesten, a Professzorok Házában. Kányádi több mint ötven esztendeje a hazai és magyarországi irodalmi élet tevékeny alkotója. Munkásságát a nemzetközi Herder-díjjal és több romániai és magyarországi kitüntetéssel ismerték el. Kemény Zsigmond-díjat vehetett át Bauer Győző orvos, farmakológus, akadémikus a szlovákiai magyarság identitástudatának megerősítésében végzett kiemelkedő tevékenységéért. /Életműdíj Kányádinak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./2002. január 22.
Jan. 22-én Gheorghe Funar polgármester szerint összefüggés van a bukaresti politikai és pénzügyi botrányok (Armagedon) és a státustörvény között. — A bukaresti hatóságok utóbbiakkal próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy Erdély-szerte teljes gőzzel beindult a magyar igazolványok kibocsátása. A szóban forgó dokumentumot a Magyarországhoz lojális román állampolgárok veszik majd kézbe. Funar már rég kérte a felügyelő testület azonnali feloszlatását. Bejelentette: az elkövetkező napokban a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület és más "hazafias erők" önkéntesei sztrájkőrséget szerveznek az RMDSZ Fürdő utcai székháza előtt. Funar kilátásba helyezte, hogy a "lakbérleti szerződés egyes kitételének megszegése miatt" a polgármesteri hivatal az RMDSZ kilakoltatását fontolgatja. Segítenünk kell a magyaroknak abban, hogy anyaországukba jussanak. A kilakoltatásra jan. 24-e körül kerül sor - jelentette be Funar. Pop Eugen nagy-romániás városi tanácsos bejelentette: a Nagy-Románia Párt monitorizálni fogja az RMDSZ és a státusiroda működését. /K. O.: A megyei RMDSZ kilakoltatásával fenyegetőzik Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 22.
Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 22.
Reizer Pál római katolikus püspök körlevelet adott ki a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos igazolásról. A magyar igazolványt kérő híveknek a kérés benyújtásakor bizonyos igazolást kell bemutatniuk, melyet egyházaktól, az RMDSZ–től vagy valamelyik civil szervezettől szerezhetnek be. /Püspöki körlevél a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos igazolásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). jan. 21./2002. január 22.
Ismét összeült a kormánypárt és az RMDSZ tárgyalóbizottsága, ám "körvonalazódó" együttműködés máris ugyanolyannak látszik, mint amilyen az eddigi volt: teli nagyon távoli és homályos ígéretekkel, állapította meg Kiss János. Jellemzően, "szerződést felügyelő bizottságot hoznak létre." Közben Funar tevékenységét még a helyi RMDSZ sem tekinti vizsgálatra méltónak. A tévéműsorokban bemutatott polgármesteri szövegek egyértelműek, bizonyítják, hogy Funar visszaél e város lakóitól kapott hatalmával, különösen abban a fenyegetésében, hogy nemzetiségük vállalásáért kívánja felbontani a tisztviselők munkaszerződését. Kolozsváron a polgármesteri hivatalnak a mintegy hetvenezer magyar polgárnak és adófizetőnek is a szolgálatában kellene állnia, méghozzá anyanyelvű ügyintézéssel a közigazgatási törvény szerint. /Kiss János: Ígéretes blöffök. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 22.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége, a Magyar Kultúra Napjának megünneplése alkalmából jan. 18-i ülésén határozatot fogadott el Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren kialakítandó kegyhely létrehozásáról. A tervek szerint a 2002. aug. 8-i sződemeteri, születésnapi megemlékezést már a felújított szoborkertben tartják meg. /Határozat a Kölcsey-kegyhely létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 22.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ 2002. január 22.
Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy perek az erdős gazdák és a közbirtokosságok birtokba helyezését Hargita megyében. A csíkszeredai erdészeti igazgatóság megpróbálja megakadályozni a magánerdészeti struktúrák létrejöttét, ők pereskednek. Bár a pereket a közbirtokosságok alapfokon megnyerték, az igazgatóság fellebbezett. Barbulescu, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat egyik aligazgatója kijelentette, hogy mindenkit be kell perelni, aki magánerdészeti struktúrában gondolkodik. Ezért az Antal István képviselő készítette kimutatásokkal bementek Verestóy Attila szenátorral Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. Kérték a perek felfüggesztését. A miniszter megígérte, hogy felülvizsgáltatja a peres ügyeket. /Román Győző: Per a fáért. Beszélgetés GARDA DEZSŐ Hargita megyei parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./ 2002. január 22.
A Magyarországra utazóknak nem szükséges egészségügyi biztosítást felmutatni a határon. A borsi határátkelőn továbbra is kérik az okmányt. A biztosítással kapcsolatban Kerekes Károly Maros megyei képviselő intézett kérdést tavaly decemberben a kormányhoz. A képviselő arra volt kíváncsi, milyen egészségügyi biztosítás szükséges a Magyarországra, illetve a schengeni államokba utazó román állampolgároknak. Kérdésére a múlt hét végén kapott választ. Ebben Cristian Niculescu külügyi államtitkár válaszolt. Niculescu tudatta, a kimondottan Magyarországra utazóknak nincs szükségük egészségügyi biztosításra. Nem vesztette érvényességét ugyanis a két ország között 1961-ben megkötött egyezmény, amely a szociális előírásokat szabályozza. Kerekes Károly képviselő értelmezése szerint, aki csak Magyarországra utazik, nem kell egészségügyi biztosítást vásárolnia. A borsi határátkelőn azonban mit sem tudnak az említett egyezményről. Számukra továbbra is a decemberi kormányrendelet a mérvadó, és újabb utasításig ennek értelmében járnak el. Kerekes Károly képviselő a Krónikának elmondta, ma átirattal fordul a belügyminiszterhez, hogy a tárca érvényesítse a határőrségnél az el nem törölt egyezményt. /Simon Judit: Szerződésszegő határőrök. Magyarországra nem szükséges biztosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 22.
Jan. 19-én Marosvásárhelyen közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A titkári beszámoló után tisztújításra került sor. Az elmúlt választási ciklusban az elnöki tisztséget betöltő dr. Feszt György nyug. egyetemi tanár utóda dr. Kovács Dezső, a Szájsebészeti Klinika docense, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karának tudományos titkára lett. Programbeszédében az új elnök kihangsúlyozta, hogy mindent megtesz a szakosztály minél önállóbb működése érdekében, igyekszik javítani a tagsággal való kapcsolattartáson, fontosnak tartja a székház nyújtotta lehetőségek javítását és a szakosztály által kiadott Orvostudományi Értesítő megjelentetését. /(Dr. Ábrám Zoltán): Tisztújító közgyűlést tartott az orvostudományi szakosztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ 2002. január 22.
Dorin Florea polgármester jan. 21-én megerősítette múlt heti kijelentését: nincs szüksége a minisztérium, majd a megyei tanács által "átpasszolt" Marosvásárhelyi Nemzeti Színházra. A városi tanácsosok megegyeztek, lehetőségeiktől függően átvállalják a minisztérium által helyi hatáskörbe utalt színház költségeinek közel felét, Dorin Florea megismételte eddigi kijelentéseit: nincs szükség a színházra. Ha az önkormányzati tagok mégis megszavazzák az intézmény támogatását, bepereli a tanácsot. Florea referendumot akar szervezni, megkérdezve Marosvásárhely polgárait, hogy az iskolákat, az utak javítását vagy a színházat tartják-e fontosabbnak. /Antal Erika, Szucher Ervin: Floreának nem kell a teátrum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 22.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház jan. 23-án megnyitja előcsarnokát, hogy jelképes ravatalánál a közönség búcsút vehessen a december végén elhunyt Zsoldos Árpádtól, az erdélyi magyar színjátszás nagy alakjától. Az elhunytat végakarata szerint elhamvasztották, hamvait minden szertartás nélkül az Oltba szórták. A közkedvelt színész 1933-ban született Kolozsváron, Marosvásárhelyen diplomázott 1954-ben, a sepsiszentgyörgyi mellett dolgozott a kolozsvári és szatmárnémeti társulatoknál is, 1995-ös nyugdíjazása után is aktív volt, emlékezetes színpadi alakításait jó néhány film- és tévészerep egészítette ki és tette maradandóvá. /Búcsú. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./