udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. január 23.
A tájékozatlan gyulafehérvári román lapok szerint az információs irodákat a Fehér megyei RMDSZ hozza létre s ezek Gyulafehérváron, Nagyenyeden, Balázsfalván és Marosújváron fognak működni. Ugyanakkor hangoztatták, hogy a prefektus szerint a megye területén szóba sem jöhet az infóirodák megnyitása. Az ügy tisztázása végett jan. 17-én az RMDSZ megyei, valamint helyi szervezeteinek vezetőivel találkozott a megyefőnök a prefektúrán. A találkozóról a prefektus így nyilatkozott: "A megbeszélésről tájékoztatni fogom a kormányt, és a Bukarestből érkező válasz értelmében fogunk eljárni Fehér megyében. Nem tudjuk elképzelni, hogy Romániának Magyarországgal való kapcsolatai egy etnikai párt közvetítése által bonyolódjanak le. Mindezekhez kétoldali kormányszintű, valamint helyhatósági beleegyezés szükséges. Az lenne a normális, ha a magyar igazolványt igénylő állampolgárok a magyar konzulátusokhoz, és Magyarország nagykövetségéhez fordulnának kérelmükkel. Az RMDSZ esetleg konzultációs szerepet vállalhatna a Memorandum előírásának ismertetése végett." Octav Cosmanca közigazgatási miniszter szintén törvénytelennek minősítette az irodák megnyitását. Köble Csaba enyedi irodavezető másképp látja a dolgokat. Szerinte hasznos, tájékoztató jellegű találkozó zajlott a prefektúrán. A prefektus nem tiltakozott, azonban a konzulátusok és nagykövetség szerepét igyekezett előtérbe hozni. Köble hangsúlyozta: igenis működni fog a nagyenyedi és a gyulafehérvári iroda – mindkettő a helyi RMDSZ-székházban. A rajtolás pedig pozitív volt: már az első napon szépszámmal jelentkeztek az enyedi irodában. /(Györfi Dénes): Prefektus és irodavezető-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2002. január 23.
Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = RMDSZ Tájékoztatót, jan. 26., 2126. sz./2002. január 23.
Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ 2002. január 23.
A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ 2002. január 23.
Jan. 22-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács. A tanácskozáson — amelynek fő témái a státustörvény közoktatási vonatkozásai, illetve az egyetemi hallgatók résztanulmányi keretének, és a szülőföldi posztgraduális ösztöndíjkeret bővítési lehetőségei voltak — részt vettek a magyarországi Oktatási Minisztérium (OM) küldöttei is. A sajtóértekezleten bemutatták a magyar igazolvány három sajátos mellékletét, a magyar diákigazolványt, a magyar pedagógusigazolványt és az egyetemi oktatók kártyáját (oktatókártya). Az igazolványokat/kártyát vagy a magyar igazolvánnyal egyidőben, vagy ennek kiadása után lehet igényelni, ugyanis mindhárom az előbbi mellékleteit képezi. Mindhárom magyar igazolvány-melléklet esetében okiratokat kell mellékelni. A diákoknál a hallgatói jogviszony-igazolásra, a pedagógusoknál főleg a munkaviszonyra fényt derítő okiratokra van szükség. Az oktató kártya csak az egyetemeken oktatókra vonatkozik. /Bemutatták a Magyar Diák- és Pedagógusigazolványokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. január 23.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. napirendjén a szakbizottságok tisztújítása, a tisztségek újraosztása is szerepelt. Az Európai Néppárt csoport Frunda Györgyöt javasolta a monitorizáló bizottság első alelnökének. A bizottság elnöke a Magyar Szocialista Párt képviselője, Bársony András lett. Frunda György eddig az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöki tisztségét töltötte be. Frunda elmondta, hogy különösen fontos ez a tisztség, mert nem az országok tettek javaslatot, hanem a parlamenti közgyűlés frakciói. /(mózes): Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Frunda György lett az ET monitorizáló bizottságának első alelnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./2002. január 23.
Székelyudvarhelyen a városi tanács január 11-i ülésén, az idei költségvetésben majdnem felére csökkentette a város kulturális intézményeinek fenntartására szánt összeget. A döntés legsúlyosabban a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO) érintette: ők semmi költségvetési támogatást nem kapnak. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, mint az országos ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen. Jakab István, a szervezet elnöke elmondta: a csökkentett költségvetési támogatás a helyi múzeum, színház és könyvtár számára csupán az alkalmazottak fizetését fedezi, nincs lehetőségük javítások elvégzésére vagy egyéb beruházásokra. A SZINFO számára pedig gyakorlatilag az iroda megszűnését jelenti. A SZINFO irodában önkéntesek dolgoznak, működési költségeiket a Megyei Tanács támogatásából fedezik. Munkanélkülieknek munkahelyekről, felvételire készülőknek pedig egyetemekről nyújtanak felvilágosítást. Szolgáltatásukat eddig mintegy 23 000-en vették igénybe. Az elnök szerint a döntés az RMDSZ által az ifjúsági és civil szféra irányába indított támadás. Az egység megbontása a cél. A nyilatkozat kiadásával szeretnék az RMDSZ helyi önkormányzati képviselőit "jobb belátásra bírni". Jakab István szerint a támogatás megvonásának köze van a MIT és az RMDSZ között másfél éve fennálló feszült helyzethez. /Rácz Éva: Támadás az ifjúsági és civil szféra ellen. A MIT az RMDSZ-t vádolja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. január 23.
Jan. 19-én Marosvásárhelyen, a Mihai Viteazul Gimnáziumban tanulói Petőfi Sándor-szavalóversenyt rendeztek a város több iskolája, továbbá Székelyvaja iskolásai, összesen 53 kis versmondó részvételével. /Járay Fekete Katalin: Petőfit idézték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./2002. január 23.
Elhunyt dr. Csulak Ákos egyetemi tanár. 1953-tól 1990-ig Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen oktatott. 1991-től doktorandusvezető volt. 1968–1995 között eredményesen oktatott többek között a budapesti, gödöllői, drezdai, berlini, müncheni és stuttgarti egyetemen. /László Ferenc: Dr. Csulak Ákos 1929–2002. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Dr. Csulak Ákos /Hátszeg, 1929. okt. 27. – Kolozsvár, 2002. jan. 19./2002. január 23.
A Moldvai Magyarság folyóirat decemberi számában közölték a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége RMDSZ-hez intézett felhívását. A Bandinus-kódexről is szó esett a kiadványban, továbbá emlékeztek a 90 esztendeje született Lakatos Demeter csángó költőre (1911–1974). /Moldvai Magyarság/december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. január 23.
Neves tudósok" szorgalmasan gyártják azokat a bizonyítékokat miszerint a csángók nem magyarok. Dumitru Zaharia professzor, miután még azt is kétségbe vonta, hogy magyar népesség, sőt Magyarország is egyáltalán létezik, megállapította, hogy a moldvai csángók — románok. Zaharia immár negyven éve tanulmányozza ezt a kérdést, ami tulajdonképpen — nem is létezik. De hát ha nincs is kérdés, mit tanulmányozott annyi temérdek ideig? Tatár Zoltán szerint a kommunikációs zavar a mindenkori magyar kormányok részéről is megnyilvánult. Nemrég a bukaresti pápai nuncius így nyilatkozott a televíziónak: "Valóban hallottam beszélni egymásközt az apácákat, nővéreket csángóul (!), de imádkozni csak románul imádkoztak, sőt a templomban sem kértek soha magyar nyelvű misét... akkor meg minek erőltetni a magyar oktatást?" A kommunikációs zavarok a magyarok és a magyar csángók között már a reformáció után megkezdődtek, papok hiánya meg nemtörődömség miatt. Amikor nagykésőre a Magyar Tudományos Akadémia megfigyelőket küldött Moldvába felmérni a csángók helyzetét, már csak arra szorítkoznak, hogy megállapítsák: egy halálraítélt népcsoportocska agonizált. Szerencsére vannak Lakatos Andrások, Petrás Józsefek, Duma Andrások, Domokos Pálok, Kallós Zoltánok, Szabó T. Attilák, és még sokan mások, akik a csángókra jellemző konok kitartással végzett munkásságukkal bizonyították a történelmi tényt, hogy léteztek és léteznek a moldvai magyar csángók, anyanyelvükkel (lásd a két kötetes Csángó nyelvatlaszt), hitvallásukkal, gazdag és színes kultúrájukkal, állapította meg a cikkíró. Idézett a Kolozsváron megjelent Világosság" című napilap Magyar tanító jelentése Csángóföldről című cikkéből. Felsőrekettyésen "Amikor először vettem részt a szentmisén, a templomból az egész falunépe hazakísért. Sokan sírtak, éljeneztek. Az ifjúság estére táncba hívott.A gyermekek most már szorgalmasan tanulnak anyanyelvükön. Köszönet érte az MNSZ-nek, Czikó Nándor országgyűlési képviselőnek, Dogariu- Kádár István lelkes csángó titkárnak és Kemenes József brassói tanfelügyelőnek" /1948. jan. 21./ Ugyanabban a lapban, az Újabb magyar tanítókat kérnek Csángóföldre! című cikkben: "Rácz György a MNSZ kp. vb. tagja könyveket vitt a felállítandó csángóiskolák részére. Lészped és Klézse környékén magyar gyermekek olyan tömegesen iratkoztak be a magyar tannyelvű iskolákba, hogy a kinevezett tanítók máris kevésnek bizonyultak. Bákó megye tanügyi főnöke sürgősen újabb tanítókat kér!" /1948. jan. 25./ És még egy idézet: "Hazánkban nem szóbeszéd a népek egyenjogúsága, hirdeti Duma György, a bákó megyei csángók nemzetgyűlési képviselője. " /1948. ápr. 23./ /Tatár Zoltán: Volt csángó, nincs csángó avagy a kommunikáció csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. január 23.
Tanácsi határozattal 2000. márciusában irodahelyiséget kapott a Városháza épületében a Székelyudvarhelyi Madisz ifjúsági szervezet, azonban nem tudták azt elfoglalni. Ugyancsak ebben az épületben tanácsi határozattal kijelöltek 11 irodahelyiségből álló székhelyet az RMDSZ, illetve a parlamenti és szenátori fogadóirodák számára. Szász Jenő polgármester a sajtótájékoztatón kifejtette: régen átvehették volna fogadóórák számára, azonban a státusirodák megalakítása ürügyén az RMDSZ úgy szeretné átvenni az egész emeleti részt, hogy onnan kilakoltassák az ott székelő Udvarhelyi Fiatal Fórumot és az Udvarhelyi Polgári Egyesületet. Az épület ügyében a jan. 24-i rendkívüli tanácsülés dönt. /Bágyi Bencze Jakab: Székhelyvita Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2002. január 23.
A Katolikus Férfiszövetség Szatmárnémetiben tartott egy találkozót, és ekkor felvetődött, hogy az ifjúságnak is szüksége lenne egy szövetségre, ami a fiatalokat tömöríti, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Így alakult meg két hónapja a Gábriel Ifjúsági Szövetség, harminc aktív tagot számlál és legalább ennyi szimpatizánsa van. Kovács Ferenc, a szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség célja a hátrányos helyzetű és segítséget igénylő fiatalok felkarolása. Tavaly a Mikulás–napi akcióval indítottak, akkor kb. 200 gyermekhez ingyen ment házhoz a Mikulás, persze csak rendelésre, és az utcagyerekeket is megajándékozták. Szatmárnémetin kívül voltak Nagykárolyban, Mezőfényen, Tasnádon és Erdődön. Anyagi fedezetünk nincs egyelőre még arra sem, hogy bejegyeztessék a szövetséget, mégis fontosnak tartják a heti rendszeres találkozót. Az elmúlt hét végén kétnapos jótékonysági akciót szerveztek, összesen 20 kg teasüteményt és 200 liter forró teát osztottunk szét, természetesen ingyen. Ennek anyagi részét a Hans Lindner Alapítvány fedezte. /anikó: Ifjúsági szövetség a fiatalok felkarolásáért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./2002. január 23.
Székelyudvarhelyen megnyílt Bencze László (Berta) képzőművész grafikai tárlata. Jan. 23-tól két hétig a Tourinfo Galériában Varga Béni festményei tekinthetők meg. Varga Béni rokkantnyugdíjas. /Udvarhelyi tárlatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2002. január 23.
A Magyar ATV Kereszttűz című műsorában, jan. 14-én a kisebbik ellenzéki párt elnöke, miniszterelnök-jelölt /Kuncze Gábor/ kijelentette: "a magyar nemzetiségű románok nagy része is rossznak tartja a kedvezménytörvényt és főleg a két kormányfő között létrejött egyezséget". A három kérdező nem tett erre semmi megjegyzést, udvarias mosolygás volt a reagálás. Tehát ők is természetesnek vették az elnök eme kijelentését! A nyolcvanas években Ceausescu diktátor és csapata használta a magyar nemzetiségű románok minősítést. Szomorú, írta Bara Béla, hogy az ellenzéki pártok kampányt csináltak a kedvezménytörvényből, hiába írnak nyílt levelet a háromszéki magyar értelmiségiek, hogy jó a kedvezménytörvény, ők mégis folytatják a kampányt választási sikereik érdekében. /Bara Béla, Csíkszereda: Kik is vagyunk mi? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2002. január 23.
A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. A felmérésből kiderül, a véleményt kifejtők 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élő magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal. A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerű kompromisszum volt, amely lehetővé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdődő életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmű sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye. - A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerőpiacon jelentkező esetleges versenyhelyzettől. Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerő-bevándorlástól. Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerű kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelműen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg. /Borbély Tamás: Pártpreferenciák szerint változik az Orbán–Nastase megállapodás megítélése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. január 23.
A magyar nyelv és kultúra jelenlétének, ismertségének erősítése a világban, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése lesz többek között a Balassi Bálint Intézet feladata; a magyarságtudomány fejlesztését célzó központot Pálinkás József oktatási miniszter avatta fel jan. 22-én Budapesten. Az ünnepségen magyar nyelven tartott előadást Amedeo de Francesco, a nápolyi egyetem professzora, Balassi-kutató. /Balassi Bálint Intézet a magyarságtudományért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./ A Balassi Bálint Intézet (Bp., I. Somló út 51.) a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989-ben alapított Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódja. Az Oktatási Minisztérium 2002. január 1-jei hatállyal hozta létre az intézetet, mely megfelelő feltételeket biztosítva a magyar nyelv tanulásához és a magyar, mint idegen nyelv magas szintű elsajátításához, a magyar kultúra terjesztéséhez határokon belül és szerte a világban. Hasonló intézmény a British Council, a Goethe Intézet, a Francia Intézet, a Dante Intézet, a Cervantes Intézet, a Puskin Intézet stb., melyek kiterjedt intézményhálózattal rendelkeznek. Legfőbb céljaik: vonzó országkép kialakítása, a nyelvoktatás, a kultúra ismertetése és terjesztése, információszolgáltatás a lehető legszélesebb körben. A magyar nyelv és kultúra oktatásának, kutatásának és terjesztésének már működő külföldi központjai a Collegium Hungaricumok (Berlin, Bécs, Moszkva, Párizs, Róma), a Kulturális Intézetek (összesen 13, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központ), a külföldi egyetemi és magyar oktató- és kutatóhelyek kormányközi egyezmények keretében kiküldött vendégoktatókkal és lektorokkal (összesen 39, Romániában Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke és Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán), valamint a külföldi magyar oktató- és kutatóhelyek nem kormányközi egyezmények keretében kiküldött oktatókkal (összesen 40). Intézményes keretek között 32 országban folyik hungarológiai tevékenység: Amerikai Egyesült Államok (3 helyen), Ausztria (3), Belgium, Bulgária (2), Csehország (3), Dánia (2), Észtország (2), Finnország (5), Franciaország (8), Hollandia (3), Horvátország (2), India (2), Izrael, Japán (2), Jugoszlávia (2), Kanada (2), Kína, Korea, Lengyelország (4), Macedónia, Nagy-Britannia (3), Németország (10), Olaszország (11), Oroszország (3), Portugália, Románia (4), Svédország (2), Szlovákia (5), Szlovénia (2), Törökország, Ukrajna (2). A Balassi Bálint Intézetnek a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ tevékenységének a folytatása mellett számos új feladata lesz. Az oktatói, felkészítői feladatok folytatásán túl az intézményi kapcsolattartás körének bővítése, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése, tanár- továbbképzés, kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, könyvtári szolgáltatás, szakmai háttéranyagok kidolgozása, kutatás, kiadványok megjelentetése, kapcsolattartás, adatbázis működtetése, információszolgáltatás és számos más, a magyar nyelvet és kultúrát, a magyarságtudomány minél szélesebb körű megismertetését és népszerűsítését szolgáló tevékenység. Az intézet alaptevékenységéhez tartozó feladatok között szerepel a határon túli magyarok oktatásával és a magyar nyelv ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a határon túli magyar és magyar nyelvet oktató pedagógusok és más szakemberek továbbképzésében való részvétel, valamint nyelvi, szaknyelvi utóképzés és magyarságismereti, kisebbségi kurzusok szervezése. A Balassi Bálint Intézet honlapjáról – www.bbi.hu – elérhető lesz a magyarságtudománnyal kapcsolatos minden ismeretanyag. /(Guther M. Ilona): Balassi Bálint Intézet. A magyarságtudomány új központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ 2002. január 24.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint múlófélben van az az országos szinten letaglózó, sokkoló hatás, amit néhány politikai erőnek a kedvezménytörvény kapcsán kifejtett támadása okozott. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a karácsony időszakára eső ünnepi készülődésbe hasított bele az a támadássorozat, amit nem a kormánnyal, hanem az egész országgal, az ország polgáraival szemben indított néhány politikai erő. Kovács László, az MSZP elnöke a miniszterelnök kijelentésére reagálva elmondta: nem támadták, és nem támadják a jogszabályt, hanem az Orbán–Nastase paktumot kifogásolják, amely szerintük a parlament háta mögött megváltoztatta a törvényt. Orbán Viktor megállapította, hogy az ellenzék indokolatlan félelmet keltett, hogy a magyar kormány rossz döntése miatt esetleg elveszíthetik az állásukat, mert a külföldről érkező munkavállalók kiszoríthatják őket. Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból semmilyen romlás nem történt a munkaerőpiacon, és senkinek nincs veszélyben a munkahelye. A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon senki sem fogja elveszíteni a munkahelyét külföldiek miatt, ugyanis a kormány kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel szabályozhatja a magyar munkaerőpiacot. A kormányfő jelezte: az Országos Munkaügyi Tanács ülésére kötött mandátummal küldték a gazdasági minisztert azzal, hogy a Magyarországon egy időben külföldiek által betöltött álláshelyek száma nem lehet több mint 81 ezer 300. A miniszterelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Bank három hét alatt kétszer is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami azt jelenti, hogy az ország mind a munkaerőpiaci, mind pedig a pénzügyi helyzet szempontjából stabil, kiszámítható. A miniszterelnök bízik abban, hogy a jóérzés kerekedik felül, a polgári és nemzeti értékeket fontosnak tartó emberek visszanyerik a nemzeti egység lehetőségébe, megvalósíthatóságába vetett hitüket. Reményei szerint a határon túli magyarok is néhány hét elteltével úgy fogják érezni, hogy ismét egységesen áll mögöttük és mellettük az anyaország. A miniszterelnök szeretné, ha a magyar politikai erők mindegyike visszatérne a nemzeti összefogás politikájához. Szavai szerint vissza lehet térni a nemzeti összefogás politikájához akkor is, ha egy politikai erő egy meggondolatlan akcióval több millió embert sértett meg. /Múlófélben a letaglózó sokkhatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2002. január 24.
A Szabadság részletezte a kedvezménytörvényben foglalt diák- és pedagógus kedvezményeket. A magyar igazolvány mellékleteként kiváltható diákigazolvány, pedagógusigazolvány vagy oktatói kártya. Diákigazolvány igénylésére jogosultak azok, akik a Magyarországgal szomszédos állam közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban állnak és magyar tannyelven tanulnak, vagy bármely felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonyban állnak. Pedagógusigazolvány igénylésére jogosultak azok, akiket a Magyarországgal szomszédos állam közoktatási intézményében pedagógusként foglalkoztatnak, és az őket foglalkoztató közoktatási intézményben magyar nyelven tanítanak. Oktatói kártya igénylésére jogosultak azok, akiket a Magyarországgal szomszédos állam felsőoktatási intézményében oktatóként foglalkoztatnak. Az igazolványokat egységes igénylőlapon lehet igényelni, az adott igazolványtípusnak megfelelő rovatok kitöltésével és a szükséges okiratok csatolásával. A diákigazolvány igényléséhez az alábbi okiratok valamelyikét kell benyújtani: az oktatási intézmény által kiállított, az adott tanévre szóló tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolás, az oktatási intézmény által kiállított, az adott tanévre szóló beiratkozási igazolás, csak a felsőoktatási intézmények hallgatói esetében a leckekönyvnek az adott tanév megkezdését igazoló, a felsőoktatási intézmény aláírásával és pecsétjével ellátott oldalának (oldalainak) másolata. A pedagógusigazolvány igényléséhez be kell nyújtani az alábbi okiratok mindegyikét: az adott tanévre vonatkozó, vagy 30 napnál nem régebbi határozatlan időre szóló munkáltatói igazolás, amely igazolja, hogy az igénylő pedagógus jogviszonyban áll egy közoktatási intézménnyel, és ott magyar tanítási nyelven (is) tanít, a szakképzettséget igazoló oklevél másolata. Az oktatói kártya igényléséhez be kell nyújtani az alábbi okiratok mindegyikét: az adott tanévre vonatkozó, vagy 30 napnál nem régebbi határozatlan időre szóló munkáltatói igazolás, amely igazolja, hogy az igénylő oktató jogviszonyban áll egy felsőoktatási intézménnyel, — a szakképzettséget igazoló oklevél másolata. A diákigazolvánnyal járó kedvezmények: 1. Utazási kedvezmények /67,5 százalékos utazási kedvezmény illeti meg vasúton, helyközi autóbuszon, valamint a helyi tömegközlekedésben (pl. Budapesten a BKV járatain). A menetrend szerinti hajóforgalomban, valamint a Budapestet a környező településekkel összekötő gyorsvasút-hálózaton (HÉV) 50 százalékos kedvezményű menetjegy váltható. A levelező tagozatos és távoktatásban résztvevő hallgatók (a továbbiakban: részidős képzésben résztvevő hallgatók) nem részesülnek utazási kedvezményben. 2. Kulturális kedvezmények /A kulturális kedvezményeket biztosító intézmények (pl. múzeumok) jegyzéke a www.om.hu, vagy a www.eduport.hu internet-oldalon tekinthető meg./ 3. Kereskedelmi kedvezmények /A kereskedelmi kedvezményeket biztosító üzletek (pl. könyvesboltok) jegyzéke a Diákbónusz Kht. által kiadásra kerülő tájékoztató füzetben tekinthető meg. A pedagógusigazolvány és az oktatói kártya kedvezményei: 1. Utazási kedvezmények /Magyarországi utazás esetén, magyarországi menetjegyváltással 50 százalékos kedvezményű menetjegy a vasúti közlekedésben./ 2. Kulturális kedvezmények /A kedvezménytörvényben szabályozott kedvezmények (pl. bizonyos könyvtári szolgáltatások ingyenes igénybevétele)/. 3. Szakkönyvvásárlási támogatás /A magyar oktatási miniszter által meghatározott rendben és összegben/. Az érvényesség azon tanévet követő október 31-ig tart, amely tanévre vonatkozóan az igazolásokat kiállították. A pedagógusok és az oktatók minden év júl. 1-től kezdeményezhetik — a megfelelő igazolások bemutatásával — a következő év okt. 31-ig érvényes igazolvány kiállítását. /Hogyan lehet igényelni a diák- és pedagógus (oktatói) kedvezményeket? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2002. január 24.
Átadta az első pedagógus-, diákigazolványt és oktatói kártyát Pálinkás József oktatási miniszter jan. 23-án Budapesten. Az első pedagógusigazolvány birtokosa Hlavács Mária magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola igazgatóhelyettese, az első oktatói kártyát Mikuska József, a biológia tudományok doktora, az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Pedagógiai Karának egyetemi tanára vette át. Az első diákigazolvány tulajdonosa, Lokodi Csaba, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának másodéves nappali tagozatos hallgatója. Pálinkás József az átadás után az MTI kérdésére elmondta: a környező országokban mintegy 240 ezer diákigazolványra jogosult tanuló és mintegy 30 ezer pedagógus él. A minisztérium várakozásai szerint idén több mint százezer diákigazolványt adnak majd ki. Rámutatott: az okmány hasonlatos az Európában használatos igazolványokhoz, és az az uniós csatlakozás után is megmarad. Amire a magyar diákokat feljogosítja, ugyanazokra a kedvezményekre a határon túliaknak is lehetőséget biztosít majd. /Átadták az első pedagógus-, diákigazolványt és oktatói kártyát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./