udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 2431-2460 | 2461-2490 | 2491-2520 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. május 12.
Köpecen átadták az öregek otthonát. Nagy István polgármester kijelentette: ezzel az épülettel a város és a környező falvak szociális gondjainak egy része megoldódik. Nagy Károly Kázmér köpeci református esperes az egyház tulajdonába tartozó ingatlan fontos társadalmi szerepét emelte ki. /(hecser): Tető alatt az öregotthon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./2005. május 12.
A brassói magyar evangélikus egyház megemlékezést tartott dr. Binder Pál történészről /Botfalu, 1935. márc. 15. – Brassó, 1995. jún. 9./. Megjelentek és emlékeztek a néhai barátra, iskolatársra, pályatársra többek között Raduch Zsolt evangélikus-lutheránus lelkész, dr. Magdó János a csángókról szóló írásai kapcsán, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója pályatársként, Gerno Nussbacher nyugalmazott levéltáros szakmabeliként, a helytörténészt értékelve, Bódog Erzsébet pedig, mint a szabadegyetem egykori vezetője, Binder Pál előadásait felelevenítve. A díszpolgári oklevelet George Scripcaru brassói polgármester adta át Binder Pál hozzátartozóinak. Bemutatták a Brassói Lapok által szerkesztett Emlékkönyvet, melyben Binder Pálra emlékeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Binder Pál Brassó díszpolgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2005. május 12.
Május 12-én nyílik a csíkszeredai iskolatörténeti kiállítás a csíksomlyói KALOT épületében. A huszadik század iskola- és oktatástörténetének tárgyi emlékeibe a palatábla és a számítógép egyaránt belefért. A több mint kétezer darabból álló tárlat szervezői: a Csíki Műemlékvédő Egyesület, a város polgármesteri hivatala és a Jakab Antal Tanulmányi Ház. /Ma nyílik az Emlékképek a XX. századból iskola-tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2005. május 12.
A romániai szabadkőművességről keveset tud az átlagpolgár. Az 1990 után újjáéledő szabadkőművességnek ma van egy féltestvére, a mindenütt elterjedő – Aradon is tevékeny – Rotary Klub. Aradon 1870-ben alakult meg a városban a Széchenyiről elnevezett skót rítusú, 1871-ben Újaradon a Petőfi Páholy. A pesti (1868) után egymásután Temesváron, Pozsonyban, Sopronban, Kolozsváron, Nagyváradon is életre hívták a páholyokat. Az aradi Xenopol Könyvtár őrzi az első aradi páholy székmestere, Goldschneider Henrik nyomdájából kikerült német és magyar nyelvű könyvecskét, amely a 222 paragrafusból álló alapszabályzatot rögzíti. A statútumban ez olvasható: “Felvétetik a páholy tagjai közé minden jó hírben álló, a magyar törvények szerint nagykorú és önálló férfiú, ki magasabb és nemesebb célok iránt fogékonyságot tanúsít.” Az első aradi szabadkőművesek között volt Institoris Kálmán (a későbbi polgármester), Rozsnyai Mátyás gyógyszerész, Lukácsy Miklós takarékpénztári vezérigazgató. Ugyancsak 1870-ben kezdte el működését egy konkurens páholy, Fraternitas néven. Nyolc év után a bérelt helyiségekben működő mindkét aradi páholy kifulladt, és az ideiglenes beszüntetés, azaz a szabadkőműves zsargon szerint “elaltatás” mellett döntött. Tíz év múlva, 1888-ban az egykori tagok közül harmincan Összetartás (Concordia) néven egy új páholy létrehozása mellett döntöttek. Az új, díszes páholyt 1905-ben avatták fel. A mozgalmat jelképező kalapács, körző és vakolókanál nemcsak ennek az épületnek a homlokzatára került fel, hanem felismerhető több aradi házon is, ami arra vall, hogy a tulajdonosnak köze volt a mozgalomhoz. Az Ortodox Egyház Szent Szinódusa 1937-ben elítélte a szabadkőművességet, 1939-ben hatóságilag betiltották, tagjai ellen kampányt indítottak. /Puskel Péter: A százéves páholy. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2005. május 12.
A harmincas évei elején járó Kelemen László /Sepsiszentgyörgy/ fáradhatatlan madarász. Szervez, pályázatokat, tanulmányokat ír, hetente többször 20–30 kilométeres körzeteket bejárva a madarak viselkedését figyeli. Kelemen László hat évvel ezelőtt megalapította a Rara Avis Madártani és Természetvédő Egyesületet. Tervük az, hogy feltérképezik Kovászna megye madárvilágát, majd a nyolcéves lejáratú program végén könyvet adnak ki az összegyűjtött adatokkal. A Rara Avis Egyesületnek már 250 tagja van, többségük szakember. Több ezer gyereket vontak be tevékenységükbe, játékosan tanítanak a természet tiszteletére, védelmére. /Bíró Blanka: Kelemen László értelmetlennek látja azt az időt, amit nem a madarakra fordít. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2005. május 12.
A 82 évesen is dolgozó Lövith Egon kolozsvári művész, a főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára, a sokoldalú művész – szobrász, festő, grafikus és keramikus – festményeiből nyílik kiállítás május 14-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Kántor Lajos ismerteti Németh Júlia Lövith Egonról írt monográfiáját. Kányádi Sándor Erdélyi jiddis népköltészet című kötetéből Hatházi András színművész olvas fel. /Lövith-kiállítás a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2005. május 12.
Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét mutatta be Aradon május 11-én Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozat kiadója és Orbán János Dénes, a könyv szerkesztője. A temesvári költő rövid idő alatt két könyvet tett le az asztalra. A garni találkahely, szálló, ahol az alkalmi, könnyű találkozások zajlanak. A szerző szerint a cím az új fuvallat, a pezsgő áramlat hatására született, s azt vallja: továbbélésünknek feltétele, a megfogantatásnak a pillanata a könnyű garni. Befejezésként felolvasták a kötetben szereplő szonettkoszorút. Május 12-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében Mészáros Ildikó tanárnő mutatja be Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét. /(nagyálmos): Könnyű találkozás a költővel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2005. május 12.
A Csíki Székely Múzeum megjelentette első saját kiadású, kétkötetes évkönyvét. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, az erdélyi magyar múzeumok között jelenleg a csíkszeredai intézmény az egyedüli, amely önálló évkönyvvel jelentkezik. A 2004-es év könyve mintegy fél évszázaddal a múzeum munkatársai által szerkesztett első tudományos kiadvány megjelenése után lát napvilágot. 1956-ban jelent meg ugyanis „A Csíki Múzeum Közleményei” című periodika, az évi kétszeri megjelenésre tervezett kiadvány csupán három kiadást ért meg. A Humán- és társadalomtudományok, valamint a Természettudományok című kötetben egyaránt olvashatók csíkszeredai és budapesti szerzők, neves tudósok és pályakezdő fiatalok munkái. /D. Balázs Ildikó: Műfajában egyedülálló kiadvány Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2005. május 12.
Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában címmel Miklós József európai utazásai nyelvi szempontból való feldolgozását, a csíksomlyói pünkösdi Mária-búcsú múltjának és jelenének bemutatását tartalmazza a ProPOS Kiadónál megjelent, május 11-én a Csíkszeredában bemutatott könyv. /Könyvbemutató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./ A csíkszeredai ProPOS Könyvkiadó felvállalta néhai Miklós József nyelvész tanár irodalmi, nyelvészeti, művészettörténeti, helytörténeti, történelmi és földrajzi írott hagyatékának kiadását, közkinccsé tételét. A Nyelves Világ a szerző immár harmadik könyve az Európai nyelvek és a Csíki Lexikon után. /Miklós József: Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./2005. május 13.
Hazudott Gheorghe Matei, az Aversa igazgatója, amikor azt nyilatkozta, érthetetlennek tartja, amiért a környezetvédelmi minisztérium magyar szivattyúkat és szakembereket hozatott, akiknek csak a napidíja több mint 20 000 euróba kerül, holott az általa vezetett vállalat sokkal jobb szivattyúkkal rendelkezik, amit ingyen, még az ortodox húsvét előtt felajánlottak a minisztériumnak. Ráadásul a magyar szivattyúk egy része is tőlük származik. A közvélemény felháborodással fogadta a „részrehajló” román hatóságokat, akik inkább a sokba kerülő magyarországi felszereléseket szereltette fel mellőzve az ingyenes, gyors hazai segítséget. A Temes megyei tanács vezetőjének bejelentése nyomán azonban fény derült az igazságra: a román ajánlat csak május 10-én érkezett, csak négy szivattyút ajánlanak fel, ezek azonban kétszer gyengébbek, mint a magyarországiak által a bocsátott felszerelés. Továbbá a szolgáltatást nem ingyen ajánlották fel, a négy szivattyúért több mint egymilliárd lejt kértek. Kiderült az is, a magyarországi szivattyúk kivétel nélkül magyar gyártmányúak. /Gyengébbek és drágábbak a román szivattyúk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
Az Európai Parlament vezetése úgy döntött, hogy Bulgária és Románia képviselői már idén szeptembertől megkezdhetik munkájukat megfigyelőként az EP-ben. Dobolyi Alexandra (MSZP) magyar képviselő asszony elmondta: az EP a szocialista frakció kezdeményezése nyomán változtatta meg a döntést, amelyet az uniós tagországok parlamenti elnökeinek legutóbbi, budapesti találkozóján hoztak arról, hogy a két ország képviselői csak 2006. január 1-jétől lehetnek megfigyelőként jelen az Európai Unió intézményeiben. /EP: román és bolgár megfigyelők szeptembertől. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
Az úgynevezett intergroup tanácskozásán Strasbourgban az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatairól cseréltek eszmét, elsősorban nyugat-európai példák – Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika, Skócia, Wales, Flandria, Vallónia, az Åland-szigetek, Grönland, a Feröer-szigetek – alapján. Olyan dokumentum előkészítésén dolgoznak, amely összefoglalja az autonómia jogi érvényesítésének feltételeit és lehetőségeit az Európai Unióban. Tabajdi Csaba (MSZP), a csoport társelnöke elmondta: az EU-nak nincs kisebbségvédelmi rendszere, nincs kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonómiák vonatkozásában, mégis található néhány szilárd fogódzó az uniós alapelvek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező önkormányzatok és az önálló fejlesztési-közigazgatási régiók tulajdonképpen 80–90 százalékban megvalósítják az autonómiát. Az autonómia szerinte csak a többség és a kisebbség megegyezésén alapulhat. Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) alelnök szerint az autonómia fogalmát az önkormányzatiság, a kisebbségi jogok és az önrendelkezés oldaláról egyaránt meg lehet közelíteni. Bauer Edit, szlovákiai magyar képviselő azt hangsúlyozta, örömteli dolog, hogy a kisebbségvédelem terén megtörtént az első lépés az Európai Parlamentben is. „Az a célunk, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján alakítsuk ki az unióban érvényes jogi normarendszert” – emelte ki. /Az autonómia szabályozását sürgetik a magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
Újra kell gondolni a határon túli magyarság támogatásának politikáját – hangsúlyozták egy május 11-én tartott tanácskozáson Budapesten. A támogatási politikát érdemes átgondolni – mondta Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Ez az intézet, valamint a Hidvégi Mikó Imre Alapítvány elindított egy több beszélgetésből álló honi és határon túli sorozatot, amelyeken várhatóan javaslatok fogalmazódnak meg a politikai döntés- előkészítés és a politikai döntéshozatal számára – mondta az igazgató. Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány igazgatója elmondta: az elaprózott támogatáspolitika helyett közösségépítésre kell koncentrálni a határon túli magyarságnál. A határon túli pártok támogatása nem fontos, az emberekhez kell eljuttatni a támogatási és fejlesztési összegeket. Bárdi Nándor, a Teleki László Alapítvány munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában és Romániában a magyar pártok kormányzati helyzetben vannak, így jóval nagyobb összegek felett diszponálnak, mint a magyarországi támogatások. Elmondta azt is, hogy a jelenlegi támogatási rendszeren belül sokszor nem a szakmai, hanem a politikai szempontok a meghatározók. /Újra kell gondolni a támogatáspolitikát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2005. május 13.
Az RMDSZ legjobb képességei szerint cselekszik annak érdekében, hogy Románia Európai Unióhoz való csatlakozása 2007-ben létrejöjjön, ugyanakkor az ország EU-integrációs folyamatának is cselekvő részese – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes az RMDSZ sajtóértekezletén. A kisebbségi törvénytervezet ügyében folytatódnak a tárgyalások, egyeztetések, valószínű, a jövő héten a kormány napirendjére tűzik ezt a kérdést – mondta Markó, újságírói kérdésre válaszolva. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./2005. május 13.
Böndi Gyöngyike közgazdász nyolc évig képviselőként a frakció egyik legszorgalmasabb és törvénykezdeményezéseit, -módosításait tekintve egyik legeredményesebb tagja volt, a választások után pedig az RMDSZ Máramaros megye prefektusának javasolta őt. Öt hónapja tölti be a funkciót. Elmondta, hogy Máramaros megye fejlődését tekintve, a vidék sajátosságaiból kell kiindulni. A megyében a bányászat dominált, amely lassan megszűnik. 2007-ig teljesen felszámolják a bányaipart és lépni kell, hogy megtalálják a megélhetés útját. Elsősorban a turizmus fejlesztésére gondoltak. Az élő néphagyományra lehet építeni. A ma is kézimunkával díszített népviselet, a fa lakóházak megfogják a látogatót. Mintegy hatvanezer magyar él a megyében, meg kell őrizni az iskolákat és a kulturális intézményeket. A megyében két magyar nyelvű líceum működik.- Kezdetben nehezen fogadták el, hogy nő töltse be a prefektusi funkciót. Az első hónapokban a helybeli román sajtó támadta őt, de nem válaszolt a támadásokra. Végigjárta az egész megyét. Az emberek most már bizalommal keresik fel őt. /Béres Katalin: Asszonynak lenni a prefektusi székben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./2005. május 13.
A romániai egyházak továbbra sem értenek egyet az egyházak jogállását szabályozó kultusztörvény tartalmát illetően. Mikó Lőrinc, az unitárius egyház tanácsosa elmondta, hogy a vallásügyi államtitkárságon tartott találkozón a vita továbbra is az ortodox egyház státusa körül zajlott. A tervezet szövegében az áll, hogy „a román állam elismeri az ortodox és a többi egyháznak Románia történelmében játszott fontos szerepét.” Ezt a szakaszt az unitáriusok, a reformátusok és a római katolikusok nem fogadják el. A görög katolikusok is kifogásolják, hogy az eredeti tervezet külön említi az ortodoxokat. /B. T.: Körvonalazódik a kultusztörvény körüli kompromisszum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
Okafogyottá vált lemondása, így visszavonta azt – nyilatkozta május 12-én Csapó József, az SZNT Állandó Bizottságának sepsiszentgyörgyi ülését követően. Kifejtette, távozásának két oka lett volna: nem rendezték az SZNT és EMNT viszonyát, illetve nem sikerült feloldani azokat az átfedéseket, amelyeket az állandó bizottsági tagok más szervezetekben betöltött vezető tisztségei okoztak. Csapó leszögezte: mindkét kérdésben orvoslás történt, és garanciákat kapott, így nincs oka a távozásra az SZNT elnöki tisztségéből. A Székely Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal a jövőben tisztességes partneri viszonyt szeretne kialakítani. Indítványozni fogják, hogy az erdélyi magyarság sorsdöntő kérdéseiben továbbra is együtt lépjenek fel. Az SZNT elnöke szerint a két szervezet egymás mellé rendelt viszonyára való törekvés nem válthat ki nézeteltéréseket. Csapó másik kifogása is megoldódott, az állandó bizottsági tagok többsége lemondott az MPSZ-ben, illetve az EMNT-ben elfoglalt vezető tisztségéről. /Farkas Réka: Csapó József visszavonta lemondását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./ Tulit Attila, az SZNT alelnöke Csapó kérésére lemond a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöki tisztéről. „Az átfedések mától megoldódtak, így az SZNT önállóan tudja megvalósítani céljait. Csapó József bejelentette, hogy május 16-áig felkérik a kormányt és az RMDSZ-es honatyákat, hogy változatlan formában terjesszék a parlament elé az autonómia-statútumot. A dokumentumot a Velencei Bizottsághoz is eljuttatják. /Bíró Blanka: Csapó marad az SZNT elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányát a szervezet Partiumi Egyeztető Tanácsa május 28-án Marosvásárhelyre kívánja összehívni. Erről a testület Szatmárnémetiben megtartott ülésén döntöttek a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei küldöttek. Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke közölte, az országos szervezet működésében továbbra is komoly fennakadások tapasztalhatók. Ezek orvoslása érdekében kívánják átalakítani kétpillérű szervezetté az MPSZ-t. „A Partiumban sajátos, a Székelyföldön tapasztalhatóktól eltérő problémák merülnek föl. A szervezet többpillérűvé alakítása nem jelent szakadást, csupán a helyi sajátosságok kihangsúlyozásáról szól” – fejtette ki Csuzi. /B. K. B.: Május végére hívnák össze az MPSZ-választmányt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
Közös rendelettel szorgalmazta Hargita és Neamt megye prefektusa, hogy vegyes bizottság vizsgálja ki a két közigazgatási terület határának ügyét. Pap József gyergyószentmiklósi polgármester kijelentette: felkészült annak bizonyítására, hogy a Gyilkostó üdülőtelep határa – egyben Gyergyószentmiklós közigazgatási és Hargita megye határa is – nem az utóbbi évek hivatalos térképein jelölt helyen, hanem másfél kilométernyi útszakasszal Neamt felé helyezkedik el. A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete közleményben szólította fel Markó Béla miniszterelnök-helyettest, hogy „vesse latba a pozíciójából fakadó autoritását”, és intézkedjen a Gyergyószentmiklós város határát is jelentő Hargita–Neamt megyehatár tisztázásáról. A szervezet elvárja, a miniszterelnök-helyettes az ügyben intézkedjen, hogy a Békás-szoros visszakerüljön a város fennhatósága alá. /Gergely Edit: Újranyitják a Hargita–Neamt-vitát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
A helyi román hatalom belátta: nagy horderejű kezdeményezés a rekecsini csángó iskolaközpont – nyilatkozta Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) alelnöke. A Béke Királynője Gimnázium alapkőletételén Rekecsin község polgármestere, Vasile Ichim és Gabriel Berca Bákó megyei prefektus is beszédet mond, valamint több megyei liberális képviselő is jelezte részvételét az ünnepségen. A május 15-i, pünkösd vasárnapi alapkőletételre jeles külföldi közszereplőket várnak a szervezők, jelen lesz Mádl Dalma asszony is, a magyar köztársasági elnök felesége. A csíksomlyói búcsú után – amelyre minden évben hagyományosan elzarándokolnak a moldvai csángók – az ünneplő tömeg elindul Rekecsinbe, „hazakísérve” a csángókat; útjukat egy délelőtti szentmise erejéig megszakítják Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán. „Minden vendégünket arra kérjük, hogy hozzon magával településének temploma, iskolája vagy más jeles helyének tövéből egy követ. Ezek a messzi földről hozott kövek fogják – jelképes módon – az iskola alapját képezni” – fogalmazott körlevelében Böjte Csaba atya. A leendő iskolaudvaron kis teret alakítanak ki a Petrás Mária csángó képzőművész alkotta Mária-szobor körül, az összegyűlt kövekkel ezt a teret fogják beburkolni. Jótékonysági rendezvényt szervez május 14-én Csíkszereda főterén a rekecsini iskola felépítésének támogatására a csíkszeredai Agora Alapítvány és a Szent Kereszt Főplébánia. A nagyszabású szabadtéri koncerten 19 órától a helyi Role együttes bemutatja a Pille című rockballadát. /Bakk-Dávid Tímea: „Köveket hozzatok Rekecsinbe!’’ = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./