udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 2461-2490 | 2491-2520 | 2521-2550 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. május 13.
Május 11-én Dudás Gyula nagybányai festőművész tájképeiből nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban. A megnyitón Csergő Tibor múzeumigazgató és Balázs József festőművész méltatták a 75 éves alkotót. A Hargitai megyenapok keretében Csiszér László és zenekara koncertezett Gyergyószentmiklóson. A Hargita megyei születésű, ma Budapesten élő Csiszér László zenekarával ifjúsági és egyházi dalokat adott elő. /Dudás Gyula kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./2005. május 13.
A 36 éves kadicsfalvi Pap László csontfaragóként alkot értékes használati tárgyakat. 1991-ben, a katonaság után fogott neki csontot faragni. Egy kis dísz megmunkálása többnapi munkát vesz igénybe. /Csáki Emese: Csontfaragás: vadász- vagy iparművészet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./2005. május 13.
Halálának 35. évfordulóján, május 15-én Moyses Mártonra emlékeznek Nagyajtán. Az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal szolidarizáló, emiatt meghurcolt és súlyos börtönre ítélt egykori egyetemi hallgató 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát, május 15-én pedig belehalt sérüléseibe. A nagyajtai megemlékezésen emléktáblát lepleznek le a szülői ház falán, és bemutatják Benkő Levente Moysesről írt „Bűn volt a szó” című könyvét. /Moyses Mártonra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
Május 12-én József Attila emlékét idéző képzőművészeti kiállítás nyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A költő születésének 100. évfordulója alkalmából kiírt diákpályázatra érkezett alkotások láthatók. /(déel): Költő, diákszemmel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 13./2005. május 13.
A gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont szervezésében Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megnyílt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kiállítása. A jelenlévőket üdvözölte Kassay L. Péter, az Alkotóközpont igazgatója, a kiállított munkákat Marczin István, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep vezetője ajánlotta a művészetkedvelők figyelmébe. /Hajdúsági művészek kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2005. május 13.
Fodor Sándor betegsége miatt nem lehet jelen Mária lábától a sündisznóállásig /Székelyföld Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, legfontosabbnak vélt könyve bemutatóján. A könyv Csíkszeredáról, szülővárosáról, a hozzá tartozó Csíksomlyóról, gyermekkoráról és fiatal éveiről szól. /Fodor Sándor: Kedves Barátaim! = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2005. május 13.
Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Szalonban bemutatták a Marosvásárhelyről elszármazott Szücsné Harkó Enikő Wass Albert írói pályaképe című munkáját. A könyv Erdélyben a Havas Kiadó /Kézdivásárhely/ gondozásában jelent meg. Wass Alberttel ma már több irodalomtörténész foglalkozik, de rengeteg még a fehér folt: nagy volumenű publicisztikai tevékenysége feltáratlan, továbbá még mindig vannak kiadatlan, kéziratos regényei. /F. I.: Wass Albert írói pályaképe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 14.
Kolozsváron május 13-án az ENSZ és a román kormány nemzetközi konferenciát rendezett. „Nem valósítható meg a verespataki bánya az eredeti elképzelés szerint, hiszen ez nagyon veszélyes projekt, amely a legnagyobb környezeti és társadalmi károkat elsősorban Romániának fogja okozni” – mondta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kolozsváron. Sulfina Barbu román kollégája óvatosabb álláspontra helyezkedett, kifejtette: nem tudnak a terv támogatása mellett vagy ellen nyilatkozni addig, amíg nem készül el a terv hatástanulmánya. Persányi szerint a kolozsvári konferencia nagyon jelentős, mert a világ bányászati hulladékának legkiválóbb szakértőit irányította Kolozsvárra az ENSZ. A résztvevők Verespatakra is ellátogatnak. A konferencián a résztvevő tizenkét közép-kelet-európai ország képviselője elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben lefektettek néhány elvet. Ezek alapján megvizsgálják, melyek a környezetre veszélyt jelentő bányák. Megállapították, hogy a régióban lévő mintegy 150 bánya több mint egyharmada komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Megjelent Klaus Toepfer, az ENSZ környezetvédelmi főtitkár-helyettese is, aki hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Persányi emlékeztetett, hogy a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartalmi javaslatokat még februárban elküldték a román partnernek, és kérték, hogy a szempontrendszer összeállításánál ezeket vegyék figyelembe. Sulfina Barbu megerősítette, hogy figyelembe veszik a magyar fél javaslatait a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató összeállításakor. Persányi Miklós az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel is találkozott. Az ezt követő sajtótájékoztatón Persányi kifejtette: nem árnyékolhatják be a javuló román–magyar viszonyt az árvíz sújtotta Temes megyébe küldött magyar segítség ügyében született ostoba romániai nyilatkozatok. A tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Transgold vegyesvállalat és a magyar állam között zajló perben született végzés kapcsán elmondta, hogy a jogi eljárás független bíróság előtt zajlik. Hozzátette: a pert nem kell összekeverni a román–magyar környezetvédelmi kapcsolatok egyéb kérdéseivel, mert az eljárásban nem részes fél a román állam. Arra a kérdésre, hogy a román állam mégis 46 százalékos részvényt birtokol a vegyes vállalatból, Persányi kifejtette: ennek ellenére a cég önálló jogi személyként áll a perben. Megfellebbezi a nagybányai Transgold (volt Aurul) vállalat a tiszai ciánperben hozott budapesti bírósági ítéletet, jelentette ki Májai László ügyvéd, a romániai vegyes vállalat jogi képviselője. /Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki bánya tervét. A román fél csak a környezeti hatástanulmány elkészítése után nyilatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2005. május 14.
Nem szakad a Szociáldemokrata Párt: Ion Iliescu szenátor május 13-án, az SZDP Országos Tanácsának ülésén kijelentette fel sem merül, hogy betöltsön-e valamilyen tisztséget a pártvezetésben, azonban még nem döntötte el, hogy tagja marad-e vagy sem a Szociáldemokrata Pártnak. Beszédében Ion Iliescu keményen bírálta az SZDP jelenlegi vezetőit, akik szerinte korruptak, gyanús körülmények között gazdagodtak meg és „elintézték”, hogy átvehessék a párt vezetését. Adrian Nastase, a párt ügyvezető elnöke igyekezett minimalizálni az Iliescu által felvázolt válságot, különösen ami a korrupciós eseteket illeti. Mircea Geoana pártelnök beszédében határozottan visszautasította Iliescu bírálatát. /Iliescu duzzog, de marad. Nem volt szó pártszakadásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2005. május 14.
Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levelében kifejezte köszönetét Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszternek azért, hogy a magyar környezetvédelmi tárca gyors segítséget nyújtott Romániának a Temes és a Bega folyók áradása miatt katasztrófa sújtotta területek helyreállításában, az árvízi károk felszámolásában. /Köszönet a magyar segítségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2005. május 14.
Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ 2005. május 14.
Május 13-én Aradon informális megbeszélésre került sor Arad, valamint DKMT eurorégiós testvérvárosai: Gyula, Hódmezővásárhely és Nagybecskerek küldöttségei között a kulturális együttműködés további bővítéséről. Tavaly egy kétnyelvű, magyar–román antológia jelent meg, ezúttal döntés született egy háromnyelvű, magyar–román–szerb kötet megjelentetésére. A magyar és a vajdasági küldöttségek meglátogatták a negyedik alkalommal megrendezett eurorégiós könyvvásárt. /Kiss Károly: Eurorégiós tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./2005. május 14.
A második világháborúval kapcsolatos archívumaik megnyitására sürgeti egyebek között az államokat az EP. A dokumentumban az EP jelezte, hogy a parlament közös európai tragédiaként fogja fel a világháborút, ezért annak valamennyi áldozatát gyászolja, függetlenül attól, melyik oldalon álltak. Külön megemlékezett az EP arról, hogy egyes nemzetek számára a II. világháború vége s ezzel a szovjet megszállás egyúttal a zsarnokság megújulását is jelentette. Szájer József (Fidesz), a magyar néppárti delegáció vezetője közleményben üdvözölte a határozatot, történelminek nevezve azt, mert a parlament „először fogadott el olyan dokumentumot, amely a különböző diktatúrák között különbséget nem téve elítéli azokat”. /EP-állásfoglalás. A II. világháború befejezésének évfordulójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ 2005. május 14.
A vajdasági Bácskossuthfalván a hétvégén kis híján agyonvertek egy magyar fiút a helyi szórakozóhelyen. Az elkövető többször hangoztatta nyilvánosság előtt, hogy ki kell irtani a magyarokat – számol be a Magyar Szó című; újvidéki lap. /Néhány … sorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ 2005. május 14.
A Református Világszövetség vezetői május 12-én Nagyváradra érkeztek egy európai körút során. Az RVSZ amerikai elnöke, dr. Clifton Kirkpatrick, afrikai főtitkára dr. Setri Nyomi és dr. Duncan Hanson, az Amerikai Református Egyház Európai-területi titkára Magyarországról jöttek Királyhágómellékre, hogy másnap Kolozsváron, az Erdélyi Egyházkerületben, majd Délvidéken folytassák útjukat, hogy tájékozódjanak a régió reformátusainak helyzetéről, gondjairól, kilátásairól. Az RVSZ vezetői Nagyváradon munkaebéden vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőivel és Erdélyi Géza felvidéki püspökkel, majd a polgármesteri hivatalban Biró Rozália alpolgármester fogadta a küldöttséget. Tőkés László püspök elmondta, három kontinens találkozott jelképesen Nagyváradon, Európa, Amerika és Afrika, ez a tanúságtétel egyetemességének jelképe. Beszélt a kommunizmus igazságtalanságairól, áldozatairól, és arról hogy a hit nevében mindenféle igazságtalanságot el kell vetni a földkerekségen. /(Lakatos Balla Tünde): Három kontinens református vezetői tanácskoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2005. május 14.
Mona Musca kulturális miniszter és az RMDSZ vezetői május 12-i találkozójukon megállapodtak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Az RMDSZ képviselői beleegyeztek a kulturális miniszter által kért módosításokba. A módosítás az autonómiatanács hatáskörére vonatkozik, amelyről Mona Musca úgy értékelte, hogy „túl kedvező” az RMDSZ számára. A koalíció tagjai azonban még nem jutottak egyezségre. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy az RMDSZ cserében a közszolgálati televízió és rádió működéséről szóló jelentésnek a liberálisok és demokraták által óhajtott szövegváltozatát támogatja. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a parlamenti vitán az ellenzék nem módosíthat a szövegen. /Felelősségvállalással fogadtatná el a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2005. május 14.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leszögezte, hogy lépéseket tesz a székelyföldi autonómia megteremtése érdekében. Csapó József elnök szerint kiemelten fontos, hogy a települési, illetve széki tanácsok is tájékozódjanak lépéseikről, ezért SZNT-füzeteket adnak ki, és elhatározták, hogy figyelemmel követik a Románia által aláírt csatlakozási szerződésben szereplő feltételek monitorizálását. Havi és negyedévi rendszerességgel tájékoztatót készítenek ennek kapcsán, amelyet az EP-hez és ennek külügyi bizottságához juttatnak el. ,,Eldöntöttük, hogy a székelyföldi autonómiatörvény-tervezetet változatlan formában újra a román parlament elé terjesztjük” – mondotta az SZNT elnöke. Úgy határoztak, megkeresik a román kormányt, és felszólítanak minden RMDSZ-es képviselőt, szenátort, nyilatkozzék, vállalja-e a feladatot. /Farkas Réka: Újra benyújtják az autonómiatörvény-tervezetet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2005. május 14.
A Társadalmi Párbeszédért Csoport és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében tartottak Bukarestben „A magyar és német kisebbség a népi Európa szemléletében” címmel kerekasztal-megbeszélést. A rendezvény díszvendége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint a Német Demokrata Fórum alelnöke, Ovidiu Ganz parlamenti képviselő volt. Markó Béla az RMDSZ megalakulásának és fejlődésének néhány fontos pillanatát elevenítette fel, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ volt az a politikai alakulat, amely elsőként lépett be nemzetközi szervezetbe. 1993-ban az RMDSZ tagja lett az Európai Demokrata Szövetségnek (EDU), amely a későbbiekben az Európai Parlamentben legtöbb képviselővel rendelkező Európai Néppárttal fuzionált. Markó Béla jelezte, hogy jelenleg az RMDSZ az egyedüli jobbközép alakulat a parlamentben. A Pro Európa Ligát képviselő Smaranda Enache a hozzászólások alkalmával kijelentette, hogy Románia legeurópaibb, legjobb szerkezettel rendelkező politikai szervezete az RMDSZ. /Romániában egyedül. Sem nevet, sem programot nem változtatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2005. május 14.
Marosvásárhelyen maxitaxival akart menni egy idős vidéki néni. Magyarul megkérdezte, hogy a Jeddi út felé közlekedik-e a járat. A gépkocsivezető románul válaszolt: nem tud magyarul. Egy utas tolmácsolta a kérdést. A gépkocsivezető legorombította az idős nőt, hogy „szégyellje meg magát”, amiért kora ellenére nem tud, nem tanult meg románul, hiszen ez az ország hivatalos nyelve. Az utas megjegyezte, azért fordította le a néni kérdését. Erre a sofőr rendre utasította a közbeszólót: miért fordított, hiszen nincs erre képesítése. A gépkocsivezető büszkén jelentette ki, hogy Ardelean Claudiu a neve. /Vajda György: Magyaroknak és kutyákkal tilos felülni? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./2005. május 14.
Szilágysomlyón és Zilahon Szilágyság-kutatásnak szentelt tudományos ülésszakot tartottak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Zilah és vidéke fiókszervezete, a Báthory István Alapítvány, a Pro Zilah Egyesület, a somlyói EMKE és a Hepehupa művelődési folyóirat szervezésében. A fő előadó dr. Egyed Ákos akadémikus volt, aki az EME-alapító Mikó Imre tevékenységét méltatta. Mikó Imre születésének idén szeptemberben lesz a 200. évfordulója, ezért a 2005-ös esztendőt Mikó-évnek nyilvánították. Horváth József, a sarmasági középiskola történelemtanára Kemény Jánosra, az emlékíró erdélyi fejedelemre emlékezve a Sarmaság 850 éves történetét vázolta. Bejelentette, hogy a közösség mellszobrot szándékozik állítani a fejedelemnek. Varga Réka egyetemi hallgató idős Wesselényi Miklós színházkoncepcióját mutatta be, Oláh Miklós krasznai tanár a 800 éves Kraszna helytörténetét összefoglaló dolgozatát olvasta fel, Kiss Zoltán szilágypaniti tanár a krasznai, magyarkeceli és a szilágysomlyói református egyházközségek vagyonfosztásáról beszélt, Joikits Attila szilágysomlyói helytörténész a város Trianon utáni történelmét foglalta össze, Fejér László a földvári haláltábor szilágysági túlélőinek vallomásait ismertette, dr. Széman Péter orvos pedig a 20. századi Erdély és Szilágyság demográfiai változásait mutatta be. Az ülésszak végén az EME Zilah és vidéke fiókszervezete Petri Mór-díjat adományozott dr. Egyed Ákosnak és Major Miklós szilágynagyfalui néprajzkutatónak, aki több tudományos munka társszerzője, illetve monográfiák írója. /Fejér László: A Szilágyság-kutatás napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./