udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3361-3390 | 3391-3420 | 3421-3450 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. június 27.
A szórvány érdekében megalakult a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszentkirályi Köre (5K). Máté András parlamenti képviselő, az egyik szervező hangsúlyozta, nem valami ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért fogtak össze. Az ülés kezdeményezője Máté András és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők voltak, akik Kolozs, Bihar, Szilágy és Arad megyei törvényhozókat, valamint önkormányzati vezetőket hívtak meg az ülésre. A Kalotaszentkirály-Zentelke település iskolájában jelen volt Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei, Király András, Arad megyei, Pete István, Bihar megyei, Seres Dénes és Fekete Szabó András Szilágy megyei képviselő, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ ottani megyei szervezetének az elnöke is. – Ultimátumot kell adni a csúcsvezetőségnek, hogy foglalkozzanak a Partiummal és a szórvánnyal – szögezte le Kiss Sándor. Kerekes Sándor és Pálfy Mózes Zoltán Kolozs megyei tanácsalelnökök meghívót kaptak az ülésre, de nem jelentek meg. László Attila a két magyar vezetőt marasztalta el az észak-nyugati régió megyei fejlesztési tervének az elhanyagolása miatt. Az ötletszegényes RMDSZ-es gyűlésekhez képest a résztvevők szokatlanul nyíltan beszéltek az RMDSZ hibáiról is. Kiss Sándor szerint a kormányzati munkában részt vevő RMDSZ-es miniszterek és államtitkárok már telefonhívásokra sem hajlandók válaszolni, mi több, törvényhozó kollégáikkal is csak fogadóórákon állnak szóba. Kónya-Hamar Sándor szerint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa sóhivatal, a részt vevők 80 százaléka azt sem tudja, miért van jelen. Máté András a képviselőházi frakciógyűlést bírálta, amely „csak arra jó”, hogy esetleg néhány kollégától a bizottságában lévő újdonságokról értesüljenek. Lakatos András az ügyvezető elnökség pazarlására hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: A szórványt képviselő csoportosulás alakult az RMDSZ-ben. Élesen bírálták az RMDSZ testületeinek működését és a szövetség vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Nem az RMDSZ ellen hozták létre ezt a csoportot, a szövetségen belül akarnak működni, és a szórványnak hangot adni, jelentette ki a Kezdeményező Kedvű Kalotaszentkirályi Képviselők Köre (5K) megalakulásáról Máté András képviselő. Ami jó Székelyföldnek, nem mindig felel meg a szórványnak is, mondta. A szórvány ugyanannyi szavazatot hozott, mint Székelyföld, ezért súlyában tekintve e két régiót egyenlőként kell kezelni. Amennyiben a kisebbségi törvény tervezete nem megy át olyan formában a törvényhozáson, ahogyan akarták, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. /Borbély Tamás: Máté: az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból, ha nem sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
Magyar Örökség Díjat vehetett át június 25-én Budapesten a 425. éves kolozsvári Báthory István Gimnázium nevében Tőkés Elek igazgató. /Magyar Örökség Díj a kolozsvári Báthorynak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
Június 26-án, vasárnap kezdődött a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok tizedik, jubileumi találkozója. Az elmúlt tíz év során 18 ország sok száz magyar fiataljának jelentett ismerkedési, bemutatkozási lehetőséget, a közös kulturális gyökerek, az összetartozás érzésének erősítését. A július 5-ig tartó rendezvény a Magyar Színházban kezdődött „az egységes, mégis sokszínű magyar népdal, néptánc, népzene jegyében”. A Honvéd Együttes köszöntötte a résztvevőket. Idén 16 országból érkeztek magyar fiatalok: Románia, Szlovákia, Szerbia és Montenegró, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria mellett Litvániából, Észtországból, Lettországból, Finnországból, Izraelből, Németországból, Franciaországból, Svédországból és Ausztráliából. A romániai meghívottak: a csángóság képviselői Gyimesből és Moldvából, a Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület diák csoportja Sepsiszentgyörgyről, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a Kaláka Néptáncegyüttes Szamosújvárról, az Ördögborda Ifjúsági Néptáncegyüttes Balánbányáról, a Passamezzo Historikus Együttes Kolozsvárról, a Snaps Vocal Band Sepsiszentgyörgyről, a START Tánccsoport Temesvárról, a Szarkaláb Néptáncegyüttes Kolozsvárról, a Szerenád Kamarazenekar és Eufónia Kórus Sepsiszentgyörgyről. A tíz nap során a különböző régióból érkező csoportok tárgyi népművészetüket, ápolt hagyományaikat, régiójuk kulturális nevezetességeit mutatják be, Budapesttel ismerkednek, ellátogatnak Ópusztaszerre is. /Guther M. Ilona: Jubileumi Vendégségben Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2005. június 27.
Háromszéken a nyolcadikosok közül román nyelv és irodalomból a diákok 34,4 százaléka, magyar nyelv és irodalomból 6,7 százaléka, matematikából 11 százaléka, történelemből és földrajzból egyformán 3,9 százaléka bukott meg. A négy vizsga összesített eredménye alapján az átjutási arány 62,1 százalékos, ami a tavalyinál 10 százalékkal kevesebb. A magyar tagozatos diákok 60,63 százaléka, a román tagozatosok 65,9 százaléka vizsgázott sikeresen. /(fekete): Ekkora bukás nem volt soha. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./ 2005. június 27.
Megvolt a nyolcadikat végzettek országos tesztvizsgája. Az Arad megyében magyarul végzetteket átlaga 63%-os. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok közül a legjobb eredményt a nagyiratosiak érték el 9-ből mindegyiknek sikerült, őket követik a csikysek 84,5%-os sikerrel (45-ből 38 átmenővel). A legrosszabb a kisperegieké, 5 jelentkezőjük közül egy sem ért el átmenő jegyet, továbbá az ágyaiaknál 5-ből 1, a kisiratosiaknál 9-ből 2 tanuló járt sikerrel. A többieknél 52,6 % (Pécska) és 78% (Zimándújfalu) között mozog az átmenők átlaga. A legtöbben román nyelv és irodalomból bizonyultak felkészületlennek. /(Kiss): Tesztvizsga 2005. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./2005. június 27.
Az iskolaelhagyás, a magas bukási százalék, a még mindig létező írástudatlanság, a képzetlenek munkavállalási esélytelensége indokolja, hogy az oktatás mellett az eddiginél több hangsúlyt fektessenek a nevelésre – áll a Globális nevelés hete elnevezésű program tervezetében, amelyet a tanfelügyelőség ismertetett. Botos Erika tanfelügyelő ismertette a sepsiszentgyörgyi pszichopedagógiai központnak az iskolai kudarcról 158 háromszéki iskolában, 27 137 tanuló bevonásával készített felmérését. A diákok 6,6 százaléka egy vagy két tantárgyból pótvizsgára maradt, 5,5 százalékuk ismétlőre bukott, a tanulók 12,2 százalékának 25-nél több igazolatlan órája volt, a tanulók 1,6 százaléka otthagyta az iskolát. A falusi iskolákban jóval gyengébbek az eredmények, mint városon. /(fekete): Az oktatás mellett nevelni is kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./2005. június 27.
Veszélybe került a Gyergyószentmiklósi Bíróság léte azt követően, hogy az Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Tanácsa (CSM) az intézményt a Maroshévízi Bíróság fiókintézményévé minősítené át. A visszaminősítés a helyiek szerint az első lépés lenne a Gyergyószentmiklósi Bíróság teljes felszámolása felé. Erre már volt példa a múltban; 1968-ban, a megyésítés idején egyszer már megszüntették a bíróságot. 1994-es visszaállítását az RMDSZ helyi vezetői a térségbeli egyik legnagyobb megvalósításként tartják számon. Garda Dezső parlamenti képviselő levelet írt ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz, Monica Macovei igazságügy-miniszterhez, Kibédi Katalin államtitkárhoz és Markó Béla államminiszterhez. Garda szerint a tervezett intézkedés nyilvánvalóan magyarellenes indíttatású. A Gyergyószentmiklósi Bíróságon ugyanis az ügyfelek 90 százaléka magyar nemzetiségű, a három bíró is magyar anyanyelvű. A Maroshévízen tevékenykedő négy bíró közül viszont egyik sem beszéli a magyar nyelvet. A képviselő a népességi statisztikák alapján is furcsának találta az intézkedést. A húszezres Gyergyószentmiklós közvetlen vonzáskörzetében ötvenhétezer személy él, míg Maroshévíz a vonzáskörzetével együtt alig éri el a húszezres lélekszámot. /Gergely Imre: Megszűnik a gyergyói bíróság? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
Papp Simon geológus szobrát leplezték le június 26-án a neves kutató szülővárosában, az ércbányászatáról és színesfémkohászatáról elhíresült Kapnikbányán. A szoborállítást a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum kezdeményezte, tervüket a Mol – Magyar Olaj- és Gázipari Rt., valamint a Mol Románia Kft. segítségével kivitelezték. A bronzból öntött egész alakos szobor megalkotója Krupiczer Antal szobrászművész. A kapnikbányai születésű Papp Simon a kőolajkutatás egyik úttörőjeként ismert, kutatásai eredményeként lépett Magyarország a kőolajtermelő államok sorába. 1945 és 1948 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. vezérigazgatója volt, majd a háború után 1948-ban a kommunista hatalom koncepciós perben halálra ítélte. A később életfogytiglanra változtatott börtönbüntetésből 1955-ben szabadult, az ítélet letöltése közben végzett munkájával több újabb olajmező felfedezéséhez is hozzájárult. A magyar olajbányászat 1970-ben elhunyt meghatározó egyénisége 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott. A Magyar Olajipari Múzeum 2003-ban Kapnikbányán emléktáblát állított Papp Simonnak és báró Born Ignácnak, a szintén kapnikbányai születésű természettudósnak, bányásznak és kohásznak. Ugyanakkor egy kisebb kiállítást is berendeztek a kisváros egyik ingatlanjában, amelyen a Papp Simonhoz kötődő dokumentumok is megtekinthetők. A kiállítást fokozatosan gazdagítani szeretnék, mindaddig amíg kisebb múzeummá bővül. /Lázár Lehel: Emlékmúzeum Kapnikbányán. A magyar olajipar úttörőjének állítottak szobrot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Krupiczer Antal szobrászművész Kapnik szülötte (1944). Az ötvenes évek végén Nagybányára került. Fában, bronzban, márványban egyaránt alkot. 44 éves korában, 1988-ban Magyarországra költözött, jelenleg Nyíregyháza mellett él és dolgozik. /(vásárhelyi): Vidám szoborral gyarapodott Kapnikbánya. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 1./2005. június 27.
Helyi civil szervezetek összefogásával szobrot állítottak Wass Albert írónak június 24-én Solymáron. Solymáron ma is népes sváb kisebbség él, azért kezdtek itt gyűjtést az erdélyi magyar író szobrának felállítására, hogy ezzel fejezzék ki: a különböző nemzetiségű közösségek együtt is tisztelettel adózhatnak egy nagy magyar író emlékének – mondta Emesz Lajos. A bronzból készült mellszobor Blaskó János szobrászművész alkotása. Bonyhád után Solymár a második magyarországi település, ahol Wass Albertnek szobrot állítanak. /Wass Albert-szobor Solymáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2005. június 27.
A Magyar Rádió Énekkara 1950-es megalakulás óta koncertezett Európa legnevesebb hangversenytermeiben, fesztiváljain. Székelyföldre másodszor látogatnak. Mostani koncertkörútjukra elkísérte Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke is az ének- és zenekart. Június 25-én a csíksomlyói kegytemplomban léptek fel Lajtha László Magnificatjával és Mozart C-dúr (Koronázási) miséjével. A ráadást követően együtt énekelte kórus, zenekar és közönség a magyar és székely himnuszt. /Székely Judit: Csíksomlyón a Magyar Rádió Énekkara. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./2005. június 27.
A Bolyai-buli jelentette a marosvásárhelyi magyarság igazi városnapi rendezvényét a Marosvásárhelyi Napokon, amikor a Bolyai Farkas Gimnázium diákegyüttese zenéjére mulathattak a kikapcsolódásra vágyók. Kirsch Attila városi tanácsos, a szervezést vállaló Bolyai Öregdiákok Baráti Körének elnöke a Krónikának elmondta, hagyományt szeretnének teremteni, a városnapok keretében meghonosítanának egy olyan rendezvényt, amely a város magyar lakosságát mozgatja meg. Ugyancsak magyar jellegű rendezvénynek adott otthont a Teleki Téka udvara is, ahol a zalaegerszegi Harangláb hagyományőrző együttes aratott nagy sikert. Az idei városnapokra első alkalommal a vártemplomi református egyházközség találkozóra hívta a Kárpát-medencei vásárvárosokat is. Az országból a házigazdákon kívül Kézdi-, Fugyi-, Gyerővásárhely küldöttsége, Magyarországról Kis-, Somló- és Hódmezővásárhely, Szerbiából pedig Torontálvásárhely mutatkozott be. Az előző évektől eltérően a kirakóvásár, népművészeti bemutatók kiszorultak a vár falai közül. /Antal Erika: Vásárvárosok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
Huszonkilencedik alkalommal szervezték meg a Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált. A háromnapos rendezvénysorozat fő attrakciója, a meghívott együttesek gálaműsora június 25-én, szombaton Szejkefürdőn volt. A sok fellépő között volt a gyenesdiási Gyenes néptáncegyüttes, a törökbálinti hagyományőrzők, a székesfehérvári Ikarus néptáncegyüttes is, továbbá az ukrán, a brassói görög, a bánsági bolgár kisebbségi néptáncegyüttesek, na meg a környékbeliek. Megnyílt a Szejke Szépteremtő Kaláka alkotótáborban készült népművészeti tárgyakból álló tárlat. A határon túli meghívottak részére külön gálaestet is biztosítottak. /Szász Emese: Néptáncparádé Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./ 2005. június 27.
A Székelyudvarhelyi Városnapokon fellépett a Magyar Rádió Énekkara, bemutatták Roth András történész Született nyelvünkön című legújabb könyvét. A Márton Áron téren kilenc udvarhelyi huszár esküdött fel a haza szolgálatára Somogyi Győző Nagy Huszár Könyvében leírtak szerint. Többek között Vácról, Marosvásárhelyről, Nagykárolyból, Gyergyószentmiklósról, valamint a homoródfürdői lovasiskolától érkeztek huszárok az első erdélyi huszártalálkozóra. /Farkas Krisztina: Bográcsgulyás és huszárok a városnapokon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
„Nyelvében él, de dalaiban, művészetében érez a nemzet” – jelentette ki Tordaszentlászlón, a XVI. Szent László-napi Kórustalálkozó megnyitóján, június 25-én Boldizsár Zelyk Imre, a rendezvény fő szervezője. Idén 25 kórus jelentkezett a találkozóra, négy közülük Magyarországról. Boldizsár Zelyk Imre zarándokoknak nevezte a dalos gyülekezetet. A népviseletes csapatok zászlós felvonulása után kezdődött a tényleges megmérettetés. /Gazda Árpád: Huszonöt kórus vett részt a tordaszentlászlói kórustalálkozón. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Baróton a református templomban a kórustalálkozót. Krizbai Imre lelkipásztor a zsugorodó közösség számára oly fontos összetartozás jelképét látta a 240 dalos kedvű ember egymásra találásában. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke Barót és Erdővidék egyik legrangosabb művelődési eseményeként említette a baróti Zathureczky Gyula Kórus által szervezett találkozót. Fellépett a marosludasi Református Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Kórus, a négyfalusi vegyes kórus, a baróti Rozmaring Kórus, a Brassói Magyar Dalárda, a Felsőrákosi Unitárius Dalkör, a Keresztvári Férfidalkör, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a fogarasi és a kőhalmi egyesített kórus, a baróti Raksányi Anna Gyermekdalkör és a Magyarországról érkező szabadegyházi Petrence citeraegyüttes. /(hecser): Kórustalálkozó Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./2005. június 27.
A Minimum Party Társaság tizedik alkotótáborát szervezi, amelynek beharangozóját, illetve az elmúlt négy év táboraiban született alkotások katalógusait mutatják be Kolozsváron, az Insomnia Kávézóban június 29-én. A 2001–2002, illetve a 2003–2004 évek alkotótáborait dokumentáló két katalógus ismertetése mellett filmvetítésre is sor kerül. Idén a Minimum Party Társaság jubilál, a székelyföldi Kászonokban július 30.–augusztus 12. között kerül sor az immár tizedik alkalommal megrendezett alkotótáborra. /Katalógusbemutató és filmvetítés az Insomniában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
Június 25-én Gelencén, a műemlék templomban ünnepi szentmisével kezdődtek az idei falunapok. A helybeli zenekar szórakoztató műsora után a szabadtéri színpadon a Hargita megyei Csíkcsicsó nyolc éve alakult, Vadvirágok nevű gyermek-táncegyüttese lépett fel, majd céllövő-, favágó- és tokányfőzőversenyre került sor. A legnagyobb tömegsikernek a szamárnyergelés örvendett. /Iochom István: Falunapok Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./2005. június 27.
Gazdag programmal örvendeztették meg a hét végén Szentivánlaborfalva lakóit a szervezők. Az idén másodszor megtartott falunapok labdarúgóbajnoka az uzoni csapat lett. A rendezvény különlegessége volt az is, hogy lebonyolításához nem hívtak kereskedelmi egységeket, mindent a szervező csapat, illetve az ezt vezető Kelemen házaspár végzett el, és mindenki önzetlenül. Volt tűzoltó-bemutató, szekérverseny, minifoci, és végül az utóbbi években önerőből újított-szépített művelődési otthon névadó ünnepségére is sor került: az intézmény a falu neves szülöttének, Laborfalvi Róza színésznőnek a nevét vette fel. Záróakkordként a Szent Iván-napi szokásokat, a tűzön való átugrást és a tűzkerék-eregetést elevenítették fel. /(demeter): Átugrották a tüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./2005. június 27.
Június 27-én Kászonaltízban megkezdődtek a hagyományos falunapok. A megnyitó egyik jeles eseménye volt az a fotótárlat, melynek anyagát a csíkszeredai Tanulók Háza fotókörének tagjai az elmúlt héten a Kászonokban megszervezett fotótáborukban fényépezték. /(Cseke Gábor): Kászonaltízi falunapok – gyermekfotókkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2005. június 27.
Június 26-án Aradon a zsúfolásig megtelt evangélikus-lutheránus belvárosi templom, a Vörös templom felszentelésének 100. évfordulóján közel 30 egyházi méltóság jelenlétében megtartott ünnepélyes istentiszteleten Adorjáni Dezső Zoltán püspök hirdetett igét. Mózes Árpád ny. püspök Tóthpál Béla lelkipásztor közreműködésével leleplezte a százéves évfordulóra elkészített emléktáblát. Az igeverseket magyarul, románul, németül, hollandul, sőt szlovákul is felolvasták, énekekkel, versekkel közreműködött a gyülekezet ifjúsági csoportja, valamint a Kölcsey Színpad tagjai. Az egybegyűlteket köszöntötték Arad megye és város közigazgatásának vezetői, továbbá a testvéregyházak képviselői. /(balta): A templom él, a templomnak lelke van. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./