udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3391-3420 | 3421-3450 | 3451-3480 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. június 28.
Tüntetést szervezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület /KREK/ a nagyváradi Lorántffy sportpályája ügyében. „Szent László templom 1964 – Lorántffy-sportpálya 2005”; „Az igazság ideát van! Tiltakozunk a nemzeti és vallási megkülönböztetés ellen!” feliratú magyar és román nyelvű táblákkal június 28-án mintegy százötven tüntető tiltakozott a sportpálya elkobzása ellen. Szent László templom 1964 – ez a felirat arra a negyven évvel ezelőtti eseményre utalt, amikor a kommunista városvezetés le akarta bontatni a város főterének legrégebbi templomát, azonban a katolikus és református polgárok összefogása megakadályozta ebben. A mostani tüntetés – amelyet egy egész csendőrszakasz biztosított, körbeállva a tüntetőket – Varga Vilmos színművész szavalatával kezdődött, majd Doru Farte színész szavalta el román nyelven József Attila A Dunánál című költeményét. A tüntetők felhívták a figyelmet arra, hogy a hatályos törvények értelmében a minisztérium engedélye nélkül tilos a közoktatási intézmények infrastruktúrájához tartozó területek rendeltetésének megváltoztatása. Tőkés László református püspök Traian Abrudan alprefektusnak adta át a tiltakozó beadványt. /Balogh Levente: A prefektúra térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2005. június 28.
Június 27-én megkezdődött Csíkszeredán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román–angol szakos végzőseinek államvizsgája. A harmincnyolc végzős hallgatóból huszonhét jelentkezett vizsgára. Amennyiben a román–angol szak két következő évfolyamának vizsgára állt hallgatói is sikeresen vizsgáznak, a szak megkaphatja a végleges akkreditálást. /Államvizsga a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2005. június 28.
Ballagtak a kolozsvári és a marosvásárhelyi színihallgatók. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti és Színháztudományi Karának végzős magyar hallgatói – négy fiú és három lány – búcsúzott tanáraitól, jelezte Salat Lehel, a végzősök évfolyamvezető tanára. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának nyolc színésznövendéke egyelőre a vásárhelyi, a szatmárnémeti és a gyergyószentmiklósi színház felé orientálódhat, ezeknél az intézményeknél vannak üres helyek. Kovács Levente, a tagozat vezetője hangsúlyozta: a színművészetin nem évfolyamok végeznek, hanem színészek. /Antal Erika, Fülöp Noémi: Színházi piacmozgások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2005. június 28.
Június 27-én megkezdődött az érettségi vizsgaidőszaka. Hargita megyében 5629-en iratkoztak be a vizsgákra, tíz központban folynak a vizsgák. /Megkezdődött az érettségi. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2005. június 28.
Nem butábbak a magyar iskolák diákjai, csakis külső tényezők okozhatják, hogy a kisérettségin évről évre rosszabbul szerepelnek, mint a román anyanyelvűek. E külső tényezők az oktatási rendszer sajátosságai: nincs esélyegyenlőség Romániában a román és a magyar anyanyelvűek között; az utóbbiak már kisiskolás korukban hátrányos helyzetbe kerülnek. Román nyelvből ugyanaz a mérce számukra, mint a román anyanyelvűek számára. Ötödik osztálytól azonos tanrend szerint, ugyanabból a tankönyvből kell tanulniuk a hivatalos nyelvet, mint azoknak, akik az anyatejjel együtt szívták magukba. Ez a nemzetállami gőggel függ össze. A magyar nebulók már ötödik osztálytól belekóstolnak a kudarcba. /Gazda Árpád: Az előírt bukás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2005. június 28.
Gyengébb eredményeket értek el a tavalyihoz képest a nyolcadikosok az idei képességvizsgán. Több erdélyi megyében tíz százalékkal is csökkent a sikeresen vizsgázó diákok száma, a legtöbben román nyelv és irodalomból kapták a leggyengébb jegyet. A háromszéki diákok idén érték el a leggyengébb eredményt: 62,1 százalékuk kapta meg az átmenőjegyet (a tavalyi 72 százalékhoz képest), a vizsgázó 2486 gyermek közül 942-en megbuktak. Maros megyében az 5876 beiratkozott diák közül 4019, tehát 70,16 százalék kapott átmenőjegyeket. Értesüléseink szerint Kolozs megyében a vizsgázó nyolcadikosok 76 százaléka vette sikeresen az akadályt. Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Szatmár, Szilágy és Temes megyében is rosszabbul szerepeltek a nyolcadikosok 2004-hez képest. A legnagyobb különbség Temes megyében mutatható ki, ahol 10 százalékkal csökkent a sikeresen vizsgázók száma. /Bíró Blanka, D. Balázs Ildikó, Valkai Krisztina: Gyenge eredmények a képességvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2005. június 28.
Az országos átlaggal megegyezik a Hargita megyei nyolcadikos diákok záróvizsgájának eredménye. A 72,8 százalékos átmenési arány valamivel gyengébb, mint a tavalyi. A megóvott dolgozatokat most javítják újra Marosvásárhelyen. Románból 350 dolgozat jegyét óvták meg, magyarból 67-et, matematikából 45-öt. A román írásbelin születtek a leggyengébb eredmények. A záróvizsgára 4066 diák iratkozott be, közülük 112-en nem jelentek meg a vizsgán. A 3954 megjelent vizsgázó közül 2880-an értek el átmenőjegyet, 1074-nek nem sikerült a záróvizsgája. /Takács Éva: Románból óvtak a legtöbben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2005. június 28.
Nem kizárólag a magyar tanulók román nyelv és irodalom vizsgájának sikertelensége miatt alacsony a háromszéki képességvizsgázók átjutási aránya, az eredményt nagymértékben rontja a falusi iskolák VIII. osztályosainak gyenge szereplése is – szögezte le Keresztély Irma főtanfelügyelő. Falun a román nemzetiségű gyermekek több mint fele megbukott, a magyar képességvizsgázók 51,3 százaléka kapott átmenő jegyet mind a négy vizsgán. 942 elbukóból 449-en fellebbeztek, közülük 324-en románból. A főtanfelügyelő szerint a diákok érdektelensége, a motiváció hiánya, a szülők oda nem figyelése okozzák a gyenge eredményeket és nem a tanárok szakképzetlensége. /(fekete): A bukók közel fele fellebbezett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./2005. június 28.
Fehér megyében magyar tagozatról 118 nyolcadikos iratkozott be képességvizsgára, ebből 112-en jelentek meg, a vizsga csak 40 százalékuknak sikerült. Többségben románból voltak sikertelenek. /T. A.: Elkeseredett szülők, síró gyerekek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./2005. június 28.
Hunyad megyében 85 magyar nyelven tanuló nyolcadikos diák jelentkezett a képességvizsgára, közülük 62-en sikeresen túljutottak rajta, 23-an pedig elbuktak. Ez 72,94 százalékos átmeneti arányt jelent. Gyengébben szerepelt a Magyarok Nagyasszonya kollégium nyolcadik osztálya: 21 közül csupán 12 ment át. Valamennyi nyolcadikat végzett Hunyad megyei magyar diáknak az idén ősztől lehetősége van képességének megfelelően anyanyelvén továbbtanulni. A sikeresen vizsgázottak tanulmányi eredményeik alapján az új Téglás Gábor Iskolacsoport matematika- informatika, illetve turisztika-közélelmezés osztályában folytathatják, akiknek nem sikerült letenniük a képességvizsgát, azok szintén az új iskolacsoportban részesülhetnek szakoktatásban az idén induló belsőépítészeti szakon vagy a Magyarok Nagyasszonya Iskolában tanulhatnak asztalos szakmát. /GBR: Minden végzett magyarul tanulhat. Hunyad. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./2005. június 28.
Temes megyében 77 magyar tanítási nyelvű nyolcadik osztályos vizsgázott, azonban csupán 41-nek sikerült minden tárgyból elérnie az átmenő osztályzatot. A szaktanárok szerint a román nyelv és irodalom dolgozatokat túlságosan szigorúan bírálták el. A szülők és a tanárok méltánytalannak tartják, hogy éppen a nyolcadikosok nem kapnak lehetőséget egy második vizsgázásra a nyár folyamán. A bukottak csak jövőre jelentkezhetnek újra. /(Sz. I.): Szigorú volt az elbírálás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./2005. június 28.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere elégedett a városnapokkal, a magyar lakosság kevésbé. Míg a korábbi évek nyitórendezvényén román és magyar nyelven is felolvastak egy részt Mátyás király leveléből, amelyben vásártartási joggal ruházta fel a várost, akkori nevén Székelyvásárhelyt, Dorin Florea polgármestersége alatt ez a szokás feledésbe merült. A korábbi években a város elöljárói hintón vonultak végig a főtéren a várig, a jelenlegi városvezető előbb leegyszerűsítette ezt két lovasra: egy székelyruhásra és egy román népviseletbe öltözöttre, majd ezt is elhagyták. Később Marosvásárhely több nemzetiségéről a népviseletbe öltözött gyerekek felvonulása árulkodott, idén azonban a gyerekek között nem voltak székelyruhások. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, hogy a műsorfüzetet, amely sok vásárhelyi magyart felháborított rossz fordításaival, magyartalan megfogalmazásaival, nem látta megjelenése előtt. /Ilyen helyesírási hibákkal jelent meg, mint „képzomuvészet”, „fotoclub”, „Kultur Palota”, „eloadas”, „dijjak”, „mediasi lovagok”, „patriota”. Dorin Florea a tűzijáték költségeiről, a várszínpadon fellépő együttesek tiszteletdíjáról nem volt hajlandó beszámolni a sajtónak. Florea szerint nem igaz, hogy a magyarok nem érezték jól magukat, szerinte nem történt megkülönböztetés. /Antal Erika: Dorin Florea szerint nem történt megkülönböztetés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2005. június 28.
Területi autonómiára szükség van, de ez nem teremthető meg egyik napról a másikra. Építeni kell, dolgozni érte, folyamatról van szó, de nem szabad az autonómiát mindennek a megoldásaként kezelni – állapították meg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ által szervezett A Holnap autonómiája című konferencia előadásain. Gazdasági, politikai, jogi szempontból igyekeztek körüljárni a területi autonómia kérdéskörét, és precedens értékűnek tekinthető, hogy először vettek részt a nyilvános vitában fiatal román értelmiségiek, a Közösségért Egyesület képviselői. Klárik László, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatója szerint csak ésszerű átszervezésekkel lehetne működtetni egy autonóm rendszert. Cáfolhatóak azok a megállapítások, hogy ha magára maradna, összeomlana a térség gazdasága. ,,Az új státus új lehetőségeket szülne, olyan emocionális energiákat szabadítana fel, amelyek nagy esélyt jelenthetnek” – emelte ki Antal Árpád képviselő. Márton Árpád képviselő rámutatott: ,,Minden közösség nekivághat, és ha rájön, hogy többet bír meg, többet vállalhat.” ,,Olyan állapot, hogy holnaptól autonómia lesz, nincsen” – jelentette ki Varga Attila képviselő, és kifejtette: a törvényes keret feltétele az autonómiának, ám működtetése a közösség feladata. Madalin Guruianu és Dan Manolachescu felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön egy saját autonómiaformát kell kidolgozni, olyat, amelyben a románság is megtalálja a helyét. /Farkas Réka: Autonómiára szükség van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./2005. június 28.
Június 25-én rendezték meg Alsóboldogfalván a III. Gyermekszínjátszó Találkozót, eljöttek a székelyszenterzsébeti, homoródszentpáli, újszékelyi, szentábrahámi és alsóboldogfalvi iskolák kis „művészei”, akik összesen tíz színművet mutattak be a jobbára gyermekekből álló közönségnek. A szervezési munkáért köszönet illeti Rezi Erika Gabriella tanítónőt. /Gálfalvi Gábor: Gyermekszínjátszó találkozó Alsóboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./ 2005. június 28.
Sámsondon a citeracsoport 1976-ban alakult Fekete Gyula matematika szakos tanár kezdeményezésére. A hetvenes évek derekán alakult citeraegyüttes rövid idő alatt igazi karriert futott be, országos vetélkedőkön is megállta a helyét. Szász Mária zenetanárnő volt a vezetőjük. A Marosvásárhelyi Rádiónál nyolcvanperces felvétel őrzi játékukat. A csoport jelenleg harminc-harmincötös létszámú, az utánpótlás azonban hiányzik, Szász Mária tanárnő nyugdíjba vonult. A citeraegyüttes 1998-ban Baján, az Európai Nemzeti Kisebbségek fesztiválján szerepelt, felléptek több településen. /Mészely Réka: Egyesület az összefogásért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./2005. június 28.
A csernátoni művelődési napok harmadik napján került sor a IV. Ikavári Néptánctalálkozóra, melyre idén a szervezők pénzhiány miatt csak két csoportot hívtak meg. A szervezők nevében Niczuly Ödön emléklapot nyújtott át Gergely Zoltánnak, a Perkő Táncegyüttes vezetőjének, aki immár 29 esztendeje irányítja a szentléleki csoportot. A néptánctalálkozó késő estébe nyúló majálissal ért véget. /Iochom István: IV. Ikavári Néptánctalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./2005. június 28.
A 71 éves Szakács János kutató szenvedélye 1952-ben kezdődött, amikor a fémipari szakiskola diákjaként a kötelező szakirodalom helyett az újsággyűjteményeket kezdte lapozni a könyvtárban. A műszaki egyetem hallgatójaként figyelme a szakmai olvasmányok felé fordult. Minden délután munka után két órát olvasgatott a kolozsvári központi könyvtárban. Amióta nyugdíjas, több ideje jut szenvedélyére. Ez idáig legterjedelmesebb alkotása a Bonchidai Hírek. Öt év alatt 2577 újságcikket gyűjtött össze, ezek összesen 1600 oldalt töltenek ki. Az anyagok 1870 és 2000 között íródtak, s valamilyen szempontból kötődnek Bonchidához. Tűzesetekről, báli beszámolókról, a Bánffy család sorsáról, árvízi tudósításokról szólnak, de statisztikák, rendeletek, helyi hírek is vannak benne. A két kötetet fotók, képeslapok, különböző dokumentumok illusztrálják. A két vaskos kötettel hiába kilincselt a szerző, nem talált támogatókat a kiadásra. Az első kiadás 1997-ben „jelent meg”: a gyűjteményt eddig 28 példányban köttetett be saját költségén a szerző. Alapítványokhoz, művelődési egyesületekhez, könyvtárakhoz juttatta el a dokumentumgyűjteményt, de kedvező véleményt sehonnan sem kapott. Egy példány a Széchényi Könyvtár tulajdonában van. Elkészült újabb munkája: Válaszúti Hírek. A bonchidai kötet is kiegészítésre szorul, „megjelenése” óta még 800 cikk gyűlt össze. Jelenleg a szoborsorozaton dolgozik, de készített összeállítást Wass Albertről is. A ledöntött kolozsvári magyar szobrokról az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte Trianon megemlékezésen tartott előadást. Szakács János minden egyes napon bemegy a kolozsvári központi könyvtárba. Amikor a kutatott témához anyagot talál, szó szerint leírja egy kis papírlapra. Otthon pedig lemásolja egy A4-es lapra. /Szentes Szidónia: Régi lapok búvára. Szakács János régi folyóiratokat lapozgat. A ledöntött erdélyi magyar szobrokról szóló sorozatát az olvasók rendszeresen láthatják az Erdélyi Napló hasábjain. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 28./2005. június 28.
Bözöd közigazgatásilag Erdőszentgyörgyhöz tartozik. Bözöd faluban az 1992-es népszámláláskor 780 személyt jegyeztek, ebből 745-en magyarnak, 33-an romának és 2-en románnak vallották magukat. A faluban négy éve létrehoztak egy orvosi rendelőt, a családorvosok heti egy alkalommal rendelnek. Három hete az unitárius ifjúsági szervezetnek, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesületnek létrejött egy helyi szervezete, amit BÖDFIE-nek kereszteltek el, vezetője Tordai Kinga. A fiatalok már több alkalommal találkoztak, ugyanis Berei Kálmán irányítása alatt a falunapokra aratótánccal készülnek. A szalmák falvában egy régi hagyományt szeretnének újból életre kelteni. A Bözödi György Általános Iskolának 87 diákja van. Egy belga vállalkozó, cserkészcsapat-vezető házat vásárolt a faluban. Az épületben szállodát szeretne kialakítani. A belga befektető táborok szervezését tervezi, a helyi lakosságot az alapélelmiszerek felvásárlásával támogatná. /Mészely Réka: Szalmacsodák falva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./2005. június 28.
Október 29-én ünnepli megalakulásának félszázados évfordulóját Erdőszentgyörgy líceuma. Az alkalomra tervezik a névadó ünnepséget is – Rhédey Claudia grófnő mellszobrának felállításával a kastély előtti parkban. Alkotója Székely József, erdőszentgyörgyi származású, Székelyudvarhelyen élő szobrász-tanár. A Bodor Péter Művelődési Egyesület emlékkönyv megjelentetését tervezik az ötvenéves jubileumra. Kérik mindazokat, akik az iskolához fűződő emlékeiket szeretnék megosztani másokkal is, írásaikat juttassák el az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi lap címére. /b. d.: Iskolaünnep – szoborral, emlékkönyvvel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./2005. június 28.
Június 23-27. között hatodik alkalommal került sor a Szent László-legendához kapcsolódó Lármafa-találkozóra. Az EMKE védnöksége alatt, a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalmi Művelődési Egyesület és a felvidéki Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség szervezte a Lármafa-találkozót. A rendezvény fő feladatának a Szent László kultusz megőrzését tekinti. Az idei találkozó vendégei azok a felvidékiek voltak, akik lehetővé tették a negyedik és ötödik Lármafa- találkozó megszervezését. A cserhalmi ütközetnek emléket állító Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére a karaván tagjai június 26-án érkeztek. A cegőtelki emlékparkban a különböző régiók és települések képviselői kopjafát helyeztek el. /Lármafa-találkozó hatodszor. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./