udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3871-3900 | 3901-3930 | 3931-3960 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. július 22.
A Communitas Alapítvány közzétette a magyar szórványközösségek osztatlan I–IV. osztályos iskolában tanító, valamint az oktatásban tevékenykedő pedagógusok és óvónők támogatásáról szóló döntését. A 173 sikeres pályázónak megítélt összeg 57 550 lej (575, 5 millió régi lej). A testület döntést hozott a szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek támogatásáról is. A 108 sikeres pályázónak megítélt összeg 43 500 lej (435 millió régi lej). /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./2005. július 22.
Jogi személlyé alakulása céljából július 9-én gyűlést tartott Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság. Azokat várták, akiket az 1956-os forradalom miatt meghurcoltak. A megjelent küldöttek elfogadták az új alapszabályzatot, tájékoztatott Puskás Attila, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke. A tisztújítás során újraválasztották az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság elnökét, Józsa Árpád Csabát, titkárrá választották Váncsa Istvánt. Kovászna megyét Puskás Attila képviseli. A társaság együttműködési szerződést írt alá a magyarországi Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnökével, Vasvári Vilmossal. A Kovászna megyei volt politikai foglyok száma háromezer körül van. Nemrég meghalt Lőrincz Károly, akit a Szoboszlay-perben ítéltek el. Lőrincz Károlyt Ordán temették el. /Bokor Katalin: Jogi személlyé alakul az ’56-os Társaság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 22./2005. július 22.
Májusban négy kézdivásárhelyi fiatal – Orbán István, Pálházi Róbert, Gál László és Zsögön Antal –, a KSE hegymászó- és barlangász-szakosztályának tagjai huszonegy nap alatt 2300 kilométert tettek meg biciklivel Rodostóig és onnan haza. Rodostóban a Rákóczi-múzeumot könnyen megtalálták, a törökök barátságosan fogadták őket. /Iochom István: Mikes Kelemen nyomdokain (Kerékpárral Rodostóba). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./2005. július 22.
Felsősófalván megkezdődött a XI. Székelyföldi Tánctábor. A táncosok közül többen már családdal, gyerekeikkel jönnek. Magyarországról csoportok jöttek, Vajdaságból pedig a Csalóka zenekar. A gyerekeknek külön tartanak táncoktatást. /Takács Éva: XI. Székelyföldi Tánctábor, Felsősófalva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ 2005. július 22.
Negyedik alkalommal rendezték meg Szejkefürdőn a Rockmaratont. A négy nap zenekarai tematikus sorrendben léptek a színpadra: az első nap a blues-ról és rock and rollról szólt, a második a hard rockról, a harmadik a death és trash, míg a negyedik a heavy metálról szólt (pl. a magyarországi Iron Maidnem). /Nagy Botond: Gyere, gyere ki a hegyoldalba... Szejkefürdői Rockmaraton. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./2005. július 22.
Július 21-én benépesedett a gyergyóalfalvi Képzőművészeti Galéria. Gál Mihály, a Sövér Elek Alapvány elnöke köszöntötte az első Bükkfői Alkotó Táborban egy héten át dolgozó művészeket. György István polgármester Gyergyóalfalu önkormányzata nevében ígérte a folytatás lehetőségét. A helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai és táncosai köszöntötték a művészeket. A tábor résztvevői, illetve Kulcsár Edit, a budapesti Vármegye Galéria igazgatója és Demeter Ervin magyar országgyűlési képviselő virággal rótták le kegyeletüket Sövér Elek sírjánál. /(Bajna György): Táborzárás tárlatmegnyitóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./2005. július 22.
Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./2005. július 22.
Nemrég jelent meg kolozsvári kortárs költők magyarul és románul írt vaskos antológiája Pohárnyi fény – Un pahar cu lumina /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. A kötet megkapta a XV. Lucian Blaga Nemzetközi Fesztivál nagydíját. A kiadványt a kolozsvári városi tanács és a városháza támogatta. A kötetben hatvannyolc magyar és román költő versei kaptak helyet. A válogatás és szerkesztés Molnos Lajos munkája. /Ö. I. B.: Nagydíjas kolozsvári verseskötet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./2005. július 23.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek adnak igazat a napokban elkészült közvélemény-kutatások, amelyekből kiderül, hogy a lakosság több mint fele nem akar előrehozott választásokat. Traian Basescu államfő azonban továbbra is az idő előtti választás megtartásának gondolatát erőlteti. /B. T.: Tariceanut támogatja a liberális párt területi szervezeteinek többsége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2005. július 23.
Románia harmincegy megyéjében 603 település szenvedett árvízkárokat, a legsúlyosabb veszteségeket és a legtöbb emberáldozatot négy moldvai megyében, Vranceaban, Galacban, Bákóban és Brailában jegyezték fel. Az árvizek elöntöttek csaknem 15 ezer lakóházat, illetve lakást, amelyek közül 2583 romba dőlt, csaknem ötezer pedig megrongálódott. Az árvíz elől kimenekített, kitelepített lakosok száma meghaladta a hatezret. /Csaknem végleges katasztrófa-mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2005. július 23.
Rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván fenntartani egymással a jövőben a Fidesz és a RMDSZ, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – egyebek között erről beszélt egymással július 22-én Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Orbán Viktor és Markó Béla. Az RMDSZ-nek sikerült kompromisszumra jutnia a Fidesszel, Markó és Tőkés álláspontja azonban továbbra is kibékíthetetlennek látszik. Orbán hangsúlyozta, nem Budapestről kell meghatározni, milyen legyen az erdélyi magyarság érdekét legjobban képviselő politika. Nemzetpolitikai kérdésekben azonban szükség van bizonyos közös elvi alapokra. „Mi azokkal a szervezetekkel tudunk a legszorosabban együttműködni, amelyek az autonómia kérdését legfontosabb törekvésüknek tartják” – mondta. A Fidesz támogatja az RMDSZ minden olyan törekvését, amely a romániai magyarok érdekeit sokkal jobban szolgáló regionális fejlesztési rendszer kialakítását szorgalmazza. A kettős állampolgárságról kifejtette: „A magunk eszközeivel kívánjuk szolgálni ezt a nemzetegyesítő célt”. Markó Béla úgy fogalmazott: a megbeszélésekből kiderült, hogy alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértettek. Markó elmondta: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. Markó megállapította: az RMDSZ-nek nyitottan kell politizálnia, úgy, hogy mindenki beállhasson az általa képviselt közös ernyő alá. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „egyszerű RMDSZ-tagként” szólt a hallgatósághoz. Tőkés bírálta, hogy jelenleg „a romániai magyar közképviselet terén az RMDSZ monopólium helyzetben van”. A Szociáldemokrata Pártra (SZDP) utalva elmondta: az erdélyi magyarságnak meg kell akadályoznia, hogy az RMDSZ a fejlődést gátló politikai erőkhöz csatlakozzon. Az EMNT elnöke szemrehányást tett Markónak, hogy szóba áll Ion Iliescuval, Adrian Nastasével és Viorel Hrebenciuckal, de nem tárgyal Szász Jenővel és vele. A püspök bírálta azt is, hogy az RMDSZ „kirekesztő politikát” folytat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: mivel az elmúlt években nem volt jelen a táborban, a meghívás elfogadását a szervezők tekintsék „a magyar–magyar párbeszéd folytatásának”. Megítélése szerint az erdélyi magyar közéleten belül a konzervatív és ultrakonzervatív, valamint a középjobb és a radikális jobboldal közti álláspontok ütköznek. Markó élesen bírálta a magyar kormány által pár hónappal ezelőtt meghirdetett Szülőföld programot, mivel még semmi kézzel fogható eredménye nincs az elképzelésnek. A hallgatóság kérdései kapcsán éles pengeváltás alakult ki Tőkés László és Markó Béla között. Előbbi szerint „az RMDSZ tisztségviselői úgy politizálnak, mint valami magyarul beszélő román politikusok”. Válaszként Markó Béla megkérdezte: hogyan kell viselkedjen a magyar politikus? Emlékeztetett, hogy a múlt század során „a román politika győztes volt, míg a magyar vesztes”. Ugyanakkor az SZDP-vel öt évvel ezelőtt kötött kormánykoalíciós megállapodásra hivatkozva Tőkés László megjegyezte: „képtelen vagyok közösködni azokkal, akik 1989-ben a temesvári barikád másik oldalán álltak”. /Kiss Olivér: Kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván az RMDSZ és a Fidesz. Markó Béla és Tőkés László álláspontja kibékíthetetlennek tűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2005. július 23.
Orbán Viktor, Markó Béla, Tőkés László, taps és füttykoncertek – így kezdődött július 22-e Tusnádon. A Bálványosi Szabadegyetemen a tiltakozók többnyire kívülállók, nem táborlakók voltak, az indulatokat részben Szilágyi Zsolt moderátori képességeinek, részben Markó igen őszintének ható megnyilvánulásainak sikerült megfékezniük. A párbeszéd szükségességét mindketten leszögezték. „Le fogunk ülni és tárgyalni fogunk” – szögezte le Markó, és egyetértett, az erdélyi magyarságnak, képviselőinek nem egymással szemben, hanem egymás oldalán kell állniuk. Két év múlva esedékes az RMDSZ vezető szerveinek, az SZKT-nak és más fórumoknak a megújítása, olyan belső választások szervezhetőek, amelyeken nem csak egyenként, de platformokban, tömörülésekben is megmérettethetnek a különböző csoportosulások – hangsúlyozta. ,,Egyetlen megoldás van, ha megkeressük annak útját-módját, hogy együtt legyünk egy politikai szervezetben. Ez az üzenete itteni jelenlétemnek” – szögezte le Markó Béla. Tőkés László sokszor igen kemény, morális és politikai válságról szóló véleményét, a magyarság vészes fogyását felvető eszmefuttatását, az RMDSZ egyes vezetőinek korrupciós ügyeit, erkölcstelen magatartásának kritikáját Markó Béla igyekezett őszintén, nyíltan, olykor humorral megválaszolni. /Farkas Réka: Párbeszéd volt, a megegyezés elmaradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2005. július 23.
Kézdivásárhely, illetve Tamás Sándor parlamenti képviselő vendége volt július 21-én Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A találkozón polgármesterek, alpolgármesterek, tanácstagok, RMDSZ-politikusok, lelkészek, intézményvezetők, magánvállalkozók, iskolaigazgatók és újságírók vettek részt. Eljött Komlóssy József, a strasbourgi magyar delegáció tanácsosa, Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere, Liviu Radu közigazgatási államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke és Tálai András, Mezőkövesd polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Németh Zsolt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemről érkezett Kézdivásárhelyre. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a régóta esedékes Tőkés–Markó találkozóra nem a szövetségi elnöki irodában és nem is a püspöki palotában, hanem Tusványoson kerül sor. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2005. július 23.
Elsősorban a Fidesz és az RMDSZ közötti viszony normalizálódásának a jele az, hogy három év távolmaradás után Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismét részt vett a Tusnádfűrdői nyári szabadegyetem egyik előadásán. Az előrehozott választások ügye, kisebb pánikot keltett az RMDSZ-ben, valószínűleg ezért döntött a tárgyalás mellett Markó Béla. A Fidesznek és az RMDSZ-nek az Európai Néppártban kell együttműködnie, ezért is vált időszerűvé a megbékélés. Tőkés László továbbra sem mondott le arról az integráló szerepről, amit az EMNT szerinte sikeresen el tudna játszani az erdélyi magyarság összefogásáért. Markó Béla július 9-én Budapestre ment, és meglátogatta Orbán Viktort. A Fidesz és az RMDSZ viszonyának normalizálódása mindkét félnek hasznos. Markónak sikerült tisztáznia Orbánnal, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül fontos az ésszerűbb fejlesztési régiók kialakítása, a Fidesz elnöke pedig arra kényszerítette Markót, hogy kimondja: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. /Borbély Tamás: Választási érdekek sürgette megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2005. július 23.
Az RMDSZ Arad megyei szervezete sajtótájékoztatóra hívta össze az újságírókat. Király András RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő elmondta: az RMDSZ kijelentette, hogy nem lenne előnyös az előrehozott választás. Ettől függetlenül a szervezet felkészült erre, az előrehozott választásokra. Király András kitért parlamenti tevékenységére is. Fölvállalt egy olyan kérdést, amivel 15 éve nem foglalkozott senki, ez a diákok utaztatásával kapcsolatos, a faluról ingázó diákok útiköltségének legalább felét szeretnék megtéríteni. Azt hitte, hogy ez másfél hónap alatt megoldható, de még mindig nem tudott eredményt elérni. /Nagyálmos Ildikó: Mérleget vont a képviselő. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./2005. július 23.
Az Erdélyi Református Egyházkerület tiltakozik a kultusztörvény tervezett szövegében bekövetkezett módosítás ellen. „A felekezeti oktatást az állam anyagilag támogatja” változatban állapodtak meg az egyházak, vallásfelekezetek képviselői, vezetői. A kormány által jóváhagyott változatban így módosult: „az állam anyagilag támogathatja a felekezeti oktatást”. Mona Musca kultuszminiszter felelősséget vállalt arra nézve, hogy az egyházak képviselői által elfogadott szövegen nem fognak változtatni. Mégis változtattak. Ebben a formában a református egyház nem fogadja el a tervezetet és tiltakozik ellene. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./2005. július 23.
Az Országos Restitúciós Bizottság július 21-én újabb 28 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról hozott elvi döntést, ebből 21 a történelmi magyar egyházak ingatlanjaira vonatkozik. Az Erdélyi Református Egyházkerület 7, a Gyulafehérvári Érsekség 5, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 4, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4 újabb ingatlant kaphat vissza. A bizottság mindeddig, a mai döntésekkel együtt, 438 elvi döntést hozott a történelmi magyar egyházak ingatlanjaival kapcsolatosan. /Újabb 21 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./2005. július 23.
„Identitás, nemzet és etnopolitika a XXI. században” témával kapcsolatos előadásokra érkezett egyetemisták és előadók népesítették be a torockói Tóbiás-házat július 5–10-e között. Eljöttek a budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatói is, a rendezvény az I. Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetem nevet viselte. A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) is szervezett vitabemutatót, majd a Politeia (Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület) programsorozata kezdődött. Bodó Barna és Szász Zoltán vitája kapcsán az asszimiláció és multikulturalizmus fogalmát is bevonták a beszélgetésbe. /Enyedi Sarolta: IV. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2005. július 23.
Ősztől további két településen tanulhatják választott tantárgyként a magyar nyelvet a moldvai csángómagyar gyermekek, de egyre csökken a program finanszírozására fordított magyar állami támogatás – tájékoztatott Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője Tusnádfürdőn. A Bálványosi Szabadegyetemen július 21-én „A csángók magyar nyelvű oktatási esélyei” témakörben szerveztek beszélgetést. Moldvában 45 faluban mintegy 9000-re becsülik a szakemberek a magyarul beszélő iskoláskorú gyermekek számát, ennek 10 százalékát, mintegy 950 gyermeket sikerült bevonni az iskolán kívüli, vagy iskolai magyar nyelvű foglalkozásokba. A 950 iskolás közül körülbelül hétszáz a hivatalos állami oktatásban tanulja magyar anyanyelvét. Jelenleg 12 településen az iskolában tanulják, kérésre, fakultatív tantárgyként a magyar nyelvet heti 3 órában. E 12 település mindegyikén azonban iskolán kívüli foglalkozásokat is szerveznek. Trunkon csak iskolán kívüli foglalkozáson gyakorolják a magyar nyelvet a gyermekek. Most 26 magyar pedagógus tanít a moldvai falvakban, ebből 12 az állami oktatásban. A Moldvában tanító magyar pedagógusok kétharmada Erdélyből érkezett, a többi Moldvába hazatért csángó pedagógus. – Fontos a szolidaritás – hangsúlyozta Bőjte Csaba dévai ferences szerzetes, a moldvai Rekecsinben tervezett magyar középiskolát finanszírozó alapítvány vezetője. Hegyeli elmondta, csökken amagyar állami támogatás. Idén 30 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly, jövőre pedig további csökkenés várható, ezzel párhuzamosan megszűnik 105 moldvai csángó gyermek ösztöndíja, kollégiumi ellátásának finanszírozása. /Ősztől újabb két moldvai településen oktatják az anyanyelvet állami iskolákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2005. július 23.
Július 22-én a IV. Kisiratosi Falunapok első rendezvényeként Sarusi Mihály Szalbek-Iratos – Hatvan év a román–magyar mezsgyén című könyvét mutatták be. Ez a szerző ötödik könyve Kisiratosról és már készül a hatodik. Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője elmondta: ez a könyv azért is fontos, mert itthonról, a magyar sorsról szól. Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes beszélt róla: “nem regény, nem dokumentumkönyv és nem riportkötet. A kritikusok egyszerűen dokumentum irodalomnak nevezik”. A szerző elmondta, hogy körülbelül tíz könyvet szándékszik írni Kisiratosról. Bár ő Békéscsabán született, családjának négyötöde kisiratosi. /N. I.: IV. Kisiratosi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./