udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3901-3930 | 3931-3960 | 3961-3990 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. július 25.
,,A tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött román–magyar kapcsolatépítéstől eljutottunk a magyar–magyar kapcsolatok építésének kérdéséig” – mondotta nem kis öniróniával Tőkés László, az EMNT elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen. Tőkés kifejtette, készül az összefogás, ,,legfontosabb sorskérdéseink tárgyában a valódi, az intézményes párbeszéd is megteremtődhet”. Tőkés kiemelte: jelenlegi formájában ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke azt emelte ki, magyar állami szerepvállalásra van szükség az autonómiáért vívott harcban és a gazdaságpolitikában egyaránt. Egy friss közvélemény-kutatás eredményét ismertette: a székelyföldi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja az autonómiát, mint az EU-s csatlakozást. /Farkas Réka: Lesz-e erdélyi magyar–magyar párbeszéd? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./2005. július 25.
Közvetlen hozadékát tekintve világos „adok-kapok” egyezséget kötött Tusnádfürdőn Markó Béla és Orbán Viktor. A Fidesz vezetője elérte, hogy a párbeszédhelyzetbe hozta a hozzá közel álló RMDSZ-ellenzéket, Tőkéséket és Szászékat, és biztosította a maga számára, hogy a 2006-os választások előtt nemzetpolitikája az RMDSZ-től diszkrét támogatást, legitimáló fellépést kap. Az RMDSZ elnöke is fontos eredményeket söpörhetett be: a magyarországi kormányváltás perspektívájában sikerült rendeznie kapcsolatát a Fidesz-MPSZ-szel. A változások adnak esélyt ahhoz, hogy a következő néhány évben az autonómia ténylegesen is elérhető legyen. /Bakk Miklós: A dialektikus tanuló. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./2005. július 25.
Az elmaradhatatlan Role-koncerttel véget ért a tizenhatodik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A bőség zavara volt, nagyon sok előadás hangzott el. A Kárpát-medencei magyar közösségek állapota került az előadások középpontjába. Az együvé tartozó közösségek önrendelkezési modellje, amely – Martonyi János gondolatára utalva – az uniós válság megoldásának magyar javaslata lehetne. Bálványos a megoldások keresésének színhelye. /Ferencz Csaba: Szomjas gondolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./2005. július 25.
A falakról mállik a festék, az épületbe több helyen befolyik az eső és nincs víz meg lefolyó sem. Ilyen képet mutat a nyárádszeredai Bocskai István Általános Iskola udvarán kormányprogram keretében épített sportterem, melyet július 22-én Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter is megtekintett. Borbély a helyszínen akart tájékozódni arról, hogy miért nem tudják a több hónapja felhúzott, több százezer eurós termet használni. A kivitelezés nagyon sok esetben csapnivaló. Ebből kifolyólag – mondotta Borbély – az országban a mintegy 400 ilyen sportteremből 150 javításra szorul, közülük pedig különböző okok miatt 33 használhatatlan. Nyárádszeredán Borbély megígérte, hogy a minisztérium az épület közművesítésére mintegy kétmilliárd lejt utal át a polgármesteri hivatalnak, ugyanakkor utasította az építőket, hogy a szerződésnek megfelelően, saját költségükön javítsák ki a felmerült hibákat. Ha ez nem történne meg, Borbély pert is kilátásba helyezett. /Bögözi Attila: Sporttermek balsorsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ 2005. július 25.
Nyárádszeredai látogatása során Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke a Nyárád-mente Kistérségi Régió 13 polgármesterével tanácskozott a térség gondjairól. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy pár éve elég „unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Mint most is, amikor az előrehozott választásokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy ez nem megfelelő pillanat. A válság arra volt jó, hogy a múlt héten 193 kormányhatározatot, sürgősségi rendeletet fogadott el a kabinet, számos közülük a magyarság számára is fontos döntéseket tartalmaz. Nagyváradon például a hadapródiskola épülete visszakerült a megyéhez és ez azt jelenti, hogy a püspöki palotából ki tudják a múzeumot telepíteni. Gyergyószentmiklós kapott 15 milliárd lejt fűtéstámogatásra, Bánffyhunyadon, Margittán kaszárnyákat adtak át a helyi önkormányzatoknak. A miniszter fontosnak ítélte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében további, használaton kívül levő honvédségi tulajdonú telkek és kaszárnyák kerüljenek minél hamarabb a megyei tanácsok tulajdonába. az árvízkárok felszámolására az RMDSZ-nek sikerült 50-50 milliárd lejt kiutaltatnia Maros- és Hargita megyének a megyei utak és kishidak javítására. A beszámolót követően a polgármesterek községeik gondjairól beszéltek, legtöbben az útjavításokat jelölve meg a legsürgősebb teendőnek. Az útjavításokkal kapcsolatosan többen felvetették azt is, hogy bár sikeresen pályáztak SAPARD-alapokra, pénzhiány miatt csak az ígéretnél maradtak. Maros megyében 32 ilyen pályázat várja a támogatást. Szintén közös gond a térségben az ivóvízhálózat bővítése. Ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy a Solel Boneh cég hozzáfogott a Felső-Nyárád mente fővezetékének a kiépítéséhez. /Bögözi Attila: „Unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Kistérségi tanácskozás Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ 2005. július 25.
Tenkén és Mezőtelegden is a napokban fejeződött be két igen népszerű, több száz gyermeket megmozgató tábor. A tenkei református egyházközségben, Berke Sándor lelkipásztor vezetésével, 14 éve rendeznek Ifjúsági Művészeti és Evangelizációs Tábort, amelyben a gyerekeket színjátszásra, furulyára és gitárra, illetve festészetre, rajzra, szobrászkodásra oktatják. Mezőtelegd községben a Bihar megyei önkormányzat támogatásával jött létre a kézműves és népi tánctábor, amelynek ötletadó főszervezője Szoboszlai Gáspár István református lelkész. /(Lakatos Balla Tünde): Művészpalánták bihari táborokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ 2005. július 25.
Értékes és hatékony segítséget nyújt a moldvai árvíz sújtotta településeken a román katasztrófa-elhárításnak a magyar műszaki-egészségügyi mentőcsapat, amely napi tíz órás, víztisztító berendezésének üzemeltető személyzete pedig napi 24 órás „műszakokban” dolgozik – közölte Harcsa Miklós polgári védelmi alezredes. A Gyimesi hágó moldvai kapujában fekvő Comanesti nevű településén dolgozó nyolc tagú csoportja gyakorlatilag éjjel-nappal üzemelteti víztisztító-fertőtlenítő berendezését. A csapat négy fős orvosi-egészségügyi részlege a helyi lakosságot látta el. /Értékes és hatékony segítséget nyújt a magyar mentőcsapat a moldvai településeken. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./2005. július 25.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete minden korosztályra gondolva rendezett jótékonysági koncertet július 23-án a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. /Mészely Réka: Jótékonysági koncert a bánsági árvízkárosultak támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./2005. július 25.
A kormány 50 milliárd lej gyorssegélyt különített el a Hargita megyei árvízkárok helyreállítására – jelentette Hargita megyei körútján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke tusnádfürdői megbeszéléseit követően az árvíz sújtotta Tusnádközségbe, Csíkszentsimonba, valamint Csíkszentmártonba látogatott, ahol a károk helyreállításáról tárgyalt a települések vezetőivel. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is határozottan szorgalmazni fogja Székelyföld hathatósabb költségvetési támogatását. Az árvízkárok helyreállítását célzó keretből a kormány eredetileg egyetlen lejjel sem akarta támogatni a magyar megyéket, hozzáállása csupán az RMDSZ minisztereinek kemény fellépése után változott meg. Markó hangsúlyozta, a Székelyföld fejlesztése terén máris nagy előrelépés történt, a kormány tervei szerint ugyanis még ebben az évben felújítják a Balavásár-Csíkszereda útvonalat, valamint a Székelyföld közlekedésében alapvetően fontos bucsini utat is. Korodi Attila államtitkár beszámolt róla, hogy sikerült további tízmilliárd lejes támogatást szerezni a környezetvédelmi tárca költségvetéséből a Hargita megyei gátak újjáépítésére. /Kárelhárításra, árvízvédelemre is jut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./2005. július 25.
Az Oktatási Minisztérium megkezdi az egyetem előtti oktatás decentralizációjáról szóló megbeszélést, a központosítás megszüntetésének a stratégiáját pedig már ősztől alkalmazni szeretnék a tanügyben, jelentette ki Mircea Miclea tanügyminiszter. A decentralizációs tervet nyilvános vitára bocsátják. /Tanügyi igazgatókat képez ki a minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./2005. július 25.
Több mint másfélszáz évvel ezelőtt jelent meg Aradon az első napilap, mely a korabeli Magyarország legjobb vidéki sajtótermékének számított. A Nyugati Jelen csapata azon dolgozik, hogy újabb másfélszáz év után is legyen magyar napilap Aradon és a régióban. Július 23-án harmadik alkalommal ünnepelték az aradi magyar sajtó napját, mely immár Románia nyugati régiója magyar sajtójának ünnepévé emelkedett. A rendezvényen, a Jelen Házban az aradi, temesvári, dévai és nagyenyedi szerkesztőségek munkatársai beszélték meg feladataikat. Provokatívnak szánt elemzés jelent meg néhány hónapja a legismertebb erdélyi internetes portálon, s azt az ítéletet mondta ki, hogy az erdélyi magyar sajtó javarészt silány, korszerűtlen. A szakma persze felháborodott, pedig tényleg sok a silány produktum, sok az olyan sajtóműhely, mely fölött az utóbbi másfél évtizedben megállt az idő. A gyakran közpénzekkel telepumpált úgynevezett szórványsajtó megelégszik a színvonal minimumával. Az ellenpélda, a Nyugati Jelen, amely most élő példázata annak, hogy jó lapot csinálni nem kizárólag pénz kérdése. S ott az Irodalmi Jelen folyóirat, amely hatásában, jelentőségében már rég túllépte a régió határait. /(k. s.): Az aradi magyar sajtó napja. Felelősség a szórványmagyarságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2005. július 25.
Az aggódó szülő Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettestől és Kiss Ferenc tanfelügyelőtől szeretné megkérdezni: még meddig engedik, hogy például az óteleki iskola helyzete süllyedjen? Már negyedik éve egyetlen nyolcadikos végzősnek sem sikerült a képességvizsgája. Tönkreteszik a falu jövőjét, nincs értelmiségi. Az óteleki iskolának kb. 25 diákja és kb. 10 (helyettesítő) tanára van, a munkájuknak nincs eredménye. Iskolát működtetni egyetlen képesített tanár nélkül égbekiáltó! /Olvasóink írják. Batki Piroska, Ótelek: Egy szülő őszinte aggodalma a magyar oktatásért és a tanulókért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./ Választ kapott a magyar iskoláért aggódó szülő. Gyermekek hiányában a magyar iskolák veszélybe kerültek. Az óteleki iskolában dolgozók mindannyian pedagógiai képesítéssel rendelkeznek. Rágalmazásnak mondta a válasz, hogy nem sikerült a diákok képességvizsgái, vannak köztük egyetemisták. A levélíró az óteleki szülőktől nem vette át ajánlott levélként az Iskola Alapítványhoz küldött pályázatokat, ennek következménye, hogy négy család még ma sem kapta meg a Szülőföldön, magyarul című programból a tavalyi tanszertámogatást, válaszolt az iskola tantestülete. /Tisztelt Szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./ Szerk. megjegyzés: A tények azok tények: negyedik éve, hogy Óteleken egyetlen nyolcadikosnak sem sikerül a képességvizsgája.2005. július 25.
Fábián Ernő nevét vette fel az Sepsiillyefalván a falunapok alkalmából felavatott új kulturális intézmény. A filozófust a község díszpolgárává avatták Deák József lelkész és Verena Frankhauser svájci támogató társaságában. Fábián Ernő /1932- 2001/ hat évig tanított fiatal tanárként a községben, és művei jó részét itt írta, laudációját Kónya Ádám olvasta fel, méltatta az elhunyt gondolkodó érdemeit Németh Zsolt fideszes politikus is. Délután a Keresztény Ifjúsági Központban megtartott Fábián Ernő-konferencia első előadója is Kónya Ádám volt, majd Domokos Géza beszélt arról a hatásról, melyet a népi írók gyakoroltak Fábián Ernőre, elmesélve többek közt, hogyan vonatta vissza az üzletekből és zúzatta be a szekuritáté Fábián Ernő „A példaadás erkölcse” című, Kriterion által kiadott könyvét a nyolcvanas években. Bíró Béla méltatta Fábián átlagon felüli gondolkodói erőfeszítéseit, melyek szakítást jelentenek a centralizálóval és a szélsőségesen individualista szabadelvűséggel. A konferenciát követően avatták fel a község központjában az új könyvtárat. /b. kovács): A háromszéki filozófus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./2005. július 25.
A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2005. július 25.
Július 22-én véget ért a Bolyai Nyári Akadémia. A zene- és képzőművészeti továbbképző hangversennyel és kiállítással fejeződött be Székelyudvarhelyen. A zeneszakos tanárok hagyományszerűen hangversennyel, illetve kórusmű bemutatásával fejezték be a továbbképzőt, szintén a hetes gyakorlat anyagát állították ki a képzőművész tanárok. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a XIII. Bolyai Nyári Akadémiára későre érkeztek meg a támogatások, az évek folyamán ilyen még nem történt, ettől függetlenül a továbbképző sikeres volt. /bb: Lezárult a BNYA. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./2005. július 25.
Magyarlapádon sikeres volt a július 18–24. közötti VIII. magyarlapádi népzene és néptánc tábor. A záróünnepséget a református kórus nyitotta meg. Borbándi András lelkipásztor meg is jegyezte: “Most csak annyit érzünk, hogy egy a közösség. Hetekig készültek, egymáshoz csiszolódtak, és a tartalom a népdal, a népzene újjászületése, a nagy felismerés, hogy ezt nem szabad veszni hagyni. A dal teljes érzésvilágunkat, gondolkodásmódunkat jelenti, ha kivesz a népdal a lélekből, a lélek is megváltozik”. /T. A.: Dalból volt a lelkük. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2005. július 25.
Kézműves-foglalkozásokkal, tánc- és zeneoktatással elevenítették fel a csángó hagyományokat a hét végén Gyimesfelsőlokon. Az idén első alkalommal megrendezett Csángó Hétvégén a sajt-, orda-, zsendice-, túróspuliszka-készítésbe „kóstolhattak” bele a vendégek. Ugyanakkor a szövés, fonás, hímzés, csipkekötés, fafaragás titkait is elleshették a vendégek. Fellépett többek között a kászonújfalvi népi zenekar, a gyimesközéploki Ordasok, a gyimesfelsőloki Öregek, valamint a gyimesbükki Hagyományőrzők. A rendezvény fénypontja a hagyományos csángó lakodalom bemutatása volt. A Csángó Hétvége díszvendégei közt szerepelt Kobzos Kis Tamás és Sebő Ferenc, továbbá a szászcsávási zenekar és a Misztrál együttes. A kerekasztal-beszélgetésnek a csángó sors volt a témája: Berszán Lajos címzetes kanonok, Deáky András és Tankó Gyula tanár, valamint az érdeklődők közösen vitatták meg a kérdést. Ezt követően Sebő Ödön, az 1944 augusztusában lezajlott gyimesi csata hőse emlékére állítottak kopjafát a falu központjában. A gyimesbükki helyőrség hajdani parancsnoka A halálraítélt zászlóalj címmel írta meg visszaemlékezéseit, a könyvet fia, Sebő Ferenc szerkesztette. /Tóth Ibolya: Csángó lakodalom, ahogy a régiek tudják. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./2005. július 25.
A Középajtai Falunapokon a Szőlőskertben a Benkő József Arborétum és Füvészkert lelkészi áldással elhelyezett alapkövénél a neves botanikus érdemeiről, a középajtai három füvészkertről Kubánda Gizella nyugalmazott tanítónő beszélt. Ezután megkoszorúzták Benkő József sírját. Az ünnepségen részt vett Majosháza testvértelepülés, valamint Szigetcsép küldöttsége. A középajtai gyülekezet számára Szenczi Molnár Albert 1612-ben kiadott Bibliájának hasonmását és a református templom orgonájának javításához 60 000 forint adományt adtak. Benkő József munkásságát dr. Demeter János megyei tanácselnök és Sylvester Lajos, a lap munkatársa méltatta. /(Kispataki): Füvészkert Benkő József emlékére (Középajta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./2005. július 25.
A negyedik alkalommal megrendezett falunapok színfoltját jelentette Odzsolán július 24-én a cserkészavatás, melyre a Millenniumi parkban került sor. Huszonegy újcserkész és Felcser Levente vezető tette le a fogadalmi esküt. Az a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébánia mellett működő cserkészcsapat is jelen volt. Ozsdolán első alkalommal avattak cserkészeket. A falunapok ünnepélyes megnyitóján a térzenét a barátosi fúvószenekar biztosította. /(Iochom): Cserkészavatás (Ozsdola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./2005. július 25.
Rendhagyó úrnapi búcsúra került sor a hét végén a Székelyudvarhely közigazgatása alá tartozó Kadicsfalván. A helyi római katolikus plébánia és a polgármesteri hivatal összefogásával, illetve a Melinda Impex Kft. támogatásával számos beruházást valósítottak meg az elmúlt időszakban: a templom ablakait kicserélték, újrakövezték a feljárókat, a papilakot pedig kívül-belül felújították. Futballpálya és játszótér kivitelezése, valamint a régi iskola felújítása is szerepel a helyiek tervei között. /Szász Emese: Ünnepelt a faluközösség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./