udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 4891-4920 | 4921-4950 | 4951-4980 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. szeptember 21.
Öt hónapnyi fogva tartás után szabadlábra helyezték Ágoston Gabriellát, a szabadkai önkormányzat volt jegyzőjét. Az ügyvédnőt – akit tavaly a „magyarverések” kárvallottjainak jogi képviseletére kért fel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – mindenféle indoklás nélkül engedték szabadon. Vele együtt elengedték vélt „bűntársát”, Nemes Gábort, a Subiró vállalat tulajdonosát. A szabadkai kerületi bíróság egyben vádat emelt az ügyvédnő ellen amiatt, hogy 1997-ben jegyzőként szerződést kötött a Subiroval központi garázs építésére, amely nem készült el, noha az önkormányzat közel 1,6 millió dinárt költött erre. Ágoston Gabriellát április 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, noha az ügyvédnő maga jelentkezett a törvényszéknél. Öt hónapos letartóztatás ideje alatt csak kétszer hallgatták ki, miközben azzal az indoklással tartották fogva, hogy befolyásolhatja a tanúkat egy nyolc évvel ezelőtt történt ügyben. A vád szerinte alaptalan, mert a Subiro vállalat elismerte a tartozást, és folyamatban van a kárrendezés. „Testileg-lelkileg meggyötörtek, pszichikai nyomásgyakorlásnak voltam kitéve” – mondta a fokozott vérzékenységgel járó esszenciális trombózisban szenvedő asszony, aki öt hónapig nem láthatta két kiskorú gyermekét. Az ügyvédnő két és fél hónapot a belgrádi központi börtön kórházában töltött, mert a szabadkai fegyházban nem vállalták a kezelését. Az ügyvédnő férje, Kujundzsics Antal mindent megtett, hogy kiszabadítsa feleségét. Az ő jóvoltából Strasbourgban is foglalkozni kezdtek az üggyel, magyarországi EP-képviselők is fölvetették Brüsszelben az esetet, Tom Lantos amerikai képviselő részben emiatt levelet írt Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőnek. /Szabadlábon a VMSZ ügyvédnője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./2005. szeptember 21.
Újabb három magyarellenes incidensről számolt be szeptember 20-án az újvidéki Magyar Szó. Ismeretlenek lemázolták Magyarittabé kétnyelvű helynévtáblájának magyar feliratát. Korábban egy szabadkai szakközépiskola udvarán két szerb fiú minden ok nélkül megpofozott három magyar fiút. A rendőrségen a szerb fiú nem titkolta, hogy azért verte meg a magyar diákokat, mert magyarok. Emellett ismeretlenek bezúzták az említett iskola egyik alagsori tantermének ablakát, miközben a bennlevők magyar felmenőit szidták. /Újabb incidensek a Vajdaságban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./2005. szeptember 21.
A tagszervezetek hivatásos újságírói tartózkodjanak a politikai szerepvállalástól – áll a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) tihanyi tanácskozásán, szeptember 20-án elfogadott ajánlásban. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE), a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (KMÚKSZ) és a Horvátországi Magyar Független Újságírók Egyesülete (HMFÚE) képviselői kétnapos tanácskozásuk végén felhívással fordultak a külhoni magyar politikai pártokhoz és érdekvédelmi képviseletekhez, „elsősorban azokhoz, amelyek felvállalták egyes kisebbségi médiumok alapítói jogait, hogy rövid távú politikai megfontolásból ne korlátozzák a kisebbségi magyar sajtó szakmai függetlenségét és ne kényszerítsék politikai állásfoglalásra az újságírókat” – olvasható az MTI-hez eljuttatott ajánlásban. A KMÚEK „a külhoni magyar politikum és a média viszonyával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása” érdekében szorgalmazza a határon túli magyar érdekképviseletek és a sajtó szakmai szervezeteinek folyamatos párbeszédét. Az első ilyen jellegű beszélgetésre a 2005. október 8-án, Marosvásárhelyen megtartandó „mini MÁÉRT” keretében nyílna alkalom – mutattak rá ajánlásukban az újságírók. Az idén tavasszal Szegeden létrehozott konvenció tagszervezetei tanácskozásukon felvázolták a 2006. évi közös rendezvények, szaktanácskozások és szakmai továbbképzések tervét, amelyet a tagszervezetek véleményezése után véglegesít a KMÚEK konzultatív tanácsa. /Határon túli magyar újságíró ne vállaljon politikai szerepet. Tanácskozás Tihanyban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./2005. szeptember 21.
A Diszkriminációellenes Tanácsnak magyar elnöke van, Asztalos Csaba. Ez a tanács több olyan döntést hozott, mely megalázza az erdélyi magyarságot, írta Szondy Zoltán lapjában. A tanács Csíkszereda városvezetését büntette azért, mert magyar nyelven beszélőt akart alkalmazni a magyar nyelven beszélők pénzén és büntette azért is, mert nem biztosít lakásokat a romáknak. Asztalos Csaba az első, Csíkszeredát érintő döntésnél nem volt ott, a másikkal nem értett egyet. Többek között Bukarestben is vannak lakásproblémák, melyek romákat is érintenek. Székelyföldön jelenleg is etnikai alapon osztogatják a munkahelyeket több intézménynél, állami vállalatnál, diszkriminálva a magyarságot. Székelyföld falvaiban és városaiban a rendőrség, csendőrség, katonaság tagjai gyakorlatilag csak románok. Napokat töltött a csíkszeredai törvényszéken úgy, hogy egy magyar szót sem hallott, írta Szondy, és a románul nehezen beszélő székely apókára ráordítottak. Asztalos Csaba és „sok más társa ezen diszkriminációk elhallgatásának köszönheti zsíros állását”, szögezte le az újságíró. /Szondy Zoltán: A diszkriminációs tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./2005. szeptember 21.
A hét végén tartotta Marosfőn az Itthon, Fiatalon Mozgalom (IFM) műhelytáborát. Megvitatták a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó elképzeléseket és javaslatokat. A jelenlévők elfogadták a Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (SZMISZ) társulási szándékát, ezáltal a mozgalom tagszervezeteinek száma 21-re nőtt. A beszámolók során elhangzott, hogy a mozgalom lezártnak tekint egy hét-nyolc éves folyamatot, amikor a vidék, szórvány és a helyi közösségek támogatását tűzte ki célul. A következő évek célkitűzései között kiemelt szerepet fog kapni a gyermekközpontú oktatás, valamint a nemzeti öntudat erősítése. Megválasztották a mozgalom új elnökségét, amely a következő két évben képviseli a szervezetet, elnök: Benedek Árpád Csaba, alelnökök: Gálovits Zsuzsanna, Bodor László, Szilágyi Dezső. /Bővült az IFM. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./2005. szeptember 21.
A magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól kapott tanszertámogatást a temesvári Reconstructio 2005 Egyesület, mely már eljutott 20 torontálkeresztesi óvodásnak, 16 gátaljai fakultatív magyarórára járó gyereknek, 13 magyarszentmártoni, 11 nagybodófalvi és 21 óteleki kisiskolásnak. Torontálkeresztesen és Gátalján nincs magyar nyelvű elemi oktatás, de az adományokat úgy osztották el, hogy az valamilyen formában magyarul tanuló gyerekekhez jusson. A tavaszi árvízben romba dőlt, magyarok által lakott falvak újjáépítésére létrehozott civil szervezet, Reconstructio 2005 Egyesület a 44 csehországi falszárító berendezést a kolozsvári Máltai Segélyszolgálat közvetítésével továbbította a szintén árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre. Fekete Nagy László építészmérnök, Csősz János, az agrárhivatal aligazgatója és Kiss Károly, a magyar gazdaegyesület Temes megyei elnöke előterjesztették a gazdasági melléképületek építésére vonatkozó javaslataikat. Pénzadományok is érkeztek a Reconstructio számlájára. /P. L. Zs.: Érkeznek az adományok a Reconstructióhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2005. szeptember 21.
Visszafordították a román határról a Zagyvarékasi Polgári Kör két képviselőjét, amikor segélyszállítmányt akartak eljuttatni az árvíz sújtotta Farkaslakára. Kisteherautóval indultak el a közel kétmillió forint értékű konzerv és száraztészta adománnyal szeptember 17-én. A határon továbbengedték őket, de kb. egy kilométer megtétele után két román vámos autóval eléjük vágott és kiszállásra szólította fel őket. Egyiküknek még az útlevelét is az arcába vágták, és közölték velük, hogy nincsenek rendben a papírjaik. Mindezt romániai magyar kamionosok segítségével értették meg, hiszen nem beszélnek románul. Kiderült, hogy nem elég az egészségügyi bizonyítvány, a helyszínen lévő állatorvos minőségi tanúsítványt kért. Ennek hiányában nem írta alá a határátlépési engedélyt. Végül a polgári körösök délután visszafordultak a határról, de újra megpróbálják az adományt eljuttatni a rászorulóknak Farkaslakára. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2005. szeptember 21.
Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2005. szeptember 21.
Tizenöt esztendeje Sepsiszentgyörgyön szervezték meg első alkalommal, s most, a hetedik konferenciával ismét visszatért a Székely Nemzeti Múzeumba a Népi vallásosság a Kárpát-medencében című értekezletsorozat. A Székely Nemzeti Múzeum és a veszprémi Lackó Dezső Múzeuma közös szervezésében zajló rendezvényen idén száznál több előadó vesz részt, néprajzosok mellett egyháztörténészek, művészettörténészek kapcsolódtak be. A szeptember 20-i megnyitón a házigazda Kató Zoltán kiemelte, e rendezvénnyel a Székely Nemzeti Múzeum visszakerült a magyar tudományosság vérkeringésében. Másfél évtizede Lackovits Emőke és Gazda Klára ötleteként vállalta fel a két intézmény a konferenciák váltóhelyszínes szervezését, azonban csupán az első értekezletnek adhatott otthont a Székely Nemzeti Múzeum, a többit Veszprémben szervezték meg. Mára a konferencia magyar nyelvterületen a legrangosabb ilyen jellegű rendezvénnyé vált, az előadások szövege kötetben jelenik meg. /Váry O. Péter: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./2005. szeptember 21.
Asztalos Enikő tanárnő egyszemélyes intézmény, Marosvásárhelyen a Népi Egyetem egyik néprajzi szaktanfolyamának vezetője 1993 óta. Ez az egyetlen akkreditált magyar néprajzi és népművészeti tanfolyam az országban. Most tért vissza a gyűjtési vakációról a III. évfolyam. Az órákon ki-ki bemutatja egyéni gyűjtését. A tanfolyamon résztvevők gyűjtése egy budapesti kiadású népmonda-gyűjteményben megjelent. Minden második évben rendezik Magyarországon az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőtalálkozót, oda a Kárpát- és Duna-medence országaiban munkálkodó magyar pályázók képviselőit hívják meg. Ezen a nyáron Csepregen és Bükkben tartották a találkozót, a Magyar Néprajzi Társaság és a Honismereti Szövetség rendezésében. Erdélyből Bernád Ilona saját gyűjtését ismertette, két könyvét a népi gyógyászatról. Asztalos Enikő a tanfolyamukon jelentkezett naiv művészekről és a népi iparművészekről tartott előadást. A Népi Egyetemen a magyar nép őstörténetét, társadalmi, anyagi (tárgyi) kultúráját és a magyar folklórt ismerhetik meg. Asztalos Enikő hangsúlyozta, hogy Erdély még mindig kincsesbányája a néprajzkutatásnak, a kutatást pedig a néprajzi alapismeretek elsajátítása előzi meg, ez az ő tevékenysége. /B.D.: Erdély még mindig kincsesbánya. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./ 2005. szeptember 21.
Szeptember 21-én van a magyar dráma ünnepe. 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A magyar dráma jelenlegi helyzetéről nyilatkozott Visky András dramaturg, drámaíró. Elmondta, hogy ezekben a hónapokban több drámáját is bemutatják. Január 15-én lesz a Tanítványok amerikai bemutatója, ezt követi a Júlia Chicagóban. Szeptember 23-án Mihai Maniutiu rendezésében bemutatják Júlia című drámáját Kolozsváron, a Román Színház stúdiótermében. Október 31-én lesz a Tanítványok kolozsvári bemutatója, és valamikor e hónap végén játssza a Szökés című darabját a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A színházak könnyebb szívvel mutatnak be klasszikusokat, vagy a média által már fölfuttatott kortárs nyugati szerzőket, mint kortárs magyar drámát. A magyar kulturális minisztérium most már évről évre meghirdeti a Katona József-pályázatot. /Köllő Katalin: A színház egyszerre tud beszélni az ittlétről és a feltámadásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./2005. szeptember 21.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának műsorpolitikájában az utóbbi évadokban fontos helyen szerepel a magyar szerzők műveinek bemutatása. A klasszikus szerzőktől – Madách Imre, Kosztolányi Dezső – a jelenkori irodalomig – Görgey Gábor, Spiró György, Sütő András – terjed a sor. Ennek jegyében alakult a 2005/2006-os évad repertoárja is, melyben két magyar dráma is szerepel évadnyitó előadásként. Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékának bemutatójára készül a társulat, Gali László rendezésében. A Kisteremben Visky András A szökés című darabjának ősbemutatójára kerül sor Patkó Éva rendező szakos egyetemi hallgató irányításával. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Munkával ünnepel a Tompa Miklós Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./2005. szeptember 21.
Szeptember 20-án Szovátán felavatták az árvaházat, a Szent József Gyermekvédelmi Központot. Nyolcvan, többnyire Maros és Hargita megyei, szerény körülmények között élő családból származó gyermek adott hálát Böjte Csaba atyának és támogatóinak a megnyitón. „Mindig mondtam, hogy sok jó ember van a földön. Ezért szándékosan nem is pályáztunk, hanem a szegények két filléréből építettük ezt a gyermekotthont” – újságolta örömmel a szerzetes. Amikor az épület majdnem elkészült, tűz ütött ki, és mindent elölről kellett kezdeni. A Magyar Püspöki Konferencia 2002-ben hirdette meg a Jót tenni jó című akcióját. Ennek bevételét élelemre és főként édességre szánták Böjte Csaba dévai ferences atya árváinak. „Végül hihetetlenül nagy összeg, 14 millió forint gyűlt össze, ami cukorkára kissé sok, ezért úgy döntöttünk, hogy a befolyt pénzből újabb gyermekotthont építünk.” – vázolja a történetet a szerzetes. „A magyar nemzet megmutatta: nemcsak nemet tud mondani” – mondta Böjte Csaba. A Budapestről hazatelepedett Kertész házaspár egyike az új otthonban dolgozóknak. Kertész Péter karbantartóként tevékenykedik az intézetben, tanítónő felesége, Ildikó nevelőként gondoskodik új, nyolc fiús „családjáról” és saját gyerekükről, a mindössze kilenc hónapos Ákos Gergőről. A szerzetes az udvar hátsó felében álló gazdasági épületet is át szeretné alakítani. Elképzelése szerint itt rászorultak szórványkollégiuma is helyet kaphat. /Szucher Ervin: Cukorkáért mentek, otthonra leltek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./2005. szeptember 21.
Ismét megkezdődött a Dalos Pacsirta nép-, ifjúsági- és cserkészdalverseny. Marosszentgyörgy római katolikus plébániájának udvara ismét kicsinek bizonyult. A zsűri dolgát megnehezítették a résztvevők, hisz szebbnél szebb dalok csendültek fel. A versenyek után a cserkészek megtanulták a hallott és számukra ismeretlen dalokat is. /Barabás Enikő, 21. Számú Gr. Petki Dávid Cserkészcsapat: Cserkészdalverseny Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./2005. szeptember 21.
Gelencéhez tartozik a kis Haraly falu. Gyom uralja a határt, melynek gyenge talajából csak az itteni székely tud elképesztő munkával a túléléshez elegendő terményt kicsikarni. Súlyos károkat okozott a burgonyatermésben a ragya, nem volt pénz permezetőszerre. Autóbuszjárat nincs. A helyiek járható utakat s jó minőségű ivóvizet szeretnének, a falu kútjainak vize egészségtelen. A haralyi kisiskolásokat – mindössze 15 gyerekkel működő összevont osztályt – idéntől új tanítónő, Márkos Zsófia, a kicsinyeket – összesen 9 gyereket – új óvónő, Ugron Angéla tanítja-oktatja. Mindketten a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző végzettjei. Mindketten helyben laknak, és szívesen részt vesznek a falucska közművelődési életében. Minden évben megszervezik a kosarasbálokat. Vége felé jár a haralyi emlékmű elkészítése is. Tervezője Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész. Haraly 250 fős lakossága római katolikus székelymagyar. Külön kuriózum, hogy itt a templom a falu alvégén, a harangtorony fenn, a falu közepén áll. /Kisgyörgy Zoltán: Vihar előtt Haralyban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./2005. szeptember 22.
Tizenhárom megye 160 településén és Bukarestben árvizeket okoztak az utóbbi két napban lehullott esők. Az előzetes adatai szerint több mint 750 házat, intézményt és utat öntött el a víz, 83 személyt ki kellett telepíteni. Bukarestben több közlekedési főútvonalat elöntött a víz, a város egyes részein megszakadt az áramellátás. /Árvízmérleg. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2005. szeptember 22.
Elsődleges az árvizek következményeinek felszámolása, ehhez azonban elengedhetetlen a politikai osztály összefogása – jelentette ki Markó Béla szeptember 21-i sajtóértekezletén. A két ház elnökének leváltása napok, rossz esetben hetek kérdése, hiszen ezt támogatja a többség politikai akarata, jelentette ki. Az elmúlt időszakban több ízben került sor egyeztetésre az RMDSZ törvényhozási és kormányzási prioritásainak meghatározásairól. Ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet parlament általi elfogadtatása, valamint a decentralizációs törvénycsomag módosítása – tájékoztatta Markó Béla a sajtót. Traian Basescu államfő azon véleményét, miszerint alkotmánymódosítás révén be kellene vezetni az egykamarás parlamenti rendszert, a szövetség nem osztja – mondta Markó. Az RMDSZ olyan kétkamarás parlamenti rendszert támogat, amelyben a szenátorok a megyéket vagy a történelmi régiókat képviselnék, a képviselők a pártok jelöltjei lennének. /Markó Béla: Az integrációs jogszabályok elfogadása a prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./2005. szeptember 22.
A Nagy-Románia Párt szenátorai javaslatot nyújtottak be a politikai pártok törvényének módosítására, hogy az RMDSZ többé ne a magyar kisebbséghez tartozó személyek szervezeteként, hanem politikai pártként vegyen részt a választásokon. C. V. Tudorék szerint ezzel megszűnne “az RMDSZ privilégiuma, amely több mint 15 évig nem volt hajlandó tiszteletben tartani a politika pártok törvényét”, s bejegyeztetni magát a törvényszéken. A Nagy-Románia Párt szenátorai annak a törvénycikkelynek az eltörlését kérik, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek választásokon résztvevő szervezetei kivételt képeznek a politikai pártok törvényének bizonyos előírásai alól. /Tudorék és az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2005. szeptember 22.
A román hírszerző szolgálatok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság szeptember 21-én meghívást intézett Radu Timoftéhoz, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójához, akit a testület Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Országos Testület elnökének kijelentései kapcsán hallgatna meg. Onisoru egy országos napilapban megjelent interjúban kijelentette, hogy nagyon sok információ eltűnt, bizonyos iratokat megsemmisítettek, másokkal üzleteltek. “Bizonyos dokumentumokat RHSZ-tisztek semmisítettek meg, erről még jegyzőkönyvek is vannak” – mondta az átvilágító testület elnöke. A lap szerint Onisoru azt is elmondta, hogy az SRI rendelkezik bizonyos dokumentumok megsemmisítésével kapcsolatos jegyzőkönyvekkel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2005. szeptember 22.
„Nagyon fontos a magyar kormány határon túli magyarságra vonatkozó javaslatcsomagja, ám nem helyettesíti a kettős állampolgárságot” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Egyelőre nem kívánt részletes véleményt mondani a javaslat minden részéről, de például sokkal jobban tetszene neki a „külföldi magyar” kifejezés helyett az eddig megszokott „határon túli magyar”. Szerinte a téma nyomatékosan kerül majd szóba október 8-án Marosvásárhelyen, a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik ülésén. /Markó kitart a kettős állampolgárság mellett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./