udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 4921-4950 | 4951-4980 | 4981-5010 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. szeptember 22.
Az A Hét hetilap beszélgetést közölt Borgos Annával, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársával, aki alapító tagja és aktív résztvevője a Labrisz Leszbikus Egyesületnek. Idén nyáron a X. Meleg és Leszbikus Fesztiválon Vay Sarolta/Sándor, az egyik első nemi-szerep áthágó életéről tartott előadást. Borgos Anna kifejtette, hogy feministaként elítéli, amikor egy valamilyen téren alkotó nőtől megkérdezik, hogy ezt hogyan egyezteti össze a magánéletével. Ez abszolút bűntudatkeltő kérdés, és egy férfitól nyilván nem kérdezik meg soha, magyarázta. /Elszakadni a biológiai mítoszoktól. Borgos Annával Sőregi Melinda beszélget. = A Hét (Marosvásárhely), szept. 22./2005. szeptember 23.
A Demokrata Párt az Európai Néppártban egyelőre megfigyelői státuszt kap, ezt lelkes RMDSZ-es támogatással nyerték el. A Demokrata Párt tavaly még szociáldemokrata meggyőződésével csapta be választóit, a hatalom birtokában azonban színt váltott. Makkai János, a Népújság főszerkesztője éreztette: nem örül annak, hogy az RMDSZ az Európai Néppárthoz csatlakozik. Mi lesz a liberálisokkal? – kérdezte, Makkai szerint Markó Béla elnök sajtótájékoztatóján kitérhetne az ideológiai hovatartozásra is, mert nem illő „nyersen faképnél hagyni a liberális és a szociáldemokrata észjárású magyarokat.” /Makkai János: Epépézünk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./2005. szeptember 23.
Szeptember 22-én a képviselőház közigazgatási bizottságában váratlanul napirendre tűzték Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútum törvénytervezetét, és egy ellenszavazat, illetve egy tartózkodás mellett – vita nélkül – elvetették. A Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett jogszabályt, immár második alkalommal, az előző parlamenti ülésszak utolsó napján Garda Dezső és Sógor Csaba nyújtotta be a két háznak. A közigazgatási bizottságban most Mircea Dusa Hargita megyei SZDP-s képviselő, a bizottság alelnöke javaslatára tűzték napirendre, ő a tervezet vita nélküli elutasítását javasolta. Antal Árpád András, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja a véleményezés elhalasztását javasolta, amit nem fogadtak el, így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással (Seres Dénes) megszületett a kedvezőtlen döntés. /(Ferencz): Bizottsági vesszőfutás (Autonómiastatútum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2005. szeptember 23.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő szeptember 22-re összehívta a pártokat. A Demokrata Párt vezetői nem jelentek meg. A miniszterelnök a megbeszélés után elmondta, az általa összehívott konzultáción nem sikerült megállapodni az ellenzékkel arról, hogy határidőt szabjanak a házszabály-módosításról zajló viták során, elsősorban a szociáldemokratákat okolta a patthelyzetért. Mindössze abban sikerült megállapodni, hogy a romániai európai parlamenti megfigyelőknek kötelességük részt venni az EP jövő heti strasbourgi plenáris ülésén. Emil Boc PD-elnök azzal magyarázta távolmaradásukat, hogy a párt vezetőinek többsége azon a napon nem tartózkodott Bukarestben. Boc hozzátette, a demokraták különben is rendszeresen konzultálnak a liberálisokkal a D. A. Szövetségen belül. Elemzők szerint nem véletlen a demokraták távolmaradása, miután nyilvánosságra került, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem támogatja Traian Basescu elnöknek az egykamarás parlamentre való áttérésre vonatkozó javaslatát. /R. Sz.: Sikertelen egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
Legalább hat halottja van a szeptember 22-én Konstanca megyében lesújtó, helyenként másfél-két méteresre duzzadt áradatnak, és több eltűnt személyt keresnek. Több száz házat, kerteket, földeket öntött el a sáros lé. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2005. szeptember 23.
Nem tartja igazságosnak Szász Jenő polgármester a Hargita megyei sürgősségi helyzeteket kezelő bizottság döntését az árvízkárokat illetően, mert a kormánysegélyből méltatlanul kevés pénz jutott Székelyudvarhelynek. 123 milliárd lej elsősorban az áradások által megrongált infrastruktúra helyreállítására és felújítására érkezett a kormánytól. A polgármester szerint olyan települések is kaptak támogatást, melyeket nem érintett az áradás. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2005. szeptember 23.
,,Kétféle Románia”. Helyszíni riportokban számol be az Evenimentul Zilei című lap az árvízkárosultak különböző magatartásáról: miközben Temes megyében 359, hónapok óta sátorban lakó család tétlenül nézi, ahogy az állam házat épít nekik, Vrancea megyében még a saját udvarukat sem takarították ki az emberek az iszaptól – jöjjön a kormány sáncot pucolni, nyilatkozták –, Farkaslakán egy hét alatt helyreállt az áramszolgáltatás, két hét alatt járhatóvá váltak az utak, és egy hónappal az árvíz után senki sem aggódik azért, hogy nem lesz ahol laknia. A helybeliek összefogással és az önkormányzatok segítségével állították talpra falujukat. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2005. szeptember 23.
A görög személyi igazolvány önmagában az albániai görögök számára nem teszi lehetővé, hogy utazzanak, hanem az albániai görög albán útlevéllel és görög vízummal átmegy Görögországba. Ott igazolja, hogy görög származású, és megkapja a speciális igazolványt. Ez Görögországban való tartózkodásra jogosítja fel, és lehetővé teszi, hogy az albán útlevelével és a görög igazolvánnyal vízummentesen lépjen be az EU országaiba. Ehhez hasonlót szeretnének kitalálni, mondta Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. Az alkotmánymódosítás szerint a határon túli magyarokat a nemzet részeiként fogalmazza meg az alaptörvény, jogokat és kedvezményeket biztosít számukra. Ez lenne az első alkalom, hogy a magyar alkotmány kollektív jogokat fogalmaz meg a határon túli magyarok számára. /Gazda Árpád: Interjú Avarkeszi Dezső kormánymegbízottal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
A szülőföldön való megmaradás helyett az áttelepülést teszi könnyebbé az Avarkeszi Dezső által kidolgozott koncepció Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke szerint. Csuzi úgy véli: a javaslat „az olcsó munkaerő elszippantására tett kísérlet”, emiatt a kettős állampolgárság biztosítása jelentené a legjobb megoldást. Csuzi szerint az elvándorlás megállításának egyik fontos eleme lehet a helyi autonómia. Szerinte Bihar megyében az Érmellékre, valamint Nagyszalonta környékére mint tömbmagyar területekre, fókuszálva kell stratégiát kidolgozni arra, hogyan lehetséges e régiók önrendelkezésének kivívása. /Balogh Levente: Csuzi Bihar megyében is autonómiát akar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) úgy döntött, hogy a belső konfliktusok miatt elhalasztja a politikai pártként való bejegyzéshez szükséges támogató aláírások összegyűjtését. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke közölte, az aláírásgyűjtés elhalasztását a sepsiszentgyörgyi szervezet javasolta, Szász Jenő elnök pedig elfogadta azt. Az MPSZ helyi szervezeteinek vezetői a hét végén találkoznak, hogy megvitassák a Csuzi István, a Bihar megyei MPSZ elnöke, valamint Sárközi Zoltán nagyváradi MPSZ-elnök augusztusi kizárása nyomán kialakult helyzetet. /A konfliktus feloldásáig nem gyűjt aláírásokat az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
Mentalitásváltási zárlattal küzd a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) – áll a testület 2004-es tevékenységét vizsgáló bizottsági jelentésben, amelyet a szenátus és a képviselőház állandó bizottságai elé terjesztettek. A szolgálat középkorosztályú személyzetének szakmaisága nem fejlődött, az előléptetett tisztek és altisztek pedig nem minden esetben állnak hivatásuk magaslatán. Gyorsítani kell az utóbbi években elkezdett reformfolyamatokat. /Mentalitászárlat a román hírszerző szolgálatnál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
A Wass Albert elleni hadjárat újabb momentumaként az iskolakezdést megelőzően lekerült a névadónak emléket állító tábla a vicei iskola faláról. A Beszterce-Naszód megyei település iskolája az utolsó volt az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként elítélt magyar író nevét viselte. A közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozó, színtiszta magyar lakosságú Vice általános iskolája 2001 áprilisától viseli a Romániában még mindig háborús bűnösként számon tartott író nevét, ugyanazon év október 21-én avatták fel az iskola udvarán az író mellszobrát. Két évvel később elkezdődtek az iskola neve és a szobor elleni áskálódások. A szomszéd település ortodox papja, a Nagy-Románia Párt (PRM) tagja tett feljelentést a bethleni ügyészségen. 2003 májusában a vicei iskola akkori igazgatóját, Kulcsár Istvánt beidézték az ügyészségre, hogy számot adjon, minek alapján viseli a vicei iskola Wass Albert nevét A feljelentés azt is firtatta, hogyan került a háborús bűnökért elítélt író szobra a vicei iskola udvarára. Ezt követően törvényszéki végzéssel eltávolíttatták Wass Albert büsztjét az iskola elől. A szobrot mindmáig a helyi katolikus templomban őrzik. Az iskola nevének módosításáról azonban nem született bírósági döntés. A tanintézet igazgatója és pedagógusai éppen ezért meglepetéssel vették tudomásul, hogy az idei iskolakezdést megelőző héten a község alpolgármestere és a hivatal jegyzője új névtáblával jelent meg az iskolában. Az épület faláról levették a táblát, amelyen magyarul és románul is írta, hogy Vicei Wass Albert Általános Iskola, és helyére román nyelvű táblát tettek, amelyen ez áll: Vicei Általános Iskola. Keresztes Zoltán, az iskola igazgatója semmiféle hivatalos felszólítást nem kapott a tanintézet nevének megváltoztatására, emiatt a pecséten, illetve az internetes oldalon még mindig Wass Albert általános iskolaként szerepel az intézmény. Lőrinczi Károly plébános szégyenletesnek nevezte a gesztust, amellyel újfent egymásnak ugrasztják az egymás mellett élő etnikumokat. /Valkai Krisztina: A sajtó áldozata lett a Wass-iskola? = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
Az Iskola Alapítványhoz 16.430 nevelési-oktatási valamint tankönyv-taneszköz pályázatot, továbbá 1080 hallgatói pályázatot nyújtottak be Maros megyéből a 2004-2005-ös tanévre. Szeptember végétől kezdik folyósítani a támogatásokat. A megyében eddig mindössze 32 pályázó jutott hozzá az igényelt támogatáshoz. /Egyelőre kevesen jutottak hozzá az oktatási támogatáshoz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./2005. szeptember 23.
Idén is Kolozsváron a legnehezebb bentlakási helyhez vagy olcsóbb albérlethez jutni az egyetemistáknak. 150 euró alatt garzont már nem találni, de áruk akár a 200 eurót is meghaladja, mondta egy diák. Általában több diák vesz ki lakást vagy szobát, gyakran pedig hárman laknak egy szobában, így a több mint száz euró helyett csak 40-50 eurót kell fizetniük fejenként. Olyan is akad, aki kénytelen a Kolozsvár közeli falvakban szobát bérelni, és a távolsági buszjárattal ingázik naponta a városba. A több mint negyvenezer diákkal rendelkező Babes–Bolyai Tudományegyetem bentlakásai 5560 személyt tudnak befogadni, a Kolozsvári Műszaki Egyetem 12 ezer diákja közül is alig 3650 költözhet be a Hajnal negyedi diákotthonba. A bentlakáshiányt a marosvásárhelyi magyar diákszervezetek leleményességgel és segítőkészséggel próbálják pótolni. Mind az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, mind a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem mellett működő diákszervezetek hetek óta keresik a megfelelő lehetőségeket az elsőéves egyetemistáknak. A több mint ezer diákkal rendelkező Sapientia vezetősége a koronkai campusba bentlakást is tervezett, azonban a kivitelezés anyagi gondok miatt késik. Csíkszeredában a Sapientián mintegy ezer fiatal tanul, az egyetemnek 380 férőhelyes bentlakása van. Csíkszeredában egyébként az elmúlt évekhez viszonyítva megugrott az albérletek ára, az újdonsült egyetemi városban egy garzonlakás bérlése 50–70 euróba, egy kétszobásé 70–120 euróba kerül. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiuma régi szárnyában 146, a három éve elkészült új szárnyban 72 diákot tud elszállásolni, két-, három- és négyágyas szobákban. A szállás díja itt is havi hetven új lej fejenként. /Diákok tanévnyitó lakáskálváriája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
Csíkszentgyörgyön a rendőrőrsön Vlad Urzica rendőr és egy rendőrtársa szeptember 5-én megverte a helybéli János Elemért, mert nem beszélt jól románul. János Elemér panaszt tett a Hargita Megyei Prefektúrán. Idézést kapott, hogy jelenjen meg személyesen a rendőrőrsön, odament, s amikor kérte, hogy hozzanak valakit fordítani, mert nem beszél jól románul, megverték. Panaszához János Elemér csatolta a törvényszéki orvosi bizonylatot, mely alátámasztja, hogy alapos verést kapott, mely 7–9 nap gyógyulást igényel. A bizonylatban az áll, hogy János Elemért azért verték meg, mert „beszélt románul”. Vlad Urzica nekiesett s elkezdte verni, amikor elesett, rugdalni kezdték őt a másik rendőrrel együtt. János Elemér megpróbált kimenekülni az őrsből, ki is jutott az épületből és segítségért kiáltott, Vlad Urzica utánaszaladt, leütötte s visszahúzta az őrsbe, ahol tovább verték, s szidták őt, az anyját, a magyar nyelvet, a magyarokat. János Elemér segélykiáltását többen hallották, amikor menekülni próbált, többen látták, de beavatkozni senki sem mert. „Vlad utánajött, leütötte s visszavitte. Nem mertem utánamenni, öreg vagyok, s féltem, mert Vlad nagyon vad. Többeket megvert.” Daniela Crisan, a megyei rendőr-felügyelőség szóvivője közölte a Hargita Népével, hogy a megyei rendőrparancsnok a panasz tudomásulvétele után azonnal utasítást adott egy vizsgálócsoport megalakítására, s ezek már a helyszínen is vannak. Csíkszentgyörgyön nem ez az első eset, amikor panasz van Vlad Urzica rendőrre. János Elemér 1978 óta nyilvántartott szívbeteg, öt esztendeje betegnyugdíjas. A múlt héten, amikor a falubeli romák között tört ki verekedés, egy szemtanú szerint „Vlad s társa odamentek, azzal fordultak meg s futottak is el, ez a Vlad úgy szaladt, ahogy csak bírt.” /Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./2005. szeptember 23.
A Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, Thamó Csaba elemezte az udvarhelyszéki árvíz után kialakult helyzetet. A hatóságok lassan reagáltak, illetve a települések nem rendelkeztek semmilyen polgárvédelmi felszereléssel, így az önszerveződés mentette meg a helyzetet. Az MPSZ kifogásolta, hogy ismereteik szerint vidéken nem történt meg a károk felmérése, és a célzott segélyeket sem kapták meg mindenhol. Kérdés, hogy ha előzetes kárbecslés nem történt, akkor hogyan lehet elosztani az állam által küldött pénzt. /-mlf-: Árvíz utáni következtetések. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./2005. szeptember 23.
Kárpát-medencei Napok címmel tizedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyarok kulturális találkozóját Budapesten. A szeptember 23-án kezdődő eseménysorozaton kiállítás, táncház és irodalmi tanácskozás színesíti a programot. A Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában tartandó háromnapos rendezvényen a határon túli magyar kulturális értékeket mutatja be az anyaországi közönségnek. A nyitónapon irodalmi és kulturális folyóiratok képviselőinek részvételével rendeznek tanácskozást az alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület közös szervezésében. /Kárpát-medencei napok tizedszer Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./2005. szeptember 23.
A helyi közigazgatás hatáskörének növelése az elsődleges célja az RMDSZ-nek a közigazgatási törvény módosítása kapcsán – jelentette be Veres Emőd, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Zilahon, ahol a partiumi fiataloknak szervezett tanácskozást az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT, a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete, illetve az RMDSZ ügyvezető elnöksége. A különböző minisztériumi kirendeltségeket a prefektus hatásköre alól a megyei tanács hatáskörébe kellene utalni. Második legfontosabb cél a kisrégiók törvényes kereteinek rögzítése. A tapasztalat szerint több megyében a prefektus akadályozza a kistérségi társulások hatékony működését. Emellett a különböző tisztségekkel járó feladatkörök pontos körülhatárolása is szükséges. A megyei tanácselnök esetében az RMDSZ hajlandó lenne elfogadni, hogy leváltásához az egyszerű többség is elég legyen, az alpolgármesterek esetében azonban a szövetség ragaszkodik a kétharmados többséghez. /J. L.: Bővítené a helyi közigazgatások hatáskörét az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
Vitás helyzet alakult ki a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak is otthont adó, az Unitárius Egyház tulajdonát képező ingatlan használata kapcsán. Az állami és felekezeti oktatás közötti nézeteltérést eddig Kolozsváron sem sikerült hatékonyan kezelniük az illetékeseknek. A János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Brassai Sámuel Líceum közötti vita 2000-ben kezdődött azt követően, hogy az egyház visszakapta egykori tulajdonát. A Brassai Líceum 2005-ös évkönyvében megjelent az a nyilatkozat, amelyet a líceumba járó gyermekek szülei közül több mint kétezren, valamint a tantestület 82 tagja is aláírt. A Kósa Mária igazgatónő által szignált dokumentum felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek az épület 1999-es visszaszolgáltatása után történtek. Ezek lehetővé tették a János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak, hogy osztálytermeket foglaljon le az épületben, hogy megszervezze egyelőre állami vagy magán keretek között az oktatást. Az unitárius egyház minden évben bejelenti igényét néhány tanteremre, ami miatt a Brassai Líceum egyre szűkülő keretek között működhet. Jelenleg a kollégium 11 tanteremet mondhat a magáénak, így a Brassai 34 nappali és 18 estis osztálya 28 helyiségben tanul. Az igazgatónő felháborítónak tartja, hogy eddig sem az RMDSZ, sem a tanfelügyelőség nem mert közbelépni. Popa Márta, a kollégium igazgatónője szerint fontos a békés hangulat, mert a két iskola csak így tud együttműködni. Elismerte, hogy a Brassai számára kellemetlen lehet az osztálytermekről való lemondás, ugyanakkor el kell fogadni az unitárius kollégium létjogosultságát is arra, hogy használja az épületet. Szabó Árpád unitárius püspök közölte, tervezik az unitárius kollégium egész épületben történő visszaállítását. Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha a két iskolát összeolvasztanák, és a két intézmény immár egy egészként az egyház fennhatósága alá kerülne. Az egyházfő hangsúlyozta, nem tervezik utcára tenni a Brassai Líceumot. Vita lesz majd, hogy ki irányítsa az egyesült iskolát. /Borbély Tamás: Vita az egykori unitárius kollégium épületének használatáról. Új kihívások a sikeres restitúciós folyamat után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 23.
Sok élményben volt része annak a 17 diáknak, akik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Mákvirág-díját nyerték el tavaly: augusztus 1–26. között Oxfordban tökéletesíthették angol nyelvtudásukat. A táborozás költségeinek egynegyedét sikerült hazai forrásokból előteremteni, a többit anyaországi támogatók biztosították, jelezte Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az idei Ezüstgyopár-díjasok között hat olyan diák van, aki tavaly is megyéje legjobb tanulója volt. A díjakat szeptember 24-én adják át Szovátán, az elnökségi ülés után. – Burus Botond főtitkár elmondta, a Bolyai Nyári Akadémián 884 hallgató és 172 meghívott előadó vett részt. /Takács Éva: Idén is Mákvirág. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./