udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7017 találat lapozás: 1-30 ... 6811-6840 | 6841-6870 | 6871-6900 ... 6991-7017 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. december 20.

Dr. Salat Leventének, a BBTE rektor-helyettesének a Kossuth Rádió Tizenhat Óra című műsorában november 26-án elhangzott megállapításait kifogásolta a MIÉRT elnöki nyilatkozatában, ezt a nyilatkozatot kritizálta élesen – diktatórikus gondolkodást, értelmiségellenességet emlegetve – Rostás-Péter István és Dr. Jakab Attila a Szabadság hasábjain. Erre reagált most Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Nem igaz, hogy Salat Levente szavait a rádió internetes kiadása elferdítve, szövegösszefüggéseiből kiforgatva hozta le, ahogy Salat állította a Krónika december 2-i számában. Valójában Salat Levente azt mondta a rádióban, hogy „az erdélyi magyar közösség legnagyobb része átköltözik Magyarországra. Ez a magyar nemzetnek, a magyar államnak is a javát szolgálná.” Salat Levente tehát elismerheti, hogy rosszul fogalmazott, és nem ez a valódi véleménye. Azonban ez elhangzott. Salat Leventétől, az erdélyi magyar közösség felelős vezetőjétől joggal várható el, „hogy azoknak a céloknak a szolgálatában dolgozzon, amelyeket a közösség kinyilvánítottan magáénak vall. Ez pedig az a gondolat, hogy van magyar jövő Erdélyben” – hangsúlyozta Borboly. „Ráadásul Salat úr szavai olyan pillanatban hangzottak el, amikor a kisebbségi törvény elfogadásával Románia stratégiai döntés előtt áll.” /Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, dec. 7.

2005. december 20.

Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnöke, a vele készített interjúban elmondta, hogy jövőre a Romániában élő nemzeti kisebbségek 37,5 százalékkal több pénzt kapnak, mint idén. A magyar kisebbségnek járó költségvetési támogatás elosztásáról gondoskodó Communitas Alapítvány több mint 72 milliárd lej fölött gazdálkodhat. Jövőre újabb szórványiskolák, kollégiumok létrehozását tervezik. Fontos, hogy minél több településen létezzenek EU-információs irodák. 2005-ben a Communitas Alapítvány közel egymilliárd lejt fordított az erdélyi magyar tudományos élet támogatására. Több pénzt szántak a szórvány fenntartására. A másik nagy terv a Magyar Házak felépítése és működtetése. Jelen pillanatig 10 ilyen ház működik. 2005-ben a Communitas Alapítvány legfontosabb feladata a kisközösségek támogatása volt. Több mint 500 települést támogattak, e nélkül nem létezett volna egy sor közösségerősítő rendezvény. „Abba kell hagyni a panaszkodást, hogy nem segít az anyaország. A saját lehetőségeinkről kell sokkal többet beszélni, és még többet tenni értük” – hangsúlyozta. /D. H.: Takács Csaba: Abba kell hagyni a panaszkodást. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2005. december 20.

Az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezeteinek képviseletében fiatalok füttyel, tapssal, NEM feliratokat lobogtatva fogadták Kuncze Gábort. A nagyváradi incidensről nyilatkozott a lapnak Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Szerinte „egyesek a szervezett szabadcsapataikat beküldik mindenhová abban a reményben, hogy akkor csak az ő véleményük hallatszik”. A nemzetárulás és egyházellenesség, amivel őt a bekiabálók vádolták „hülyeségek, olyan szintje a politikának, amire én nem vagyok hajlandó lesüllyedni.” Kuncze kijelentette, ha szót kaptak volna a fiatalok, kiderült volna, hogy nincsenek érveik. A tiltakozók csak azt mondják amit, vélhetőleg Magyarországról beléjük sulykolnak, „egyébként még saját véleményük sincs.” Máskor is szívesen jön Erdélybe. Lakatos Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője elmondta, meg kell tanulni normálisan tárgyalni. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet vezetője a lapnak elmondta, hogy a párbeszéd megtagadása nem tőlük ered, hanem abból a „nem”-ből, amire az SZDSZ és az MSZP buzdította híveit az egy évvel ezelőtti népszavazáson. „Emellett az ide látogató baloldali politikusok nem párbeszédet folytatnak, hanem monológot, ennek is szólt a nem” – tette hozzá Soós. /Kuncze: szabadcsapatok nem félemlíthetnek meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2005. december 20.

Szűcs László, az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ főszerkesztője elmarasztalta azokat a fiatalokat, akik kifütyülték Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét Nagyváradon. Szerinte a fiatalok úgy gondolták, „jó magyarokként együtt kell hurrogniuk”, hogy bekerüljenek a Hír TV-be, továbbá valakiknek az eszközei ők. Hozzátette, az „SZDSZ határon túli politizálása, illetve annak kommunikációja jó pár éve rossz.” „Egyik-másik politikusuk néha bután nyilatkozik, józanabb határon túli zsebekben is bicskákat nyitogatva.” Szűcs szerint újra meg kellene fogalmazni a liberális választ. /Szűcs László: Fütyülni csak pontosan, szépen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2005. december 20.

A Krónika értesülései szerint várhatóan Komlós Attilát nevezik ki 2006. január elsejei hatállyal a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöki tisztségébe. A Krónika úgy tudja, hogy Komlós Attila elfogadta a kinevezést, és le is mondott az Anyanyelvi Konferencia keretében eddig betöltött ügyvezető elnöki posztjáról. Komlós Attila kinevezése összefüggésben áll azzal, hogy Szabó Bélát, a HTMH jelenlegi megbízott elnökét a magyar külügyminisztérium a jövő tavasszal nyíló csíkszeredai magyar főkonzulátus vezetésével tervezi megbízni. /Komlós Attila a HTMH elnöki tisztségének várományosa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20/.

2005. december 20.

Újjáépített házakat adott át, felújított hidakat és utakat tekintett meg december 19-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László miniszter az udvarhelyszéki árvízkárosult településeken. A két RMDSZ-es politikus Farkaslakán, Malomfalván, Kobátfalván és Siménfalván tartott többórás helyszíni szemlét. A helyi önkormányzatok elégedettek az eredménnyel. „Példaértékű az udvarhelyszékiek szolidaritása, ahogyan az itt élők egy emberként, hatékonyan léptek fel az árvízkárok helyreállításakor. A gyors segítségben az RMDSZ, de a kormány is jól teljesített: az árvizek után mintegy 227 milliárd régi lej értékű kormánytámogatás érkezett az érintett településekre” – jelentette ki Markó Béla. /Segély udvarhelyszéki bajbajutottaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2005. december 20.

Rövid időn belül már másodszor jut a közvélemény tudomására, hogy az egészségügyi intézményekben akad, nem is egy olyan orvos, aki a hozzá forduló beteg panaszainak megoldása helyett, annak nyelvtudását firtatja. Vajon hányszor ismétlődtek meg hasonló szégyenteljes események? Elképesztő, hogy léteznek olyan erkölcstelen és gyáva alakok, akik a kiszolgáltatott, esetleg pont az élet és halál mezsgyéjén küszködő beteggel szemben nyilvánítják ki a mássággal szembeni idegenkedésüket. Erkölcstelenek, mert áthágják az orvosetikai követelményeket. /Dr. Kolumbán Pál: Nyelvészkedünk, nyelvészkedünk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2005. december 20.

Erdély-ellenes megnyilvánulás Budapesten. December 19-én Budapesten vörös festékkel öntötték le az Erdélyi Magyarok Egyesületének névtábláját. Az V. kerület, Molnár u. 5. szám alatt található székház címeres névtábláját ismeretlen tettesek rondították össze. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

2005. december 20.

Borbély Emma, a Kis-Küküllő Térségi Társulás /KKTT/ ügyvezetője elmondta, hogy sikerrel pályáztak a tanulók ingázási költségeinek támogatása Székelyvécke és Szolokma településeken. A kibédi óvodások részére szemléltető eszközöket, játékokat szereztek be. Kiadhatták a májusban Erdőszentgyörgyön szervezett, III. Környezetvédelmi Szimpózium előadásainak anyagát – Környezetvédelmi füzetek III. címmel. A KKTT szociális programjában szerepel az otthoni beteggondozói és ápolói szolgálat beindítása a kistérségben. Ezt a szolgáltatást a Caritas végzi hét beteggondozóval. Társadalmi összefogással sikerült egy szociális és egészségügyi központot létrehozniuk Gyulakután. A kistérség mozgássérült fiataljait segítik. Kilenc fiatalnak számítógépeket biztosítanak, szakképzést nyújtanak. A költségek egy részét a Szülőföld-program biztosítja. A Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak támogatást számítástechnikai felszerelésre. Megyei támogatással kiadtak egy háromnyelvű füzetet, címe: Kincseink a Kis- Küküllő kistérségben – Comorile Microregiunii Tarnavei Mici – The Treasures of Kis-Küküllő Microregion. Célja megismertetni az olvasóval a kistérséget. A füzet anyagát válogatta, szerkesztette Borbély Emma. /b. d.: Jó évet zártak a Küküllő mentiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2005. december 20.

20 éves a marosvásárhelyi Hahota színtársulat. Az első ideiglenes színpadot a marosvásárhelyi Kárpátok sétányon állították fel. Néhány év után, újból sikerült hamvaiból feltámasztani a csapatot, új tagokkal. A Hahota színtársulat mára képes zsúfolásig megtölteni a Kultúrpalotát, a falvak, városok művelődési otthonait. Az alapító tag, Puskás Győző mesélt kezdetről. 1985 nyarán maga köré gyűjtött néhány tehetséges fiatalt. Középiskolások voltak. Ő rendezte a darabokat. Egészen 1988 május 9-ig működtek, akkor egyszerre szekusok várták őket. Akkori előadásukat hatszáz magyar ember nézte végig. Akkor nagyon feszült volt a hangulat. Csak a közönség nyomására tudták lejátszani szekuritátés felügyelettel az előadásukat. 1988. május 10-én betiltották a Hahota működését. 1990-ben megpróbáltak újraindulni, de akkor a márciusi események tették tönkre az előadást. 1991 januárjában mégiscsak megpróbálták feléleszteni a társulatot, márciusban már sikerrel felléptek. Évadonként több bemutatójuk volt. Mindenféle díjat elvittek, mind alakítási, mind előadási díjakat. Sepsiszentgyörgyön az országos és nemzetközi nem hivatásos színházak fesztiválján többször is díjat hoztak, közönségdíjat, előadás-, főszerep- díjat. Jelenleg hivatalos színészek is játszanak a Hahota társulatában. /Mészely Réka: A két tölgytől a zsúfolásig telt Kultúrpalotáig. 20 éves a Hahota társulat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2005. december 20.

Hatvanegy évvel Magyarországra menekítése után hazatért a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz (SZNM) egy-egy római mécses, vörösréz tokos fülesbalta, valamint rézcsákány a Zalaegerszegi Múzeum segítségével. A műtárgyak a hét végén érkeztek meg Háromszékre. A budapesti művelődési tárca vezetőjének engedélyével hozták át a küldeményt a határon. A tárgyak hazaszállításának ügyintézése két évet vett igénybe. Garamvölgyi György Zala megyei önkormányzati elnök, és Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor közreműködésével. Vándor László, a Zalegerszegi Múzeum vezetője fiatal muzeológusként, harminc éve bukkant rá a „Lelőhely: Zalaegerszeg, 1945, Vasútállomás” feliratú ládára. Rövid nyomozás után kiderítette a tárgyak drámai történetét. 1942 őszén a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége arról döntött, hogy az SZNM-nek legértékesebb tárgyait be kell csomagolnia biztonságos elhelyezés céljából. 1944. szeptember 2-án indult el 52, műtárgyakat tartalmazó ládával a múzeum értékeit menekítő szerelvény. A vonatot Zalaegerszegen 1945. március 29-re virradóan szovjet légitámadás érte. Megsemmisült a korabeli leltár szerint 23 805 leltári-, 1487 néprajzi, 3072 régészeti és 1723 képzőművészeti tárgy, valamint 2050 könyv. A magyar állam két alkalommal szolgáltatta vissza az SZNM-nek a megmaradt tárgyakat, 1947-ben és 1950-ben. Utóbbiakat a hétvégi átadási ünnepség alkalmából kiállították. /Domokos Péter: Hazatértek a műtárgyak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2005. december 20.

A Kolozsvári Református Kollégium /Kolozsvár/ hagyományos karácsonyi koncertjét tartotta december 18-án, vasárnap a Farkas utcai református templomban. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök hirdetett igét. Székely Árpád iskolaigazgató és egyben a kollégium kórusának karnagya beszédében hálát adott mindazért, amit az elmúlt tizenöt év során sikerült elérni. A zsúfolásig megtelt templom hallgatósága kórusművekben gyönyörködhetett. A karácsonyi koncert után a kollégium összes, már eddig végzett évfolyamának képviselői megbeszélésre gyűltek össze, hogy idejében elkezdjék megszervezni a 2007-es találkozót. /D. I.: Ünnepi koncert a Farkas utcában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2005. december 20.

A válaszúti és szamosújvári szórványkollégiumok felépítéséért táncoltak, énekeltek a néptáncegyüttesek december 18-án a Magyar Operában. Fellépett az összes kolozsvári és szamosújvári felnőtt néptánccsoport. Kallós Zoltán és Panek Kati énekelt szép számban összegyűlt közönségnek. – Már negyven gyermeket megmentettünk a magyar nemzet számára, akik taníttatás nélkül maradtak volna. – mondta el Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke a levetített filmben. A rövidfilm összefoglalta a Mezőség sajátos helyzetét: hiányzik az állami oktatás, ezért magániskolát és kollégiumot kell működtetni. Ezt a feladatot vállalta fel a Kallós és a Téka Alapítvány. Ma már negyven iskolás és húsz óvodás jár a válaszúti iskolába. A jegyekből és felajánlásokból 15–15 millió régi lej gyűlt össze mindkét alapítvány számára. /Stanik Bence: Jó volt jót tenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2005. december 20.

Etnokulturális társulat megalakításáról döntött az RMDSZ suceavai területi szervezete. A társulat alapítói azt szeretnék, ha ezzel hozzájárulhatnának a bukovinai magyarok önazonosságának megerősítéséhez. Amikor Bukovina másfél évszázadig az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, nagyon erős magyar közösség alakult ki ezen a részen. A közösség most is a bukovinai székelyek nevet viseli, ezt azonban ma már nagyon kevesen tudják. Az etnokulturális társulat a HABET nevet viseli majd, az öt bukovinai székely település megalapítója – gróf Hadik András – emlékére, aki ezt a megbízatást és megtiszteltetést a birodalomért tett különleges hadi és közigazgatási érdemeivel vívta ki. /G. G.: Magyar kultúrtársulat Suceaván. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2005. december 20.

Désen december 11-én megáldották a ferences templom felújított orgonáját, majd Lászlóffy Árpád dési származású orgonaművész orgonakoncertjére került sor. Désen a polgármesteri hivatal dísztermében szervezték a Keresztény Zenefesztivált. Fellépett a felőri gyermekkórus, a kolozsvári belvárosi református egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja, a dési katolikus ifjúsági énekkar, a várkudui református ifjúsági énekkar, végül a dési, rettegi és felőri zenészek közös együttese, a Pelikán. A rendezvényt a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) szervezte. /Lukács Éva: Adventi kulturális hét Désen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2005. december 20.

December 17-én kis csapat indult Nyárádtőről, hogy örömöt szerezzen a holtmarosi öregotthon lakóinak. Egy holland református gyülekezet évek óta támogatja a holtmarosi szociális intézetet. Immár második éve a nyárádtői fiatalok állítják össze és viszik el a karácsonyi ajándékcsomagokat. Az idősek együtt dúdolták a Csendes éj, szentséges éj dallamát. A nyárádtőiek benéztek a Tulipán gyermekotthonba is. A református egyház által működtetett gyermekotthon kis lakói már ismerősként köszöntötték a vendégeket. /Simon Virág: Kis ajándék, sok szeretet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2005. december 20.

Az Előretolt Helyőrség tízéves fennállására szervezett rendezvénysorozat részeként rendhagyó irodalmi estet tartottak december 17-én Kolozsváron, Bulgakov Kávézóban. Irodalom az írókért mottóval, az olvasóközönség, a szakma és a támogatók bevonása nélkül mutattak be tizenhat minikönyvet. – Ez a kiadvány kereskedelmi forgalomba nem hozható. Mivel a mai magyar irodalom már a saját nyelvterületén is eladhatatlan (a közvélemény szerint), ennek a kiadványnak nincs kereskedelmi értéke. Pénzben kifejezett ára 0, 00 – „ajánlják magukat” a könyvek. A corsART-nál megjelent kiadványok ötletgazdái, Kopacz Attila és Bogdán László. /-f-: Nem írunk, nem olvasunk? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2005. december 20.

December 18-án az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen folyóirat a Marosvidék Baráti Társaság meghívására Makón mutatkozhatott be. A közönség az est során nemcsak irodalmat, hanem kórusműveket, népzenét, néptáncot és betlehemes játékot is hallhatott, láthatott. Az Irodalmi Jelen négy szerkesztője (Bege Magdolna lapszerkesztő, Pongrácz P. Mária prózaszerkesztő, Irházi János interjúkért felelős szerkesztő és Nagyálmos Ildikó felelős szerkesztő) bemutatta a lapot, majd az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelent legfrissebb könyveikből olvastak fel. /(Nagyálmos): Irodalmi Jelen-bemutató Makón. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2005. december 20.

Hazatért az indonéziai Yogyakartából Szerző Péter, a Székely Mikó Kollégium /Sepsiszentgyörgy/ IX. osztályos tanulója, aki a román diákválogatott tagjaként másodszor vett részt a nemzetközi ifjúsági tudományos olimpián. A fizikából, kémiából és biológiából tartott elméleti és gyakorlati próbák összesített versenyében bronzérmet érdemelt ki, ami tekintve, hogy több mint harminc országból érkeztek ifjú tudósok az olimpiára, igen szép teljesítmény. Szerző Péter tavaly is éremmel tért haza. /(fekete): Szerző Péter bronzérmes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

2005. december 21.

A parlament ünnepi ülésén – köztük Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és kormányának több tagja – egyperces néma felállással adóztak az 1989 decemberében Temesváron, Bukarestben és más városokban meghaltak emlékének. Ezt követően a parlamenti pártok egy-egy képviselője emlékezett az 1989. decemberi eseményekre. Az RMDSZ részéről Máté András parlamenti képviselő szólalt fel. A decemberi forradalom körülményeit 16 éve vizsgáló Dan Voinea tábornok-ügyész leszögezte, hogy az 1989. decemberi fordulat után nem voltak semmiféle terroristák Romániában. Nem terroristák, hanem az akkori román hadsereg katonái, az egykori milícia, a titkosszolgálatok és hazafias gárdák tagjai lőttek akkor az emberekre. „A kommunisták lőttek, hogy hatalmon maradjanak. S maradtak is!” – jelentette ki a tábornok, aki szerint a hatalmat megragadó Ion Iliescu vezette csoport tagjainak lelkiismeretét terheli annak a 942 embernek a halála, akik 1989. december 22. déli 12 óra után estek áldozatául az akkor mesterségesen keltett zűrzavar légkörében történt lövöldözéseknek. A terroristákat Iliescu és cinkostársai találták ki, hogy eltérítsék a forradalmat a Temesváron elindult felkelés első óráiban megfogalmazott kommunistaellenes programtól. Iliescuék tudatos diverziójának hatszor annyi ember esett áldozatául, mint a Ceausescu-féle parancsoknak, melyeknek 162 áldozatuk volt. Dan Voinea tábornok vezetése alatt a forradalom körülményeinek kivizsgálásával foglalkozó katonai ügyészek az idén áprilisban emberölés, háborús propaganda, embertelen bánásmód és bizonyos objektumok elpusztítása miatt indítottak bűnvádi eljárást Iliescu ellen. /Iliescut vádolják a forradalom rejtélyeiért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-30 ... 6811-6840 | 6841-6870 | 6871-6900 ... 6991-7017




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék