udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7426 találat lapozás: 1-30 ... 5401-5430 | 5431-5460 | 5461-5490 ... 7411-7426 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. szeptember 21.

„Elképesztően föl vagyunk háborodva” – nyilatkozta Gajdics Ottó, a Hír TV műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese az ÚMSZ kérdésére, hogy mi a véleményük stábjuk kiutasításáról az MTV-ből. „Nem először fordul elő, hogy mi vagyunk az egyetlen televízió, amelytől tudomást lehet szerezni arról, hogy mi történik az országban, csak a dolgunkat tettük” – mondta Gajdics azzal kapcsolatban, hogy kivezettette a Magyar Televízió épületéből a Hír TV stábját Rudi Zoltán, az MTV elnöke. A Hír TV-nek azt róják fel, hogy az éjjeli eseményeken jelen lévő riporterük elfogultan tudósított az MTV-székháznál történtekről. A magyarországi médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület hatósági ellenőrzést rendelt el 2006. szeptember 18-án éjszaka a Magyar Televízió székháza előtti események médiabeli megjelenítésével kapcsolatban. /Guther M. Ilona: Médiaháború a Hír Tv közvetítése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Voltaképpen nem kellett volna tévét ostromló indulatokat kiváltania annak a hangszalagnak, amelyben Gyurcsány Ferenc elismerte: négy éve folyamatosan hazudtak a választóknak. A hazugság ténye már 2002-ben, és a határon túl is jól érzékelhető volt. Akkor, amikor éppen Gyurcsány Ferenc akkori tanácsadó javaslatára a Magyar Szocialista Párt a 23 millió román munkavállaló veszélyére építette a választási kampányát. Gyurcsány Ferenc nem hajlandó lemondani, hanem tovább hazudik. Most éppen azt hazudja, hogy ferdített a sajtó, ő ugyanis az elmúlt 16 év hazugságspiráljáról beszélt. Még azt is hozzáteszi: jó hogy nyilvánosságra került a teljes szöveg, mert így bárki meggyőződhet erről. Nyilván, arra gondol, hogy kevesen olvassák majd el. A közzétett beszéd azonban az utolsó betűig a szocialista-szabad demokrata kormányzásról szól. Még csak utalás sincs benne korábbi időszakokra. /A hazudozás folytatódik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Szomorú, hogy Budapest békéjét megtörték. Az ittas és drogos szélsőjobboldali egyének szervezetten támadták a demokratikus intézmények védelmére felálló erőket. Azt kérték, hogy mondjon le Gyurcsány Ferenc kormányfő. Az a Gyurcsány Ferenc, aki „képes volt kiállni az igazság mellett, bevallani tévedését és elmondani, hogy újat kell kezdeni.” Az ország nagy része azonban kiáll a miniszterelnök mellett. Ha nincs Orbán Viktor kormánya –, azt a sok hazugságot sem kellett volna elmondani. Az egész kialakult helyzetért a 2002 előtt kormányzó Orbán-kabinet a hibás. Sajnos, oda züllött a jobboldal, hogy miattuk már a baloldalnak hazudnia is kell, írta ironikusan Somogyi Botond. /Somogyi Botond: Ki a hibás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

A budapesti tüntetéssel kapcsolatban Szüszer-Nagy Róbert kifejtette: a „vandál csürhét lelkes, fiatal forradalmároknak titulálni több mint pofátlanság.” Szerinte érthetetlen az a magyarázat, hogy a „nép” zsebében azért nyílt ki a bicska, mert Gyurcsány hazudott. Inkább arról van szó, hogy Gyurcsány megalázott egy egész országot. Gyurcsánynak ezért kellene mennie. A cikkíró elítélte az erdélyi szimpátiatüntetéseket, mondván: „üljünk le a fenekünkre, ne importáljunk újabb hülyeséget Magyarországról!” /Szüszer-Nagy Róbert: Monnyon le! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Ne fogadjunk el alamizsnát a hiteltelenné vált Gyurcsány-kormánytól mi, erdélyi magyarok, függesszük fel a Szülőföldalapnál való pályázati részvételünket, utasítsuk vissza a megosztottságunkat okozó könyöradományokat – jelentette ki Dénes István, az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Körének alapítója. Elítélte a minősíthetetlen Gyurcsány-beszéd utáni magyarországi tüntetések rombolásait, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-magyar kapcsolatok alapja 16 éve az adománybiznisz, amelyben egyes RMDSZ-politikusok is érdekeltek, ezért hallgatnak, miközben a magyar kormány egyre inkább erőszakos koldusnépségnek tünteti fel a határon túli magyarságot. /(demeter): Alamizsna sem kell Gyurcsánytól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Több erdélyi településen tartott, illetve szervez a magyarországi tüntetőkkel szimpatizáló megmozdulásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. „MSZP+RMDSZ egyenlő SZDSZ – vesszenek az árulók! Világ kommunistái, egyre süljetek!” Ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek szeptember 20-án Nagyváradon az EMI tagjai Lakatos Péter RMDSZ-képviselő irodája előtt. A csoport felháborodását Lakatos korábbi nyilatkozata váltotta ki. „Én nem látok benne semmi kivetnivalót, farizeus az, aki azt állítja, hogy másképp csinálta volna. Ha a Fidesz erre úgy reagál, hogy tüntetéseket szervez, akkor ezzel azt erősíti, hogy csak hatalmat akar” – kommentálta a budapesti eseményeket Lakatos. „Ha Lakatos Péter nem lát kivetnivalót Gyurcsány beszédében, akkor azt jelenti, egyetért vele” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke. Lakatos Péter a tüntetés után kijelentette, hogy „semmi közünk ahhoz, ami Budapesten történik, nem tesz jót, ha importálni akarjuk az ottani konfliktusokat”. „Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – írta a magyarországi tüntetőket támogató levelében az EMI országos elnöksége. Szász Jenő MPSZ-elnök szerint minden településen szervezni kellene ilyen megmozdulásokat. Az MPSZ gyertyás tüntetést szervezett szeptember 19-én este Székelyudvarhelyen, az   Emlékezés Parkjában. A rendezvényen elhangzott: a 2004. december 5-i népszavazás eredménye is arra utal, hogy hazugság áldozataivá váltak a magyarországi választók. A magyar kormány távozását kéri az MPSZ sepsiszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége is. /Balogh Levente, Kulcsár Andrea: Erdély-szerte felkavarta a kedélyeket a magyar miniszterelnök beszéde. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Meglep az a mérhetetlen cinizmus, ami a magyar kormány első emberéből árad, írta Böjte Csaba dévai ferences szerzetes a budapesti eseményekről. El sem tudta képzelni, egy ilyen magas közméltóságot viselő személy azzal mosakodjon, hogy más is hazudik. „Tőlünk, Kárpát-medencei magyaroktól a történelem sok mindent elvett, de becsületünket, tisztességünket csak mi dobhatjuk oda” – írta. „Tiszta szívvel imádkozom, hogy nemzetünk méltóságát politikusaink ne tapossák a sárba.” Egy népnek joga van a hazugságával büszkén kérkedő elöljáróitól a bizalmat megvonni. /Böjte Csaba dévai ferences szerzetes írása a budapesti helyzetről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője dühös a hírtévés riporterre, aki szerinte legszívesebben eldobná a mikrofont, hogy maga is husángot ragadva nekirontson az eltorlaszolt kapunak. Dühös az ellenzéki vezérekre, akik fiatalokat trójai falóként taszítják maguk előtt. Végül dühös a kormányra is, az ügyetlen válságkezelésért, meg azért, hogy Gyurcsány Ferenc májusi balatonőszödi üzenetének lényegét miért nem mondta el az embereknek. „De jó, hogy nem ott élek” – zárta gondolatai a cikkíró. /Szűcs László: Idegen emberek rohama. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc nem nagyon lepődött meg azon, hogy balatonőszödi beszéde nyilvánosságra került. Ő vállalja, hogy májusban arról győzködte a szocialistákat, hogy a reformokat végre kell hajtani. A beszédet felkapta a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzék. Simon Judit, a lap munkatársa mentgette Gyurcsányt: Azt nem hangoztatta a média, hogy a miniszterelnök az önkormányzati választások eredményét, a párt győzelmét, saját karrierjét is hajlandó kockáztatni az ország helyzetén javító változtatások érdekében. Nem kis teljesítmény Gyurcsány részéről, hogy majdnem egységet teremtett a pártban. A garázda tömeg megtámadta a közszolgálati televízió székházát. Az ellenzék azt mondja, Gyurcsány hazudott a kampányban. „Csak azt felejtették elmondani, hogy ők is hazudtak, és hazudnak” – olvasható a cikkben. A televíziót szétverők támogatói elkúrták, de nagyon, fejezte be cikkét Simon Judit. /Simon Judit: Elkúrták, de nagyon. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Románia Európában a harmadik olyan ország, ahol folyamatosan súlyosan megsértik az emberi jogokat. Az ország tavaly még a negyedik helyen állt Törökország, Oroszország és Lengyelország mögött, akkor „csupán” 8000 panasz került az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) asztalára. Idén, „megelőzték” Lengyelországot. A CEDO hivatalos adatai szerint, 2006 első felében 1000-rel nőtt a panaszok száma, amivel román állampolgárok fordultak az európai bírósághoz. A legtöbb panasz az emberi jogok megsértésről, illetve a tulajdonjog megszegéséről szól. Számtalan panasz érkezik a börtönviszonyok miatt: az elítéltekkel való embertelen bánásmódra, megaláztatásokra. Romániának azért kellett a legtöbbet fizetnie, mert a hazai bíróságok nem adtak helyt a rendőrségi aktusok elleni fellebbezésnek. Ugyancsak tetemes a tulajdonjog megsértésről szóló panaszok száma. 2006 június elsejéig az európai bíróság döntései nyomán, az államnak 4,3 millió eurót, 150 ezer dollárt és 425 ezer francia frankot kellett kifizetnie. /Mózes Edith: Jogsértésből „bronzérem”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Országszerte rég nem költhettek el annyi pénzt felszerelésre az iskolák, amennyit az elmúlt napokban könyvekre, pedagógiai segédeszközökre utalt ki számukra az Oktatási Minisztérium. Bár az egyszeri támogatás nem oldja meg a folyamatosan felmerülő gondokat, az iskolaigazgatók örvendenek a váratlan pénzinjekciónak. A Hargita megyei iskolák, óvodák összesen hatmillió erős lejre vásárolhatnak tanfelszerelést, pedagógiai segédeszközt, könyveket és sporteszközöket. /Pedagógiai segédeszközökre utalt ki nagy összegű támogatást az Oktatási Minisztérium. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

A falvak többségében nincs ivó- és szennyvízvezeték, nem működnek szennyvíztisztító állomások, megoldatlan a háztartási és egyéb hulladék gyűjtése, megfelelő elhelyezése és megsemmisítése. A manapság használatos kutak, források többségének vize pedig a mérések alapján ihatatlan. Ilyen körülmények között kérik ma számon az iskoláktól, orvosi rendelőktől, hogy vezetékes vízzel és megfelelő illemhellyel rendelkeznek-e. Az elmúlt 16 év során nem készült átfogó program arról, hogy melyek lennének az ivóvíz- és szennyvíz-vezeték kiépítésének legoptimálisabb lehetőségei, és nem biztosítottak pénzt e tervek megvalósítására. A változásra idén nyáron nyílt lehetősége a falvaknak. Az ivóvíz- és szennyvíz-vezeték, szennyvíztisztító és hulladéklerakó állomások kiépítésére meghirdetett egymilliárd eurós kormánytámogatásra a megszabott határidő alatt a romániai falvak több mint háromnegyede nyújtott be pályázatot. A háromezret meghaladó kérések összértéke az ötmilliárd új lejt súrolja. Ezért most a kormányülésen egymilliárdról háromra növelték a megpályázható pénz értékét. /Bodolai Gyöngyi: Ivóvíz nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Tizennégy Bákó megyei faluban több mint ezer diák vesz részt az új tanévtől iskolai magyarórákon. Idéntől Trun­kon és Bákóban (a Domnita Maria Általános Iskolában) is megkezdi működését egy-egy csoport, a magas gyermeklétszám miatt Külsőrekecsinben és Magyarfaluban két-két pedagógus tanítja a gyermekeket heti három órában magyar nyelv és irodalomra. Tizenöt pedagógus foglalkozik a csángó gyerekekkel, a Moldvai Csángó­magyarok Szövetsége anyagi támogatásával. Róka Szilvia, az MCSSZ elnöke elmondta, rajtuk kívül még tizenketten tanítanak magyar nyelvet, zenét és táncot a délutáni foglalkozásokon részt vevő ezerkétszáz csángó gyermeknek. /(fekete): Bákóban magyarórákat tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Sepsiszentgyörgyön az Eurocenter Amőba Oktatási Központban a Győri Civil Paletta részvételével zajlott a háromszéki civil szervezetek találkozója. A civil szervezetek képviselői megfogalmazták, hogy az egyetlen járható út Európában az összefogás, mely nélkül nincs fejlődés, előrehaladás, és nincs pénz sem. Az Európai Unióban a civil szervezetek a működésük­höz szükséges pénzalapok 60 százalékát pályázatok útján, központi alapból, 30 százalékát állami, helyi alapokból és 10 százalékát szerződéses ala­pon szerzik meg. A találkozón meghatározták a teendőket. Össze kell írni a civil szervezeteket, meg kell szervezni régiók szerint Erdővidék, Felső- és Alsó-Háromszék civil szervezeteinek találkozóit. /Bíró Zoltán: Civilek találkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képes eléggé hatékonyan képviselni a hazai magyarság érdekeit. A reform szükségességében teljes az egyetértés, de a szükséges lépések mibenlétében nagyok a nézetkülönbségek. Melyik társadalmi csoport vagy réteg érdekeit kellene képviselni? A szegény néprétegekét s balközép ideológia alapján, adta meg a választ Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője. A politikai sokszínűséget valóban erősíteni kell, de nem a külső vagy belső széttagolás útján. /Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének szóvivője: Lépni, de merre? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Nem sikerült megegyezésre jutniuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Diákszövetsége képviselőinek és az egyetem vezetőségének abban a vitában, amely Árus László, az egyetemi kollégium lelkész-igazgatójának elmozdítása kapcsán alakult ki. Árus a nyár folyamán levelet kapott Tőkés László református püspöktől, amelyben arra való hivatkozással, hogy elégedetlen az eddigi tevékenységével, felkérte, a tanév kezdetéig keressen magának új állást. A diákszövetség már akkor kifogásolta, hogy az elbocsátás indok nélkül történt. A diákok szerint Árus lelkész-igazgatói tevékenysége alatt felpezsdült a kollégium élete, és az istentiszteleteken részt vevők száma is jelentősen növekedett. Szabó Attila, a diákszervezet vezetőségének tagja elmondta, fogadta őket Tőkés László, de a tárgyalás nyomán sem sikerült álláspontjának megváltoztatására bírniuk. „Ezért úgy döntöttünk, nyilvánosságra hozzuk az üggyel kapcsolatos levelezést, hogy a közvélemény eldönthesse, kinek van igaza” – mondta el Szabó. /Balogh Levente: Interneten a PKE lelkészigazgatóját érintő levelezés. Árus Lászlónak távoznia kell. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ „Csodálkozom, hogy ilyen híre kelt egy egyszerű hivatali áthelyezésnek” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tőkés László püspök annak kapcsán, hogy tiltakozást váltott ki Árus László, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kollégiuma lelkész-igazgatójának leváltása. „Árus László nem választott, hanem kinevezett lelkész. Úgy döntöttem, elhelyezem, és felajánlottam neki, hogy találjunk közösen megoldást a számára. Senkinek semmi köze ehhez, a kollégium lelkipásztorát nem a diákság választja, sem a rektori hivatal. Valakik mesterségesen gerjesztik ezt a vitát, s ezzel beleavatkoznak egyházunk ügyeibe” – fejtette ki Tőkés László. /Both Abigél: Tőkés László: Árus menesztése a református egyház belügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2006. szeptember 21.

Román filmhét kezdődik szeptember 21-től Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol az utóbbi két év legjobb, számos díjat nyert alkotásait mutatják be a magyar közönségnek. – A fesztivál ötlete bekerült abba az együttműködési szerződésbe, amelyet a másfél évvel ezelőtt tartott magyar-román kormányülésen írtak alá a politikusok. /A legjobb román filmek az Urániában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Védetté nyilvánították Szabédi László sírját. Többet nem fenyeget a veszély, hogy a hely, ahol az író tisztelői évente leróják kegyeletüket, illetve a síremlék idegenekhez kerüljön. Két és fél évvel ezelőtt, amikor megtudták, hogy Szabédi László sírját a Házsongárdi temetőben átadták egy idegennek, mivel nem volt megváltva idejében, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) erkölcsi felelősséget vállalt ebben az ügyben, és megkezdték az utánajárást a sírhely visszaszerzésére – emlékeztetett Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke. Kötő József, az EMKE elnöke is megkezdte az utánajárást az ügyben, személyesen kereste meg a polgármestert, valamint Boros János alpolgármestert, de felkeresték a temető igazgatóságát is. Most megszületett a határozat, Szabédi László sírját felvették a jelentős személyiségek védettnek nyilvánított listájára. /(i): Védetté nyilvánították Szabédi sírját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Olaszteleken műemléktemplom, kastély, kazettás mennyezet, emlékművek, emléktáblák, szobor hívja fel a látogató figyelmét. A falu szülötteinek idei találkozóján két emléktáblával lett gazdagabb a település. Id. Kolumbán Gábor Szé­kelyudvarhelyen élő nyugalmazott mérnök állított fém­plakettes emléktáblát a református templom cinterme falu felé néző falára. Felirata: In memoriam Kolum­bán Lajos etnográfus, tanár, kir. tanfelügyelő. Született Olaszteleken 1875-ben, meghalt Budapesten 1958-ban. A rézplakett Kába Zoltán csíkjenőfalvi fiatal szobrászművész alkotása. Kisebb emléktáblával jelölték meg azt a Gödör utcai telket, ahol a tudós egykori szülőháza állt. Kolumbán Lajos a hétfalusi csángókról írt munkáin kívül (A hétfalusi csángók a múltban és a jelenben, Brassó,1903, A Barcaság népe, Budapest, 1906) földrajzi utazóként is ismert volt. Erről tanúskodik Utazások Nagymagyarországon című sorozata, amely az első világháború küszöbén látott nyomdafestéket. /Emléktábla Kolumbán Lajosnak (Olasztelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2006. szeptember 21.

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör szeptember 19-i évadnyitó ülésén Szerediné Barabás Ibolya ny. tanárnő Lélekhasadás című regényéből olvasott fel részleteket. A műben a szerző realisztikusan ecseteli a partiumi magyar sorsot, leírja családja, baráti köre életét. Ezután a 95 éve született Eugen Jebeleanura emlékeztek, a román költő a magyar irodalom egyik legkiválóbb tolmácsolója is. Az est második részében dr. Brauch Magda a kuruc költészetről értekezett. /Évadnyitó a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./


lapozás: 1-30 ... 5401-5430 | 5431-5460 | 5461-5490 ... 7411-7426




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék