udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7426 találat lapozás: 1-30 ... 6091-6120 | 6121-6150 | 6151-6180 ... 7411-7426 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. október 25.

Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2006. október 25.

Serban Mihailescu szociáldemokrata párti és Mircea Cosea liberális parlamenti képviselők a volt Szekuritáté tisztjei voltak, de a bizottság rendelkezésére még nem áll kellő bizonyíték arra nézve, hogy az illető személyek vádolhatóak-e azzal, hogy a politikai rendőrség kategóriájába tartozó tevékenységet folytattak volna – döntött az átvilágító bizottság. /Mihailescu és Cosea szekustiszt volt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Az emberi jogi, a rendészeti és a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésének összehívását kezdeményezik mára a testületek fideszes és KDNP-s elnökei az október 23-án történtek miatt. Az ülésre meghívják az igazságügyi és rendészeti minisztert, a rendőri vezetőket, az emberi jogi szervezetek vezetőit, az ombudsmanokat, valamint Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt is, aki megsérült a hétfői események során. Az ülésen azt vizsgálnák, hogy mennyire volt jogszerű, hatékony és arányos az október 23-án történt rendőri intézkedés. Orbán Viktor a Fidesz október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy ügydöntő népszavazási kezdeményezést nyújtanak be a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében. /A népszavazásra készül a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2006. október 25.

Hajnalra vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékkel verte szét a magyar rendőrség a budapesti tüntetőket. Közel százhetvenen sérültek meg, közöttük 17 rendőr és 5 külföldi állampolgár. Budapest rendőrfőkapitánya szerint az egyenruhások törvényesen és bátran jártak el, ugyanezt nyilatkozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Az ellenzék vezére ideológiát adott az utcai rendbontáshoz – mondta a kormányfő napirend előtti felszólalásában október 24-én a Parla­mentben, erre a KDNP frakcióvezetője úgy reagált: provokáció történt. A Fidesz frakcióvezetője kifejtette, pártja békés nagygyűlésén rendőrattakot hajtottak végre, az SZDSZ elnöke olcsó politikai cinizmusnak nevezte azt, hogy a rendőrök provokáltak volna, az MSZP frakcióvezetője pedig úgy vélte, a demokrácia és az engedély nélküli, törvénytelen demonstráció szemben áll egymással, míg az MDF elnöke szerint a forradalom emlékét gyalázták meg. /Budapesten szétverték a tüntetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2006. október 25.

Budapesten az október 23-án visszataszító volt a Parlament előtt megrendezett, kivitelezésében és szövegmondásában egyaránt kissé erőltetett műsor bizonyult. „Tisztelettel köszöntöm a Kossuth térre meghívott valamennyi vendégünket” – harsant föl a bemondó hangja. Kik számítottak vendégnek? És ki érezhette magát otthon a magyar fővárosban? A kiürített Kossuth tér képe után ítélve mintha kipusztult volna a magyar főváros. Épp ezen az össznépi ünnepnapon. Furcsa volt, hogy az 56-os emlékmű avatásnál is ugyanazzal a bemondóval együtt ugyanazokat a kirendelt zenélő, dobos, díszegyenruhás zászlós statisztálók voltak. A megszokott terrorrendszerek legalább háttérstatiszta-szerepben, de alkalmazták a sokaságot, írta Lászlóffy Csaba. A mostani bennfentesek alkalmatlannak találták, még az 56-ban megvetett, ellenségnek tekintett, s joggal forradalmárrá nemesült veterán túlélőket is. Ugyanazokban a percekben, órában a rendőrség – kiegészítve a Szabadság-Nyilatkozatot(?) –, az ellenkezőjét bizonyította be annak, hogy a szabadság legyőzhetetlen. Forrong, méltatlankodik, felháborodik, elmarasztaltatik, gumibottal veretik, könnygázzal kínoztatik – rokonom, barátom, gyámatyám stb. szerint –: tegye (s ha teszi, magára vessen) „az ostobán felhergelt tömeg”. /Lászlóffy Csaba: „Dramatikus játék”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Borzadva nézi azt az iszonyú színjátékot, amelyet Budapestről közvetít a televízió, írta a lap munkatársa, „az utca erőszakos tombolása és az Országház ijesztően párhuzamos megnyilvánulásai”. Nem tudja, kitől féljen jobban: „a törő-zúzó, randalírozó, az egészséges jobboldal eszmeiségét sározó csőcseléktől, vagy a hazugságot és a cinizmust tökélyre fejlesztő parlamenttől.” A hazugság benne van a pakliban, a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra hozása az önleleplezésnek egy sajátos, vállalható formája – állítják. Azonban jaj annak a rendszernek, amely a hazugságot legitimizálja! Ha a hazugságra, lopásra is legyintenek, az már nem demokrácia, hanem a rendszer végső romlásának a jele, a vég kezdete. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Hát én kitől féljek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Az ÚMSZ újra átvette a Népszabadság cikkét. Nem sikerült méltóképpen megünnepelni a forradalom ötvenedik évfordulóját. Jöttek a nép nélküli ünnepségek, majd az ünnepség nélküli nép és az utcai harc. Gyurcsány Ferenc fizikailag beszorult az ünnepségekbe. Most azonban az utca más részei vitték el a show-t, akár szokatlan látványelemeit, akár politikai kezdeményezéseit tekintve. A Fidesz Astoriánál tartotta nagygyűlését, a Népszabadság szerint beérett a „harcászati szempontokat is mérlegelő helyszínválasztás gyümölcse”. (Krajcár Gyula, Népszabadság) /Szervezett ellen-méltóság és társai. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2006. október 25.

A tüntetők nem térhetnek vissza Budapesten a Kossuth térre. Budapesten körülbelül 130 sérültet láttak el a tüntetések során kapott lőtt és zúzott sérülésekkel. A beszállítottak között 3 továbbra is életveszélyes. Egyes információk szerint az utcai zavargásokban 19 rendőr sérült meg, körülbelül 100 embert vettek őrizetbe. Október 23-re helyreállt a tömegközlekedés, de a Kossuth téren továbbra sem áll meg a metró. Az egyik fővárosi Fidesz-irodának az ajtaját emberi ürülékkel kenték be, az MSZP XI. kerületi irodájába pedig Molotov-koktélt dobtak. Az SZDSZ XII. kerületi irodájába is éghető anyaggal teli üveget dobtak. – A lőfegyver alkalmazásán kívül minden kényszerítő eszköz bevetésére engedélyt kaptak a rendőrök – közölte Gergényi Péter budapesti főkapitány, aki visszautasított minden vádat az október 23-i zavargások rendőrségi kezelésével kapcsolatban. Azt sem tartja elhibázott lépésnek, hogy a Kossuth teret kiürítették. A budapesti zavargások csak tovább erősítik a közép-európai politikai fejleményekkel kapcsolatos EU-aggodalmakat, az Uniónak ugyanakkor vannak hathatós válaszeszközei arra az esetre, ha ezekben az országokban veszélybe kerülne a demokrácia – írta a Financial Times. „A második magyar forradalom”, „Gyurcsány fejedelem és Nagy Imre forradalmának országa – Megemlékezés cirkusszal”, „Polgárháborúra készül Magyarország?” – ilyen címekkel számolt be az október 24-i romániai sajtó a Budapesten zajló eseményekről. A Ziarul Financiar szerint a kormánnyal szemben elégedetlen magyarok kihasználták az 1956-os forradalom emlékünnepségeit, hogy az utcán követeljék Gyurcsány lemondását. A Romania Libera újságírója megjegyezte, hogy a magyar államfő nemzeti egységre szólított fel, de ezt nehezebb megvalósítani egy olyan kormányfővel, aki beismerte, hogy hazudott. A Hotnews.ro című internetes hírportál szerint Gyurcsány „hataloméhsége”, és a miniszterelnök MSZP-s politikusok általi támogatottsága miatt Magyarországon polgárháború törhet ki. /Aggasztják az EU-t a budapesti fejlemények. Egyre sötétebb a Közép-Európáról alkotott kép alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Minden eddiginél látványosabb rendőri akciók, gumilövedékek, vízágyúzás, rendőrőrsfoglalás, barikádok, Molotov-koktélok, hídostrom jellemezte az október 23-i „ünnepségeket” Budapesten. A mérleg több mint száz sérültből, ugyanennyi őrizetesből, a rendőrség újonnan felállított könnygázgránát-kilövési rekordjából és több mint kétszázmillió forintra becsült anyagi kárból állt. Felerősödtek azok a hangok, miszerint túlkapások árán állították helyre a rendet a főváros utcáin. A Gyurcsány-kormány távozását követelő tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások már délután elkezdődtek, az igazi zűrzavarra azonban akkor került sor, amikor a rendőrcsapatok az Astoria felé kezdték kiszorítani a tüntetőket, ahol éppen feloszlóban volt a Fidesz és a KDNP által szervezett nagygyűlés. Az Astoriához helyi idő szerint este hét körül öt-hatezer tüntetőt szorítottak be a rendőrök, a téren barikádok épültek. Az Astoria térről eközben kiszorították a demonstrálókat a rendőrök, egy részüket a Blaha Lujza tér, a többieket a Ferenciek tere felé. A mellékutcákban folytak az ütközetek. A Ferenciek terén többórás állóháború alakult ki: a rendőrök könnygázgránátokat lőttek, és vízágyúkat vetettek be. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez visszavonult demonstrálók egy közeli építkezés anyagaiból barikádot építettek. Éjjel három órára helyreállt a rend. Az éjszakai eseményeket számos szemtanú túlkapásnak tartja. A rendőrök olyan személyeket is bántalmaztak, akik semmiféle ellenállást nem tanúsítottak, a lovasrendőrök válogatás nélkül verték a Fidesz-nagygyűlésről egymás hegyén-hátán menekülő résztvevőket, nem kímélve a kisgyerekes anyákat és az öregeket sem. Számos vélemény szerint a gumilövedékeket sem a szabályoknak megfelelően használták a rendőrök: több tüntető vérző fejjel került kórházba, holott a gumilövedékeket nem szabad fejmagasságban kilőni. A rendőrök nem csak könnygázt, de a rendvédelmi szerveknél október elején használt úgynevezett paprikasprayt is bevetettek. A rendőrök ezenkívül razziát tartottak a környékbeli szórakozóhelyeken, és akinek vizes volt a ruhája, azonnal begyűjtötték. Az incidensekben újságírókat is bántalmaztak, például a Realitatea hírtelevízió tudósítóját. A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet szerint a rendfenntartó erők szakszerűtlenül léptek fel. Dénes Balázs, a civil szervezet elnöke szerint az esetek többségében nem a demonstrálók feje fölé lőtték, hanem többször mellmagasságba, telibe találva a lángoló lövedékkel így több tüntetőt is. A videofelvételekből kiderül, hogy a rendőrök köveket dobáltak vissza a tüntetőkre, és néhány képen látható az is, hogy a földön fekvő, már megbilincselt demonstrálókba az arra haladó rendőrök belerúgtak. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a vádakat, miszerint a zavargásoknak rendőrségi túlkapásokkal vetettek véget. A főkapitány tagadta, hogy a rendőrök a Fidesz-gyűlés helyszíne, az Astoria felé terelték volna az embereket. A rendőrség szerint nem szándékosan céloztak fejre a rendőrök a könnygázgránátokkal. Megsérült a tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A kórházból, ahol a sérüléseit látták el, úgy nyilatkozott: emlékezetkiesése van, nem tudja megmondani, pontosan hol és mi történt vele. Szerinte azonban nem a rendőrség szintjén, hanem „magasabban” keresendők a „rendőri brutalitás” okai. A fejét gumilövedék érte és hátsérülései gumibot ütésétől származnak. Amikor Révész Máriusz tudomást szerzett arról, hogy az Astoriánál könnygázt vetettek be a rendőrök, megpróbált közbelépni. „Aki ezt a helyzetet előidézte, azt kellene felelősségre vonni” – mondta a Fidesz képviselője. /Szemtanúk szerint a hatalmi szervek túlkapások árán állították helyre a rendet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Új, pártok felett álló, de határozott politikai karakterrel bíró demokratikus népmozgalmat indít a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 Magyar Október Mozgalom néven – közölte Molnár Tamás ügyvivő. Az új mozgalom kizárólag a Kossuth téri tüntetők érdek-képviseleti szervezete lesz, Molnár szerint a parlamenti ellenzék politikailag erélytelennek bizonyult. Kifejtette továbbá, hogy egyeztetnek a rendőrséggel arról, hogy visszatérhessenek a Kossuth térre, ahol ma kívánják megkoszorúzni az ’56-os emlékművet. /Politikai érdekképviselet a Kossuth térieknek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Ki ellen lázadt fel Magyarország népe 1956-ban? A kommunisták ellen, természetesen, a kommunista címert vágták ki a zászló közepéből, s a vörös csillagot akarták kitörölni a nemzet életéből. S ma Magyarországot kommunisták vezetik, olyan emberek, akik tagjai voltak a pártnak, felemelkedésüket, kapcsolataikat, politikai, gazdasági, nagyon sok esetben kulturális sikereiket is a Pártnak köszönhetik. Mit tud tenni az a magyar ember, aki át is élte ötvenhatot, vagy apja, nagyapja meséi által értette meg ötvenhatot? Ment volna ki szegfűvel a kezében az ünnepségre, s tapsolta volna meg Szili elvtársnőt, integetett volna Horn elvtársnak? Leesett az álarc Gyurcsány elvtársról, aki mindenét annak köszönheti, hogy a szovjet tankok leverték a magyar forradalmat, írta Szondy Zoltán. Ötven évvel ötvenhat után a kommunistákat mocskolták Budapest utcáin, a szocialista kormány lemondását követelték. Törtek-zúztak, ez nem szép. De ez azt is jelenti, hogy valahol, mélyen csak megvan még a gerinc. /Szondy Zoltán: Évforduló után. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

2006. október 25.

Október 23-án, az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóján végképp levizsgázott a magyar szocialista kormány és párt. Olyan megtorlássorozattal akarta megfélemlíteni az ünnep alkalmával utcára vonult embereket, amire a modern demokráciákban aligha van példa. Valószínűnek tetszik, jó időben kitervelték, ha esetleges utcai megmozdulások lesznek, azok résztvevőit rányomják az Astoria mellett szervezett Fidesz-nagygyűlésre. Fejmagasságban lőtték ki a könnygázbombákat, meg is sebesítettek sok-sok embert. Bevetették a gumigolyókat, azokkal is fejmagasságban tüzeltek, ami külföldi szakértők szerint szigorúan tilos, s hogy az utólagos megtorlásból az utcán levők közül senki ne maradhasson ki, olyan festett vízzel ágyúzták a tömeget, mely nehezen, csak három-négy nap múltán kopik le. A magyar rendőrök földre esett emberekbe rúgtak, ütöttek-vertek. A magyar tévécsatornák mutatták a barbár akciót, melynek a bosszú, a megfélemlítés mellett még egy célja volt: nyugalmat teremteni Gyurcsányéknak és vendégeiknek az ünnepléshez. /Simó Erzsébet: Meggyalázott ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2006. október 25.

Kolozsváron a Heltai Alapítvány székházában október 23-án tartották az 1956-os megemlékezést, az 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében. András Imre Rácz Sándor üzenetét tolmácsolta, majd Péter Miklós, Kiss Béla és Fülöp Sándor visszaemlékezése hangzott el. Börtönéveik megpróbáltatásairól, nehézségeiről meséltek, néhol elcsukló hangon. Rácz Sándor üzenetében kiemelte: nem tudunk addig tiszta és nyugodt lélekkel ünnepelni, amíg Magyarországon súlyos a helyzet, nem hallgatni, cselekedni kell. Nem szabad megengedni, hogy ’56 eseményei értéktelenné váljanak. Péter Miklós lelkész a fájdalmas emlékezés mellett, örömét fejezte ki, hogy „mint hazátlanok, itt igazibb hazánk van”. Kiss Béla evangélikus lelkipásztor figyelmeztet: elballagnak az 56-osok, emléküket nemcsak őrizni kell, hanem a felnövő új generációnak is beszélni kell a forradalom hőseiről. Gyertyát gyújtott a kolozsvári hősök – Argai György püspök, dr. Dobri János, dr. Erdő János, Lakó Elemér és Kovács Lajos – tiszteletére, akik az evangélikus temetőben az Absentes absunt (A hiányzók itt vannak) feliratú sírban pihennek. Fülöp Sándor a börtönben írt verseit szavalta el. Dr. Marácz László nyelvészprofesszor a magyarországi politika hiányosságairól értekezve szomorúan vonta le következtetést: a magyarságnak nincsen állama. /Nagy Méhész Tünde: Emlékezés a börtönévek tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Az elmúlt napok során több olyan írás is napvilágot látott a román sajtóban, amely szerint Boros János kolozsvári alpolgármester ellen bűnvádi eljárás folyik egy ingatlan-visszaszolgáltatás kapcsán. – Semmi nem igaz abból, amit a bűnvádi perről állítanak, az egész csupán mellébeszélés – nyilatkozta Boros János alpolgármester. Eddig valamennyi megkeresett ügyészség, fórum ejtette az ellene megfogalmazott vádakat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boros János: nincs bűnvádi eljárás ellenem. A román sajtó mellébeszél – véli az alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

1956 után átfogó megtorlási hullám kezdődött Romániában, koncepciós politikai pereket rendeztek. A Magyar Autonóm Tartományban 1956. október 28-a és 1965. december 31-e között a katonai ügyészségi adatok szerint mintegy 1100 személy ellen indítottak bűnvádi vizsgálatot. Ezek közül 826-at állítottak bíróság elé és ítéltek sokévi kényszermunkára. A megtorlás 1958-59-ben tombolt a legvadabbul. Az esetek 46%-ánál a vádiratokban tételesen is szerepel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharccal kapcsolatos „ellenforradalmi” megnyilvánulás. Ezek közül egypáran (Szathmári Zoltán marosvásárhelyi, Salamon László gyergyószentmiklósi, Nagy Lakatos János gyimesbükki és Kertész Béla székelyudvarhelyi lakos) részt is vettek a magyarországi eseményekben, mások szervezetten, csoportosan vagy egyénileg „társadalmi rend elleni cselekedetet” követtek el. A bíróság elé állítottak legtöbben marosvásárhelyiek. A más tartománybeliek közül legtöbben – 30-an – brassóiak voltak és a 77 tagú EMISZ-ügyhöz kapcsolódtak. Meglepően sok a politikai megtorlás áldozata 24 faluban: Szárhegyből 15-en, Tekerőpatakról 14-en, Gyergyóújfaluból 12-en, Kozmásról és Galócásról 11-11-en, Csíkcsicsóból, Dedrádból, Erdőfüléből, Kézdiszentlélekről és Köpecről 10-10-en stb. A bíróság elé állított személyek etnikai megoszlása nagyjából megfelel a Magyar Autonóm Tartomány lakossága nemzetiségi összetételének. Nagyon magas a kollektivizálás ellen szavukat emelt meghurcolt személyek száma. A terror első áldozatai lettek előbb az osztályellenségnek tekintett (volt) kulákok, majd más gazdálkodók is. /Dr. Pál-Antal Sándor: ’56 – romániai megtorlások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2006. október 25.

Sikeres volt a pécsi Bóbita Bábszínház előadása október 24-én Kolozsváron, a Magyar Színházban. A Puck Nemzetközi Báb- és Marionett-színházi Fesztiválon erre a napra időzítették valamennyi magyarországi társulat fellépését. A budapesti társulat a Michael Ende-mese alapján született Mackó és az állatokat mutatta be. A harmadik magyarországi előadás a budapesti Színművészeti Egyetem diákjainak fellépése volt. A fesztivál utolsó három napján még egy magyar előadás lesz, a marosvásárhelyi Ariel Színház társulata előadja a Mirkó királyfit. /Rostás-Péter Emese: Három előadás a kolozsvári Puck bábszínházi fesztivál „magyar napján”. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Immár tizenhatodik alkalommal szervezték meg Tordán az Aranyosvidék ifjúságát mozgósító honismereti vetélkedőt. A Balázs Ferenc Diákönképzőkör és a Petőfi Társaság által szervezett verseny idei témája az 1956-os magyarországi forradalom volt. „Azzal, hogy itt voltatok, ti is részesei lettetek az 1956-os forradalomnak, ami igen szép és nemes dolog” – jegyezte meg a megmérettetés végén Hunyadi Attila zsűrielnök, a kolozsvári Tóközi Református Montessori Iskola történelemtanára. /Ladányi Emese Kinga: Torda. XVI. Aranyosvidéki Honismereti Vetélkedő Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Három ország, egy történelmi térség magyar fiataljai találkoztak. A Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló), amely a Dél-Alföldet, a Bánságot és a Délvidéket foglalja magába, a magyarországi Jánoshalmán tartotta legutóbbi gyűlését. Romániából négy megye érintett (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes); a találkozó során a részvevőket munkacsoportokra osztották, melyeknek megoldást kellett találniuk az ifjúság főbb problémaira, összefogására, a jellemző passzivitás leküzdésére. Aradot az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet öt tagja képviselte, köztük Szabó Mihály elnök és Albert László gazdasági alelnök. /(Sinka): Eurorégiós hálózat tagja lett az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

2006. október 25.

Bartha Ciupe Ernő szobrászművész évekkel ezelőtt Magyarfenesen vásárolt egy telket, ahol művésztelepet létesített szobrászok számára. Jelenleg hárman dolgoznak itt, akik szénából készítenek szobrokat. A legújabb alkotást, mely mintegy 4 méter magas és több mint 10 méter hosszú lesz, Kolozsváron a Mátyás lovas szobor mellett állítják ki november első felében. Bartha Ciupe Ernő a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen végzett szobrászat szakon. A szénaszobrok mellett bronzszobrokkal is foglalkozik, amelyeket 2004-ben és 2006-ban Kolozsváron is kiállított. /Barazsuly Emil: Szénaszobrok Magyarfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Október 24-én a KözPont néven megjelenő Maros megyei hetilap munkatársai sajtótájékoztatón ismertették elképzeléseiket. A két éve a standokon jelen levő Punctul román nyelvű hetilap tulajdonosai abban reménykednek, hogy vállalkozásuk néhány hónap múlva már kifizetődővé válik. /Új lap a piacon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Lehetőleg politikamentes, kiegyensúlyozott hetilapot ígért lapbemutatón a Marosvásárhelyen megjelenő Központ főszerkesztője, Farczádi Attila. A közeljövőben négy-négy oldalas szovátai és nyárádszeredai melléklettel jelentkeznek. A Központ nem a Punctul magyar nyelvű fordítása lesz. A román tulajdonos kijelentette, vegyes házasságból származik, és semmiféle előítélete nincs a magyarsággal szemben. Nem kívánnak beleszólni a szerkesztésbe, ezt Farczádi Attilára és Máthé Évára bízzák. /Szucher Ervin: Új hetilap indult Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./


lapozás: 1-30 ... 6091-6120 | 6121-6150 | 6151-6180 ... 7411-7426




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék