udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 6121-6150 | 6151-6180 | 6181-6210 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. október 26.
Levélben fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület a Rosia Montana Gold Corporation által Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kapcsán. A civil szervezetek kérik, hogy a kormánykoalíció magyar vezetőtagjaként vesse latba befolyását, annak érdekében, hogy a verespataki bányaberuházás engedélyezése során a román és a magyar civil szervezetek, valamint a magyar kormány aggodalmai megfelelő súlyt kapjanak. /Markótól kérik a verespataki beruházás leállítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2006. október 26.
Visszakéri az államtól a kolozsvári református püspökség a marosvásárhelyi Teleki Tékát, melynek feljavítására 600 ezer lejt utalt ki a megyei tanács. – Azt szeretnék, ha a könyvtár egységében itt maradna, mondta Spielmann Mihály osztályvezető könyvtáros. Szerinte a könyvtár tulajdonjoga a Teleki családot illetné meg, ők voltak a könyvtár fenntartói, tulajdonosai, létesítői. A Teleki család megkereste a református egyházat, de egyelőre nincs megegyezés a két igénylő között. A Teleki család azt szeretné, ha a könyvtár az eddigi formájában működhetne tovább. A család 1995-től folyamatosan támogatja a könyvtárat anyagilag, erkölcsileg és a tudományos munkák beszerzésében. /Lokodi Imre: Kié legyen a Teleki Téka? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2006. október 26.
Az 1956-os magyar forradalom erdélyi áldozatainak kálváriáját mutatja be Maksay Ágnes Az otthonmaradottak című dokumentumfilmje. A film történelmi adattár mindarról, ami az ’56-os forradalom következményeként Erdélyben történt. A szabadságra ítélt élettársak, szülők, gyermekek és testvérek szemszögéből eleveníti fel a múlt történéseit. A szabadság csak látszólagos volt, hiszen a hatalom ellehetetlenítette az áldozatok családtagjait is, akiket éveken át zaklatott a Szekuritáté. A filmben megszólalnak a soha haza nem térő Tamás Imre csíkszeredai tanító hozzátartozói, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségéhez (EMISZ) kötődő Nyitrai Berta tiszteletes asszony, az érmihályfalvi Sass-csoport, a halálra ítélt és kivégzett Sass Kálmán református lelkész és dr. Hollós István volt hadbíró leszármazottai is. Rendező-forgatókönyvíró: Maksay Ágnes, tudományos munkatárs Tófalvi Zoltán, operatőr: Erdős Zsigmond. /Papp Annamária: Az otthonmaradottak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2006. október 26.
A 2000-ben megalakult ifjúsági csoport, a Mákófalvi IKE idén is megszervezte hagyományos őszi szórványkiszállását. Október elején a 13 tagú csoport műsorával két faluba látogatott el, ezúttal a Szilágy megyei Egrespatakra és Szilágyszentkirályra. Hazafelé jövet Zilahon megtekintették a hajdani Református Kollégium vissza nem kapott épületét és a Wesselényi-szobrot város főterén. /Mákófalva. IKE-látogatás a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2006. október 26.
Tavaly októberben a Mákófalvi IKE hagyományos őszi kiszállása Vajdakamaráson volt. Az egykori vajdakamarási ifjak a fiatal házasok kórusát alakították meg, s ők voltak a házigazdák. Idén októberben ők jöttek Mákófalvára, zenés-verses összeállítással léptek fel. /Vajdakamarásiak Mákófalván Vajdakamarásiak Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2006. október 26.
Első alkalommal mutatkozott be egyedi kiállítással Marosvásárhelyen Sánta Csaba, a szovátai szobrászművész. Az 1990-ben a kolozsvári képzőművészeti egyetemen végzett művész köztéri alkotásokkal is büszkélkedhet, többek közt a szentjobbi Szent István-, a farkaslaki Tamási Áron- és a gyergyócsomafalvi Kossuth Lajos-szoborral. /Kisplasztikák köztéri szobrok alkotójától. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./2006. október 27.
Mihail Hardau tanügyminiszter határozottan ellenzi, hogy azokban az osztályokban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, a román nyelvet másképpen oktassák, mint a román tannyelvű osztályokban. Ennek ellenére elismerte: tudomása van arról, hogy az elemi és a középiskolában a román és a magyar tagozaton valamelyest különbözik az állam nyelvének tanterve. – Úgy véljük, a román nyelv az állam nyelve, amelyet minden állampolgárnak jól kell ismernie. Ezért a megfelelő tisztelettel kell kezelni a kérdést, a román nyelv nem nevezhető idegen nyelvnek a romániai térségben – hangsúlyozta a tanügyminiszter. Sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával a tanügyminiszter nyilatkozott az önálló Bolyai Egyetemről is: – Jelenleg e kérdés megoldása nem rám tartozik, hanem a törvényhozókra. Semmilyen szegregációnak nem vagyok a híve – mondotta Hardau. /N.-H. D.: Hardau: nem tanítható a román idegen nyelvként. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2006. október 27.
Tőkés László református püspökkel találkozott George Pataki, New York állam kormányzója, aki erdélyi magánlátogatása során Nagyváradot is útba ejtette. A püspök Nagyváradot és szűkebb térségét, a magyarság számarányát, életkörülményeit ismertette Patakival, és bemutatta neki a Partiumi Keresztény Egyetemet is. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a tanintézetet bemutató kiadványokat adott át a vendégnek. /Gergely Gizella: Erdélyben George Pataki. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./2006. október 27.
A kis- és középvállalkozások támogatására román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszter Bukarestben, ahol román kollégájával együtt aláírta a két ország gazdasági vegyes bizottságának jegyzőkönyvét. Kóka elmondta: Magyarország kész akár egymilliárd forinttal is hozzájárulni ehhez az alaphoz, amelyből tőkejuttatásként részesülnének román, illetve magyar kis- és középvállalkozások. A közös tervek között szerepel a román és a magyar földgáz-, illetve villamoshálózat összekötése. Kóka részt vett a kolozsvári központtal működő Kárpátia Román–Magyar Vegyes Kamara bukaresti irodájának megnyitóján is. /(borbély): Román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2006. október 27.
Csapó Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács elnökét nem zavarták a tények, írta a lap munkatársa. Népszavazást akar az autonómiától, a törvények azonban nem engedélyezik az effajta népszavazást, Markó Béla ezt próbálta elmagyarázni. Simon Judit, a lap munkatársa nem érti, hogy miért lett ennyire sürgős az autonómia, miért kellene ezt január elseje előtt megvalósítani. /Simon Judit: A közfelkiáltás és a tények. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2006. október 27.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2006. október 27.
Október 23-án a Fidesz rendezvényére indult Gaál Péter, a magyarországi olvasói levél szerzője. A metróból kiszállva a Deák téren láthatta, hogy a rendőrök gumilövedékekkel meg könnygázzal is lőtték a tömeget. Némely rendőr fél térdre ereszkedve, nyugodtan célzott. Később a beszámoló írója a Király utca sarkáról szemlélte az eseményeket, a Duna TV stábja mellől. Akkor nem lőttek, az utcában csak nézelődők meg fotósok voltak. Hirtelen mégis lőttek a rendőrök, őt az állán találták el. Egy gyerek levette fekete pólóját, szakított belőle, és ellátta a sebét. A veszprémi ambulancián kb. 20 öltéssel varrták be a sebet. Azt láthatta, hogy nem a nép provokálta a rendőröket, inkább fordítva. Demokráciának álcázott diktatúra van. /Gaál Péter, Veszprém: Álcázott diktatúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2006. október 27.
A nem megfelelő előkészítés és a Székelyföld-,,mumustól” ezúttal is megriadt román nemzetiségű képviselők gáncsoskodása miatt október 26-i ülésén Sepsiszentgyörgy önkormányzata elnapolta a Szövetség a Székelyföldért egyesülethez való csatlakozási szándék kinyilvánítását. A székelyföldi RMDSZ-es polgármesterek csíkszeredai találkozóján felvetett egyesületi forma a térség gazdasági fellendítését szolgálná, a románok ellenben az etnikai alapú területi autonómiához vezető út kezdeteként értelmezik. /Váry O. Péter: Sepsiszentgyörgy kísérlete elsőre elbukott (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2006. október 27.
Temesváron október 26-án felavatták Küttel Károly egykori polgármester emléktábláját. A magyar, román és német nyelvű feliratot a valamikori Elite, később Sinaia vendéglő falán helyezték el, azon a téren, amely valaha a volt elöljáró nevét viselte. Küttel 1859 és 1861 között kinevezett, 1867 és 1872 között választott polgármestere volt Temesvárnak. – A emlékállítás kezdeményezője – és a tábla elkészíttetője – Küttel István, a néhai polgármester Németországban élő dédunokája. /Pataky Lehel Zsolt: Emléktábla az egység, összefogás képviselőjének. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./ A tábla elhelyezése nem volt bonyodalommentes: az építési engedélyt tévedésből egy közeli mellékutcában álló ingatlanra állították ki, ezért Gheorghe Ciuhandu polgármester személyes közbenjárása kellett ahhoz, hogy a tábla időben a helyére kerüljön. /Pataki Zoltán: Küttel-tábla, bonyodalmakkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2006. október 27.
Aradon október 23-án Erdély ’56 címmel emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke előadást tartott a forradalom romániai, ezen belül erdélyi következményeiről, megemlítve a Szoboszlay-pert, majd levetítették az említett perrel kapcsolatos, Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című dokumentumfilmet. Ezután néhány nappal sokan voltak kíváncsiak dr. Vekov Károly, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom című előadására. Vekov professzor sok újdonságot tartalmazó értekezést tartott. /Kiss Károly: Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./2006. október 27.
Október 25-én Marosvásárhelyen Nagy Miklós Kund nyitotta meg Képzőművészek 1956-ról című tárlatot. Hunyadi László Pongrácz Gergely alakját örökítette meg domborművén, mellette Kiss Levente Moyses Márton emlékére készített munkája áll. A rendezvénysorozat második részében 1956 eseményeit taglaló történelemtudományi konferencia zajlott, Pál-Antal Sándor, Kovács György, Lázok Klára, László Márton és Novák Sándor történészek – közülük többen doktorandusok – részvételével, a beszélgetést dr. Gagyi József társadalomkutató moderálta. Könyvbemutató keretében az előadók a romániai magyarság 1956-os eseményeit feltáró munkákat ismertettek. /Nagy Botond: Tények, képek, telt ház. 1956-ra emlékeztek a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./2006. október 27.
Kolozsváron a Szt. Rafael Katolikus Nőszövetség verses összeállításával is megemlékezett az ’56-os forradalomról: Boér Ferenc színművész tartott egyéni előadóestet október 25-én. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versével indított, majd beszámolót tartott az 1956-os forradalom előzményeiről, lezajlásáról, valamint következményeiről. Végül Albert Camus francia Nobel-díjas író A magyarok vére című művéből szólaltatott meg egy részletet: „A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben”. /Szitás-Kalamár Krisztina: Verses megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2006. október 27.
Mátyás király jegyeit viselő, különösen értékes leletre bukkantak Kolozsváron, a Central Áruház mögötti régészeti ásatáson. Dr. Adrian Andrei Rusu, az Archeológiai és Művészettörténeti Intézet szakértője kitérő választ a lap azon értesülését érintően, miszerint a Funar-korszakban a főtéri közvécénél végzett munkálatok során olyan korabeli leleteket hallgattak el, amelyek a magyarság történetével kapcsolatosak. A városban a műemlékek továbbra is kritikán aluli állapotban vannak. Sehol egy felirat, amely történelmi múltjukat ismertetné. /Balázs Bence: Szenzációs lelet Mátyás király korából. Elhanyagolt értékek, hozzá nem értő szakemberek Kolozsváron Verses megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2006. október 27.
Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója meghívott szakemberként követte a múlt hét végén Gyergyószentmiklóson szervezett műkedvelő színjátszó találkozót, a XIII. MŰSZIT-et. A megbeszélésen a jelen lévő csoportok tagjai vázolták helyzetüket. – Szászrégentől Bukarestig, Kovásznától Szovátáig rajzolhattunk egyfajta térképet a műkedvelő színjátszás jelenlegi helyzetéről, állapította meg Parászka. A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör a lábadozás állapotában van. /Bajna György: Gondolatok a MŰSZIT-ről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./2006. október 27.
Dr. Nagy Endre Székelykeresztúrtól Edelényig című első kiadásban 2004-ben megjelent könyve igen meggyőző tanúságtétel volt a kötődésről, ragaszkodásról. Könyvében említést tesz arról a folklórgyűjtő munkáról, amelyet – Konsza Samu Háromszéki magyar népköltészet című könyve hatására, példájától felbuzdulva – a székelykeresztúri gimnázium irodalomtanára, Farkas Jenő kezdeményezett 1957 őszén. A dr. Faragó József professzor útmutatásával a Fehér-Nyikó falvaiba kirajzott több mint százötven diák 200 népmesét, 11 mondát, 8 balladát, 70 népdalt, 3 halottas búcsúztatót, 1597 népszokást és babonát, 32 sírfeliratot és 1500 húsvéti öntözőverset jegyzett le. A tekintélyes anyag kéziratban maradt. 1990-ben Magyarországra áttelepült dr. Nagy Endre – a valamikori gyűjtők egyike – elhatározta, ki kell adni ezt a gyűjtést. Megjelent a Vadrózsa ága /(Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből) Edelény, Sepsiszentgyörgy /a magyarországi edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, valamint a sepsiszentgyörgyi Proserved Cathedra Könyvkiadó kiadásában/. A kötet hátsó borítóján a gyűjtést kezdeményező és irányító Farkas Jenő (1908–2000) életrajza olvasható. A könyv válogatás a diákok által gyűjtött anyagból: 74 népmesét, háromezernél több szólást, illetve közmondást, 1220 húsvéti locsolóverset, 110 rigmust, táncszót, csujjogatót, 14 balladát tartalmaz. /Máriás József: Vadrózsa ága. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./