udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 6151-6180 | 6181-6210 | 6211-6240 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. október 28.
A Márton Áron-szobor avatása után nem sokkal ismét ünnepelt a kis falu, Kézdiszárazpatak. Ezúttal is az iskola udvarán állítottak emlékkopját, mégpedig az 1954-ben a brassói fémipari műszaki középiskolában végzett vén diákok egykori tanáruknak, Opra Benedeknek, akit börtönbüntetésre ítéltek, valamint a magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Faragta Antal Ferenc és Antal Balázs. Az avatóünnepségen a csíkszeredai Vitéz Lay Imre és a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei Szövetségének több tagja is részt vett, kegyelettel emlékeztek az 1956-os események miatt börtönbüntetésre ítélt Opra Benedekre. /Iochom István: Kopjafaavatás Kézdiszárazpatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./2006. október 28.
Huszonnégy kivégzés ötvenhatért. Az 1956-os forradalom utáni romániai megtorlásról írt az Evenimentul Zilei. Azokban a hónapokban, években több ezer embert tartóztattak le, ha összeadjuk az elítéltek éveit, 1400 börtönesztendő jön ki. 30 embert ítéltek halálra, 24-en végre is hajtották az ítéletet. A lap többek között igen elismerően írt Szoboszlay Aladárról és földalatti pártjáról, ami szellemiségében céljaival jóval megelőzte korát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./2006. október 28.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum október 27-én nyitotta meg új, állandó régészeti kiállítását. Létrejötte egy egész múzeumi közösség, régészek, látványtervezők, restaurátorok, gyűjteménykezelők és más szakmabeliek csaknem kétesztendei, összehangolt munkájának eredménye. Az egyes korszakokhoz magyarázó szövegek, a kiállított tárgyak lelőhelyét jelző térképek járulnak. A kiállítást a korai Árpád-kor, pontosabban a XII. század fegyverei, agyagművessége, valamint ékszerei és viseleti tárgyai zárják, külön teret szentelve a korai határőrnépesség székelypetőfalvi és zabolai temetőinek leleteire. /Bordi Zsigmond Loránd, Méder Lóránt László, Sztáncsuj Sándor József: Délkelet-Erdély régészeti emlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./2006. október 28.
Október eleje óta a csíkszeredai Xántusz János Általános Iskola taplocai egységében az iskolanapok keretében tanulmányi kirándulást, sportversenyeket, vetélkedőket rendeznek. Az elemi osztályosok mesemondó versenyen, a felső tagozatosok az iskola névadójának életéről szóló vetélkedőn vettek részt. Ma mutatják be azt a könyvet, amelyet Ferencz Erzsébet nyugalmazott igazgató állított össze az iskola történetéről Töredékek a csíktaplocai iskola történetéből címmel. Az 1945 utáni időszakból fennmaradt naplókat, anyakönyveket áttanulmányozva sikerült összeállítani az iskola rövid történetét 1879-től napjainkig. /Takács Éva: Mozgalmas hétvége az iskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2006. október 28.
A Magyar Tudományos Akadémián október 24-én tüntették ki Dumitriu Anna tordai nyugalmazott matematika szakos tanárt. A magyarországi és Amerikai Egyesült Államokbeli Rotary Club, valamint a Természet Világa folyóirat idén harmadjára részesít elismerésben egy-egy magyarországi és erdélyi tanárt. Dumitriu Anna sok éve foglalkozik a tordai Mihai Viteazul Főgimnázium Balázs Ferenc Diákönképzőkörének ifjú tagjaival. Az erdélyiek közül az elmúlt két évben Dvoracsek Ágoston nagyenyedi körvezető-tanár és Velencei András – Velencei Melinda baróti tanárházaspár részesült azonos elismerésben. /Ladányi Emese Kinga: Tanárok munkájának elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ 2006. október 28.
Kincses Elemér 120 prózai és bizonyos számú zenés előadást megrendezése után Kolozsváron megrendezte első operaelőadását is. Giuseppe Verdi Falstaff című operájáról van szó. A Kolozsvári Magyar Opera budapesti meghívásán ezt az operát is bemutatja. /Csomafáy Ferenc: Operatréfálkozás a világgal. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./2006. október 28.
A Szászfenes községhez tartozó Magyarlóna–Luna de Sus helységnév tábláját 1989. után többször megrongálták, főleg azóta, hogy felkerült a táblára a település magyar megnevezése is. A településen a magyar lakosság számaránya meghaladja a jogszabályban kért 20%-ot. Kezdetben úgy írták fel, hogy Magyarlóna. A magyar szó zavarhatta a gyűlölködőket, majd miután többször megrongálták a táblát, a megnevezésből maradt csupán a LONA – így, ékezet nélkül. Most már a Luna de Sus alatt két betűt hagytak: o a. Ennyi maradt a Magyarlónából. Az ügy tisztázására nem tudott időt szánni a polgármester. /Barazsuly Emil: Hogyan lett Magyarlónából o a? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ 2006. október 28.
Kádár János egykori szovjet összekötő-tolmácsának kiadatlan emlékirataiból idézett egy orosz lap. Vlagyimir Bajkov, a szovjet kommunista párt központi bizottsága egykori magyar referense memoárjából a fia ismertetett részleteket. Bajkov szerint Kádár maga azzal magyarázta átállását a szovjet oldalra, hogy „magyarként elemezve a helyzetet, világosan megértette: testvérgyilkos polgárháború kezdődött” Magyarországon. Bajkov Munkácson csatlakozott Kádárhoz, később eltöprengett azon, miért kellett Kádárnak szovjet tolmács. „Kádár október 23-tól november 1-jéig Nagy mellett állt, alkalmazta a Szovjetunióval való éles konfrontációra irányuló vonalát, s szovjetellenes szellemű hivatalos nyilatkozatokat tett. Nagyon negatívan viszonyult (Jurij) Andropov nagykövet álláspontjához” – emlékeztetett rá Bojkov, aki szerint „Kádár nyilvánvalóan bizonyítani akarta a Kremlnek: átálltam a ti pozíciótokra, láthatjátok, nincs titkom előttetek, meghívtam az embereteket is. Becsületesen játszom, s így joggal várhatok becsületességet tőletek is.” „A nagyobb biztonság kedvéért (hiszen folytak a hadműveletek) éjszaka mentünk. Az egész kormánycsapatot egy harckocsizó zászlóalj oltalmazta, amely rombuszalakzatban haladt. A rombusz közepén, minden oldalról védve haladt a Kádárt szállító tank, s a kormányt szállító páncélozott járművek.” „November 7-én reggel érkeztünk meg a Parlamentbe, amelyet szovjet katonák őriztek. A díszlépcsőn vezettek fel bennünket, és Kádár bement abba a terembe, ahonnan ezután csaknem harmad évszázadon át vezette Magyarországot.” /Kádárral harckocsin az Országházba. Posztumusz emlékirat orosz lapban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2006. október 28.
Nagyenyed magyar közössége kicsit késve tartotta meg ünnepi megemlékezését a forradalomra. Dávid Gyula irodalomtörténészt, valamint Koczka György újságírót, a temesvári rádió szerkesztőjét hívták meg a rendezvényre, akik hosszú éveket töltöttek börtönben, az 56-os forradalom résztvevőjeként. A dr. Szász Pál Magyar Közösségi házban összegyűlt közönség először Dávid Gyulát hallgatta, aki az évforduló tiszteletére megjelent Erdélyi politikai elítéltek életrajzi adatai 1956–68, valamint Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című könyvét mutatta be. Veres Sándor kezdeményezésére olyan levelezés indult Erdélyben, amelyet az emberek sokszorosítottak és továbbítottak. Az „Aki kapja, adja át” levelezési mozgalom annyira sikeres volt, hogy egy moldvai lakos még 1959-ben is kapott egy 56-os tartalmú levelet, amelyért bűnhődnie kellett. A kitalálónak 20 év börtön járt „jutalmul.” Dávid Gyula könyve 1400 ember adatait tartalmazza, a következő kiadásra pedig máris újabb és újabb adatok érkeznek. Koczka György humorosan ismertette keserű történeteit 56-ról. Egy vers elszavalásáért, a kispolgárinak nevezett Kossuth-nóta elénekléséért, vagy egy viccért súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. Az ítélkezők között élen járt a hírhedt magyar hadbíró Macskássy Pál, és számos ügyész. Fazakas János a Trabant-osztogató miniszterelnök-helyettes, gyalázatos szerepet játszott a megtorlás ideológiájának megfogalmazásában. /Bakó Botond: Aki kapja, adja át. 56-os ünnepi megemlékezés Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2006. október 28.
Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke második kiadásban is megjelentette az egykori sorstársai visszaemlékezéseit tartalmazó Katonasors című dokumentumgyűjteményt. 1999-ben kezdte a lapátos hadsereg tagjainak számbavételét, majd pedig visszaemlékezéseik összegyűjtését. Először Hargita, majd Háromszék és Maros megyében is megalakult az 1950-es években kényszermunkára hurcolt munkaszolgálatosok szövetsége – melynek azóta is elnöke –, a parlamenti képviselők segítségével kiharcolta, hogy mindazok szerény havi kárpótlásban részesüljenek, akik az 1950–1961 közötti időszakban lapátos építő- munkán töltötték le katonai szolgálatukat, majd szervezetüket felvették a Volt Munkaszolgálatos Katonák Nemzetközi Szövetségébe. Buzogány Dénest rendszeresen meghívják a Nemzetközi Szövetség konferenciáira. Nemrégiben Prágában számolhatott be szervezetük munkájáról. Tavaly jelent meg a könyv első kiadása, hamar elfogyott, szükséges volt újbóli megjelentetése. A kötet a visszaemlékezések és dokumentum értékű fotók mellett tartalmazza a 2004. március 1-jéig beérkezett kérések alapján összeállított Hargita, Kovászna és Maros megyei munkaszolgálatosok névjegyzékét is. /Katonasors – második kiadásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2006. október 28.
Megnyílt Vassy Erzsébet pasztelljeinek kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A kiállítás képein barlangok cseppkövei, kőalakzatai láthatók, amelyek már szobroknak tűnnek. /Józsa István: Vassy Erzsébet kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2006. október 28.
Neveink múltjának és jelenének könyvtári szakirodalma van. Ezt tovább gazdagítják a föllendülőben lévő névtani kutatások. Tavaly jelent meg Murádin László Erdélyi magyar családnevek című névtani munkája; a Szabadság rendszeresen közli Asztalos Lajos hiánypótló helytörténeti sorozatát: Kolozsvár helynevei. Fontos B. Gergely Piroska értekezése is: A felekezetek hatása az erdélyi keresztnévhasználatra a reformáció és ellenreformáció korában (2003). És tavaly látott napvilágot az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XII. kötete, amely az előzőkkel külön szócikkrészekben becses XVI–XIX. századi személy- meg helynévi példát tartalmaz. /Kósa Ferenc: Takács Ferenc takács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2006. október 28.
Az elmúlt hónapokban a Líra és Lant /Budapest/ cégcsoporthoz tartozó kiadóknál megjelent 1956-tal kapcsolatos könyvek száma száz-százhúsz. Leginkább a memoárok és fényképalbumok fogynak. Az 1956-tal valamilyen formában foglalkozó kötetek közül a legnépszerűbbek: Csics Gyula: Magyar forradalom – egy 12 éves fiú 56-os naplója és Orbán Éva: Amit 56-ról mindenkinek tudni kell. A szépirodalomi művek közül Márai Sándor: A forradalom előérzete és Mezei András: Szerencsés Dániel című regénye. Az Alexandra Könyvkiadónál már kapható Faludy György és Faludy Zsuzsa: A forradalom emlékezete című kötete, és újra kiadják Szőcs Géza Liberté ,56 című munkáját. /Hamary Dénes: Forradalom a könyvespolcokon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./2006. október 29.
A váradi egyházmegyében, Biharszentjánoson az egykori apátsági templom helyett hosszú évszázadok óta újból templomot építettek. A helység történetéről és a katolikusok hitéletéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár-menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Jelenleg 180 fős katolikus közössége van Biharszentjánosnak. Elhatározták, hogy saját templomot építenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes felszentelésére október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfolásig megtelt templomban Tempfi József püspök felszentelte a templomot, köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyházközségnek, hogy otthont adott híveinek a vasárnapi istentiszteleten. Tempfli József bemutatta a templomot díszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit, Simon Veronika munkáit, valamint a Rómában tevékenykedett Prokopp Péter által festett keresztutat. /K.F.: Templomszentelés Biharszentjánoson. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./2006. október 29.
A szatmári Hildegárda templomot száz évvel ezelőtt, 1906. november 1-jén Boromisza Tibor püspök szentelte fel. A százéves templom történetét mutatta be Bura László A szatmárnémeti Szent János-plébánia temploma – 1906 – 2006 /Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Szatmárnémeti/ című könyve. A százéves évforduló megünneplése november 5-én lesz. A szentmisét Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök celebrálja. /Melan Karolina: 100 éves a szatmári Hildegárda templom. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./2006. október 30.
Visszalépett az EU-biztosi jelöléstől Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) szenátora. Varujan Vosganian döntését azzal indokolta: az ellene indult médiakampány következtében Románia főbiztosának kinevezése bonyolultabb, hosszabb folyamatnak ígérkezik a vártnál. A politikusok és kommentátorok többségének egybehangzó véleménye szerint Vosganian a Szekuritáté diverziójának újabb áldozata. /Sz. K.: Visszalépett Vosganian a jelöléstől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2006. október 30.
Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./2006. október 30.
Rendszerváltó népgyűlést tervez a Magyar Nemzeti Bizottság 2006. A magukat Kossuth térieknek nevező demonstrálók a budai Várban tartották meg október 28-án az október 23-ára meghirdetett, de a zavargások miatt elmaradt népgyűlést. A rendezvényt mintegy háromszáz rendőr biztosította, incidensek nem voltak. A tervezett gazdademonstráció elmaradt. A Kossuth tér még mindig a rendőrség által lezárt „műveleti területnek” van nyilvánítva, így ott egy ideig semmiféle csoportos megnyilvánulásra nincs lehetőség. A Fővárosi Közgyűlés szigorította a gyülekezési szabályokat is. /Guther M, Ilona: Rendszerváltó nemzetgyűlés készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2006. október 30.
Többen is kérték Böjte Csaba ferences szerzetest, hogy menjen a Kossuth térre és szóljon az ott egybegyűltekhez az evangélium, az élő Isten nevében. Október 23-a, a szörnyű magyarverés napja után is sokan kérdezik, hogy keresztény embernek ilyen helyzetben mi a teendője. Annak idején 2004. december 5-én is azt érezte, hogy Gyurcsány Ferenc uszítására az „én magyar állampolgárságomat el lehet vitatni, de a jókedvemet, az életbe, a szeretetbe vetett hitemet, keresztény reményemet nem”. „Nem szabad hagyni, hogy a szomorúság, a gyűlölet, a reménytelenség eluralkodjon rajtunk.” Az „erőszak, a vérontás nem szül igaz holnapot. Őszinte tisztelettel hajtom meg fejemet népem előtt, amiért ilyen nagy türelemmel viseli sorsát.” „Október 23-án Gyurcsány Ferenc megverette – válogatás nélkül – az utcán lévő magyar embereket. Olyan bűnt követett el, melyre semmilyen mentsége nincs, s mellyel nevét örökre beszennyezte.” Böjte Csaba meg van győződve arról, hogy nagyon sok értékes ember van a két kormánypártban. Hiszi, „hogy e két párt ideológiájában nincs helye az erőszaknak, idős emberek, asszonyok fényes nappal való megveretésének, kivont karddal nemzeti ünnepre összegyűlt emberek közé vágtató rendőröknek.” Böjte Csaba azért imádkozik, hogy ez a két párt az igazság és az élet mellett döntsön. Hiszi, „hogy egy ház, egy ország csak hitből, munkából, összefogásból, áldozatból épülhet fel.” Ő maga vállal 100 szentmisét, beszédet, elmélkedést határon belül és határon kívül és az ott begyűlt összes adományt felkínálja egy Nemzeti Megmentő Alapba. A jelenlegi nehéz gazdasági időkben jó lenne a nemzeti összefogás, hogy a bajban lévő testvéreket segíteni tudják. Arra biztat minden jó akaratú magyar embert, hogy adjon 100 munkaórát életéből a közös holnapért, és ennek az árát adják közösbe, hogy az egészségügy, a tanügy és a szociális intézmények szükséges reformját véghez lehessen vinni. /Böjte Csaba: Őszinte levél minden magyar emberhez! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2006. október 30.
Váratlanul, döntése indoklásának megtagadásával távozott a közéletből Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, nem válaszol sem mozgalmi vezetőtársai hívására, sem pedig a nyilvánosság érdeklődésére. Ez a távozás magánemberként kifogásolhatatlan gesztus volna, a magyarság nagy tömegeket megmozgató civil szervezetének vezetője esetében azonban megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. A feje tetejére állította azt a menetrendet, amely az immár közösnek mondott autonómiatörekvéseket segíthette volna közelebb a megvalósuláshoz. /Csinta Samu: Homok a szemben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./