udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6818 találat lapozás: 1-30 ... 1741-1770 | 1771-1800 | 1801-1830 ... 6811-6818 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. április 7.

Fastus József Németországból hazatelepült festőművész tárlata nyitotta meg a hétvégén a nagykárolyi kávéház-kiállítótermet. A művész 2004-ben szerzett diplomát a mannheimi főiskola ipari formatervezés szakán. Műveinek alaptémája a nő, a nőiesség, amit a figuratív megoldások segítségével tesz szemléletesé, mondta a nagykárolyi születésű festő. A régi mesterek mára kissé háttérbe szorult viasztechnikáját alkalmazza, ami meglehetősen időigényes, de számára a vászon előkészítése is az alkotási folyamat fontos része. /Végh Balázs: Szürrealista festmények Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2009. április 7.

Megjelent a sepsiszentgyörgyi Alteris Multikulturális Egyesület legfrissebb, de még tavalyra keltezett évkönyve. A hazai magyar és román szerzők mellett franciaországi és besszarábiai szakemberek is jegyeznek tanulmányt. A nagyszebeni Techno Media Kiadó gondozásában készült kötetben angol összegzés kíséretében magyar és román nyelvű tanulmányok kaptak helyet. Az évkönyvet Victor Sibianu és Brassai László, a szervezet elnöke, illetve titkára mutatta be. Elmondták, kizárólag tudományos munkákat válogattak a felkérésre beküldött tanulmányokból. Brassai László elmondta, fő céljuk, hogy fórumot teremtsenek a szakembereknek. Az Alteris kétéves tevékenysége alatt tudományos ülésszakot szervezett a multikulturalitás értékeiről, majd ugyanezen témakörben nemzetközi szimpóziumot Árkoson, multikulturális tábort Sepsiszentkirályban, Kommandón, a zabolai Csipkésben. Utóbbiban tizenhárom hazai nemzeti kisebbség képviselői vettek részt. A szervezet idén is megtartja táborát, továbbá nagyszabású projekt keretében magyar, szász és román szellemi értékek megmentésére törekszik, mint népszokások, kihalófélben levő mesterségek felélesztése. /Szekeres Attila: Szakkönyv a multikulturalitásról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2009. április 7.

Városon lakó fiatalok kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik a szűkebb környék helyneveit sem. Nem állnak sokkal jobban falusi gyermekeink sem. Több, sokkal több helynevet ismernek, de édeskevés ahhoz, amit tudnia kell egy mai fiatalnak szülőfalujáról, szülőföldjéről. Sepsiszentgyörgy helyneveit Kisgyörgy Zoltán gyűjtötte össze Györbíró Pállal és dr. Imreh Barnával közösen Szabó T. Attila leírt szabályai szerint, a történeti helynevek egy részét pedig Bogáts Dénes adta ki még 1929-ben. Tucatnyi háromszéki falu helynévanyagát jegyezték már fel. 2008 végén 220 oldalas, nagy formátumú nyelvtudományi tanulmány jelent meg, Péter Sándor munkája: Térszínformanevek és vízrajzi köznevek a felső-háromszéki helynevekben /Proserved Cathedra Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ címmel. Péter Sándor nyelvszakos sepsiszentgyörgyi tanár doktori disszertációja tizenkét felső-háromszéki település történeti és jelenkori helynévanyagát összesíti a névtudomány mai elvárásainak szabályai szerint. /Kisgyörgy Zoltán: Beszél-e a föld? Beszél-e a táj? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2009. április 8.

A kormányzás megszerzése, a szocdemekkel való koalíció sok jót sem Demokrata-Liberális Pártnak, sem Basescu elnöknek nem hozott. Az igazság bajnokaként számon tartott államfő tekintélye dőlt rövid idő alatt romba. Valószínűleg a hatalom mértéktelenné és elővigyázatlanná tette, családja a fejére nőtt, luxuslakást vásárló lánya, politikai pályára vágyó kisebbik csemetéje, sikeres, de gátlástalan öccse és unokaöccsei, pártjának pénzéhes üzletemberei mintha elveszítették volna a mértéket. Váratlanul megszólalt társa a kormányzásban és ellenfele az elnöki székért folytatott harcban, Mircea Geoana, a szocdemek elnöke: ügyészségi kivizsgálást követel a Basescu család vagyonosodása kapcsán. /Simó Erzsébet: Lejtőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

Emil Boc miniszterelnök cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy törölni készül a kormány a javadalmazási formák közül a szerzői jogi szerződés szerinti juttatásokat. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint mindenképp veszíteni fog az újságíró szakma, ha a kiiktatnák a szerzői jogi szerződések szerinti kifizetéseket. /F. H. : Fellélegezhet a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2009. április 8.

Tavalyhoz képest jelentősen nőtt az RMDSZ támogatottsága, az összefogás listája viszont nem összesítené teljesen a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazati opcióit. Ez derül ki a Kvantum Research felméréséből. A kutatás adatai szerint az RMDSZ politizálása 2004–2008 között volt a legsikeresebb; az eredményekkel a magyarok 57 százaléka elégedett. Az RMDSZ kormányzati szereplése 68 százalék szerint segítette a romániai magyar közösség fejlődését, és 61 százalék szerint hozzájárult az ország általános problémáinak megoldásához. Az a tény, hogy az RMDSZ nem tagja a kormánynak, a megkérdezettek 46,5 százaléka szerint rontja a román–magyar viszonyt. Frunda György a legbizalomgerjesztőbb politikus – 70 százalékkal –, majd Markó Béla és Tőkés László következik 66 és 67 százalékkal. A román politikusoknál a Traian Basescuba vetett bizalom 60-ról 47 százalékra csappant tavaly április óta. Az elnökválasztáson az államfőre 12,4 százalék voksolna, 75 százalék pedig úgy véli, az RMDSZ-nek saját jelöltet kell állítania. Ha jövő vasárnap választások lennének, 60 százalék biztosan elmenne szavazni. Közülük 83,3 százalék az RMDSZ jelöltjeire szavazna, a Magyar Polgári Pártot (MPP) 7,7 százalék támogatná. Tavaly óta az RMDSZ támogatottsága nyolc százalékkal nőtt, az MPP-é ugyanilyen arányban csökkent. Az európai parlamenti választásokon 72,9 százalék az RMDSZ-re, 16 százalék Tőkés Lászlóra szavazna, a közös listára viszont 86,9 százalék adná voksát. Az MPP támogatottsága 4,8 százalék, noha 31,5 százalék úgy véli, a magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszanak. Kovászna megyében a megkérdezettek 52 százaléka negatívumként éli meg magyarságát, a Partiumban pedig ez az arány még nagyobb, 54 százalék. Ehhez képest Közép-Erdélyben, ahol jóval kisebb számú magyar közösségek élnek, közel tíz százalékkal nagyobb arányban tekintik pozitívumnak a magyarságot. /Sz. L. : Kellene, de nincs alternatíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2009. április 8.

Nem fogadta el az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága azt a korábbi javaslatot, hogy vonják egybe a területi szervezeteket. Jelenleg Kovászna megyében kettő, Hargita megyében három, Máramaros megyében két területi szervezet tevékenykedik. Ezek az adott megyék történelmi régiói szerint alakultak meg. /RMDSZ: nem lesz összevonás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2009. április 8.

Tüntetők rohamozták meg a Moldovai Köztársaságban az elnöki hivatal és a parlament épületét. A tízezres tömeg csalással vádolja a hétvégi választást megnyerő kommunistákat. Az ellenzék szerint csak így magyarázható, hogy abszolút többséget szereztek a törvényhozásban a kommunisták. /Csalással vádolják a kommunistákat, megrohamozták az elnöki hivatalt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

2009. április 8.

Közel négy és fél ezer háromszéki állami és mezőgazdasági nyugdíjas jogosult az április elejétől bevezetett minimális szociális nyugdíjra. Ez a juttatás kiegészítő nyugdíjpótlék, tehát amennyiben egy nyugdíjas havonta 300 lejnél (október elsejétől 350 lej a küszöbérték) kevesebb pénzt kap, havi járadékát kiegészítik, azaz 300 lejre kerekítik. /Mózes László: Kis támogatás rászorulóknak (Minimális szociális nyugdíj). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

Újabb pénzösszegek odaítéléséről döntött Kolozsváron a városi tanács, Molnos Lajos, a kulturális bizottság elnöke a civil szervezeteknek odaítélendő egymillió lejről a szavazás elhalasztását kérte, mert nem értett egyet az utólagos változtatásokkal, például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség nem szerepelt a listán. A nyugdíjasok esetében 25 millió lej az idén a helyi költségvetésből az ingyenbérletekre kiutalt összeg. /Jakab Judit: Pénzosztás a városi tanácsban: ezúttal sem volt zökkenőmentes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2009. április 8.

A 2005 és 2007 közötti időszakban az adófizetőknek csupán körülbelül 13 százaléka, tehát 960 ezer személy utalta át jövedelemadójának 2 százalékát valamely civil szervezetnek. /Kevesen adóznak a civil szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2009. április 8.

A székelyföldi rendőröket képezzék ki Székelyföldön, székelyföldi fiatalokból – ezzel a javaslattal állt elő az MPP háromszéki szervezete. Tulit Attila szerint a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanyában hely és lehetőség is lenne egy rendőrfőiskola kialakítására, ahol két nyelven, románul és magyarul egyaránt oktathatnák az eljövendő rendőröket. /Farkas Réka: Magyar rendőrképzést Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

A Kovászna megyei rendős-főkapitány állítja, hogy beosztottjai 42 százaléka ismeri a magyar nyelvet. Korábban közölték, hogy a rendőrségi alkalmazottak mindössze öt-tíz százaléka nem román nemzetiségű. Magyar-tudásukat a rendfenntartók sikeresen titkolják. Magyarul ugyanis csak kivételesen szólalnak meg egyesek közülük. Sem a közlekedési rendőr, sem más nem fordítja magyarra a szót, miután kiderül, magyarral áll szemben. Inkább arra van eset, hogy a magyarként ismert rendőr mereven tartotta magát a többségi nyelvhez. /B. Kovács András: Sikeresen titkolják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

A ,,gyűlöletbeszéd” liberális körökben fogant szóösszetétel. Érdemes emlékeztetni a rendszerváltás utáni nacionalista román sajtóban megjelent magyarellenes, gyűlölettől fröcsögő, átkozódó, a magyarokat kollektív bűnösként megbélyegző, Ázsiába küldő írások tömkelegére. Aki 2005. december ötödikén Magyarországon Nemmel szavazott, az Nemet mondott a magyar nemzet összetartozására, Nemet mondott ezeréves közös történelmi múltunkra, hagyományainkra, a jelenben való együttműködésre, és Nemet mondott a jövőnkre, a magyarság kultúrnemzeti egységére. Nem szabad gyűlölni a diktatúrát, a megaláztatást, kisemmizést, nem szabad lázadni? Fejet kell hajtanunk, hajbókolnunk, vagy hízelgő ódákat kellene írnunk, lojalitásunkat bizonyítandó? S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig-élőknek, habzó szájúaknak, Magyarkodóknak, köd-evőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar? Nyugalom, liberális szellemiségű uraim és hölgyeim, nem a Háromszékben, nem a Hargita Népében jelentek meg ezek a sorok, Ady Endre írta őket, közel száz évvel ezelőtt! – fejezte be írását Papp Kincses Emese /Papp Kincses Emese: Szeressük egymást, gyerekek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

Április 7-én tartották a marosvásárhelyi regionális vízszolgáltató, az Aquaserv Rt. részvényeseinek közgyűlését. A botrányos gyűlésen felmentették tisztségéből Darabán Ottó vezérigazgatót, a helyére azonban nem a 97-es határozatban megjelölt Törzsök László Sándort nevezték ki, hanem Sergiu Horobetiu mérnököt, az Aquaserv Rt. alkalmazottját. Virág György, a megyei tanács képviselője szerint többrendbéli törvénysértés történt, ezért tiltakozásul elhagyta a termet. Csatlakoztak hozzá Segesvár, Székelykeresztúr és Radnót képviselői is. /-vagy-: Leváltották Darabán Ottót. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2009. április 8.

A véleménynyilvánítás szabadsága elleni merényletként könyvelik el a szászrégeni városatyák az ellenük folyó ügyészségi vizsgálatot. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a múlt héten vádat emelt Nagy András polgármester és a település összes tanácsosa ellen. A DNA azzal vádolja a régeni választottakat, hogy az elmúlt években két telekügyletben is megkárosították a várost. A vád szerint Nagy András javaslatára 2005-ben az önkormányzati testület 16 tagja olyan telekcserét hagyott jóvá, amelyből csak az érdekelt fél, a Prolemn Rt. nyert. A polgármester szerint a régió legnagyobb fafeldolgozó vállalatával, a Prolemnnel megejtett telekcsere mindenképpen a város javát szolgálja. Az ügyészség az értékbecslők szakvéleményét is figyelmen kívül hagyta, és azt sem vette számításba, hogy annak idején a prefektúra jogászai pozitívan bírálták el a tanácsi határozatot. /Szucher Ervin: Bíróság előtt a szászrégeni tanács. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2009. április 8.

Március 15-én sokan meghatódva nézték a városközpontban felvonuló huszárokat. Közülük az egyik, gidófalvi hagyományőrző, Kádár László állatorvos elmondta, célkitűzésük a magyar harcművészet minél szélesebb körben való megismertetése. Ennek érdekében Csillagőrző Egyesületet hoztak létre. Március 17-én reggel öt rendőr érkezett hozzá. Felszólították a birtokában lévő íjak és nyílvesszők megmutatására. A helyi őrsre kísérték, ahol már négy társa várakozott. A rendőrök közölték velük, hogy a birtokukban lévő íjak és a hozzá tartozó nyílvesszők fegyvernek minősülnek, ezért lefoglalják azokat. A lefoglalást rögzítő jegyzőkönyvben a rendőrök, a valóságtól eltérően, kiélezett hegyű nyílvesszőket említettek. A besorolást csak Kádár doktor észrevétele nyomán változtatták meg. Végül hagyományőrzőinknek írásban kellett nyilatkozniuk a fegyverek birtokába jutás időpontjáról és körülményeiről. Úgy tudták, törvényesen birtokolják a Magyarországon ajándékba kapott, nyílvesszőkkel ellátott íjakat. Akkor érdeklődésére a megyei rendőrségen közölték, hogy ezen eszközök tartása nem engedélyköteles. Most viszont iratcsomójukat az ügyészségre továbbították. Egy 2008-ban megjelent sürgősségi kormányrendelet bejelentéskötelessé tette ezek a birtoklását. A fentiek be nem tartása kihágásnak minősül, bírsággal, valamint a fegyverek elkobzásával büntethető. Európában a sportot, szórakozást vagy hagyományőrzést szolgáló eszközöket két országban minősítik fegyvernek: Romániában és Szerbiában. Vajon véletlen, hogy közvetlenül a nemzeti ünnep után csaptak le rájuk? Miért volt szükség a túlzott méretű rendőri erő felvonultatására néhány jóhiszemű ember ellen? Mi köze ehhez az ügyészségnek? A gidófalviak meghurcolásával a magyar nemzeti közösséget akarták megfélemlíteni. /Bedő Zoltán: Hagyományőrzők kálváriája (Fegyverkeznek a székelyek?). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

Az MPP által megfogalmazott kifogások miatt jövő hétre halasztották a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülését. A két testület eredetileg nagypénteken ült volna össze, de az időpont kiváltotta a polgáriak nemtetszését. A magyar történelmi egyházak számára ez kiemelten fontos nap, így nem szerencsés, hogy egy egyébként jelentős eseményt éppen ekkorra időzítettek – érvelt Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke sajnálja a történteket, a közös tanácsülés technikai előkészítésekor elkerülte figyelmüket, hogy a tervezett időpont éppen nagypéntekre esik. A közös tanácsülés egyik fontos napirendi pontja lesz, hogy a megyeközpont átadja a Háromszék Táncegyüttes finanszírozásának egy részét a megyei önkormányzatnak. /Farkas Réka: Elhalasztották az együttes tanácsülést (Az MPP tiltakozott). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

Bírósági úton próbálja visszaszerezni az árokaljai Bethlen-kastélyt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemtől a grófi család egyik leszármazottja. A magyar állampolgárságú Atzél Ferenc keresetet nyújtott be a Beszterce-Naszód megyei törvényszékhez, amelyben azt állítja: a grófi család rokonaként őt illeti meg a neobizánci stílusban épült kastély és az ahhoz tartozó 16,5 hektáros terület, amelyet jelenleg a Babes–Bolyai Tudományegyetem használ. /Pap Melinda: Visszakérik az árokaljai kastélyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2009. április 8.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban telt házas közönség hallgatta a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanárait, dramaturg szakon végzett diákjait, mondhatni diáktoborzót szervezett az intézmény az egyetem dramaturgia szakának népszerűsítésére. Lázok János színháztörténet-tanár az intézmény által szervezett konferenciákról mesélt, illetve a színi Symbolon című lapjáról, amelynek utolsó száma immár CD-lemezen is megjelent. Láng Zsolt elmondta, hogy Látó augusztus-szeptemberi, összevont száma mindig a színházról szól. Megjelentetnek színházról szóló tanulmányokat, de közölnek drámákat is. Csép Zoltán az egyetem www.szini.ro című honlapjáról szólt, /Nagy Botond: Színháztudomány- népszerűsítő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./


lapozás: 1-30 ... 1741-1770 | 1771-1800 | 1801-1830 ... 6811-6818




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék