udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 1771-1800 | 1801-1830 | 1831-1860 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. április 9.
Vladimir Voronin moldovai államfő azt állította, hogy a szomszédos Románia mesterkedése miatt törtek ki országában heves zavargások. Bukarest visszautasította a vádat. A kisinyovi vezetés közölte: vízumkényszert vezet be a román állampolgárokkal szemben. Ugyanakkor Románia moldovai nagykövetét és egyik tanácsosát nem kívánatos személynek nyilvánították, és kiutasították. Közben Kisinyov központjában április 8-án újra tüntetők gyűltek össze. Emil Boc miniszterelnök közölte: Románia nem tervez ellenlépéseket Moldovával szemben. Orosz kommentárok szerint Moldovában nincs forradalom, az ellenzék alaptalanul támadta meg a választások eredményét, és a történtekben része van Románia bizonyos köreinek is. A zavargásokba torkolló tüntetésekben román diákok is részt vettek és Románia és Moldova egyesülését követelő jelszavakat skandáltak – írta tudósításában az ITAR-TASZSZ. A román lapok egyhangúlag kiemelik, hogy a moldovai hatóságok ellenőrzésük alá vonták az elektronikus és az írott médiát, így a legtöbb információ az ottani eseményekről az interneten keresztül érkezett. A moldáv fiatalok a közösségi és a videómegosztó portálokon keresztül tájékoztatták a közvéleményt az eseményekről. /Elmérgesedőben a Románia és a Moldova közti viszony. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2009. április 9.
Az előzetes letartóztatásban levő Gigi Becali milliomos üzletember, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke elfogadta Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének korábbi felajánlását, így a második helyet foglalja el a PRM vezetője mögött az alakulat európai parlamenti listáján. Tudor és Becali korábban többször keveredett éles szóváltásba, minden adandó alkalommal káromló szavakkal illeték egymást. „Zsák a foltját megtalálta” – jellemezte Markó Béla RMDSZ-elnök a Gigi Becalinak a Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti listáján való indulása nyomán kialakult helyzetet. /Egyesült erejű szélsőjobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./2009. április 9.
A Boc-kabinet elfogadta azt a kormányhatározatot, amely korlátozná a jövedelemhalmozást a közszférában, ezáltal választás elé állítva azokat a nyugdíjasokat, akik korábbi szakmájukat közintézményekben űzik. Az elfogadott törvényt csak az országos átlagbér (1693 RON) fölötti nyugdíjakra alkalmazzák, de Emil Boc miniszterelnök megnevezett még egy pár társadalmi kategóriát, amelyek felmentést kapnak e megszorítás alól. „A tanárok, orvosok, színészek és a fogyatékos személyek gondozói nem esnek a törvény hatálya alá” – fejtette ki a miniszterelnök. /M. Á. Zs. : Luxusnyugdíjstop. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./2009. április 9.
Április 7-én a közösségi és kisebbségi jogok kérdéskörének és megbeszélésével folytatódott Pristinában az Európai Parlamenti–Koszovói Interparlamentáris Találkozó. A koszovói kisebbségi közösségek helyzetéről a pristinai parlament képviselői nyújtottak tájékoztatást. Hozzászólásában Tőkés László mélységes együttérzését fejezte ki a tömeggyilkosságokat, háborús bűntetteket elszenvedett koszovói albán közösség iránt. Becsey Zsolt EP-képviselő a koszovói albánok és a vajdasági kisebbségek helyzete között vont párhuzamot – egyenlő mérce alkalmazását igényelve valamennyi kisebbség esetében. Tőkés László rámutatott, hogy miközben Koszovó kisebbségeinek „közösségi jogokat” és messzemenő autonómiát biztosítanak – ezzel szemben Romániában és európai szinten kizárólag „a kisebbségekhez tartozó személyek” egyéni jogairól szól a politikai diskurzus. Ennek kapcsán Doris Pack képviselőasszonyt és az EP-küldöttséget felkérte, hogy – a kettős mércét kiiktatva – járjanak közben a kollektív kisebbségi jogok európai elismertetése érdekében. Doris Pack éles hangon utasította vissza az erdélyi és a koszovói kisebbségi viszonyok párhuzamba állítását. Szerinte Koszovó helyzete „teljességgel sajátos és egyedi esetnek számít”. /Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája: Szóváltás Tőkéssel Pristinában. Koszovó nem Erdély. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./2009. április 9.
Tőkés András, a Magyar Polgári Párt alelnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, nem a pártot, hanem a párt elnökét kell megreformálni. Bírálta a nemrégiben lezajlott kongresszuson történteket, továbbá azt, hogy a párt nem fogadta el az európai parlamenti választási listán nekik felkínált negyedik helyet. Tőkés András találkozott Szász Jenő elnökkel, de nem tudták egymást meggyőzni, arról, hogy a szavazás szabályos volt. A kongresszuson ugyanis, nem csak a 144 küldött, hanem további 285 résztvevő is szavazott. Tőkés András alelnök elmondta, hogy a kongresszus ügyét április 15-én nyújtják be a bukaresti bíróságra. /Mezey Sarolta: Nem az MPP-t, az elnökét kell „megreformálni” = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./2009. április 9.
Szerencsétlennek és sértőnek nevezte Tamás Sándor szóhasználatát Tulit Attila, az MPP háromszéki frakcióvezetője. A Székelyföld-tábla felállítását megvétózó bírósági döntés után a megyei tanács elnöke azt nyilatkozta, ,,többet nem bohóckodnak”, nem tervezik több tábla felállítását, helyette reklámpannókat helyeznek ki a megyehatárokra. /Farkas Réka: Nem bohóckodás a Székelyföld-tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./2009. április 9.
A Szamosba dobott virágkoszorúkkal tisztelegtek a kolozsvári romák a holokauszt roma áldozatainak emléke előtt április 8-án, a romák világnapján. A kincses városi romák ezenkívül táncbemutatókkal és folklórműsorral csatlakoztak a több országban zajlott világnapi rendezvényekhez. /F. H. : Virágkoszorúk a romákért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./2009. április 9.
A délutáni oktatási program bevezetésében látja a megoldást a pedagógusok katedráinak megtartására és a diákok tehermentesítésére Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. A sajtótájékoztatón bemutatták a megújult Magyar Közoktatás folyóirat első számát is. A Magyar Közoktatás főszerkesztője Kiss Judit. /Fleischer Hilda: Délutáni iskolát javasol az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./2009. április 9.
Új miniszterelnök helyett új parlamenti választások kiírását követeli Magyarországon 69 közéleti személyiség, akik az erről szóló nyilatkozatukat április 8-án ismertették. A dokumentum aláírói között van mások mellett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés korábbi elnöke, Zlinszky János, az alkotmánybíróság egykori tagja, Czakó Gábor és Lányi András író, Elek István közíró, Fábry Sándor humorista, Gazsó Ferenc és Granasztói György egyetemi tanár, Hankiss Elemér szociológus, Makovecz Imre építész, Schäffer Erzsébet újságíró, valamint Schneller István, Budapest volt főépítésze. Az aláírókhoz a Professzorok Batthyány Köre testületileg csatlakozott. Azért követelik a jelenlegi országgyűlés feloszlatását, hogy ne a színfalak mögött alkudozó pártok adjanak ismét kormányfőt az országnak, és hogy az adósságválságot a kormány ne használhassa az ország kiárusítására – áll a nyilatkozatban, mely szerint az új választások kiírása a jogállam rendjébe vetett bizalom helyreállításának első feltétele. /Előrehozott választásokat követelnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./2009. április 9.
A szentegyházi erdőtulajdonosok elkeseredetten mutatták a derékig érő csutakokat, a szerteszét hagyott fahegyeket, a derékba vágott szálfák maradékait. A tolvajoknak csak a fa „ereje” kellett, csak a legértékesebb részét vitték el. Ez történik szinte minden éjjel. Legkevesebb 30-40 köbméter fa tűnik el egy-egy ilyen akció során – panaszkodtak a kárvallottak. Ez a rész illegális fakitermelési „forró pont” – ahogyan a megyei csendőrparancsnok jellemezte Szentegyházát, a falopás megállítása máig sem sikerült. Az erdőtulajdonosok az összes elképzelhető hivatalt felékeresték. Aki megpróbálta maga megvédeni erdejét, alaposan helybenhagyták. Gyúlt már fel a településen bosszúból szénakazal, gazdasági épület, a szóbeli fenyegetések pedig mindennaposak. /Hompoth Loránd: Erdőtulajdonosok kutyaszorítóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./2009. április 9.
Románul, magyarul és németül olvasható az Olt folyó megnevezés azon a táblán, amelyet egy többnyelvűségért küzdő civil szervezet önkéntesei helyeztek el Csíkszereda nyugati kijáratánál lévő Olt híd mellett, valamint a zsögödfürdői hídnál. Azt mondják, hogy hasonló kezdeményezések még voltak: Nagyváradon is elhelyezték valakik a Kőrös folyó nevét tartalmazó kétnyelvű táblát, de rövid időn belül a magyar megnevezést kivágták. /Forró-Erős Gyöngyi: Olt folyó – három nyelven. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./2009. április 9.
Berúgta a szerkesztőség ajtaját, és megfenyegette a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó hetilap újságíróit egy férfi, aki amiatt háborodott fel, hogy a megyei terjesztésű lap februárban híranyagot közölt egy bűnszövetkezet leleplezéséről. Mint kiderült, az ügyben a férfi egyik hozzátartozója is érintett volt. A Székely Hírmondó az inkriminált cikkben arról írt, hogy három Kovászna megyei, illetve egy bukaresti fiatal 9,5 millió lejt lopott el a Domo Retail Rt. számlájáról. Az ügyről azt követően jelent meg tudósítás, hogy a megyei rendőrség sajtótájékoztató keretében jelentette be a nyomozás eredményeit, illetve a bűnbanda tagjainak letartóztatását. /Bartos Lóránd: Botrány a Székely Hírmondónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./2009. április 9.
Születésének századik évfordulója alkalmával a Kolozsváron is szolgáló Jakab Antal püspökre emlékeztek, Marton József pápai káplán, egyetemi professzor tartott előadást a püspök életútjáról. Jakab Antal 1929-ben kerül a gyulafehérvári szemináriumba, 1934-ben Majláth Gusztáv Károly megyéspüspök pappá szentelte. Jakab Antal Rómában egyházjogon végzett. 1951-től titkos ordináriusként, azaz egyházmegyei kormányzóként tevékenykedett, majd letartóztatták, s tizenhárom évet raboskodott. 1964-ben történt szabadulása után egy évig nem juthatott lelkészi munkához, s csak 1967-től térhetett vissza a teológiára tanárnak. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék püspökké, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte. A megemlékezési rendezvényen Laczkó Vass Róbert színművész ez alkalomra írt beszédét olvasta fel. Jakab Antal 1980–1990 között vezette püspökként a gyulafehérvári egyházmegyét, majd nyugalomba vonulása után, 1993-ban hunyt el. /N. -H. D. : Jakab Antal püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2009. április 10.
A moldovai kommunista hatóságok durva megtorlási eszközökkel próbálják rendre utasítani a kormányellenes lázadások résztvevőit. Eddig körülbelül 200 személyt vettek őrizetbe, miután a moldovai főügyészség „államcsínykísérlet” címén eljárást indított a parlamentet és az elnöki hivatalt elfoglaló fiatalok ellen. Cristian Diaconescu román külügyminiszter tájékoztatást kért a moldáv hatóságoktól, hogy az őrizetbe vett személyek között hány román állampolgár van. Az Európai Unió a Romániával való normális diplomáciai kapcsolatok helyreállítását kérte Chisinautól. Cristian Diaconescu külügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős biztosánál tett panaszt amiatt, hogy a moldovai hatóságok több külföldi újságírót – közöttük románokat is – akadályoztak munkájuk végzésében. /Őrizetbe vették a moldovai lázadókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2009. április 10.
Brüsszelben lobbizás kezdődött azért, hogy Románia szerepét felértékeljék a kommunizmus elleni harcban, ennek keretében nekimentek az „örök ellenségnek”, Magyarországnak. Adrian Severin vezetésével a napokban Politikai stabilizáció Kelet-Közép-Európában, a Szovjet Magyar Köztársaság bukása címmel nemzetközi konferenciát tartottak Brüsszelben. Az 1919-es román megszállás okozta pusztítás, nyugati megfigyelők szerint is, csak a tatárjáráséval mérhető: Magyarországon leszerelték a gyárakat, kiürítették a készáru- és nyersanyagraktárakat (csupán gyapjúból több száz vagonnal küldtek haza!), elhajtották az igás és haszonállatok százezreit, még a vetőmagnak félretett gabonát is rekvirálták. Ionel Bratianu mondta 1920. július 1-jén a román képviselőházban: „Nem nyugodhatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, míg Magyarországban az életképesség szikrája is van, nem érezhetjük magunkat biztonságban. ” És valóban nem nyugodnak. Budapesti látogatásakor Basescu elnök élesen visszaverte Sólyom László székelyföldi autonómia-igényét. /Sike Lajos: Stabilizálni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2009. április 10.
A koldulásra kényszerített gyerekek számára elhelyező központ kialakítását tervezi Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád. Az önkormányzat partnerséget kötne a megyei gyermekjogvédelmi igazgatósággal, és a felújított épületben helyet biztosítana számukra is. „Egyre több koldus jelenik meg a városban, sajnos többségük kiskorú, és nem sepsiszentgyörgyi. Java részük a közeli Előpatakról, Hetéből és Árapatakról származik – mondta el Antal Árpád. – Ez egy jól megszervezett társaság. A szülők elbújnak, míg a gyerekek begyűjtik a pénzt, aztán odaviszik a felnőtteknek. /Kovács Zsolt: Intézet a kiskorú koldusoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2009. április 10.
Bíróságon akarja érvényteleníteni a sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató kinevezését Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács egy feljelentést követően diszkriminatívnak minősítette a megyei tanács által meghirdetett versenyvizsgát a megyei könyvtár igazgatói posztjáért, mivel ahhoz a magyar nyelv ismeretét is kérték. Tamás Sándor tanácselnök bíróságon fellebbezte meg a testület döntését, de elutasították keresetét. Ezt követően Codrin Munteanu prefektus a Közigazgatási Bíróságon kérte a versenyvizsga eredményének érvénytelenítését, diszkriminációra hivatkozva. Tamás Sándor kijelentette, nem érvénytelenítik Szonda Szabolcs igazgatói kinevezését, hiszen a Diszkriminációellenes Tanács döntése semmire se kötelezi az önkormányzatot. /K. Zs. : Bírósági per igazgatóváltásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2009. április 10.
Idén kilenc millió eurót utalnak ki a megyei utak rehabilitálására Hargita megyében, jelentette be Borboly Csaba megyei tanácselnök, hozzátéve, a munkálatokat a megye költségvetéséből, valamint kormánypénzekből finanszírozzák. /Kilencmillió euró a Hargita megyei utak rehabilitálására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2009. április 10.
Nem igaz, hogy ellenzékből nem lehet eredményeket elérni, csak így nehezebb. Gyakran kell Bukarestbe járni, hisz sok mindent ott lehet elintézni, például a kicsikart miniszteri ígéreteket behajtani. E célból járt Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester Vasile Blaga területfejlesztési miniszternél, nem tértek haza üres kézzel. Kovászna megye 16,7 millió lejes hitelkeret megnyitására kapott ígéretet, ebből 7,27 millió lej költségvetési hitel, a pénz többi részét a második félévben kapják meg – közölte Tamás Sándor. A kormányprogram vízvezetési fejezetében hatmilliós támogatásra kapott garanciát Háromszék. A pénzből elsősorban a tartozásokat kell kifizetni, illetve a megkezdett munkálatokat folytatni. Sepsiszentgyörgy polgármesterének szerényebb eredményekkel kellett ezúttal beérnie, számtalan kérése közül kettő teljesült: a Domb utcai, földrengés által megrongált tömbházak felújítási terveinek elkészítésére hetvenezer lejt, a Mikes Kelemen utcai szociális otthon befejezésére 51 ezer lejt kap a város. /Váry O. Péter: Ösvényt vernek Bukarestbe (Miniszteri ígéretek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./2009. április 10.
Egy-egy órát tüntet csütörtökönként a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke, így akarja felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföldön még mindig körülményes a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban. Embertelenség, törvénytelenség, jogtiprás. Ez áll Veress Dávid tábláján. Veress Dávid követeli, hogy az intézmény bejáratnál jól látható helyen tüntessék fel, bárki igényelhet tolmácsot. Azt is kéri: fogadják el az anyanyelven írt beadványokat, az idézést kétnyelvű nyomtatványra írják, a tárgyalásra várakozókat pedig anyanyelvükön hívják a terembe, a kihallgatások anyanyelven történjenek és a tanúvallomások jegyzőkönyvét is fordítsák magyarra, mielőtt azt aláíratják. – A romániai törvénykezés már az alkotmányban biztosítja ezt az anyanyelv használati jogot – reagált a tüntetésre Kardalus Erika, a Hargita megyei Törvényszék szóvivője. A Hargita megyei Törvényszéken a 15 bíró közül öt magyar anyanyelvű. A Csíkszeredai Bíróság öt bírója közül pedig ketten magyarok. Kardalus Erika szerint a román kollegáink száz százalékos jóindulattal viszonyulnak a magyar nyelv használatához. Elismerte, hogy a hivatalos nyomtatványok csak román nyelvűek, de azt mondja, ezen nem tudnak segíteni. Duna Televízió. /Tüntetés az anyanyelv bírósági használatáért. = Erdély. ma. ápr. 9./