udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1381-1410 | 1411-1440 | 1441-1470 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 11.
Ki képviselje az erdélyi magyarokat?
Erdélyi összmagyar választáson jelöljék ki a romániai választásokon induló magyar jelölteket és listákat - javasolja Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt egyik kezdeményezõje. Az új magyar párt hivatalossá válását várhatóan két hét múlva hirdeti ki a bukaresti törvényszék.
Az Erdélyi Magyar Néppárt május 5-én kérelmezte a bejegyzését a bíróságon. Zatykó Gyula párt kinevezett régióelnöke elmondta, a román választási törvény huszonötezer aláírást ír elõ, a párt azonban 29 268 aláírást tett le 19 megyébõl és Bukarestbõl.
Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egységes erdélyi választást szorgalmazott. Zatykó Gyula azt mondta, át kell világítani az erdélyi magyar társadalmat és készíteni kell egy választási regisztert, majd az összes magyar politikai résztvevõvel egy elõválasztást rendezni, amelynek az eredménye alapján egy szervezet egységesen képviselné a magyarok érdekeit. Ez hasznos lenne azért is, mert például egy önkormányzati választáson nem fordulna elõ, hogy két magyar szervezet egymással szemben verseng - mondta Zatykó Gyula.
Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is negatívan reagált erre a felvetésre, Zatykó Gyula szerint azért, mert az RMDSZ félti a parlamenti monopóliumát, és az MPP sem örül az Erdélyi Magyar Néppárt létének.
Zatykó Gyula elmondta: a párt szeretne minden magyart megszólítani, de a legfontosabb céljuk, hogy elérjék azt a mintegy 600 ezer embert, akik elvesztek a szavazati térben: hiszen míg 1990-ben több mint egymillió ember adta le a szavazatát az RMDSZ-re, addig 2008-ban már kevesebb mint 400 ezren.
Kossuth Rádió
Erdély.ma2011. május 11.
Az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári sajtótájékoztatója
?sszefogás, együttmûködés, munkamegosztás - ezek az Erdélyi Magyar Néppárt jelszavai, mi ebben gondolkodunk. Nem váltópártot alapítunk, hanem a lemorzsolódott erdélyi magyar politikai közösséget akarjuk újraépíteni - ezt Toró T. Tibor az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes öttagú vezetõtestületének elnöke fogalmazta meg szerdán, május 11-én a párt ideiglenes elnöksége Közép-Erdélyért felelõs koordinátora, Gergely Balázzsal, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöke, Csigi Leventével tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján. Toró T. Tibor bejelentette, az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzésérõl május 26-án, csütörtökön lesz az elsõ tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken. A kezdeményezõk május 5-én adták át a Bukaresti Törvényszéken a pártbejegyzéshez szükséges közel 30 ezer támogató aláírást.
Toró T. Tibor visszautasította azokat vádakat, miszerint az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása történelmi tévedés volna, s hogy az alakuló párt külföldi közpénzekbõl jönne létre. Az RMDSZ politikai alelnöke feljelentés-ízû nyilatkozatában ugyanazokat a vádakat fogalmazta meg velünk szemben, amelyeket az elmúlt húsz évben a Szövetségrõl állították a román nacionalista pártok képviselõi - mondta az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöke, majd így folytatta: az RMDSZ vezetõinek be kell látniuk, hogy az eddigi hegemonisztikus politizálás nem tartható és az Erdélyi Magyar Néppárt nem ellenfél, hanem társ.
Toró T. Tibor emlékeztetett: az RMDSZ-ben nem jött létre a politikai pluralizmus, e történelmi mulasztás következménye, hogy ma a romániai magyar politikában több szereplõ is jelen van - tette hozzá Toró T. Tibor.
Toró T. Tibor közölte: az Erdélyi Magyar Néppárt támogatja Tõkés László elképzelését az önkormányzati választások elõtti belsõ választások megtartásáról. A közösség, vagyis a nép döntse el az arányokat, és akkor ilyen felállásban mehetünk jogérvényesítésért Bukarestbe, Budapestre vagy Brüsszelbe - mondta Toró T. Tibor. Toró T. Tibor reményét fejezte ki, hogy többen vannak, akik így gondolják, és kevesebben, akik továbbra is a hegemonisztikus politikában gondolkodnak.
Gergely Balázs bejelentette: mivel az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségében vállalt feladatkörét összeférhetetlennek tartja a Demokrácia Központok országos igazgatói megbízatásával, utóbbiról szerdán lemondott. Hozzátette: Kolozs megyében a 2000. évi közel 70 ezerrõl 2008-ban 35 ezerre csökkent a magyar szavazatok száma, ennek okai pedig nem az elvándorlásban, hanem Tõkés Lászlónak az RMDSZ 2003. februári, szatmárnémeti kongresszusán történt félreállítása által okozott törésben, a funári korszak s az ezzel járó spontán mozgósító hatás megszûnésében, valamint a megyei érdekképviselet tehetetlenségében keresendõk. A valamikori közel egymillióról 350-400 ezerre apadt a romániai magyar szavazók száma, mi a lemorzsolódott 600 ezer szavazót akarjuk megszólítani és visszahozni a politikai életbe. Ez a fõ feladatunk és felelõsségünk - tette hozzá Gergely Balázs.
Csigi Levente elmondta: Kolozs megyében Kolozsvár mellett Széken, Körösfõn, Tordaszentlászlón, Mérában, Várfalván és Magyarvistában sikerült jelentõs számú támogató aláírást gyûjteni. Kolozs és Fehér megyében nagyjából zökkenõmentesen zajlott az aláírásgyûjtés, Hunyad megyében azonban az RMDSZ helyi vezetõi burkoltan megfenyegették az aláírásgyûjtõket.
Erdély.ma2011. május 11.
Stagnál a háromszéki diáklétszám
Se nem nõ, se nem csökken õsztõl a mostani tanévhez viszonyítva a háromszéki tanulók létszáma, ez derül ki a tanügyminisztérium által a 2011-2012-es tanévre jóváhagyott beiskoláztatási tervbõl. Az új tanügyi törvény által elõírt legfontosabb változtatás, amely az I. osztály elõtti elõkészítõ csoportra vonatkozik, csak a 2012-2013-as tanévtõl lép érvénybe.
Idén õszre összesen 9100 helyet osztottak le az óvodásoknak, az elemi osztályokba közel 10 ezer kisiskolást várnak, a gimnáziumi osztályokba kevéssel több mint 9 ezret. A kilencedik osztály tekintetében a következõ tanévben Kovászna megyében 78 osztályt indítanak, ez 2340 diákot jelent. A legtöbb, szám szerint 39 kilencedik osztály mûszaki irányultságú, 30 általános líceumi, 9 pedig szakirányítottságú (vokacionális) osztály. Esti tagozaton két osztályt indítanak - közölte Keresztély Irma megyei fõtanfelügyelõ.
Másfél év múlva, azaz a 2012- 2013-as tanévtõl kezdõdõen bevezetik az elõkészítõ osztályt is, így az elemi képzés öt évbõl fog állni. Ekkor azok a gyerekek, akik 2006- ban születtek, kötelezõ módon elõkészítõ osztályba lesznek beírva. Ez az intézkedés 2688 kisdiákot érint, így összesen 177 elõkészítõ osztály fog indulni. Keresztély elmondta, hogy az iskolaigazgatók visszajelzései szerint lesz elegendõ hely ezeknek az osztályoknak, azonban a fõtanfelügyelõ szerint ez még kérdéses, hiszen csak Sepsiszentgyörgyön 28 felkészítõ osztály indul, és ebbõl mindössze három fog óvodában mûködni, a többi 25 az amúgy is teremhiánnyal küszködõ iskolákban kell helyet kapjon. Lévai Barna
Székely Hírmondó
Erdély.ma2011. május 11.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közleménye
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) 2011. május 4-én felkérést kapott a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt-tõl az általuk meghirdetett Szülõföldön magyarul címû pályázat lebonyolítására. A pályázat óvodások és iskolások nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatására, illetve hallgatói támogatás igénylésére vonatkozik.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 20 éve a magyar tannyelvû óvodai, elemi és középiskolai oktatás szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Négy területi oktatási központtal (a csíkszeredai Székelyföldi, a szovátai Teleki, a kolozsvári Gál Kelemen és a nagyváradi Partium) és 16 megyei szervezettel fogja át az ország magyar tannyelvû oktatási intézményhálózatát. Céljai közé tartozik a romániai magyar tannyelvû oktatás minõségi fejlesztése; pedagógusainak széles körû, igényes és magas szintû továbbképzése.
Az RMPSZ a 2002-ben induló Szülõföldön magyarul támogatás pályázatának elsõ lebonyolítója volt, fejlett infrastrukturális háttere és adatbázisa megfelelõ az idén meghirdetett pályázat lebonyolításához is. A 2010-2011-es tanévre vonatkozó Szülõföldön magyarul nevelési, oktatási, tankönyv és taneszköz támogatás pályázati csomagját (a kinyomtatott pályázati adatlapot és pályázati útmutatót tartalmazó, a pályázati iroda címével ellátott válasz- borítékban) szövetségünk megyei szervezetei bevonásával juttatja el az érintett pályázókhoz. A megyei szervezetek maguk alakítják ki azt a stratégiát, amely által a leggyorsabban és a leghatékonyabban tudják kézbesíteni a pályázati adatlapokat. Errõl értesítik az érdekelteket.
A pályázati adatlap letölthetõ a www.rmpsz.ro vagy a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapokról is.
A kitöltött pályázati adatlapot a szükséges mellékletekkel a pályázó szülõ a Teleki Oktatási Központ címére küldi be postai úton, ajánlott levélben (scrisoare recomandata) legkésõbb június 30-ig(postabélyegzõ dátuma). Postacím: 545500 Szováta, Rózsák útja, 147. sz.
Az adatokat ott összesítik, és továbbítják a pályáztatónak. Az RMPSZ tehát csak a pályázat lebonyolításával foglalkozik, nem osztja szét a támogatási összeget a jogosultaknak sem postán, sem banki átutalással.
A benyújtott pályázatok alapján a támogatás elnyerésérõl és a kifizetés módjáról a kiíró Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt dönt. Errõl postai úton értesíti a pályázókat.
Erdély.ma2011. május 11.
Ellenõrzés a Demokrácia Központoknál
Több Demokrácia Központban tartott vizsgálatot múlt héten a pénzügyõrség, kolozsvári központi székházukban és néhány vidéki irodában ellenõrizték a dokumentumokat - erõsítette meg a hírt Gergely Balázs, a Demokrácia Központok igazgatója.
Kolozsváron három napig tartott az ellenõrzés, átvizsgálták a pénzügyi jelentéseket, iratokat, a könyvelést, de mindent rendben találtak. Szívélyesek voltak, büntetést nem szabtak ki - mondotta Gergely Balázs, aki szerint nem érdemes azon gondolkodni, hogy ki küldte fejükre a pénzügyõröket. Véleménye szerint szokványos vizsgálat volt, olyan, amilyet számos cégnél, alapítványnál, egyesületnél végeznek. Mûködésük elsõ percétõl úgy dolgoztak, hogy tevékenységük semmilyen szempontból ne legyen kifogásolható - fejtette ki a Háromszék érdeklõdésére. Azt is kiemelte, a hatóságok csak a pénzügyi dokumentumokat ellenõrizték, nem is akartak, de nem is jutottak hozzá az állampolgárságot igénylõk személyi adataihoz, nem vizsgálták azt sem, ki írta alá, és miért az új Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges támogató íveket - hangsúlyozta. Szász Jenõ, az MPP elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön úgy értékelte, a kormányon levõ RMDSZ küldte a Demokrácia Központok nyakára az ellenõröket, meg akarják akadályozni az új párt hivatalossá válását, hasonlóan járnak el, mint 2004-ben, amikor a Magyar Polgári Szövetség választási indulását gáncsolták el. Elmondta, a múlt hónapban az MPP-nél is jártak a választási hatóság ellenõrei, átvizsgálták az összes dokumentumot.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 11.
Magyar-magyar iszony, vagy közös fellépés
A cím nem elírás, nem véletlenül írtam magyar-magyar viszony helyett magyar-magyar iszonyt. Az ijesztgetésnek, félelemkeltésnek is minõsíthetõ kifejezést azért használom, mert az új politikai helyzetben, amennyiben a három romániai magyar párt, az RMDSZ, az MPP és most bejegyzési procedúra labirintusában bolyongó EMNP képtelen lesz már a jövõ évi helyhatósági választásokon közös jelölteket állítani, és egységesen ezekre szavazni, iszonyatos veszteséget könyvelhetnek el valamennyien.
A félre- és mellébeszélések helyett próbáljuk elõbb szemügyre venni azokat a belsõ folyamatokat, amelyek a hazai magyar politikai életben, a politikai preferenciák világában bekövetkeztek, és felerõsödésük máris valóság, társadalmi térnyerésük pedig a továbbiakban elõre borítékolható. A romániai magyar közélet a két évtizeddel ezelõtti (89-90-es fordulat utáni) állapothoz képest szétesett, szétforgácsolódott, és majdnem általánosnak minõsíthetõ kiábrándultságba és közönybe süllyedt. Ezt a folyamatot a magyarság közképviseletének veszélyeztetettsége felõl nézvést jól illusztrálja a magyarok választási kedvének lekonyuló grafikai görbéje.
Az okok firtatása helyett most csupán jelezzük, hogy az RMDSZ és az MPP kölcsönös és személyekre is szabott lejáratása megtette hatását. Helyben és országos, illetve erdélyi szinten egyaránt. A kölcsönös önkormányzati betartások és kakaskodások a ritka kivételektõl eltekintve a közképviselet minõségét rontják, és a közjó érvényesülését akadályozzák. Ez az erdélyi és a Kárpát-medencei politikai légköri magasságokban is uralkodó folyamat a helyi politikai élet alakulásának, illetve romlásának fõ oka. A helyzet eldurvulását és elmérgesedését érzékeltetik az internetes és a papíralapú kiadványok álneves kommentárjai, amelyek a vádaskodás, a szitkozódás és a fenyegetõ átkozódás szintjére süllyesztették a véleményformálást.
E negatív folyamatok következménye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Tõkés-féle párt, azaz az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának szándéka és megvalósult ténye. ?s hogy a mellé- és félrebeszéléseknek elejét vegyük, egyik legutóbbi Tõkés-interjú alapján szögezzük le a következõket: - Már a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László, elõválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát állítana - olvashatjuk a Krónikának adott interjúban. Eme újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben - állapítja meg Tõkés László.
- Az EMNT választási koalíciót, azaz közös jelöltállítást javasol a helyhatósági választásokra és a parlamenti képviselõk jelölésére is. Ebben máris partnere a Székely Nemzeti Tanács. Ellenzõje Szász Jenõ személyében az MPP, amely az RMDSZ ellen szövetkezne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenõ szerint a romániai magyarság 80 százaléka nem akar új pártot. Sértés ne essék, de a politikai környezet ismeretében ez légbõl kapottnak tûnik, mondhatott volna kilencven százalékot is.
- A közös jelöltállítás kérdését, egyelõre, mellékvágányra tolja az RMDSZ csúcsvezetése is. Ennek nem csak a rivális Tõkés-párt megjelenése az oka, hanem a magyarországi nemzetpolitikában bekövetkezett markáns stratégiai változás is. Az RMDSZ-nek, kétségtelen, erdélyi szinten kiépült szervezeti hálózata van. A helyi önkormányzati képviselõk, a polgármesterek többsége az RMDSZ színeit képviseli. A mögöttük lévõ, õket támogató tömegbázis viszont fellazult, elbizonytalanodott, kiábrándult. Az összefogás szükségessége maradéktalanul a szórványban érvényesül, ahol elképzelhetetlen a tanácsi, adott esetben polgármesteri képviselet megszerzése. - Az RMDSZ csúcsvezetése egyelõre sérelmi politizálást gyakorol. Ebben minden egymáshoz közeledést ellehetetlenítenek egyes - manipulálható - politikusi, és fõleg újságírói túllihegések. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellenzi ugyan az új párt létrehozását, de ennek bejegyzését nem próbálja megóvni, ami realitásérzékre vall, hisz ezzel csak tovább rontaná az RMDSZ közösségi megítélését. Az RMDSZ sérelmi politizálására érdemes kitérni, mert ez a magyar-magyar kapcsolatok végzetes megromlásához vezethet. Az RMDSZ politikai monopolhelyzetének elvesztését bizonyos újságírói reagálások ellenségeskedéssé torzítják, az anyaországban Gyurcsány és a szellemében tovább élõ SZDSZ Orbán-ellenes indulatait plántálják át Erdélybe, negatív minõsítési kampányukban már-már Jan Slotát, C. V. Tudort is túlharsogják.
A magyar nemzetpolitika gyökeres átalakulása erdélyi kivetítõdésének elsõ jele az RMDSZ kiépült, tehát meglévõ struktúrájának mellõzése volt, amikor a könnyített eljárású állampolgári honosítás hatalmas munkájának elvégzésére az RMDSZ-tõl független hálózatot hozott létre, s kialakította a demokrácia központok ernyõjét. Az RMDSZ és az MPP is ragaszkodott a honosítás lebonyolításában való részvételhez, saját szolgálatait is felajánlotta, és hellyel-közzel gyakorolta is, jól érzékelve, hogy a demokrácia központok hálózatának kiépítése az EMNT malmára hajt üdítõen friss vizet, hisz a Gyurcsány-garnitúra nemzetrészeket magyarságból kitagadó üzelmei a határon túli magyarok körében általános ellenérzést váltottak ki. Erre gyógyír a könnyített visszahonosítás.
Ezt a lépést követte az ugyancsak az RMDSZ struktúrájához tartozó státusirodák megszüntetése. Ezeknek a gyakorlati szerepük egykori küldetésük teljesítése után, az igények csökkenésének arányában beszûkült, de megszüntetésük újabb jele volt az RMDSZ-monopólium csorbulásának. A monopolhelyzet leépítésének legátfogóbb intézkedése az iskolai támogatások lebonyolításának és folyósításának a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség hatáskörébe való visszautalása volt. Hangsúlyozom a visszautalást, amirõl a hazai kommentálók gyakran megfeledkeznek, mert eredetileg ez a feladatkör az elsõ Orbán-kormány idején az RMPSZ hatáskörébe tartozott, s a Medgyessy-Gyurcsány-éra húzta ki a külhoni magyarok eme szimpátia-szõnyegét a civil szervezet alól. A támogatások folyósítása Kárpát-medence-szerte mintegy egymillió-hatszázezer óvodást, iskolást és egyetemistát érint. Az egyébként jól mûködõ Iskola Alapítvány - elnöke éppen Kelemen Hunor - mellõzése ezért a legfájdalmasabban érinti az RMDSZ-vezetést.
Mindezt úgy is lehet minõsíteni, mint valami törlesztést a magyar kormányzat részérõl az RMDSZ-körökben máig is hangoztatott, a magyarországi politikai pártokkal való egyenlõ távolságtartás doktrínája miatt, amely, mondjuk ki: az erdélyi magyar fülnek nyilallóan fájdalmas, ha a Gyurcsány-éra nemzetrészeket kirekesztõ manõvereire gondolunk. A magyar kormányzat nem tesz egyebet, mint maga is alkalmazza a pártokkal való kapcsolattartásban az egyenlõ távolságtartást civil szervezetekre alapoz, s ezzel az RMDSZ monopolhelyzetét szûkíti.
Egyébként szögezzük le: minden ellenkezõ híresztelés ellenére Tõkés László fontosnak tartja az erõs parlamenti képviseletet, mindazokkal szemben, akik ezt valami ezoterikus mellénybe gombolkozva fölöslegesnek és inkább ártalmasnak, mint hasznosnak mondják. A képviselet biztosítását viszont a három párt és az EMNT összefogásában, közös jelöltállításban látja minden idõkben. Az RMDSZ-nek pedig, tetszik, nem tetszik, a múltbéli sérelmek ellenére - ez egyébként mindkét féllel megesett - meg kell állapodnia az együttmûködésben. Ez a kapu minden más elõjelû nyilatkozat ellenére nyitva áll. ?s precedensként nagy nyomatékkal esik latba a sikeres EP-választás.
Csak a pártok közötti viszonyrendszer újragondolása biztosíthatja a parlamenti képviselet, az autonómiateremtés sikerét, és nem a tömeg felhajtóereje nélküli hõzöngés, autonómiát papolás. Az elõválasztások idején a jobbító szándék és ennek megvalósítási képessége álljon versenybe, s a gyõztes mindent vigyen minden párt egységesen adja rá a voksát. A jelenlegi magyar kormányzat és az európai képviselet számunkra kegyelmi idõszakot biztosított, most kell élnünk ezzel a lehetõséggel, s akkor a pártok közötti viszony nem válik iszonnyá.
Sylvester Lajos
H2011. május 11.
A karaván halad (Sarkos szavak)
Jellemzõ a mai(?) magyar politikai közéletre: ha nemzetpolitikai kérdésrõl van szó, az elsõ felvetés mindig errõl szól: jó ez a kormánypártnak? Az ellenzéknek? A határon túliaknak? A palesztin-izraeli konfliktusnak? Vagy a szlovákoknak, vagy a csendes-óceáni bennszülötteknek?
?s mindez mindig külön-külön, valakinek, nyilván, sose jó.
Amúgy, ami sosem jó a fentebb felsoroltaknak és ezer más tényezõnek, azok kivétel nélkül mindig a nemzet egészét érintõ kérdések.
A magyar nemzetét, nyilván.
Legyen az státustörvény, kedvezményes honosítás, alkotmány, Szent Korona említése, nyugdíjpénztár, a pingvinek vagy a magyar tengeralattjáró-flotta fejlesztése:
1. Ha magyar, az rossz, és senkinek nem használ.
2. Már rég megmondták, nem jó ez így.
A baj csak azzal van, hogy mindezt folyamatosan azok mondják, akik csõdbe vitték az országot gazdaságilag, erkölcsileg, kulturálisan és önbecsülés szempontjából egyaránt.
Ettõl még mindig õk a megmondóemberek, a független szakértõk, akik lehetnek, huszonéves újoncok, vagy veterán kommunisták, egy közös bennük: nem sok közük van a való élethez. De azért õk azok, akik mindig, pártkurzustól és kormánytól függetlenül nyilatkoznak: nem jó, ami a magyar nemzetpolitikát építi.
Persze, ezt nem így mondják. Most éppen nem, mert nem merik. Lehet ezt másképp is mondani, hogy például, a határon túliaknak azért nem szabad megadni a választójogot, mert: Nem ismerjük a határon túli magyarok pártszimpátiáját, és az sem valószínû, hogy túlságosan érdeklõdnének a magyar belpolitika iránt.
Cinizmusból jeles. Ha már ez is szempont... hogy nem ismerik a pártszimpátiát. Miért, ehhez kellene kötni a szavazati jogot, és nem a magyar állampolgársághoz?! ?s hogy nem valószínû az érdeklõdés... Azért megkérném Orsolyát, a Nézõpont Intézet munkatársát, aki ezt a Transindex kérdésére válaszolta, nézzen már szét kicsit az erdélyi prérin, és ne csak a Transindexbõl informálódjon. Az erdélyi ember, ahogyan a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki: határon túli, de nem hülye.
Ha hülye lenne, nem kérne magyar állampolgárságot, szavazati jogot, egyáltalán: élne, csak úgy a világba és ha állást kapna egy intézettõl, politikai elemzéseket írna arról, hogy miért nem jó, ha a magyarok magyarokra szavazhatnak.
Azért az elemzõk dacára, vagy éppen ezért: a helyzet biztató. Jelen pillanatig 70 000 ember kérte a magyar állampolgárságot, év végéig bõven meglesz a 150 000. Magyarország nem fogy, a természetes fogyás dacára, hanem nõ. Hatvanöt éve a magyarság intézményesen is egyesül. Nem csak névlegesen, hanem ténylegesen.
Ilyenkor már értem is, miért nem jó ez, és miért fanyalognak ilyenkor a hivatásos elemzõk azon, hogy, jaj, ez ennek nem jó, de annak sem jó.
Arról véletlenül sincs szó: ez tizenötmillió embernek jó. Akkor is, ha még nem tudja. A nemzet sorsa nem egyéni, és még kevésbé a pillanatnyi politikai érdekek döntése. Végre ezt is megértük, hogy volt, aki ezt felismerte: kétharmadnyi többséggel.
Hogy mi jó nekik, mi jó nekünk, mi jó a magyaroknak: hadd ne mondja meg nekünk az, aki eddig csupa vesztes és nemzetellenes ügy mellett tette le voksát.
Illetve hadd mondja: csak ne figyeljünk rá.
A karaván halad, a kutya üget mellette.
György Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 11.
Hivatalosan magyarul
Dicsõszentmártonban indult tegnap a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Hivatalosan magyarul képzéssorozata, mely május 10-27. között zajlik Maros megye kiemelt központjaiban. Szerdán Kerelõszentpál, csütörtökön Ákosfalva, majd Erdõszentgyörgy, Körtvélyfája, Nyárádszereda, Szászrégen, Mezõpanit és Szováta a következõ állomások. A dicsõszentmártoni Kökényes néptáncegyüttes termében 22-en voltak jelen a Kis-Küküllõ menti városban és vonzáskörzetében levõ helyhatóságok képviselõi, ügyintézési szakemberei.
A képzéssorozat célcsoportját elsõsorban, de nem kizárólagosan, az önkormányzatok adminisztratív dolgozói, valamint a helyi tanácsok képviselõi és a közigazgatási intézmények közjegyzõi alkotják. A cél: tudatosítani a kétnyelvûség fontosságát és annak - a magyar közösség jövõjét érintõ - hosszú távú elõnyeit, serkenteni a magyar nyelvhasználatot az önkormányzatoknál, növelni a magyar nyelven is elérhetõ ügyiratok és formanyomtatványok számát, valamint azok használatát.
A képzések egyik fõ tematikája a nyelvi jogi háttér bemutatása, a közigazgatási intézmények ügyintézésében használatos kétnyelvû formanyomtatványok, valamint a használatukhoz kapcsolódó ügyrend kialakítása, második tematikája a hivatalos közügyek megvitatása és a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán használatos nyomtatványok magyar nyelvre történõ fordítása és használata.
A program olyan gyakorlati ismereteket (best practice) biztosít, amelyek más megyék számára is hasznosak lesznek, és amelyek más közigazgatási egységek általi átvétele tovább erõsíti majd a magyar anyanyelv-használattal kapcsolatos jogok gyakorlatba ültetését, a magyar nyelvhasználatnak a közigazgatásban való alkalmazását. A példákhoz való nyilvános hozzáférését a CEMO honlapján keresztül biztosítják.
A projekt támogatója a Bethlen Gábor Alap (Szülõföld Alap) ?nkormányzati Együttmûködési és Informatikakollégiuma, együttmûködõ partner a Maros megyei RMDSZ. A képzés trénerei és elõadói a CEMO munkatársai, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvész szakembere, valamint a kolozsvári székhelyû Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Bõvebb információk az [email protected] e-mail címen.
(b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)2011. május 11.
Népszámlálás: a magyarság felvállalására buzdítanak az erdélyi magyar pártok
Nemzetiségük fenntartás nélküli felvállalására fogják buzdítani a népszámlálást megelõzõ idõszakban a romániai magyarokat a hazai politikai-érdek-képviseleti szervezetek. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusainak célkitûzése, hogy minél kevesebb erdélyi és moldvai magyar sétáljon bele a bizonyos hatósági személyek által ismét felállított csapdába, mely külön etnikumként határozza meg, és saját anyanyelvvel ruházza fel a székelységet és a csángókat. Utóbbiak esetében eltérnek az álláspontok arról, hogy minek is kellene vallaniuk magukat.
közélet valamennyi szereplõjének erõteljes és egyértelmû fellépésére van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarok elkerüljék az õsszel esedékes népszámláláson az 1992-ben, majd rá tíz évre újból felállított csapdát, mely több népcsoportra szaggatta a másfél milliós kisebbséget. Erre manapság is történnek kísérletek.
A napokban Maros megye prefektusa, Marius Paºcan sajtótájékoztatón buzdította arra a térség lakóit, hogy vallják magukat bátran magyarnak, székelynek, csángónak.
A Krónika megkeresésére mindhárom hazai magyar párt - a kormányzó RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - az identitás vállalása mellett és a magyarság szétdarabolása ellen foglalt állást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajtóközleményben is elítélte Marius Paºcan prefektus rossz szándékúnak nevezett megosztási kísérletét, melynek következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetõen, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak.
RMDSZ, EMNT: óriási a tét
Ha a román politikusoknak - gondolom, hogy a Maros megyei prefektust is közéjük sorolhatom - ennyire fontos, hogy keresztbe tegyenek a hazai magyarságnak, akkor ennek a népszámlálásnak számunkra is óriási a tétje - vélekedett Kovács Péter. A szövetség fõtitkára elmondta, hogy az RMDSZ hamarosan teljes erõvel beindítja azt a tudatosító kampányát, melynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a hazai magyarság figyelmét. Ez nem azt jelenti az RMDSZ felfogásában, hogy az erdélyi cigányságot, illetve a bákói vagy Neamþ megyei románokat is arra fogják rávenni, hogy magyaroknak, esetleg csángóknak vallják magukat. Legyen világos: nem fogunk nemzeti térítést végezni. De a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élõ magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket - szögezte le Kovács Péter.
A közelgõ népszámlálás tétjét az alakulófélben lévõ Erdélyi Magyar Néppárt is átérzi. ?ppen ezért a politikai alakulatot kezdeményezõ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni; kötelezõ módon a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. ?ppen ezért mi nem fogunk külön kampányolni, hanem egységes fellépést szorgalmazunk - fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke meggyõzõdésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplõtõl, párttól, érdekvédelmi képviselettõl, egyháztól és szervezettõl azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni. Ha ez beválik, meggyõzõdésem szerint a romániai magyarság egységesen lép, és nem sétál be az 1992-ben, majd 2002-ben felállított csapdába - tette hozzá Toró.
Egymásnak üzenget Szász és Kovács
A múlt heti marosvásárhelyi incidens kapcsán Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt elnöke színvallásra szólította fel az RMDSZ-t. A polgári alakulat vezetõjének meglátásában ha az RMDSZ-szel kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyik prefektusa révén három különbözõ népcsoportra akarja osztani a romániai magyarságot, már fel kellene hogy merüljön a koalíció felbontásának kérdése.
Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért - fejtette ki lapunknak Szász. Az MPP-elnök szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy. Valamikor az RMDSZ is így látta, emlékeztetett a polgári politikus, mondván, hogy a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés született.
Szász Jenõ támadására reagálva Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára elmondta: valóban ki lehetne lépni a kormánykoalícióból és duzzogó szerepet vállalni, ám ettõl még nem oldódik meg egyetlen kérdés sem. El kell fogadnunk, hogy koalíciós partnereink nem tudnak egységesen lépni, vannak még embereik, akik idõnként úgymond félretrafálnak. Romániában egyetlen párt van, amelynek tagjai azt teszik, amit a vezetõjük mond, vagy akár csak kigondol, és ez éppen Szász Jenõnek a kézi vezérlésû alakulata - replikázott az RMDSZ-fõtitkár.
Kovács megítélésében nem is meglepõ a Maros megyei prefektus nyilatkozata annak tudatában, hogy az elmúlt hetekben szinte egymást érték a magyarellenes kijelentések és megnyilvánulások. Kérdésünkre, hogy ezt az ügyet felhozták-e koalíciós partnerüknek, az RMDSZ fõtitkára csak annyit mondott: nincs errõl tudomása.
MCSMSZ: több lesz a csángó
A csángókérdésrõl szólva Kovács Péter beismerte, hogy ez 2011-ben is rendkívül kényes téma - fõként az érintettek esetében. Mi arra ösztönöznénk õket, hogy vallják magukat csángóknak - fejtette ki a szövetség elöljárója. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) álláspontja azonban némiképp eltér az RMDSZ politikusaiétól.
A csángó szövetség elnöke, Solomon Adrián például azt szeretné, ha a csángók magyaroknak vallanák magukat. Tudatában vagyunk annak, hogy még a tömbben élõ és magyarul beszélõ csángókat is nehéz meggyõzni errõl. Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. ?ppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat - nyilatkozta lapunknak Solomon. Az MCSMSZ vezetõje bizakodónak mutatkozik: szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelõtt. Akkor - akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával - a moldvai magyarok jelentõs része római katolikus vallású román nemzetiségûnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetõen. Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek - tette hozzá Solomon Adrián.
Kérdésünkre, hogy az MCSMSZ vagy a román kormányban jelen lévõ RMDSZ mit tehet ennek érdekében, a csángó szövetség elnöke nem kívánt nyilatkozni. Mint mondotta, erre vonatkozóan már elkészült a stratégia, viszont még nem alkalmas nyilvánosságra hozni.
Horváth István: nincs szegregációs veszély
Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez, véli Horváth István kolozsvári szociológus.
Nem hinném, hogy ez a szegregációs veszély fenyegetne, bár az idõközben megalakult számos székely szervezet által kifejtett hatást még senki nem tanulmányozta - fejtette ki lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte az úgynevezett székelyföldi brand hangoztatásától a Székely Nemzeti Tanács puszta jelenlétéig sok mindennek lehet vonzereje, még abban az esetben is, ha ezek közül egyik sem buzdítja arra a térség lakóit, hogy a népszámláláson székelyeknek vallják magukat.
?gy, ahogy a szászokat meg a svábokat a népszámlálás végsõ feldolgozásakor a németek közé sorolják, így történik a székelyekkel is. A részletes eredményekben ugyan még külön etnikumként jelennek meg, de ezekkel a számokkal csak a politikusok szoktak manipulálni. A hivatalos statisztika szerint a székelyek is magyarok - hangsúlyozta Horváth.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsv2011. május 11.
Avram Iancu nevét mázolták egy medgyesi magyar iskola falára
Avram Iancu nevét mázolták a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola falára, a Szeben megyei rendõrség vizsgálatot indított az ügyben.
Nyomozást indított a Szeben megyei rendõrség kedden, miután egy eddig azonosítatlan férfi Avram Iancu román nemzeti hõs nevét mázolta a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola egyik külsõ falára.
Luciana Balteº rendõrségi szóvivõ szerint a hatóságokat a magyar tannyelvû iskola igazgatója értesítette, miután felfedezték a feliratot.
A szóvivõ azt is elmondta: az iskola térfigyelõ kamerái rögzítették az incidenst, de a felvételeken alapján nem állapítható meg az elkövetõ személyazonossága, csak annyi látszik, hogy egy férfiról van szó.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 11.
Negyven éve elkobzott iratokat kapott vissza az Erdélyi Református Egyházkerület
Negyven év után sikerült visszaszereznie több 15-16. századi levéltári dokumentumot az Erdélyi Református Egyházkerületnek - jelentette be keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Sipos Gábor, az egyházkerület levéltárának vezetõje és ?sz Sándor Elõd levéltáros.
Mint felidézték, 1970-71-ben, amikor létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nem csak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították a román fõvárosba, hanem egyházi intézményeket is arra kényszerítettek, hogy helyezzék letétbe kulturális örökségnek számító értékeiket. Így került az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyûjtõlevéltárában õrzött több igen értékes irat is 1971 márciusában Bukarestbe, s emellett több nagy értékû mûtárgytól is meg kellett válniuk.
A tárgyak egy részét legalább kiállították a múzeumban, az iratokat azonban elzárva tartották a nagyközönség és a kutatók elõl egyaránt. A dokumentumok visszaszolgáltatását 1978 óta folyamatosan kéri egyházkerületünk. A múlt rendszerben válaszra sem méltatták a kéréseket, az 1990-es években is elutasították õket - emlékezett vissza Sipos Gábor.
A levéltár vezetõje szerint végül a 2000/182-es törvény megjelenése tette lehetõvé, hogy érdemben is követelhessék elkobzott vagyontárgyaikat, de több mint tíz évnek kellett eltelnie, míg az elsõ visszaszolgáltatott dokumentumokat most végre kézhez kaphatták. Az elvi döntés ugyan 2005-ben megszületett, de a részleteket az akkori illetékesekkel nem sikerült letisztázniuk. A pozitív végkifejletre 2010-ig kellett várni.
Sipos elmondta, nagy segítségükre volt Ernest Oberländer-Târnoveanu, a Román Nemzeti Történeti Múzeum fõigazgatója, aki felgyorsította az ügy menetét.
Május 6-án végül hat felbecsülhetetlen értékû okirat került vissza a református egyházkerülethez, amelyeket szerencsére a múzeumban megfelelõ körülmények között õriztek meg, ezért a negyven év alatt nem sérültek meg. Hogy miért fontos számunkra az iratok visszaszerzése? - tette fel a kérdést Sipos Gábor. - Azért, mert egy egyház levéltára olyan, mint egy könyv. Ha egyetlen lapot is kitépünk belõle, akkor az az oldal is érvénytelenné válik, és a könyv is megcsonkul.
A múzeumban egyébként még további négy irata maradt az egyháznak, ebbõl egy még május folyamán hazakerül s a további három esetében is elindították a visszaszolgáltatás folyamatát. Sipos Gábor elmondta, a visszaszerzett levéltári anyagokat egyelõre széfben fogják tárolni, hogy megóvják azokat, azonban szívesen a kutatók rendelkezésére bocsátják a dokumentumokat.
Az egyházi okiratok digitalizálására vonatkozó újságíró kérdésre a levéltár vezetõje sajnálkozva jegyezte meg, hogy arra sem pénzük, sem megfelelõ emberállományuk nincs. Az unitáriusok és a római katolikusok jobban állnak a digitalizálás terén, mi valamelyest valóban le vagyunk maradva. De tervbe vettük. A legértékesebb, legrégebbi dokumentumokkal - köztük a most visszaszerzettekkel - indítjuk a folyamatot, majd azok az okiratok következnek, amelyek iránt a kutatók részérõl a legnagyobb igény mutatkozik - mondta Sipos Gábor. ?sz Sándor Elõd hozzátette: ezzel párhuzamosan a dokumentumok kiadását is tervbe vették, eddig már 12 hasonló kötetet jelentettek meg.
Az értékes iratokat nem kívánják elzárni a nagyközönség elõl sem. Ha valamely múzeum szívesen szervezne ezekbõl idõszakos tárlatot, s megfelelõ fény és klímaviszonyokat tud biztosítani, akkor az egyház szívesen rendelkezésére bocsátja a dokumentumokat. Ugyanakkor úgy tûnik, hogy az okiratok még az idén visszatérhetnek Bukarestbe is, mivel a történeti múzeum igazgatójával folytatott tárgyalások során felmerült annak a lehetõsége, hogy a múzeumban a romániai reformátusokat bemutató tárlatot rendezzenek.
Arról azonban máig nem lehet biztosat tudni, hogy mikor kaphatják vissza az egyházak az állami levéltárakban található anyagaikat. Mint ismeretes, Máté András és Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselõ az 1996-os levéltári törvény módosítását kezdeményezte. Ennek értelmében a történelmi egyházak visszakérhetnék az 1950-ben és a hetvenes években elkobzott levéltári anyagaikat is. A módosító indítvány tavaly elbukott a szenátusban, most a képviselõháznál van. Március végén már a képviselõház kulturális szakbizottsága kedvezõen véleményezte az indítványt, a szakbizottsági végszavazásra máig nem került sor. Ehhez Márton Árpád, a mûvelõdési bizottság RMDSZ-es tagja szerint még további koalíciós egyeztetésekre van szükség. Szerinte május 15-e elõtt nem várható elõrelépés.
A negyven év után visszaszerzett levéltári iratok listája
1. 1518. június 21. Hieronymus de Ghinuctys kardinális, pápai kamarás Ladislaus testvér a magyar domonkos provincia perjele és Lucas Italicus testvér a kolozsvári domonkos rendház perjele kérésére átírja X. Leó pápa brévéjét, amelyben a domonkos rendnek ugyanazokat a jogokat adományozza, amelyeket a többi koldulórend is élvez. Az oklevelet Andreas de Porcys közjegyzõ hitelesítette.
2. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben 150 forintot adományoz a marovásárhelyi református iskolának.
3. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevele, amelyben megerõsíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának.
4. Apáczai Csere János 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bõvítésére.
5. Halicsi Mihály, karánsebesi származású román református értelmiségi könyveinek (414 db.) és egyéb javainak jegyzéke, amelyeket 1674-ben végrendeletileg a Szászvárosi Református Kollégiumra hagyott.
6. I. Apafi Miháy erdélyi fejedelem 1675-ben átírja és megerõsíti azt az adásvételi szerzõdést, amelyet Sorbán Komfucz kopacseli nemes és Székely László fejedelmi postemester kötött egy szevesztrényi (Fogarasföld) malomhelyrõl.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)2011. május 11.
Mihály király megszakította a dinasztikus kapcsolatot a Hohenzollern-házzal
A román királyi család minden történelmi és dinasztikus kapcsolatot megszakít a német Hohenzollern-házzal, és lemond a Hohenzollern-Sigmaringen cím használatáról - jelentette be kedden Mihály király.
Az 1947-ben a kommunisták által lemondásra kényszerített uralkodó közölte, ezzel nagyapja, I. Ferdinánd 1921-es döntését erõsíti meg, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa a román királyi család nemzeti jellegét és függetlenségét.
A határozat értelmében így a Hohenzollern-Sigmaringen ház helyett a román uralkodói ház kifejezés használandó.
A porosz eredetû Hohenzollern-ház elõbb Poroszországot, majd a Német Birodalmat irányította 1918-ig. Romániában 1866-ban került a trónra az ebbõl a házból származó I. Károly, aki 1881-ig fejedelemként, a királyság kikiáltásától kezdve pedig királyként uralkodott.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 11.
Elhunyt Bögözi Kádár János költõ
Bögözi Kádár János 1939. augusztus 18-án született Brassóban, családja egyéves korában Kolozsvárra költözött. 1963-ban a Babeº-Bolyai Egyetemen szerzett román nyelv- és irodalomtanári diplomát, majd 1968-ig a mezõségi Visán tanított. Ezekrõl a nehéz évekrõl szól a Fénycsíkok nyomában címû regénye (1967).
Az Igazság belsõ munkatársa (1968-74), a napilapnál töltött idõ ugyancsak nyomot hagyott írásmûvészetén: itt alakult ki szabadversigényû rövidprózája, melyben az élet és természet örök dolgait s a változó emberi világot költõi beleérzéssel rögzítette. Elsõ versét az Utunkban közölte, elsõ kötete (A vályúfaragó) a Forrás könyvsorozatban jelent meg 1965-ben.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 11.
Hazatért a fõvárosból Apáczai saját kezû levele is
?rtékes levéltári iratokat szolgáltattak vissza az egyháznak
?röm számunkra, hogy egy negyvenéves történetet zárhattunk most le - mondta tegnap Sipos Gábor egyetemi docens, a református egyház levéltárának vezetõje annak kapcsán, hogy a Román Nemzeti Múzeum idén május 6-án visszaszolgáltatott az egyháznak hat igen értékes levéltári dokumentumot. A Püspöki Hivatal tanácstermében tartott kolozsvári sajtótájékoztatón Sipos Gábor beszámolt arról, hogy amikor 1971-ben létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nemcsak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították oda, hanem az egyházi intézményeket is arra kényszerítették: a kulturális örökségnek számító értékeiket helyezzék letétbe a múzeumba. Így került Bukarestbe az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyûjtõlevéltárában õrzött több levéltári dokumentum. Sipos Gábor és kollégája, ?sz Sándor Elõd levéltáros a sajtó nyilvánossága elõtt mutatták be a negyven éve nem kutatott, hazatért iratokat.
Az átvételkor, 1971-ben úgy tûnt, hogy az anyagok átadása idõszakos, mintegy három hónapra szól, de közben telt-múlt az idõ, s azok nem kerültek vissza eredeti tulajdonosukhoz - mondta Sipos Gábor, hozzáfûzve: a mûtárgyak egy része szerepelt kiállításon, de az iratokat egyetlen napra sem mutatták be a nyilvánosság elõtt. A múzeum a nyolcvanas évek elejéig rendszeresen közölte az egyházzal, hogy az 1971-ben átvett mûtárgyak és iratok milyen leltári szám alatt szerepelnek, illetve, hogy léteznek, megvannak. Bár az egyház 1978-tól folyamatosan kérte vissza az anyagokat, a kommunizmus idején minden ilyen próbálkozás sikertelennek bizonyult, és az 1990-es években is elutasították az erre vonatkozó kérelmeket. A visszaszolgáltatásra igazából a 182/2000-es törvény adott lehetõségét, amelynek következményeként 2005-ben elvi határozat született az akkori kulturális minisztérium részérõl, hogy visszaadják az egyháznak a dokumentumokat. Erre a lépésre ténylegesen csak idén május 6-án került sor.
Helyreállt a partnerségi viszony
?sz Sándor Elõd lelkész, levéltáros a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Kelemen Hunor mûvelõdési és örökségvédelmi miniszternek, Hegedüs Csilla miniszteri tanácsosnak, és Ernest Oberlander-Tarnoveanunak, a Román Nemzeti Történeti Múzeum fõigazgatójának, hogy lehetõvé tették az iratok visszaszolgáltatását. Külön kiemelte a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatójának a szerepét, aki a tárgyalások során bebizonyította, hogy európai szellemiséget képviselõ ember, ismeri kulturális sokszínûségünket, és érdekelt abban, hogy a múzeum ne csak a bukarestiek intézménye legyen, hanem az egész országé.
Ezzel a visszaszolgáltatással helyreállt az egyenlõ partnerségi viszony a Román Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Egyházkerület kulturális örökségeket õrzõ intézményei között. A kommunizmus idején mûködõ intézmény nem tudományos célokat szolgált, hanem az állam erõdemonstrációját volt hivatott igazolni. Az iratok visszajuttatásával nemcsak a kommunizmus túlkapásait sikerült orvosolni, hanem jövõbeni projekteket is kilátásba helyeztünk. A múzeum igazgatójával folytatott tárgyaláson felvetõdött annak a lehetõsége, hogy a református egyház történetét bemutató kiállítás nyíljon Bukarestben - mondta ?sz Sándor Elõd.
Egy levéltár olyan, mint egy könyv
Sipos Gábor hangsúlyozta: amennyiben a felek között partnerségi, és nem alárendeltségi viszony létezik, nyugodtan szó lehet arról, hogy egyik vagy másik intézménynek idõszakos kiállításra átadják a visszakerült értékes dokumentumokat. Egy levéltár olyan, mint egy könyv. Ha egy könyvbõl a minket érdeklõ lapot kiszakítjuk, akkor ennek tartalma is nagyrészt érthetetlenné válik, és a könyv is megcsonkul - fogalmazott a történész.
Sipos Gábor elmondta: még négy levéltári anyag - egy dokumentum és három mûtárgy - visszaszolgáltatása van hátra, de ez is folyamatban van már. Elmondása szerint a református egyház is elkezdte a levéltárukban található anyagok digitalizálását, de anyagi okok miatt ez kissé nehézkesen halad. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a forrásmunkák közlésére, az utóbbi években tizenkét ilyen kiadvány látott napvilágot.
A hat igen értékes irat
A sajtótájékoztatón Sipos Gábor és ?sz Sándor Elõd bemutatták az egyházhoz újonnan visszakerült, s a helyszínen kiállított iratokat, amelyek negyven év után most ismét bekerülhettek abba a gyûjteménybe, ahonnan 1971-ben kiszakították azokat.
Az iratok között található egy 1518-ból származó pápai bulla, amelyben a domonkos rendnek ugyanazokat a jogokat adományozzák, amelyeket a többi koldulórend élvez. Egy másik dokumentum a Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben 150 forintot adományoz a marosvásárhelyi református iskolának. Visszaszolgáltatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevelét, amelyben megerõsíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának. ?jabb dokumentum Apáczai Csere János 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bõvítésére. Fontos irat Halicsi Mihály karánsebesi származású román református értelmiségi könyveinek (414 db.) és egyéb javainak a jegyzéke is, amelyeket 1674-ben végrendeletileg a Szászvárosi Református Kollégiumra hagyott. Egy másik dokumentumban I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1675-ben átírja és megerõsíti azt az adásvételi szerzõdést, amelyet Sorbán Komfucz kopacseli nemes és Székely László fejedelmi postamester kötött egy szevesztrényi (Fogarasföld) malomhelyrõl.
****
?sz Sándor Elõd levéltárossal a felbecsülhetetlen értékû dokumentumokról beszélgettünk. A videointerjú a WebSzabadság (www.szabadsag.ro) Napirenden rovatában tekinthetõ meg. Keresési kulcsszó: felbecsülhetetlen.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)2011. május 11.
Elutasították a Cseke elleni egyszerû indítványt
A képviselõház hétfõn este elutasította az ellenzék által benyújtott egyszerû indítványt, amelyben a Cseke Attila által vezetett egészségügyi minisztérium munkája ellen emeltek kifogást. Ennek szövegét május 2-án nyújtotta be Mircea Duºa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselõházi frakciójának vezetõje. A dokumentumot 114 liberális és szociáldemokrata párti képviselõ látta el kézjegyével. A kezdeményezõk Traian Bãsescu államfõt és a kormányt teszik felelõssé az egészségügyi rendszer folyamatos tönkretételéért.
Az RMDSZ koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt továbbra is támogatásáról biztosította Cseke Attilát, és közölte, hogy képviselõi az indítvány elutasítása mellett szavaznak. A szavazás végül 137 ellene, 134 mellette és három tartózkodással dõlt el. Cseke Attila kijelentette: meggyõzõdése, hogy a következõ egészségügyi minisztert is hasonló kritikákkal illetik majd.
Szabadság (Kolozsvár)2011. május 11.
Végérvényesen függetlenítette magát Mihály király
Bejelentette a Hohenzollern-házzal való történelmi és dinasztiai kapcsolatok megszakítását Mihály király, aki egyúttal a Hohenzollern-Sigmaringen címekrõl is végképp lemondott. A román királyi család feje azzal indokolta a Hohenzollern-örökséggel való, május 10-tõl érvénybe lépett szakítást, hogy ezáltal méltóképpen eleget tesz nagyapja, I. Ferdinánd király óhajának a román királyi ház nemzeti és független jellegének megteremtését illetõen.
Mihály király közleményében azt is kiemelte, hogy a Hohenzollern-dinasztiától való elkülönülésével megfelel a leszármazottaival és az utókorral szembeni követelményeknek, a román királyi család pedig mostantól Románia Királyi Háza néven válik ismertté. Határozata értelmében a királyi család egyetlen tagja sem használhatja a Hohenzollern-háztól örökösödés vagy egyéb úton kapott címeket. Bármilyen további cím vagy kitüntetés elfogadása kizárólag Románia Királyi Házának engedélyével történhet.
A Hohenzoller-Sigmaringen a jelentõs európai dinasztiák közé tartozó, Hohenzollern-háznak egyik ága. Románia 1866-ban választotta uralkodójának I. Károlyt, aki 1866-1881 között hercegként, 1881-1914 között már királyként uralkodott. ?t követte I. Ferdinánd (1914-1927), I. Mihály (1927-1930), II. Károly (1930-1940), majd ismét I. Mihály (1940 -1947).
Szabadság (Kolozsvár)2011. május 11.
Hivatalos: megoldódik a Brassai helyzete
A városi tanács tegnapi ülésén pontot tettek a Brassai-ügyre: az iskola diákjai az unitárius kollégium régi épületében kezdhetik az új tanévet. A Kolozs Megyei Tanfelügyelõség korábbi határozatának elfogadása azt jelenti, hogy az óépületet korábban használó Victor Babeº Egészségügyi Líceum testületileg átköltözik a Meseriilor utca 20. szám alá, ahol a David Prodan iskola mûködött. Így az unitárius egyház - amely immár teljes jogú tulajdonosa a Sora üzlet és az unitárius templom között helyezkedõ régi kollégiumi épületnek - biztosította a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak az oktatás folytatásához szükséges teret.
Hasonlóképpen járt a Sigismund Toduþã Zenelíceum is: a ferences rendiek épületében mûködõ iskola a Pap/Párizs utca 60. szám alá költözik a következõ tanévtõl, ahol eddig az Unirea iskolacsoport diákjai tanultak.
László Attila alpolgármester szerint pontot tettek az Erdélyi Unitárius Egyház és a Brassai-líceum közötti vitára, a régi kollégiumi épület ugyanis megoldja a helyzetet.
Jelentõs lépés a zenelíceum épületének felszabadítása is, amely a Ferenc-rendi katolikusok tulajdonát képezik. A mûemléképület további rendeltetésérõl a ferencesek döntenek - közölte a tisztségviselõ.
Kérdésünkre elmondta, hogy a Kolozsvári Református Kollégium és a Gheorghe ªincai Elméleti Líceum helyzete is megoldódhatna a fentiekhez hasonlóan, amennyiben a tisztázódna a kollégium új épületének - amelyben a ªincai-líceum mûködik - jogi viszonya.
Az alpolgármester arra is kitért, hogy az unitárius és az evangélikus egyház felé valamennyi mezõgazdasági földterületet visszaszolgáltattak, a reformátusoknak és a katolikusoknak pedig még egy-egy birtokot vissza kell még szolgáltatni a tartozások törlesztéséért.
Jelenleg 149 egyházi tulajdonban levõ ingatlan áll a visszaszolgáltatások valamelyik stádiumában, az elkobzott ingatlanoknak több mint felét visszaszolgáltatták (vagy hamarosan megteszik) az egyházaknak. 2010-ben összesen - tehát magánszemélyek területeivel együtt - 1785 hektárnyi terület került vissza a jogos tulajdonosához.
KOVÁCS HONT IMRE
Szabadság (Kolozsvár)2011. május 11.
Egyeduralkodás helyett együttmûködést ajánl az EMNP
A kezdeményezõk célja a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésérõl, az aláírásgyûjtési folyamat lezajlásáról, a leendõ új politikai alakulat fõbb célkitûzéseirõl, a magyar választópolgárok lemorzsolódásának okairól tartott tegnap sajtótájékoztatót Kolozsváron Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke, Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi régiójának vezetõje és Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei elnöke. Toró T. Tibor közölte, hogy a párt bejegyzéséhez szükséges elsõ tárgyalásra május 26-án kerül sor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke elmondta: céljuk a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése. ?gy vélte, az RMDSZ-nek át kell állnia a hegemonisztikus, egyeduralkodó politikáról az együttmûködés politikájára. Ezért Toró tárgyalásokat kezdeményezett az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) keretében a három erdélyi politikai csoportosulás - RMDSZ, MPP és EMNP - képviselõi között.
Az EMNT tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Csigi Levente elmondta: Kolozs megyén kívül Fehér és Hunyad megyében is segédkeztek az aláírások összegyûjtésében. Az EMNT Kolozs megyei elnöke közölte, Hunyad megyét kivéve, ahol Winkler Gyulának, az RMDSZ helyi elnökének az emberei burkoltan megfenyegették az aláírásgyûjtõket, többnyire mindenhol zökkenõmentesen zajlott az akció. Kolozs megyében, Kolozsvár mellett nagyon sok aláírást gyûjtöttek Széken, Körösfõn, Tordaszentlászlón, Magyarvistán és Várfalván. A legtöbbet, körülbelül ezret Kolozs megyében sikerült összegyûjteniük, a többi helyszínen ezek száma 850 körül tehetõ.
Nem az elvándorlás a fõ ok
Gergely Balázs nem feltétlenül ért egyet a sajtóban napvilágot látott azon véleményekkel, amelyek szerint a magyar szavazók arányának csökkenése elsõsorban a kivándorlással és a demográfiai visszaeséssel hozható kapcsolatba.
Az EMNT Közép-Erdélyi régiójának elnöke úgy véli: Kolozs megye esete jól példázza azt a folyamatot, amely egyébként országosan is megfigyelhetõ. Gergely emlékeztettet arra, hogy 1990-ben Kolozs megyében 90 ezer magyar szavazó járult az urnákhoz, ez majdnem 80 százaléka volt a teljes magyar választókorú lakosságnak. 2000-ben a szavazatok száma viszont 70 ezerre, 2004-ben 55 ezerre és 2008-ban 35 ezerre csökkent. Következésképpen nyolc év, azaz 2000 és 2008 között felére esett vissza a Kolozs megyei magyar voksok száma.
Tekintettel arra, hogy a kilencvenes évek folyamán az elvándorlási hullám lejárt, a 2000-es éveknek nem ez a fõ jellemzõje. A lemorzsolódás okát tehát elsõsorban abban látom, hogy 2003-ban Tõkés Lászlót megfosztották a tiszteletbeli elnöki tisztségtõl, és ennek nyomán bekövetkezett egy törés a korábban többé-kevésbé egységes magyar érdekképviseletben - mondta az EMNT politikusa.
Gheorghe Funar mozgósító ereje
Gergely Balázs hangsúlyozta: Kolozs megye esetében fontos mérföldkövet jelent a Funar-korszak lejárta, hiszen paradox módon õ volt az a polgármester, aki mozgósító hatást gyakorolt a magyar szavazóbázisra, gyakorlatilag összetartotta és elkényelmesítette a nyájat.
Nem kellett az embereket különösebb módon mobilizálni, hanem maguktól járultak az urnákhoz - fogalmazott a politikus, hozzáfûzve: ez a korszak a 2000-es évek elsõ harmadának a végén lezárult, ezt követõen pedig a megyei politikai elit nem találta meg azokat a válaszokat és eszközöket, amelyekkel a szavazóbázist egyben tudná tartani.
Ezt a drasztikus csökkenést megállítani csak akkor lehet, ha komolyan megpróbáljuk megkeresni azokat az eszközöket, hívó szavakat és módszereket, amelyekkel újra mozgósítani tudjuk a magyar közösséget. Ezek a választók nem tûntek el, nem vándoroltak el, hanem itt vannak közöttünk. Az új magyar párt feladatát tehát abban látom, hogy minél nagyobb arányban tudja megszólítani az elmaradt szavazókat - szögezte le Gergely Balázs.
A politikus kiemelte, hogy Kolozsvárnak mint Erdély fõvárosának fontos helyet szánnak a párt programjában. Gergely Balázs közölte: szakértõi csapatot alakítottak ki annak érdekében, hogy egy ütõképes, komoly, huszonegyedik századi fõváros-projekt szülessen meg. Ugyanakkor bejelentette, hogy a leendõ pártban betöltendõ szerepébõl adódó összeférhetetlenségi okok miatt lemond a Demokrácia Központok igazgatói tisztségérõl.
Toró együttmûködõ politikát ajánl
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke elmondta: az új párt célkitûzése a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése. Közölte, hogy az EMNP bejegyzéséhez szükséges elsõ tárgyalásra május 26-án kerül sor. Elmondása szerint heteken keresztül ellenõrizték a begyûlt aláírásokat, de egy párt bejegyzése nem kizárólag csak technikai és jogi ügy, hanem kõkemény politikai kérdés.
Nagyrészt érthetõ, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) tisztségviselõi nem örülnek az új pártnak - fejtette ki, hozzátéve: az RMDSZ-nek szép lassan át kell állnia a hegemonisztikus politikáról az együttmûködõ politikára, ha továbbra is képviselni akarja a magyar érdekeket.
Mi nem egy váltópártot akarunk építeni, amely a másikat félre akarja tenni, hanem olyan politikai eszközt akarunk a magyarság kezébe adni, amellyel új lehetõségek nyílnak az érdekérvényesítés terén - mondta Toró T. Tibor. Rámutatott: a kulcsszó az összefogás, az együttmûködés és a munkamegosztás.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke kitért Tõkés László EMNT-elnök javaslatára, amely szerint a jövõ évi önkormányzati választások elõtt szervezzenek elõválasztást, és készítsék el az erdélyi magyarokat magába foglaló, választási névjegyzékként is mûködõ nemzeti katasztert. Toró T. Tibor emlékeztetett arra, hogy a kataszter kérdése és a belsõ választások megszervezése hosszú éveken keresztül vita tárgyát képezte az RMDSZ-ben. Szép lassan azonban elfáradtak a szereplõk, s kiszorították azokat, akik ezeket az elképzeléseket képviselték, a belsõ választásokat pedig egyfajta belsõ tisztújítássá degradálták - mutatott rá.
Az a tény, hogy nem sikerült összeállítani a nemzeti katasztert és érvényesíteni a belsõ választásokat, az egyik fõ oka annak, hogy 2003 után megjelentek az RMDSZ-en kívüli szervezõdések, hiszen nem sikerült érvényesíteni a politikai pluralizmust a szövetségen belül - mondta Toró T. Tibor.
A politikus közölte: levelet intézett Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez és a szövetség elnökségi tagjaihoz, amelyben Tõkés László javaslatának megfontolását szorgalmazza. Ugyanakkor javasolja, hogy a három politikai csoportosulás képviselõi az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) keretében beszéljék meg az esetleges együttmûködés konkrét vonatkozásait.
Remélem, hogy mindhárom csoportosulásban többen vannak olyanok, akik igazából ebben a modellben gondolkodnak, és kisebbségben találhatók a hegemonisztikus szemléletmódot elõnyben részesítõk - jelentette ki Toró T. Tibor.
Vitán felüli kérdések
Hangsúlyozta: a feleknek meg kell beszélniük azokat a kérdéseket, amelyeket a pártpolitikai csatározások alól ki kell venni. Ilyen például a népszámlálás, a csángó- vagy a szórványkérdés stb., ezeket - szerinte - nem szabad átpolitizálni. Toró T. Tibor úgy vélte, az autonómiának is vitán felüli kérdésnek kell lennie.
A leendõ párt anyagi hátterére vonatkozó kérdésre Toró elmondta: mint minden párt az EMNP is saját forrásokból - a tagság hozzájárulásából, a támogatóktól származó összegekbõl - gazdálkodik majd.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke leszögezte: az EMNP nem Tõkés Lászlónak a pártja. Ez olyan értelemben Tõkés-párt, hogy a politikus által képviselt értékrendet akarja felvállalni.
Tõkés László pártunk védnöke, nagyon szoros kapcsolatban vagyunk vele, és arra törekszünk, hogy ez így is maradjon, hiszen az õ elképzeléseit viszi tovább intézményesen a pártpolitika eszközeivel - mondta.
. Az oktatási-nevelési támogatásokról szólva az EMNT ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor úgy vélte: pozitívnak tartja a támogatáspolitika reformját. Toró szerint jó jel, hogy az oktatási-nevelési támogatások lebonyolítását visszaadták a szakmai szervezetnek, azaz a Románia Magyar Pedagógusszövetségnek (RMPSZ), hiszen ez áll a legközelebb a gyermekekhez és a szülõkhöz.
Papp Annamária
Szabadság (Kolozsv2011. május 11.
Nyílt levél Biró Rozália nagyváradi RMDSZ elnök és Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ elnök részére
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak Bihar megyei szervezetei felkérik önöket, teljes mértékben határolódjanak el az RMDSZ ügyvezetõ elnöke, Szabó ?dön által vezetett botránykommandó minõsíthetetlen magatartásától, melyet a váradi magyar utcanevek ügyében tartott fórumunkon tanúsítottak.
Mi nem óhajtunk rendõrségi feljelentést tenni ez ügyben, ám kijelentjük, hogy ezek után Szabó ?dönt nem tekintjük tárgyalófélnek semmilyen ügyben és jelenlétét nemkívánatosnak tartjuk rendezvényeinken.
Hisszük, hogy közös nemzeti ügyeinkben az RMDSZ továbbra is partnerünk lehet, hogy megmaradásunk, gyarapodásunk érdekében szervezeteink összefogására a továbbiakban is szükség van. Reméljük, hogy ez az incidens nem lehet akadálya további együttmûködésünknek.
EMNT Bihar megyei elnöksége
EMI Bihar megyei elnöksége
erdon.ro2011. május 11.
Folytatódik a premontreiek harca
Nagyvárad - ?jabb dokumentumokat mutatott be Fejes Anzelm Rudolf apát, melyek igazolják azt, hogy a szentmártoni kolostor 1959-ben még a premontrei rend tulajdonában volt.
Május 5-én vasárnap a szentmártoni római-katolikus templomban, a premontrei rend egykori kolostorépülete mellett folytatódott az az imalánc, melyen a részvevõk a rend egykori vagyonának visszeszerzése érdekében kérik az ?r segítségét. Fejes Anzelm Rudolf apát, a Várad-hegyfoki permontrei rend prépostja a mise után újabb dokumentumok tartalmát ismertette a sajtó képviselõivel, melyekbõl kiviláglik az, hogy a szentmártoni kolostorépület még 1959-ben is a rend tulajdonát képezte.
Az apát három, egymással összefüggõ iratról beszélt. Ezek közül az elsõ dokumentum 1959 március 31-én kelt, és az nem más mint Telepy Marcel, a rend alperjelének folyamodványa a Mûemlékek és Múzeumok Tudományos Bizottságához azzal a kéréssel, hogy a szentmártoni kolostor épületét nyilvánítsák építészeti mûemlékké. A dokumentum megjegyzi azt, hogy az épületet egykor a rend kolostora volt, de a levél keltezésének idõszakában már a 0102 számú katonai egység használja. Ezt az indítványt, úgy látszik elfogadták - jelentette ki Fejes Anzelm, mert a következõ, 1959 április 21-iki dokumentum tanúsága szerint a rend adminisztrátora Tauszik Alajos már a katonai egységhez fordul azzal a kérdéssel, hogy lefényképezhesse az épületet bizonyos szögekbõl, és hogy Megyeri Ferenc, nyugdíjas mérnök bizonyos méréseket végezhessen az épületben. Tauszik hozzáteszi, hogy ezek a mûemlékké nyilvánításhoz szükségesek. Ebbõl a dokumentumból az derül ki, hogy Tauszik azért fordul a katonai egységhez ezzel a kéréssel, mert a rend volt kolostorát a katonai egység bérli. 1959 május 7-én kelt válaszában az egység elutasítja a kérelmet arra hivatkozva, hogy katonai létesítmény lefényképezésére csak a Belügyminisztérium adhat engedélyt. A katonai egység pecsétjével, aláírással ellátott irat elismeri, hogy a szentmártoni épület a premontrei rend tulajdona.
?sszefogást
Végezetül az apát hangsúlyozta azt, hogy a premontrei rend restitúciós igényei kapcsán a román hatóságok nem veszik figyelembe a rend által benyújtott dokumentumokat. A hatóságok csak az állami telekkönyvi iratokat veszik figyelembe, tette hozzá. Csakhogy azt se felejtsük el, hogy a kommunista hatóságok annak idején egyéltalán nem jártak el törvényesen, bármit megtehettek, amit akartak - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy összefogásra van szükség azok részérõl, akik hasonló helyzetben vannak, annak érdekében, hogy vissszerezhessék a kommunista rendszer által törvénytelenül elvett javaikat.
Pap István
erdon.ro