udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 21.
Belföldi hírek
Székelyföldi ?nkormányzati Tanács alakult
Marosvásárhelyen tegnap megalakították az RMDSZ Székelyföldi ?nkormányzati Tanácsát, elnökévé pedig Péter Ferenc szovátai polgármestert választották.
A testület a Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselõk részvételével alakult meg az RMDSZ nagyváradi kongresszusán elfogadott alapszabály-módosítás szellemében, amely elõírja három regionális önkormányzati tanács létrehozatalát. A Székelyföldi ?nkormányzati Tanács után következik majd a partiumi és a belsõ-erdélyi testület megalakulása. A regionális tanácsokat azzal a céllal hozzák létre, hogy könnyebben megoldást találjanak a térségbeli önkormányzatok gondjaira.
Büntetendõ székely zászló
Marius Paºcan, Maros megye prefektusa azt kérte Traian Igaº közigazgatási és belügyminisztertõl, egészítsék ki a jelenlegi törvénykezést, hogy tilos legyen bizonyos jelképek kifüggesztése a helyi önkormányzati épületekre, és így büntethetõ legyen a székely zászló kirakása. A prefektus azért tartja ezt fontosnak, mert több Maros megyei polgármesteri hivatal épületére kitették a székely zászlót, és azt nem távolíthatják el a rendfenntartók, nem vonhatók felelõsségre azok, akik felrakták, mert jelenleg a törvény csak az ismert jelképek használatát tiltja. Ugyanazon a találkozón a prefektus kérte Traian Igaº minisztert, a reformintézkedések életbe ültetése során vegyék figyelembe azt is, hogy Maros megyében nagyszámú roma közösség él, és szükség van a rendfenntartók folyamatos jelenlétére, hogy megõrizzék a rendet és fegyelmet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 21.
A kiadóknak kell a könyvek kiadását kiköhögniük
Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetõje a nyolcszemélyes sepsiszentgyörgyi könyvbemutatón Bánffy Miklós Erdély trilógiáját mutatta be. A faggatózás vitaindító témája a hazai könyvkiadás helyzete volt.
A könyvkiadásban nálunk uralkodó állapotokat foglalta össze a címben kiemelt mondattal. A kiadónak, mint annyi más vállalkozásnak, nincs önálló tõkéje, minden kiadvány esetében sorba kell állni a pályázatokból remélt támogatásért, amely kedvezõ döntés esetében is a könyvek kiadását és nem a kiadót segíti. Nyertes pályázat esetén is a könyvek forgalmazója 30-40 százalék nyereséggel toldja meg a kiadvány forgalmi értékét. Ezeknek következménye, hogy a könyvkiadás állapota siralmas, a valamikori tízezres példányszámok mára verseskötet esetében 300-ra zsugorodtak, a prózai munkák példányszáma legfeljebb ennek a duplája, és az ezer példányban piacra kerülõ prózai mûvek rekord teljesítménynek számítanak.
A találkozón nem hangzott el ugyan, de az anyagi kockázattal terhelt könyvkiadás velejárója az is, hogy a fogyasztó általában a könyvet ajándéktárgyként képzeli el, s az érdeklõdõk jelentõs többsége elvárja, hogy a szerzõ baráti gesztusként kézjegyével lássa el annak ellenére, hogy a nagyérdemû szerzõ rendszerint 20-30 példányt kap honoráriumként a kiadótól, amelyet aztán illik szétosztogatni. Végül is arról van szó, hogy a könyv kereskedelmi áru-e - fejtegette a kiadóvezetõ irodalomtörténész - vagy kulturális érték. Ha csupán áru, akkor a könyvkiadás végleg elsorvad, a tõkeszegény kiadó ugyanis nem vállalhatja hosszú távon a veszteséges termelést és csõdöt mond. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a nagylelkû mecenatúra más forrásokból fedezi a ráfizetéses kiadást. A mûvészi és tudományos értékrendben figyelemre méltó alkotásokat az államnak vagy civil szervezõdésû alapítványoknak kellene támogatniuk.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 21.
Kicsengetési ünnepség a Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetemen
Ma délelõtt 11 órakor ismét búcsúzik végzõs hallgatóitól az idén fennállásának hatvanötödik évfordulóját ünneplõ Mûvészeti Egyetem. A 2011-es kicsengetési ünnepségen hatvanegyedszer szólal meg a végzõsöket búcsúztató csengõ a Köteles utcában. Az idén összesen kilencvenkilenc alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgató hagyja el az intézmény padjait és osztálytermeit. A magyar tanulmányi vonalon hatvanan ballagnak, alapképzésen 11-en színmûvészetet, 9-en bábmûvészetet, 11-en zenepedagógiát tanultak az elmúlt három évben, míg a kétéves magiszterképzést 9 színész szakos, 7 bábmûvész és 5 drámaíró szakos hallgató fejezi be.
A május végi ünnepségen immár hagyomány, hogy az egyetem korábbi hallgatói elõtt is tiszteleg. Idén negyedik alkalommal tünteti ki az egyetem azokat a volt hallgatóit, akik ötven éve vannak a pályán, és hivatásuk iránti hûségük, kitartó munkájuk példakép a pályakezdõ fiatalok számára. Ezúttal az 1961-ben végzett évfolyam tagjai közül Gál Ernõ, Bósy Anna, Dehel Gábor, Halasi Erzsébet és Péterffy Lajos veheti át a szenátus döntése értelmében az Aranydiplomát.
A Mûvészeti Egyetem sok sikert kíván végzõseinek, és szeretettel várja a ballagásra és a Stúdió Színház évadzáró elõadásaira a hozzátartozókat, barátokat, ismerõsöket, nézõket!
Népújság (Marosvásárhely)2011. május 21.
Legyen egy jó kezdet!
Megalakult a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács
Tegnap a Kultúrpalota kistermében tartotta alakuló ülését a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács, a Maros, Hargita és Kovászna megyei választott RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselõk önkormányzati, érdekképviseleti, konzultatív testülete. Az ülést Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke üdvözölte, hangsúlyozva, a megyei szervezet minden olyan kezdeményezést támogat, ami az önkormányzatiságon keresztül az RMDSZ-t erõsíti majd.
Meg kell nyerni a 2012-es önkormányzati választásokat!
Kelemen Hunor szövetségi elnök rámutatott: az önkormányzatiság '90-tõl az RMDSZ egyik prioritása volt, s olyan erõs önkormányzatokkal rendelkezett, hogy azokban akkor is a hatalommal azonosították, amikor ellenzékben volt. 2011-ben ezeket az érdekeket próbálják összehangolni a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács (SZ?T) megalakításával, s olyan üzenetet próbálnak megfogalmazni, amely reményt sugároz a magyar közösség felé. Hangsúlyozta: erõs parlamenti képviseletre van szükség, ehhez azonban jól kell szerepelni a 2012-es önkormányzati választásokon.
Az oktatási törvényrõl szólva mondta el, hogy az elmúlt hetekben nem volt lehetõség a parlamentben szavazni, mert a kormánypárt kampányban volt. Súlyos dolognak, visszalépésnek nevezte az anyanyelvû oktatás csorbítását, ezért azt kérte a koalíciós partnertõl, hogy legyenek jelen a szenátusi szavazásnál. Ha a szenátus is megszavazza, akkor új helyzet alakul ki, azt jelenti, hogy nincs politikai akarat és a koalíció léte is veszélybe kerül. Egyelõre, jelentette ki, nem kell farkast kiáltani de az ellenzékkel sem érdemes formális tárgyalásokat elindítani.
A kisebbségi törvény elfogadását mérföldkõnek nevezte, amit június végéig el kell fogadni, s olyan gazdaságélénkítõ intézkedéseket kell hozni, hogy a másfél éves nehézségek után az emberek is érezzék a javulás jeleit.
Romániában tulajdonképpen két parlament van, mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, utalva arra, hogy egy-egy törvénycsomagról elõbb a képviselõház szavaz, de a döntõ ház a szenátus, vagy fordítva. Ami a képviselõházban történt, arra kell figyelmeztessen, hogy nincsenek véglegesen kivívott jogok, bármit - kivéve a közösségi akaratot -, bármikor meg lehet változtatni jó vagy rossz irányba. Erre pedig az egyetlen garancia, ha az RMDSZ ott van a döntéshozatalban.
Borbély László környezetvédelmi miniszter, politikai alelnök szerint a SZ?T lehetõség, hogy összehangolják a közös érdekeket, és ezzel a lehetõséggel élni kell. Ugyanakkor beszélt a zöld befektetésekrõl, ismertette a környezetvédelmi alapokból finanszírozott programokat, beszélt a környezetvédelmi ágazati operatív programról, és más, az általa vezetett tárca által kezdeményezett projektekrõl.
A testület elfogadta a SZ?T mûködési szabályzatát, és megválasztották a héttagú elnökséget: Lokodi Edit, Péter Ferenc (Maros), Borboly Csaba, Petres Sándor, Sófalvi László (Hargita), Tamás Sándor, Antal Árpád (Kovászna). Elnök Péter Ferenc, Szováta polgármestere lett.
Lokodi Edit lapunk kérdésére elmondta, szükség van egy ilyen struktúrára, ahol azok az önkormányzatok tudnak közös stratégiát kidolgozni, amelyeknek hasonló az érdekkörük. Minden regionális önkormányzati tanácsnak van egy felsõbb testülete, a nagygyûlés, amely évente egyszer ül össze, ezenkívül van egy vezetõtanácsa. Ez a struktúra az RMDSZ keretében fog mûködni, a három megyére kiterjedõ teljes önkormányzati testületet foglalja magában, a nagygyûlésnek minden RMDSZ-listán választott személy a tagja lesz és évente egyszer összegyûlnek, kielemzik az önkormányzatok munkáját.
A másik két testület stratégiát dolgoz ki, érvényesíti az önkormányzati munkát, a parlamentben napirenden levõ, fõleg az önkormányzatokra vonatkozó törvényeket megtárgyalják, véleményezik, partneri kapcsolatokat alakítanak ki, uniós pénzek lehívásában mûködnek együtt, és nem utolsósorban országos szinten a strukturális pénzek lehívásában is együttmûködnek.
Hozzátette: amikor Románia még az elõcsatlakozási tárgyalásoknál tartott, a 7-es Fejlesztési Régiónak volt egy németországi tanácsosa, aki arra tanította õket, a hat megye azon gondolkozzék, hogy minden téren - legyen az gazdasági, szociális, turisztikai, infrastruktúra- kiépítés - kapcsolódjon egybe az azonos projektekkel. Ez hat megyére nem volt megvalósítható, de két megyére mindig sikerült. Tehát ez a munka bizonyos tekintetben már elkezdõdött, most már csak egy kicsit szélesíteni kell a lehetõségeket - nyilatkozta a tanácselnök.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2011. május 21.
Dsida Jenõ-szobor Kaposváron
Dsida Jenõ költõnek Magyarországon elsõként Kaposváron állítottak szobrot. A bronzból készült mellszobrot - Balvin Nándor kaposvári mûvésztanár alkotását - a költõ születésének 114. évfordulóján, kedden avatták fel a Klebelsberg Középiskolai Kollégiumban.
Dsida Jenõ a magyar nemzeti összetartozás szimbóluma - hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a költõrõl szólva.
Jókai Anna Kossuth- és Magyar ?rökség- díjas író az 1907. május 17-én Szatmárnémetiben született költõ életútját méltatva kiemelte: Dsida nagyon jól tudta, hogy egyszerre vagyunk gyötrõdõ, magánytól félõ, sok esetben árulással küszködõ emberek és egyszerre vagyunk egy hazának a fiai. ? különlegesen nehéz helyzetben volt, mert elszakított sorsban élni mindig nehezebb, mint azon a földön, ahol (...) nem kell röstellni, és nem kell titkolni az embernek a magyarságát és az anyanyelvét.
Dsida Jenõnek több verseskötete és egy, az Erdélyi Lapok által 1933-ban szervezett római szentévi zarándoklatról beszámoló útikönyve jelent meg. Egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár).
A szívbetegségben szenvedõ költõ egy meghûlést követõen hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, 31 éves korában, 1938. június 7-én halt meg. Utolsó verseskötete Angyalok citeráján címmel már a halála után jelent meg.
Dsida Jenõ mellszobra két kor- és pályatársa, az ugyancsak erdélyi magyar Reményik Sándor költõ és Wass Albert író mellett kapott helyett az egykori kultuszminiszterrõl elnevezett kaposvári kollégium szoborparkjában, ahol a névadó Klebelsberg Kunó szobra is áll.
Népújság (Marosvásárhely)2011. május 21.
Megfigyelés
A Iaºi Megyei Tanács két alelnökének irodájában talált poloskák ügye egy kis hazai Watergate.
Az eredeti amerikai változatba annak idején Nixon elnök belebukott.
A titkos megfigyelés régebbi a szervezett (titkos)rendõrségségnél, bár kezdetben nyilván beépített baráttal, szolgával, szomszéddal stb. történt, aki aztán továbbadta - pénzért, bosszúból, félelembõl, irigységbõl vagy csak úgy - azt, amit mások meg akartak tudni. Ma már egyszerûbb a dolog, pár tucat (vagy pár száz) euróért, dollárért minõségi lehallgató és lefigyelõ eszközök kaphatók, amelyek a megfigyelt lakásában, munkahelyén vagy bármely helyen, ahol megfordul, beépíthetõk. Romániában évente állítólag hatalmas mennyiséget árulnak belõlük, amelyeket ipari kémkedésre, üzlettársak, gazdasági (politikai?) konkurensek, házastársak, a börtönökben a rabok stb. megfigyelésére használnak. Hogy ezek 40 avagy 500 dollárosok-e (errõl is, arról is beszélnek), nem lényeges: aki figyeltet, az áldoz félezer dollárt is ilyesmire.
De miért kellene megyei tanácsi alelnököket megfigyelni, és kinek?
Az eset kapcsán derült ki: az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vizsgálatot folytat a kettejük ellen, korrupciós ügyben, a pontos vádat nem hozták tudomásukra. Az egyikük egy több tízmillió lejes, útépítésre megbízást eldöntõ árverési bizottság elnöke volt. Innen fújna a szél?
Tény, hogy a megyei tanács (kormánypárti) elnöke és két (ellenzéki) alelnöke között erõsen rossz a viszony. Nem bizonyított azonban, hogy a megfigyelés politikai színezetû.
Az eddigi egyetlen biztos dolog: a közintézményekben kisebb hisztéria tört ki. Ha egy helyen lehetséges titkos megfigyelés ilyen vagy olyan okokból, másutt sem kizárt, tehát nem tudni kit, mikor, hol figyelnek meg (az elvileg szükséges) bírói engedéllyel, esetleg anélkül, nyilvánosnak számító helyen vagy az intim szférában. Az évente eladott lefigyelõ eszközöket valahol bizonyára felhasználják. A bizonytalanság pedig bizalmatlanságot, félelmet szül.
Az ügyben eddig annyi bizonyos, hogy a falba mélyesztett, tûhegynyi lukon kilátó kamerákat kiszerelték. Aki pedig a maga megfigyelésére gyanakodna: rendelhet speciális szolgáltatást: 400 euróért 100 négyzetmétert bevizsgálnak.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2011. május 21.
A kisebbségi törvény és a tanügyi törvény módosításának leállítása a koalíció sarokköve
Kelemen Hunor, RMDSZ elnök azt mondja, hogy a kisebbségi törvény júniusi elfogadása, akár felelõsségvállalással és a tanügyi törvény módosításának leállítása a jelenlegi koalíció sarokkövei.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács plénuma elõtt elmondta, hogy koalíciós partnereik múlt héten a belsõ választásokkal voltak elfoglalva és mivel nem volt megfelelõ parlamenti jelenlét átment hallgatólagosan a tanügy törvény földrajz és történelem oktatásra vonatkozó fejezetének módosítása, ami elfogadhatatlan.
Elfogadhatatlan, hogy hallgatólagosan átment a tanügy törvény földrajz és történelem oktatásra vonatkozó fejezetének módosítása. Ez súlyos, visszalépés ahhoz képest, amit kértünk, amiért húsz éve harcolunk és ezt a visszalépést árulásnak is tekinthetjük. Tárgyaltunk a PDL-vel és megállapodtunk, hogy a szenátusban nem megy át a jogszabály, azt kértem kollégáinktól, legyenek jelen, amikor szavazni kell a számunkra fontos tervezetrõl, úgy, ahogy mi is tettünk a számukra fontos törvények esetében. Ha van parlamenti többségünk és létezik politikai akarat akkor akár egy fõs többséggel is de le kell állítani a tervezetet mondotta Kelemen Hunor.
Hangsúlyozta, a koalíció kompromisszumot jelent és kölcsönösséget kért koalíciós partnereiktõl bizonyos törvények esetében.
Emlékeztetett, spekulációk folytak az új kormányról és az USL folyamatosan üzeneteket fogalmaz meg az új többség kialakításáról.
Ha a szenátusban nem állítjuk le a módosítást, akkor új helyzet lesz. Ha nincs politikai akarat, kompromisszumkészség, veszélybe kerülhet a koalíció. De nem kell idõ elõtt farkast kiáltanunk. Ha elérhetjük céljainkat, nincs amiért új, formális tárgyalásokat kezdenünk mondotta Kelemen Hunor , aki azt is hangsúlyozta, az RMDSZ tárgyal az ellenzékkel, soha nem utasította vissza a párbeszédet.
Elmondta a kisebbségi törvény június végéig történõ elfogadása, akár felelõsségvállalással és a tanügyi törvény módosításának leállítása a jelenlegi koalíció sarokkövei.
El kell fogadnunk június végéig a kisebbségi törvényt, vagy normális módon vagy felelõsségvállalással. ?s ez a koalíció sarokköve, az adott szó sarokköve. A következõ öt-hat hétben a szenátusban vigyáznunk kell, hogy nem menjen át a tanügyi törvény módosítása, és a képviselõházban, hogy átmenjen a kisebbségi törvény. Hogy az év második felében meghozhassuk a gazdaságélénkítõ intézkedéseket és ezek hatása a lakosság zsebén is érzõdjék mondotta.
Kelemen Hunor hangsúlyozta az RMDSZ képviselõinek nem érdeke politikai instabilitást okozni.
De nem fogadhatjuk el azt sem, hogy csak mi kössünk kompromisszumot, s ha a mi érdekeinkrõl van szó, partnerünk ne tegye hangsúlyozta.
Nyugati Jelen (Arad)2011. május 21.
Magyar állandó konferencia és lakossági fórum
A Téglás Gábor Iskola aulájában ülésezett a Hunyad megyei magyar állandó konferencia, melynek célja az RMDSZ és az egyházak, iskolák és civilszervezetek, egyenlõ partnerek közötti együttmûködés, amely állandó jellegû kell legyen, szögezte le Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke az egész megyébõl összegyûlt magyaroknak.
Az RMDSZ hamarosan széleskörû konzultációt indít Hunyad megyében is, melynek célja 4000 magyar felkeresése, véleményének kikérése kérdõívek révén. A közvélemény-kutatás aktuális másfél év nehéz kormányzati szerep után, egy évvel a következõ választások elõtt. Ezért fontos megtudni, mit is akar tulajdonképpen a magyarság, milyen célkitûzéseit kell képviselnie a politikumnak, hangsúlyozta Dezméri István, a megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke. ?szinte válaszokra kíváncsiak, ezért a konzultáció során a kérdezõbiztosoknak tilos befolyásolni a válaszokat.
Az együttmûködés elmélyítése céljából a megyei küldöttek tanácsába az egyházak részérõl Gáll Sándor lupényi lelkipásztort, a református egyházmegye esperesét, valamint Marthy Attila lupényi plébánost választották be a Dézsi Attila prefektus által levezetett gyûlésen. A pedagógusok részérõl pedig Kocsis Attilát, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatóját. Babos Aranka, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke a Hunyad megyei magyar napok hamarosan kezdõdõ rendezvénysorozat gazdag programját ismertette, Máté Márta megyei fõtanfelügyelõ-helyettes pedig az új oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó kitételeit ismertette.
Vajdahunyadi kettõs paradoxon
Még be se fejezõdött a dévai konzultáció, amikor az egybegyûltek egy része a szomszédos Vajdahunyadra vonult, ahol a helyi magyar házban lakossági fórumra került sor. Melyen nem egészen 30 ember vett részt, viszont sokkal tartalmasabb, színvonalasabb volt, mint a két héttel korábbi hasonló dévai rendezvény. Míg Déván az egyéni problémák kerültek elõtérbe, Vajdahunyadon valóban közösségi problémákról esett szó.
Pontosabban a csángótelepiek az RMDSZ torkának estek. Jogosan, ismerte el Winkler Gyula, hiszen 21 éve megoldatlan a probléma. Amint a Nyugati Jelen többször is beszámolt róla, a kohászváros nagyrészt magyarlakta negyedében több ócskavasgyûjtõ központ, illetve használtpapír- gyûjtõközpont mûködik, noha elvileg lakónegyedrõl van szó. A nehéz kamionok állandó forgalma, a por és a zaj elviselhetetlenné teszi a szerencsétlen magyarok életét immár évek óta. Hol vannak az emberi jogok, kérdezte emelt hangon Illés Erzsébet csángótelepi lakos. A helyi RMDSZ és a prefektus tavaly márciusban megoldást ígértek, több mint egy év alatt azonban a helyzet nem javult, szögezte le Lovász János, a csángótelepiek ügyvivõje. 21 éve szinte minden intézménynél kopogtattak, számtalanszor voltak a polgármesternél, a helyi tanács ülésein, megoldás mégsem született. Mire való az RMDSZ, mert hiába van környezetvédelmi miniszterünk, EP-képviselõnk, prefektusunk, helyi tanácsosaink, sokáig országos RMDSZ ügyvezetõ elnökünk, ha a súlyos probléma nem oldódik meg. Hogyan fordulhatnak ezután a csángótelepiek bizalmáért, akik eddig mindig a tulipánosok mellett álltak, kérdezte Bíró Margit helyi lakos.
A vajdahunyadi Csángótelep tarthatatlan helyzete nemcsak a kohászváros magyarságának, hanem az egész Hunyad megyei magyarság legsúlyosabb problémája. Vérzõ seb, mely megfertõzheti a magyarság összetartását és bizalmát.
Mert a Csángótelep problémája paradoxon, méghozzá kettõs. Egyrészt két helyi tanácsossal az RMDSZ Vajdahunyadon legerõsebb a megyében. Déván csak egy tanácsosa van, a többi településen pedig egy sem. Mégis a kohászváros magyarságának élete a legkeserûbb. A másik paradoxon az, hogy a csángótelepiek türelme éppen akkor fogyott el, amikor a dolgok megmozdultak.
Dézsi Attila szorgalmazására tavaly márciusban a következõ megoldás körvonalazódott: az ominózus cégek, melyek korábban nemcsak a csángótelepiekkel, hanem a hatóságokkal is lekezelõen bántak, saját költségükön építik meg a kerülõutat, mely mentesíti a Csángótelepet a teherforgalomtól. A földterület azonban, melyen a kerülõút kellene épüljön, nem a vajdahunyadi önkormányzaté, hanem a vasúté. Elõbbi feladata lett volna a CFR-rel való egyeztetés, azonban a városvezetés nem tette meg. A prefektúra közbenjárására a CFR beleegyezett az út építésébe, sõt, a telekkönyvi bejegyzést is elvégezte, ami 2800 lejbe került, s amit szintén a vajdahunyadi önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Nem fizette ki, s Dézsi Attila nyomására végül a topográfiai felmérés költségét az ócskavas cégek fizették. A Temesvári Regionális Vasúti Központ elkészítette a szükséges okmányokat, a vajdahunyadi önkormányzat képviselõi azonban csak Babos Aranka helyi RMDSZ elnök és Dézsi Attila többszöri szorgalmazására vették át, hosszas késéssel. Jelenleg a kerülõút építési engedélyét kell kiadni, tanácsi határozatot elfogadni, illetve a beiktatni az utat a városrendészeti tervbe. Ezt sem tették meg, szögezte le Dézsi Attila és Babos Aranka a felbõszült csángótelepieknek. Györfi Jenõ helyi tanácsos viszont hallgatott, holott az ügy sürgetése éppenséggel a helyi tanácsosok feladata lenne. Csakhogy amikor a tanácsnál kilincseltek, Györfi nem is készült fel az ügyrõl, hangsúlyozták a felbõszült csángótelepiek. Az ügy elmozdult, Dézsi és Babos kimozdították a holtpontról, sõt ennek során a vajdahunyadi önkormányzat munkáját is elvégezték. Ez még nem bizonyult elegendõnek, a városvezetés és az RMDSZ-es tanácsosok hozzájárulása is szükséges.
Jóllehet a csángótelepiek célkeresztjébe éppen az a Babos Aranka és fõleg Dézsi Attila került, akik kimozdították az ügyet a holtpontról, Winkler Gyula kénytelen volt elismerni, hogy vonalat húzva, az RMDSZ nem volt képes megoldani az ügyet. Számos más eredményt ért el - az iskolai magyar tagozat fellendítése, finanszírozása, a magyar ház kibõvítése, a magyar nyelvû helységnévtábla - amelyek veszélybe kerülhetnek, ha a magyarság elpártol az RMDSZ-tõl, ahogy a csángótelepiek kilátásba helyezték. ?sszefogás nélkül a kilencvenes évek elejére jellemzõ nehézségek bármikor visszatérhetnek, helyettünk senki sem vállalja fel a magyarság ügyét, dolgainkat egyszerûen nem bízhatjuk másokra. Illúzió lenne azt remélni, hogy bármely román párt szívén viselné a vajdahunyadi és általában Hunyad megyei magyarság gondjait, megoldást keresne rájuk. ?ppen ellenkezõleg, válság esetén mindig a magyarok lennének az elsõ számú áldozatok, akár állami leépítéseknél is, s az oktatás helyzete aligha javulna.
A hamarosan beinduló konzultáció célja ugyanis éppen a szórványmagyarság gondjainak feltérképezése és közös megoldás kidolgozása.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)2011. május 21.
?jabb nacionalista retorika tárgya a Mátyás-szoborcsoport
Futótûzként terjedt a hír, hogy a kolozsvári és jászvásári mûvelõdési élet néhány képviselõje beadványban kérte a kolozsvári polgármesteri hivataltól a Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet tartalmazó tábla visszahelyezését a Mátyás-szoborcsoport talapzatára. A helyzetet súlyosbította Radu Moisin alpolgármester kijelentése, miszerint a városháza kérvényezni fogja a felirat visszahelyezését a területi mûemlékvédelemnél.
Virgil Pop, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóság fõtanácsosa a Szabadságnak elmondta: mûemlékvédelmi engedélyt csak egy konkrét terv alapján bocsátanak ki, az 1992 november-decemberében a Fõtéren végzett átalakítási munkálatok, - így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is - törvénytelenek voltak. László Attila alpolgármester hangsúlyozta: a városháza nem fogja a felirat visszaállítását kérvényezni, tábla tehát nem lesz, újrahelyezésének kérdése opciónak sem tekinthetõ.
Virgil Pop lapunknak elmondta: a Nicolae Iorgának tulajdonított szövegbõl kiollózott, A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyõzhetetlen Moldva ellen indult idézetet tartalmazó táblát elõször 1932-ben helyezték el a szoborcsoport talapzatán, a két világháború között Európa-szerte szárba szökkent fasizmus és az államok közti feszültség által meghatározott sajátos keretek között. 1940-ben a feliratot a közhiedelemmel ellentétben nem a bevonuló magyar hadsereg, hanem a távozó román közigazgatás képviselõi távolították el - hangsúlyozta Virgil Pop, aki maga is közvetetten birtokába jutott egy betûnek.
Aberráns nacionalista retorika
Az építész kiemelte: a jelenlegi történelmi-politikai összefüggések már nem hasonlíthatóak a harmincas évek világához. ?gy vélte, a Gheorghe Funar polgármester által 1992. december elsején törvénytelen módon újra elhelyezett feliratnak az újbóli visszakerülését szorgalmazók nagy valószínûséggel a nacionalista retorika élesztgetésére alapozó ellenzék politikai indíttatásainak eszközei. ?k a nacionál-kommunista múlt csökevényeinek erõsítése által szándékoznak megnyerni a társadalom azon csekély szeletét, amely még érzékeny az ilyen típusú, aberráns retorikára.
Mint elmondta, a megyei mûemlékvédelmi igazgatósághoz mindössze egy nyugalmazott kolozsvári katonatiszt megkeresése érkezett, aki ezt eredetileg a Megyei Kulturális és ?rökségvédelmi Igazgatóságnak címezte, de nem kapott választ, így elküldte a Kulturális és ?rökségvédelmi Minisztériumnak is, amely továbbította a megkeresést a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóságnak. Virgil Pop a Szabadság rendelkezésére bocsátotta az illetõnek küldött hivatalos válaszát is, amelyben összegzi: az 1992 november-decemberében a Fõtéren végrehajtott átalakítások törvénytelenek voltak.
Az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság 1992. december 22-én kelt, 7384-es számú átiratában elrendelte a felirat eltávolítását, az 1992. november 30-i állapothoz való visszatérést. A bizottság 1994. március 10-én kelt átirata ismét emlékeztet a Fõtéri beavatkozások törvénytelen mivoltára - részletezte válaszában a tanácsos, aki felhívta a beadvány megfogalmazójának figyelmét arra is, hogy az 1992-es beavatkozások törvénytelen volta egyéb jogérvényes irat híján mindmáig fennáll, a törvényes rendelkezéseknek megfelelõen végzett és engedélyezett, 2010-es felújítási munkálatok eredményeként pedig megvalósult az eredeti, törvényes állapothoz való visszatérés.
Utólag kérték az engedélyt
1992 december 22-i átiratában a Peter Derer által igazgatott Országos Mûemlékvédelmi Bizottság felhívta a kolozsvári városi tanács figyelmét arra, hogy az engedélyezésre benyújtott dokumentációjukban felsorakoztatott munkálatokat már részlegesen (így a tábla elhelyezését is) megvalósították, engedély pedig utólagosan nem bocsátható ki, így a beavatkozások egyértelmûen törvénybe ütköznek. Kijelentik továbbá, hogy Fadrusz János 1902-es szoborcsoportja rendkívüli értékû történelmi mûemlék, amelynek megteremtõje a talapzatot és a király lovas alakját összeillõ egységben alkotta meg, a szoborra kíirt versenyben pedig a nyertes maketten a Mathias Rex felirat szerepelt.
A Nicolae Iorga egyik diskurzusából átvett idézetet tartalmazó tábla konjunkturális jellegû beavatkozásként, más történeti és törvénykezési összefüggésben került a szoborcsoport talapzatára - fogalmaz az átirat. Az okmány második részében a bizottság egyértelmûen megtiltja zászlótartó rudak elhelyezését a Fõtéren, amely a szobor mellett több kiemelt értékû építészeti emlék védett helyszíne, így adott esetben csak mozgatható zászlótartók helyezhetõk el a téren. Felszólítják továbbá a városi tanácsot, hogy alkalmazkodjon a fent említett szempontokhoz, és szabja meg a törvényszegõk büntetését.
Mathias Rextõl a Iorga-idézetig
Az építész röviden összegezte lapunknak a szoborcsoporton megjelent feliratok váltakozásának történetét is. 1894-ben Fadrusz János nyertes pályázatának makettjén a Mathias Rex felirat szerepelt, az 1900-as párizsi Világkiállításon bemutatott modellt pedig a Mathias Corvinus megjelöléssel látta el a mûvész, amint azt egy - a Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) tulajdonában levõ - metszet is tanúsítja. Leleplezésekor, 1902-ben, a szobron a Mátyás Király felirat és Magyarország címere szerepelt. 1919-ben a Matei Corvinul elnevezés került a talapzatra, amelyrõl a címert eltávolították.
Az 1932-ben elhelyezett Iorga-idézetes táblát 1940-ben lebontották, helyére a Mátyás Királyunk felirat és a magyar címer került. 1945-ben ezt a helyi közigazgatás Mathias Rex-re módosította, a reneszánsz király közismert aláírásának is megfelelõen. Az akkori, 1945-ös, a felirat módosítására összehívott ülésen egyébként bemutatták Fadrusz pályázati makettjét is, amelyet Mátyás király szülõházának padlásán fedezett fel Virgil Salvanu építész édesapja, aki abban az idõben a városháza építésze volt - magyarázta Virgil Pop, rendelkezésünkre bocsátva az 1992-ben kelt, a fentebbi információt közlõ jegyzetét is. 1992-ben a Gheorghe Funar-adminisztráció a mûemlékvédelem engedélye nélkül elhelyezte a kérdéses táblát, a munkálatok törvénytelensége a talapzat 2010-es lebontásáig fennmaradt - összegezte Virgil Pop.
A mûemlékvédelmi tanácsos egyébként bemutatta Virgil Vãtãºianu akadémikusnak az Országos Mûemlékvédelmi Bizottsághoz címzett levelét is, amelyet vele gépeltetett le. A román mûvészettörténész, aki köré, mondhatni, iskola szervezõdött, felhívta a bizottság akkori elnöke, Aurelian Triscu figyelmét arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblának nincs mit keresnie a talapzaton, mint ahogyan zászlótartó rudaknak sincs helyük a Fõtéren. Állításait Vãtãºianu egyszerûen arra a megfontolásra alapozta, hogy egy mûalkotásnak a mûvész által elképzelt állapotban kell maradnia. Paradox módon, a polgármesteri hivatalnak nemrégiben címzett beadványt aláíró személyiségek között olyanok is akadnak, akik annak idején Vãtãºianu diákjai voltak - tette hozzá Virgil Pop.
Opcióként sem merül fel a tábla
A tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie a területi mûemlékvédelemtõl, a végsõ engedélyezési fórum pedig az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság, amely adott esetben felül is bírálhatja a területi mûemlékvédelmisek javaslatát, ennek viszont csekély a valószínûsége - magyarázta Virgil Pop. Hozzátette: a mûemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges az egyébként A kategóriás mûemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton végrehajtandó beavatkozáshoz - tette hozzá.
László Attila alpolgármester a Szabadságnak hangsúlyozta: a városháza tulajdonosként semmiképpen nem fogja kérelmezni az engedélyt a tábla elhelyezéséhez, Radu Moisin alpolgármester pedig valószínûleg elhamarkodta nyilatkozatát. Mint elmondta, a városházának meg kell hallgatnia a megfogalmazott véleményeket, de a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, a kérdés lezárt, Kolozsvár pedig már nem szimbólumháború helyszíne.
Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron jelenleg is találhatók még a történelmi hûségnek ellentmondó tá2011. május 21.
Történelmi vetélkedõ: Szent István király és kora
Nagyvárad - Szombaton Szent István és kora címmel szervezett az Ady Endre Középiskola kárpát-medencei történelmi vetélkedõt diákoknak a díszteremben, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében.
Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében hagyományosan, az idén immár 14. alkalommal megszervezett vetélkedõ támogatói a Tanügyminisztérium, a nagyváradi önkormányzat, az Alma Mater, a Communitas és a Sapientia Varadiensis alapítványok, valamint a Helyi Közszállítási Vállalat (OLT) voltak. Fleisz Judit, az Ady Endre Középiskola aligazgatónõje az erdon.ro-nak elmondta: a versenyre- mely szerepel a szaktárca hivatalos naptárában- a házigazda tanintézeten kívül a váradi Mihai Eminescu Fõgimnáziumból és a Szent László Római Katolikus Gimnáziumból, a budapesti Kós Károly Kollégiumból, Petõfi Sándor Gimnáziumból és Szent László Gimnáziumból, a derecskei II. Rákóczi György Gimnáziumból, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumból, a szlovákiai Révkomáromból, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumból, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból és a szilágysomlyói Simion Bãrnuþiu Líceumból érkeztek résztvevõk. Pénteken Szentjobbon tartottak történelmi sétát a fiatalok, ahol dr. Draskóczy István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár és Kurilla Gábor római katolikus plébános tartott elõadást nekik, majd megkoszorúzták Szent István és Mercurius szerzetes szobrát.
Tizenegy forduló
A szombat délelõtt zajlott megmérettetésen Tóth Márta igazgatónõ köszöntötte a versenyzõket, arra hívva fel a figyelmüket, hogy a rendezvény a kulturált szórakozás és a tanulás keveréke, kiváló lehetõség arra, hogy kamatoztassák a tudásukat és ugyanakkor megismerjenek más fiatalokat, szokásokat és környezetet is. A megszólítottak egyébként húsz, 3 fõs csapatba tömörültek, a feladatsorokat pedig az Ady líceum történelem katedrájának tanárai állították össze. A zsûriasztalnál dr. Draskóczy István, dr. Fleisz János, valamint ?sz Gábor, Vincze Zsolt és Biró Judit történelemtanárok foglaltak helyet. A tizenegy fordulós versenyen nem csupán írásbeli feladatok (keresztrejtvény-fejtés, szövegfelismerés, puzzle stb.), hanem villámkérdések is szerepeltek. Az elsõ helyezettek könyvjutalmakban részesültek, illetve okleveleket és emléklapokat is kaptak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2011. május 21.
Dolgoznak a határon túliakért
Országgyûlési határozatot kezdeményez egységes nemzeti örökségünk védelmérõl a Kárpát-medencei magyar autonómia tanács
?jabb mérföldkõhöz érkezett a Kárpát-medencei magyar autonómiamozgalom a Tisza-parti Mártélyon, miközben az önrendelkezést zászlajára tûzõ Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése akadályba ütközött Romániában.
Tegnap befejezte Mártélyon tartott kétnapos ülését a Tõkés László vezette Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amely - közleménye szerint - 2004-ben olyan idõben alakult meg, amikor az akkori, az össznemzeti érdekvédelmet nem vállaló magyar kormány már-már teljesen ellehetetlenítette a külhoni magyar nemzetrészek ügyének közös képviseletét, amelynek részeként - egyebek mellett - a Magyar Állandó ?rtekezlet áldásos mûködését is megszüntette.
A KMAT az új nemzeti kormány hivatalba lépésének elsõ évfordulóján, a kormányzó pártok hatékony támogatása iránti köszönettel, újult erõvel folytatja a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezésének kivívása érdekében vállalt szolgálatát.
Nemzetpolitikai céljai megvalósítása ügyében természetes szövetségesének tekinti a Magyar Állandó ?rtekezletet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumát, s a velük való rendszeres és gyakorlati szintû együttmûködést kezdeményezi.
A mártélyi tanácskozáson több fontos kérdésben is teljes konszenzuson alapuló döntés született: országgyûlési határozat kezdeményezése az egységes Kárpát-medencei magyar nemzeti örökség védelme tárgyában; a KMAT bekapcsolódása az Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya által meghirdetett Nemzeti Együttmûködés Rendszerébe; Kárpát-medencei mozgalom indítása a nemzeti hovatartozás szabad és öntudatos vállalásáért - különös tekintettel a szomszédos országokban folyamatban lévõ vagy éppen küszöbön álló népszámlálásokra.
A KMAT határozott a tagszervezetek által egységesen elfogadható, a közösségi önrendelkezés alapelveit és kritériumait tartalmazó általános autonómiaterv kidolgozásáról, valamint az egyes határon túl élõ magyar nemzetrészek sajátos helyzetére alkalmazott önrendelkezési tervezetek egyeztetésérõl.
Idõközben kiderült, hogy megfellebbezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését egy politikai szervezet. A bukaresti ?j Magyar Szó szerint az óvást a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõségért Párt nyújtotta be a bukaresti törvényszékre.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezõ bizottságának tagja szerint a párt bejegyzésének tárgyalását május 26-ra tûzte ki a törvényszék, akkor dõl el a fellebbezés sorsa is. Gergely azonban nem tart attól, hogy a román párt óvása megakadályozza az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását. Szerinte legfeljebb az történhet, hogy megalakulásukat késõbb mondják ki.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap2011. május 21.
Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek találkozója Debrecenben
Háromnapos nemzetpolitikai találkozót tart két erdélyi és egy-egy vajdasági, valamint felvidéki szervezet a KDNP ifjúsági tagozatának szervezésében Debrecenben.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) péntektõl vasárnapig tartó összejövetele úttörõ kezdeményezés az intézményesített ifjúsági magyar-magyar kapcsolatok építésében - hangoztatta a szombati szakmai elõadásokat megelõzõ sajtótájékoztatóján Stágel Bence IKSZ-elnök, KDNP-s országgyûlési képviselõ.
Mint mondta, a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ifjúsági szervezete, az erdélyi MI?RT és a Magyar Ifjúsági Tanács, illetve az IKSZ és a Fidelitas részvételével rendezett találkozón reményeik szerint a Kárpát-medence leendõ közéleti vezetõi vesznek részt. A szakmai elõadásokat és a lazább programokat - focitornát, táncházat - kínáló rendezvénysorozattal a késõbbi közös nemzetpolitikai szakmai munkát kívánják megalapozni - tette hozzá.
A találkozó és a kapcsolatépítés konkrét céljairól szólva azt mondta: ösztönözni akarják a határon túli magyar szervezeteket, hogy az ifjúságot érintõ kérdésekben bátran forduljanak a magyar kormányhoz, ezen kívül szórványstratégiát kívánnak kidolgozni a kisebb létszámú magyar közösségek megtartására.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének elnökévé egy magyar politikust, Dömötör Csabát választották, így a Kárpát-medencei magyar ifjúsági érdekérvényesítés európai szinten is erõsebb lehet.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkár elõadásában szólt arról, hogy a magyar nemzetpolitikának a rendszerváltást követõen rengeteg tabut le kellett döntenie. Ennek állomásait sorolva felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, a státustörvényt és végül a kettõs állampolgárság megszerzésének lehetõségét.
A határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseirõl szólva úgy fogalmazott: míg a Vajdaságban már kulturális autonómiát élvezhetnek a helyi magyarok, addig ebben a vonatkozásban Szlovákia mind a mai napig az elõzõ nacionalista kormány csapdájában vergõdik.
MTI2011. május 22.
X. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben
Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület kezdeményezésére és szervezésében, Muzsnay Árpád alelnök kitartásának és elkötelezettségének köszönhetõen 2011. május 20-21-én immár tizedik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napok néven ismertté vált kisebbségi tanácskozást, idén a lugosi származású és Szatmárnémetiben nyugvó Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztõ születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig - címmel.
Kárpát-medencei magyar politikusok, kisebbség-kutatók és történészek részvételével a május 20-án, pénteken zajló tanácskozáshoz még egy jeles esemény tartozott, a késõ délutáni órákban az elõadók és meghívottak Szatmárhegyre, a néhai Kossuth-díjas Páskándi Géza szülõfalujába látogattak, s együtt koszorúzták meg a költõ, próza- és drámaíró szülõháza helyét megjelölõ emléktáblát és a falu központjában található mellszobrát.
A X. Jakabffy Napok május 21-én, szombat délelõtt a Jakabffy Elemér, neves kisebbségi politikus sírjának és a Szamos parti városban található egykori lakóháza emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget.
A Szatmári Megyei Múzeum Vécsey-házi képzõmûvészeti részlegének I. emeleti termében a Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig címû tanácskozást a szervezõ Muzsnay Árpád, újságíró, az EMKE alelnöke nyitotta meg, és köszöntõt mondott Schönberger Jenõ, a római katolikus egyház szatmári megyéspüspöke.
Varga Attila, jogász, parlamenti képviselõ vezetésével elsõként Szekernyés János, közíró, temesvári helytörténész Jakabffy Elemér, a kisebbségi jogok védelmének letéteményese címû elõadása hangzott el, majd Csapody Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Jakabffy kultúrpolitikai felfogásáról értekezett. A kolozsvári Székely István, politológus, a Jakabffy által alapított Magyar Kisebbség folyóirat mai fõszerkesztõje a kulturális autonómia lehetõségeit és annak dilemmáit boncolgatta. Bálint-Pataki József, tanár, könyvtáros Budapestrõl Neve több volt, mint áruvédjegy - Határon Túli Magyarok Hivatala, mint kormányzati intézmény címû értekezése különösen izgalmas volt, hiszen Bálint-Pataki a HTMH-nak indulásától munkatársa, 2002-tõl néhány éven át az elnöke volt.
Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés korábbi elnöke, a Magyar Parlament Nemzeti ?sszetartozás Bizottságának alelnöke vezette a tanácskozás délutáni felét, ebben a részben négy utódállamból meghívott elõadó szólt a kisebbségpolitika más-más aspektusairól. Elsõként Göncz László, történész, Lendván élõ parlamenti képviselõ a szlovéniai kisebbségvédelem idõszerû kihívásáról, az általános nemzetiségi törvény elfogadásának esélyeirõl tartott elõadást. A jelenlevõk meghallgathatták Köteles Lászlónak, az MKP Szepsiben élõ politikusának elõadását Magyarként Csehszlovákiától Szlovákiáig - Kisebbségként a XX. századi Felvidéken témakörben, a kijevi Tóth Mihály, jogásznak Kisebbségi nyelvhasználati jogok és a nemzeti önazonosság megõrzése Ukrajnában valamint Varga Attila, romániai magyar parlamenti képviselõnek Az emberi méltóság és a kisebbségi léthelyzet címû elõadását.
A tanácskozás délutáni folytatásában Katona Tamás budapesti történész, nyugalmazott nagykövet vezetésével elõadás hangzott el a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter, jogász, elnöki tanácsostól Egy sajátos helyzetû kisebbség, a romák jogvédelme címmel. Tabajdi Csaba, EP képviselõ Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetõségeirõl és korlátairól Szili Katalin pedig Autonómiaformákról és lehetõségeikrõl Európában és a Kárpát-medencében fejtette ki gondolatait. ?ket követte Duray Miklós felvidéki politikus, közíró, akinek elõadása: Változatlanság a változóban - Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét címet viselte.
A résztvevõk aznap még részt vettek a szatmárhegyi Páskándi-megemlékezésen, ahol megkoszorúzták a költõ szülõházának helyét jelölõ emléktáblát és a falu központjában lévõ mellszobrot. Köszöntõt mondott Daniel David, Szatmárhegy polgármestere, Huszti Gyula, a szatmárhegyi RMDSZ-szervezet elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja. A megemlékezés ünnepi szónokai a budapesti Csapody Miklós irodalomtörténész és a szatmárnémeti Felician Pop író voltak. A megemlékezésen közremûködtek a Szatmárhegyi Általános Iskola diákjai Kovács Franciska és Zilahi-Kató Klára tanerõk vezetésével, aki Páskándi Géza verseibõl adtak elõ egy összeállítást.
Sor került ajándékkönyvek ünnepélyes átadására is a Szatmárhegyi Községi Könyvtárnak. Elsõként Kádas Jánosné Pásztor Katalin a Tolcsva Jövõjéért Közalapítvány nevében közel kétezer kötetet tartalmazó könyvcsomagot adott át, a szállításban Tolcsva önkormányzata segítkezett, a község elöljárói is részt vettek a megemlékezésen. Gazdagította a könyvtárat Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és Csapody Miklós is. A könyvtárban megtekinthetõ a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum által összeállított kiállítás, amely Páskándi Géza életét, irodalmi munkásságát mutatja be az oda látogatóknak.
Május 21-én Jakabffy Elemér szatmári sírjánál imát mondott Hankovszky Ferenc püspöki helynök, beszédet tartott Varga Attila, az RMDSZ szatmári parlamenti képviselõje és a szülõföld nevében Sallai István lugosi orvos. Jakabffy Elemér egykori lakóházának megkoszorúzásával ért véget a megemlékezés.
A X. Jakabffy Napok és a Páskándi-megemlékezés az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület szervezésében került megrendezésre, amelyet Szatmár Megyei Tanács támogatta. A szervezést Muzsnay Árpád irányította.
Felvidék.ma2011. május 22.
Közös magyar polgármesterjelölt. Borbély nem indul
Borbély László nem indul Marosvásárhely polgármesteri székéért a 2012-es helyhatósági választásokon. Ezzel egyidejûleg azonban támogatja, hogy egyetlen magyar jelölt mögött sorakozzanak fel a magyar politikai szervezetek. Az EMNT arról tájékoztatott, hogy hétfõn aláírják az közös jelöltállításról szóló együttmûködési megállapodást.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László egyértelmûvé tette: nem kívánja jelöltetni magát a jövõ évi választásokon Marosvásárhely polgármesteri székére. Elég volt 2008-ban. Nem bánom, hogy akkor megmérettettem, de most hagyok másokat. Olyan személyre van szükség, akit a marosvásárhelyi magyarság elfogad, ezért az RMDSZ-nek olyan jelöltje lesz, aki az összes marosvásárhelyi érdekét képviselni tudja. Egyetértek azzal, hogy a magyar szervezeteknek egyetlen, közös jelöltje legyen. A személyt minél hamarabb meg kell neveznünk, remélem, erre június végéig sor kerül - mondta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által szerkesztõségünkbe is eljuttatott közlemény értelmében öt találkozót tartottak az MPP, az RMDSZ és az EMNT képviselõi, az együttmûködési megállapodást hétfõn, május 23-án írják alá. Széles társadalmi összefogással biztosítani kívánjuk a 2012-es helyhatósági választásokon a marosvásárhelyi magyar együttmûködés kereteit. Egy olyan szövetséget, mely valós esélyt teremt az önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere legyen. Az együttmûködést kezdeményezõk, konszenzus és maradéktalan egyetértés révén nevezzük meg a marosvásárhelyi magyarság 2012. évi polgármesterjelöltjét, akit mindhárom szervezet elfogad, és saját jelöltjének tekint. A marosvásárhelyi együttmûködés érdekében szervezeteink városi konzultációsorozatot kezdeményeznek, amelynek célja az, hogy a lehetõ legszélesebb társadalmi alapokra hagyatkozva nevezhessük meg Marosvásárhely következõ polgármesterét. Ehhez a kezdeményezésünkhöz várjuk történelmi egyházaink és civil szervezeteink hathatós segítségét és támogató csatlakozását - áll a megállapodástervezetben. Az eddigi jelöltek Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért eddig Smaranda Enache (független), Dorin Florea (Demokrata-liberális Párt, PD-L), valamint a Szociálliberális Szövetség (USL) közös jelöltje jelentkezett be utóbbiak belsõ választásokon döntenek Cornel Briºcaru (Szociáldemokrata Párt, PSD), Ionela Ciotlãuº (Nemzeti Liberális Párt, PNL) és Silviu Morariu (Konzervatív Párt, PC) közül.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro2011. május 22.
A tizenegy éves Posticumot ünnepelték
Nagyvárad - Igényesen megszervezett színvonalas programmal ünnepelte a nagyváradi Posticum fennállásának évfordulóját. A keresztény ifjúsági és kulturális központ immár tizenegy éve fontos színpada a város mûvelõdési életének.
Az elmúlt hétvégén gazdag programkínálattal ünnepelte fennállásának tizenegyedik évfordulóját a nagyváradi Posticum. Több százan ünnepeltek együtt a Nagyvárad mûvelõdési életében fontos szerepet betöltõ keresztény ifjúsági és kulturális központtal. Az ünnepi eseménysorozat péntek délután kezdõdött, amikor is a svájci támogatók jelenlétében átadták az új épületszárnyat. Tempfli József nyugalmazott megyés püspök áldotta meg a svájci Bauorden közhasznú szervezet támogatásával felépült vendégházat. Délután a dzsessz szerelmesei a Szakcsi Junior Trio koncertjét hallgathatták meg a Posticum elõtti füves területen. A kellemes, zöld környezetben felállított színpad elõtt sokan foglaltak helyet, hogy meghallgassák a magyar dzsessz jeles képviselõinek koncertjét. Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Balázs Elemér (dob), Lakatos Pecek Krisztián (nagybõgõ) ezúttal sem okozott csalódást az idõközben egyre gyarapodó közönségnek. A helyszínen tombolát lehetett vásárolni a koncert ideje alatt, a Posticum udvarán pedig italmérõ is üzemelt, ahol ingyen sörkolbásszal kínálták a résztvevõket. Az idõjárás megzavarta a koncertet, így a tombolahúzást a díszteremben tartották meg.
Varázslatos dalok
Szombat délelõtt az ünnepi program a harmadik alkalommal megszervezett Gyermekfesztivállal folytatódott. Tizenegy órától szikrázó napsütésben mutathatták be Tóth Ágnes váradi költõnõ megzenésített verseit tartalmazó Macskadomb címû lemezt. A költeményekbõl Trifán László varázslatos dalokat komponált, melyeket Kinda Péter (nagybõgõ), Bodor S. Mária (ének), Oláh Boglárka (hegedû), Fodor Karolina (furulya), Veres László (billentyû) valamint néhány iskolás közremûködésével adott elõ. A költõnõ néhány verset fel is olvasott. Megtudhattuk többek között azt is, hogy hol található a Macskadomb és miért így kapta ezt a címet a verseskötet. A lemez egyébként a Posticum támogatásával jelenhetett meg. Két kiadásban is meg lehetett vásárolni a helyszínen: az igényesebb díszkiadást - mely alig száz példányban jelent meg - 40 lejért, a külalakra szerényebbet pedig 10 lejért lehetett kapni. A Posticum recepciójánál a lemezt azok is megvásárolhatják, aki nem vettek részt a bemutató koncerten. Csernák Béla, a Posticum elnöke köszönte meg az elõadómûvészek közremûködését, majd Wagner Andrea programfelelõs az önkéntesek segítségével kihúzta a tombola nyerteseit. A fõdíj a Hobby Libri felajánlásával egy 50 lejes vásárlási utalvány volt. A továbbiakban a kézmûves mûhelyek kezdõdtek. Volt csuhézás, gyöngyfûzés, képeslapkészítés, papírcsík technika, ugyanakkor a gyerekek különbözõ ügyességi játékokon tehették magukat próbára. Népszerû volt a gyermekrendezvények elmaradhatatlan kiegészítõje, az arcfestés. A gyerekek arcára Buzási Andrea képzõmûvész pingált látványos állat- és mesefigurákat. 13 órától a Pastor Fido régi-zene együttes tagjai - Török Apollónia (fuvola), Gáti Sándor (oboa), Antal Sándor (brácsa), Garai Zsolt (csembaló) - tartottak hangszerbemutatóval egybekötött zenei foglalkozást. Az épület alagsorában mûködõ filmklubban Gáti-Gudor Boróka pedagógus mesefeldolgozásokkal szórakoztatta a gyerekeket. A foglalkozások hevében megszomjazó/megéhezõ gyerekek a teraszon ingyen bodzaszörpöt, süteményt és kolbászt kaptak. Ugyancsak a teraszon könyvvásárt is tartottak. A végül 15 óráig tartó Gyermekfesztiválon hozzávetõlegesen 130-140 gyermek vett részt, köztük a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által mûködtetett szalontai gyermekotthon lakói és a Szent László Speciális ?voda néhány óvodása is. A szervezõk munkáját tucatnyi önkéntes segítette.
Egzotikus zenei csemege
Szombat este a három napos rendezvénysorozat talán leginkább várt programpontja az Elsa Valle kubai énekesnõ fellépése volt, aki Winand Gáborral (szaxofon, fuvola, ének), Rozsnyói Péterrel (zongora), Orbán Györggyel (nagybõgõ) és Kõszegi Imrével (ütõhangszerek) állt színpadra. A koncertre nagyon sokan voltak kíváncsiak. A kezdési idõpontra teljesen benépesült a nézõtér, de folyamatosan érkeztek a koncert ideje alatt is a dzsesszrajongók. Akinek nem jutott ülõhely, az a földön foglalt helyet, és így hallgatta végig az igen élvezetes koncertet. Az énekesnõ közvetlenségével, tört magyarságával, szuggesztív elõadásmódjával pillanatok alatt meghódította a közönség tagjait. Hangja, énekstílusa egyszerre érzéki, melankolikus, és robbanékonyan improvizatív. Nagyváradon az Universo címû, legújabb albumból kaphattunk ízelítõt, melyet a helyszínen is meg lehetett vásárolni. A közönség többször is visszatapsolta az Elsa Valle y sus Hermanost. A szokásos tombolahúzás után egy hosszabb szünet következett, majd egy szvit erejéig Gyárfás István (gitár), Balázs Elemér (dob), Lakatos Pecek Krisztián (nagybõgõ), illetve Szakcsi Lakatos Béla (zongora) is a színpadra lépett. Azért csak egy szvit erejéig, mert az engedély 23 óráig tette lehetõvé a közterületen felszerelt színpadon a koncert megtartását. A Posticumban azonban szûkebb körben tovább folytatódott a rendezvény.
Mészáros Tímea
erdon.ro2011. május 23.
A szenátorok az anyanyelvû oktatás mellett szavaztak
A szociáldemokrata szenátorok az anyanyelvû oktatás mellett szavaztak a szakbizottságban, így van rá esély, hogy egyesek a szenátusban is a Mircia Giurgiu-féle javaslat ellen voksoljanak.
A múlt héten robbant ki heves vita, amikor a független képviselõ javaslata, miszerint mégsem lehetne magyarul tanulni a földrajzot és a történelmet, átcsúszott a parlamenten. Az RMDSZ a koalíció felbontásával fenyeget, amennyiben a döntõ szót kimondó Szenátus helyt ad a módosító javaslatnak.
Kolozsvári Rádió
Erdély.ma2011. május 23.
Erdélyi örökségünk digitalizálva
Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, mellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és mûvelõdési örökséget teszi elérhetõvé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyûjteményét, és az könnyen elérhetõ bárki számára. A másfél évszázada mûködõ egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.
Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek - e gondolatok jegyében alapította 152 évvel ezelõtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre mûvelõdés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyûjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elõsegítésére. - Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában aláírt EME-OSZK együttmûködés tervezetéhez vezethetõ vissza. A fejlesztés többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s fõleg a digitális adatok folyamatos létrehozása idõigényes munka - mondta lapunknak Bitay Enikõ, az EME fõtitkára.
Az EME - hagyományához híven - kiemelt figyelmet fordít a gyûjteményében lévõ örökség megõrzésére és gyarapítására, tudományos feldolgozására és publikálására. Az információs társadalom követelményeit szem elõtt tartva a digitális adattár révén szeretné a világhálón elérhetõvé tenni tudósok hagyatékából, levéltári anyagokból, kéziratokból, könyvekbõl és fotókból álló gyûjteményének jelentõs részét. A digitális adattáron keresztül az erdélyi tudományos munkákat széles körben meg lehet ismertetni, és lehet terjeszteni, illetve könnyebben elérhetõk a kiadványok, s teljes szövegükben mód van a keresésre. Az adattár fejlesztéseként hosszú távon lehetõség nyílik az EME elkobzott gyûjteményeinek feldolgozására is, mely az erdélyi magyarság egyik legfontosabb gyûjteménye; mielõbbi feldolgozása és közzététele legalább annyira fontos, mint a tulajdonjogának tisztázása - emelte ki Bitay Enikõ, hozzátéve, hogy az adattárban helyet kapnak az intézetben folyó kutatási programok által gyûjtött forrásanyagok, illetve a kutatások eredményei is: tanulmányok, publikációk majd minden tudományterületen. A szöveg, a kép és az audiovizuális anyagok megõrzése, interneten való elérhetõsége, a dokumentumok teljes szövegû kereshetõsége, az adatok letölthetõsége a további kutatást, valamint az oktatást is egyértelmûen és nagymértékben segítheti.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859. november 23-án alakult meg, könyvtárat, természettudományi és történelmi gyûjteményt (régészet, numizmatika, mûtárgyak), levéltárat, képtárat, néprajzi gyûjteményt tartott fenn azzal a céllal, hogy az erdélyi magyarság múltjának tárgyi és írásos emlékei fennmaradjanak - mondta Sipos Gábor, az EME elnöke, aki hangsúlyozta, az egyesület gyûjteményei tették lehetõvé a kolozsvári tudományegyetem megalapítását 1872-ben. Az egyetem szerzõdés alapján használatba vette a tudományos gyûjteményeket, és bért fizetett értük. Az egyesület az erdélyi tudomány kutatási eredményeinek közzététele céljából folyóiratokat is megjelentetett: 1874-tõl az Erdélyi Múzeumot, 1878-tól pedig az Orvostudományi ?rtesítõt. A kommunizmus az Erdélyi Múzeum-Egyesületet sem kímélte, tevékenységét 1950 februárjában szüntette meg a román kommunista kormányzat. Mûködését 1990-ben kezdhette újra öt szakosztállyal, melyek száma azóta hétre emelkedett. Az említett folyóiratok is újraindultak, ezenkívül évente 10-12 tudományos kiadványt jelentet meg mindenféle tudományágból. 1995-tõl kutatóintézetet tart fenn, és az új könyvtár több mint 80 ezer kötetet tartalmaz, kézirattára az erdélyi magyar tudósok hagyatékait õrzi.
- Munkánkat a magyar állam, az MTA, a romániai Communitas alapítvány támogatja rendszeresen, és egy romániai CNSIS (a magyar OTKA megfelelõje) pályázatot is elnyertünk három évre. Egy-két rendezvényünket a kolozsvári városi tanács is támogatja évente - fogalmazott Sipos Gábor, hozzátéve, az egyesület gyûjteményeit ma a kolozsvári BBTE és más intézmények kezelik, az EME tulajdonjogát a román állam egyelõre nem ismeri el.
Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatuk van más intézményekkel, az elnök elmondta: - A gyûjteményeket kezelõ intézmények közül a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárral a legjobb a viszony, ott õrzik 300 ezer kötetnyi könyvtárukat a kézirattárral és más különgyûjteményekkel együtt. Az egyetemi könyvtár többször rendezett kiállítást az EME könyvtárának történetérõl, és ugyancsak jó kapcsolatban vagyunk az EME gyûjtõlevéltárát és intézményi irattárát kezelõ megyei levéltárral (Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága). Az EME digitális adattárának avatása június 10-én lesz Kolozsvárott.
Az EME tevékenysége itt még korántsem ér véget. A fejedelmi kancellárián keletkezett dokumentumokat tartalmazó Királyi könyvek közzététele is folyamatban van. Az erdélyi Királyi könyvek az erdélyi fejedelmek által kiállított oklevelek szövegét tartalmazza, ezt a kéziratos jegyzõkönyvsorozatot a Magyar Országos Levéltárban (MOL) õrzik, az EME tudományos munkatársai az oklevelek információit magyar nyelvû kivonatokban közlik. A kiadványból eddig két kötet jelent meg, és Magyarországon is kapható.
Szabó T. Attila nyelvészprofesszor szótörténeti vonatkozású levéltári kijegyzéseit közli az Erdélyi magyar szótörténeti tár, ami a 16-19. századi beszélt nyelv fordulatait teszi közismertté. Elsõ kötete 1976-ban jelent meg a bukaresti székhelyû Kriterion Könyvkiadónál, az EME 1995-tõl kapcsolódott be a sajtó alá rendezés munkálataiba, A IX. kötettõl az EME társkiadóként szerepel az Akadémiai Kiadó mellett. Most az utolsó, XIV. kötet szerkesztése folyik.
Az EME tervei közt szerepel a Wass Ottilia-ház rendezetlen jogviszonyának megszüntetése is. Ahogy az elnök kifejtette, a házat Kolozsvár fõterén a névadó adományozta az egyesületnek az I. világháború után, jövedelmébõl sikerült az egyesületet fenntartani a két világháború közötti idõszakban és másfél évtizedes szünet után újból megjelentetni az Erdélyi Múzeumot. Az EME most egy regionális tudásközpontot szeretne létrehozni a Wass Ottilia-házban. - A Regionális tudásközpont lényege, hogy a visszaigényelt kolozsvári fõtéri ingatlanunkat a tudomány szolgálatába állítsuk úgy, hogy az oktatási intézményekkel karöltve kutatási programokat mûködtethessünk, melyek révén a régiót, a kutatást s egyben az oktatást is fejlesszük, s mindemellett a tudós-oktatói utánpótlást is biztosítsuk. Amennyiben sikerül az ingatlan tulajdonjogát tisztázni, a Wass Ottilia-ház az erdélyi magyar közösség és az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.
mno.hu
Erdély.ma2011. május 23.
Tizenöt éves a Temesvári Magyar Nõszövetség
Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a Temesvári Magyar Nõszövetség az elmúlt hét végén a Kós Károly Közösségi Központban.
Szász Enikõ színmûvész, a civil szervezõdés létrehívója és elnöke a másfél évtizedrõl készített számvetésében a szervezet közmûvelõdési tevékenységét és a minden évben megrendezésre kerülõ Bánsági Magyar Napok sikerét emelte ki.
Bár a kezdetekkor szociális és oktatási feladatokat is vállalt a szervezet, igazi arculatát akkor találta meg, amikor felvállalta a múltbeli és jelenkori magyar tudományos és kulturális értékek felmutatását, bevitelét a köztudatba. Erõsítette önbizalmában és önértékelésében, közösséggé szervezõdésében a szórványléttõl elbizonytalanodott bánsági magyarságot.
Olyan etnikum vagyunk, amelynek nincs miért szégyenkeznie, mindig értéket teremtett, nemcsak önmagának, hanem a régióban élõ többi etnikumnak is - vallja Szász Enikõ. Bizonyítékként felmutatta többek között Székely László, Temesvár elsõ fõépítésze életmûvét. A Bega-parti város modern arculatának megtervezõje, számos középület, palota, iskola, magánház, ipari létesítmény építõje gazdag életmûvét a Nõszövetség által kiadott albumban mutatta be (a tanulmányt hozzá Szekernyés János írta), emléktáblát emelt Székely László fõmûve, a Piarista Fõgimnázium, rendház és templom épületegyüttes homlokzatára és felállíttatta bronzból készült mellszobrát az egyik belvárosi parkban. A folklórhagyomány újraélesztését, az autentikus néptáncmozgalom kibontakozását a Bánsági Magyar Napok keretében rendezett néptáncgála mûsoraival támogatta, idén pedig nyomtatásban, az ?ssztánc címû könyvben jelentette meg a megye tánccsoportjainak történetét. Figyelme kiterjedt minden korosztályra és minden ízlésû befogadóra: a magas színvonalú szimfonikus hangversenyektõl a gyermekelõadások szervezéséig szinte mindenre. Részt vett a régió legnagyobb szülötte, Bartók Béla emlékének ápolásában, Bartók Béla és a Bánság c. könyv kiadásával, a régió ipartörténetének jelentõs adatait publikálta a Maderspachc. könyvben, jelenleg a térség magyar vonatkozású emlékmûvei fotóinak albumba gyûjtésén dolgozik. Képzõmûvészeti tárlatokat szervezett a Temesváron élõ alkotók és az itt tanuló magyar egyetemisták számára, kapcsolatot teremtett a tömbmagyarság (Székelyföld) kulturális életével, kapcsolatokat ápol a szerbiai és magyarországi civilszervezetekkel, kirándulásokon ismerteti meg a bánságiakat más országok magyar értékeivel. A sort folytathatnám. A közösségért érzett példás felelõsségérzettel a Nõszövetség azon dolgozik, hogy múltunk és jelenünk értékeinek tudatában jövõt is építsünk.
Szekernyés Irén
nyugatijelen.com
Erdély.ma2011. május 23.
IX. Vándorcsizma néptáncfesztivál Medgyesen
A medgyesi RMDSZ és a Szeben megyei EMKE szervezésében, a medgyesi Madisz (MI?RT tagszervezet), valamint a Nefelejcs néptánccsoport közremûködésével idén május 25. és 29. közt kerül sor a kilencedik Vándorcsizma Néptáncfesztiválra Medgyesen.
Az elmúlt években nagy népszerûségnek örvendõ hagyományõrzõ rendezvényen az idei évben több mint 180 táncos vesz részt itthoni és magyarországi néptánc csoportok képviseletében, melyek a medgyesi fellépéseken túlmenõen a környezõ településekre is ellátogatnak (Erzsébetváros, Küküllõalmás, Somogyom, Kiskapus) és elõadásokat tartanak.
A néptánc csoportok fellépései mellett ugyanakkor négy napos, nagyszabású fesztivál változatos kulturális mûsorokkal, gulyásfõzõ-versennyel és sok-sok érdekességgel várja a népzene és a népi hagyományok kedvelõit. A rendezvény a szombat délután 16 órakor kezdõdõ elõadásokban csúcsosodik, melyek során 11 néptánc csoport lép fel. A fesztivál meghívottjai Tudor Neamþu, Medgyes polgármestere, Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, Balázs Béla, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, a Magyar Ifjúsági ?rtekezlet elnöksége továbbá más neves közéleti személyiségek.
Vándorcsizma - egy táncfesztivál, amely mindenkit bevon körbe!
Erdély.ma2011. május 23.
Dalárdás parádé - Kettõs Kriza-centenárium Sepsiszentgyörgyön
Léleküdítõ, kivételes zenei eseménnyel ünnepelték meg Kriza János (1811-1875) születésének kétszázadik évfordulóját szombaton délelõtt a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Kiemelkedõ teljesítményû kórusok fellépése követte egymást a kétórás mûsorban, mely a százhangú orgona, a népzene (Kodály) üzenetét tolmácsolta ama korból eredeztethetõen, melyben nem voltak mûvészek, de volt mûvészet (Kós Károly).
A két szép gondolatot a kiskunhalasi városi vegyes kar karnagya, Faddi Istvánné idézte bemutatkozásában.
A bevezetõ áhítatban nt. Kovács István lelkész méltatta a porban heverõ igazgyöngyöket összegyûjtõ unitárius püspök népköltészeti gyûjteményének jelentõségét, majd a Háromszék munkatársa, Kisgyörgy Zoltán elõadásában ismertette a szûk egyhitû akadémikus fõpap tudományos teljesítményét, annak háromszéki, nagyajtai vonatkozásait. Az elõadó humoros, csattanót csattanóra halmozó stílusa több rendben megnevettette a csicsergõ hallgatóságot így az anekdotát kényszerû mûfordítói kontárkodásáról - románra kellett fordítania erdõvidéki útikalauzát, hogy az megjelenhessen, és akkor változtatta a rím kedvéért kakukkra az ismert Kriza-vers vadgalambját - harsogó kacagással honorálták.
Benkõ Enikõ, Karácsony Gabriella, Lõfi Gellért, Sipos Zoltán, Péter Géza, Rigó Ildikó karnagyok, valamint a csiszolt hangú több száz énekes jóvoltából kiemelkedõen nívós mûsorban szólaltak meg a magyar kórusirodalom remekei a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Dalárda, a Krisztus Király-templom Laudate kamarakórusa, az 1928-ban alakult Szemerjai Református Dalárda, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Daloskör (1884-ban alapították), az évszázados hagyományt folytató Homoródalmási Dalárda elõadásában. Mûsorukon Bárdos Lajos, Zoltán Aladár, Halmos László, Farkas Ferenc, Graff Kálmán, Birtalan József, Eisekovits Mihály, Ligeti György alkalomhoz illõ darabjai szerepeltek. A szentgyörgyi 16 éves Pro Musica kamarakórust - Liszt Ferenc Ave Mariáját és Ligeti György Hortobágyát énekelték el - nem hiába díjazták nemzetközi fesztiválokon, most is énekmûvészete legjavát nyújtotta, és vastapsot kapott érte. Kiemelendõ továbbá az erdélyi kapcsolatokat ápoló kiskunhalasiak vendégszereplése, akik háromszéki dalcsokorral, halasi betyárdalokkal kedveskedtek vendéglátóiknak, s nagy sikerrel adták elõ többek közt Kodály feldolgozásában a Szent Istvánról szóló éneket.
A megemlékezés záróakkordjaként a templomkertben az ünneplõk Kriza Jánosnak szentelt kopjafát avattak fel.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)