udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 23.
?lõ szellemi örökség díjat kapott Páll Ágoston korondi fazekasmester
Páll Ágoston korondi fazekasmester vette át szombaton az UNESCO által megalapított, ?lõ Szellemi ?rökség díjat. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete elismerését a Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetség, valamint Korond községi tanácsa által szervezett ünnepségen veheti át a fazekasmester. A Kelemen Hunor kulturális miniszter átadta díjat elsõ alkalommal vehették át Romániában. Páll Ágoston mûveit Románia mellett Magyarországon, Ausztriában, Németországban és az Egyesült Államokban is láthatta kiállításokon a közönség. A fazekasmester a hagyományos népmûvészet megõrzéséért több díjat kapott már.
Kelemen Hunor kulturális miniszter a díj átadásakor úgy fogalmazott: az esemény azt jelzi, hogy értékeink vannak, amelyek nemzetközi elismerésnek és hírnévnek örvendenek. Páll Ágoston családja generációkon keresztül mûvelte a fazekasmesterséget úgy, hogy mindig tiszta forrásból merítettek. Forma-, szín- és motívumvilága megõrizte a hagyományokat. Ez a díj nem csak Páll Ágoston munkásságát ismeri el, hanem a korondi fazekasmesterség több száz éves múltját. Ezen az ünnepi eseményen azonban arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy identitásunk, nemzeti értékeink megtartásában akkor leszünk sikeresek, ha megõrizzük a tiszta forrást - mondta.
Katona Mihály, Korond község polgármestere kiemelte: a korondiak identitástudata összefonódott a fazekasmesterséggel, ugyanakkor megköszönte a Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetségnek, hogy javasolta a díj elnyerésére Páll Ágostont.
Páll Ágoston köszönõbeszédében édesapja tanítását idézte fel: a cserép nem ég el, a víz nem áztatja el és minden egyes darabban egy kor kultúráját fedezhetjük fel.
A Korondi Fazekasok Szövetsége honlapján található önéletrajza szerint az 1946. május 24-én született Páll Ágoston a fazekasmesterséget szüleitõl tanulta és a néhai Bandi Dezsõtõl, aki a Páll-család három nemzedékét oktatta. Felesége, Veronika festi és díszíti az edényeket. Hét gyermekükbõl négy fazekasként dolgozik.
Mûveit Románia mellett Magyarországon, Ausztriában, Németországban és az Egyesült Államokban is láthatta kiállításokon a közönség. Páll Ágoston a hagyományos népmûvészet megõrzéséért több díjat kapott már.
Románia 2006-ban csatlakozott a Szellemi Kulturális ?rökség védelmérõl szóló egyezményhez. Az életre szóló, személyes és átruházhatatlan ?lõ Szellemi ?rökség-díjat Romániában a Kulturális és ?rökségvédelmi Minisztérium által létrehozott Országos Szellemi ?rökségvédelmi Tanács ítéli oda az. A jelentkezési iratcsomók számától függetlenül, évente legtöbb öt tiszteletbeli díjat osztanak szét. A díjazottnak egyszerre kell lennie a szellemi örökség védõjének, továbbadójának, alkotójának és kitûnõ megjelenítõjének oly módon, hogy képes legyen hagyományos kulturális modellek továbbadására, miközben az örökséggel rendelkezõ és a tudományos szakmai közösség egyaránt elismeri munkásságát. A jelölt bizonyítható módon kiváló szakmai tevékenységet kell felmutasson.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 23.
Rosszul áll az õshonos kisebbségek ügye
Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztõ születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a 20. és 21. században - Kisebbségi jogok a Népszövetségtõl az Európai Unióig címmel tizedik alkalommal rendezték meg hétvégén Szatmárnémetiben a Jakabffy-napokat.
Az ünnepség keretében kisebbségi tanácskozást is tartottak.
Csökken a cigány népszaporulat
A meghívottak hangsúlyt helyeztek a cigánysággal kapcsolatos problémákra, ezek köré szervezõdött Eckstein-Kovács Péter, a román államelnök kisebbségügyi tanácsosának mondandója is, aki hangsúlyozta: komoly elõrelépések történtek Romániában e téren. Kiemelte például a közösségi mediátorok eredményeit, akik munkája nyomán várhatóan csökkenni fog a romák szaporodási rátája. Eckstein szerint míg 20 évvel ezelõtt egy cigányasszony általában 3,6 gyereket szült, ez az arány a közeljövõben várhatóan 2,4-re csökken majd. A következõ népszámláláson azonban ennek ellenére a roma lakosság arányának növekedése várható, ugyanis a többi nemzet körében erõsen érezteti hatását a gyerekvállalási kedv csökkenése, illetve az elvándorlás.
Az Unió nem szól bele
Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselõ Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetõségei és korlátai címû elõadásában kifejtette: az Uniónak lényegében nincsenek eszközei arra, hogy a tagországok esetében kisebbségi kérdésekben fellépjen. EU-n kívüli, illetve csatlakozási fázisban levõ országok esetén hallatja ugyan néha a hangját, a felvétel után viszont már nincs módja befolyása érvényesítésére. Példaként felhozta a lettországi oroszok esetében tapasztalható visszalépést illetve a magyar kisebbség jogait csorbító szlovák nyelvtörvényt. Vannak olyan ügyek, melyek elérik az Európai Unió ingerküszöbét, azonban ezek soha nem az õshonos kisebbségekkel kapcsolatosak - fejtette ki Tabajdi, rámutatva, hogy az egyesült Európa országaiban gond van a többségi identitással is. Ez akkor látszik élesen, amikor egy erõs identitású kisebbség, például a muszlimok megjelennek. A képviselõ szerint a gond az, hogy a vezetõ politikusok a többségi identitással kapcsolatos kérdésekre nem adnak választ, vagy rossz válaszokat adnak. Hangsúlyozta, még jogszabálytervezetek szintjén sincs rendezve az õshonos kisebbségek ügye. Elismerte ugyanakkor a magyar EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát, sok sikert kívánva a magyar kormánynak a magyarországi cigányok munkába állítását célzó törekvésekhez.
Nemzetstratégiát sürgetett Szili
Aki nem tudja, hogy merre hajózik, annak nincs jó szél - szögezte le Szili Katalin, utalva arra, hogy a magyarságnak égetõ szüksége van egy olyan nemzetstratégiára, amely mögé kivétel nélkül felsorakozik minden politikai erõ. A volt házelnök véleménye szerint nem szabad a magyarországi politikai közbeszédben olyan témáknak felmerülniük, amelyek árthatnak a határokon kívül élõ magyarságnak. Autonómiaformák és lehetõségeik Európában és a Kárpát-medencében címû elõadásában számos példát hozott fel közösségi önrendelkezési formákra. Mint rámutatott, körülbelül 50 európai közösség rendelkezik valamilyen formában autonómiával, és minden nyolcadik uniós polgár kisebbségi helyzetben él, azonban egyelõre nem beszélhetünk tipizálható autonómiamodellrõl, ezt kidolgozni a jövõ feladatai közé tartozik. A képviselõ szerint ahogy Magyarország vezetõ szerepet vállalt az európai romastratégia kidolgozásában, úgy kell kezdeményezniük a magyar politikusoknak a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatrendszer kidolgozását is. Szili Katalin szerint a rendszerváltás óta egyetlen olyan eset ismeretes, amikor a magyarországi pártok egyként álltak ki a határon túli kisebbségek érdekében, ez pedig a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt, ez tekintendõ követendõ példának a jövõre nézve.
Duray Miklós felvidéki író, politikus Változatlanság a változóban - Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét? címmel tartott beszédében kifejtette: a Kárpát-medencei, évtizedes etnikai konfliktusok a Szovjetunió szétesésével kiújultak. Hiába reménykedett abban a magyarság, hogy az ellentétek feloldódtak - a szocialista blokkba való tartozás idején a közös ellenségkép mindössze elfedte a mélyben húzódó problémákat. Rámutatott: nemcsak a nemzetiségi ellentétek terén ismétli magát a történelem, az igen erõs külföldi befolyás is megmaradt. Állítása szerint a szovjet-amerikai hidegháborút az nyerte, akinek több pénze volt, a szovjet hatalom titkosszolgálata pedig már a 80-as években elõre látta a vereséget. Ezért szervezte meg a '89-es rendszerváltásokat, a barbatrükköt a közép-kelet-európai országokban, melyek során lényegében a kialakuló demokratikus társadalmakba átmentette hatalmát - emberei befolyásos politikusokká, cégvezetõkké lettek a volt szocialista államokban. Duray szerint Magyarország esetében az elmúlt 8 év történései igen jól illeszkednek ebbe a sorba.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)2011. május 23.
Tisztelgés Szent László elõtt
Egyházmegyei zarándoklati nappá lett idéntõl Szent László ünnepe, melyet a helyi hagyomány szerint húsvét 5. vasárnapján tartanak a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében.
Ennek megfelelõen az egyházmegye papjait és híveit meghívták, hogy a vasárnap tartandó ünnepen zarándokoljanak el az egyházmegye fõtemplomához, a nagyváradi székesegyházhoz és Szent László ereklyéihez - áll az egyházmegye lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A zarándoklati nap programja 10 órakor kezdõdik a zarándokok fogadásával, akik közösen végzett imákkal és énekekkel róhatják le tiszteletüket a lovagkirály székesegyházban elhelyezett ereklyéje elõtt. Az ünnepi szentmise 11 órakor kezdõdik, ezt Böcskei László megyéspüspök mutatja be a jelen lévõ papokkal és hívekkel közösen. A szentmise után tartják meg a körmenetet, amikor a jelenlévõk kivonulnak a városalapító király hermájával a székesegyház elõtti térre. A körmenet után a székesegyházba a hívek a Te Deum (Téged Isten dicsérünk) kezdetû imádság eléneklésével adnak hálát Istennek a kapott javakért és a lelki megerõsödés ezen alkalmáért.
Az ünnepet idén a Szent László Határõr Hagyományõrzõ Egyesület tagjai is megtisztelik jelenlétükkel, akik a gyõri körmenetek alkalmával szokták kísérni a lovagkirály hermáját. A díszalegység határõr-egyenruhában kíséri majd Szent László király nagyváradi hermáját, akárcsak Gyõrött szokta. Ezzel jelképes hidat épít az egyesület Szent László városa, Nagyvárad és Gyõr városa között, áll a közleményben.
A nagyváradi egyházmegye ezen ünnepére a szomszédos egyházmegyék azon plébániái is meghívást kaptak, amelyek Szent Lászlót tisztelik védõszentjükként. A meghívott tizenkét plébánia közül többen is jelezték, hogy a hívek egy csoportja együtt kíván ünnepelni ezen a napon a nagyváradiakkal. A zarándoklatra a nagyváradi egyházmegye egy imafüzettel készült, melyben a leggyakoribb imák mellett Szent László király életérõl találnak összefoglalót a jelenlévõk. Benne vannak azok az imák és ájtatosságok is, amelyeket a hívek Szent László tiszteletére szoktak elmondani, illetve a személyéhez kapcsolódó legendák és mondák is megtalálhatók a kiadványban. Az egyházmegye vezetõsége valamennyi hívét és minden érdeklõdõt vár a kiemelkedõ egyházi eseményre. (Emlékszoba a vincés nõvéreknek. Tanulni kell az elõdök példájából, és továbbadni azt az utókornak - hangsúlyozta Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök a Szent Vince Intézet emlékszoba-avatóján. A nagyváradi egyházmegye fõpásztora kedden, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében szentelte fel a Szent László Gimnáziumban kialakított emlékszobát, hisz a Nogáll utcai épületben korábban a vincés nõvérek intézete mûködött. A rendezvényen Zalder ?va iskolaigazgató kiemelten köszöntötte a tanítórend tagjait, rámutatva: munkájukkal nemcsak iskolát, történelmet is építettek. Fodor József általános helynök az iskolaalapító Nogáll János püspök életét és munkásságát ismertette, míg Módi Blanka tanítónõ, vincés nõvér vetített képes elõadásában a rend történetét mutatta be a jelenlévõknek. Kiderült, a vincések az ausztriai Grazból érkeztek Váradra 1878. decemberében, ahol 1924-ben már tartományházat avattak, és a kommunista rendszer bevezetéséig 24 rendházban 210 nõvér tevékenykedett. Az emlékszobát megszentelõ Böcskei László püspök kifejtette, ez nemcsak a szemlélõdés, hanem a jövõbe tekintés eszköze kell hogy legyen.)
Krónika (Kolozsvár)2011. május 23.
Nagyvárad elsõ református énekeskönyve
Nagyvárad - Nagyvárad történetének viharos idõszakában, az 1560-as évek kemény hitvitái közepette született meg 1566-ban a Váradi énekeskönyv Raphael Hoffhalter nyomdájában. Erre emlékeztek a Festum Varadinum keretében múlt szombaton délután a nagyvárad-olaszi református templomban.
1561-ben, a Czeglédi György váradi házában tartott lelkésztalálkozón fogalmazódott meg az a hitvallás, amit késõbb a debreceni 1562-es zsinaton el is fogadtak, és amelybõl való a következõ részlet: Az éneklést az istentisztelet alkotó részének tekintvén, hibáztatjuk azokat, akik némán ülnek a templomban, az éneklésben nem vesznek részt, csak hang nélkül akarnak a szívökben mormolni, holott az ?rnak lelke azt parancsolja, hogy lélekkel, azaz szívvel, éretelemmel, oktatólag s intõleg zengedezzük az énekeket a gyülekezettel együtt.
?szintén Isten elõtt
A fentebb leírtak abban az Emlékkönyvben olvashatóak, amelyet a Váradi énekeskönyv- amely csak egyetlen példányban maradt fenn, s a Wolfenbüttel-i (Németország) egyetemi könyvtárban õrzik - jubileumának alkalmára adtak ki, s amelyet szintén bemutattak a szombati rendezvényen. A várad-olaszi templomban Veres-Kovács Attila lelkipásztor köszöntötte a jeles eseményre összegyûlteket, hangot adva véleményének, miszerint a Festum Varadinumból nem szabad kihagyni az Urat hiszen csak így lehet igazán szép és nemesítõ. Igehirdetésében Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet: egy jobb világ elérése érdekében, amely mindannyiunk vágya és álma, saját magunkkal is õszintén szembe kell néznünk, és feltennünk a kérdést: mi mennyire voltunk igazak? Isten elõtti õszinteség szükséges ahhoz, hogy a gyógyulás bekövetkezzen hangsúlyozta a KREK püspöke.
Az esemény keretében Várad és énekeskönyve címmel dr. Fekete Csaba debreceni egyházzenész, kutató könyvtáros tartott elõdást, míg Brúgós Anikó, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a jubileumi alkalomra megjelenõ emlékkötetet mutatta be. Ez tanulmányokat, interjúkat tartalmaz, gyakorlati és elméleti kérdésekkel foglalkozik az egyházzene területérõl, rálátást nyújtva a gyülekezeti éneklés múltjára, jelenére és jövõjére, annak a gondolatnak a szellemében, hogy nem hagyhatjuk, hogy elvesszen egy szó sem, egy hang sem - egy dallam sem. Az ünnepi eseményre egyébként a szervezõk kiállítással is készültek: a régi és egyedi kivitelezésû énekeskönyvek mintegy két hétig lesznek megtekinthetõek a templomban.
Szólj ötágú síp.
Valódi lelki és szellemi feltöltõdést nyújtott a rendezvényen a Debreceni Református Kollégium Magyar ?rökség díjas énekkarának, a Kántusnak a fellépése. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, illetve Baliga Kálmán vezényletével a Váradi énekeskönyvbõl szólaltattak meg gyönyörû alkotásokat, mély átéléssel közvetítve azokat a hallgatóságnak. Az Istent dicsõítõ dallamok így valóban életre keltek, és közösséget is kovácsoltak, hiszen az egyiknek a refrénjét Berkesi Sándor gyors énekórájának köszönhetõen már együtt énekelték a debreceni vendégek és a nagyváradiak: Szólj ötágú síp, / Zengj magyar ének, / adj hálát az ég nagy Istenének!
Tököli Magdolna
erdon.ro2011. május 23.
Húsz éves a Matyi Mûhely
Nagyvárad - A gyermek- és ifjúsági színházak mûködésérõl és jövõjérõl beszélgettek mindazok, akik eleget tettek az idén 20 éves Matyi Mûhely meghívásának.
A gyermek- és ifjúsági színházak mûködésérõl és jövõjérõl szervezett baráti beszélgetést múlt pénteken a nagyváradi vár multifunkcionális termében a Matyi Mûhely Bábszínház, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A társalgás során felvetõdött egy ún. összemûvészeti fesztivál megszervezésének az ötlete az õsz folyamán, amely az egész várost megmozgatná és amelybe bekapcsolódhatnának a mûvészetek különbözõ területein (zene, bábjáték, színház, képszõmûvészet stb.) tevékenykedõ szervezetek és magánszemélyek. Az esemény lebonyolításába, egybehangzó vélemények szerint, nagyon jó lenne bevonni a fiatalokat is, nagyobb teret adni nekik, hiszen az idõsebb generáció is tanulhat az ifjabbaktól. Meleg Attila, a Matyi Mûhely Bábszínház vezetõje a párbeszéd, a kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta a kulturális tevékenységek területén, a megvalósításhoz pedig véleménye szerint meg kell találni azokat a szívvel-lélekkel tevékenykedõ embereket, akik felvállalják az igényes mûvészi események szervezését.
Múlt, jelen, jövõ
A találkozó további részében szó esett a bábszínházak múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl, arról, hogy hogyan lehetne a mai gyermekek számára minél emészthetõbbé tenni az elõadásokat, de más országok bábjátszási hagyományairól is. Az 1991-ben alakult Matyi Mûhely 20 éves évfordulója tiszteletére egy könyvet is kiadtak, amely a bábszínház története mellett bemutatja az M. M. Pódiumot és a Galériát is, illetve A halász meg a felesége és a Kádár vitéz legendája címû bábelõadások szövegkönyvét is tartalmazza.
Tököli Magdolna
erdon.ro2011. május 23.
Két új kiállítás a Károlyi-kastélyban
Nagykároly - Május 30-án lesz a nagykárolyi Károlyi-kastélyban berendezett két új kiállítás technikai átadása.
Láthatatlan módon készül a Nagykárolyi Városi Múzeum két legújabb kiállítása. Láthatatlanul, hiszen míg a kastély épületén a renoválási munkákat végzik, addig bent jó néhány terem már felújítva, és majdnem teljesen berendezve áll. A Szatmár Megyei Múzeum és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei ?nkormányzat Múzeumok Igazgatósága közös, határon átívelõ pályázatának értéke 800000 euró EU-s támogatás kiegészítve 2 százalék önrésszel és 13 százalék nemzeti társfinanszírozással. A magyarországi helyszín a szabolcsi kúria, míg Nagykárolyban egy helytörténeti kiállítást és tíz történeti enteriõrt (a kastély termei korhû bútorokkal, tárgyakkal berendezve)tartalmaz a projekt.
A pályázat határideje folyó év májusának vége, ennek megfelelõen május 30-án, hétfõn délelõtt tíz órakor meg is nyitják a nagykárolyi tárlatokat. Ám ez csak egy technikai átadás lesz, lévén, hogy a kastély épülete nincs még abban az állapotban, hogy egy intézmény, vagy akár csak egy kiállítás is állandó jelleggel mûködjék benne. Szilágyi Levente, a Szatmár Megyei Múzeum néprajzkutatója elmondta, hogy ennek ellenére az új részlegek néhány napig látogathatóak lesznek. Mint arról beszámoltunk, a Károlyi-kastély restaurálása a tervek szerint 2011 végéig befejezõdik, ekkortól, tehát jövõ év elejétõl lesz nyitva a múzeum két új kiállítása a nagyközönség számára.
erdon.ro2011. május 23.
A székely viasz
A magasztalt turisztika Hargita megyében az összgazdasági forgalom alig egy százalékát tette ki.
Két nagyobb szabású tanácskozás is foglalkozott az elmúlt hét végén a Székelyfölddel. Marosvásárhelyen megalakult a Székelyföldi Regionális ?nkormányzati Tanács, Csíksomlyón pedig újabb megbeszélést szerveztek a Székelyföld gazdasági fejlesztésérõl.
Míg az elsõ rendezvényt akár az RMDSZ belügyének is lehetne tekinteni, hiszen a szervezet legutóbbi, nagyváradi kongresszusa tette lehetõvé a regionális önkormányzati testületek megalakítását, addig a gazdasági eszmecserén nem csupán az RMDSZ, hanem az MPP és az EMNT holdudvarához tartozó szakértõk, valamint magyarországi gazdasági szakemberek és a magyar kormány nemzeti gazdasági szemléletének a kidolgozásával megbízott tisztségviselõk is körvonalazták a maguk nézeteit.
A R?K természetesen nem lehetett politikamentes és sok szó esett a jövõ esztendei önkormányzati választásokról is. Kelemen Hunor RMDSZ elnök nem véletlenül hívta fel a jelenlevõ tanácsosok figyelmét arra, hogy itt nagyon jól kell teljesíteni és be kell bizonyítani, hogy az önkormányzati vezetõk az elmúlt négy évben eredményesek voltak, jobbá tették a közösségek életét, minden eszközt felhasználtak, amit a bukaresti kormányzat RMDSZ-es tagjai biztosítani tudtak a válság idõszakában.
Az igazság az, hogy Székelyföld számos településen az önkormányzati vezetõk az elmúlt négy vagy éppen nyolc esztendõben is bizonyítottak, hiszen aki nyitott szemmel figyeli a községeket, falvakat, az rájön arra, hogy különösképpen az infrastruktúra terén jelentõsek a változások, nagyon sok helyen van már ivóvíz- és földgázhálózat, imitt-amott a csatornázás is megjelent, a sokfelé mostanig ismeretlen szemételhordás legnagyobbrészt most már falvakon is szerzõdésekkel biztosított, aminek megvan a maga környezetkímélõ hatása.
Történtek elõrelépések az útjavítások, -felújítások tekintetében is, noha nem éppen a kívánt ütemben és mértékben. A legtöbb helyen a községi-, falusi középületek, iskolák megújultak, a tornaterem-program is számos községközpontba eljutott, a székelyföldi városok pedig szinte kivétel nélkül rendezettebbé váltak, és ez a megállapítás még akkor is igaz, ha leginkább a városközpontokat érinti.
Ezeknek az átalakulásoknak a hátterében azonban legnagyobb részt központi költségvetési pénzek állnak. Azok a közcélokra felhasználható jövedelmek, amelyeket a székelyföldi gazdasági élet termel, még mindig igen szerények, és ez bizony érzõdik a térség lakosainak mindennapjaiban. Annak a ténynek, hogy Romániában továbbra is az úgynevezett tömbmagyar megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagjövedelem, hatása van az életszínvonalra, különösképpen ha figyelembe vesszük azt is, hogy még ezeket az értékeket is csupán néhány jobban keresõ, de meglehetõsen szûk foglalkoztatási csoport segítségével sikerül elérni.
Ilyen összefüggésben jogos minden olyan tanácskozás, amely a Székelyföld gazdasági életének élénkítését célozza, egyetlen megjegyzéssel: ne találtasson fel újra a székely viasz! Az elmúlt két évtizedben ugyanis számos - vagy számtalan - olyan tanácskozást tartottak, amelyen megállapították, hogy a székelyföldi kitörési pontok csakis a turisztika és ezen belül a fürdõgyógyászat, az erdõgazdálkodás és a faipar, a mezõgazdasági biotermelés, a házi- és kézmûves ipar lehet, mivel az infrastruktúra hiánya miatt a külföldi tõkebefektetés elkerüli ezt a térséget.
Csakhogy a tavalyi mutatók szerint az olyannyira magasztalt és meglehetõsen látványos médiavisszhangnak örvendõ turisztika Hargita megyében az összgazdasági forgalom alig egy százalékát tette ki. A gazdasági élet alapmutatói pedig az egyik vállalkozásszervezõ szakember szerint nem lépik túl egy közepes németországi cég hasonló adatait.
A csíksomlyói tanácskozáson néhányan a megoldást valamiféle magyar nemzeti hitelrendszer kialakításában és ennek alapján a vállalkozói kedv ösztönzésében látják, mások az európai pályázati pénzeket szeretnék nagyobb arányban idevonzani. Annyi bizonyos: a székelyföldi természeti környezet továbbra is csodálatos, de a modernizáció az ország más, magyarok is lakta térségeiben jóval gyorsabb.
Székedi Ferenc
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 23.
Régióban gondolkodnak - Marosvásárhelyen megalakult a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács
Hamarosan összeülnek az elnökségi tanács munkacsoportjai, felállítjuk a prioritásokat. Addig is elmondhatom, hogy kiemelten fontosak számunkra a település-, illetve régiófejlesztéssel kapcsolatos, valamint a közösségünket érintõ ügyek - nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc szovátai polgármester, a hét végén megalakult Székelyföldi ?nkormányzati Tanács (SZ?T) megválasztott elnöke. Hozzátette: Maros, Hargita és Kovászna megyéknek közösen kell tervezniük, minden szinten egy közös régióban kell gondolkodniuk.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében múlt pénteken megalakult SZ?T-ben Maros megye 23, Csík térség 12, Gyergyó térség 5, Udvarhelyszék 10, Háromszék pedig 15 küldöttel rendelkezik. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az RMDSZ alapszabályzatába foglaltak szerint székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakulnak, ugyanakkor a regionális tanácsok mellett megmarad az Országos ?nkormányzati Tanács. A héten megalakul a közép-erdélyi önkormányzati tanács is, míg a partiumi június elején tartja alakuló ülését.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács hétvégi alakuló ülésén hangsúlyozta a régiók szerinti leosztás fontosságát, ugyanis eltérõek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek. Hozzátette: az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a 90-es évek elejétõl kezdõdõen felvállalta, ez máig a szövetség prioritása. Az RMDSZ-elnök szerint ez a struktúra, lehetõvé teszi a különbözõ régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását.
Az alakuló ülésen jelen levõ Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök, a szövetség képviselõje beszédében arra mutatott rá, hogy a SZ?T megalakulásával, az érdekvédelmi szervezet megerõsödését, erõs parlamenti képviseletet és nem utolsósorban a jövõ évi választások sikerét tûzte ki célul.
Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor kiemelte: Az RMDSZ-nek elsõ lépésként az önkormányzati választásokon kell nagyon jól teljesítenie. Be kell bizonyítania, hogy önkormányzati vezetõi az elmúlt négy évben eredményesek voltak, javítottak az általuk képviselt a közösségek életszínvonalán, és minden eszközt felhasználtak, amit a bukaresti kormányzat RMDSZ-es tagjai a válság idõszakában biztosítani tudtak.
A szövetségi elnök mellett Borbély László politikai alelnök is felszólalt, aki a befektetések szempontjából hangsúlyozta a régiók fontosságát, bemutatva azokat a pályázati lehetõségeket, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkezõ idõszakban élni tudnak. Vannak pályázati lehetõségek, és van pénz. Arra biztatok mindenkit, hogy minél jobban használják ki a lehetõségeket, tanuljanak, kérdezzenek egymástól - fogalmazott a környezetvédelmi és erdõgazdálkodási miniszter.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a hét végén megalakult politikai testület elsõdleges szerepe, hogy kiteljesítse a székelyföldi régió kohéziójának megteremtéséhez nélkülözhetetlen közpolitikai folyamatokat, megteremtse a politikai kereteket ahhoz, hogy ezen térséghez tartozó entitások egymással összefogva, egymásra támaszkodva, kihasználják mindazokat a lehetõségeket, amelyek számunkra adottak.
Farkas István
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 23.
Répás: nem, szegtünk szerzõdést
Budapest nem sértette meg a magyar-román kormányközi szerzõdést azzal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek adta át az oktatási-nevelési támogatási program koordinálását - jelentette ki a hét végén Répás Zsuzsanna.
A nemzetpolitikai államtitkárság vezetõje azt mondta, értetlenül fogadta ezeket az aggodalmakat. ?rtelmezésük szerint Magyarország a szerzõdést nem sérti meg, csak alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.
Nagyon hosszú idõ telt az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétõl, és azóta mind a két ország uniós tag lett - érvelt a helyettes államtitkár. Szerinte fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni. Hangsúlyozta: a helyi lebonyolítók feladatköre is megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul, s az õ dolguk az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék.
Mint ismert, egy 2003-es román-magyar kormányközi egyezség értelmében a magyar állam az Iskola Alapítványt bízta meg az oktatási-nevelési támogatási program romániai lebonyolításával. Az RMDSZ szerint a Fidesz-kormány egyoldalúan megszegte ezt az egyezséget azáltal, hogy a program lebonyolítását az RMPSZ-re ruházta.
Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán kitart álláspontja mellett. Szerinte butaság Répás Zsuzsanna érve, miszerint a két ország már uniós tagállam. Az uniós tagság nem írja felül a korábbi államközi szerzõdéseket - érvelt a miniszterelnök-helyettesi kabinet államtitkára. Nagy szerint a magyar kormány azért nem meri az RMPSZ-nek utalni az oktatási támogatások összegét, mert tudja, hogy ezzel megszegné az államközi egyezséget. Ehelyett egyenként utalják majd a pénzt az arra jogosultaknak. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora plusz költséggel jár majd - mondta az Iskola Alapítvány igazgatója.
Répás egyébként korábban Nagy Zoltánnak arról beszélt, diplomáciai úton próbálják majd elhárítani az oktatási támogatások körüli változásokkal szembeni esetleges román fenntartásokat. Lapunk értesülése szerint Teodor Baconschi román külügyminiszter Martonyi János magyar kollegájával tartott csütörtöki budapesti találkozóján készült is felvetni ezt a kérdést, ám ez végül nem történt még. Az oktatási támogatások ügye a román-magyar vegyes bizottság júniusi ülésén kerül majd terítékre.
Külön keret a nagyobb szervezeteknek
A határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz - közölte Répás Zsuzsanna. Hozzátette: a nagyobb szervezetek a jövõben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd. Kifejtette: azt szeretnék, ha ezek a szervezetek ne vonják el a forrásokat a kisebb tömörülésektõl és programjaiktól. A nagyobb, nemzeti jelentõségû intézményeket és programokat jelentõ szervezetek számára elõre kiszámítható, hosszú távú finanszírozást szeretnének.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 24.
Elhunyt Cs. Gyimesi ?va kolozsvári nyelvész és irodalomtörténész
?letének hatvanhatodik évében elhunyt Cs. Gyimesi ?va kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész és publicista. Az elhunyt családja kedden megerõsítette az MTI bukaresti irodájának, hogy a professzor asszony Kolozsváron halt meg egy nappal korábban. A temetés idõpontja egyelõre ismeretlen.
Cs. Gyimesi ?va Pulitzer-emlékdíjas publicista 1945-ben született Kolozsváron. A Babeº-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1968-ban, 1994-tõl 1998-ig az irodalomtudományi tanszék vezetõje volt.
A Ceauºescu-diktatúra idején az egyik meghatározó egyénisége volt az erdélyi és a kolozsvári értelmiségi ellenzéknek. A kommunista rendszer rettegett titkosszolgálata, a Securitate ezért folyamatosan megfigyelés alatt tartotta õt és családját. Megfigyelési aktáját utólag maga Cs. Gyimesi ?va dolgozta fel és adta közre kötetben saját megjegyzésekkel ellátva. A Szem a láncban címû könyv 2009-ben jelent meg.
Részt vett 1989 után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalapításában, 1994-tõl 1995-ig az RMDSZ országos magyar oktatási ügyekért felelõs alelnöki tisztségét is betöltötte. Rendszerváltás után számos romániai magyar és magyarországi napilapban, folyóiratban jelent meg publicisztikája. ?lete során számos kitüntetésben részesült, egyebek mellett 1991-ben a Romániai Magyar Írók Szövetségének díját, 1995-ben a Pro Cultura Hungarica díjat, 1996-ban pedig a Magyar Köztársasági ?rdemrend Tisztikeresztjét kapta meg. MTI
Erdély.ma2011. május 24.
Kallós Zoltán-szobor a Kolozs megyei Válaszúton
Steven Hopkins, Neuman János, Kallós Zoltán - hogy hogyan kerül a válaszúti néprajkutató a fizikusok társaságába. Róla is szobrot mintázott a Cambrige-ben élõ magyar származású Bollobás Gabriella szobrász. Az alkotást a hétvégén leplezték le Válaszúton.
Kallós Zoltán márciusban töltötte be 85. életévét, a születésnapi mulatságra azonban a hétvégén került sor. A Kossuth-díjas néprajzkutató, -gyûjtõ köszöntésére több százas érkeztek a Kolozs megyei Válaszútra, ki-ki a maga ajándékával. Bollobás Gabriella ezelõtt két évvel járt a válaszúti kúriánál, ahol megismerkedett Kallós Zoltánnal.
Lepedus Péter, Filep Farkas
Duna Tv, Térkép
Erdély.ma2011. május 24.
A Iorga-plakett a kolozsvári polgármesteri hivatal tudtával került ki
A kolozsvári önkormányzat tudott a Nicolae Iorga-féle idézetet tartalmazó bronzplakett elhelyezésérõl - áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. Oana Buzatu az önkormányzat szóvivõje a közleményben kifejti, hogy 2008. augusztus 18-án az önkormányzat építkezési engedélyt bocsátott ki a Mátyás szoborcsoport restaurálására. Az engedélyben jóváhagyták egy bronztábla kihelyezését, amelyen a szobor történetének fõbb mozzanatairól szóló információ szerepelhet.
A közlemény szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblát az Utilitas építõcég tette ki a múlt hét végén az önkormányzat beleegyezésével. A táblaüggyel kapcsolatban Máté András Leventét, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének hétvégén megválasztott új elnöke a Paprika Rádiónak elmondta, hogy megbeszélést hív össze az ügyben, amelyre többek között László Attila, RMDSZ-es alpolgármestert is meghívja.
- Elítélem a tábla kihelyezését, remélem, hogy nem a 2008-as engedély alapján tették ki. Miután megnézem az iratokat, hozunk egy döntést azzal kapcsolatban, hogy hogyan tovább. Mindenféleképpen az együttmûködés kapcsán felmerül a kérdõjel, mert ha nem tartják tiszteletben az egyezségünket, akkor milyen együttmûködésrõl beszélünk - fejtette ki Máté András Levente.
A hétvégén elhelyezett tábla nem azonos a korábbival, azonban az idézet megegyezik azzal: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
Paprika Rádió
Erdély.ma2011. május 24.
A plakett nyilvánvaló provokáció - Az EMNT nyílt levele
Kolozsvár polgármesteri hivatalához, Kolozsvár rendõrségéhez, Kolozsvár csendõrségéhez: Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítõ és a magyarságot sértõ feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltûntek az érkezõket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlõ, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.
Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá - akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetû márciusán - a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez
Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezõket üdvözlõ ötnyelvû táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bûncselekmény elkövetõinek felderítését és felelõsségre vonását.
Kolozsvár, 2011. május 24.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke2011. május 24.
Szacsvay Akadémia Nagyváradon
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia Mérlegen a magyar történelem elnevezésû magyarságtörténeti elõadássorozatának következõ meghívottja L. Balogh Béni, a tatabányai Komárom-Esztergom Megyei ?nkormányzati Levéltár levéltárosa. A történész - akinek kutatási területe a magyar-román kapcsolatok 1939-1945 között; a dél-erdélyi magyar kisebbség története 1940-1944; népmozgások, ki- és betelepítések Magyarországon 1945-1949 - Revíziós politika és kisebbségvédelem a két világháború között címmel tartja meg elõadását május 25-én, szerdán 18 órától a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében.
Borsi Balázs
Erdély.ma2011. május 24.
II. Hunyad Megyei Magyar Napok
Szombaton kezdõdik a II. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, amely szórványvidéken a legnagyobb ilyen jellegû, egész megyét átfogó megmozdulás. A május 28-a és június 5-e között sorra kerülõ eseménysorozat 23, magyarok lakta településen zajlik.
Míg tavaly a bukovinai székelyek megtelepedésének századik évfordulóját ünnepeltük, idén szeretnénk, ha a közösség tagjainak egymásra találása és a szolidaritás megerõsödése kerülne középpontba. Tavaly népviseletben vonultunk fel és megmutattuk, hogy VAGYUNK, és elegen ahhoz, hogy egy hét erejéig egy kis magyar világot teremtsünk ott, ahol ezt sokan lehetetlennek tartották, idén minden nagyobb városban egy teljes napot fogunk a fõtereken vagy köztereken tölteni. Hunyad megyében is MI?NK ITT A T?R - fogalmazta meg a rendezvénysorozat célját Babos Aranka fõszervezõ.
Az egyhetes rendezvénysorozat mûsorai mindenkihez szólnak, gyermekhez és felnõtthöz, fiatalhoz és idõshöz, magyarhoz és nem magyarhoz, mindenkihez, aki szereti a magyar hagyományokat, a kultúrát, a jókedvet és a zenét. A kínálat Bikini koncerttõl, klasszikus és könnyûzenei valamint színházi elõadáson, gyerekprogramokon át ifjúsági és nyugdíjas programokig, humorparádétól tudományos szimpóziumon és fotókiállításon át filmvetítésig terjed, de lesz emlékmûavatás, gulyásfõzés, néptánc, hagyományos foglalkozás, vásár, vallási rendezvény, kirándulás, sportrendezvény és vetélkedõ is.
A Hunyad Megyei Magyar Napok szombaton 14 órakor a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban kezdõdik a második alkalommal megszervezett ?sszetartozunk szórványkonferenciával. A megnyitón részt vesz Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa és Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A rendezvényen jelen lesznek az ?sszetartozunk programban résztvevõ közösségek (Háromszék, Hargita, Hunyad, Temes, Beszterce, Fehér, Szeben megye és Torda), valamint magyarországi testvérvárosok, testvérmegyék küldöttei. 17 órától oktatási és ifjúsági együttmûködések címszó alatt zajlik a tanácskozás, amelyen részt vesz Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Széll Lõrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke és Bodor László MI?RT elnök.
Szombaton este a veszprémi Honvéd Bakony Néptánccsoport lép fel a Téglás Gábor Iskolaközpontban, míg Petrozsényban a Jézus Szíve Kollégiumban a magyar értelmiség szerepvállalásáról szerveznek beszélgetést, Lupényban pedig a Római Katolikus Iskolában látják vendégül az erdõfülei néptánccsoportot.
Fõszervezõ: az RMDSZ Hunyad megyei szervezetei és a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács
Erdély.ma2011. május 24.
Visszakerült a Funar-tábla
Vasárnapra virradó éjjel eltûnt a pénteken elhelyezett ötnyelvû üdvözlõtábla Kolozsvár Kibács felõli határáról, tegnap ismét meggyalázták a Mátyás-szoborcsoportot a már hírhedtté vált Iorga-idézetet tartalmazó táblával.
Mátyás király Kolozsvár fõterén álló lovaszsobra talapzatára a két világháború között szereltek egy táblát, mely Nicolae Iorga történész egy, a királyról szóló idézetét tartalmazta. Az oda nem illõ elemet 1940-ben eltávolították, ám Gheorghe Funar, a város nacionalista volt polgármestere, hangsúlyozni kívánván Magyarország nagy királyának román voltát, a kilencvenes években kihelyeztette a korábbi tábla mását. Azt a szoborcsoport restaurálásakor leszerelték, s nem is helyezték vissza. Mostanában újra kérték néhányan, szereljék vissza a táblát, mert annak ott a helye. Szavazás is indult a világhálón, nyolcvan százalékban a visszahelyezés ellen voksoltak - mindezek ellenére tegnap két táblát helyeztek el a szobor elõtt. Egyiken románul írja: 1932-ben a szobor talapzatára elhelyezték a nagy történész, Nicolae Iorga egy idézetét: ,,Gyõztes a háborúkban, legyõzve csupán saját népe által Baianál, amikor a legyõzhetetlen Moldvát igyekezett leigázni. A másik - román, magyar, angol és német nyelvû - magyarázó jellegû tábla tartalma: 2010-ben a szoborcsoport restaurálásakor Fadrusz J. feliratát õrizték meg, azt, amellyel megnyerte az 1894-ben kiírt versenyvizsgát, azaz Mathias rex.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 24.
A WikiLeaks az RMDSZ-rõl
Az amerikai nagykövetség a magyarokról is jelentett. A táviratok az RMDSZ és a radikálisok vezetõ személyiségeit mutatják be, az autonómia és a korrupció is szóba jön. Az amerikai nagykövetség aprólékosan beszámolt az Egyesült Államok külügyminisztériumának a szövetség viselt dolgairól, vezéralakjairól, illetve a romániai magyarság, az RMDSZ-en kívül tevékenykedõ hangadó, politikai befolyással bíró személyiségeirõl. ?sszesen tucatnyi emberrõl közöl adatokat.
A nagykövetség 43 oldalas jelentésének bevezetõjében általános képet fest a romániai magyarságot vezetõ erõkrõl, két csoportba osztja a romániai magyar politikai osztályt: egyrészt a mérsékeltekrõl ír, akik fokozatosan próbálják kivívni a romániai magyarság jogait, illetve az autonómiát, másrészt a radikálisokról, akik a kisebbség számára fontos reformokat gyorsabb ütemben szeretnék megvalósítani. A 2005 júliusában írt távirat szerint az RMDSZ-t 1993 óta a Markó Béla által vezetett mérsékeltek uralják, akik céljaikat a román politikai pártokkal és vezetõkkel való együttmûködésre alapozó párbeszéd révén érték el, ez a hozzáállás azonban elégedetlenséget szült a radikálisok körében. A dokumentum szerint a radikálisok - köztük korábbi RMDSZ-esek - sem alkotnak egységes csoportot, õk is különbözõ szervezetekbe tömörülve tevékenykednek. Nemcsak a kis lépések politikáját helytelenítik, hanem azt is, hogy a fiataloknak gyakorlatilag nincs esélyük labdába rúgni a szövetségen belül. A távirat szerint a radikálisok a szinte teljes körû autonómiáért küzdenek a Románia központi térségében lakó székelyek számára, és az oktatási rendszert is függetlenítenék a romániai rendszertõl. ?k alkotják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Szövetséget és a Székely Nemzeti Tanácsot. 2006. október 16-án keltezett táviratát az amerikai nagykövetség a Székelyföldi területi autonómia kérdésének szenteli. A dokumentum szerint az RMDSZ a radikális magyar hangadókat tömörítõ szervezetek nyomására, a választók megnyerése, illetve megtartása céljából, nem pedig saját elképzelésének eredményeként kezdett hangsúlyosabban beszélni az autonómiáról. A távirat szerzõje megállapítja, bár addig inkább a kulturális autonómia kérdése került terítékre, a távirat keletkezését megelõzõ hetekben hangoztak el elsõ alkalommal a területi autonómia megalapítására vonatkozó nyilatkozatok az RMDSZ részérõl, ez pedig a választások kapcsán a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyomásgyakorlásának tudható be. A távirat szerzõjének kommentárjából kiderül, az RMDSZ autonómiatörekvése alighanem halva született elképzelés, hiszen a magyar lakosság csökkenõ aránya, az RMDSZ erõsödõ konkurenciája miatt kétséges, hogy a szövetség egyáltalán képes lesz-e megõrizni politikai pozícióját, illetve a román pártok ellenszegülése nem sok teret biztosít a területi szintû önrendelkezés megvalósítására.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 24.
Ismét arcul csapták a kolozsvári magyarságot
Visszakerült a Mátyás-szoborhoz a Iorga-idézet, eltûntek az ötnyelvû köszöntõ táblák
Egyetlen nap leforgása alatt váratlan övön aluli ütések érték a kolozsvári magyarságot. Elsõként a pénteken kihelyezett, ötnyelvû köszöntõ táblák tûntek el szombatról vasárnapra virradóra a város három bejáratától, majd tegnap észrevettük: titkon visszakerült a Mátyás-szoborcsoporthoz az a Iorga-idézet, amelyrõl László Attila alpolgármester alig néhány napja úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, és a kérdést lezártnak tekinti. Most azonban mégis ott van az idézet, igaz ugyan, hogy nem a szobor talapzatán, hanem az ahhoz tartozó zöldövezet közepén elhelyezett bronztáblán. Nem sokat árnyalja a tényeket az sem, hogy nem a Gheorghe Funar által 1992-ben elhelyezett plakett került vissza, hanem egy tájékoztató táblának álcázott felirat, amely azonban szóról szóra a Iorga-idézetet tartalmazza. A kettõs tábla-ügy kapcsán egyébként az egyik helyi román napilap portálja tegnap késõ délután bombaként dobta be a hírt: titkos politikai egyezség született Kolozsváron, amelynek értelmében a Iorga-idézetért cserébe a magyarok megkapják a háromnyelvû helységnévtáblákat, bónuszként pedig az alpolgármesteri széket. László Attila cáfolta, Máté András kacsának nevezte a Ziua de Cluj értesüléseit.
Amint a Iorga-idézet (A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyõzhetetlen Moldva ellen indult) elhelyezésének híre terjedni kezdett, a magyar értelmiségiek valóságos zarándokhelyévé változott Kolozsvár fõtere: mindenki a saját szemével akart meggyõzõdni arról, hogy a híresztelés nem alaposan megkésett április elsejei tréfa. ?rtesüléseink szerint megjelent a helyszínen Virgil Pop, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóság fõtanácsosa is, aki a látottak után átirattal kíván a polgármesteri hivatalhoz fordulni a tábla eltávolítása érdekében. Pop egyébként éppen a múlt héten fejtette ki a Szabadságnak, hogy mûemlékvédelmi engedélyt csak konkrét terv alapján bocsátanak ki, illetve az 1992 november-decemberében, a Fõtéren végzett átalakítási munkálatok - így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is - törvénytelenek voltak. Mint elmondta, a megyei mûemlékvédelmi igazgatósághoz nem érkezett kérvény, márpedig a tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie az intézménytõl. Hozzátette: a mûemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges a beavatkozáshoz.
László Attila az ügy kapcsán elmondta: engedély nélkül, ismeretlenek tették ki a táblát. Kolozsvár alpolgármestere rámutatott, hogy az A kategóriás mûemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton módosításokat csak a regionális vagy az országos mûemlékvédelmi bizottság engedélyével lehet végrehajtani, de senki nem kérte ezektõl a testületektõl a jóváhagyást. László Attila sajnálatosnak nevezte a történteket, ugyanakkor cáfolta a Ziua de Cluj azon értesüléseit, miszerint titkos paktum létezne a Iorga-idézet és a magyar nyelvû helységnévtáblák elhelyezését illetõen.
A térfigyelõk rögzítették a táblák eltávolítását
Tiszavirág-életûnek bizonyultak azok az ötnyelvû köszöntõ táblák, amelyeket pénteken kora este helyeztek ki Kolozsvár három bejáratához. A román, magyar, német, angol és francia nyelvû üdvözlõ feliratokat tartalmazó pannókat a feltételezések szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka távolították el a helyükrõl, egyelõre ismeretlen tettesek.
A különbözõ helyszíneken általunk tapasztaltak szerint a táblákat meglehetõsen szakszerûen távolították el. Az RMDSZ képviselõi Kisbácsnál és Szászfenesen a pannókat pénteken este a meglévõ helységnévtáblákra helyezték el, a Cluj-Napoca felirat alá. A tettesek innen szerelték le és vitték el azokat, de érdekes módon a román nyelvû helységnévtáblát sehol sem érte bántódás. A város erdõfeleki bejáratánál kirakott táblát fémbõl készült két tartórúdhoz rögzítették, amiket az elkövetõk feltételezhetõen vágókoronggal szakítottak el a talapzattól, és mindenestõl, azaz a tartórúdakkal együtt tûntettek el a helyszínrõl. A város erdõfeleki és szászfenesi bejáratánál közvetlenül a pannók közelében térfigyelõ kamerák léteznek, ezek egészen bizonyosan rögzíthették a történéséket, tehát az elkövetõk is láthatók. Következésképpen a felvételek kulcsfontosságúak lehetnek az igazság kiderítése szempontjából, és akár bizonyítékként is szolgálhatnak az ügyben.
László Attila lapunknak elmondta: péntekrõl szombatra virradó éjszaka mind a három táblát õrizték, hogy megakadályozzák azok esetleges megrongálását és eltávolítását. A feliratok szombaton este még a helyükön voltak, vasárnap viszont kollégái már jelentették, hogy azok eltûntek. Kolozsvár alpolgármesterének közlése szerint azért is döntöttek úgy, hogy elsõként a köszöntõ táblákat, és nem a háromnyelvû helységnévtáblákat helyezik el a város határainál, mert a korábbi példák alapján számítottak ezek bántalmazására.
A térfigyelõ kamerák által rögzített felvételekrõl szólva László Attila elmondta: azokat nem tudta megtekinteni, mivel a két helyszínen található készülékek nem a helyi önkormányzathoz tartoznak. Hozzátette: telefonon felvették a kapcsolatot a kolozsvári rendõrséggel, és az ügy kivizsgálását kérték. Abban maradtak, hogy kedden, azaz a mai nap folyamán személyesen fognak találkozni a rendõrfelügyelõség vezetõivel a helyzet tisztázása érdekében, és valószínûleg feljelentést fognak tenni a rendõrségen az ügyben. Kolozsvár alpolgármestere hangsúlyozta: semmi különöset nem tettek a köszöntõ táblák kifüggesztésével, hiszen 2002 óta érvényes tanácsi határozat létezik a háromnyelvû helységnévtáblák elhelyezésérõl is.
Máté András Levente, az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke lapunknak kifejtette: a Iorga-tábla kihelyezése valaki részérõl provokáció, és mivel bûnténynek minõsül, el kell induljon a tettes ellen a kivizsgálás. Tudomása szerint a feljelentés már megtörtént a mûemlékvédelmi hatóságok részérõl. Szerinte a tettesek azonosítása könnyû lesz, hiszen a Fõtéren számos térfigyelõ kamera van. Hozzátette: reméli, hogy nem a PDL áll az akció mögött.
Az ötnyelvû táblákat illetõen Máté elmondta: amennyiben azok törvényes keretek között lettek kihelyezve, akkor szintén büntetés szabható ki az eltávolításuk miatt, rongálásért. Végül kijelentette: a titkos paktumról szóló sajtóhír kacsa, ha lett volna valamilyen egyezség, akkor arról László Attila korábbi megyei elnök szólt volna neki.
BALÁZS BENCE, PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)2011. május 24.
Elmaradt az aláírás
A tárgyalásokat folytatják
Az EMNT megyei szervezetének közleménye szerint hétfõn délelõtt az RMDSZ marosvásárhelyi székházában kellett volna sor kerüljön annak az együttmûködési szerzõdésnek az aláírására, amelynek értelmében az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttmûködne abban, hogy Marosvásárhelyen közös polgármesterjelöltet indítsanak a jövõ évi helyhatósági választásokon. Az aláírás azonban elmaradt.
A sajtóhoz eljuttatott meghívó szerint az öt alkalommal megtartott elõzetes tárgyalásokon részt vettek az MPP (László György, Kelemen Ferenc, Toldi Gyöngyike), az RMDSZ (Benedek István, ifj. Benedek István, Csegzi Sándor, Brassai Zsombor), az EMNT (Jakab István, Tõkés András, Ábrám Noémi, Portik Vilmos, Kali István) és az SZNT (Bíró Zsolt, Gáspár Sándor) képviselõi, illetve hogy a május 19-i, csütörtöki találkozón megegyeztünk, hogy hétfõn, május 23-án aláírjuk az EMNT által elkészített Együttmûködési megállapodást (mellékelve!). A megegyezés értelmében az aláírásra várjuk a sajtó képviselõit is.
Az RMDSZ álláspontját a megyei és marosvásárhelyi szervezetek elnökei (a mellékleten olvasható) közös nyilatkozatban fogalmazták meg.
Hétfõ délelõtt kiderült, hogy az aláírás elmarad. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tizenegy óra elõtt bejelentette: valóban hónapok óta folytatják a tárgyalásokat, hogy Marosvásárhelyen sikerüljön közös magyar polgármesterjelöltet állítani. Ehhez összefogásra van szükség, errõl kell az elkövetkezendõkben beszélni, enélkül nem fog sikerülni, pedig számunkra rendkívül fontos, hogy Marosvásárhelyen a magyar polgármester mellett magyar többségû tanács álljon össze. A tárgyalások elõrehaladottak, úgy nézett ki, hogy a héten talán aláírunk egy együttmûködési szándékot.
Formabontó villám- sajtótájékoztató
Az EMNT és az MPP aláírásra érkezett, de megtudták, hogy nem kerül sor erre.
Kali István, az EMNT alelnöke rendkívüli, formabontó villám-sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ székháza elõtt.
- Eljutottunk ehhez a történelmi pillanathoz is, hogy reményeink szerint egy olyan példátlan összefogás momentumát pecsételjük meg a mai napon, ami eddig még Marosvásárhelyen nem volt.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy még a télen elkezdõdött egy egyeztetés az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselõi között. Eddig öt hasonló egyeztetés volt, ez most a hatodik, amely éppen az RMDSZ székházában folyik. A célunk az, hogy közös magyar polgármesterjelöltet állítson a három politikai alakulat. Nem célunk megosztani a magyarságot, egységes, közös jelöltet szeretnénk. Ennek érdekében a Demokrácia Központban elkészült egy dokumentum, egy együttmûködési megállapodás, amit magunkkal is hoztunk. ?gy álltunk fel csütörtökön a tárgyalóasztaltól, hogy ezt a megállapodást itt ma 11 órakor aláírjuk.
A megállapodás három fõ pontot tartalmaz: az elsõ, hogy a három politikai alakulat egyetért abban, hogy Vásárhelynek közös magyar polgármesterjelöltet szeretnénk állítani, a második pont azt rögzíti, hogy ezt a jelöltet konszenzusos alapon és maradéktalan egyetértéssel választjuk ki, vagyis nem egyik vagy másik párt vagy politikai alakulat jelenti be, hanem egy jelöltet közösen fogunk megjelölni. A harmadik, hogy e mögé a jelölt mögé a legnagyobb társadalmi összefogást szeretnénk állítani, ami azt jelenti, hogy történelmi egyházaink és civil szervezeteink és nem utolsósorban a vásárhelyi magyar polgárok véleményére vagyunk kíváncsiak, ezért széles körû konzultációt fogunk kezdeményezni, hogy ki legyen a jelölt. Mi ma személyeket nem fogunk megnevezni, ez három elv, és mi egy elvi megállapodást jöttünk ide megkötni.
Reményeink szerint ez az elvi egyezség ma aláírásra kerül.
A tanácskozás végén nyilatkoztak a szervezetek vezetõi.
Bizonyos félreértéseket tisztáztunk
Benedek István: - Bizonyos félreértéseket tisztáztunk, mindhárom jelen levõ szervezet egyetért az együttmûködéssel. Jelenleg, úgy gondoljuk, egyelõre még nem érkezett el az aláírás pillanata, erre a következõ napokban-hetekben kerül sor.
Az RMDSZ nagy szervezet, szabályok szerint mûködik, amelyeket tiszteletben kell tartani.
Hasznos beszélgetésre került sor, úgy gondolom, hogy mindhárom szervezet õszintén akarja ezt az összefogást, amely a következõ napokban-hetekben aláírás formájában is megfogalmazódik. Az RMDSZ régebbi, konszolidált szervezet, a struktúrái bizonyos szabályokat követelnek, amelyeket be kell tartani. Szükség van a választmány jóváhagyására. Ez a napokban megtörténik, s utána sor kerülhet az aláírásra.
Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál
László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke továbbra is egyetlen járható útnak tekinti a reális összefogást. - Ha tényleg mindannyian komolyan gondoljuk, hogy vissza akarjuk nyerni Marosvásárhelyt, akkor csak összefogással érhetjük el. Február óta, amióta megkezdtük a tárgyalásokat, ebben egyetértettünk mindannyian. Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál, véleményünk szerint egy konkrét együttmûködési megállapodásnak minél hamarabb meg kellene születnie. Nincs veszve semmi, két hét alatt esetleg kis idõt veszítettünk, s annak reményében, hogy az RMDSZ ezt a szerzõdést aláírja velünk és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, számunkra elfogadható. Szándéknyilatkozat létezik, de végül is az együttmûködési megállapodás fog számítani.
A Magyar Polgári Párt hisz abban, hogy a közösséget a pártérdekek elé lehet helyezni, és Marosvásárhelyen csak ez a járható út. Nem ragaszkodunk saját jelölthöz, remélhetõleg az RMDSZ is megérti azt, nem biztos, hogy a tulipános jelölt a jó. Véleményünk szerint egy olyan személy, mint Bölöni László, megfelelõ jelölt lehetne.
A kérdésre, hogy támogatnák-e az RMDSZ jelöltjét, kategorikus nemmel válaszolt.
Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra
Jakab István, az EMNT megyei elnöke: - Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Marosvásárhely magyar polgármesteréért küzd, és az együttmûködés láttán örömmel mondjuk el, hogy Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra. Az elmúlt egy órában nagyon fontos dolgokat beszéltünk, és remélem, hogy az összefogás szándéka mindannyiunkban megvan, Mi ehhez az összefogáshoz máris aláírásunkat adtuk, és technikai procedúrák után mindhárom szervezet emellett nyilatkozik. ?gy látom, hogy Marosvásárhelynek csakis összefogással lehet magyar polgármestere, mindhárman errõl nyilatkoztunk.
Az összefogásról szóló szándéknyilatkozatot az EMNT és az MPP írta alá.
Nyilatkozat
Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei a jövõ esztendõben sorra kerülõ önkormányzati választásokon kiemelt figyelmet szentelnek a megyei tanácsnak és Marosvásárhelynek. A legutóbbi választásoktól eltelt idõszakban is bebizonyosodott, hogy a magyarság érdekeit nem lehet másokra bízni, erõs magyar érdekképviseletre van szükség az önkormányzati döntéshozó és vezetõ testületekben. Ez a szempont szükségszerûen összefogásra kötelez!
Mindent el kell követnünk, hogy a megyei tanács élén ismét elnökünk, a megyeszékhelyen magyar polgármesterünk legyen, illetve a tanácstestületben a magyar érdekképviselet tekintélye megerõsödjön - mindezt csak józansággal, együttmûködéssel, okos döntésekkel lehet.
Mindez csakis úgy valósítható meg, ha a város magyarsága összefog! Megítélésünk szerint a magyar összefogás minden érdekképviseletre vállalkozó magyar politikai szervezetet együttmûködésre kötelez. Ennek megfelelõen az RMDSZ nyitott minden olyan politikai és civil szervezet illetve történelmi egyház felé, amelyek ezt a célkitûzést támogatják.
Ennek megfelelõen kell szempontjainkat egyeztetni és a választási stratégiát kivitelezni. Az esetleges politikai iszapbirkózás - mely nem jellemzõ a magyar politikai elitre - nem szolgálja a magyarság érdekeit, ezért az RMDSZ ilyen jellegû konfliktusokban nem kíván részt venni.
Bízunk abban, hogy felhívásunk meghallgatásra talál, és a következõkben mindenekelõtt a megyei és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem elõtt tartva, sikerül jövõben összefogással az önkormányzati választásokat megnyerni.
Dr2011. május 24.
Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál
Román nyelvû tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata elõtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övezõ füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kõtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: az önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezésérõl, az ismeretlen tetteseket mûemlékgyalázásért vonhatják felelõsségre. Az elöljáró elmondta, a táblát Virgil Pop, a megyei mûemlékvédelmi bizottság elnöke is megtekintette, és ma hivatalosan is értesíti az önkormányzatot errõl, így várhatóan még a nap folyamán eltávolítják azt.
Paktum eredménye?
A Ziua de Cluj címû kolozsvári napilap honlapján tegnap azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése politikai alku eredménye. Eszerint az RMDSZ beleegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe pedig a település nevét magyarul is feltüntetõ helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után is betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget. A lap arra is utal, hogy a történelem folyamán ez a tábla mentette meg a szobrot a lerombolástól, hiszen a román nép a Iorga-idézetnek köszönhetõen érezte magáénak az alkotást.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ újdonsült elnöke kacsának nevezte a paktum létezését. Nincs ilyen egyezség - jelentette ki a szombaton megválasztott megyei vezetõ. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak László Attila alpolgármester is. Elmondta, semmilyen titkos megállapodás nem született, különösen nem olyan, amely törvénytelenséget tartalmazott volna, hisz az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság engedélye nélkül a Mátyás-szoborcsoportra bármilyen feliratot elhelyezni szabálysértésnek számít.
Mint arról beszámoltunk, mintegy tíz napja több kolozsvári román akadémikus nyílt levélben követelte, hogy a helyi önkormányzat helyezze vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül feltétetett, a Iorga-idézetet tartalmazó táblát. A levelet olyan személyiségek írták alá, mint Camil Mureºan, Horia Colan, Dumitru Protase vagy Emil Burzo. Az akadémikusok azzal érvelnek a tábla visszaállítása mellett, hogy az részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának.
A táblát 2009-ben távolították el, amikor elkezdõdött a szoborcsoport felújítása, az idei átadásra pedig nem helyezték vissza. ?jbóli elhelyezését április közepén Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere helyezte kilátásba, azonban a Krónika megkeresésére akkor László Attila alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselõ egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság engedélye szükséges.
Eltûntek az üdvözlõ táblák
A román nyelvû tábla megjelenésével egy idõben tegnapra eltûntek a Kolozsvár kisbácsi, erdõfeleki és szászfenesi bejáratainál pénteken elhelyezett ötnyelvû táblák. A pannók tartóoszlopait tõbõl vágták ki ismeretlenek. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának tagjai és László Attila alpolgármester péntek délután helyezték el a többnyelvû táblákat a kincses város erdõfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál. Ezeken románul, magyarul, németül, angolul és franciául volt olvasható az ?dvözöljük Kolozsváron! felirat. A tervek szerint a táblákat a következõ idõszakban a város Apahida, Kajántó és Györgyfalva felõli bejáratainál is felszerelték volna a magyar önkormányzati képviselõk, akik maguk állták azok elõállítási költségeit. Kifejtették, ezzel megtörtént az elsõ lépés afelé, hogy a háromnyelvû - román, magyar és német - helységnévtáblákat is kihelyezzék, amit a tanács 2002-es, még a Funar-korszakban hozott határozata tesz lehetõvé.
Krónika (Kolozsvár)