udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1771-1800 | 1801-1830 | 1831-1860 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 14.
A magyar nyelvû oktatás esélyei Romániában - Jegelik a módosítást
Egy hónapja hallgatólagos elfogadással átment a bukaresti képviselõházon az új tanügyi törvényt módosító indítvány, amely kivenné a jogszabályból Románia földrajzának és történelmének anyanyelven való oktatásának lehetõségét. Akkor az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter közleményében kijelentette, hogy a szövetség és kormánykoalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt törvényhozói a szenátusban megakadályozzák a módosítás elfogadását. Kelemen szerint ez jó mozgósítással és fegyelemmel lehetséges, mivel egyik pártnak sem áll szándékában megváltoztatni a tanügyi törvényt.
Petõ Csilla nagyváradi RMDSZ-es képviselõ, az alsóház szakbizottságának tagja kérdésünkre elmondta, úgy véli, a parlamenti vakációig hátralevõ néhány hétben nem kerül napirendre a volt D-LP-s Mircia Giurgiu Kolozs megyei törvényhozó javaslata. Különben is a jogszabály kimondja, hogy a román nyelven és irodalmon kívül minden más tantárgyat anyanyelven tanítanak a kisebbségi oktatásban.
A szenátus a döntõ ház a módosító indítvány esetében, a változtatási javaslat jelenleg az oktatási állandó bizottságnál van. ?rdeklõdésünkre tegnap Bokor Tibor, a testület egyetlen RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a bizottság fiókjában van a dokumentum, és egyelõre ott is marad. Csak az elsõ házban van a hallgatólagos elfogadásnak megszabott idõintervallum, a döntõ ház akár 25 évig is ülhet egy elõterjesztésen - amint ezt bizonyítja a kisebbségi törvény tervezete jó hat éve. Koalíciós szinten az a döntés született, hogy jegelik az indítványt, nem tûzik a bizottsági tárgyalások napirendjére, nem véleményezik, nem küldik a plénum elé az ülésszak végéig. Most a bizottságban többségben vannak a koalíciós erõk, így ezt meg tudják tenni. A felsõházban viszont mindössze egy fõvel van többségben a kormányoldal, s bár nehéz lehet az indítvány elfogadásához szükséges 69 igen szavazatot összehozni, nem kockáztatják a plénumbeli voksolást - magyarázta Bokor Tibor. Egy sarkalatos törvény elfogadásához vagy elfogadásának megakadályozásához jelen kell lennie a voksoláson az összes kormánypárti szenátornak, a minisztereknek, és ez az utóbbi idõben nemigen történt meg - magyarázta a Kovászna megyei honatya.
Leszögezte továbbá, hogy nincs ok aggodalomra, õsztõl magyarul tanítják majd az ország földrajzát és történelmét, és tanév közben nem lesz mód a metodológia megváltoztatására. Ezzel azonban a tanügyi bizottságban nem hárultak el az akadályok, mert az illetõ román képviselõ még számos módosító indítványt elõterjesztett a tanügyi törvényhez, például meg akarná tiltani, hogy külföldrõl behozott könyvekbõl lehessen oktatni a kisebbségi tannyelvû iskolákban. A magyar közösséget ez nem érinti, de a kisebb létszámúakat igen, hiszen csupán néhány száz tankönyvet nem nyomtat az állam, a taneszközöket eddig külföldrõl szerezték be - tájékoztatta lapunkat a szenátor.
Máté Zsófia, Reggeli ?jság
Erdély.ma2011. június 14.
Felelõsek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért
Felelõsek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért, nekünk nem mindegy, hogy kihal-e a magyarság, és a kultúránk értékei megmaradnak-e - mondta Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Karizmák ünnepe a család évében elnevezésû pünkösdhétfõi rendezvényen tartott pódiumbeszélgetésen a fõvárosi Máriaremetén.
Tudatosan kell azon fáradoznunk, hogy túléljen a magyar közösség, és nyíltszívû, egészséges, a történelmi realitásnak megfelelõ nemzeti tudattal rendelkezzék. A keresztény és katolikus magyarság életérzése az, hogy mi a magyarságunkban értékesek vagyunk, és merhetünk szeretni mindenki mást is - fogalmazott a bíboros.
Erdõ Péter hangsúlyozta: meg kell becsülni a közösségi értékeket, tisztelni kell a többi népet is, valamint vallalni kell kiegyensúlyozottan identitásunkat. Rámutatott: a globalizáció keretei között egy kis ország próbálhat megoldásokat keresni anyagi, emberi problémákra, de a nemzetközi pénzügyi összefüggések ennél jóval erõsebbek. Minél nagyobb a kísértés, annál kevesebben tudnak erkölcsileg szilárdnak megmaradni - jegyezte meg. Kifejtette: a mai világban azt sugallja minden, hogy az élet legfõbb értéke a pillanatnyi jó közérzet. Ha valaki így tekinti a saját életét, akkor nem számít számára családjának vagy nemzetének múltja, jelentéktelenebbé válik számára a jövõ, és a felelõsségérzete is csökken - húzta alá. A keresztények azonban nem a pillanatnyi jó közérzetet tartják a legnagyobb örömnek, hanem azt, hogy ha értelmesen élnek, ha megfelel az életük annak az isteni bölcsességnek és szeretetnek, amelyik a világot megalkotta, mert Istennek a mi saját, személyes életünk számára is tervei vannak - fogalmazott.
Pünkösd kapcsán a bíboros beszélt arról is, hogy a Szentlélek minden nyelven szólni akar, az új kommunikációs eszközökkel is. A család válságának hívott jelenséget a kulturális, antropológiai válság részének nevezte, mert az emberek sokszor rettegnek a jövõtõl, amikor a pillanatnyi jó közérzetet keresik; ezért nem mernek házasságot kötni, mert hátha anyagi nehézségeik lesznek, nem mernek gyermeket vállalni, mert hátha gond lesz azzal a gyerekkel. Ha azonban sosem vállalunk semmit, az élet akkor is eltelik, csak éppen azok az értékek fognak hiányozni belõle, amelyek miatt Isten nekünk ajándékozta a saját életünket. A család nem puszta társadalmi kreatúra, hanem a teremtett valóságnak a része, a teremtõ Isten szándéka fejezõdik ki benne - fogalmazott.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 14.
A hit melletti kiállásra, áldozatvállalásra és erkölcsi megújulásra buzdítottak Csíksomlyón
A hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevõit Spányi Antal székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában. A Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, a magyarság egyik legjelentõsebb vallási és nemzeti ünnepére a Kárpát-medencébõl és a világ számos pontjáról érkeztek zarándokok. Az idén is eleredt az esõ a szertartás közben, de így is több százezren hallgatták végig a szentmisét.
Csíksomlyó mellett lévõ Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben zajló szertartás keretében a szónok kifejtette, hogy felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért.
A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és õ sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket.
Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentõl rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat - mondta a püspök.
Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elõdökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tûnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál.
Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást.
A püspök arra buzdította a résztvevõket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelõsek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövõnkért. Nincs idõ a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetõségek nyíltak elõttünk, amelyekkel élni kötelességünk - mondta a szónok.
Rámutatott: a ma lehetõsége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetõségét, hogy a következõ nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy õk többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést - mondta a püspök -, és vállalni kell a felelõs gondolkodásból fakadó áldozatot.
Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Az elsõ zarándokcsoportok már a péntek esti órákban megérkeztek Csíksomlyóra, de az emberek zöme szombaton reggel érkezett a búcsúhelyre.
A zarándokok zöme végigvonult a csíksomlyói ferences templomhoz vezetõ Szék útján, amelynek szélén az idén is lacikonyhák várták a megéhezõket, de különbözõ kézmûves termékeket is árusítottak.
Az idén az erdélyi keresztaljákhoz azaz búcsús közösségekhez csatlakozott egy-egy magyarországi csoport is, akik együtt mentek fel a két hegy közötti nyeregbe. Az oda vezetõ úton végig összefüggõ embertömeg volt látható. A város központjában a forgalom le volt zárva, így a zarándokok akadálymentesen közelítették meg a búcsú helyét.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 14.
Tõkés tiltakozik az EMNP-t támogató aláírások RMDSZ-es ellenõrzése ellen
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tiltakozik az ellen, hogy az RMDSZ egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe ahhoz, hogy ellenõrizze a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) dossziéját és a támogató aláírásokat.
Mint hétfõi közleményében írja, Tõkés László, az EMNT elnöke megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici román ügyvéd közjegyzõ elõtt hatalmazta fel Budai Richárdot, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét, valamint Novák Leventét, Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter tanácsadóját arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják.
Tõkés emlékeztet: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke több ízben is leszögezte, hogy a szövetség a bíróságon nem akadályozza az EMNP bejegyzését, amit Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, valamint Kovács Péter fõtitkár is ismételten megerõsített.
Ezt szem elõtt tartva, méltán fejezzük ki tiltakozásunkat aziránt, hogy az RMDSZ-párt egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe a vele szövetségben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében annak céljából, hogy pénzt, fáradtságot - s talán minisztériumi apparátust - sem kímélve ellenõrizzék az EMNP dossziéját, ezen belül is a támogató aláírásokat - olvasható a közleményben.
Tõkés szerint ezek után az is nehezen hihetõ, hogy az RMDSZ-es vezetésû Pénzügyõrség - hosszú heteken át - >a feketemunka elleni küzdelem< jegyében ellenõrizte az erdélyi demokrácia-központok könyvelését, és hogy nem megrendelésre >szivárogtatták ki< - egyébként törvénytelenül - egy központi román napilapnak (Evenimentul Zilei) az így begyûjtött pénzügyi adatainkat.
Az EMNT elnöke ennek alapján úgy látja: az RMDSZ alias UDMR - ha önös érdeke úgy diktálja - sokkal közelebb áll többségi >partnereihez<, mint az erdélyi magyar közösségbõl való, saját Testvéreihez.
Tõkés László szerint ez a politikai magatartás a demokrácia megcsúfolását jelenti. Bõ húsz esztendõvel a rendszerváltozás kezdete után senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen gesztussal semmibe vegye mindazokat a demokratikus eszméket, amelyekért harcoltunk 1989-ben, és amelyekben 1990 óta minden romániai állampolgár hitt, és amelyekre alapozva erdélyi magyarságunk békés úton igyekszik kivívni önrendelkezését - írja Tõkés, majd felteszi a kérdést: milyen alapon kérhetnénk számon demokratikus jogainkat a többségi románság politikusaitól, hogyha - ezzel szemben - mi magunk sem tartjuk tiszteletben azokat?!.
Az EMNT-elnök felszólítja az RMDSZ vezetõit, hogy az ilyen típusú akcióknak vessenek véget.
Erdélyi magyarságunknak nem attól lesz erõs érdekképviselete, hogyha tûzzel-vassal fellépnek minden más magyar politikai képzõdmény ellenében, hanem attól, ha a szûkkeblû pártpolitikát félretéve és az önös érdekeink fölé emelkedve valamennyien egy irányba húzzuk a szekeret - vagyis hogyha minden politikai szereplõ részvételével sikerül megteremtenünk az érdemi összefogást - fogalmaz közleményében Tõkés László.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 14.
Az RMDSZ frakcióval tárgyalt a KDNP képviselõcsoportja Székelyudvarhelyen
A romániai magyar politikai helyzettel összefüggõ aktuális kérdéseket tekintette át többek között a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselõcsoportja és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciójának vezetése székelyudvarhelyi találkozóján.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a megbeszélés után elmondta: a találkozón az euróval kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek.
Korábban a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács vezetésével találkozott és folytatott megbeszélést aktuális kérdésekrõl Székelyudvarhelyen Semjén Zsolt. A KDNP elnöke látogatást tett a székelyudvarhelyi demokráciaközpontnál is, ahol az állampolgársági ügyeket intézik.
Ezt megelõzõen, csütörtökön, a székelyföldi magyar politikai helyzetrõl tárgyalt a kereszténydemokrata párt vezetõje és Harrach Péter frakcióvezetõ az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõivel.
A kisebbik magyar kormánypárt frakciója zarándoklat keretében részt vett a csíksomlyói búcsún.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 14.
Az RMDSZ magyar nyelvû reklámpannói miatt bírságol a kolozsvári hivatal
Piros lapot mutattak Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek egy flashmobon, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) szervezett szombaton a román színház elõtt. Szombaton este épp az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) gálaestje zajlott a kolozsvári Román Nemzeti Színházban, amikor a szemközti Bocskai téren több tucatnyi kolozsvári magyar fiatal jelent meg, akik sípszóra piros lapokat és tiltakozó táblákat a magasba tartva tiltakoztak az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai ellen.
Facebook-on szervezett megmozdulás kezdeményezõinek az volt a célja, hogy a megmozdulással felhívják a kolozsvári polgármesteri hivatal és a városlakók figyelmét, hogy a magyar nem tekinthetõ idegen nyelvnek, és hogy a városháza sem tetteiben, sem nyilatkozataiban ne hagyja figyelmen kívül a város kulturális és etnikai sokszínûségét
Magyarellenes cselekedetek
A flashmobon résztvevõk többek között az ellen tiltakoztak, hogy a kincses város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett ?dvözöljük Kolozsváron! feliratú ötnyelvû táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával valamint hogy a városnapok alatt a nemrég felújított emlékmûvet a városi rendõrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság, illetve a magyar énekesek fellépésének programját az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U-szurkolótábor ünnepségét is. Hasonlóképpen az ellen is tiltakoztak, hogy a városháza az RMDSZ megbüntetését tervezi, mivel a szövetség magyar nyelvû reklámpannókat helyezett ki. A rendezvény után a rendõrség két tüntetõt igazolt és bekísért az õrsre. A Kifor közleményében elítéli a régi idõkre emlékeztetõ megfélemlítést. Sorin Apostu polgármester egyébként nem vett részt a TIFF-gálán.
Szemet szúrt a reklámpannó
A fiatalok az ellen is szót emeltek, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta az Amprenta Advertising reklámcéget, mivel az kizárólag magyar nyelvû reklámpannót helyezett el a városban, az RMDSZ erdélyi konzultációját népszerûsítõ óriásplakátja két helyen is látható. A szövetség közleményben tiltakozott a polgármesteri hivatal akciója ellen kifejtve: újabb magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? - teszi fel a kérdést közleményében Kovács Péter fõtitkár, arra kérve Sorin Apostut, ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe.
Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, a cég számos, kizárólag angol és német nyelvû óriásplakátot helyezett el a város területén, de ez soha nem jelentett problémát. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? ?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - mondta a lapnak a cég neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású munkatársa.
A napokban egyébként olyan plakátok jelentek meg Kolozsvár utcáin, amelyeken Sorin Apostu Gheorghe Funar hírhedt exelöljáróval látható, a kép alatt pedig a Kluj Kapitalã Kulturalã (Kolozsvár Kulturális Fõváros) felirat olvasható. Az akciót senki nem vállalta magára. (Mátyás-szobor: hiábavaló tiltakozás. Nem érkezett hivatalos válasz a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla elleni tiltakozásokra, ideértve a magyar állam tiltakozását is - nyilatkozta a Krónikának Szõcs Géza, Magyarország kulturális államtitkára, aki a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett a kincses városba. Nagyon sok eszközünk nincs. Fölmerült ugyan - bár szerintem ez nagyon buta gondolat -, hogy Magyarország kérje vissza azt a mintegy 400 ezer eurós összeget, amellyel részt vett a szobor restaurálásában. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, hiszen az ország egy nagyon jelentõs mûtárgy megmentésére szánta ezt az összeget, és arra is használták fel. Nem követelhetjük vissza a pénzt, még akkor sem, ha méltatlan az, ami a szobor körül történik, újrakezdik azt a nagyon régi történetet, amelynek már számos epizódját élhettük meg - fejtette ki lapunknak Szõcs Géza. Mint ismeretes, korábban Horea Uioreanu liberális párti parlamenti képviselõ javasolta, hogy a kolozsvári önkormányzat fizesse vissza a magyar államnak a Fadrusz-alkotás restaurálására fordított összeget, hiszen így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a helyi vezetés zaklatására.
V. L.)
Krónika (Kolozsvár)2011. június 14.
Kezdõdhetnek a fejlesztések a PKE-n
Elballagott a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) utolsó olyan évfolyama, amelynek államvizsgái még más egyetemekrõl jött bizottsági tagok részvételével történnek - az akkreditált intézmény záróvizsgáit a jövõben már nem monitorizálják.
Tõkés László, az egyetem elnöke szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, az erdélyi magyar felsõoktatás harmadik, új fejezete kezdõdött el akkor, amikor Orbán Viktor vezetésével alakult meg az új magyar kormány tavaly, és ez azonnal kiegészítette az intézmény égetõ költségvetési hiányát. Az EP-alelnök kijelentette: a most lezárult tanévben az egyetemnek sikerült leküzdenie a pénzügyi válságot, amely az elmúlt nyolc évben olyan súlyossá vált, hogy az intézmény puszta létét is veszélyeztette. De a jövõben a kedvezõ helyzetnek köszönhetõen akár meg is kétszerezõdhet a hallgatók száma. A Magyarországról várt és kapott támogatások kapcsán Tõkés László azt is bejelentette, hamarosan a régóta tervezett új székház építése is megkezdõdhet.
Az egyetemen õsztõl új mesterképzés is indulhat vallástudományok címmel. Idén egyébként elõször záróvizsgáztak mesteris végzõsök a PKE-n. Horváth Gizella rektorhelyettes azt is elmondta: tervben van néhány új alap- és mesteri szak indítása, de ezekre csak akkor szerveznek felvételit, ha minden engedélyt megkapnak. A bank és pénzügy elnevezésû alapszak engedélyezése folyamatban van, és az egyetem a korábban megszüntetett tanítóképzés újraindítását is tervezi. A meglévõ négy mesteri képzés mellett egy vállalkozásfejlesztési, egy zenemûvészeti, illetve egy vizuális kommunikáció mesteri beindítását is tervezik.
Tolnay István, az egyetem vezetõtanácsának megbízott ügyvezetõ elnöke az új tanügyi törvény visszásságaira hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette, a szabályozás központosító jellegû, és az állami egyetemekre vonatkozó mûködési szabályokat próbálja ráhúzni az egyházi és magánegyetemekre is. Emiatt bizonyos pontokon a PKE chartáját is módosítani kell majd. Az oktatói karnak szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie, és az sem biztos még, hogy a PKE-t milyen kategóriába sorolják majd. (Felkarolt tehetségek. A fiatal tehetségek felfedezésérõl és felkarolásáról folyt szakmai konferencia pénteken a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), a Debreceni Egyetem oktatóinak részvételével. A váradi felsõoktatási intézményben úgynevezett tehetségpont jött létre, amelynek célja a kiemelkedõ képességekkel rendelkezõ hallgatók és iskolások fejlesztése. Balogh Lászlónak, a Debreceni Egyetem pszichopedagógus professzorának elõadásából megtudhattuk, hogy a tehetségek azonosítása igen bonyolult feladat, hiszen az iskolai teljesítménnyel sokszor egyáltalán nincs kapcsolatban, ráadásul sokáig szunnyadhat egy-egy adottság.)
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2011. június 14.
Szõcs: nem kaptunk ígéretet a Iorga-idézetes tábla ügyének rendezésére
Magyarország nem kapott választ a román hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy eltávolítják a Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett, Nicolae Iorga idézetet tartalmazó táblát - jelentette ki a hétvégén Kolozsváron Szõcs Géza magyar kulturális államtitkár.
Szõcs a Mediafaxhírügynökség kérdésére válaszolva elmondta: szerinte a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal saját maga fog arra a belátásra jutni, hogy ennek a táblának nincs mit keresnie a szobor esztétikai terében, ha nem akar feledésbe és névtelenségbe süllyedni akárcsak a Gheorghe Funar irányította egykori városvezetés. Mindeddig Magyarország nem kapott olyan választ a román hatóságoktól, amely a konfliktusossá váló helyzet rendezésére irányuló ígéretet tartalmazott volna - tette hozzá az államtitkár.
Az államtitkár felidézte, hogy az évek során voltak még konfliktusok a Mátyás király szoborcsoport kapcsán, de azok az agresszív erõk, amelyek feszültséget akartak gerjeszteni, végül eltûntek.
- Ki emlékszik még Gheorghe Funarra? ?gy gondolom, hogy ha a jelenlegi városvezetés nem akar feledésbe és névtelenségbe süllyedni, hanem mûvészetért és a kultúráért való tetteiért akar emlékezetes maradni, akkor õ maga fog arra a belátásra jutni, hogy annak a táblának nincs mit ott keresnie. A táblát ki lehet állítani másutt, könyvekben lehet elemezni, de semmiképpen sem szabad egy mûvészeti alkotás esztétikai terében elhelyezni - mondta Szõcs Géza. Az államtitkár ismét megerõsítette, hogy Magyarország nem fogja visszakérni a restaurálás költségeire folyósított 400 ezer eurót.
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 14.
SOS, magyar kormány!
A kettõs állampolgárság törvényének és a Nemzeti ?sszetartozás Napjának érvényre juttatásával napjaink magyar kormánya a jelképek nyelvén is letette a garast a határon túli nemzetrészek megõrzése mellett. Viszont a veszélyek egy közösségre gyakran nem kívülrõl, hanem annak belsõ érdekellentétjeibõl, hatalomvágyból, személyes karrierizmusból adódnak. ?s az ilyen esetek orvoslása még több megértést, körültekintést igényel a történelem szeszélye folytán távolba szakadt nevelõszülõ részérõl.
Pünkösd ünnepe kiemelt alkalom az egymásra figyelésre. Ezért kell most fokozott mértékben összpontosítani a sebekre vagy a sebezhetõ pontokra, amelyek akár végzetesekké is válhatnak, ha nem kezelnek idejében. A romániai magyarság esetében ma már (szinte) három önálló politikai pártról beszélhetünk. Mindenki jól tudja (leginkább maguk a közvetlenül érintettek), hogy a jövõ évi önkormányzati és parlamenti választások vakvágányra vezethetnek bennünket, ha nem történik valamilyen - legyen bár törékeny és ideiglenes látszat - összefogás a három zászlóvivõ között. Mivel úgy tûnik, valójában egyikük sem hajlandó engedni a maga igazából és átadni helyét a másiknak, egyetlen megoldás mutatkozik a láthatáron. Ez pedig a magyar kormány bölcsességétõl, pedagógiai adottságától függ. Aki, ha valóban az itteni magyarság érdekeit és megmaradását kívánja támogatni, a kezében levõ anyagi eszközökkel, ha úgy tetszik az árukapcsolás taktikájával, képes lehet megfelelõen idõzítve csepegtetni, és a kollektív helytállásnak alárendelt tennivalókat osztani ki a három romániai politikai szervezetnek: oly módon, hogy ezzel ne rendelje feltétel nélküli uralma alá a pártokat (ami nagyfokú önkontrollt is feltételez), azonban egyfajta munkamegosztással valamennyien ugyanazt a közös célt kényszerüljenek szolgálni.
A sakkjátékban, ha valakinek csak a királya, és mondjuk a vezére meg egy gyalogja marad a táblán, azzal már elérhet gyõzelmet, rosszabb esetben döntetlent is kicsikarhat. Csupán gyarlóság kérdése, hogy a három párt közül ki melyik szerepet vállalja magára ebben a meglehetõsen bonyolult és nehezen kiszámítható, ingoványos terepû romániai politikai csatározásban. De bármilyen gyarlóság legyûrhetõ, fõleg, ha az mindenki érdeke. Ezért elvárható az anyaországtól a valós segítség talpon maradásunkban
?rdögh I. Béla
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 14.
Székelyföld nem Románia - tüntetés Londonban
Nagy-Magyarország térképét és hosszú feliratokat feszített ki néhány tüntetõ egy londoni utca kerítésére, amelyeken azt állították, hogy Székelyföld nem Románia. A demonstrálók azt mondták, ellenzik a trianoni békeszerzõdést, és mind banneren, mind szórólapokon igazságot követeltek Magyarországnak. Székelyföld függetlenségét követelõ tüntetésre került sor szombaton Londonban. A demonstrálók bannereket függesztettek ki, szórólapokat osztogattak, melyeken az állt, Igazságot Magyarországnak illetve hogy Székelyföld nem Románia - számolt be egy amatõr filmes helyszínen készített videója alapján a Gândul bukaresti napilap. A tüntetõk úgy nyilatkoztak, ellenzik a trianoni békeszerzõdést, és kifüggesztették Nagy-Magyarország térképét. Az egyik plakáton megjelenõ Székelyföld szó angol megfelelõje egyébként többször is helytelenül szerepelt, a székelyt LY helyett csak Y-nal jelölve.
Tegnap a román külügyminisztérium közölte, a londoni tüntetésen, amelynek témája Nagy-Magyarország 91 évvel ezelõtti felosztása volt 7-8 személy vett részt. A londoni román nagykövetség kérésére a Metropolitan Police tájékoztatott bennünket, hogy június 11-én 15.00-17.00 óra között Londonban a Whitehall részen lezajlott egy tüntetés, amelyet egy magánszemély, Karaly András jelentett be a hatóságoknak. A megmozdulás célja volt felhívni a brit közvélemény figyelmét Nagy-Magyarország 91 évvel ezelõtti feldarabolására - tájékoztatta a Mediafaxot a külügyminisztérium. A külügy azt állítja, a brit hatóságok szerint bár a bejelentésben 60 személy részvétele szerepelt, valójában 7-8 személy volt jelen, akik bannereket és zászlókat tettek ki angol, magyar és román üzenetekkel.
A külügy azt is kifejti, a brit rendõrség azért nem tájékoztatta a tüntetést megelõzõen a román nagykövetséget, mert az igénylõ bejelentésében nem történt utalás Romániára.
Ugyanakkor megjegyezzük, Nagy-Britannia fõvárosában naponta vannak tüntetések különbözõ célokkal, ezek megszervezéséhez nincs szükség semmilyen elõzetes jóváhagyásra a helyi hatóságoktól, legfeljebb azt kell bejelenteni, hány résztvevõ lesz, hol és mennyi ideig tart majd a tiltakozás; nagyon sok a spontán tüntetés és a brit törvények szerint ezek nem tiltottak, ha nem zavarják a közrendet - fûzte hozzá a Külügyminisztérium.
Hargita Népe (Csíkszereda)2011. június 14.
?rtékeket képviselni, a hitrõl tanúságot tenni
Mária által Jézushoz - volt a pünkösdi búcsú jelszava. Idén is százezrek igyekeztek ezt az utat
bejárni, megtalálni a somlyói Szûzanya révén Jézus Krisztust.
Spányi Antal, az ünnepi szentmise szónoka arra figyelmeztetett: felelõsek vagyunk sorsunkért,
jelenünkért, jövõnkért.
Pontos adatok nincsenek, de idén is zarándokok százezrei vonultak a csíksomlyói Szûzanya elé, hogy erõt és bátorítást merítsenek a kegyhely és a búcsú szellemébõl.
A zarándokok egy része a múlt hét folyamán már megérkezett Csíksomlyóra és a környezõ településekre, pénteken a távolról, gyalogosan indult keresztalják többsége is célhoz ért. Kellett is a péntek este és az éjszaka, hogy ázott ruháikat megszárítsák, maguk is kipihenjék az egész napos, esõben való gyaloglás fáradalmait. Szombaton délelõtt fegyelemben, áhítatban vonultak a keresztalják a két Somlyó közötti nyeregben levõ Hármashalomoltárhoz.
Imával, énekkel vonult a kordon is a papsággal, a kisbazilikajelvénnyel és a labarummal, ahogy eleink ránk hagyományozták. Az ünnepi szentmise elején Orbán Szabolcs OFM, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány fõnöke köszöntötte a zarándokokat. A zarándoklat lényege, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyek távol tartanak Istentõl - mondta -, és Mária által eljussunk Jézushoz. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, ahogy a gyermek számára édesanyja szíve jelenti az otthont, úgy Mária gyermekeiként mindannyian hazajöttünk.
Spányi Antal székesfehérvári püspök, az ünnepi szónok figyelmeztetett: van mit megköszönnünk, és van miért könyörögnünk.
Fájdalommal, aggodalommal, szorongással látjuk, hogyan vesznek el, relativizálódnak öröknek hitt erkölcsi értékeink - mondta a szónok. Ugyanakkor õseink hitét állította példának: õk Istennél találták meg a megtartó erõt. Márton Áron, Mindszenty bíboros, Prohászka Ottokár hitét és kitartását idézte fel, kifejtve: felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. Spányi Antal az új magyar alkotmányról szólva hangsúlyozta: a magyar nép nem kíván beleszólni más népek életébe, de tudja, mit akar, és nem szorul arra, hogy más népek kényszerítsék rá akaratukat. Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentõl rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat - fogalmazott a szónok. A családvédelem és a gyermekvállalás fontosságáról szólva hangsúlyozta: Ápolni kell a családi kötelékeket, örömmel kell fogadni a gyermeket, védeni kell az életet a fogantatástól a természetes halálig. (.) Adja az ?r, hogy növekedjen a gyermekeket örömmel vállaló, szeretetben felnövekvõ családok száma. A mindannyiunkra váró feladatokat pedig így foglalta össze: ?rtékeket kell képviselni és érte kiállni, a hitrõl tanúságot tenni, a családot szeretni, a tiszta örömet megélni és megbecsülni, nagyvonalúan gondolkodni, erõsnek lenni és eszmékhez igazodni, hivatásnak élni, elfogadni Isten hívását, összefogni, egyé lenni.
Az idõjárás idén sem kímélte a búcsús szentmise résztvevõit, majd a hazafelé igyekvõket: a lezúduló esõ több ízben is alaposan eláztatta a zarándokokat. Több résztvevõ következtetése szerint csak reménykedni lehet abban, hogy egyre többen vannak azok, akik hitüket megélni jönnek el Mária lábához, nem pedig magyarságukat, politikai meggyõzõdésüket fitogtatni, vagy egyenesen politikai tõkét kovácsolni a zarándoklatból.
?nneplõk az ezeréves határnál
Az elõzõ évekhez viszonyítva kétszer többen, azaz mintegy húszezren vettek részt Gyimesbükkön vasárnap a pünkösdi istentiszteleten az ezeréves határt jelzõ õrház mellett. Vasárnap a kontumáci kápolnában tartott istentisztelet után a zarándokok leereszkedtek a dombról és átvonultak az osztrák-magyar monarchia idejérõl fennmaradt 30-as õrházhoz, amely 1918-ig a Romániával való keleti határt jelezte. Az õrház elõtt néhány éve felavatott magyar hõsök emlékmûvénél, az öt fakeresztnél, amelyek a trianoni diktátummal a Magyarországtól elszakított történelmi részeket jelképezik, virágokat helyeztek el a jelenlévõk, köztük a magyarországi hatóságok képviselõi: Hende Csaba honvédelmi miniszter, Lezsák Sándor és Latorcai János, a Magyar Országgyûlés alelnökei. A magyar honvédelmi miniszter beszédet tartott Gyimesbükk polgármesterével, Gîrdea Vilmossal együtt, majd elénekelték a magyar és a székely himnuszokat.
Ezt követõen a zarándokok átvonultak a síneken, és az õrház mellett várták a Magyarország által 1930-ban megvásárolt, Svédországban gyártott Nogab 017-es mozdony húzta székely gõzöst. Délután a két különvonat, a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz elhagyta a gyimesbükki állomást a Magyarországról érkezett 1600 zarándokkal.
Takács ?va
Hargita Népe (Csíkszereda)2011. június 14.
Hamisított román aláírások az EMNP listáin?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatólistájának mintegy nyolcszáz bukaresti aláírója között mindössze két magyar név található - árulta el lapunknak Budai Richárd. A bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, a bejegyzés elõtt álló párt szellemi vezére tegnap közleményben sérelmezte, hogy az EMNP bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici ügyvéd közjegyzõ elõtt hatalmazta fel Budayt és Novák Levente mûvelõdési miniszteri tanácsadót az EMNP bejegyzési iratcsomójának tanulmányozására.
Bebizonyosodni látszik, hogy az RMDSZ alias UDMR - ha önös érdeke úgy diktálja - sokkal közelebb áll többségi partnereihez, mint az erdélyi magyar közösségbõl való, saját Testvéreihez - fogalmaz Tõkés. Az RMDSZ ellenpártját szervezgetõ politikus a nemzeti szolidaritás hiányát kéri számon az RMDSZ-en, és felszólítja, hogy tegye félre a szûkkeblû pártpolitikát tegye lehetõvé az érdemi összefogás megteremtését.
Budai Richárd az ?MSZ-nek Tõkés vádjai kapcsán kifejtette: õt a magyarság legitim érdekképviseletének területi vezetõjeként a szervezõdõ magyar ellenpárt bukaresti támogatottsága érdekelte csupán. Az aláíráslisták alapján megállapítható, hogy több mint nyolcezer bukaresti magyarból mindössze ketten írták alá a Tõkés-párt támogatólistáit, ha õk egyáltalán magyarok, mert ez sem biztos. A mintegy nyolcszáz román nevû személy aláírása pedig gyanúsan egyforma - tette hozzá Budai.
S. M. L.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 14.
Romániai munkaerõ Európában
Mintha csak Traian Bãsescu államfõ tanácsát követnék - miszerint a külföldi munkavállalás egyaránt üdvös az ország és a munkavállaló számára - orvosok, egészségügyi káderek, tanárok, mérnökök, szakmunkások, pincérek, szakácsok tömegesen keresnek munkát a határokon túl.
A kizárólag az anyagi megvonásokra, bérkorlátozásokra, munkaerõ-csökkentésre alapozott romániai válságkezelés miatt az országban jelentõsen megnõtt az érdeklõdés a külföldi munkalehetõségek iránt. Elsõsorban a nyugat-európai államok, ezen belül pedig legfõképpen Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Görögország - az ottani válság ellenére! - és Belgium iránt érdeklõdnek a legtöbben.
Nyugati állásparadicsom
A trend határozottan növekvõ: civil társadalmi szervezetek adatainak megfelelõen csupán május folyamán 62 ezer személy keresett magának állást a határokon túl. A brit Daily Express közlésének megfelelõen az utóbbi idõben 15 200 román állampolgár helyezkedett el a foglalkoztatást ajánló több mint 7000 szigetországi munkaadónál. Közülük több mint ezren egészségügyi dolgozók.
Az Országos Munkaerõ-ügynökség hivatalos adatai szerint tavaly mintegy félmillió román állampolgár vállalt munkát külföldön. Közülük 130 ezren az ügynökségen keresztül, a többiek pedig magánügynökségek útján találtak állást. Az idei esztendõ elsõ negyedében az Országos Munkaerõ-ügynökség már több mint 52 ezer román állampolgárt juttatott külföldi kenyérkeresethez, de rengetegen érdeklõdnek munkalehetõségek iránt a Bestjobs.ro, az Ejobs.ro és a Tjobs.ro internetes oldalakon is. Utóbbira például közel 600 ezer kérés futott be tavaly.
A megnövekedett érdeklõdést a hazai gazdasági helyzet folyamatos romlása mellett az is magyarázza, hogy a külföldi cégek egy idõ óta egyre több állást kínálnak. A meghirdetett munkahelyek száma az idei év májusában 27 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
Hazai munkaerõ-piaci szakértõk szerint a szakképzett munkaerõ könnyebben helyezkedik el nyugaton, mint a szakképzetlen. Utóbbi számára ugyanis nagy konkurenciát jelentenek az ázsiai - kínai, Fülöp-szigeteki - bevándorlók, akik a romániaiaknál is olcsóbban vállalják fel a munkát, és sokkal többet is dolgoznak náluk. Szinte problémamentesen találnak viszont állást maguknak egészségügyi, oktatási, idegenforgalmi, építkezési szakemberek, fõleg, ha legalább elfogadhatóan beszélik a befogadó ország nyelvét is.
?gig érõ bérek
A bérek természetesen jóval magasabbak a hazai fizetéseknél - igaz, többet is kell teljesíteni a pénzért. Munkaerõ-foglalkoztatási ügynökségek szakértõinek elmondása szerint a szakképzetlen munkás havi bére 600-700 euróról indul. Jobb esetben akár az 1000 eurót is elérheti. Az összegtõl függetlenül azonban rendszerint a munkaadó fedezi az alkalmazott elszállásolási és étkeztetési költségeit is, ami nem csekély mértékben megnöveli a juttatás reálértékét.
Az építkezési szakmunkás - ács, hegesztõ, asztalos - havi 3-4 ezer eurót kereshet. Emellett biztosított számára a szállás, az alkalmazó fizeti az egészségügyi hozzájárulást, és általában havi 100 euró étkeztetési pótlékkal toldja meg a bért.
A hivatásos gépkocsivezetõ havi fizetése Norvégiában például 2700-3200 euró között mozog, ehhez még egészségbiztosítás és ingyenes szállás járul.
A szakképzett személyzet bére egyébként havi 2000 eurónál kezdõdik - ennyit kínálnak általában például az orvosi asszisztensnek. Svájcban azonban még ennél is jobban megfizetik, 2700-3300 eurónak megfelelõ keresethez juthat. A szakorvos ennél összehasonlíthatatlanul többet keres, akár 7-8 ezer eurós állást is találhat magának.
A külföldi állásközvetítéssel foglalkozó egyik legnagyobb romániai cég, a Thera Group vezérigazgatója, Cristian Tudorache egy román lapnak adott nyilatkozata értelmében a kereset szempontjából az orvosokat is felülmúlják a kõolajipari szakemberek. ?k legkevesebb 3-4 ezer eurót vihetnek haza havonta, de bérük elérheti a 10 ezer eurót is. A cég egyébként önmaga több mint 20 ezer érdeklõdõt juttatott álláshoz tavaly, idén 30 ezer elhelyezésre számít.
A tanári bér nyugati viszonylatban is az alacsonyabbak közé tartozik. Spanyolországban körülbelül 2000 eurót kínálnak például az angol-spanyol szakos középiskolai oktatónak.
Államfõi buzdítás
A külföldi munkavállalást pozitív jelenségnek tartja, és nyíltan támogatja Traian Bãsescu. Az államfõ tavaly nyáron egy tévéinterjújában a román nemzet legdinamikusabb részének tekintette a határon túl állást vállalókat. Szerinte esetükben olyan személyekrõl van szó, akik felismerték: az állam jelenleg nem sokat tehet értük, ezért saját kezükbe vették sorsukat, és családjukkal külföldre indultak munkát keresni.
A spanyolok és az olaszok ezzel szemben a nehezebb munkák felvállalása helyett inkább a munkanélküliséget választják. A románok viszont a jobb kereset kedvéért elfogadják ezt a lehetõséget én pedig köszönetet mondok a külföldön dolgozó románok kategóriájának - jelentette ki az államfõ, ellenzéki körökben nem kis felháborodást keltve a hazai munkaerõ ilyeténképpeni eltanácsolása miatt.
Késõbb Sebastian Lãzãroiu, akkori államelnöki tanácsos minderre még ráduplázott, hozzátéve: a külföldön dolgozó románok beruházást jelentenek Románia számára. Nem kizárt, hogy - legalábbis részben - ennek az állításának köszönheti, hogy nemrégiben a munkaügyi tárca élére került.
Bogdán Tibor
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 14.
Magánsajtó közpénzekbõl
Az Orbán-kormány egy alapítvány mögé bújva épít politikai hátországot és sajtóbirodalmat Erdélyben - közölte a hét végén Karácsony Gergely és Dorosz Dávid, az LMP két politikusa.
A párt frakcióvezetõ-helyettese, valamint az Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja szerint az Udvarhelyi Híradó Kft. napilapjait felvásárló Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány minden valószínûség szerint törvénytelenül kapott 250 millió adóforintot a Szerencsejáték Zrt.-tõl, hogy azt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére fordítsa.
A Fidesz ezzel azt a megosztó politikát exportálja Erdélybe, amit az elmúlt húsz évben Magyarország alaposan megszenvedett. Ez ahhoz vezethet, hogy a magyarság parlamenti képviselete és több száz polgármesteri, helyi képviselõ-testületi hely is veszélybe kerülhet - írta közleményében a két politikus. Kitérnek arra is, hogy a Fidesz ráadásul egy olyan alapítványon keresztül vásárolja fel az erdélyi lapokat amely bejegyzése szerint csak egy nappal azután alakult, hogy megkapta a Szerencsejáték Zrt.-tõl a 250 millió forintos adományt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére.
A közleményhez mellékelték a Szerencsejáték Zrt. adománylevelét is. A párt birtokába került dokumentum szerint a Szerencsejáték Zrt. tavaly december 10-én, egy nappal a Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány hivatalos bejegyzése elõtt már döntött a 250 millió forintos támogatásáról. A támogatás összegét a hivatalos indoklás szerint az alapítvány tevékenységi körében megfogalmazott cél érdekében, a határon túli magyar nyelvû sajtótevékenység ápolására és megsegítésére használhatják fel.
A bíróság honlapján szereplõ alapítványi névjegyzék adatai szerint a Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány bejegyzése 2010. december 11-én emelkedett jogerõre. A Korda ?va Judit képviseletével mûködõ szervezet a határon kívüli magyar nyelvû sajtótevékenység támogatására jött létre. A Budapesten mûködõ alapítvány az ?llõi út 102. szám alá van bejegyezve, ahová a Magyar Nemzet címû napilap, a ClassFM és a Lánchíd Rádió is.
Mint ismert, az Udvarhelyi Híradó Kft. vezetõ székelyföldi médiavállalkozás, az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap, a Gyergyói Hírlap címû napilapok, illetve a Székelyhon.ro hírportál kiadója. A cég ügyvezetõ igazgatója kérdésünkre korában elmondta: az akvizíciónak egyetlen célja van, megerõsíteni az Udvarhelyi Híradó Kft. vezetõ piaci pozícióját. Székely Róbert elismerte, a magyarországi alapítvány egyik alapembere Liszkay Gábor, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzet címû budapesti napilap igazgató-fõszerkesztõje.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 14.
Mi tartható, s mi nem?
A múlt hét eseményei ismét ráébreszthettek, hogy milyen szomorú nekünk, erdélyi magyaroknak egyszerre szégyenkezni és szenvedni két, mindinkább elszigetelõdõ ország erõszakos, személyiségzavaros belpolitikája miatt.
Milyen hálátlan, szinte kilátástalan ilyen körülmények között az RMDSZ helyzete! Milyen hirtelen puskaporos hordóvá tehetik az országot, a térséget a felkorbácsolt nacionalista indulatok!
Magyarország a médiatörvény miatt elszenvedett megaláztatások után újabb heves támadások kereszttüzébe került alaptörvényének vitáján az Európai Parlamentben. A néppártiak látszatõrzõ próbálkozásai - miszerint bármit tételezhet, az alkotmány az ország szuverenitásának körébe tartozó ügy, amibe másoknak nincs beleszólása - nem válaszolnak az érdemi kérdésekre, kifogásokra, és nem tarthatóak.
Nem tartható, akármilyen magas világi vagy egyházi szószékrõl hirdetik is, az emberek alapvetõ jogainak megsértése, a demokratikus játékszabályok, az uniós értékek és alapelvek semmibevétele; de említhetnénk az alkotmánybíróság hatáskörének szûkítését vagy a házasság meghatározását, a jogszabály túl gyors és egyeztetés nélküli elfogadásának körülményeit is. Mindez szakmai, közjogi vita tárgya kell hogy legyen, nem hit kérdése!
Az alaptörvény preambulumának avítt történelemszemlélete még tekinthetõ magánügynek - de például milyen alapon lehet felháborodni a külföldi beavatkozásokon amikor maga az új magyar alkotmány átnyúl országhatárokon!? Egyébként fel lehet-e tételezni józan ésszel, hogy a fõ kifogásolók - olyan világszervezetek, testületek, mint az ENSZ, a Velencei Bizottság és az Európai Parlament - egytõl egyig rosszindulatúak, elfogultak, magyarellenesek? (?s még össze is beszéltek!) Lehetséges dacosan semmibe venni a véleményüket, vagy egyenesen harcot hirdetni ellenük? Ideát Orbán Viktor eksztatikus harcaival egy idõben Traian Bãsescu felforgató hiperaktivizmusa immár ennek a politikai/politikusi képletnek a dicstelen jövõjét: agóniáját illusztrálja. Romániában az államfõ már az eltérõ politikai konstelláció miatt sem tudja kiélni autoriter hajlamait. Mind az alkotmánymódosítás, mind a közigazgatási-területi átszervezés elnöki terve kudarcra van ítélve. Miként az az újabb elnöki diverzió is, amely egymás feltételeként összekapcsolná a regionalizálás és a kisebbségi törvény parlamenti megszavazását. Miközben a nagyobbik kormánypárt változatlanul azt játssza, hogy akarnánk, de nem tudjuk illetve tudnánk, de nem akarjuk. A PDL végül is teljesen feloldódott a vesztét érzõ Traian Bãsescuban.
Ez a nyomott hangulat, a játékszabályok állandó megváltoztatása, az örökös készenléti kényszer, stresszállapot tarthatatlan. Az RMDSZ, könnyen meglehet, kénytelen lesz beváltani többszöri figyelmeztetését. Minél nagyobb a felelõssége az egész ország további sorsát illetõen, annál kevésbé hagyhatja, hogy a saját sorsa megpecsételõdjék.
Az idõ szorít. Az ellenzék frusztráltabb, de eltökéltebb is, mint valaha. Ha lépni kell, lépni kell.
Ágoston Hugó
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 15.
Román-magyar külügyi bizottsági találkozóra került sor Bukarestben
A magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnökével, Balla Mihállyal és a Bizottság több képviselõjével találkozott Korodi Attila parlamenti képviselõ, a Képviselõház Külügyi Bizottságának elnöke, illetve az általa vezetett bizottság képviselõi ma Bukarestben.
A találkozó keretében gazdasági, illetve kisebbségpolitikai ügyekrõl esett szó, valamint arról, hogy tud a két bizottság az említett ügyek mentén együttmûködni. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország közti együttmûködés érdekében fel kell éleszteni a közös, román-magyar kormányüléseket, valamint szükséges az is, hogy az év második felében Traian Bãsescu román államelnök látogatást tegyen Schmitt Pál magyar államelnöknél. A két külügyi bizottság találkozóit is rendszerezni kell, félévente szükséges egy közös munkaülés beütemezése. Amennyiben nem jönnek létre ezek a találkozók, és a két állam nem egyeztet folyamatosan, nagy a veszélye annak, hogy eluralkodjon a szélsõségesség - vélte mindkét fél.
Gazdasági téren folytatni kell az együttmûködést az Agri és a Nabucco projektekben, valamint az is kiemelt fontosságú, hogy mielõbb befejezõdjön a Békéscsabát Nagyváraddal összekötõ elektromos vezeték kiépítése.
Kisebbségpolitika terén érintették a közigazgatási régiók átszervezését, de szó esett a kolozsvári Házsongárdi temetõrõl is, valamint a kolozsvári magyar nyelvû táblák ügyérõl is. Továbbá beszéltek arról, hogy Magyarországon a román ortodox egyház bekerüljön a történelmi egyházak közé, illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletérõl is.
A bukaresti találkozó Korodi Attila meghívása nyomán jött létre. A magyar Országgyûlés Külügyi bizottságának elnöke, illetve a bizottság képviselõi találkoznak Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, Niculescu Tóni külügyi államtitkárral, a Szenátus Külügyi Bizottságával, valamint a román-magyar parlamenti baráti társasággal is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 15.
Nem enged az RMDSZ (Régiósítási háború Bukarestben)
Csatát veszített tegnap a Demokrata Liberális Párt: a koalíciós ülésen nem sikerült megállapodniuk az RMDSZ vezetõivel az ország közigazgatási átszervezésérõl, a szövetség ugyanis határozottan elutasította a nyolc fejlesztési régió mamutmegyévé alakítását.
Ha a DLP ragaszkodik ehhez, elveszíti a parlamenti többséget - szögezte le tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, ?dler András háromszéki képviselõ pedig kijelentette, az ellenzék bizalmatlansági indítványát, ezzel pedig a kormány megbuktatását is inkább kész támogatni. A vélemények a DLP-n belül is megoszlanak, többek szerint hiba volt bejelenteni, hogy a kabinet felelõsséget kíván vállalni egy ilyen jogszabályért, mert ha erre sor kerül, a kormány megbukhat. Egyesek szerint a nyolc megamegye ötlete nem is a Demokrata Liberális Párttól, hanem Traian Bãsescu államfõtõl származik, és nincs kidolgozott tervezet. Most azonban megkezdték a tárgyalásokat a kormányban, és a következõ napokban koalíciós szinten próbálják közelíteni az elképzeléseket. Emil Boc kormányfõ és a DLP vezetõi - köztük az átszervezéssel pénteken elõállt Ioan Oltean pártfõtitkár - nem nyilatkoztak a hétfõi koalíciós ülés után, tegnap azonban Sever Voinescu szóvivõ kijelentette: a koalíciós pártok javában tárgyalnak, hogy konszenzusra jussanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. Szerinte nem alakult ki zárlat a koalícióban. A törvény elfogadásának módja másodlagos - válaszolta a felelõsségvállalásra vonatkozó kérdésre. Végül kialakul a koalíció közös álláspontja - fûzte hozzá. Nem tudjuk elfogadni azt a változatot, hogy a nyolc fejlesztési régiót átalakítsák nyolc mamutmegyévé. Az RMDSZ egyetlen területi vagy megyei szervezete sem támogatja ezt a változatot. Számunkra a kiindulópont a tizenhat fejlesztési régióról szóló tervezetünk. ?gy véljük, nincs elég érv a nyolc mamutmegye létrehozására - fejtette ki Kelemen Hunor tegnap a szövetség álláspontját. Szerinte ilyen átszervezés esetén elõbb politikai döntésre van szükség, és azt követõen lehet figyelembe venni a technikai vonatkozásokat, a dekoncentrált intézményeket, hivatalokat, azokat a hatásköröket, amelyek megyei szintûek. Ha pedig a DLP ragaszkodik a régióátszervezési projekthez, elveszíti a parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor meglepõnek tartja, hogy a magyar kormány egyelõre nem reagált a fejleményekre, mert az olyan kérdésekben, amelyek a romániai magyar közösség jövõjét érintik, reagálni szoktak.
A kisebbségi törvény nem váltópénz
Nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások, amelyek szerint az RMDSZ támogatná a DLP régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. A koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtunk abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg a képviselõház emberi jogi bizottságában, és csütörtökre el kell készülnie a törvényrõl szóló jelentésnek. Ha késik, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább - magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a DLP kérte, hogy még egyszer, utoljára nézzék át a kollégáink által a múlt héten a parlamentben megtárgyalt változat végsõ formáját. Csütörtökön még tárgyalunk errõl, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz, a kisebbségi törvény nem váltópénz a régióátszervezésre - hangsúlyozta Kelemen, aki egy hete azt mondta, hogy kérni fogja a kormány felelõsségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül nem lesz meg a bizottsági jelentés. Sever Voinescu, a DLP szóvivõje nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában. Várjuk a jelentést, és támogatjuk a törvényt abban a formában, amely a bizottság elé került - nyilatkozta tegnap a párt állandó bürójának ülése után.
Átszervezésre szükség van
A régiók átszervezésére szükség van, de a vonatkozó törvényt nem felelõsségvállalás révén kellene elfogadni - véli Vasile Blaga DLP-s szenátor, aki szerint a párt tegnapi frakcióülésén Emil Boc bemutatta az átszervezési tervet, de a kezdeményezés a koalíción belüli tárgyalások fázisában van egyelõre. A megyék számáról még nem született döntés. Nekünk van egy álláspontunk, az RMDSZ-nek más a véleménye, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek még nem alakították ki álláspontjukat. Még nem dõlt el semmi. Mintegy két héten belül alakulhatna ki a koalíció álláspontja, majd tárgyalások következnek, hiszen az államfõ is konzultációra hívta a pártokat - mondotta, és emlékeztetett: a régióátszervezés szerepelt a 2009-es kormányprogramban is, amelyet a Szociáldemokrata Párttal közösen dolgoztak ki, majd a jelenlegi kormányprogramban is. Megoldást kell találnunk, azaz 800 000 és hárommillió lakosú régiókra van szükség, hogy közvetlenül a kormány beiktatása nélkül hívhassunk le pénzeket Brüsszelbõl - összegzett.
Mi a gond a Székelyfölddel?
Személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az új megyékben bizonyos régiókat megkülönböztessünk, és semmilyen kifogásom nincs a Székelyföld elnevezés ellen - nyilatkozta tegnap Gheorghe Scripcaru brassói polgármester, aki szerint a majdani, Brassó központú közigazgatási egységen belül lehet Barcaság, Hátszeg stb. mellett önálló jogi személyiséggel nem bíró, de saját kultúrával és hagyományokkal rendelkezõ tájegység. Ezzel a magyarok büszkeségét is kielégítenénk - mondotta Scripcaru a DLP ülésén. ?tletét Emil Boc kormányfõ nem fogadta lelkesen. Elég engedményt tettünk - válaszolta röviden. A pártnak az új régiók neveit is meg kell találniuk, eddig a nem történelmi egységek szerint szervezett vidékeken ugyanis élénk viták várhatóak. A Gândul úgy tudja, hogy a DLP júliusban rendkívüli ülésszakon szeretné elfogadtatni az új közigazgatási törvényt.
Az ellenzék tervei
A szociálliberális ellenzéki pártszövetség minden megyében népszámlálást kíván kezdeményezni a jelenlegi területi közigazgatási egységek felszámolásáról - jelentette be Victor Ponta SZDP-elnök az alkotmányra hivatkozva. Crin Antonescu liberális pártelnök azt reméli, hogy a DLP nem tesz túl sok engedményt az RMDSZ-nek. ?s csak remélni lehet, hogy Bãsescu úr és az övéi nem adják koncesszióba az RMDSZ-nek Románia egy darabkáját - mondta. Az ellenzék átszervezési tervezetétben is nyolc megamegye szerepel, élükön a kormány által kinevezett prefektusokkal, õk azonban 2016-tól látják ezt megvalósíthatónak, hiszen alkotmánymódosításra is szükség lesz.
Aradon bizottság alakult
Három Arad megyei szervezet, az Aradi Kezdeményezés, a Helyi Polgári Tanács és a Szerbek Egyesülete tegnap bizottságot hozott létre Arad megye megmentéséért, és megpróbál minél több civil szervezetet és pártot a maga oldalára állítani. A DLP közigazgatási átszervezési tervezete szerint ugyanis Arad megyét felszámolnák, az új megye székhelye pedig Temesvár lenne. A bizottság közleményben szögezi le, hogy Traian Bãsescu államfõ egyoldalú javaslata - amelyet utóbb a DLP is átvett - súlyosan érinti az állampolgárok pénztárcáját és a romániai demokráciát. Ilyen összevonási tervezetre csak a sztálinista korszakban volt precedens - írják. A bizottság a következõ idõszakban konzultációt kezdeményez a lakosság körében, tiltakozó megmozdulásokat, tüntetéseket szervez, petíciókat és leveleket küld az Európai Unió intézményeinek. Megyei referendumot is kezdeményeznek a kérdésrõl. A bizottság a DLP vezetõinek csatlakozására is számít.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 15.
Csángó mûvelõdési központot Bákóba (Beszélgetés Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programjának felelõsével)
Szülõ- és iskolavárosában, Sepsiszentgyörgyön járt és elõadást tartott nemrég a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezetõ elnöke, Hegyeli Attila. A magyar nyelvtanítás meghonosítása az utóbbi tíz évben az addig mostoha, a hivatalosságok részérõl kimondottan rideg és tiltó moldvai környezetben olyan sikertörténet, mely párját ritkítja nemcsak a csángóság történetében, hanem úgyszólván az egész magyar kisebbségpolitikában. Kiemelendõ továbbá az az általános támogatás és együttérzés is, melyben a kísérlet részesült az egész magyar közvélemény és civil társadalom részérõl. A program még az elején tart, s bár eddigi eredményei sem elhanyagolhatóak, Hegyeli Attila a kilátásokra, a kiaknázandó lehetõségekre fektetné a hangsúlyt. Annak, akit a csángók kevésbé foglalkoztatnak, e népcsoporttal való szembesülés nem mindennapi alkalom a kisebbségi létkérdések átfogóbb átgondolására.
Elsõ nyelv, anyanyelv, családi nyelv
- A moldvai magyarság helyzetét idealizálni ma sincs semmi okunk. Ami az erdélyi látogatót is - pedig õ látott már egyet s mást e tekintetben - rögtön mellbeveri, az a nyelvállapot és -használat néhány rendkívüli fonáksága. Ahol az egymás közt csángóul beszélõ szülõk újszülöttjükhöz románul szólnak, és a gyerek e nyelvet tulajdonképpeni anyanyelve elõtt sajátítja el, ott a beolvadás nagyon elõrehaladott folyamatait kényszerítette ki már az élet, a többségi társadalomnak és az állami szerveknek az évtizedek óta tartó nyomása. Nyelvi asszimilációra Erdélyben is találunk ilyen példát a vegyes házasságokban például, de a Szeret mentén a homogén csángó családban jelenik meg e számunkra természetellenes mentalitás. A mai 30-40 éves szülõi nemzedékkel következett-e be a fordulat, és lesz-e nyelvi visszatérés a fiatalabbak számára? - A moldvai csángók asszimilációja akkor kezdõdött, amikor õseik kivándoroltak Erdélybõl. Vannak olyan római katolikus települések, ahol már az öregek sem emlékeznek, hogy ott valaha beszéltek magyarul, de ha elolvassuk az utazók feljegyzéseit, akkor megtudhatjuk, hogy az 1700-as években ott még magyar volt a közösség nyelve. A mai napig nem tudjuk, mikor és miért indult el sok helyen a nyelvváltás. Szabófalván például a hatvan évnél fiatalabbak már nem beszélik nyelvünket, az annál idõsebbek még igen. Tehát ott hatvan évvel ezelõtt történhetett meg, hogy a gyerekhez románul kezdtek szólni a szülõk. Egyes falvakban sokkal korábban, másutt a kilencvenes években, mint Magyarfaluban vagy Külsõrekecsinben. E falvakban nagyon jó a nyelvállapot, mert bár a gyerekek elsõ nyelve a román, de a családé még a magyar, és mindenki megtanulja azt.
Madárnyelv, limbã pãsãreascã
- Egy fellazulás, a nálunk természetesnek tekintett környezeti rendnek egyfajta megbomlása mégis tapasztalható. - Megtanulja, de sem a család, sem intézmény, senki nem várja már el tõle, hogy magyarul is megszólaljon. Hogy miért van ez így, miért tûnik el a dajkanyelv, miért szól a szülõ másként kicsinyéhez? Hát azért, mert amikor õ gyerek volt, és óvodába járt, neki abból csupa kellemetlensége származott, hogy nem tudott rendesen románul. Hasonlóképpen, mikor iskolába küldték. Csúfolták, megverték az iskolában, a pap pedig a szószékrõl arra buzdított: felejtsétek el ezt a madárnyelvet, sõt, az ördögét. Integrálódjatok, modernizálódjatok. Azt sugározza minden intézmény, hogy e nyelv mindannak a szinonimája, ami ósdi, elmaradott és szegény, a román pedig modernitást, gazdagságot és haladást jelent, a továbbtanulást. Miután száz éve ezt sulykolják belé, és mi, magyarok nem vagyunk jelen, hogy az ellenkezõjét bizonyítsuk, vagy ha igen, akkor is csak igen kis erõkkel, ilyen körülmények közt teljesen természetes, hogy a közösség hoz egy olyan íratlan döntést: véget akar vetni e szenvedésnek, a megaláztatásnak, aminek ki van téve. ?s asszimilálódni akar. Ezt persze úgy fogalmazza meg inkább, hogy gyermekének jövõt akar, Bákóba küldeni dolgozni, tanulni, s hogy ott ne csúfolják.
A gyökerek kihajtanak
Hegyeli Attila itt érdekes fordulattal úgy folytatja: tudni való, hogy asszimilálódni nem lehet. - A múlt héten jártam egy román érzelmû plébánosnál, aki elmondta, õ olyan faluból származik, ahol gyermekkorában már csak két öreg ember beszélt magyarul. ?k pedig magyarul szidták õket, amikor csiszonkáztak télen a kapujuk elõtt, és jeget vertek ott, mert emiatt nem tudtak templomba menni. ?s meséli, hogy noha ilyen faluban nõtt fel, a szomszéd román települések fiataljai õket bozgorozták, ungurozták - bár egy vak hangot sem tudtak magyarul, és mindig is románnak tartották magukat. Kedves atya, mondtam neki, ebbõl egyetlen tanulság vonható le, hogy asszimiláció nincs, és sokkal jobb gerincesen felvállalni, amik vagyunk. Ne hagyjuk fiataljainkat származástudat és gyökerek nélkül. Nos, én úgy látom, hogy bár ezeket a gyökereket elvágták, most, az asszimiláció végén egyszer csak elkezdenek kisarjadni. Ezt látjuk az íreknél, a skótoknál és másoknál. Még egy példa. Egy üzletember keresett fel, aki sokáig nem értette, miként van az, hogy a nagyanyja nem tudott egyáltalában románul. Nos, egy jól menõ, diplomázott, szép családdal megáldott ember, pénzzel, mindennel. ?rezte, valami nem tiszta számára. Hozzám fordult, s én elláttam könyvekkel. Elolvasta, és azt mondta nekem: Köszönöm, tanár úr, mert ez hiányzott. Mert vállalkozói klubokban, találkozókon mindenütt azzal húztak, miért vagyok katolikus, és én olyan hülyén éreztem magam. Most már összeállt a kép. Nos, visszatérve, úgy vélem, amíg nincs, mit enni, amíg a napi betevõ is gond, addig ne várjuk el senkitõl, hogy a nemzeti identitás és összetartozás jegyében szembeszálljon az egész román intézményhálózattal és saját egyházával is.
Pótolni a hiányzó értelmiséget
- Az írek és a skótok angolul beszélnek, de saját nemzeti öntudatra ébredtek. Gondolja, visszafordítható a beolvadás, lesz csángó népközösségi öntudat, esetleg többnyelvû csángó közösségi szolidaritás? Persze a katolikus összetartozás talaján. Sepsiszentgyörgyi elõadásában említette, hogy a 60 000-es magyarcsángó közösség még endogámiában él, de ez vallási endogámia. - A házasodásban mellékes a nyelv és a kultúra, a vallásnak van fontossága. Nem azt nézi a család, hogy a menyecske tud-e magyarul, hanem azt, katolikus-e, még Külsõrekecsinben is, ahol mindenki magyarul beszél az utcán. Jó feleség akkor lesz, ha katolikus - magyarul majd megtanul. Hogy kérdésére válaszoljak: meg vagyok gyõzõdve, az igazságot nem lehet tagadni a végtelenségig. Történelmi tény, hogy a moldvai csángók nagyobb részének a székelységben keresendõk a gyökerei, s ezt elõbb-utóbb õk is meg fogják tudni. Számtalan példa van arra, hogy a Romanban felnõtt bukaresti egyetemista, akinek fogalma sem volt a magyar eredetrõl, egyszer csak az interneten ránk talál, és megkeres bennünket, rájõve, hogy átverték õket, mert õk nem a dákok és rómaiak leszármazottjai. No, de ezt nem kellene kivárni, elébe kellene menni. Amíg még létezik a nyelv és a kultúra, nekünk elégséges csapatokat kellene kiküldeni ahhoz, hogy az fenn is maradhasson. Hogy ne a nyelvemlékek alapján kelljen feléleszteniük azt, mint teszik ma a skótok és az írek a kelta nyelvvel.
Csángók Háza
- Milyen kifutása lesz az oktatási programnak? Azt mondotta, 2200 gyerekhez sikerült eddig eljutniuk, és további 8-9 ezret kellene még bevonni a magyar oktatásába. Az õsszel kétségbeesett sajtónyilatkozatait olvasva - annyi nyelvtanár tért haza, hogy gondjuk támadt az utánpótlással -, úgy tûnt, nincs elég pedagógus. Hány évet maradnak kinn átlagosan, és hányan vannak összesen, hányra lenne még szükség? Lesz-e saját csángómagyar értelmiség?
- Nem könnyû terep a tanárok számára, ez kétségtelen. Átlagosan két évet maradnak kint, de van, aki nyolc éve ott tanít, és most már egyre többen moldvai csángók közülük, egyesek tanítványaink voltak. ?sszesen hatvanan vagyunk, a létszám harmada csángó. Hogy lesz-e saját értelmiségük, az attól függ, mennyi energiát tudunk befektetni. Fontos, hogy ne akarjuk learatni azt a búzát, amit ma reggel vetettünk. Az oktatás nem rögtönítélõ bírósá2011. június 15.
Tüntetés a Házsongárdért?
A Házsongárdban történt hétvégi sír-, és mûemlékgyalázás kapcsán Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette: az ismétlõdõ, bûncselekménynek minõsülõ rongálások ügye nem helyi, hanem nemzeti ügy, hiszen Erdély és a magyarság panteonját érintik.
- ?gy tûnik, immár sem a törvény, sem helyi érdekképviseletünk nem tud megoldással szolgálni a Házsongárdi temetõ halottai és mûemlékei ellen elkövetett merényletek megfékezésére. Az EMNT felhívást intéz a történelmi egyházak és civil szervezetek vezetõihez, hogy egy közös konzultáció keretében vizsgáljuk meg a lehetséges ellenlépések lehetõségeit - folytatta a politikus, aki úgy vélte, hogy a döntéshozatali pálya szélére szorult kolozsvári magyar közösség immár hangsúlyos tüntetéssel adhat hangot tiltakozásának. Egyházaknak, civil szervezeteknek és sajtónak egyöntetûen felelõsséget kell vállalniuk a kérdésben, lévén, hogy párszázas léptékû megmozdulással több rosszat teszünk, mint jót - részletezte Gergely Balázs. Az EMNT ugyanakkor a Kolozsváron zajló sorozatos jogsértéseket, magyarságellenes bûntetteket a nemzetközi sajtónak is ki szándékszik tálalni, egy európai sajtóorgánumok képviselõi számára szervezendõ sajtóértekezlet keretében: a kérdést az európai parlament (EP) elé is felterjesztve városnézéssel egybekötött tájékoztatóra hívnának meg EP-képviselõket.
Mint ismeretes, pünkösdi ajándékként két XIX. századi, a Házsongárd Alapítvány által restaurált, az iktári Bethlen kripta kertjében tárolt tumbát, valamint Nagy Gyula református püspök frissen felújított mûemlék sírhelyét fáradtolajjal öntötték le a hétvégén - emlékeztetett az EMNT közép-erdélyi régióelnöke. Elmondta: a tettesek azt a két fát is gyökerestõl kicsavarták, amelyet a két héttel ezelõtt ide látogatott magyar kistérségi polgármesteri küldöttség ültetett. A Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet által vezetett Házsongárd Alapítvány munkatársait naponta atrocitások érik, a temetõ igazgatósága ellehetetleníti munkájukat, hátráltatják többek között a topográfiai felmérés végzését is, amely a mûemlékjegyzék elfogadásának egyik feltétele - tájékoztatott a politikus. - A Házsongárdban nyugvó halottaink helyett nekünk kell megvédenünk nyugalmukat, és a nekik emléket állító értékeket, ezért fokozott a felelõssége a közösség valamennyi véleményformáló szervezetének, amely úgy gondolja, hogy Kolozsvár és magyarsága mindennél többet érdemel - hangsúlyozta végül Gergely Balázs.
(ZAY ?VA)
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 15.
HUNGARIKUM NAPOK H?TV?G?N
Kétnapos rendezvényre várja június 18-19-én az érdeklõdõket a nagyszebeni Hungarikum Napok szervezõje, a HÍD - Szebeni Magyarok Egyesülete. Szombaton az Astra falumúzeumban (korondi ház, az udvara és környéke) 10 órától gulyásfõzõ verseny lesz, 15 órakor kóstoló, értékelés, díjazás. 14 órától Mór és az EzerJó (turisztikai bemutató és borkóstoló), 16 órától az Astra falumúzeum szabadtéri színpadán szórvány néptánc gála (fellépnek a sepsiszentgyörgyi Fenyõcske, a segesvári Kikerics, a dicsõi Kökényes, a medgyesi Nefelejcs és a nagyszebeni Forgós néptánc együttesek), majd 19 órától táncház István Ildikóval és barátaival. Vasárnap 18 órától Kovács Géza kisplasztika kiállítása nyílik a Habitus Galériában, majd 19 órától Gerák Andrea és Lantos Zoltán koncertje zárja a rendezvényt a Thalia kistermében.
Szabadság (Kolozsvár)