udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1801-1830 | 1831-1860 | 1861-1890 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 15.
Vizi a Bethlen-kollégium élén
Megtartotta alakuló ülését a Bethlen Gábor Alap nyílt pályázatainak döntéshozatalában szerepet betöltõ kilenctagú kollégium; a döntéseket elõkészítõ testület elnöki tisztét Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felkérésére Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke vállalta - közölte tegnap a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel.
A tájékoztatásban nem szerepel, kiket nevezett ki a Bethlen Gábor Alapot vezetõ háromfõs bizottság a kollégium tagjaivá. Közlésükben csak ez áll: a testület tagjai a magyar közigazgatás határon túli magyar ügyekkel foglalkozó vezetõ tisztségviselõi, valamint neves külsõ szakértõk lettek.
Mint korábban beszámoltunk róla, a jogelõd Szülõföld Alaptól eltérõen a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázatok elbírálásában nem kapnak szerepet a határon túli szervezetek képviselõi; mi több, a döntéseket elõkészítõ kilencfõs kollégium tagjai csak magyar állampolgárok lehetnek. Ezt korábban Ulicsák Szilárd, a határon túliak támogatását felügyelõ miniszteri biztos az ?MSZ-nek azzal magyarázta: nagyon bonyodalmas lett volna ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselõjüket, mint ahogy az a Szülõföld Alap esetében történt. Hangsúlyozta azonban, hogy a kollégium tagjainak kinevezésekor fontos kritérium lesz az, hogy az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkezzenek.
Mint ismert, a pályázatok elbírálásában amúgy sem a kollégiumé lesz a végsõ szó. A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény elõírásai szerint a testület döntés-elõkészítõ javaslata az alapkezelõt vezetõ bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. Ez utóbbi testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
Cs. P. T.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 15.
Erdély szívében
A politika változó hullámverésén túl létezik a szellemi-kulturális értékek igazi Magyarországa.
Az ?MSZ olvasói bizonyára észrevették: az utóbbi években a magyar kulturális értékeknek a magyar államhoz kapcsolódó, úgymond hivatalos és intézményes terjesztésével Romániában két intézet is foglalkozik.
A bukaresti Magyar Kulturális Intézet elsõsorban román nyelvû közegben segíti elõ a magyar kulturális értékek bemutatását, a sepsiszentgyörgyi központú, meglehetõsen hosszú nevû, de jóval kisebb személyzettel rendelkezõ intézménynek viszont más a feladatköre.
A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központját ugyanis azzal bízták meg, hogy a magyar-magyar kulturális kapcsolatokat ápolja, azaz a magyarországi és az erdélyi szálakat fonja szorosabbra. Kösse össze a kultúra azt, amit a politika szétválasztott, hogy a jövõben megértsük és ne félreértsük egymást. Közös a nyelvünk, közös a kultúránk, de árnyalatnyi különbségek, máshová tett hangsúlyok zavarhatják, bonyolíthatják a kapcsolatokat, így néha valóban szükség volt és szükség van a kultúra közvetítõ nyelvére.
Ezt a két utóbbi mondatot már Hadnagy Miklóstól, a sepsiszentgyörgyi központ vezetõjétõl és egy olyan, szerkesztésében és nyomdai kivitelezésében is rendkívül elegáns kiadványból idéztem, amely a napokban jutott el hozzám és összefoglalja az utóbbi öt esztendõben, kifejtett munkájukat.
?rdemes megemlíteni néhány számot, noha nem ez a lényeg. A központ, nem jelképesen, hanem mûködõképesen kialakított erdélyi kapcsolatrendszerének köszönhetõen, az elmúlt években, harmincegy erdélyi település 112 helyszínén több mint négyszáz rendezvényt tartott, de mint mondottam, nem az összefoglaló adatok a legfontosabbak, hanem ami mögöttük vagy éppenséggel - elõttük van. A tartalom.
Azokban az esztendõkben ugyanis, amikor az õstörténeti álmítoszok hirdetõitõl a kézrátétellel gyógyító táltosokig oly sok hamis próféta járta és járja be Erdélyt, amikor a hazájukban már elfelejtett, beporosodott együttesektõl és énekesektõl kezdve a magyarországi tévécsatornák botrányhõseivel bezárólag, majd mindenki itt szerette volna vagy szeretné újra eladni magát, akkor ez a központ megmutatta, felmutatta, hogy mit is jelentenek az igazi magyar kulturális-szellemi-alkotói értékek.
Emlékezzünk csak vissza azokra a napokra, amikor Brassainak, Robert Capának és társainak, azaz a világhírû magyar fotográfusoknak a munkáit mutatták be, igazi közönségsikerrel. Vagy amikor az idén Prima Primissima díjas Kubinyi Anna székelyföldi motívumokból ihletõdött, Belgiumtól Indiáig jól ismert textíliái sorakoztak az erdélyi kiállítótermekben. Vagy amikor a legismertebb jelenkori magyarországi írók, elõadómûvészek, a szakmájukat valóban a tudomány eszközeivel mûvelõ történészek tartottak elõadásokat majd mindenhol ugyancsak szépszámú közönség elõtt.
?s ez csupán tevékenységük egyik vonulata volt, hiszen több, nem hagyományos szálon is segítették az erdélyi magyar kultúrát. Székelyföldi közmûvelõdési szakemberek találkozóját szervezték meg, nem is egyszer, erdélyi magyar képzõmûvészek és elõadómûvészek kiállításainak, fellépéseinek a megtartását segítették, sõt még a Brassói Lapok elsõ fõszerkesztõjére, Veszely Károlyra emlékezve és emlékeztetve a M?RE-vel együtt sajtódíjat is összehoztak.
Egy darab Magyarország - Erdély szívében. Ezt a címet viseli az összefoglaló kiadvány, és azt hiszem, a központ élérõl a napokban távozó Hadnagy Miklósnak és munkatársának, élete párjának, Hadnagy Piroskának az lehet a legnagyobb elégtétele, hogy visszaadták a bizalmat az erdélyi magyar értelmiség számára: igenis, a politika változó hullámverésén, a média szó- és képzuhatagain túl létezik a szellemi-kulturális értékeknek az az igazi Magyarországa, amelyre mindig fel lehet nézni, ahová mindig érdemes fordulni, ahonnan mindig erõt lehet meríteni, ahol nem a baloldali, a jobboldali, a konzervatív, nemzeti, liberális és más címkézés számít, hanem mindaz, amit a mûvészet, a mûvelõdés az ember javára és csodálatára megteremtett. Alighanem ezt nevezhetjük a lehetõ leghatékonyabb és valóban idõt álló koordinációnak, hiszen ez a Magyarország mindig ott van és ott is marad Erdély szívében.
Székedi Ferenc
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 15.
Tudásbázis - Fosztó lett az európai romakutatási hálózat koordinátora
A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet szociálantropológus kutatója reméli, a tudományos közösségnek sikerül hatást gyakorolni a romákkal kapcsolatos politikákra.
Május 6-án adtad le a pályázatod az európai romakutatási hálózat koordinátora tisztségre. Mik voltak a jelentkezési feltételek?
Fosztó László: A kiírásban az állt, hogy olyan személyt keresnek, aki egyrészt szakmailag felkészült a romakutatások területén, rendelkezik nemzetközi tapasztalattal, jó kommunikációs és szervezési készségei vannak, illetve hajlandó utazni, ha szükséges.
- Hány jelentkezõbõl választottak pont téged? Mivel gyõzted meg az elbírálókat?
- Nem tudom, hány jelentkezõ volt összesen. Az elõválogatás után hatan maradtunk telefoninterjúra. Azt hiszem, az a húszperces beszélgetés volt a döntõ, amit a projekt két vezetõjével folytattam. Persze az is számított, hogy a hálózat 12 tagú tudományos tanácsa jórészt olyan emberekbõl áll, akik ismerték korábbi munkámat, s õk is támogatták a pályázatom.
- Mi lesz egész pontosan a feladatod és hatásköröd?
- Ez még nincs leszögezve. Június 23-án lesz az elsõ találkozó, akkor fognak kialakulni a szerepkörök. Valószínûleg egyfajta tudományos titkári funkciót töltök be, segítem a kommunikációt, létrehozom a hálózat résztvevõinek adatbázisát és a weblapot, koordinálom a találkozókat és a kiadványok szerkesztését.
- Mennyire befolyásolja majd a Kisebbségkutató Intézetnél végzett munkádat?
- Azt gondolom, hogy segíti. Amúgy is romakutatással és tudományos rendezvények szervezésével foglalkoztam, most ez nemzetközileg is jobban megjelenik. Horváth István, a kisebbségkutató elnöke, tudott a pályázatomról, és támogatta. Az intézetnek csak használ az, hogy egyik munkatársuk részt vesz egy nemzetközi szakmai szervezet felépítésében. A munkámat továbbra is elvégzem.
- Az European Academic Network on Romani Studies a honlapjuk szerint voltaképpen egy európai uniós projekt, aminek a lefutási ideje 2011 június-2013 május. Ez mit jelent pontosan, mi történik ebben az idõszakban?
- Igen, az Európai Tanács és az Európai Bizottság közösen kezdeményezte ezt a projektet, az a terv, hogy két év alatt kiépül ez a szakmai hálózat, és utána már önfenntartóan mûködik tovább. Erre jó esély van szerintem, hiszen nem a semmibõl kell építkezni, a romakutatók már rendelkeznek kapcsolatokkal, vannak szakmai csoportok, csak össze kell ezeket kapcsolni egy közös keretbe.
- A romakutatási hálózatnak a döntéshozók munkáját kell elsõsorban segítenie, ha jól értettem. Európai vagy országos szinteken is?
- Ez még a jövõ kérdése. Azt hiszem, elsõsorban az európai szintû kapcsolatok és tudásbázis összeállítása a cél. A tudományos közösség az egyik célcsoport. A döntéshozók a másik. Ha az a két világ közeledhet egymáshoz európai és országos szinteken, akkor sikerrõl beszélhetünk.
- Hogyan lesz az európai kutatók biztosította, felhalmozott tudásanyagból know-how és jó gyakorlat, amit alkalmazni is lehet?
- Már most is nagyon sok roma szakértõ van Európa szerte, de sok esetben hiányzik a szakmai háttér. Számomra az egyik kihívás, hogy a társadalomtudományos és az adminisztratív-politikai tudást összekapcsoljuk. A hálózat kezdeményezõi megtették az elsõ lépést a döntéshozók oldaláról, a tudományos közösség is lépni fog.
- Kik kapcsolódhatnak be ebbe az európai szintû hálózatba, hány ilyen területen dolgozó kutatóra számíthattok?
- Egy negyven fõbõl álló elõzetes listát kaptam. Ezt mindképp bõvíteni kell. De mielõtt ezt megkezdjük, átlátható kritériumokat és szabályokat fogunk kidolgozni, s ez alapján válik majd el, kik is lesznek a hálózat tagjai, illetve milyen típusú tagság lesz. A szaktekintéllyel rendelkezõ tudósok mellett egy fiatal kutatókból álló bõvebb hálózat kiépítése is szerepel a szándékok szintjén. Azt gondolom, összesen több mint száz emberrõl lehet szó Európa szerte.
- Milyen szerepetek lesz az uniós roma keretstratégia és a nemzeti stratégiák finomításában, tartalommal való megtöltésében?
- Ez késõbb fog kiderülni. Ami már most is látszik, hogy sok téves feltételezés van a romákkal kapcsolatos politikákban. Ha a tudományos közösségnek sikerül néhány kérdésben hatást gyakorolni, akkor már nem volt öncélú a hálózat felépítése.
Fosztó László 1972-ben született Sepsiszentgyörgyön. A Babeº-Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán szerzett diplomát 1996-ban. Nacionalizmuselméletet tanult a Közép-Európai Egyetemen (CEU), kutatóasszisztens volt a University College London antropológia tanszékén, doktorandusz kutató volt a hallei Max Planck Szociálantropológiai Intézetben. Jelenleg a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója, az intézet Tudományos Tanácsának tagja. Kutatási témái: a romániai és kelet-európai romák kulturális és társadalmi szervezõdései, roma politikai mozgalmak, a megtérés, új vallási mozgalmak antropológiája, nacionalizmuselméletek.
Transindex.ro2011. június 15.
Tamás Sándor civil engedetlenségi akciót kezdeményez, ha nem jön létre a sajátos statútumú Székelyföld
Abban reménykedünk, hogy politikai úton oldódik meg a régióátszervezés. A mi szempontunkból elfogadhatatlan az a tény, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió alakuljon át megyékké. Számunkra az egyedüli elfogadható verzió az lenne, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy, a Székelyföld régióba tömörüljön, Szilágy, Bihar és Szatmár megye pedig ugyancsak egy entitás legyen, hiszen ott is egy sajátos magyar közösség él. Ha politikai úton ez a probléma nem oldódik meg, akkor kénytelenek leszünk polgári engedetlenségi akciókat szervezni. Az RMDSZ vezetõségével, a magyar egyházak vezetõivel, a helyi önkormányzatok vezetõivel, és a civil szervezetekkel már beszéltünk arról a lehetõségrõl, hogy békés felvonulást szervezzünk. Amennyiben ez úton nem érjük el célunkat, meglátjuk, mihez fogunk. - jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke a Gândul napilapnak. A Kovásza megyei RMDSZ azt hangoztatta, hogy az egyedüli elfogadható variáns az lenne, hogy a Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonló, speciális statútumot kapjon a régióátszervezés eredményeként. (gândul)
Transindex.ro2011. június 16.
Teee, beszélj románul! - kiáltott rá Sógor Csabára egy szocialista képviselõtársa
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy szerdai szakbizottsági ülésén az Unió soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységérõl, és válaszoltak az EP-képviselõk kérdéseire.
A magyar miniszterek elmondása szerint a fõbb elnökségi célkitûzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié elõrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsõdleges szempont volt az emberi tényezõ: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttmûködésének köszönhetõen fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élõk felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.
Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerûsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselõ a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minõségében az erdélyi magyar képviselõ társai közül elsõként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerõen nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának idõzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetõen, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS mûködtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sõt a dublini rendeletet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.
Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan Enciu, román szocialista képviselõtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: Bãi, vorbeste româneºte! (magyarul: Teee, beszélj románul!) Az ülésvezetõ elnök, Juan Fernando Lopez Aguilar, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetõznie nyelvhasználata miatt. Ebbõl ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott - fûzte hozzá.
Az erdélyi magyar képviselõ a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni Jerzy Buzek házelnökhöz.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenõ nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselõtársának elhallgattatását - nyilatkozta Sógor Csaba.
Erdély.ma2011. június 16.
Semjén: a Ceausescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni
Semjén Zsolt szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió Ma reggel címû mûsorában elfogadhatatlannak nevezte a magyarság számára az elképzeléseket.
A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni - szögezte le.
Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani idõszakban, de hasonló ötletek már többször elõfordultak. Nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire átpozícionálási kérdés és mennyire gondolják komolyan.
A magyarság számára élet-halál kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak - fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy az etnikai arányokat erõszakosan nem lehet megváltoztatni. Semjén Zsolt szerint egy ilyen román többségû nagy megyének létrehozása az etnikai arányok tudatos megváltoztatására irányulna. Ez azokat a rossz emlékû idõket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceausescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni - tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: nagyon határozottan le kell szögezni, hogy ez elfogadhatatlan a magyarság számára, és minden eszközzel (...) kötelezettek vagyunk arra hogy ebbõl ne legyen semmi, mert ez a magyarság önfeladását jelentené. Szavai szerint olyan román tömb jönne létre, amin belül a magyarság feloldódna. Székelyföld történelmileg, kulturálisan kialakult egység - jegyezte meg.
A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld realitását - mondta Semjén Zsolt.
A román kormány fõ erejét alkotó PD-L a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit az RMDSZ-szel a közigazgatás átfogó reformját elõíró törvénytervezetérõl. A PD-L a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át. Ezt az RMDSZ elsõsorban azért ellenzi, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentõs mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a keddi koalíciós tárgyalásokat követõen is jelezte: ha a PD-L nem áll el attól a szándékától, hogy nyolcra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.
A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó óriásmegyében a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el (legalábbis a 2002-es népszámlálási adatok szerint). A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.
MTI2011. június 16.
Hisztérikus nemzetféltés
Nevetséges az a hisztéria, amit a román újságírók, hírelemzõk és politikusok rendeztek szerdán, a régiós átalakítás egyeztetése alatt és után. Korábban napokig Traian Bãsescun és Emil Bocon köszörülték nyelvüket a köztudatba váratlanul bedobott nyolcmegyés terv miatt, ám amikor kiderült, hogy az RMDSZ e kérdésben megvetette a lábát, elkezdte siratóénekét a gyászos kórus, és késõ éjszakáig a magyarokon és az RMDSZ-en köszörülték nyelvüket.
Már-már temették az egységesnek, oszthatatlannak hitt nemzetállamukat, s vízióikban ott lebegett Nagy-Magyarország réme. Fájt nekik - bármennyire utálják Bocot, a demokrata-liberálisokat, magát Bãsescut -, hogy az RMDSZ-nek sikerült legalább annyit elérnie, ne a kormány felelõsségvállalásával kerüljön a parlament elé a törvénytervezet. Már-már kiloccsant a tévéstúdiókból a kétségbeesett nemzetféltés, a magyarellenesség. Megzsarolta az RMDSZ a kormányt - sziszegték. S mert a román sajtó kisebb-nagyobb diverziókra mindig kész, az igen jól informáltnak tekintett internetes újság, a Gândul tálcán kínálta az újabb és újabb döbbeneteket: Brassó polgármestere, Gheorghe Scripcaru azt találta javasolni - zárt ajtók mögött -: miért ne lehetne Székelyföldet Székelyföldnek nevezni? Emil Boc túl sokat engedtünk már eddig is nekik megjegyzéssel azonnal elutasította, mégis jó ideig még rágták a gumicsontot. Hamarosan jobb csemegét kínált a Gândul, egy ropogósan friss Tamás Sándor-nyilatkozatot. A megyei tanácselnök arról beszélt a lap brassói tudósítójának, hogy e térség lakossága kiáll az egységes Székelyföldért, ha kell, tüntetni fog, ha szükség lesz rá, a polgári engedetlenséghez folyamodik. S mert vagy az elnök úr fogalmazott lazábban, vagy az újságíró színezte ki nyilatkozatát, majdnem sírva fakadtak ama állítólagos kijelentése miatt, miszerint elõbb fegyver nélkül vonul utcára a nép, aztán meglátjuk... (Nyomban hibaigazítást kért.) Fegyvereik vannak, szörnyû! - mi lesz ebbõl, kitépik a haza szent testébõl a középsõ három megyét, odacsapják Magyarországhoz, s a Partiumot sem hagyják békén, ott is követelõznek, borzasztó ez a magyar kisebbség, huszonegy éve vezeti orránál fogva Romániát, minden kormányt kiszolgált, a jelenlegit is, mégsem ül nyugton. Pedig az Európai Unióban is megmondták, ez az ország mindent megadott kisebbségeinek. Beszélhetett Borbély László, Antal István, Frunda György, a rémület és pánik nem ült el. ?jfélig osztották a semmit, siratták a hazát, s féltették a hétszázalékos parlamenti képviselettel rendelkezõ RMDSZ-tõl. A szövetség valójában csak idõt nyert. Boc még aznap este a közszolgálati televízióban elmondta: nem mondanak le a nyolcmegyés területi átszervezésrõl, mert ez az ország korszerûsítésének egyetlen lehetséges módja. A hírek szerint júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakot akarnak összehívni, s arra számítva, hogy az ellenzék nyári szabadságát nem szakítja meg, áterõltethetik a törvényt.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 16.
Régiósítási háború
Magyarország az egységes magyarságot támogatja
A magyar kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról - jelentette ki Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár-helyettes tegnap Budapesten. Véleménye szerint a DLP nyolcrégiós javaslatát a 16 régiós javaslatot megfogalamzó RMDSZ és a többi magyar szereplõ egyértelmûen elutasítja, mert az eddig hagyományosan magyar többségû területek elvesztését és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplõk számíthatnak támogatására - szögezte le.
Székelyföld nem három megyébõl áll
Az SZNT nem fogadja el az RMDSZ régióátszervezésrõl szóló tervezetét, mert az három megyérõl, Kovászna, Hargita és Maros megyérõl beszél, miközben Székelyföld két és fél megyébõl áll, és egységesnek kell maradnia - nyilatkozta tegnap Ferencz Csaba SZNT-alelnök. Izsák Balázs, az SZNT elnöke emlékeztetett: a román többségû Mezõséget a Ceauºescu-korszakban csatolták Maros megyéhez, a Székelyföld valós határait az SZNT által kidolgozott autonómia-statútum rögzíti. Izsák úgy véli, a kormány olyan közigazgatási felosztást tervez, amely magyarellenes jellegében túltesz Ceauºescu 1968-as közigazgatási reformján és arra szólította fel a székelyföldieket, hogy készüljenek fel akár a polgári engedetlenségre is. Az SZNT tegnap közleményben tiltakozott Románia közigazgatási átszervezése ellen, az ország nemzetközi vállalásaival és a 2009-ben összehívott - ám az RMDSZ és az EMNT ellenrendezvényei miatt nem eléggé sikeres - Székelyföldi ?nkormányzati Nagygyûlésen kinyilvánított népakarattal érvelve. Egy régiót nem kijelölnek, hanem elismernek, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható - áll az SZNT által említett határozatban. A tiltakozást elküldték az államelnöknek, a miniszterelnöknek, a bel- és külügyminisztereknek, és tájékoztatásként az EU-s, az orosz és az amerikai nagyköveteknek is.
A tüntetés nem megoldás
Nem megoldás az utcára vonulás, és éppen ezért a politikum felelõssége olyan döntéseket hozni, amelyek nem váltanak ki ilyen megnyilvánulásokat - válaszolt az SZNT sajtóközleményére Korodi Attila RMDSZ-es képviselõ, aki szerint természetes, hogy elégedetlenek az emberek. 1968-ban, a kommunista diktatúra idején is voltak tiltakozások, amikor az államhatalom fel akarta számolni a magyar többségû rajonokat - mondotta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 16.
?rvekkel a megamegyék ellen
Felkészületlenül érte a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ határozott ellenállása - fejtette ki a Háromszék kérdésére Antal Árpád, aki szakértõként jelen volt a keddi bukaresti tárgyalásokon. ?gy véli, nem valószínû, hogy az ügy lekerül a napirendrõl, a legnagyobb kormánypártot választási érdekek hajtják, de szerepelt számításaikban az is, hogy így talán sikerül sarokba szorítaniuk az RMDSZ-t. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke ismertette azokat az érveket, amelyekkel a demokrata-liberálisokat is szembesítették a keddi egyeztetésen. Elmondták, hogy a jelenlegi regionális felosztás 1996-ban történt, akkor készült errõl hatástanulmány, azóta eltelt tizenöt év, és kiderült, nem úgy mûködtek ezek a fejlesztési régiók, ahogy elképzelték.
Az európai alapelv szerint a szegényebb régiók részesülnek nagyobb támogatásban, ám ez a tizenöt esztendõ bebizonyította, a jelenlegi felosztás nem alkalmas sem a szegényebb térségek felzárkóztatására - a szakadékok még nagyobbak lettek -, sem arra, hogy adott fejlesztési egységen belül a szegényebb megyék helyzete közelítsen a gazdagabbakéhoz - ismertette a legfontosabb gazdasági érvet Antal Árpád. Szerinte ez megfelelõ bizonyíték arra, hogy az érvényben lévõ fejlesztési régiós leosztás gazdasági szempontból nem életképes.
Nincs racionalitása a Demokrata Liberális Párt által elképzelt megamegyéknek a pénzek lehívása szempontjából sem, hiszen az önkormányzatok eddig is jól teljesítettek, a Regionális Operatív Program összes pénzét lehívták, rosszul állnak azonban a minisztériumok felelõsségkörébe tartozó Szektoriális Operatív Programok. Az infrastruktúra-fejlesztésnél szintén balgaság a nagy megyékre hivatkozni, sem az országutak, sem az autópályák építése nem tartozik az önkormányzatokra. Nem szerepelt az elsõ érvek között, de elmondták a román politikusoknak, hogy Románia három nemzetközi egyezményt is ratifikált, így kötelezõ számára azok alkalmazása. Ezek közül az egyik kimondja: nem lehet közigazgatási egységet úgy átszervezni, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. Ma Hargita megyében több mint 80 százalékos a magyarok aránya, az új, nagy régióban 29 százalék lenne. Ez elfogadhatatlan - szögezte le Antal Árpád. Elmondta azt is, felmerült, de válasz nélkül maradt még számos kérdés, például, hogy mi lesz a megyéknek alárendelt intézményekkel - nálunk a Székely Nemzeti Múzeummal vagy a Háromszék Táncegyüttessel -, mi történik a megyei önkormányzatok által felvett hitelekkel - Kovászna megyének nincs ilyen, de Brassónak annál több -, ki vállalja át a megyei tanácsok feladatkörét a községi közbeszerzések, urbanisztikai engedélyek ügyében? Egyértelmû volt, a koalíciós partner nem készítette elõ javaslatát, elsõsorban választási szempontok vezették, taktikázás, melynek céltáblája lehetett akár az RMDSZ is, és csak a 2012-es megmérettetést tartották szem elõtt - vélekedett Antal Árpád, aki szerint a 2014 utáni uniós pénzekre hivatkozni most botorság, az RMDSZ öt éve fújja: 2012 végéig el kell készíteni a fejlesztési régiók újrafelosztását, hogy a 2013 utáni EU-s költségvetést már aszerint osszák el.
A DLP azért akarja a nyolc nagy megyét, mert alkotmánymódosítás nélkül csak ezt a változatot tudják átvinni, az alaptörvény megváltoztatásához pedig nincs többségük.
A jelenlegi felosztás mellett érveltek, fõként azzal, hogy ezt már mindenki megszokta, ha más javaslatot - például az RMDSZ-ét - fogadnának el, felborulna a rendszer. Az RMDSZ azt szeretné, ha elsõ lépésként a fejlesztési régiókat változtatnák meg, sok érv szól az általa javasolt 16 régió mellett, s majd csak akkor alakítsák közigazgatási egységekké, ha beigazolódott alkalmasságuk - mondta Antal Árpád.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 16.
Találkozók szélsõségesség ellen
Román-magyar külügyi bizottsági találkozóra került sor tegnap Bukarestben. A magyar Országgyûlés külügyi bizottságát Korodi Attila parlamenti képviselõ, a román külügyi bizottság elnöke hívta meg. A felek egyetértettek abban, hogy fel kell éleszteni a közös, román-magyar kormányüléseket, valamint szükséges az is, hogy az év második felében Traian Bãsescu államelnök látogatást tegyen Schmitt Pál magyar államelnöknél.
A két külügyi bizottság találkozóit is rendszerezni kell, félévente szükséges egy közös munkaülés beütemezése. Ha a két állam nem egyeztet folyamatosan, nagy a veszélye annak, hogy eluralkodjék a szélsõségesség - vélik mindkét oldalon. Gazdasági téren folytatni kell az együttmûködést az Agri- és a Nabucco-projektben, és az is kiemelt fontosságú, hogy mielõbb befejezõdjék a Békéscsabát Nagyváraddal összekötõ elektromos vezeték kiépítése. A megbeszélésen érintették a közigazgatási régiók átszervezését, de szó esett a kolozsvári Házsongárdi temetõrõl, valamint a magyar nyelvû táblák ügyérõl is. Beszéltek a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletérõl, és arról is, hogy Magyarországon a román ortodox egyház bekerüljön a történelmi egyházak közé.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 16.
Megoszlanak a vélemények a Hit Gyülekezetének nagyváradi jelenlétérõl
Nem nézi jó szemmel a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, hogy a részvételükkel megpályázott pénzbõl épített, Tempfli József nyugalmazott megyés püspök által felszentelt Ady Endre Kulturális Központban tartja istentiszteleteit a Hit Gyülekezete. Fodor József, a püspökség vikáriusa lapunk megkeresésére azt is kilátásba helyezte, hogy levélben fogják felszólítani a központot mûködtetõ, RMDSZ-hez közeli Mecénás Alapítványt: a továbbiakban ne engedélyezze az alkalmakat, de errõl még további egyeztetésekre kerül sor a püspökségen belül. Azt mindenesetre megjegyezte: az Ady-központ nem a Hit Gyülekezetének, hanem Ady Endre emlékének épült. Biztosan tiltakozni fogunk - szögezte le Fodor József.
Mint ismeretes, a központot a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a római katolikus egyház közös pályázatán elnyert pénzbõl építették fel - a 2002-ben lezárult pályázat 320 millió forintos összegét egyébként eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte meg az Orbán-kormány, azonban az idõközben hatalomra került Medgyessy-kabinet annak az alapítványnak irányította át az összeget, amelynek vezetõje a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Kiss Sándor. A pénzbõl a reformátusok eredetileg ?rmindszenten, Ady szülõfalujában hoztak volna létre a költõ emlékét megidézõ zarándokhelyet, a Mecénás viszont Nagyváradon építtette meg a létesítményt. A tervek szerint szabadidõközpont épült volna a Körös-parton a 320 millióból, termálhotellel és más létesítményekkel, ebbõl azonban mindmáig csak az Ady-központ vagy Mecénás Terem néven emlegetett konferenciaterem épült fel, a hotel építése hamar abbamaradt. A teremben a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, illetve különbözõ eseményekre, esküvõkre, születésnapokra adja bérbe azt az alapítvány.
Vádak a gyülekezet ellen
A Hit Gyülekezetének váradi tevékenysége ellen az elmúlt télen emelt szót az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete, amely legutóbbi közleményében a Hit Gyülekezete titkos bihari szeretõjének nevezi a helyi RMDSZ-szervezetet. Nagyvárad önkormányzati testülete az év elején leszavazta azt a tervezetet, amelynek alapján a neoprotestáns egyház ingyenes használatra megkapta volna a város elhagyott lovardáját, amelyet az ígéret szerint fel is újítottak volna. A tanács RMDSZ-frakciója támogatta törekvésüket, azóta az EMI többször is utalt a szövetség és a gyülekezet közötti feltételezett összefonódásokra. Szûcs István, a Hit Gyülekezetének nagyváradi lelkésze azonban határozottan elhatárolja önmagát és közösségét mindenféle politikai alakulattól.
Növekvõ gyülekezet
Magyarországon már hivatalosan is egyházként jegyzik a Hit Gyülekezetét, és a bejegyeztetés Romániában is folyamatban van, a szükséges két lépcsõfok közül az elsõt már megtették, most már csak két-három évet kell várni, amíg egyház státusba lépnek - ecsetelte a Krónikának a váradi közösség vezetõje. Szûcs István elmondta: Bihar megyében mintegy 700 tagja van a pünkösdi karizmatikus gyülekezetnek. Az Ady Endre Kulturális Központban azért kezdtek el már tavaly istentiszteleteket tartani, mert egyre többen voltak, és már nem fértek el az elõzõ bérleményben - a lelkész szerint a társadalmi ellenállásnak az utóbbi idõben tapasztalható erõsödése is a gyülekezet növekedésének tudható be. A Hit Gyülekezete Magyarországon alakult 1979-ben, Romániában nagyjából a rendszerváltás óta van jelen, bár azok az imacsoportok, amelyekbõl építkezik, már korábban létrejöttek, de csak titokban mûködhettek az elnyomó hatalom miatt - tudtuk meg. Nagyvárad mellett Marosvásárhelyen, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagybányán és Erdély egyéb városaiban is vannak közösségeik, több helyen román nyelven is folynak az istentiszteletek.
Nincs politikai kapcsolódás
Mindazonáltal a magyar gyökerû vallási közösség lelkésze azt mondja, számára személyesen is fontos a nemzeti identitás, éppen ezért furcsállja, hogy épp egy magyar szervezet támadja õket. Krisztus-centrikus egyház vagyunk. ?pp pünkösd vívmánya, hogy mindenki az anyanyelvén hallhatja az Igét. A keresztény ember az egységet, a békességet támogatja, nem pedig a magyar-magyar konfliktust - fogalmazott Szûcs István. A lelkész határozottan kijelentette: a Hit Gyülekezetének semmilyen kapcsolata nincs a politikummal, és nem tetszik neki, hogy valakik pártokkal akarják összemosni közösségüket. Azt is kijelentette, hogy egyes vádakkal ellentétben közösségének nem célja, hogy a történelmi egyházaktól vegye el a híveket. Ugyanannak a Krisztusnak a nevében próbáljuk megmenteni a bûnösöket - jelentette ki. Hozzátette: alkalmaikon magyar ajkú nagyváradiak vesznek részt.
Csak Isten dönthet
Aki a jót cselekszi, az Istentõl van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent - idézte János evangéliumából Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, amikor a témában megkerestük. Ennek jegyében õ és egyházkerülete is türelmesen viszonyul a fiatal gyülekezethez, hiszen - mint fogalmazott - csak az ?r döntheti el, jó-e vagy rossz, amit cselekszenek. Azt azonban megjegyezte, egyértelmûen nem jó, hogy tudomása szerint az önmagát gyülekezetnek nevezõ közösség támadja a történelmi egyházakat. A püspök egyébként teológiai szempontból közömbösnek tartja, hogy a gyülekezet az Ady-központban tartja alkalmait, de azt kijelentette: ha úgy épült volna meg a központ, ahogyan azt az eredeti pályázatot benyújtó és megnyerõ egyházkerület tervezte, akár istentiszteleti helyszínként is funkcionálhatna, így azonban nem lépi át a polgári kereteket. Van egy kiadó terem és egy szórakozni vágyó közösség, amelyek megtalálták egymást - összegzett a püspök. Szerettük volna a Mecénás Alapítvány részérõl Szabó ?dön ügyvezetõ véleményét is kikérni, de õ azt mondta, az EMI vádjaira semmit nem hajlandó reagálni, és munkatársunkat arra is megkérte, ilyen ügyben többet ne hívja. Ezenkívül anynyit mondott, hogy ha az RMDSZ-szel partnerként együttmûködõ történelmi egyházak részérõl ellenvetés érkezik, azt föltétlenül figyelembe veszik majd.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 16.
Kovács Péter: miért nem harcol értünk a magyar kormány?
Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára sérelmezi, hogy a magyar kormány nem emeli fel a hangját a székelyföldi és partiumi magyarok beolvadása ellen.
Miért nem harcol értünk a magyar kormány? - teszi fel a kérdést Kovács Péter szerdai blogbejegyzésében a regionalizációs vita kapcsán.
Hosszú hónapok óta folyamatosan azt halljuk, hogy Budapest és Brüsszel majd megoldja a problémáinkat. Azt ismételik nekünk, hogy brüsszeli nyomásra a román kormány, a parlament beadja a derekát, és lesz autonómia, bõvül a kisebbségi jogok köre. A médiából az folyik, hogy ilyen jó viszonya soha nem volt a magyar és a román kormányoknak, hogy Orbán Viktor és Traian Bãsescu amiben megegyeznek, az meg is valósul, kitartás magyarok, mert Budapest közbenjár az ügyünkben. Na, itt az alkalom, és mégis nagy a csend - írja Kovács.
Az RMDSZ-fõtitkár sérelmezi, hogy senki nem emeli fel a hangját a magyarok által is lakott nyolc megye ügyében.
Miért nem mondja el egyetlen kétharmados magyar politikus sem, hogy a magyar közösségek számára a beolvadáshoz vezethet a székelyföldi és a partiumi >magyar< megyék egybeolvasztása olyan megyékkel, amelyekhez gazdasági, szociális, történelmi szempontból semmi közük? - olvasható a blogbejegyzésben. Kovács így folytatja: Ha Budapest meg tudja oldani a gondjainkat, akkor most mire vár? Tapsra?.
A magyar kormány reakcióját Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is hiányolta a Románia közigazgatási-területi felosztásáról folyó vita kapcsán Egyelõre senki nem kérdezett semmit, és nem tudom, hogy a magyar kormányt érdekli-e e a régióátszervezés, vagy van-e valamilyen álláspontja ez ügyben. Meglepõnek tartom ezt, mivel a romániai magyar közösség sorsát érintõ kérdésekben a budapesti kormány általában közli álláspontját - mondta kedden Kelemen Hunor. (Répás Zsuzsanna: a kormány támogatja az RMDSZ és a magyarság erdélyi régiók felosztásáról szóló álláspontját. A kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán Budapesten. Kiemelte: az RMDSZ megfogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelmûen elutasítja, ahogy a többi magyar szereplõ is, mert az eddig hagyományosan magyar többségû területek elvesztését, és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplõk számíthatnak támogatására - jelentette ki.)
Krónika (Kolozsvár)2011. június 16.
Marosvásárhely: becsapták a MOGYE magyar vezetõit
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának tegnap kellett volna igent mondania a felsõoktatási intézmény új szerkezetére, amely a jelenleginél nagyobb önállóságot biztosít a magyar tagozatnak. A hetek óta tartó egyezkedés és ígéretek ellenére, az általános orvosi kar (ÁOK) román nemzetiségû oktatói a kari tanács tegnap délelõtti ülésén színt vallottak és nemmel szavaztak az átalakításra. Emiatt a magyar vonalat képviselõ tanárok és diákok nem vettek részt a szenátus tegnapra tervezett ülésén, amit szavazatképtelenség miatt hétfõre halasztottak.
Nagyon fáj a kollégák viszonyulása, s úgy érzem, hogy a legnagyobb pofon, amit rektorhelyettesként kaphattam, miután az egyetem vezetésében vállalt 12 évi tevékenységem során az egyensúly megtartására törekedtem nyilatkozta kérdésünkre a tegnap történtekrõl dr. Nagy ?rs egyetemi tanár, a MOGYE helyettes rektora. Az utóbbi idõben történt egyeztetések során azt reméltük, hogy a multikulturálisnak nyilvánított egyetemen biztosítják a magyar tagozat számára azt az önállóságot, amit az új közoktatási törvény elõír. Az utolsó napokban felerõsödõ magyarellenes hangulat, diverzió megtette a hatását. Az elképzeléseink szerint a gyógyszerészeti és a fogorvosi karon egy-egy önálló fõtanszéket (departamentum) terveztünk, az általános orvosi karon végül belementünk abba, hogy öt román és három magyar fõtanszék (preklinikum, belgyógyászat, sebészet) alakuljon. Az ÁOK kari tanácsa ezt sem szavazta meg, s a dékán azzal az újabb javaslattal jött, hogy öt vegyes fõtanszék alakuljon, amire viszont a többségiekbõl álló kari tanács igent mondott. Ezek után már nem volt mit keresnünk a szenátus ülésén, amit szavazatképtelenség miatt hétfõre halasztottak. A labda most már nem a mi térfelünkön van tette hozzá a rektorhelyettes.
Szavait azzal egészíthetnénk ki, hogy a jelek szerint a közoktatási törvény 133. cikkelye a háromnegyed részben többségiekbõl álló szenátus hatáskörébe utalja az egyetemek új szerkezetének a jóváhagyását, ami az egyik legnagyobb hiányossága a törvény felsõoktatásra vonatkozó fejezetének. Naivság volt azt hinni még szélcsendes idõkben is, hogy a román többség számunkra kedvezõ módon fog szavazni is, nemhogy ennyire felkorbácsolt magyarellenes hangulatban, amit célzott diverzióval sikerült kiváltani az utóbbi napokban. A történtek megerõsítik azt a korábbi tapasztalatot is, hogy a célzott diverzió fegyverét minden alkalommal bevetik, amikor valamilyen kisebbségi jog megszavazásáról van szó.
De idézzük a rektorhelyettest, aki szerint a román kollégák arra hivatkoznak, hogy az új szerkezet esetében az egyetem mindkét tagozatát a törvényes elõírások értelmében a Romániai Felsõoktatás Minõségét Biztosító ?gynökségnek (ARACIS) kell akkreditálnia. A törvény megalkotásakor erre is jobban oda kellett volna figyelni, s a szakminisztériumnak biztosítani annyi beleszólási jogot, hogy határidõt adhasson az új szerkezet megszilárdítására, ha mégis megszavaznák azt.
Az állóháború elkezdõdött, ezek után ugyanis kellemetlen lesz szembenézni a román kollégákkal, mivel a történtek nem az együttmûködés pártján állók, hanem az önálló egyetemet követelõ vonal malmára hajtják a vizet.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)2011. június 16.
Nemzetközi botrányt szülnek a házsongárdi sírgyalázások
Néhány héten belül elkezdõdhet 300 mûemléksír védetté nyilvánítása
Lapunk már beszámolt a Házsongárdi temetõben történt újabb sír- és mûemlékgyalázásról: az elmúlt hétvégén ismeretlen személyek fáradt olajjal öntöttek le az iktári Bethlen kripta kertjében tárolt két XIX. századi tumbát és Nagy Gyula református püspök felújított mûemlék sírhelyét. A temetõi restaurálási munkálatok irányítását önkéntes alapon magára vállaló Házsongárd Alapítvány vezetõje, Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet a kolozsvári magyarellenes jogsértéseket az önkormányzat tehetetlenségének, érdektelenségének tulajdonítja, és a sorozatos sérelmeket a nemzetközi közvélemény elé kívánja tálalni. ?vek óta folytatja szélmalomharcát, de a sok fáradtsággal, utánajárással pályázatok útján kiharcolt és megvalósított mûemlék-felújításokat mindig barbár rombolás követi, a tettesek pedig homályban maradnak. A legújabb bûntett színhelyét tegnap Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja is felkereste.
Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet kétségbeesetten közölte a rangos látogatóval és a sajtóval a lehangoló tényeket, hozzátéve, hogy a Házsongárd Alapítvány által végzett munka vezetésére fõállású emberre lenne szükség. Ha én kidõlök a sorból, utánam senki sem fogja ezt ingyen végezni, és minden kárba vész - panaszolta.
Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar fõkonzul az okozott kár megtekintése után megdöbbenésének adott hangot. Szerinte az országban most tapasztalható etnikumközi légkör ellenkezik a magyar félnek a békés kétoldali kapcsolatok építésére való törekvésével. Disszonáns értékek ellen emeljük fel szavunkat egy olyan XXI. századi országban, amely európai uniós tagállam. Egy olyan városban, amely multikulturálisnak mondja magát, és Európa Kulturális Fõvárosa kíván lenni - mondta.
A fõkonzul szerint a házsongárdi állapotok tekintetében most a megoldásra kell összpontosítani. A napokban megrongált tumbákat részben a magyar állam támogatásával újították fel, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet a diplomáciai lépéseken dolgozik.
A kolozsvári temetõben háromszáz olyan síremlék található, amelyeket egyenként védetté lehet nyilvánítani. A Kulturális és ?rökségvédelmi Minisztérium partner abban, hogy elkészüljön az ehhez a szükséges mûholdas felmérés, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Hivatal is támogatja projektet, amelyet néhány héten belül, egy éves kifutási idõvel, a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság fog megvalósítani. De ehhez szükség van a polgármesteri hivatal megfelelõ hozzáállására is. A fõkonzul szerint eddig a román fél nyitott volt a temetõi áldatlan állapotok felszámolása ügyében, és ígéretekben sem volt hiány, ami annál is inkább elvárható, mert a Házsongárdban sok neves román személyiség földi maradványai is nyugszanak. A városháza feladata marad a temetõ védelmének biztosítása a fém- és virágtolvajok vagy a szélsõséges nacionalista huligánok cselekedeteivel szemben. Apostu polgármester régi ígérete a videokamerák felszerelése, ami elrettentõ hatást gyakorolna a potenciális bûnözõkre - mondta Szilágyi Mátyás.
A közelben felügyelõ temetõõrtõl megtudtuk, hogy napi három váltásban 3-3 emberük feladata a rend biztosítása. A 22 hektáros sírkertben azonban ennyien képtelenek eredményesen teljesíteni munkájukat. Térfigyelõ kamerák jelenleg csupán a bejáratoknál üzemelnek.
?. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 16.
Lusta, félénk magyar elöljárók
Hivatalosan magyarul - Kétnyelvûség a polgármesteri hivatalokban címmel tartott Maros megye 9 kisrégiójában képzést a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). A Bethlen Gábor-alap által támogatott programban mintegy 150 magyar önkormányzati tisztségviselõ és közalkalmazott vett részt. A CEMO, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babeº-Bolyai Tudományegyetem nyelvészei úgy látják, a legtöbb helyen csak formailag teljesül a törvény biztosította kétnyelvûség. Szigeti Enikõ fõszervezõ szerint éppen a színmagyar települések elöljárói hanyagolják a leginkább az anyanyelvhasználatot. - INTERJ?
- A legtöbb magyarlakta településen azt látni, hogy a homlokzati és helységnévtáblák kifüggesztésében kimerül a közigazgatási törvény alkalmazása. A tréningek során önök mit tapasztaltak?
- Nagyjából ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy némely polgármesteri hivatalban az ajtókra is kikerültek a kétnyelvû táblák, illetve a színmagyar településeken értelemszerûen magyarul beszélnek az önkormányzathoz forduló személyekkel. Mindenki tud a tíz évvel ezelõtt megjelent, 215-ös számú közigazgatási törvényrõl, de ennek az anyanyelvi jogokra vonatkozó részeit ismerik a legkevésbé. Romániában a mai napig az az erõteljes hiedelem él, hogy ami hivatalos, az csakis román nyelvû lehet. Ha János bácsi nem tud románul, a magyar polgármesterhez címzett kérvényét nem írja anyanyelvén, inkább a szomszédhoz fordul, hogy az segítsen a fordításban. Ennél szomorúbb viszont, hogy a polgármester sem ismeri annyira az anyanyelvét, hogy írásban azon kommunikáljon. A kurzusok résztvevõi kinevettek, amikor megkérdeztem, hogy polgármesterként, helyetteseként vagy jegyzõként az elmúlt évtizedben ki mit tett annak érdekében, hogy oszlassa szét a magyar nyelv másodrangúságára vonatkozó tévhitet a lakosság körében. Pedig egy egyszerû, egyoldalas felhívás kifüggesztésébe vagy egy, a település lakóihoz címzett levélbe került volna. Ha létezne egyéni felelõsségvállalás, nem fordulna elõ, hogy a színmagyar településeken benyújtott lakossági kérvények és formanyomtatványok alig egy százaléka íródjon magyar nyelven. Tudtam, hogy rosszul állunk ezen a területen, de abban reménykedtem, hogy ez az arány eléri az 5 százalékot. Csalódnom kellett, arról nem is beszélve, hogy a válaszok - melyek a törvény értelmében a kérvény nyelvén kell hogy íródjanak - még az egy százalékot sem érték el. Vagy mondjak mást: Maros megyében csak Vásárhelyen tartják be a törvényt, és fordítják le a közérdekû információnak minõsülõ tanácsi határozatokat. Hihetetlen, de azokban az önkormányzati testületekben, ahol egy-két román ajkú tanácsos is tevékenykedik, a gyûlések az állam nyelvén folynak, ritka az olyan magyar képviselõ, aki anyanyelvén szólalna fel. A jegyzõkönyvet is kizárólag egy nyelven vezetik.
- Miként szembesültek az elöljárók az általuk tolerált hiányosságok feltárásával?
- A magyar nyelvhasználattal kapcsolatos törvényi cikkelyek fontossága sokakban csak a képzések során tudatosult. Ám akadtak olyan polgármesterek és jegyzõk is, akik kioktatásként élték meg a nyelvészek, szociológusok, önkormányzati szakértõk kérdéseit és útmutatóit. Olyan házigazdánk is volt, aki kivonult a tréningrõl, és a hivatal alkalmazottait is a terem elhagyására szólította fel. Holott mi nem vontunk senkit felelõsségre, és nem is jelöltünk ki feladatokat. Csak elmondtuk, hogy a kétnyelvûség megvalósítása az egész magyar közösség kötelezettségévé kell hogy váljon.
- A magyar községek polgármesterei általában a román nemzetiségû jegyzõ ellenlépéseivel indokolják visszafogottságukat.
- Sok esetben valóban a román jegyzõ az, aki fékként nyilvánul meg. Ahol a polgármester nem áll a sarkára, ott a jegyzõ diktálja a törvényt. A Maros megyei magyar települések mintegy 80 százalékában román jegyzõ van. Olyan küküllõmenti magyar községben is jártunk, ahol az illetõ egyik rokonát alkalmaztatta anyakönyvvezetõnek, ebbõl kifolyólag a magyar párok esketése románul folyik. Egy másik említésre méltó túlkapás a helyi titkár részérõl, hogy még a magyarországi testvértelepülésrõl kapott leveleket is kötelezõ módon román nyelvre fordíttatja a polgármesterrel. Hasonlóan negatív szerepet játszik a prefektúra is, amely nem a törvényesség fölött õrködik, inkább az anyanyelvvel kapcsolatos kezdeményezéseket próbálja elfojtani. Elmondtuk: elképzelhetõ, hogy visszadobnak néhány magyarul fogalmazott okiratot, de ha egy kistérség több önkormányzata bizonyos területeken egységesen lép fel, ezek a kiskirályok sem tudnak már oly vehemensen visszavágni. Sõt egy idõ után beleunnának.
- Magyar polgármestereink nem tisztelik a törvényt? Vagy még rosszabb: fittyet hánynak anyanyelvükre?
- Egyszerûen nem érdekli õket. Több helyen is megkérdeztük, hogy amikor Marosvásárhely valamelyik állami intézményébe érkeznek településeik ügyeit intézni, zavarja-e õket a kétnyelvûség hiánya. A legtöbb jegyzõ és elöljáró nemmel válaszolt.
- Sok olyan magyar polgármesterrel lehet találkozni, aki mindig valami más tevékenységet tart fontosabbnak a kétnyelvûség alkalmazásánál. ?tjavítás, vízvezetés, csatornázás stb.
- Ezzel szembesültünk mi is. Hagyjanak engem békén, ne oktassanak a kétnyelvûségrõl, hisz milliárdos infrastrukturális beruházásaim vannak, most azokra kell összpontosítanom! - jelentette ki az egyik, Marosvásárhely környéki nagyközség polgármestere. Gondolkodásmódjával nem volt egyedül, mások is elõtérbe helyezik a látványos beruházásokat, holott a két ügy nem zárja ki egymást. A szórványban élõk sokkal objektívebben látják a dolgokat. A dicsõszentmártoni RMDSZ elnöke meg is fogalmazta, amikor azt mondta, hogy a szövetségnek nem egy aszfaltozó vállalkozásként kell mûködnie.
- Az ügyintézés anyagi oldalát is szóba hozták?
- Azok, akiknek nem szívügyük a kétnyelvûség, igen. ?rdekes, hogy nem a szegényebb települések elöljárói tették pénz kérdésévé a kétnyelvûség alkalmazását, hanem azokéi, ahol fürdõtelep, ipari park vagy bevásárlóközpont mûködik. Pedig ha a kérdés gyakorlati oldalát vesszük, a közigazgatás tele van sablonszövegekkel. Ezeket egyszer kell bepötyögni a számítógépbe, utána a másolási programmal lehetne ide-oda illeszteni - akárcsak a román nyelvû változat esetében.
- Voltak pozitív ellenpéldák?
- Minden helységben történtek jó dolgok is, de távolról sem annyi, amennyit a közigazgatási törvény lehetõvé tesz. Az ellenpélda Kolozs megyébõl érkezett, ahol igazán nem lehet túlzott magyarbarátsággal illetni a megyei hatóságokat. Ennek ellenére Körösfõn példamutató módon mûködik a kétnyelvûség.
- Amint elkészül a jelentés, bemutatják az RMDSZ vezetõségének?
- Abban az esetben, ha kíváncsiak rá. Azért mondom feltételes módban, mert a szervezet programjában ugyan szerepel az igazi kétnyelvûség megvalósítása, de én eddig semmiféle ez irányú, határozott stratégiát, netán utólagos számonkérést nem tapasztaltam. A legtöbb polgármester vagy helyettese még emlékszik arra a Markó Béla által írt körlevélre és magyar nyelvre fordított közigazgatási formanyomtatványokat tartalmazó CD-re, amit a volt RMDSZ-elnök még 2008-ban küldött szét, de a legtöbb helyen ezek a prototípusok a polgármesteri hivatal valamelyik fiókjában porosodnak.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2011. június 16.
?rzelem, eszme, ideológia és a nemzetté válás folyamata
A nyári szünet elõtti utolsó filozófiai estjét tartotta a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia Tanszéke és Lectio Kulturális Egyesület szerda délután a Moszkva Kávézó koncerttermében.
A fõleg egyetemistákból és oktatókból álló hallgatóság ezúttal Dr. Demeter M. Attila, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem oktatójának elõadását követhette figyelemmel, mely a nacionalizmusról, annak különbözõ lehetséges értelmezési lehetõségeirõl és történelmi korszakairól szólt. Az elõadó elõre bocsátotta, hogy mivel idén ünneplejük Bibó István születésének századik évfordulóját, a centenáriumi évhez kapcsolódóan elõadását a legnagyobb magyar politikai gondolkodó emlékének ajánlja. A nacionalizmus megközelítéséhez az analitikus módszer a leghelyesebb, hangzott el a felvezetõben. Arra a kérdésre, hogy mi a nacionalizmus, négyféle választ lehet adni. Egyrészt leírhatjuk, mint egykollektív érzületet, másrészt, mint eszmerendszert, továbbá mint ideológiát, vagy mint az intézményesülés folyamatát. A filozófia eszköztára és módszertana nem hivatott arra, hogy érzésrõl beszéljen. Az elõadó leszögezte, hogy negatív és pozitív tartalma egyformán lehet a nacionalizmus érzésként való megközelítésének, azonban fontos megjegyezni, hogy a nacionalizmus nem azonos a xenofóbiával, a sovinizmussal, vagy a patriotizmussal. Ha a nacionalizmust, mint ideológiát közelítjük meg, akkor megállapíthatjuk, hogy nem illeszthetõ be a klasszikus ideológiák sorába. Ilyen formában legitimálja a nemzetállam fogalmát, mint olyan államét, mely nemzeti elven határozza meg magát.
A nemzet önmeghatározása
A nemzet intézményesülésének folyamatában az önpercepcióban kerül felszínre a nacionalizmus. Az elõadó megjegyezte, hogy a magyar nemzet sohasem kultúr-, hanem inkább politikai nemzetként definiálta magát. Az új magyar alkotmány szövege is lavírozni próbál a két fogalom között. Demeter M. Attila kitért a nacionalizmus-kutatók azon igyekezetének a bemutatására is, mely a nemzeti önértelmezés tipologizására irányul. Végül a nacionalizmust, mint eszmerendszert mutatta be az elõadó. A történeti áttekintést a francia forradalom reformnacionalizmusától kezdte, majd kitért az úgynevezett egyesítõ és szeparatista nacionalizmusra is. Elõbbi az 1848-at megelõzõ közép-európai (elsõsorban német és olasz), utóbbi inkább az 1848 utáni kelet-európai nacionalizmust jelenti. A mintegy kétórás elõadást kötetlen beszélgetés zárta.
Mészáros Tímea
erdon.ro2011. június 16.
Konzervatívok és toleránsak a fiataljaink
Nagyvárad - Szerda délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által elindított Szacsvay Akadémia és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet társszervezésében Barna Gergõ politikai szociológiával foglalkozó kutató és Kiss Tamás osztályvezetõ tartott elõadást.
Az Ady Endre Középiskola egyik osztálytermében lezajlott rendezvény címe Fókuszban a fiatalok: az erdélyi magyar és a romániai fiatalok összehasonlító elemzése volt. A megjelenteket Szabó ?dön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke köszöntötte. Barna Gergõ politikai szociológiával foglalkozó kutató elmondta: a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet 2008-ban végzett közvéleménykutatást az 18-35 év közötti erdélyi fiatalok körében, egy 1202 fõs mintán, tizenhat megyében. Ennek a felmérésnek az újdonsága abban rejlik, hogy a kapott adatokat összehasonlították annak a közvéleménykutatásnak az eredményeivel, melyet az Országos Ifjúsági Hatóság bonyolított le szintén három évvel ezelõtt román fiatalok körében (a kérdõívek pontjai 70 százalékban megegyeztek), valamint a Mozaik 2001 kutatás statisztikáival, melyet a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet végzett tíz évvel ezelõtt. E három felmérésbõl számos következtetés vonható le. Kiderült például, hogy a fogyasztási javak (mobiltelefon, személyi számítógép, otthoni internetezés, saját autó) birtoklásának aránya nagyjából azonos az erdélyi magyar és román fiatalok körében, viszont a magyar ifjak jobban állnak a használatban levõ gépkocsi, illetve a saját lakás tulajdonlása kategóriában. Ugyanakkor 2001-2008 között jelentõs expanzió ment végbe a javak birtoklása terén: a 18-29 év közötti magyar fiatalok körében a mobiltelefon-tulajdonosok aránya 30 százalékról 94 százalékra, a számítógép tulajdonosoké 15 százalékról 71 százalékra, a használatban levõ saját autó tulajdonosoké pedig 15 százalékról 43 százalékra emelkedett. Megfigyelhetõ tovább az is, hogy hét év leforgása alatt a materiális problémák helyett inkább az erkölcsi gondok kerültek elõtérbe, de a lakáshelyzet továbbra is megoldatlan maradt, és riasztóan elterjedt a kábítószerhasználat (utóbbi a Partiumban a leghangsúlyozottabb).
Passzív magyarok
Az erdélyi magyar fiatalok leginkább azt várják el a magyar ifjúsági szervezetektõl, hogy segítsenek nekik az elhelyezkedésben, támogassák a rászorulókat és szakmai továbbképzõ tanfolyamokat rendezzenek. A legismertebb ifjúsági szervezetek amúgy az IKE, az EMI, a MI?RT és a MIT. A felmérések ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a magyar fiatalok kevesebbet tévéznek, mint román kortársaik, és kisebb arányban olvasnak újságokat és folyóiratokat, de intenzívebben. Valamivel kisebb arányban élnek társasági életet, azonban nagyobb arányban sportolnak és sokkal többet kirándulnak. 2001-2008 között 24 százalékról 74 százalékra nõtt a számítógép és internet használók aránya, a digitális írástudatlanok száma pedig 45 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az erdélyi magyar fiatalok már nem netkávézókban, hanem otthon böngészik a világhálót. Elszomorító viszont, hogy úgy a román, mint a magyar fiataloknak az elit kultúrához való viszonyulása (színház, opera, mozi) jelentéktelen.
A kutatások során a biztosok arra is rákérdeztek, hogy milyen mértékben érdeklõdnek a magyar fiatalok az országos szintû politikai történések ránt, illetve szerintük milyen mértékben befolyásolják az életüket az önkormányzati és a fõvárosi döntések. Kiderült: a magyar fiatalok sokkal passzívabbak, mint a román ifjak, és megítélésükben az RMDSZ (80%) és az MPP (12,9%) képviseli leginkább az érdekeiket.
Inkább mobilisak
Kiss Tamás, a Kisebbségkutató Intézet elemzési és kutatási osztályának vezetõje arra hívta fel a figyelmet: a magyar fiatalok inkább mobilisak, mint román kortársaik, ami a külföldi munkavállalást, kirándulást, tanulást, rokonlátogatást és üzleti utakat illeti, viszont ezek megtervezésében együtt mozognak a többségi nemzet fiataljaival. A migrációs célország tekintetében viszont hét év alatt változás történt a magyar fiatalok esetében: míg 2001-ben Magyarország dominált, addig az utóbbi években elõtérbe kerültek a nyugati országok, és Németország, valamint Ausztria vezetik a preferencialistát. Elvi szinten ugyan a hagyományos családmodell érvényesül az erdélyi magyar fiatalok körében, viszont a társadalmi valóság felülírja ezt, és a családalapítás, illetve a gyermekvállalás ideje kitolódott a harmincas életkor irányába. Ugyanakkor az erdélyi magyar értelmiségi réteg háromnál több gyermeket szeretne elméletileg, ellentétben a román felsõfokú végzettségû fiatalokkal, akik megelégednének egyetlen utóddal is.
Nemi szerep
?rdekes módon a családon belüli nemi szerep tekintetében a magyar fiatalok konzervatívabbak román kortársaiknál, vagyis úgy gondolják, hogy az asszonynak a fakanál mellett a helye azaz a nõ feladatai közé tartozik, hogy fõzzön, takarítson és bevásároljon, és errõl nem csupán az alacsony végzettségûeknek, hanem az értelmiségieknek is ez a véleménye. A magyar fiatalok viszont toleránsabbak a többségnél, inkább elfogadnák azt, hogy roma, fogyatékkal élõ, meleg, AIDS-es vagy volt drogos legyen a szomszédjuk, barátjuk vagy családtagjuk. Ugyanakkor olyan értékek fontosak számukra, mint a család, a béke, és a jólét, és kevésbé vallásosak, mint a román fiatalok.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2011. június 16.
Kelemen Hunor újból felszólította Apostut, hogy tüntesse el a Iorga-táblát
Kelemen Hunor tegnap egy újabb levelet küldött Sorin Apostu polgármesternek, amelyben ismételten arra kérte, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett Iorga-idézetet tartalmazó táblát vitesse el és ezzel a törvényességet állítsa vissza. A mûvelõdési tárcavezetõ a levelet ezúttal a Kolozs megyei prefektusnak is elküldte. Ebben a levélben azt is mondom, hogy amennyiben ez nem történik meg, akkor a kompetens szervekhez - a rendõrséghez és az igazságszolgáltatáshoz fordulok - mondta el megkeresésünkre Kelemen. A mûvelõdési miniszter közölte, elõzõ felszólítására írt válaszlevelében Sorin Apostu polgármester azt állítja, a Iorga-tábla kihelyezése nem illegális, ezért nem fogja elvitetni. Erre a levélre válaszoltam én a tegnap, amelyben nem jelöltem meg türelmi idõt, de természetesen néhány napon belül választ fogunk kapni Apostutól, majd annak a válasznak függvényében meglátjuk, hogy mi a következõ lépés - így Kelemen. (hírszerk.)
Transindex.ro2011. június 17.
Mircea Geoana: Csapda Székelyföld etnikai rögeszméje
Székelyföld etnikai rögeszméje csapda hiszen az ott élõ románok és magyarok érdeke elsõsorban az, hogy a régió gazdasága fejlõdjön - jelentette ki Mircea Geoana, a román szenátus elnöke.
Az ellenzéki szociáldemokrata párti politikus a Gandul címû portálnak nyilatkozott. Kifejtette: Székelyföldnek meg kell adni az esélyt, hogy fejlõdjön, ugyanis ez a legfontosabb kérdés az ott élõ emberek számára. Geoana úgy vélte, hogy amennyiben az alacsony gazdasági teljesítményû, jelentõs magyar lakosságú Maros, Hargita és Kovászna megyéket egy régióba tömörítenék, az ott élõ embereket enklávé kialakításával elszigeteltségre és fejlõdésképtelenségre ítélnék.
A szenátus elnöke - aki Romániában a második legmagasabb közjogi méltóság - szerint az RMDSZ által szorgalmazott Székelyföld-vita hamis és anakronisztikus amelyet Budapest is táplál. Szerinte az új magyar kormány elavult poszt-Trianon retorikát használ. Geoana példaként említette az új magyar alkotmányt, amely magyar nemzetrõl beszél, valamint magyar állampolgárságot osztogat. Geoana úgy véli, hogy ilyen körülmények között az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hasznos Románia számára.
Raluca Turcan, a román kormánykoalíció fõ erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselõje csütörtökön kijelentette: egyetlen román kormány sem lenne hajlandó elismerni a képzeletbeli Székelyföldet, ezért - mint mondta - nincs értelme, hogy az RMDSZ tovább erõltesse ezt a kérdést. A politikus hangsúlyozta, hogy személyes véleménye szerint a PD-L soha nem fog belemenni abba, hogy Székelyföld elismerésérõl tárgyaljon.
A Romania libera címû román napilap csütörtöki számában Sabina Fati publicista Románia tervezett területi-közigazgatási szerkezetének átalakításáról ír. Megállapítja, hogy a román kormánykoalíció fõ erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) tervei szerint a romániai magyarok még ott is kisebbségbe szorulhatnak, ahol amúgy többségben lehetnének, utalva ezzel arra, hogy a jelentõs magyar lakosságú Hargita, Kovászna és Maros megyéket másik három, jelentõs román többségû megyéhez csatolnák. A lap szerint kompromisszumos megoldást jelenthet, ha a PD-L által óhajtott nyolc régió mellett létrejönne még egy Székelyföldön, amely magyar többségû lakossággal rendelkezne.
A publicista szerint a román politikusok nevetséges sirámai felszínre hozzák a nemzeti biztonságérzet hiányát egy olyan államban, amely 1918 óta képtelen szabadulni a felbomlás rémétõl - olvasható a Romania liberában.
MTI
Erdély.ma2011. június 17.
Tiltakozás a célkeresztbe vett Székelyföldért
A román többséget adó demokrata liberális párt úgy alakítaná át Románia régióit, hogy azokban jelentõsen csökkenne a magyarság számaránya. A székely megyék vezetõi felkészültek a tiltakozás minden formájára, amennyiben a román kormány kitart az ország, számukra elõnytelen területi közigazgatási átszervezése mellett.
- Bízom benne, hogy a román politikai elit ezt a nagy hibát nem követi el, úgy ahogy 1968-ban is, a megyésítéskor, a kommunista rendszerben sem merték meglépni azt, hogy a magyar térségek román többségi közigazgatási területhez kerüljenek mindenhol. Székelyföldrõl beszélve, én bízom benne, hogy erre most sem fog sor kerülni. - mondta Borboly Csaba Hargita megye önkormányzati elnöke. -Szerintem nem fog sor kerülni erre, egyrészt azért, mert még nincs egy leírt sor sem arról az elképzelésrõl, amit politikai nyilatkozatok szintjén az államelnök, illetve a demokrata párt néhány képviselõje tett... Tehát én azt hiszem ebbõl nem lesz nagy dolog, nem eszik a kását olyan forrón Bukarestben, hiszen a román pártok, az RMDSZ gyakorlatilag a társadalom más rétegei is elutasítják azt az elképzelést, amelyet az államelnök a nyolc régióból nyolc megyét elképzelõ-létrehozó javaslata jelent. - nyilatkozott Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzati elnöke.
Kossuth Rádió
Erdély.ma