udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 20.
In memoriam Zsiskú János
Bihar megye - Zsiskú János (1936-2010) belényesi lelkész 38 esztendõn át, 1965 és 2003 között szolgálta közösségét. Szószólója volt a polgárok közötti megértésnek, a közösségi szellemnek, együttmûködött és barátságokat tartott fenn Belényes kulturális és mûvészeti személyiségeivel - mindezzel kivívta a város lakosainak és vezetõinek tiszteletét, megbecsülését.
Ennek jeleként 2011. június 26-án 11 órától kerül sor annak a kopjafának az avatására, mely Miklós János alkotásaként emléket állít a néhai tiszteletesnek. Az emlékjelhagyással szeretnék a fiatalokban tudatosítani a tiszteletet és a lokálpatriotizmus gondolatát, az elõdök emlékének ápolását, a belényesi magyar közösség hagyományainak õrzését. A szervezõk minden érdeklõdõt szeretettel várnak.
erdon.ro2011. június 20.
Könyv a 125 éves újvárosi énekkarról
Nagyvárad - A Nagyvárad-?jvárosi Református Egyházi ?nekkar 125 éves jubileumi ünnepségsorozatának keretében szombaton tartották a Bihari Református Egyházmegye huszonegyedik kórustalálkozóját, amelynek egyik programpontja volt Orosz Otília Valéria karvezetõ, énektanár Erõm és énekem az ?r - 125 éves a Nagyvárad-?jvárosi Református Egyházi ?nekkar címû, legújabb kötetének bemutatója.
A Bihar Megyei Tanács és Tõkés László nagyváradi EP-irodájának támogatásával megjelenõ kötetet Sándor Lajos lelkipásztor mutatta be. A szerzõ sokadik munkája ez a tudományos igénnyel megírt könyv, mely nem csak az újvárosi gyülekezet, hanem a történelem iránt érdeklõdõk számára is érdekes olvasmány lehet, mondta az újvárosi lelkipásztor. Az énekkart bemutató írásból a történelem viharainak az egyházi és társadalmi életre gyakorolt hatása is nyomon követhetõ. Szerzõje a közösségért kifejtett munkájáért, és az értékõrzés jegyében írott köteteiért többet érdemel egy vállveregetésnél, mutatott rá a méltató. Minden énekkar kapott ajándékba egy-egy kötetet. Az érdeklõdõk a lelkészi hivatalban vásárolhatják majd meg. A Bihari Református Egyházmegye huszonegyedik kórustalálkozóján egyébként tizenhárom kórus vett részt: a nagyváradiak mellett érkeztek Belényesbõl, Borsról, ?lesdrõl, Feketeerdõrõl, Köröstárkányból, Nagyszalontáról is.
erdon.ro2011. június 20.
Utcára vonuló székelyek?
Nem zárja ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy a három székelyföldi megye lakossága utcai demonstrációkkal nyomatékosítja ellenkezését a Demokrata Liberális Párt által tervezett megyeösszevonással kapcsolatban.
A politikus hozzátette: a szövetség szándéka, hogy parlamenti, demokratikus módszerekkel akadályozza meg a magyarság szempontjából hátrányos területi-adminisztratív átszervezést. Ha tárgyalásokkal nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat, akkor - a helyszínrõl kapott információim szerint - azt sem tartom kizártnak, hogy az emberek utcára vonulnak - fogalmazott Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke hozzátette: 1968-ban is megtették, amikor Ceauºescu kénytelen-kelletlen engedett a székelyek kérésének, és így jött létre Hargita és Kovászna megye. Leszögezte: a békés tiltakozás eszköze része a demokratikus játékszabályoknak. A szövetség terveivel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, mivel nincs egyetértés a kérdésben, a szupermegyésítés ügyét minél hamarabb le akarják venni a politikai napirendrõl és fél éven, egy éven belül térnének vissza rá. A nagyobbik kormánypárt nyolc egységre tagolná Romániát, a Székelyföldet is magába foglaló Centrum megyében - Brassó, Szeben és Fehér megyéknek köszönhetõen - a magyar lakosság aránya 30 százalék alá csökkenne.
Modellértékû megbékélés?
A magyar jelleg tervezett felhígítása kisebb diplomáciai összeszólalkozást okozott Románia és Magyarország között is, bár hétvégi nyilatkozatával Teodor Baconschi román külügyminiszter megpróbálta enyhíteni a feszültséget.
Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román-magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékûvé vált - fogalmazott a román külügyminiszter. Hozzátette: meglepte a túlhaladottnak hitt nacionalista érzelmek túlfûtöttsége.
A külügyminiszter szerint a romániai magyarság által élvezett széles körû jogok szavatolják, hogy élõ maradjon ennek a közösségnek a kulturális és nyelvi önazonosságtudata. Megfogalmazása szerint a különbözõ etnikumok közötti összhang csodálatra méltó válóság, amit senkinek sincs joga megbontani provokatív megnyilatkozásokkal.
Szegény Székelyföld
A külügyminiszter megállapította: a másiktól való félelem és a közösségi bezártság szegénységet okoz. Baconschi szerint a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna Románia legzártabb és legszegényebb megyéi közé tartozik, ezért az európai és regionális nyitás, amelyet javasolnak, a jólét növekedéséhez vezet majd el mind Kovászna, mind Vaslui megyében.
Mint ismeretes, a román külügyminisztérium múlt csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minõsítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, amely szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás.
Ponta visszacsinálná
Ha, Isten õrizz, Traian Bãsescu államfõ megszünteti a megyéket, amikor mi hatalomra kerülünk, visszacsináljuk õket. Nincs más lehetõség - szögezte le Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök. Az ellenzéki politikus elmondta, hogy reményeik szerint július 17-én meg tudják tartani az összes megyében az általuk tervezett népszavazást az ország területi-adminisztratív átalakításáról, hogy mindenki számára világos legyen, mit akar a lakosság.
Borboly: nem etnikai, fejlesztéspolitikai kérdés
Az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók újraszervezésére vonatkozó tervét fejlesztéspolitikai, nem pedig etnikai szempontból kell vizsgálni - jelentette ki a hétvégén Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Hozzátette: Bukarestbõl senki nem kérdezte meg a helyieket, mik a gondjaik, elvárásaik. Ennek orvoslására felmérést végeznek a megye román ajkú lakói körében: hogyan vélekednek, mik a percepcióik, elõítéleteik, félelmeik a Székelyfölddel kapcsolatban.
Ennek kapcsán nyilvános vitát rendeznek július hónap folyamán, amelyre meghívják a térség román civil szervezeteit, egyházi képviselõit, valamint azokat a politikusokat, akik az elmúlt hetekben az ellen foglaltak állást, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkosson.
M. Á. Zs. ?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 20.
Nyílt levélben fordult az EMNT a történelmi egyházakhoz
Az EMNT Maros megyei elnöksége a Székelyhon.ro szerkesztõségébe eljuttatott alábbi közleményében arra kéri fel a történelmi egyházak képviselõit, hogy legyenek sürgetõ közvetítõi és moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen.
Nyílt levél történelmi egyházainkhoz
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete köszöni, hogy a politikai szereplõk felé megfogalmazott nyílt levelükben határozottan szólaltak fel a közös magyar polgármesterjelölt állításának érdekében, és hangsúlyozták a valós összefogás fontosságát.
A marosvásárhelyi együttmûködés, amely most már egyaránt politikai, egyházi és civil kezdeményezés, azzal a céllal jött létre, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a különbözõ politikai szereplõket és megteremtse annak a tényleges szövetségnek a kereteit, amely képes lesz olyan polgármesterjelöltet állítani a 2012. évi helyhatósági választásokra, aki minden marosvásárhelyi polgár bizalmára érdemes.
Figyelembe véve, hogy az egyik politikai fél bizonytalankodása miatt a tárgyalások már az együttmûködés iránti szándéknyilatkozat aláírásánál megfeneklettek, az EMNT Maros megyei szervezete felkéri a történelmi egyházakat, hogy a továbbiakban legyenek sürgetõ közvetítõi és kitartó moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a politikum jövõ évi választásokra vonatkozó együttmûködését és a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen. Az EMNT Maros megyei elnöksége
Kelt 2011. június 20-án, Marosvásárhelyen
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro2011. június 21.
Tõkés László a regionális újraszervezésrõl
Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint nyilvánvaló, hogy Basescu elnök vezényeli azt a politikai játszmát, amelyben összekapcsolják a területi újjászervezés kérdését a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdésével, és egy elõkampányt szerveznek a jövõ évi országos választási kampányok elõtt.
A másik eleme a vitának az, hogy az ország regionális újraszervezése kapcsán megpróbálják felosztani Székelyföldet, és beolvasztani, akárcsak a partiumi vagy a többi magyar részeket - véli a néppárti euroképviselõ. Ceausescu ahhoz képest nagyvonalú volt, mert mégiscsak meghagyta Hargita és Kovászna megyét két magyar többségû székely megyeként, és csak Marosszéket olvasztotta be Maros megyébe. Most a demokrácia örve alatt még kérlelhetetlenebbek és európai színekben akarják tovább folytatni azt az alattomos románosítási politikát, amit semmiképpen nem fogadhatunk el - jelentette ki Tõkés László.
A helyi önkormányzatok európai chartája vagy a regionális és kisebbségi nyelvek chartája mind azt írja elõ, hogy egyfelõl meg kell kérdezni az embereket az adott régiókban, hogy mi a véleményük, másfelõl, hogy mesterségesen nem szabad megváltoztatni egyetlen területnek sem az etnikai összetételét. Tehát a székelyekkel, a partiumiakkal együtt szilárdan ki kell állnunk, és az RMDSZ-nek semmilyen engedményt nem szabad tennie ebben a kérdésben, mert akkor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hiába áll ki, hogyha õk beadják a derekukat - figyelmeztetett.
A székelyföldi régió képviseletének a brüsszeli megalakulása alkalmával tüzet okádtak a román politikusok reánk, de hadd nyugtassuk meg õket, hogy mi nagyon szívesen támogatjuk azt, hogy a Móc-vidék vagy Dobrudzsa is alakítson képviseleti irodát Brüsszelben, sõt most már azon gondolkodunk, hogy ne csak a Székelyföld, hanem a Partium határon inneni területei is egy önálló képviseleti irodát alakítsanak Európa fõvárosában, a partiumi képviselet- és lobby irodát - mondta Tõkés László.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma2011. június 21.
A Babeº-Bolyai Tudományegyetem átszervezése
?nálló, a románnal megfelelõ, egyenlõ státusú és hatáskörû intézetekbe fog szervezõdni a magyar oktatás a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetemen. Az új oktatási törvény értelmében megszûnnek a korábbi tanszékek.
- Három évvel ezelõtt kezdtük el azt a tárgyalássorozatot a román féllel, aminek az volt a célja, hogy találjuk meg a Babeº-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának valamiféle intézményes keretét, Tehát az elmúlt idõszakban növekedett a magyar oktatás, meg a kutatásszervezés önállósága, de nem voltak meg azok a szervezeti keretek, döntéshozási intézetek, amiben ez mûködhetett volna - mondta el Magyari Tivadar rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetõje.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma2011. június 21.
Koalíciós patthelyzet (Akadályoztatott kisebbségi törvény)
Kudarcba fulladtak tegnap a kisebbségi törvényrõl lezajlott, szakértõi bizottság szintjén folytatott egyeztetések a demokrata-liberálisok és az RMDSZ között. Lapzártánkkor magasabb szinten egyeztettek a koalíció tagjai a vitás kérdésekrõl, egyelõre azonban nem tudni, mi lesz a jogszabály további sorsa, hiszen a bizottsági vita megrekedt, a nagyobbik kormánypárt pedig a jelek szerint nem hajlandó felelõsségvállalással elfogadni a tervezetet.
Az egyeztetések napja volt tegnap: reggel a koalíció ülésezett - a közigazgatási átszervezésrõl az ülés után nyilatkozók szerint nem esett szó -, és úgy döntöttek, a vitás kérdések tisztázását szakértõi csoportra bízzák. Mint ismeretes, a koalíciós tárgyalásokat maga az RMDSZ szorgalmazta, miután múlt héten a képviselõház emberi jogi bizottságában a törvény 78 cikkelye közül csak 18-at sikerült megvitatni, ráadásul a magyar közösség számára kedvezõtlen módosításokat is jóváhagytak. A szakértõi csoport megbeszélése azonban eredménytelenül zárult, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselõ lapunk érdeklõdésére elmondta: a lényeges kérdésekben nem sikerült közös nevezõre jutniuk, ezért azok ismét a koalíció asztalára kerültek. Mint Márton Árpád elmondta, a két leglényegesebb kérdésben továbbra is eltérõek az álláspontok. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz az elõíráshoz, mely szerint nem szabad megváltoztatni a kisebbségek által lakott közigazgatási egységek határait oly módon, hogy az megváltoztassa az etnikai arányokat, a demokrata-liberálisok azonban úgy gondolják, az államnak joga van a határok megváltoztatásához. A másik vitatott kérdés a kulturális autonómia jogkörével kapcsolatos, az RMDSZ szerint ez jól meghatározott döntési jogkör lenne, a DLP viszont ragaszkodik ahhoz, hogy csak a konzultáció legyen kötelezõ. Azt sem tudni egyelõre, mi lesz a törvény további útja, ugyanis egyre kevesebb a valószínûsége, hogy a nyári parlamenti ülésszak végéig el lehessen azt fogadni. Az RMDSZ korábban jelezte, kérni fogja a felelõsségvállalást, a demokraták azonban nem hajlanak erre. Képviselõi - Elena Udrea, Sorin Frunzãverde, Sever Voinescu - tegnap is azt fejtegették, felelõsségvállalás nélkül is el lehet fogadni a tervezetet.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 21.
Régiósításról Cotroceni-ben
Sok szempontból döntõ tárgyalások zajlanak ma délben a Cotroceni-palotában: az államfõ meghívására az ellenzéki és a koalíciós pártok az alkotmánymódosításról és a régiósításról egyeztetnek. Idõközben folytatódott a régiósítási háború: Borboly Csaba levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, a romániai hírtelevíziók pedig Dan Manolãchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentéseit rágták, amelyben a politikus kijelentette, nem hiszi, hogy az RMDSZ Koszovót szeretne Székelyföldön.
A koalíció a tét
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselõi egyaránt cáfolták, hogy a koalíció tegnapi ülésén szó esett volna a régiósításról. Sorin Frunzãverde, a nagyobbik kormánypárt elsõ alelnöke szerint a mai Cotroceni-palotai egyeztetések után beszélnek majd a közigazgatási átszervezésrõl a koalícióban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában azt ecsetelte: az ország közigazgatási átszervezése nyolc mamutmegyébe hatalmas költségekkel járna, és a következménye az lenne, hogy Románia nem tudná tartani az államháztartási hiánycélt. Szerinte az átszervezést a fejlesztési régiók átrajzolásával kellene kezdeni. Hangsúlyozta: az RMDSZ nyugodtan, alaposan, részletesen szeretné megközelíteni a kérdést, szerinte ilyen horderejû reformot nem lehet egyik napról a másikra, hatástanulmányok nélkül megvalósítani. Leszögezte: a mamutmegyés változatot az RMDSZ nem fogadja el. A koalícióról van szó, és meggyõzõdésem, hogy mindenki stabilitást akar, senkinek nem érdeke, hogy politikai instabilitás alakuljon ki. Mi nem akarjuk ezt, és nem rajtunk áll majd - fûzte hozzá.
Levélben a biztoshoz
Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke levélben fordult az EU regionális fejlesztési biztosához, tizenegy kérdést fogalmazva meg. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a régiósítást kezdeményezõk az uniós alapok hatékonyabb lehívására hivatkoznak. Johannes Hahntól ezért többek között azt kérdi, mekkora területû és lakosságú fejlesztési régiók szolgálnák leginkább a térség felzárkóztatását, igaz-e, hogy az EU ajánlásai szerint hasonló népességû és gazdasági fejlettségû régiókat kell kialakítani, az uniós alapok felhasználása szerint hatékonyabbak-e a mesterségesen létrehozott régiók, mint azok, amelyek szoros történelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatban álló egységeket foglalnak magukban. Azt is megkérdi, hogy az eddigi tapasztalat szerint miként alakulnak a régión belüli fejlettségi különbségek, ha egy fejletlenebb és fejlettebb térséget ugyanabba a közigazgatási egységbe vonnak össze.
Koszovó helyett
A régiósítás témájában nyilatkozott tegnap Dan Manolãchescu, a Demokrata Liberális Párt (DLP) Kovászna megyei szervezetének elnöke is. Kelemen Hunornak az utcai tüntetésekkel kapcsolatos nyilatkozatára utalva úgy vélte, az RMDSZ elnöke az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába esett. Szerinte az RMDSZ és Kelemen Hunor egy nyugodt és fejlõdõ térségért harcol. Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendõ Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétõl, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más, nyugodtabb tájaira - fejtette ki. Miután nyilatkozatát felkapták a hírtelevíziók, Manolãchescu közölte: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy bizonyos politikai témákat Bukarestbõl passzolnak át Kovászna megyébe. Hangsúlyozta: nem szeretné, ha a megyében és a városban a politika az utcára költözne. Ugyancsak tegnap Mircea Geoanã szociáldemokrata szenátusi elnök javaslatára a felsõház vezetése úgy döntött, bizottságot hoznak létre a régiósítás ügyében.
Mit akar a külügyminiszter?
A magyarországi hivatalosságoknak visszafogottságot, józanságot, jó regionális érzéket és jó szomszédságot kell kinyilvánítaniuk, hogy ne rontsuk el, amit építettünk - nyilatkozta tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter. Utalva arra, hogy Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes kijelentései után - miszerint a területi átszervezésrõl szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené - a bukaresti magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, elmondta: a gesztus jelent egyfajta feszültséget. Hangsúlyozta: nem akar érzelmi reakciókat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 21.
Egy irodalomtörténész mûhelyében
Mély meggyõzõdésem, hogy egy magyar irodalom volt és maradt, mint ahogy egy magyar nemzet van - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész tegnap délután a Magyar irodalom Erdélyben címû munkájának legújabb, 1968-1989 közötti idõszakát bemutató, ötödik kötetének sepsiszentgyörgyi bemutatóján, melyen részt vett Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is.
A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott találkozón Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó fõszerkesztõje úgy vélekedett, a szóban forgó többkötetes munka Pomogáts fõ mûve, a szerzõ jelenléte a magyar köz- és irodalmi életben folytonos, és ennek súlya van. Pomogáts Béla elmondta, 1969 óta folyamatosan foglalkozik erdélyi írókkal, mûveikkel, a mostani a százegyedik saját könyve, mintegy harmincban errõl a témáról írt. Erdély veszélyeztetett területe a magyar kultúrának, ám ennek ellenére Erdélyben sokkal komolyabban veszik a magyar kultúra ügyét, mint Magyarországon - vélekedett. Szólt továbbá a két Forrás-nemzedékrõl, az irodalomtörténész csoportosítási kényszerérõl, noha Nagy László és Kányádi Sándor azért a mélyben rokonok. S bár létezik tájnyelv, székely mentalitás és irodalmi hagyomány, székely nyelv nincs, csak magyar nyelv - tette hozzá Pomogáts Béla.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 21.
Megszûnik az Ady Endre Sajtókollégium
Igen elégedettek voltak a látottakkal (a csernátoni Haszmann Pál Múzeum gyûjteményével) és a hallottakkal (ifj. Haszmann Pál tárlatvezetésével) az egész Erdély területérõl összesereglett, valamint az anyaország határain túlról itt vendégeskedõ magyar újságírók.
Az elmúlt hét végén a közeli Tatrangon tartotta közgyûlését a Magyar ?jságírók Romániai Egyesülete (M?RE), s egyúttal soros ülését a Külhoni Magyar ?jságíró-egyesületek Konvenciója. A M?RE úgy döntött, bezárja az általa Nagyváradon mûködtetett Ady Endre Sajtókollégiumot. A tizenhét éve alapított tanintézmény hiánypótló volt, padjaiból számos neves újságíró került ki, de mára annyira bõvült az egyetemkínálat, hogy nem indokolt a külön sajtókollégium fenntartása. A résztvevõk megemlékeztek a száztíz éve született Kacsó Sándorról, akinek munkásságát Ambrus Attila, a Brassói Lapok fõszerkesztõje méltatta, s Csernáton mellett meglátogatták Gábor Áron eresztevényi sírját, a prázsmári templomvárat és a Szent Anna-tavat. (Szekeres)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 21.
Darabnyi Magyarország...
Két-három hete aggódva kaptuk fel fejünket a hírre: lakat kerül a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja sepsiszentgyörgyi irodájának ajtajára. Nem véglegesen, csak mintegy fél évnyire. Az ok Magyarország nem épp rózsás államháztartási állapota lett volna, hiszen néhány hónapnyi fizetés, lakbér is spórlás. De aztán megnyugtatott a mandátumát e hónap végén kitöltõ intézetvezetõ, Hadnagy Miklós: legújabb információi szerint nem szakad meg az intézet mûködése, legfennebb egy hónapnyi kényszerszünet áll be tevékenységében. Utódjáról korai még beszélni - az elmúlt öt-hét évet azonban nem árt felidézni. Mert onnan nézvést sikertörténet az iroda tevékenysége, amennyiben a Székelyföld számos kiemelkedõ kulturális rendezvényt fogadhatott az intézet mûködésének köszönhetõen, de hogy ide elérhessen, rögös utat kellett bejárnia.
A zászló maradt
Magyarországi kulturális intézet Székelyföldre telepítésének ötlete nem Budapesten fogalmazódott meg, és ugyanvalóst sok tárgyalást, lobbizást igényelt, míg 2004 õszén bekövetkezett a hivatalos megnyitó - hogy majd két évre lakat kerüljön a Bod Péter Megyei Könyvtár épületében helyet kapó iroda ajtajára. A hivatalos megnyitó idõpontjában ugyanis még nem volt Magyarország és Románia által ratifikált egyezmény, amely alapján mûködhetett volna az intézet, rá másfél évre, 2006 májusában bólintott rá a román parlament a kétoldalú egyezményre. Az év áprilisában már megérkezett Sepsiszentgyörgyre a kétfõs intézet Hadnagy Miklós az Illyés Közalapítványt, felesége, Portik Piroska a kulturális tárcát váltotta fel e küldetésre. Fél év elõkészítés után végül 2006. november 29-én elkezdhette mûködését a központ - bár ezt megelõzõen is volt még egy mélypont, a második Gyurcsány-kormány alakításakor olyan emberek kerültek pozícióba, akik nem igazán tudták, hová tenni ezt az intézményt. Terényi János akkori bukaresti magyar nagykövet magyarázta el a nemzetközi államtitkárnak, Bogyay Katalinnak, miért lényeges egy Erdélyben mûködõ magyar kulturális intézet, amelynek szimbolikáját aztán az államtitkár az irodaavatáson értette meg igazán, ahol Markó Béla arról beszélt, az erkélyen van egy darab Magyarország, és ez az ország nekünk, erdélyi magyaroknak mennyire fontos. Az akkor kitûzött piros-fehér-zöld lobogó persze téma lett a romániai nacionalista közbeszédben, aztán ez is lecsengett, a zászló maradt (azóta a Gábor Áron utca sokak, fõként idõsebbek kedvelt sétálóhelyévé vált), az iroda megkezdhette mûködését.
Közel négyszáz rendezvény
?rdemes számokban is felidézni ez utóbbi öt évet: 390 program Erdély harmincegy településén, 117 helyszínen. Túlnyomóan a Székelyföldön, de juttattak a szórványba is kisebb jellegû rendezvényeket, többnyire kiállítást. A nagyobb lélegzetûeket pedig értelemszerûen Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen - és persze Sepsiszentgyörgyön szervezték. Ami a programok szórását illeti: képzõmûvészeti és zenei rendezvény a legtöbb, mindkettõbõl 110-120, irodalmi 50-60, közmûvelõdési nagyjából ugyanannyi - a mûfaji megosztás, nyilván, tükrözi a programszervezõk érdeklõdési körét, de partnereikét is. Hadnagy Miklósék ugyanis az iroda mûködésének elsõ pillanatától a helyi mûvelõdési intézményekkel kialakított kapcsolatukat az egyenrangúságra alapozták, azaz ha felmerült egy ötlet, hogy kit, milyen rendezvényt hívjanak meg, arról kikérték a helyiek véleményét is - no meg anyagi támogatásukat. Így érhették el, hogy minden esztendõben költségvetésükhöz még kétszer annyit hozzá tudtak tenni, ami természetesen a rendezvények számát is jócskán megemelte. Mert azt is tudni kell, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja számára a bõségszaru szádát Budapesten mindig is szûkösen nyitogatták. A világszerte Magyarország által mûködtetett tizenkilenc kulturális intézetbõl öt Collegium Hungaricum, ezek mindig is kiemelt helyet foglaltak el a rangsorban, a Balassi Intézet - a kulturális intézetek felügyeleti szerve - ezekre figyel elsõként, másodsorban a nagyobb európai országokban mûködõ központokra, a harmadik kategóriába tartozik a sepsiszentgyörgyi iroda, olyan intézetek társaságában, mint amelyek Tallinban, Helsinkiben, Delhiben találhatóak. Egyértelmû tehát: rivalizálni nem is tudott volna e nagytestvérekkel a szentgyörgyi iroda - de nem is akart. Már az elején, néhány hónap után rájöttek munkatársai: nem Budapestnek, a Balassi Intézetnek kell megfelelniük, hanem a helyi közönségnek. ?s, nyilván, a helyi mûvelõdési intézmények szintúgy felismerték az iroda létében rejlõ lehetõségeket, ez a magyarázata annak, hogy jól mûködõ, nem csupán szervezési nehézségeket megosztó, de anyagi terheket is átvállaló partneri kapcsolatok alakultak ki. Mindezekért, vagy mindenek ellenére az intézetek 2009-es évértékelésekor a Balassi fõigazgatója a szentgyörgyi iroda nevét legaláb annyiszor említette, mint a nagy intézetekét - ekkortól mondható, hogy kivívta létjogosultságát.
Egy korszak vége
?pp ezért hatott oly lesújtóan a hír, hogy anyagi meggondolásból jegelnék az iroda mûködését. Hadnagy Miklós azonban megkeresésünkre elmondta, legfrissebb értesülése szerint csupán adminisztratív akadálya van a folytonosságnak, utódja, Lakatos Mihály kettõs - román és magyar - állampolgár, diplomáciai feladatkört csak akkor vállalhat, ha a románról lemond. Hogy mi lesz a jövõje a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának? Hadnagy Miklós szerint mindig is politikai döntés kérdése, hogy határon túli területen is mûködjék ilyen iroda, még ha nem is illeszkedik a klasszikus intézeti struktúrába. Bár - teszi hozzá - soha nem fog a klasszikus intézeti hálózaton belül kiemelkedõ szerepet betölteni. De nem is ez a feladata. Idén, a második negyedévre, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet költségvetését rendkívül szûkösre szabták. Jószerint csupán egyetlen kiadvány megjelentetésére futotta belõle. Ez az Egy darab Magyarország Erdély szívében címet kapta, nyolcvan oldalon bõséges képillusztrációval a kulturális központ öt évét mutatja be. A könyv Hadnagy Miklós hattyúdala egyféle köszönet is annak az Erdély-szerte mintegy száz partnernek, kikkel/melyekkel az elmúlt öt év során együtt dolgoztak. ?s ezzel le is zárult a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja létének elsõ korszaka.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 21.
Baseball-ütõvel verték meg a rektort
Román huligánok egy csoportja baseball-ütõvel megverte Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát - adta hírül hétfõn internetes honlapján a Keresztalja címû katolikus hetilap. A Kolozsváron szerkesztett lap honlapján azt írja, hogy az eset szombat este történt. A konfliktus abból adódott, hogy a rektor le szerette volna fényképezni a három román fiatalt, amint éppen kõvel dobálták be az épület ablakait. Az ittas állapotban levõ fiatalok ekkor nekiestek a rektornak, szidalmazni kezdték magyarsága miatt, és a náluk levõ baseball-ütõvel két csapást mértek rá, egyet a hátára, egyet pedig a fejére. Információk szerint Oláh Zoltán elvesztette eszméletét, sebeit a sürgõsségi részlegen varrták össze. A rektor feljelentést tett a rendõrségen, a három támadóból kettõt elfogtak, õk szabadlábon védekezhetnek. Tettükért három hónaptól 20 évig terjedõ szabadságvesztés róható ki.
keresztalja.ro
Népújság (Marosvásárhely)2011. június 21.
Izgalmas történelem
Olyan ez, mint amikor egy ló köré akar valaki istállót építeni. Minden kalandor tervei között szerepel egy birodalom. Ezt a szót szabadnak született ember nem tudja elfogadni. Nagyszabású feltevés. Soha nem akartunk birodalmat, az egész csak megtörtént. (Martha Bibescu) * A feledés jótékony homályába merült tehát a királynõ párizsi követsége - mert követség volt a szó legszorosabb értelmében. A forrásokból egy rendkívül izgalmas, több szálon bonyolódó és bódítóan színes történet bontakozik ki, amelyet bûn lenne nem megosztanom a Trianon-téma iránt érdeklõdõkkel. (Koszta István) * Olvassák figyelemmel! Megéri. Hiszen fõszereplõje, Mária királynõ, elsõ monográfusa, Mabel Daggett (tudtán kívül Eminescu Esticsillagára hajazó) szavaival: Olyan tünemény volt, aki felkavarta és varázslatos géniuszával ámulatba ejtette a világot. (Borsi-Kálmán Béla)
Koszta István Nem (csak) Erdély volt a tét - kései tudósítás a párizsi konferenciáról címû könyvét Marosvásárhelyen a Súrlott Grádics irodalmi körben mutatták be 2010. október 13-án, a Bernády Házban, másnap pedig Kolozsvárott, a Phoenix könyvboltban - felkért méltatója dr. Pál-Antal Sándor akadémikus, ny. fõlevéltáros, egyetemi tanár volt. Abban a könyvében Koszta István Alexandru Vaida-Voevod erdélyi származású román politikus párizsi konferenciáról írt leveleit, feljegyzéseit, visszaemlékezéseit adja közre. A bemutatón jelezte: lesz folytatás. ?s íme, egy év sem telt bele, itt van a második rész is: Mária román királynõ párizsi követsége, 1919. Ezúttal Kolozsvárt mutatták be elõbb, június 15-én, a Minerva Mûvelõdési Egyesület Napoca/Jókai utca 16. szám alatti székhelyén, másnap pedig Marosvásárhelyen, ismét csak a Bernády Házban, harmadikként pedig június 23-án Csíkszereda közönsége ismerheti meg. Ma nem egyszerû, vagy talán inkább nehéz megítélni Mária román királynõ 1919. március-áprilisi párizsi és londoni útjának diplomáciai és politikai összefüggéseit. Magánúton járt, tehát cselekvõen nem befolyásolhatta a békecsinálók döntéseit. Bízott viszont abban, hogy párizsi jelenléte a konferenciának abban a szakaszában, amikor még forró volt a levegõ, befolyásolta a ráfigyelés, a vitavezetés módját, és országa általános megítélését áll a fülszövegben. Az új könyvet a jeles budapesti történész, egyetemi tanár, Borsi-Kálmán Béla mutatta be, és a dedikálás sem maradt el. Mária királyné valójában királynõ volt, hiszen a palotában és azon kívül is õ hordta a. koronát. A könyv a királynõként fogadott és tisztelt királyné párizsi követjárásáról szól, pontos címe: Nem (csak) Erdély volt a tét címû könyvének második kötetét - Mária román királynõ párizsi követsége - 1919, Kárpátia Stúdió, Budapest, 2011, és a bevezetõ esszé szerzõje éppen a könyvet méltató Borsi-Kálmán Béla. Már az Alexandru Vaida-Voevod addig ismeretlen jelentéseit és levelezéseit tartalmazó könyvben is foglalkozik Mária román királynõ párizsi látogatásával, a téma annyira érdekes és izgalmas, hogy nem hagyta nyugodni. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a két kötet voltaképpeni kutatásainak csupán mellékterméke ugyanis a szerzõ illetékessége az 1869-tõl 1918-ig terjedõ idõszakra, a magyar honvéd lovasság hadtörténetére vonatkozik. Ennek ellenére képtelen volt figyelmen kívül hagyni a párizsi békekonferenciát, hiszen ez az esemény minduntalan elõkerült a vizsgálódásai során. Mozaikokból áll össze a kép, amely pótolhatja az eddigi munkák homályosságát is. Mária - románul egyértelmûbb: Regina Maria - a brit Viktória királyné, valamint az orosz II. Sándor cár unokája volt, Nagy-Románia megálmodója, aki a nagy múltú család leszármazottjaként hatalmas nemzetközi diplomáciai szereppel bírt, és sokak által csodált bölcsességgel rendelkezett. A szerzõ elolvasott minden hozzáférhetõ dokumentumot, a királynõ írásait, leveleit, életrajzát és naplójegyzeteit, a róla szóló, vele kapcsolatos forrásanyagokat. Mária királynõ angolként cselekedett, magában hordozta az angol királyi ház tagjait jellemzõ céltudatosságot, és teljes mértékben közbenjárt országáért. Csak egy életünk van, de amikor az megadatott nekünk, a királynak és nekem, egy nemes cél töltötte ki: hogy munkánkkal váltsuk valóra népünk nagy álmát, Nagy-Romániát. Tudatában volt, és büszke rá, hogy Nagy- Romániát õ rajzolta be a világ térképére.
(bölöni)
Népújság (Marosvásárhely)2011. június 21.
Nyilatkozatzárlat a MOGYE- n
Tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa a magyar tagok (tanárok és a diákszervezet képviselõi) nélkül ült újra össze. Ennek ellenére, amint dr. Brânzaniuc Klara helyettes rektor elmondta, döntöttek arról, hogy az egyetemen minden marad úgy, ahogy eddig volt, ami értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy nem alakulhat meg az önálló magyar tagozat. Azt, hogy hányan szavaztak, hogy megvolt-e a kétharmados többség, hogy az új közoktatási törvény elõírásai ellenére miért vetették el a magyar tagozat önállósulási törekvéseit, és ezek után hogyan képzelik el a további együttmûködést, már nem volt aki megmondja, mert az egyetem vezetõi nem vették fel, majd a nyilatkozatra vonatkozó ígéret ellenére kikapcsolták a telefonjukat. Holott, akinek volt bátorsága egy érvényben levõ törvény elõírásai ellen szavazni, annak kellene legyen bátorsága, hogy vállalja a döntését.
Mint korábban beszámoltunk, a kari tanácsok sorra elvetették az önálló magyar fõtanszékek, intézetek (departament) létrehozását. Mondják, hogy a fogászaton, miután szerdán beleegyeztek, pénteken újra összehívták a kari tanácsot, és a román többség ott is a fõtanszék létrehozása ellen szavazott. A történtek után az a 13 tanár és diák, akik az egyetem fõ döntéshozó testületének a magyar tagságát alkotják, úgy döntött, hogy jelenlétükkel nem statuálnak egy törvénysértést. Mert hiába hivatkozik a rektor arra, hogy az oktatási törvény csak megengedi a magyar tagozat létrehozását, valójában a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a magyar tagozatot alkotó fõtanszékek megalakulnak (se constituie). A másik kérdés, amit a történtek felvetnek, hogy miképpen lehetett szavazatképes a 38 tagú szenátus 25 román nemzetiségû tagja, még akkor is, ha történetesen mindenki jelen volt a tegnapi szenátusi ülésen. Ha a 38-ból kivonunk 13-at, az mindenképpen csak 25, a kétharmados többséghez pedig 26 szavazat kellene. Ez lenne az a buzgó törvénytisztelet, amit a 65 évet betöltött professzorok nyugdíjazásakor alkalmaztak? Ha valóban sor került a szavazásra, ebbõl a helyzetbõl egyetemi tanárhoz, orvoshoz méltóan továbblépni kényes dolog. Elgondolkoztató továbbá, hogy a sokat emlegetett multikulturalitás egyesek értelmezésében mit is jelent, ha nem akadt a román szenátustagok között egy sem, aki kiállt volna a magyar kollégák mellett.
Ha a nyilatkozatzárlatot feloldják, remélhetõleg alkalmunk lesz a pontosabb tájékoztatásra is.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)2011. június 21.
Budapest megdöbbenéssel értesült a gyulafehérvári magyarellenes atrocitásokról
A Magyar Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült arról, hogy Gyulafehérváron magyarellenes atrocitások történtek. A tárca hétfõi, az MTI-hez eljuttatott közleményében reményét fejezte ki, hogy elszigetelt esetrõl van szó.
minisztérium úgy tájékoztatott, hogy a városban megrongáltak több, a katolikus egyház intézményeinek helyt adó épületet, és barbár módon megverték a teológiai intézet rektorát, valamint egy másik magyar nemzetiségû embert.
Annak ellenére, hogy az érintett intézményekben anyagi kár okozása már korábban is elõfordult, személyek elleni támadásokra eddig még nem volt példa - olvasható a külügyi közleményben.
A tárca kifejezi reményét, hogy nem egy összehangolt magyarellenes hangulatkeltésnek vagyunk tanúi, mely élesen szemben állna a mindkét nemzet számára szimbolikus jelentõséggel bíró város szellemiségével.
A külügyminisztérium szerint az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttmûködésnek is, és olyan idõszakot idéz fel, melyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt. A tárca üdvözölte, hogy a román rendõrségnek sikerült azonosítania az elkövetõket, és reméli, az esetet mihamarabb kivizsgálják és a tetteseket felelõsségre vonják.
A Keresztalja címû katolikus hetilap hétfõn arról számolt be honlapján, hogy román huligánok egy csoportja baseballütõvel megverte Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát. Az eset szombat este történt. A konfliktus abból adódott, hogy a rektor le szerette volna fényképezni a három román fiatalt, amint éppen kõvel dobálták be az épület ablakait.
Az ittas állapotban levõ fiatalok nekiestek a rektornak, szidalmazni kezdték magyarsága miatt, és a náluk levõ baseballütõvel két csapást mértek rá, egyet a hátára, egyet pedig a fejére. Információk szerint Oláh Zoltán elvesztette eszméletét, sebeit a sürgõsségi részlegen varrták össze.
A rektor feljelentést tett a rendõrségen, a három támadóból kettõt elfogtak, õk szabadlábon védekezhetnek. Tettükért három hónaptól 20 évig terjedõ szabadságvesztés róható ki. A katolikus lap szerunt Gyulafehérváron nem ritkák a magyarok elleni atrocitások, megfélemlítési kísérletek.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 21.
Késik az iskolák kétnyelvûsítése Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen szinte egyik érdekelt fél sem tûnik túlságosan derûlátónak azok után, hogy jelentõs késéssel, de az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elmarasztalta a kétnyelvûséget szabályozó hazai és nemzetközi rendelkezéseket, és ezáltal a magyar diákokat semmibe vevõ iskolaigazgatókat.
Mind a magyar gyerekek szülei, mind az ügyet kirobbantó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mind Maros megye magyar fõtanfelügyelõ-helyettese úgy érzi, hogy a CNCD amúgy teljesen egyértelmû válasza nem elegendõ az iskolai diszkrimináció felszámolásához.
Mint ismeretes, a diszkriminációellenes testület tagjai azért látogattak meg négy marosvásárhelyi általános iskolát, mert a magyar szülõk és az emberjogi szervezet a kétnyelvûség hiányát kifogásolta. A CNCD mind a négy tanintézet - a 2-es számú iskola, a Liviu Rebreanu, a Dacia és az Európa általános iskola - vezetõségét elmarasztalta, és kétnyelvû feliratok felszerelésére szólította fel. Közben az RMDSZ kezdeményezésére helyi tanácsi határozat is született, amiben a városatyák lényegében a 2001/215-ös törvénybe foglaltakat erõsítették meg.
Bojkottra készülnek
Eddig semmiféle elõrelépés nem történt, sõt a tanév végén a kétnyelvû oklevelekért is meg kellett küzdeniük a szülõknek - mondta el lapunknak Horváth Kovács Ádám, a CEMO elnöke, aki gyermekeit éppen az egyik inkriminált iskolákba járatja. Amennyiben a nyári szünidõ alatt sem sikerül törvényes mederbe terelni a dolgokat, a magyar szülõk eldöntötték: gyermekeik bojkottálni fogják az új tanévet. Ha nem jelennek meg a magyar feliratok, egyszerûen nem fogjuk engedni gyermekeinket iskolába. Ez nem egy-két szülõ partizánakciója lesz, felhívást intézünk a város valamennyi magyar szülõjéhez - hangsúlyozta Horváth Kovács Ádám. A CEMO-elnök ugyan elégedett a diszkriminációellenes testület döntésével, azonban pesszimista a tanfelügyelõség, az iskolaigazgatók és az önkormányzat hozzáállását illetõen.
Illés Ildikó fõtanfelügyelõ-helyettes szerint nem feltétlenül csak a román igazgatókban kell keresni a hibát. A magyar aligazgatók is sokkal többet tehetnének. Pozitívumként a Dózsa György utcai 2-es iskola fiatal aligazgatóját említhetem, aki addig ragasztgatta a magyar feliratokat, amíg a román gyerekek megunták letépni azokat - fejtette ki Illés Ildikó. Szerinte a magyar pedagógustársadalomnak éppen ezért érdeke megtalálni azokat a felelõsséget vállaló személyeket, akik az augusztusi igazgatói és aligazgatói versenyvizsgák után nemcsak statisztaként állnak egy-egy vegyes tannyelvû iskola élén, hanem megküzdenek a magyar gyerekek jogaiért is.
Késik a kétnyelvû táblák kihelyezése
Annak ellenére, hogy a tíz évvel ezelõtt életbe lépett közigazgatási törvény leszögezi, hogy a homlokzati névtáblákról az önkormányzatnak kell gondoskodnia, Marosvásárhelyen ezen a téren sem történt elõrelépés. A helyi tanács jogi szempontból teljesen fölöslegesen az elején ugyan megszavazta a kétnyelvû feliratok kifüggesztését, Dorin Florea polgármester azonban nem érzi elérkezettnek a pillanatot a törvény és a tanácsi határozat végrehajtásához. Többször is tárgyaltam a polgármesterrel, õ meg is ígérte, hogy intézkedik, de ennél többre nem jutottunk - számolt be a Krónikának Csegzi Sándor. A tanintézetekért felelõs alpolgármester úgy érzi, a kisebbségi jogok biztosítása Vásárhelyen még mindig kedveskedésnek számít, és nem kötelességnek. Csegzi szerint az iskolák formai kétnyelvûsítése egyenértékû lenne a megbékélés kinyilvánításával, ez azonban a felettesét, Dorin Floreát támogató nacionalista körök számára elfogadhatatlan.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2011. június 21.
Bizonytalan a nagyváradi sajtókollégium jövõje
Eltérõen nyilatkozik a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium további mûködtetésének szükségességérõl a Magyar ?jságírók Romániai Egyesülete (M?RE) és az oktatási intézet vezetõje.
Míg a M?RE legutóbbi, hétvégi közgyûlésén elhangzott, nincs többé szükség a sajtókollégium mûködtetésére, mivel az újságírói pálya iránt érdeklõdõk mára inkább egyetemekre jelentkeznek, Szûcs László igazgató szerint õsszel még biztosan szerveznek felvételit. Karácsonyi Zsigmond, a M?RE elnöke a Krónikának elmondta, abban a formában, ahogy eddig mûködött, a váradi sajtókollégium túlhaladottá vált, ezért nem érdemes újabb évfolyamot indítani az új tanévben. Mint mondta: az utóbbi években egyre több újságírói vagy médiával kapcsolatos egyetemi szintû képzés indult az országban, és a szakmában egyre nagyobb követelmény a felsõfokú végzettség. Az elnök azt is hozzátette, a sajtókollégium indulásakor, a kilencvenes években még hasznos intézmény volt, hiszen sok olyan, már akkor újságíróként dolgozó, más szakon végzett kolléga tanult ott, aki mai napig a szakmában dolgozik.
Most azonban inkább az újságíró szakos egyetemi hallgatók számára gyakorlati útmutatással szolgáló mentori rendszer kialakítását tervezi a M?RE, az elnök elképzelései szerint pedig ezek a továbbképzések szintén az egyetemi városokban mûködnének. Szûcs László igazgató szerint az iskolát mindenképpen tovább kell mûködtetni, immár saját forrásból, illetve pályázatok révén. Az újságíró a Krónikának elmagyarázta: akár jobb pályázati lehetõségek mellett is mûködhetne tovább a sajtókollégium, ha a M?RE leveszi a kezét róla. Eddig ugyanis Marosvásárhelyen volt bejegyezve az intézmény, így például a Bihar Megyei Tanács kiírásaira nem is pályázhatott. Szûcs László úgy véli, a felsorolt szakmai okok mellett anyagi megfontolásból zárná be a kollégiumot a M?RE, az utóbbi évben ugyanis a magyarországi pályázati forrásokból már nem kapott pénzt az iskola. Az egyesülettel ápolt szakmai kapcsolatot mindazonáltal nem szeretné megszakítani az igazgató: mint mondta, számít arra, hogy a szövetség képviselteti magát a záróvizsga-bizottságokban. Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2011. június 21.
Ha az RMDSZ Koszovót akar, szóljon, s vagy fegyvert fogunk, vagy elmegyünk
Dan Manolãchescu, a PDL Kovászna megyei elnöke úgy véli, ha az RMDSZ vezetõi eljövendõ Koszovót akarnak, mondják meg elsõ perctõl, hogy ez a céljuk és akkor mindannyian tudjuk,, mit kell tennünk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk, más nyugodtabb térségbe.
Dan Manolãchescu hétfõn Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatával kapcsolatosan mondta el, aki nem zárja ki annak lehetõségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon és hogy ez alkalommal az RMDSZ és különösképpen elnöke, Kelemen Hunor az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába estek.
Kár, mert nem hiszem, hogy Kelemen elnök úr egy elkülönített, lebombázott, véres Székelyföldet akarna, úgy gondolom, egy nyugodt, csendes és minden szempontból virágzó Székelyföldet akar mondta a PDL helyi vezetõje.
Manolãchescu kiemelte, ha az RMDSZ vezetõi egy eljövendõ Koszovót akarnak, akkor mondják meg nagyon tisztán az elsõ perctõl, hogy ez a céljuk.
?n úgy gondolom az RMDSZ és Kelemen Hunor mégis inkább egy nyugodt és fejlõdõ térségért harcolnak. Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendõ Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétõl, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más nyugodtabb tájaira - mondta.
A PDL Kovászna megyei elnöke szerint a magyarok és románok közös céljának kellene lennie egy olyan térség, régió, ország kiépítése, amelyben mindannyian jól és otthon érzik magukat.
Nem szeretném, hogy az legyen az érzésem, elveszítettem valamit, mint ahogy a magyarok sem szeretnék, ha ez lenne az érzésük - mondta Manolãchescu.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem zárja ki annak lehetõségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon, és békésen tiltakozzon a területi-közigazgatási átszervezés ellen, szerinte a tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze.
Kelemen Hunor vasárnap elmondta: az RMDSZ szándéka, hogy leállítsa a Demokrata Liberális Párt (PDL) által kezdeményezett átszervezést, és ehhez minden parlamenti, demokratikus, kormányzati vagy parlamenti eszközt felhasznál.
Az a szándékunk, hogy leállítsuk ezt a kezdeményezést, ezt a közigazgatási reformot, és minden parlamenti, demokratikus eszközt, a párbeszédet, a kormányzati, parlamenti eszközöket is felhasználjuk, hogy ez ne történhessen meg. Amennyiben mégis erõltetnék a közigazgatási reformot, érzésem és információim szerint - márpedig politikai vezetõként tudnom kell, mit mondanak az emberek - nem zárható ki annak lehetõsége, hogy utcára vonulnak az emberek, amint tették azt 1968-ban, amikor Ceauºescu próbálkozott egy közigazgatási reformmal, és végül létrejött a két megye. Az utcára vonulás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze, amelyet világszert alkalmaznak: ha valaki tiltakozni akar, utcára vonul, elmondja, mit gondol, mit szeretne - fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ elnöke szerint ez a Kovászna és Hargita megyei közhangulat, politikai vezetõként õ nem tekinthet el ettõl.
Demokratikus eszközökrõl beszélünk. A békés tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze. Az a szándékunk, hogy az átszervezési témát mielõbb vegyük le napirendrõl, ha nincs konszenzus a koalícióban, és inkább hagyjuk az egészet, majd visszatérünk rá egy év múlva, fél év múlva - magyarázta Kelemen.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 21.
Az RMDSZ kéri Bãsescutól, álljon el a közigazgatási reformtervétõl
Kedden az RMDSZ kérni fogja Traian Bãsescu államelnöktõl, hogy egy kompromisszumos megoldás kialakulásáig függessze fel a közigazgatási átszervezésrõl folytatott párbeszédet.
A témának akkor kell újból napirendre kerülnie, amikor adódnak egy politikai pártok közötti egyezség létrejöttének feltételei - állítják kormányzati források.
Kelemen Hunor egy tévéadásban elmondta, egyelõre zárójelbe kellene tenni a témát, hiszen Románia politikai stabilitása prioritást élvez.
Traian Bãsescu államfõ június 21-re, keddre egyeztetésre hívta a politikai pártokat és csoportokat. A javasolt témák között szerepel a közigazgatási reform és az alkotmánymódosítás.
Az ellenzéket 14, a kormányt támogató pártokat 16 órára várja az államfõ.
(Realitatea)
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 21.
Magyar Szabadságért-díjat kapott Markó Béla
Nem lehet egy ország szabad, ha a nemzet egésze nem szabad, különösen, ha az ország és a nemzet, az állam és nemzet nem esik egybe. Akkor lesz szabad a magyar nemzet, ha minden részében szabadon élheti meg a magyarságát Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján is - jelentette ki a Magyar Szabadságért-díj idei kitüntetettje, Markó Béla költõ, író, politikus vasárnap Gödöllõn.
Az RMDSZ volt elnökének, miniszterelnök-helyettesnek a magyar szabadság napja alkalmából Gémesi György, Gödöllõ polgármestere, a díjat gondozó alapítvány elnöke adta át a kisplasztikát és az oklevelet. A rendezvényen - amelyen jelen volt Antall József néhai magyar miniszterelnök özvegye is - Gödöllõ polgármestere méltatta az utolsó szovjet katona Magyarországról való 1991-es távozásának alkalmából törvényben is rögzített szabadság napja jelentõségét, majd a hasonló nevet viselõ díjról szólva kijelentette: az elismerést immár 13. éve azok kapják, akik az átlagembernél többet tettek a magyarságért, illetve a szabadságért.
?gy értékelte, az elmúlt húsz év távlatából kijelenthetõ: az RMDSZ a legerõsebb határon túli magyar érdekvédelmi szervezet, és ennek elérésében Markó Bélának meghatározó szerepe volt.
Markó Béla elsõsorban a párbeszéd és a tárgyalás révén próbálta érvényesíteni a magyarság érdekeit, és ezáltal a Szövetség olyan lehetõség-bõvülést ért el, amelyre sehol máshol nem volt példa - mutatott rá, hozzátéve, az RMDSZ másik nagy eredménye, hogy az elmúlt két évtizedben senkinek sem sikerült bekebeleznie a szervezetet.
Az indoklás szerint Markó Béla az elmúlt évtizedek alatt végzett munkásságával, életútjával, személyes példamutatásával, irodalmi alkotásaival nagyban hozzájárult a magyar nyelv és kultúra ápolásához, az erdélyi magyarság értékeinek fennmaradásához.
G. Merva Mária, a gödöllõi múzeum igazgatója a költõ-mûfordító Markó Béla irodalmi munkásságát méltatta. Kiemelte: a kitüntetett élete jó példa arra, hogy a költõi és a politikusi pálya nem összeférhetetlen, noha egymásnak ellentmondó két foglalkozásról van szó.
Markó Béla úgy fogalmazott: számára a szabadság szó szorongást és aggodalmat is jelent, hiszen a szabadságot félteni kell, s egyben küzdeni érte; nem lehet egyszer s mindenkorra megszerezni, ugyanez a feladat hárul újra és újra az egyes nemzedékekre is.
?gy értékelte, a Kárpát-medencében egyik nép sem lehet szabad, ha a másik nemzet elnyomásban él. Nekünk fontos a magyar szabadság, de a szabadság egy és oszthatatlan a Kárpát-medence minden népe és minden nemzete számára. Ezt kell nekünk megértenünk és megértetnünk azokkal a népekkel, amelyekkel együtt élünk, és amelyek helyzetüknél fogva, bizony hajlamosak ezt nagyon sokszor elfelejteni - hangsúlyozta az író-politikus, aki egyben arra is figyelmeztetett: nem elég a szabadságot megszerezni, de élni kell a szabadsággal, tartalommal kell telíteni. Ma számunkra ez a legnagyobb feladat: hogy minõséggel telítsük a magyar szabadságot, tudománnyal, szellemiséggel, kultúrával, oktatással és politikával is - mondta Markó Béla.
A Magyar Szabadságért-díjat korábban Bánffy György, Tempfli József, Rózsás János, Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre, özvegy Antall Józsefné, Csoóri Sándor és Nemeskürty István vehette át, de megkapta a díjat a Kormorán együttes is.
(Transindex)