udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 22.
Az Országgyûlésben Házsongárdról
A közös európai gazdasági kormányzás, a rendvédelmi dolgozók társadalmi megítélése, az érdekegyeztetés jövõje mellett a házsongárdi temetõ védelme is szóba került tegnap az Országgyûlésben, a napirend elõtti felszólalásokban.
A fideszes Varga István nemzetközi és nemzeti összefogást sürgetett a kolozsvári temetõ védelme érdekében. Mint mondta, Házsongárdban több magyar sírját is megrongálták az elmúlt idõszakban, míg a román sírokat érintetlenül hagyták. A kormánypárti politikus napirend elõtti felszólalása végén a magyarság megmaradása egyetlen lehetõségének nevezte a magyarság nemzeti autonómiáját.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 22.
Betörtek a Szent László-kápolnába
Ma reggel, amikor ft. Pántya Elemér kisjenõi katolikus plébános az ágyai erdõben lévõ Szent László kápolnához érkezett, hogy a vasárnapi, templombúcsúi szentmisére való elõkészületben az épület környékén gépkaszával levágja a füvet, meglepetéssel észlelte az oldalsó ablak betört voltát.
Amint kinyitotta a kápolna ajtaját, szomorú látvány tárult elé: a bútorok szét voltak dobálva, az oltár melletti álló feszületet kettétörték, a Szûzanya szobra az oltáron hevert, a keresztúti 14 stáció képei közül 3 hiányzott, mindenütt rendetlenség. A behatolókat nem zavarhatta meg senki, mivel nyugodtan rágyújtottak, a cigarettavégeket eldobálták. A plébános azonnal értesítette Horváth Levente alprefektust, Erdõs Bálint polgármestert, valamint a rendõrséget. Amikor a helyszínre érkeztünk, a plébánossal együtt találtuk Erdõs Bálint nagyszintyei polgármestert, Gomoi Dorel alpolgármestert, illetve a kisjenõi rendõrség 4 bûnügyi szakértõjét, akik ujjlenyomatokat rögzítettek, a szétdobált tárgyakból, illetve a tettesek által hátra hagyott nyomokból próbáltak kiindulni. Mivel a nyomozás igen kezdeti szakaszban volt, a rendõrök nem nyilatkozhattak a betörés idõpontjáról sem. Azt viszont tudni lehet, hogy május elsején sok kiránduló járt a környéken, tehát akár közülük valók is lehettek a tettesek, kkik az eszmei értéket képezõ képeket elvitték, illetve összetörték a feszületet, szétdobálták a bútorokat. Mindebbõl arra is következtetni lehet, hogy esetleg ittas állapotban törtek be a kápolnába, megszentségtelenítve azt. Ezért a plébános szeretné, ha a templombúcsúi szentmise elõtt a vikárius újra megszentelné. A Szent László-napi templombúcsúi szentmisét vasárnap 12 órától tartják, ahova szeretettel várják a kisjenõi hívek mellett az ágyaiakat és a szapáryligetieket is. A szertartást követõen szeretetvendégségre hívnak minden résztvevõt - tudtuk meg a helyszínen ft. Pányta Elemér plébánostól.
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 22.
Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazott
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazott, hogy a helyi hatóságokkal tárgyaljon a szombati incidensrõl, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a katolikus teológia ablakait, azt nyilatkozta, bízik benne az eset nem volt etnikai konfliktus.
A magyar nagykövet kedden találkozott a gyulafehérvári polgármesterrel, Mircea Havával és Raul Tudoraºcuval, Fehér megye alprefektusával, megtárgyalták a szombat éjszakai gyulafehérvári történéseket, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a gyulafehérvári katolikus teológia ablakait a történelmi városközpontban.
Arra a kérdésre, hogy úgy véli, etnikai konfliktus történt-e, Füzes Oszkár azt válaszolta, tartott tõle, hogy szó lehet ilyen jellegû összetûzésrõl, és leszögezte, Magyarország törõdik a romániai magyar közösség sorsával.
Ezért jöttem ide ilyen gyorsan, mert a tegnap (hétfõn - szerk. megj.) hallottam az esetrõl és ma (kedd - szerk. megj.) már itt vagyok. Nagyon barátságos és építõ találkozó volt a polgármester úrral, akinek ezt köszönöm. Köszönöm a román hatóságok gyors és szakszerû eljárását. Hiszem, meggyõzõdésem, ennek az incidensnek nem lesz semmilyen folytatása - mondta Füzes Oszkár.
Az újságírók még egyszer megkérdezték, etnikai konfliktusnak tartja-e az estet és a magyar nagykövet azt válaszolta, bízik benne, hogy nem. Tiszta szívembõl remélem, nem, Bízom benne, hogy nem - válaszolta Füzes Oszkár.
Ezután találkozott a Fehér Megyei Rendõrség képviselõivel is, hogy tárgyaljanak az incidensrõl.
Luminiþa Rac, a Fehér Megyei Rendõrség szóvivõje azt nyilatkozta, hogy kedden délig sem a teológia rektora, sem a másik bántalmazott személy nem tett feljelentést a három elkövetõ ellen.
Elmondta, a három gyanúsított közül kettõt helyben õrizetbe vettek a rendõrök, a harmadik elszaladt, de távollétében azonosították.
A törvény emberei kettõjük esetében 24 órás fogva tartást majd elõzetes letartóztatást kértek, de az ügyészség úgy döntött, szabadlábon védekezhetnek, mert nem közveszélyesek.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 22.
Nyílt levél történelmi egyházainkhoz
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete köszöni, hogy a politikai szereplõk felé megfogalmazott nyílt levelükben határozottan szólaltak fel a közös magyar polgármesterjelölt- állítás érdekében, és hangsúlyozták a valós összefogás fontosságát.
A Marosvásárhelyi együttmûködés, amely most már egyaránt politikai, egyházi és civil kezdeményezés, azzal a céllal jött létre, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a különbözõ politikai szereplõket és megteremtse annak a tényleges szövetségnek a kereteit, amely képes lesz olyan polgármesterjelöltet állítani a 2012. évi helyhatósági választásokra, aki minden marosvásárhelyi polgár bizalmára érdemes.
Figyelembe véve, hogy az egyik politikai fél bizonytalankodása miatt a tárgyalások már az együttmûködés iránti szándéknyilatkozat aláírásánál megfeneklettek, az EMNT Maros megyei szervezete felkéri a történelmi egyházakat, hogy a továbbiakban legyenek sürgetõ közvetítõi és kitartó moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a politikum jövõ évi választásokra vonatkozó együttmûködését és a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen.
Az EMNT Maros megyei elnöksége
Népújság (Marosvásárhely)2011. június 22.
Bãsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatna
A nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna - ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Bãsescu államfõ a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra õ hívta meg a parlamenti pártok vezetõit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésrõl fejtették ki álláspontjukat a résztvevõk. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfõ hajlandó belemenni.
Mint arról beszámoltunk, az államfõ nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy megamegyébe míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Az államfõ mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de elveszne Maros, valamint a jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ partiumi megyék. ?rtesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfõ javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai - Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselõházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetõje, illetve Seres Dénes képviselõ - nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke késõbb mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenõen semmilyen egyéb tervrõl nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfõn is egyeztetnek a koalíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követõen tartott sajtótájékoztatóján Traian Bãsescu arról beszélt: hétfõn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésrõl, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenzõ alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfõ szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésrõl hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésrõl. Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra - fejtette ki az államfõ.
Boc: nem kell majd sokat utazni
Emil Boc kormányfõ is azt közölte: jövõ hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésrõl. A régióátalakítás kapcsán õ is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megõriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megõriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfõ felvetéseit támogatja a dezertõr ellenzéki képviselõk alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezetõ szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végsõ megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Annyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak.
A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétõl, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfõt, illetve elõrehozott választásokat javasoljon.
Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közremûködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás idõtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal - hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelõtt hivatalos, megyei szintû együttmûködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával.
USL: elõrehozott választásokat idén!
A kormány menesztését, szakértõi kabinet felállítását és idén novemberben elõrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfõnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés elõtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elsõ embere képviselte a Traian Bãsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága elõtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselõinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértõi kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az elõrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértõi kormánynak legkésõbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az elõrehozott választásokat pedig legkésõbb november 30-éig meg kellene tartani.
Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfõ úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktõl, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfõ konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselõk számának 300 fõre történõ csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Bãsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását.
Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amirõl kompromisszumot kötni. Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következõ választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a meg2011. június 22.
Bekamerázzák a Házsongárdot
Bár a kolozsvári önkormányzat - rendszerint pénzhiányra hivatkozva - hónapokig odázta a szükséges biztonsági intézkedések alkalmazását a Házsongárdi temetõben, a városvezetés tegnap bejelentette: az elmúlt idõszakban jelentett számos sírgyalázás miatt mégis kihelyezi a tavaly novemberben beígért térfigyelõ kamerákat a sírkert területén.
Az önkormányzat közleménye szerint ezentúl a 984-es, újonnan létrehozott ingyenes számon tudják a helyi rendõrséget értesíteni mindazok, akik rongálásokat észlelnek a sírkertben, vagy tetten érik az elkövetõket, így a hatóság azonnal közbeléphet. A temetõben található sírhelyek és egyéb kegyeleti helyek kiemelkedõ történelmi és kulturális jelentõségûek, és nem utolsósorban fontos turisztikai célpontnak számítanak, ezért a létesítmény megkülönböztetett figyelmet, hatékony biztonsági intézkedéseket igényel - olvasható a városháza tegnapi sajtóközleményében, mely szerint a Házsongárdi temetõben havonta 90-180 személyt temetnek el, és közel 1500 látogatót vonz.
A helyi önkormányzat még az elmúlt év novemberében jelentette be, mintegy 200 új térfigyelõ kamerát helyezne el a város különbözõ pontjain, ezekbõl többtucatnyi a Házsongárdi temetõbe került volna. A 25 hektáros létesítmény területén azonban egyetlen ilyen kamerát sem szereltek fel, mint kiderült, az önkormányzat anyagi okokból nem tudta kivitelezni a tervet. Az elmúlt hónapokban a kolozsvári mûemlékvédõk többször is felhívták a figyelmet a Házsongárdi temetõben már-már mindennaposnak mondható sírgyalázásokra, a kolozsvári hatóságok azonban mindeddig nem voltak hajlandók intézkedéseket hozni a sorozatos rongálások megakadályozására, valamint a vétkesek felelõsségre vonására.
A Házsongárd Alapítvány korábban kérte mintegy háromszáz sír mûemlékké nyilvánítását, az önkormányzat azonban ebben az esetben is jelezte: nincs pénze finanszírozni azokat a topográfiai méréseket, amelyek elengedhetetlenek az eljárás lebonyolításához, annak ellenére hogy a kulturális minisztérium a mérések elkezdését már áprilisban elrendelte.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 22.
Ismét birtokba veszi gernyeszegi kastélyát a hazatelepedõ Teleki család
Hamarosan kiürül a fél évszázada tbc-preventóriumként használt gernyeszegi Teleki-kastély. Az egészségügyi tárcától a Maros megyei kórház fennhatósága alá került hetvenágyas intézmény Marosvásárhely meggyesfalvi negyedébe, a volt szakmai betegségek kórházába költözik át. Közben folynak a találgatások arról, mi lesz a 18. században épült, lelakott impozáns épülettel és a körülötte elterülõ hatalmas parkkal.
A leszármazottaknak egyelõre nincs konkrét elképzelésük a kastély jövõjét illetõen, a megyeszékhelytõl 17 kilométerre fekvõ község elöljárói pedig éppen emiatt nyugtalankodnak. Noha az évtizedek során avatatlan kezek már jócskán megkopasztották a barokk építészeti kincset, a júliustól õrizetlenül maradó ingatlan ismét a fosztogatók aranybányájává válhat.
Drakuláé lehetett?
Az 1462 és '65 közötti várkastély alapjaira a 18. század második felében épült kastély már most úgy néz ki, mint egy fantomépület. Noha állapotát sok más, összedõlésre ítélt erdélyi ingatlan tulajdonosa megirigyelhetné, a Teleki család örököseinek sem lesz könnyû az épületet és a körülötte lévõ többhektáros parkot rendbe tenni. A málladozó vakolat, betört ablakok, megkopott lépcsõk, megcsonkított szobrok és a mindent elborító bozót csupán felszíni gondok. Az elsõ ízben 1944 õszén feldúlt kastély jelenleg is az '50-es évek lehangoló képét mutatja. ?don falai között fél évszázada tbc-fertõzésnek kitett gyermekek preventóriuma mûködik - még pár napig. Csupán a gyermekzsivaj és egy tévékészülék kihallatszó hangja jelzi, hogy a harmadik évezredet írjuk. Amúgy az épületben mintha megállt volna az idõ, néhány nyugati segélybõl kapott használt tárgyon kívül nyoma sincs a '89-es változásnak. A beutalt gyerekek számára mûködtetett iskola faliújságai is megkoptak, híreik rég aktualitásukat vesztették. A Tricolorii noºtri címszó alatt néhány megsárgult újságcikk próbál emléket állítani Románia valamikori élsportolóinak. A Mari scriitori români (Híres román írók) és a ªcoala mea (Az én iskolám) címû pannók is a tanintézet padjaiból rég kikerült diákok munkáját jelzik. Az épület folyosóin barangolva, egyetlen, a kastély vagy annak õsi tulajdonosaira utaló mondatot sem találni. Egy magyarul beszélõ, tíz év körüli fiúcskát arról kérdezünk, tudja-e, milyen kastélyban lakik? Mosolyog, majd szégyenlõsen megvonja a vállát. Román kollégája már jóval bátrabb, határozottan válaszol: Vagy a Drakuláé, vagy a ªtefan cel Maréé - mondja, mindent elárulva arról a nevelésrõl, amelyet a Nelu Luca doktor menedzselése alatt álló intézmény fiataljai kapnak.
A testileg-szellemileg ép, de ideológiailag beoltott gyermekek mit sem tudnak a Telekiekrõl és az Erdély történelmében játszott szerepükrõl, a legszebb barokk kastélynak tartott épület történetérõl, a
francia rendszerû, geometrikus elrendezésû kert angolparkká alakításáról, a sétányok mentén felállított, mára megcsonkított antik istenszobrokról, a nemesi család Gyulai Pál által rendezett és katalogizált könyvgyûjteményérõl.
Másodjára kimentett gyermekek
Konrád Judittal, a Maros megyei kórház igazgatójával nem nehéz megegyezni abban, hogy a Vásárhelyre kerülõ gyerekeknek csak jót tehet a költözés. A meggyesfalvi lakónegyedben rendbe tett és korszerûen felszerelt épület várja õket. Egy kastély meg a hozzá tartozó arborétum nagyon szép lehet a maga nemében, de semmiképp nem preventóriumnak való. A gyerekek biztos hamar megszokják a várost, és megtetszik majd nekik - bizakodik a doktornõ. Mint mondja, annak ellenére, hogy az intézmény eddig saját oktatási rendszerrel rendelkezett, a gyerekek akár kerítésen túli óvodába és iskolába is járhatnak. Senkinek nem kell a Gernyeszegrõl behozott gyerekektõl féltenie csemetéjét. ?k nem betegek, hanem olyanok, akiket sikerült kiragadni az egészségtelen környezetbõl - igyekszik megnyugtatni mindenkit Konrád doktornõ. A meggyesfalvi negyedben ugyanis egyre több szülõ a faluról bejövõ fertõzött gyerekekrõl beszél. Legyen világos mindenki számára: a preventóriumban lévõ gyerekek közül egyik sem tbc-s. Lehet, hogy valamikor az volt, de kigyógyult. A többséget viszont olyanok képezik, akiknek valamelyik családtagja tüdõbajos. ?ket sikerült kiragadni abból a környezetbõl, hogy egészséges körülmények között nõjjenek fel - magyarázza a kórházigazgató.
Most a cigányoktól félnek
A község elöljárói felszusszanhatnak. Míg egy hónappal korábban még azért aggódtak, mi lesz az üresen maradó kastéllyal, most már tudják, a Belgiumban élõ Teleki Kálmán kész hazatelepedni és átvenni az õsi birtokot. Mindenki egyetért azzal, hogy a Telekieknek már rég vissza kellett volna kapniuk jogos tulajdonukat, ám attól tartottak, hogy amit a kommunizmus alatt úgy-ahogy, de mégiscsak sikerült megõrizni, most hetek-hónapok alatt széthordják, akárcsak az egykori disznóhizlaldát. A törvény értelmében a községháza nem õriztetheti más tulajdonát. Ha nem lesz ki vigyázzon a kastélyra, a cigányok legtöbb egy fél év alatt széthordják, akár a disznóhizlaldát - mondja Kolcsár Károly körzeti RMDSZ-elnök. A megyei önkormányzat tagja, Balogh József, aki szintén a pusztulástól féltette a kastélyt, úgy véli, nem a cigányoktól, hanem a minden hájjal megkent emberektõl kell óvni az ingatlant.
Gondoljuk csak meg: az elmúlt évtizedekben nem a cigányok lopták el a kastély értékes tárgyait, hanem az eddigi igazgatók hordták szét - állítja. A vállalkozó-politikus korábban azt is felajánlotta, hogy alkalmazottjaival ingyen és bérmentve õriztetné az épületet. Ehhez viszont az õröknek be kellett volna költözniük a kastélyba. Az önkormányzat is szívesen felcserélné jelenlegi székházát a gödöllõi, péceli és nagytétényi, U alakú kastélyok mintájára épült ingatlanra. Gernyeszeg fejlõdik, új intézmények jönnek létre, ipari park létesítésérõl beszélünk, kellene a hely, de az önkormányzatnak nincs annyi pénze, hogy kastélyt vásároljon székhelynek - mondja Kolcsár Gyula polgármester, amikor a marosszentgyörgyi példát említjük. A kérdést a Brüsszelbõl hazaköltözni készülõ Teleki Kálmán készül megoldani. A család úgy döntött: mindenképp megtartja az épületet. Vannak elképzeléseink is, kulturális, illetve turisztikai célokra szeretnénk hasznosítani. Ehhez viszont nagyon sok pénzre lenne szükség, annyira, amennyivel mi nem rendelkezünk. De nem adjuk fel, megpróbáljuk megtalálni azokat a forrásokat, amelyek segítségével újra régi pompájában fénylik majd az õsi örökség - fejtette ki lapunknak a 63 éves gróf, a kastély utolsó lakójának, Teleki Mihálynak a fia.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2011. június 22.
Személyi változások a nagyváradi színháznál
A Szigligeti Társulat évadzáró társulati ülésen Dimény Levente addigi mûvészeti vezetõ bejelentette lemondását tisztségébõl. Döntésének hátterében többek közt az állt, hogy már megválasztásakor vállalta, hogy csak addig lesz mûvészeti igazgató, amíg a társulat által óhajtott személy nem foglalhatja el ezt a tisztséget. Minderrõl Czvikker Katalin menedzerigazgató tájékoztatta lapunkat, hozzátéve, hogy a társulat túlnyomó többsége már két évvel ezelõtt Szabó K. István rendezõt látta volna szívesen a mûvészeti igazgatói tisztségben, de az akkori jogi helyzet ezt nem tette lehetõvé. További változás az, hogy a Nagyváradi Magyar Színház technikai-gazdasági igazgatója Kis Gábor az intézmény adminisztratív osztályának eddigi vezetõje lett. Kis Gábor feladata lesz a színház gyártási osztály és a színpadi személyzetet magában foglaló osztály munkáját koordinálni. Az adminsiztratív osztály a gyártási osztály részét képezi ezentúl, és a gyártásvezetõ felel majd az adminisztratív ügyekért is. Czvikker Katalin elmondta, hogy néhány héten belül kinevezi a gyártásvezetõt is. A színház marketing osztályának vezetõje Sorbán Attila lett. Czvikker Katalin elárulta, hogy a Lilliput bábtársulatnál Szõke Kavinszky Andrást nevezte ki mûvészeti igazgatónak, míg Lélek Sándor Tibor a társulat mûvészeti részlegének osztályvezetõje lesz. A Nagyvárad Táncegyüttesnél nem történt változás, ezt a mûvészeti csoportot továbbra is Miklós János vezeti majd.
Pap István
erdon.ro2011. június 22.
Figyelmet a gyalázásokra!
Kolozs megye - Fel kell hívni az európai közvélemény figyelmét a kolozsvári Házsongárdi temetõben elkövetett sírgyalázásokra, a sorozatos rongálások megakadályozásában, az értékmentésében azonban a helyi önkormányzatnak is szerepet kell vállalnia - mondta Detlev Boeing, az Európai Bizottság Bõvítési Stratégiai Igazgatósága kisebbségi és emberi jogokért felelõs fõtanácsosa.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) meghívását elfogadva a múlt hétvégén a Házsongárdi temetõbe látogatott. Egyebek között megtekintette az iktári Bethlen család sírkertjében elhelyezett két tumbát, illetve Nagy Gyula néhai püspök restaurált sírkövét, melyet nemrég ismeretlen tettesek öntöttek le fáradt olajjal. A fõtanácsos megdöbbenéssel vette tudomásul a Házsongárdi temetõben uralkodó állapotokat, elfogadhatatlannak tartotta, hogy a városvezetés szemet huny a mûemlékvédelem hiányosságai fölött. A fõtanácsos megígérte, hogy a Házsongárd Alapítvány által megfogalmazott panaszokat eljuttatja az illetékes uniós szervekhez azzal a reménnyel, hogy sikerül felhívni Európa figyelmét a Kolozsváron zajló kegyeletsértésekre.
A Házsongárd Alapítvány mintegy háromszáz sír mûemlékké nyilvánítását kérte, ez azonban azért maradt el, mert a kolozsvári önkormányzat jelezte: nincs pénze kifizetni azokat a topográfiai méréseket, amelyek elengedhetetlenek az eljárás lebonyolításához, annak ellenére, hogy a kulturális minisztérium a mérések elkezdését már áprilisban elrendelte. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a történelmi egyházak kolozsvári képviselõi szintén felhívást tettek közzé, amelyben ökumenikus áhítatra és a temetõ bejárására invitálják a sírkert sorsa iránt érdeklõdõket július 2-án, szombaton 18 órára bejáratához .
erdon.ro2011. június 22.
Magyarverés - a polgármester sajnálkozik, a külügy kifogásol
A gyulafehérvári polgármester sajnálatosnak nevezte a rektor bántalmazását, a román külügyminisztérium nem tartja megfelelõnek a magyar külügy reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderascu alprefektus beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul társaságában. Román fiatalok szombaton este baseballütõvel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók egy másik embert is leütöttek, aki a rektorsegítségére akart sietni.
A hatóságon a sor
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minõsítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta, hogy a tettet elkövetõ három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Sajnálatos és szerencsétlen eset volt. Nagyra értékelem, hogy a rendõrség két percen belül teljesítette feladatát, most a többi hatóságon a sor - mondta Hava, megállapítva, hogy a városban eddig még nem fordult elõ hasonló eset. Füzes Oszkár az MTI-nek elmondta: köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerû közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívbõl reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Hangot adott meggyõzõdésének, hogy a jövõben nem fordul elõ hasonló eset.
Még õk sértõdnek.
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete nem megfelelõ és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével. A román szaktárca kedden a Mediafax román hírügynökség kérdéseire válaszolva foglalt állást. Egyebek között elhangzott, hogy a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint normális módon így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása elõtt. A román külügyi tárca közölte: sürgõs tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteirõl. A bukaresti külügyi tárca ismét hangsúlyozta: Románia élen jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szavatolásában. A magyar külügyminisztérium hétfõn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. ?gy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttmûködésnek is, és olyan idõszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
erdon.ro2011. június 23.
Megmaradhat Hargita és Kovászna megyei státusza
A román pártok még ragaszkodnak az óriásmegyék kialakításához, de külön megoldást találhatnak Székelyföld számára.
Bár a Demokrata Liberális Párt változatlanul ragaszkodik az óriásmegyék gondolatához, e pillatanban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megõrizné státusát - mondta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV).
Az RMDSZ volt elnöke - közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot a hétvégi Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén vitatják meg, ezt megelõzõen az RMDSZ parlamenti frakciói is egyeztetnek az ügyben.
Markó Béla érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség a kérdésben. Ennek a megoldásnak amennyi elõnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy azt elemeznünk kell - mondta.
Mint ismeretes, a kormány fõ erejét képezõ Demokrata Liberális Párt, valamint a függetleneket tömörítõ Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) támogatja a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását. Az RMDSZ, akárcsak a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója azonban nem ért egyet ezzel a tervvel. ?lesen szembehelyezkedik a Basescu által szorgalmazott területi felosztási elképzeléssel az ellenzéki szociáldemokrata és liberális párt is.
Az RMDSZ azért ellenzi az nyolc óriásmegye kialakítását, mert a magyarok által többségben lakott vidékek jelentõs román többségû közigazgatási egységhez tartoznának. A romániai magyarság csaknem felét tömörítõ Hargita, Kovászna és Maros megyét Brassó, Szeben és Fehér megyékhez csatolnák, így az új közigazgatási egységen belül a magyarok számaránya a 30 százalékot sem érné el.
A szintén jelentõs magyar lakosságú Szatmár, Bihar és Szilágy megye Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód megyével alkotna új közigazgatási egységet, amelyben a magyar lakosság számaránya a 20 százalékot sem érné el.
Erdély.ma2011. június 23.
Sepsiszentgyörgyre hívnak tiltakozni minden románt a szélsõségesek
Minden románt Sepsiszentgyörgyre hív nagygyûlésre több román civil szervezet és fórum. A YouTube videomegosztón közzétett felhívásukban provokatív módon arra biztatják az ország román lakosságát, védjék meg Romániát a magyaroktól.
Többek közt a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma, az ?j Jobboldal szélsõséges szervezet és más, szintén szélsõséges román mozgalmak hívják fel a románok figyelmét, hogy június 26-án délután két órakor nemzeti ruhákba öltözve jelenjenek meg Sepsiszentgyörgyön, Mihai Viteazul szobránál, és így védjék meg az ország területi egységét, nemzeti identitásukat és õsi hitüket a magyaroktól. Az általános mobilizációra az akció szervezõi szerint azért van szükség, mert a magyarok megszállták az országot, és harc nélkül veszik el Románia területeit. Az ország területét visszaélésszerûen akarják úgy feldarabolni, hogy elvesszen az õsöktõl örökölt föld - állítják a szélsõséges akció kitervelõi, ezért lépéseket akarnak tenni ellene. A régióátszervezés kapcsán azt is megjegyzik a videóban, hogy a magyar elképzelések révén kialakulna a területi autonómia, és Románia oda jutna, ahova Jugoszlávia is került. A tizennégy román szervezet és mozgalom által intézett felhívásban arra kérik a résztvevõket, hogy nemzeti ruhában, zászlókkal a kézben jöjjenek Sepsiszentgyörgyre, és védjék meg Romániát, mely szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Az ügyben megkerestük a polgármesteri hivatalt is, hiszen ahhoz, hogy felvonulhassanak a város fõterén, engedélyre van szükség, de ilyen akcióra még senki nem kért engedélyt - tudtuk meg.
A Kovászna megyei rendõrség szóvivõje, Buzsi Andrea a Székelyhon.ro-nak elmondta, hogy tudnak a filmecskérõl-felhívásról, de eddig még nem kért senki engedélyt ilyesmire. Az ilyen rendezvényekkel kapcsolatos kérvényeket törvény szerint a városházához kell letenni, legalább három nappal a tervezett esemény elõtt. A városházán mûködik egy bizottság, amelynek tagja - többek közt - egy rendõr is. A kérvényezés azonban nem történt meg - mondta a szóvivõ. Legutóbb 2009-ben vonultak fel román szélsõségesek Sepsiszentgyörgyön, december elsején, a román nemzeti ünnepen. A magát az 1927-ben létrejött Vasgárda, fasiszta ideológiájú, legionárius mozgalom utódjaként meghatározó szervezet tagjai a szeparatista magyarok nyomásgyakorlása ellen kívántak ezzel az akciójukkal tiltakozni, és egyben bizonyítani, hogy az úgynevezett Székelyföld mindig is román föld volt, és az is lesz.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro2011. június 23.
A Kárpátokon túli magyarság
A század végén Alexandru cel Bun - magyar feleségének, Losonczy Margitnak, Losonczy István erdélyi vajda leányának az ösztönzésére - nagyszámú katolikus templomot építtetett. 1410 táján megalapította a Moldvabányai Római Katolikus Püspökséget.
A lengyel királyi udvar 1413-ban arról tájékoztatta a pápát, hogy Moldvabányán virágzó katolikus központ alakult ki, két templomuk van. Az egyiket a Szentháromságnak, a másikat Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. Ez utóbbit alakították át püspöki katedrálissá, késõbb ide temették el Losonczy Margitot. Moldvabánya püspöki székébe 1423-ban XIII. János pápa János dominikánus szerzetest helyezte. Baia községben az egykori székesegyház romjai még ma is láthatók. 1510-ben nevezték ki Moldvabánya utolsó püspökét, Marinoski Mihályt.
A moldvai magyar közösségek fennmaradását a 15. század végéig az erõs magyar állam biztosította, a moldvai vajdaság a magyar királyság hûbéres tartománya volt. Mátyás király egyik levelében, melyet a lengyelek Moldvával kapcsolatos területi igényeinek visszautasítására írt, egyértelmûen kifejtette, hogy Moldva mindig Magyarország vazallus tartománya volt. Ama földnek joga a mienk a legrégebbi, megszakítás nélküli idõk óta, amit a magyar királyi cím is igazol, (amelyet) nemcsak esetleg, hanem megszakítás nélkül viseltek elõdeink... Elõdeinktõl tudjuk, hogy emberemlékezet óta a moldvai vajdák mindig a magyar királyoknak szolgáltak, és hogy a vajdaság feje senki sem lehetett jóváhagyásuk nélkül, a minket nemzõ édesapánk csupáncsak kormányzó volt, mégis következetesen és ellentmondás nélkül õ tette a vajdákat vajdákká.
A két vajdaság területén alapított öt római katolikus püspökség 1227-tõl 1518-ig, mintegy háromszáz éven át irányította a többségükben magyarokból álló közösségek lelki életét. Ezek megszûnése után, 1518-tól rövid ideig Tatrosvásárhely, majd Bákó lett a katolikus magyarság lelki életének központja. A magyarság lélekszáma a 16. század végén még mindig jelentõs. Ezt igazolja Brutti Bertalan moldvai kancellár 1588-ban keltezett levele, melyet a nápolyi érseknek írt. E levél valóságtartalmát megerõsíti a Petru ªchiopu moldvai vajda parancsára 1591-ben készült népesség-összeírás. Mindkét forrás adatai arra utalnak, hogy Moldva népességének 30-40 százaléka római katolikus magyar, illetve kis részben szász etnikumú.
A 17. századtól kezdve a virágzó magyar települések és egyházközségek fokozatosan elsorvadtak. Megkezdõdött a magyarság elnemzettelenítése. A pápa 1622-ben Moldvát és Havaselvét missziós területté nyilvánította, a protestantizmus terjedésének megakadályozására megszervezte a De Propaganda Fide nevû egyházi intézményt. A magyarok lelki gondozására többnyire olasz és lengyel származású papokat küldtek. Az 1622-1812 között kinevezett 54 missziós prefektus között egyetlen magyar sincs. A moldvai magyarság háttérbe szorítása a 19. században is folytatódott, jogfosztottságukra már a román politikusok is felfigyeltek. 1857-ben az ideiglenesnek nevezett országgyûlésen Mihail Kogãlniceanu 52 javaslatot terjesztett elõ a nem ortodox polgárok jogainak biztosítására. Az egyesült fejedelemségek korában (1859-1881) a 75 százalékban még magyar anyanyelvû csángóságnak magyarul prédikáltak, de az 1881-ben létrejött román királyságban egyre több nacionalista jellegû intézkedést hoztak. Az 1893-ban kiadott román népoktatási törvény már a hittan oktatását sem engedélyezte magyarul, azaz anyanyelven. A magyar anyanyelv teljes visszaszorítását az 1884-ben létrehozott iaºi-i püspökség és papnevelde tette lehetõvé, amely nemcsak román tannyelven mûködött, hanem missziója volt a román szellemiségû csángó magyar papok nevelése. E renegátok feladata lett az alig megalakult független román állam római katolikus, magyar anyanyelvû polgárainak az elrománosítása. Mindezt akkor tették, amikor Magyarországon, a magyar állam támogatásával, százával alakultak meg az olyan román tannyelvû iskolák, amelyekben az oktatók töredéke ismerte az állam nyelvét, a magyart.
Az 1900-as évek fordulóján a magyarság lélekszámára vonatkoztatva értékes adatokat közölt Weigand Gusztáv lipcsei tanár, aki beszámolt 1894 és 1902 közötti moldvai tanulmányútjáról. Szerinte Moldvát 58 000 csángó magyar és 2100 székelymagyar lakta. Ekkor még Szaláncz, ?nfalva, Tatros lakosságának több mint fele székely volt.
A 20. században, leszámítva az 1950-es éveket, amikor nagyszámú (de rövid életû) magyar iskolát alapítottak, tovább folyt a moldvai magyarság erõszakos románosítása.
1929-ben, amikor Domokos Pál Péter felleltározta, feltárta a moldvai magyarság demográfiai és egyházi helyzetét, kimutatta, hogy a magyarok tízezrei, többezres lélekszámú közösségei nemcsak magyar iskolákkal, tanítókkal, de magyar anyanyelvû papokkal sem rendelkeznek. Így például a Tatros- (Tatáros - Trotuº) völgyi Szaláncon 180, Szalánctorkán 62, Aknavásáron 27, ?nfalván 280 magyar családot talált magyar pap nélkül. De hasonló volt a helyzet a tatrosi plébánia 97 százalékában. ?sszeírása szerint a Bákó megyei 12 plébánia 43 620 római katolikusa nem részesült anyanyelvû hitéletben. A következõ évben végzett hivatalos román népszámlálás (csak) Bákó megyére vonatkoztatva 49 034 magyart mutatott ki, akik 11 plébániában, 150 fiúegyházban éltek úgy, hogy egyetlen magyar papjuk sem volt.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 23.
Székely Sziget Fortyogófürdõn
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezetei június 24-én és 25-én harmadik alkalommal szervezik meg a Székely Sziget nemzeti fesztivált a Kézdivásárhely melletti Fortyogófürdõn. A szervezõk idén újabb meglepetéssel kedveskednek a látogatóknak: a III. Székely Sziget nulladik napján, ma 21 órától ingyenes Farkasok koncert várja az érkezõket.
Az elszakított területekrõl (Délvidék, Felvidék, ?rvidék, Muravidék és Kárpátalja) érkezõ magyar nemzettársak számára a fesztivál látogatása ingyenes. A tizenkét év alattiaknak szintén, csupán szülõi felügyelet kötelezõ. A kétnapos fesztiválon a Kárpát-medencei nemzeti zenei élet tíz legnevesebb zenekara lép fel. Itt lesz a Kalapács, a Transylmania, a Hungarica, a Role, a Romantikus Erõszak, a WerWolf és az Ismerõs Arcok. Pénteken 10 órától a Gábor Áron-sátorban Szabó Ottó faszobrász, Salamon Ferenc szólásgyûjtõ és ifj. Tompó László irodalomtörténész elõadásai hallgathatók. Június 25-én, szombaton 14 órától Nemzetstratégiai Kerekasztal veszi kezdetét, amelyen jelen lesz Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója, elnöke, Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, európai parlamenti képviselõ, Zagyva György Gyula, a HVIM tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyûlési képviselõje, dr. Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, Bardócz Csaba, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kézdiszéki elnöke és László György marosszéki MPP-elnök. A résztvevõk díjnyertes borokat kóstolhatnak, íjászaton, repülõgépmodell- és barantabemutatón, rovásoktatáson, néptáncon, filmvetítéseken vehetnek részt, ismerkedhetnek õseink hagyományaival. A rendõrség és a titkosszolgálat - akárcsak az elõzõ években - most is éber figyelemmel kíséri az eseményt és annak elõkészületeit.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 23.
EMNT: határozott fellépést követelnek
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy nemzeti hovatartozása miatt vasárnapra virradó éjszaka súlyosan bántalmazták Gyulafehérváron a római katolikus teológiai intézet rektorát, valamint a segítségére sietõ társát.
Az EMNT a bántalmazást, a római katolikus teológia több ingatlana elleni támadást, valamint az EMNT elnöke és az Európai Parlament alelnöke, Tõkés László ellen irányuló életveszélyes fenyegetéseket az utóbbi idõszakban Romániában vészesen felerõsödött magyarellenes hangulatkeltés közvetlen következményeként értékeli, és abba a cselekménysorozatba sorolja, amelynek része a kolozsvári ötnyelvû üdvözlõ feliratok eltávolítása, a Mátyás király szoborcsoport törvénytelen feliratozása, valamint a Házsongárdi temetõben a magyar sírok pünkösdkor történt meggyalázása.
A folyamatos magyarellenes hangulatkeltésért az EMNT azokat teszi felelõssé, akik a politikai, illetve a közéletben napirenden szereplõ, nemzetiségi jegyeket is magukban hordozó kérdéseket a normális párbeszéd és megoldáskeresõ vita helyett a nacionalista erõszak és türelmetlenség síkjára terelik.
Az EMNT határozottan elítél bármilyen, nyílt vagy burkolt uszítást, soviniszta hangulatkeltést, és a politika, a hatóságok, valamint a sajtó illetékeseitõl megköveteli a Marosvásárhely 1990. évi fekete márciusára emlékeztetõ folyamat azonnali leállítását. Ugyanakkor követelik a magyarellenes cselekedetek elkövetõinek felderítését és példás felelõsségre vonását.
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 23.
Scheffler János püspök boldoggá avatására készülve
A szatmárnémeti római katolikus székesegyház elõtti téren július 3-án 10 órától kerül sor Scheffler János vértanú püspök boldoggá avatására. Az esemény kapcsán a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Fõesperesi Hivatal Bura László szatmári egyháztörténészt kérte fel, hogy a Római Katolikus Nõszövetség Szentegyház utcai székhelyén tartson elõadást a vértanú püspök életérõl, illetve mutassa be az általa írt Boldog Scheffler János címû könyvet, amely már a harmadik Bura-könyv a vértanú püspökrõl. Ez a legutolsó kiadvány a szatmárnémeti Idea Studió és a kolozsvári Gloria nyomda (vezetõ Nagy Péter) közti együttmûködés következtében látott napvilágot.
Fábián Mária, a nõszövetség elnöke köszöntõjében örömmel tért ki arra, hogy a római katolikus egyház újabb erdélyi fõpapot avat boldoggá. - Vajon hány embernek lett volna elég bátorsága ahhoz, hogy a kommunista diktatúra éveiben életét áldozza Krisztusért és hitéért? - tette fel a kérdést Fábián Mária.
Kovács Sándor fõesperes-plébános beszédében hangsúlyozta: Scheffler János életszentségéhez nem fér kétség. - Nekünk is készek kell lennünk arra, hogy lemondjunk egyes dolgokról, illetve, hogy ne magunkért, hanem másokért éljünk - nyomatékosított a fõesperes, majd rámutatott az elõadó és Scheffler János vértanú püspök életútjának hasonlóságára: mindkettõjüknek kijutott a Securitate börtönébõl.
Bura László szatmárnémeti egyháztörténész Scheffler János életpályájának ismertetése elõtt elmondta: Scheffler már a harmadik XX. századi magyar vértanú püspök, akit boldoggá avatnak.
- Isten általuk üzen a Kárpát-medencei magyarságnak. A három püspök példaértékû élete nem csak kapaszkodót nyújthat számunkra, hanem személyiségalakító hatással is bírhat ránk nézve - hangsúlyozta.
Megtudtuk: Bura László már 1990-ben, amikor elkezdõdött Scheffler János boldoggá avatásának az eljárása, felkérésre írt egy részletes dokumentumot - amelyet a római katolikus szentté avatási kongregáció pozíciónak nevez -, ez Scheffler kritikai életrajzát és személyiségének történeti értékelését tartalmazta. - Amikor ez a pozíció elkészült, rájöttem, hogy Scheffler életpályája és személyisége mindenki számára példaértékû lehet. A második Scheffler-könyvem 2004-ben jelent meg. Ez már nem csak a szûk egyházi kör számára íródott, hanem mindenki részére tanulságos és érdekes olvasmány lehet. A harmadik Scheffler-könyv megírásának elõzménye az, hogy a Szentatya jóváhagyta a kongregáció arra vonatkozó döntését, hogy Scheffler Jánost boldoggá avassák - mondta Bura László.
- Scheffler Jánost életének eseményei arra késztették, hogy azokban ismerje fel és fogadja el Isten akaratát. A tízgyerekes zsellércsalád egyik gyermekeként a sváb õsöktõl hitet, vallásosságot, rendszerességet és gyakorlatiasságot örökölt. Több nyelven beszélt: a magyar mellett németül, latinul, görögül, franciául, angolul, olaszul, románul és szlovákul is megtanult. Hatodik gimnazistaként ismerte fel a hivatást a papi pályára. Tanulmányai megkoronázásaként dogmatikából és egyházjogból doktorált. Plébánosi teendõi mellett egy évtizedet tanított a Hittudományi Fõiskolán, továbbá rendszeresen lelkigyakorlatot tartott a szerzeteseknek. Scheffler cselekvõ életmódja mellett tervszerûségre és kitartásra törekedett - ismertette Bura László.
Scheffler Jánost 1942-ben szentelték a Szatmárnémeti Egyházmegye püspökévé, amelyet Bura László szerint azért fogadott el, hogy püspökként még több jót tegyen. A második világháború közepette Scheffler azt vallotta: a történelmi eseményeket el kell fogadni, mi több, szembe kell nézni a történeti valósággal, a múltat pedig nem szabad siratni. A második világháborút követõ kommunista rendszerrõl pedig megállapította: téves eszméken alapszik, ezért bukása elkerülhetetlen. Pusztulásunk az új világ termékeny áldozatává válik - hangoztatta a fõpásztor, mintegy elõrevetítve késõbbi vértanúságát is.
Scheffler János püspököt 1948-ban függesztették fel egyházi vezetõi tisztségébõl, majd 1950-ben az állambiztonsági erõk felkérték, hogy vegyen részt a marosvásárhelyi békepapi mozgalomban, illetve, hogy vállalja el a gyulafehérvári püspökséget olyan körülmények között, hogy az már nem Róma és a Vatikán fennhatósága alatt álljon - ám ezt a püspök határozottan visszautasította. 1950. márciusában letartóztatták, kémkedéssel és hazaárulással vádolták az ellene indított koncepciós perben. A jilavai földalatti börtönben több hónapon át raboskodott, míg 1952. december 6-án elhunyt. Egyik cellatársa, Dan Mizrahy zsidó vallású zeneszerzõ egy Ave Mariát komponált, amelyet késõbb, Szatmárnémetiben járva mindig eldúdolt - és amely elsõ ízben most hangzott el Kolozsváron.
Fodor György piarista konfráter, a rendezvény egyik szervezõje kérdésünkre elmondta: Scheffler János Kolozsváron is megcsillogtatta istenáldotta személyét és tudását, hiszen 1940 õszén õt nevezték ki a kolozsvári tudományegyetem egyházjogi tanárává. Néhány nappal késõbb, október 24-én itt érte a rangos megtiszteltetés, hogy irodalmi és tudományos munkásságának elismeréseként az akkori magyar kormány rangos Corvin-díjjal tüntette ki.
Zárszóként Kovács Sándor fõesperes elmondta: ez után az elõadás után felkészültebb lelkülettel mennek a kolozsvári hívek a boldoggá avatásra, majd Bura Lászlónak két Sas Péter-könyvet ajándékozott.
Az eseményen közremûködött a Szent Mihály-templom kamarakórusa (karnagy: Potyó István), szólót énekelt György Róbert, zongorán közremûködött Oana Maria Bran.
NAGY-HINT?S DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 23.
Bãsescu: szó nincs magyarellenességrõl a gyulafehérvári incidensben
Négy férfi ellen indult bûnvádi eljárás a szombati gyulafehérvári incidens ügyében - közölte csütörtökön a gyulafehérvári ügyészség, amely az ügyben vizsgálódik.
Mint arról beszámoltunk, a fiatalok ittas állapotban kövekkel dobálták a római katolikus egyház gyulafehérvári, Béka utcai ingatlanjainak ablakát, Oláh Zoltánt, a teológiai intézet rektorát - aki megpróbálta õket lefényképezni -, illetve a segítségére sietõ férfit baseballütõvel verték meg.
Az ügyészségi közlemény szerint Victor Daniel Pop, Claudiu Robert Plãcintã, Mircea Iulian Gojei és Ionuþ Bogdan Fântânã az áldozatoknak 11-12, illetve 7-8 napon túl gyógyuló sérülést okoztak, bántalmazással, rongálással, a közerkölcs megsértésével, rendzavarással és csendháborítással vádolják õket. Pop és Plãcintã esetében elrendelték, hogy 30 napig nem hagyhatják el az országot.
Megszólalt az ügyben szerda este a B1 Tv-nek nyilatkozva Traian Bãsescu államfõ is. Szerinte nem beszélhetünk magyarellenességrõl. Három részeges volt, akik ha én lettem volna ott, ha ön, ha a magyar rektor, hasonlóképpen jártak volna el. Fogalmuk nem volt, hogy õ a magyar rektor. Szidalmazni kezdték, s amikor kiderült, hogy magyar, akkor magyaroztak. Azt kijelenteni, hogy megtámadtak egy kisebbségit túl sok és túlhaladott, fõleg a román állam tisztségviselõje, állampolgára által - reagált Bãsescu Kelemen Hunor korábbi állásfoglalására.
Mint beszámoltunk, az RMDSZ-elnök szerint az Oláh Zoltán ellen elkövetett agresszió nemcsak személye ellen szólt, hiszen az ittas állapotban lévõ fiatalok magyarellenes szólamokat is kiabáltak, így az erdélyi magyarság egészét érintõ vandalizmusnak vagyunk a tanúi
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)2011. június 23.
Vezetésváltás a Babeº-Bolyain? Magyari Tivadar rektorhelyettes nem vállal újabb tisztséget
Nem vállal újabb vezetõi tisztséget a Babeº-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) - jelentette be csütörtökön Magyari Tivadar, a felsõoktatási intézmény magyar rektorhelyettese. A BBTE magyar tagozatvezetõi tisztségére harmadszor immár nem kívánok pályázni.
Váltana. Magyari Tivadar a továbbiakban oktatói munkájára koncentrálna
Ennek fõ oka, hogy hiszek abban az elvben, hogy egy tisztségben a személyeknek egészséges idõközönként cserélõdniük kell - áll Magyari Tivadar közleményében. A Krónika kérdésére a rektorhelyettes elmondta: nem arról van szó, hogy elege lett volna feladatkörébõl, csak vezetõ tisztséget nem hajlandó vállalni, de tanácsadóként vagy szakértõként továbbra is részt vesz majd valamilyen formában az egyetem szervezésében. Hozzáfûzte, több idõt akar fordítani szakmai és oktatói munkájára, egyetemi vezetõi tisztsége ugyanis hátráltatta ebben.
Kampányhangulatra számítanak
A magyar tagozat vezetõje arra számít, hogy nyár végétõl választási kampányhangulat lesz az egyetemen, a felsõoktatási intézmény oktatói és a diákképviselete ugyanis jövõre közvetlen szavazással választja meg az intézmény új rektorát. Errõl a hét elején lebonyolított referendumon döntöttek, ahol az egyetem valamennyi oktatója és a diákképviselet tagjai, azaz mintegy kétezren voksolhattak. A szavazásra jogosultak háromnegyedének részvételével megtartott referendumon, 85,7 százalékos szavazati aránnyal a közvetlen rektorválasztás mellett döntöttek. A referendumot egyébként az új oktatási törvény írja elõ. A jogszabály 209. paragrafusa választási lehetõséget ad az egyetemeknek, hogy közvetlenül válasszanak rektort, vagy pályázatot írjanak ki a tisztség betöltésére, amelyet az egyetem vezetõsége bírál el.
Lecserélhetik a régi vezetõséget
A referendum végeredménye azt jelzi, hogy a BBTE erõs legitimitású vezetõséget akar. Reméljük, hogy a választásokon a magyar tagozat - az oktatók közössége és a diákképviselet - akár a mérleg nyelve is lehet a maga körülbelül egyharmados arányával, fõleg most, amikor hosszú idõ után lecserélhetik az egyetem csúcsvezetõségét - értékelte a döntést Magyari Tivadar. A rektorhelyettes ugyanakkor abban bízik, új vezetési stílus és idõvel új szervezeti struktúra váltja a régit. Az egyetem egyszemélyes lett, túlságosan kézi vezérlésûvé vált. Az országos kaotikus felsõoktatási politikát a BBTE - bár arrogánsan mintaszerûen szervezett intézetnek mondja magát - a maga kaotikus, nehezen kiszámítható szervezésével tetézte az utóbbi években - fejtette ki véleményét Magyari. A rektorhelyettes hozzáfûzte: azért számít kampányhangulatra, mert jövõre nemcsak rektorválasztás, hanem teljes tisztújítás lesz, a karok és intézetek is új vezetõséget választanak, így a magyar tagozaton is választási kampány lesz. Magyari Tivadar ugyanakkor kérdésünkre elmondta: ami a rektorválasztást vagy akár a magyar tagozat vezetõségét illeti, még korai az esélylatolgatás, szerinte nagy, látványos változásra nem lehet számítani.
Kiss Elõd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2011. június 23.
?pül a kulturális háló
Szatmár megye - A Partnerség Határok Nélkül projekt keretében egyre több kapcsolat jön létre a szomszédos országok kulturális egyesületei között.
A kárpátaljai aklihegyi ligeten tartották meg a Partnerség Határok Nélkül projekt második rendezvényét (az elsõ Domahidán és a Szatmárnémeti Református Gimnázium udvarán volt), amelyen a romániai, magyarországi, felvidéki és kárpátaljai népzenészek, néptánc- és hagyományõrzõ csoportok mutatták be kultúrájukat és szokásaikat. Szatmár megyét egy húsz fõs csoport képviselte, a legnagyobb tapsot a Szatmári Trió kapta, akik a Honfoglalás betétdalát, a Mária-himnuszt és az A csitári hegyek alatt címû népdalt énekelték.
Hozadékok
Romániai részrõl az európai uniós pályázat partnere a Híd Egyesület. Krakkó Rudolf elnök elmondta, hogy a találkozók célja egy kulturális háló kialakítása. Az eddigi rendezvényeknek több, a szatmári magyarság számára fontos hozadéka van. Megállapodás született a Híd Egyesület és a Szatmárnémeti Református Gimnázium között, hogy miután a Kölcsey Ferenc Fõgimnázium a refi udvaráról elviszi a színpadot, helyére újra felállítják azt a színpadot, amit az egyesület a projekt keretében készített, és azt az iskola is fogja használni. A másik hozadék, hogy az aklihegyi találozón István István, az Ady Endre Társaság tagja felvette a kapcsolatot a Tiszaháti Hagyományõrzõ Társasággal, és elkezdik a tárgyalásokat közös rendezvények szervezésére. Ugyancsak kapcsolat jött létre a Szatmári Alkotóház Képzõmûvészek Egyesülete és a Kárpátaljai Képzõmûvészek Egyesülete között. Gergely Csaba szatmári és Borbély Ida kárpátaljai elnökök már elõ is készítették az együttmûködési tervet.
Találkozó ?pályiban
A Partnerség Határok Nélkül projekt következõ állomása június 25-26-án ?pályiban lesz, ahol a felvidéki, a kárpátaljai és a magyarországi fellépõk mellett fellép a Szatmári Református Egyházmegye Kórusa, az Egri Csodaszarvas, a Szatmári Trió, Geszti Tímea és kiállítást szervez a Szatmári Alkotóház Képzõmûvészek Egyesülete. A számtalan hagyományõrzõ bemutató közben lesz fõzõverseny is, amelyen részt vesznek a szatmáriak is.
erdon.ro2011. június 23.
Népszámlálás: mínusz ötmillió fõ?
A romániai demográfiai helyzet drámai alakulására figyelmeztetnek, alig négy hónappal a romániai népszámlálás elõtt, az Országos Statisztikai Intézet szakemberei.
Folyamatosan csökken a születési arányszám, az elhalálozási viszonyszám Romániában a legnagyobb a földrészen, az életremény igen alacsony, a kivándorlás pedig rekordszintet ért el.
Karcsúsodó népesség
Mindennek következtében rohamosan fogy az ország lakossága, amely az elõzõ, 2002. évi, népszámlálás óta 21 millióról akár 18 millióra is visszaeshetett - állítják az Országos Statisztikai Intézet munkatársai. Románia lakossága 1990-ben volt a legnagyobb, akkor elérte a 23,2 milliót. A népességfogyás 2009-ig közel kétmilliós volt, az utóbbi két esztendõben pedig további 3 milliós csökkenés körvonalazódik, nagyrészt a kivándorlás miatt.
A nagyarányú csökkenés rendkívül drámaivá teszi a demográfiai mutatók további alakulását, tovább rontja a munkaerõ-piaci helyzetet, de károsan hat a mikro- és makrogazdasági folyamatokra is.
A legfontosabb demográfiai mutató, a születési szám 1990 óta állandóan csökkent. Nyomban a rendszerváltás után, 1990-ben, még 314 746 újszülöttet jegyeztek, számuk 2000-ben már 234 600-ra esett vissza, 2009-ben pedig már alig haladta meg a 220 ezret, a trend pedig 2010-ben is folytatódott.
Az ezer lakosra jutó születési arányszám 9,9, ezzel Románia az európai uniós átlag alatt marad. Kivételt az ország keleti övezetei képeznek, Botoºani, Iaºi, Suceava, Vaslui és Bacãu, ahol jobban alakul ez a mutató. Egyébként a moldovai országrészben a legmagasabb a fiatalok részaránya, a 0-14 éves gyermekek az összlakosság több, mint 18 százalékát képezik.
A születési viszonyszám Írországban a legmagasabb, ahol eléri a 16,7 ezreléket, majd Franciaország következik 12,8 ezrelékkel. A lista végén található a 9,1 ezreléket összesítõ Ausztria, de a 9,4 és 9,6 ezrelék között mozgó Magyarországon, Olaszországban és Portugáliában sem sokkal jobb a helyzet.
?letremény: 73,5 év
A gyermekhalandóság tekintetében azonban Románia áll a legrosszabbul a közösségi országok között. Tavaly 260 ezer személy halt meg, vagyis 12,1 fõ ezer lakosonként. 1990-ben még több mint 10 ezerrel kevesebb halálesetet jegyeztek.
Románia az élveszületések tekintetében is sereghajtó: 1000 újszülöttre 10 halott csecsemõ jut, ami a legmagasabb szám az Európai Unióban, és háromszorosan haladja meg a Csehországban, Görögországban vagy Szlovéniában jegyzett adatokat. Ezzel az ország lakossága fokozatosan elöregedik.
Az elhalálozások leggyakoribb okát Romániában a keringési rendszer zavarai, valamint a rosszindulatú daganatok okozták: az esetek 79 százalékában voltak a halál kiváltó okai. Fejlett európai országokban ez az arányszám rendszerint nem haladja meg a 40 százalékot.
A folyamatosan romló életkörülmények miatt a családban egyre kevesebb a gyermekek száma, az egy nõre esõ szülések átlagos száma mindössze 1,3. Ráadásul a nõk egyre idõsebb korban szánják rá magukat a gyermekvállalásra, ami károsan befolyásolja a születendõ gyermek ellenálló képességét, egészségi állapotát. Tavaly például romániai nõk átlagosan 27,6 éves korukban szülték elsõ gyermeküket.
Ilyen körülmények között természetesen az életremény tekintetében is a kullogók között találhatjuk az országot: 73,5 évvel Románia egy csoportba tartozik a balti országokkal, miközben, a listavezetõ Dániában, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Finnországban és Svédországban az életremény 80 esztendõ körül mozog.
A statisztikai adatokból egyértelmûen kiderül, hogy a népességszaporulat 1922 óta következetesen negatív Romániában, vagyis az elhalálozások száma azóta minden esztendõben meghaladta a születésekét. A trend itt is fokozódó: míg 1992-ben a különbség még mindössze 3 462 fõ volt, addig 2009-ben már megközelítette a 35 ezret.
Kivándorlás - államfõi köszönettel
A népességfogyás igen fontos okát jelenti a kivándorlás. Az utóbbi években mind többen keresnek megélhetést a határokon túl, ahol nagyobb a fizetés és jobbak a munka- és életkörülmények. Az elvándorlást Bukarest félhivatalosan támogatja is, erre utal az államfõ kijelentése, miszerint a határon túli romániai munkavállalók a román nemzet legdinamikusabb részét képezik, amelynek tagjai felismerték, hogy az állam jelenleg nem sokat tehet értük, ezért saját kezükbe vették sorsukat, és családjukkal külföldre indultak munkát keresni - amiért is Traian Bãsescu szükségesnek érezte köszönetet mondani.
Hivatalos adatoknak megfelelõen csupán 1992 és 2002 között 700 ezer személy hagyta el az országot; nem hivatalos nyilvántartások szerint jelenleg legalább 3 millió román állampolgár dolgozik külföldön, mintegy 60 százalékuk nõ. A külföldi munkavállalás nyomán nem ritka a szétszakadt családok felbomlása, a megfelelõ szülõi gondozás nélkül maradó gyermek.
A külföldre távozás is oka lehet annak, hogy aggasztóan csökken a házasságkötések száma. Tavaly 115 800 pár mondta ki a boldogító igent, 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Megnõtt az elsõ házasságukat kötõk átlagos életkora is, amely férfiaknál elérte a 31, nõknél pedig a 28 évet, a válások száma pedig 2010-ben jócskán meghaladta a 2 ezret.
Egy kis világstatisztika
A legelöregedettebb népességgel a Monacói Hercegség rendelkezik, ahol a lakosság 22,4 százaléka 65 éven felüli; A legfiatalabb a népesség Ugandában, itt a lakosság 50,5 százaléka 35 éven aluli; Az elhalálozási ráta 1000 lakosra jutó 2,13 halállal az Egyesült Arab Emirátusokban a legkisebb; A születési ráta Nigerben a legnagyobb, 1000 lakosra 48,8 újszülött jut, a legalacsonyabb viszont Japánban, ahol 1000 lakosonként csupán 7,87 születést jegyeznek; 82,6 évvel Japánban a legmagasabb az életremény, a sereghajtó Swaziföld, 39,6 évvel.
Bogdán Tibor
?j Magyar Szó (Bukarest)