udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 3571-3600 | 3601-3630 | 3631-3660 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. július 23.
Csibi Barnán keresztül járatnák le az önrendelkezést
A szélsőséges megnyilvánulásai – többek között az 1848-49-es forradalom idején számos erdélyi magyar civil meggyilkolásáért felelős Avram Iancu jelképes felakasztása – miatt hírhedt egykori csíkszeredai adóellenőr, Csibi Barna személyén keresztül próbálja összemosni a Székelyföld autonómiájáért zajló küzdelmet és a délkelet-ukrajnai eseményeket a Rise Project című, magát tényfeltáró portálként jellemző román orgánum.
A portál szerint Csibi jelenleg zömmel Kárpátalján tartózkodik, ahol az ottani magyar közösség autonómiájáért küzd.
A Rise Project a maláj utasszállító gép lezuhanását követően kereste meg Csibit, aki Skype-interjút adott a portálnak. Csibi ebben arról beszél: egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja a valós önrendelkezési törekvéseket, erre példaként Donyeck és Luhanszk esetét hozta fel, ahol a szakadárok önálló népköztársaságokat kiáltottak ki, Putyin pedig a Nyugattal ellentétben támogatja őket, mivel fenntartja: ugyanaz a helyzet állt elő, mint Koszovóban.
Az ennek kapcsán feltett kérdésre úgy válaszolt: Oroszország „stratégiai okokból” a Székelyföld önrendelkezését is támogatja, hiszen a székelyek ugyanúgy önrendelkezést akarnak, mint a donyeckiek. Szerinte az orosz média jóvoltából az orosz közvélemény jól tájékozott a székely önrendelkezési törekvések, és az azok ellen irányuló román hatósági akciók tekintetében.
„Oroszország szövetségeseket keres a Székelyföldön” – állította Csibi, aki szerint akár már nagyon rövid időn belül létrejöhet az önálló Székelyföld.
A Rise Project „tájékozottságát” jól mutatja, hogy egy másik, Csibiről szóló anyagban arról írnak: az általa megalakítani kívánt Székely Gárda mintájául szolgáló Magyar Gárda szellemi vezetői között ott van Wass Albert és Horthy Miklós egykori kormányzó is.
Balogh Levente, Székelyhon.ro2014. július 23.
A szeretet erejével tevékenykedett Papp Kincses Emese
Utolsó útjára kísérték szerdán délután Papp Kincses Emesét Csíkszeredában, a Szentlélek utcai temetőbe. A tanár, író, irodalomtudós, politikus, rendező gyászszertartásán több százan rótták le tiszteletüket.
Isten temploma vagytok, Isten Lelke lakozik bennetek – idézett a szertartást vezető Tőkés László Szent Pálnak a Korintusiakhoz írt leveléből, hozzátéve, Papp Kincses Emese nemcsak imával, hanem cselekvéssel szolgálta Isten ügyét. „A szeretet erejével tevékenykedett nemzete, szerettei és lelki közössége körében, mint tanárnő, irodalomtudós, író, rendező. Hitelesen idézte meg Szent László, Szent Erzsébet és a madéfalvi veszedelem történetét. Maradandó nyomot hagyott tanítványaiban, környezetében, értékeket teremtett és hagyott hátra” – hangsúlyozta a lelkész, európai parlamenti képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét is betölti.
Rámutatott, nem véletlen, hogy Papp Kincses Emese elvesztése miatt hiányérzetük van a jelenlevőknek. Szerinte ez arra kell ösztönözzön, hogy mindig meg kell becsülni a hivatástudattal, szakmai felelősséggel rendelkező, értékes személyiségeket, tanárokat, lelkészeket, művészeket, ügyvédeket, mindazokat, akik mások gondjainak egy részét képesek magukra vállalni.
„Az értékek egyesítenek minket” – összegzett a református lelkész. Mellette Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke szólalt fel, szerinte Papp Kincses Emese személyével egy nagyasszonyt veszítettünk.
„Jól ismertem őt, volt alkalmam megcsodálni a jellemét, vállalásait. Közelében én magam is formálódtam. Szájról szájra, szívből szívbe volt képes átvinni értékeit, szerintem ez az igazi kultúra” – méltatta az elhunytat Gergely. Úgy vélte, hogy Papp Kincses Emese egész életében harcolt, sohasem volt megalkuvó, sohasem tudta elveszettnek látni az erdélyi magyarságot. Gergely István arra ösztönzött, hogy ezt a fajta kitartást kell a néhai nagyasszonytól átvenni és továbbadni.
Szőcs Lóránt, Székelyhon.ro2014. július 23.
Teljesítőképesség a nemzetpolitika tükrében: Rogán–Schiffer párbaj
A Tusványos első napjának egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó előadása volt az, amelyiken Rogán Antal, a Fidesz-, illetve Schiffer András, a Lehet Más a Politika országgyűlési frakcióvezetője ütköztették nézeteiket.
A frakcióvezetői „összecsapás” ígérete megtöltötte a Lőrincz Csaba sátort, s az ellenzéki politikus több alkalommal is tapsot arathatott le a hallgatóság egy adott részétől rokonszenvesnek tartott mondandójáért. Magyarország jobban teljesít – a sokat hangoztatott kormányzati szlogent választották a szervezők az előadás címéül, de kitoldották egy felkiáltójellel, illetve egy kérdőjellel is, érzékeltetve az mondatról szóló kormánypárti és ellenzéki álláspontot. Ahogy Stumpf István, a Heti Válasz újságírója moderátorként is fogalmazott: jobb oldalán ültek azok, akik messzemenően egyetértenek az állítással, azaz Rogán Antal, Seszták Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárcavezetője, míg balján az állítást kétségbevonó Schiffer. A székelyföldi helyszín adta a beszélgetés első megközelítését, a nemzetpolitikáról esett szó kormányoldali és ellenzéki szempontból. Schiffer András elmondta: egy ökológiai párt, mint az övék, saját identitásuk részének tekinti, hogy kiáll a helyi közösségek önrendelkezési jogaiért. Az LMP ugyanakkor a különböző határon túli autonómiatörekvésekkel kapcsolatban „bátrabb előremenetelt” várt volna a magyar kormánytól.
„Persze, rettenetesen fontos, hogy történt egy lélektani fordulat 2010 után, úgy tűnik, hogy bizonyos marginális csoportokat leszámítva ma van egy széles konszenzus Magyarországon a különböző politikai erők között, fontos, hogy a nemzetpolitika ne legyen napi pártpolitikai csatározásnak az áldozata” – fogalmazott Schiffer. A frakcióvezető ugyanakkor rámutatott: az is fontos volna, hogy a Kárpát-medencei magyar szervezetekkel való kapcsolattartásban, a szervezetek támogatásában egyenlő mércét alkalmazna a mindenkori magyar hatalom.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetését az idei választásokat követően elvállaló Seszták Miklós bevallása szerint legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy valóban nemzeti legyen az a fejlesztés, amit a tárca irányít, ne álljanak meg Magyarország határain belül. „De talán ezt kipipálhatjuk: 2010-től ebben jobban teljesítünk” – állapította meg a miniszter.
„Én még emlékszem 2004. december 5-ére, meg azt azt megelőző kampányra. Emlékszem arra is, amit egészen felháborítónak tartottam akkor, hogy egy erdélyi magyar nyomdában rendelte meg az akkori magyar kormánypárt, az MSZP azokat a szórólapokat, amelyekkel a kettős állampolgárság ellen buzdítottak” – mutatott rá Rogán Antal. Kiemelte: ehhez képest 2010-re oda jutottak el, hogy a kettős állampolgárságról szóló országgyűlési döntés alkalmával a magyar társadalomban már nem volt ellenállás. „Gyurcsány Ferenc egyedül maradt azon véleményével, hogy nem szabad megadni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, s ezt nagyon fontos változás a magyar politikai életben. Egyébként a nemzeti gondolkodásra nem születni kell, azt meg is lehet tanulni” – fejtette ki a kormánypárti politikus.
Ezek után Magyarország energetikai biztonságától az országnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatban gyakorolt álláspontjáig, az atomenergiától a közfoglalkoztatásig aktuálpolitikai témák széles tárházát vonultatták fel a beszélgetőpartnerek, nem egyszer a hallgatóság számára csemegét jelentő érvelési párbaj mellett. Schiffer András statisztikai özönnel támadott, bizonyítandó, hogy Magyarország egyáltalán nem teljesít olyan jól, mint amint ezt a kormány állítja. Az ellenzéki politikus számtengerére Seszták Miklós egyetlen adattal válaszolt: Fidesz-kétharmad. Ez a miniszter szerint annak a bizonyítéka, hogy a választópolgárok egyetértenek a kormánnyal abban, hogy igenis jó irányba haladnak a dolgok Magyarországon.
Rédai Attila, Székelyhon.ro2014. július 23.
Verstábor Csíkcsomortánban – A nemzeti összetartozás kötelező levegővétel
Megkezdődött a negyedik verstábor Csíkcsomortánban.
Az idei verstábor egyik különlegessége, hogy az anyaországi és székelyföldi fiatalok mellett a felvidékről is érkeznek versmondók a tíz napos tréningre. A diákok a versek, a irodalom mellett belekóstolnak a néptáncba is, hiszen egy szolnoki néptáncos mellett egy felvidéki fiú is segít a közös táncprodukció betanításában és a táncházak vezetésében. Minden bizonnyal a helyi táncoslábú ifjúság sem marad majd le, és ki közös táncból.
A rendezvénnyel kapcsolatosan a Kossuth Rádió munkatársa, Oláh Gál Elvira Nagy Zoltán Péter újságíróval beszélgetett, aki Székesfehérvárról gyalog több mint 700 kilométert tett meg Csíkcsomortánig.
Az újságíró, aki a gyaloglásai során naponta átlagban 40 kilométert tett meg, és minden este sátorban aludt, elmondta, hogy egy ilyen hosszú út után egészen más a kapcsolata Istennel, mint a hétköznapi darálóban.
A nemzeti összetartozás ügye most már nem egy téma, az egy kötelező levegővétel, ennek a nemzetnek együtt kell levegőt vennie, együtt kell élnie, csak akkor lesz képe a túlélésre – fogalmazott Nagy Zoltán Péter.
Kossuth Rádió, Székelyhon.ro2014. július 23.
Egy magyar színész Erdélyben
Július 22-én mutatták be Varga Vilmos színművész és Aniszi Kálmán publicista, esszéíró Magyar színész vagyok Erdélyben című könyvét a Kiss Stúdióban a jubileumi miniévad keretében. A közönséget Kiss Törék Ildikó színművésznő köszöntötte, megosztva néhány fontos információt a könyvről, annak megjelenéséről: „A könyv kiadása az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Balog Zoltán miniszter döntése alapján a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének támogatásával készült a nagyváradi Europrint nyomdában”. Hozzátette, hogy objektív okok miatt a bemutatóra csak néhány példány készülhetett el a könyvből, az érdeklődők feliratkozhatnak, és augusztus első felében vásárolhatják meg Varga Vilmos életéről és színészi pályájáról szóló kötetet.
Beszélgetés
A könyvbemutató első felében Aniszi Kálmán a hivatásos magyar színjátszás kezdetéről és kialakulásáról beszélt, amelynek feladata a nemzeti ébredés és a nyelv ápolása volt és maradt. Mint elmondta, az első hivatásos magyar színtársulat első előadására 1792 decemberében került sor Kolozsváron, „ettől az időponttól számítjuk a hivatásos magyar színjátszást magyar nyelvterületen” – tette hozzá Aniszi. A bemutató második fele kötetlenebb formában zajlott, Varga Vilmos a könyvben is megtalálható történetek közül elevenített fel néhányat. A hallgatóság elé egy változatos gyermek- és ifjúkor rajzolódott ki, utóbbit beárnyékolták a II. világháború utáni korszak történései. A kötetben, amely többek között Varga Vilmos hegyközkovácsi, majd váradi gyermekéveit, gyermekkori élményeit, kamaszkori csínytevéseit, fiatalkori történeteit, egyetemista éveit, a Színi Akadémiára való jelentkezését, majd színházi pályáját, rendezéseit, a Kiss Stúdió Színház kialakulásának történetét foglalja magába, a színművész sikereibe és kudarcaiba, félelmeibe és kiállásába, egész életébe enged bepillantást. A beszélgetést felolvasás is színesítette, majd zárásként Varga Vilmos szavalt és egy dalt adott elő.
Nagy Noémi, erdon.ro2014. július 23.
Bognár Renáta, az MTI különtudósítója jelenti: Határon túli keretet különít el a Médiatanács a mecenatúraprogramján belül - jelentette be Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén, szerdán Tusnádfürdőn.
Kollarik Tamás a Közönségfilm és közszolgálat című panelbeszélgetésen elmondta: az erdélyi filmművész szövetség kérésére animációs, dokumentumfilmes és ismeretterjesztő alkotók pályázhatnak majd a keretre, a tervek szerint akár már az ősztől.
A Médiatanács eddig több 10 millió forintos nagyságrendben ítélt oda támogatást határon túli alkotók számára.
A Médiatanács eddig összesen több mint 7 milliárd forintot fordított a teljes mecenatúraprogramra, és több mint ezer esetben nyújtottak támogatást független filmkészítőknek. Kollarik Tamás közlése szerint 434 filmes, vagy filmhez köthető támogatást biztosítottak. Hangsúlyozta, hogy az alkotói szabadságot nem korlátozzák, a legfontosabb egy jó mecénástól az ösztönző keretrendszer biztosítása. Eddig 100-150 filmet mutatott be a közmédia, a Médiatanács szeretné, hogy a jövőben a filmeket más platformok is bemutassák majd - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy augusztus 21-25. között rendezik meg a 15. hirosimai animációs fesztivált, amelyre Magyarország díszvendégként meghívást kapott. A több mint kétezer nevezőből kiválosztott 59 versenyfilm közé három magyar is bekerült.
Néder Sarolta, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) támogatási vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy általában dupla annyi igény érkezik, mint amennyi nyertes alkotás végül megszülethet.
Jelezte, hogy az online közszolgálati műsorszámok gyártását és közzétételét célzó Neumann-pályázatról július 29-én tárgyalnak, az eddigi 20 milliós kerethez további 5 millió forintot tesznek hozzá a határon túli pályázóknak.
Köbli Norbert, A berni követ című film forgatókönyvírója elmondta, hogy nagyon sok forgatókönyv készül, de általában minden ötödikből lesz kész alkotás. A film tervét korábban többen elutasították, de mindig kereste a lehetőségeket, hogy 20. századi magyar történelmének sorsfordító eseményeit fikciós tartalmakkal feldolgozzák. Beszámolt arról is, hogy Félvilág címmel új filmet készítenek a program támogatásával.
Maksay Ágnes, a Kós Károly Kollégium alelnöke közölte: nagy öröm volt számukra, hogy elindult a Mecenatúra pályázati lehetőség. Fontos, hogy ez egy rendszeres lehetőség, nem éri váratlanul a határon túli alkotókat, és fel lehet rá megfelelően készülni - hangoztatta a Video Pontes Stúdió vezetője. Sokan pályáznak, és reméli, a jövőben még többen fognak; üdvözölte a határon túli keret elkülönítését. Kitért arra is, hogy Romániában az erdélyi magyar filmeseknek nincs hová pályázniuk, a bukaresti pályázati kiírásokon nem rúgnak labdába, az ottani pontrendszernek nem tudnak megfelelni.
Határon túli keretet különít el a Médiatanács a mecenatúrapro, gramján belül
Tusnádfürdő, 2014. július 23., szerda (MTI) 2014. július 24.
Tumultus a MOGYE-felvételin
Országszerte az orvosi egyetemeken van a legnagyobb túljelentkezés idén is, nincs ez másként Marosvásárhelyen sem. Az egyetem 480 tandíjmentes helyére 1784-en jelentkeztek, a beiratkozottak csupán egyharmada magyar. Szerdán megkezdődött a felvételi.
Nem panaszkodnak az egyetemre felvételizők száma miatt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Szilágyi Tibor rektorhelyettes is általában elégedett a jelentkezők számával. „Sokan választották idén is az egyetemünket, ez jó, bár a jelentkezőknek csupán egyharmada magyar. Ez hasonló az elmúlt két-három év eredményeihez” – mondta a rektorhelyettes.
Alátámasztják ezt a statisztikák is, ugyanis országos szinten az oktatási intézmény román felvételizői között van a legnagyobb versengés. Míg az általános orvosi szakra a 135 államilag támogatott magyar tannyelvű helyre 304 diák jelentkezett, azaz 2,2 diák egy helyre, addig jóval nagyobb az érdeklődés a román tagozaton, a szintén 135 államilag támogatott helyre 702 jelentkező, vagyis 5,2 diák küzd meg egy helyért. Ezen kívül van még nyolcvan fizetéses hely, amelyet a felvételi eredmények függvényében osztanak majd szét a román és magyar tagozaton, az elmúlt évek tapasztalata azonban az, hogy csak román diákok jutottak be a tandíjas helyekre.
Tumultus az egyetem előtt is
Az általános orvosi karon szerdán zajlott a felvételi: a diákok 10 órától 13 óráig vizsgáztak, az egyetem főépületében. Biztonsági okokból az intézmény főkapuja be volt zárva, így be senki nem mehetett, és csak a mellékbejáraton lehetett kijönni. Éppen ezért az egyetem épülete előtti járdán és úton is nagy volt a tumultus, ugyanis barátok és hozzátartozók várták a vizsgázókat. 12 óra körül már kezdtek szállingózni a diákok kifelé, miközben egymást közt beszélték a vizsgatételeket, megoldásokat.
„Nem volt olyan nehéz, viszont úgy látom, hogy van benne hibás kérdés is, remélem, hogy azt nem veszik számításba” – mesélt kérdésünkre tapasztalatairól Csipor Bernadett, aki régóta készül már az orvosira. Amióta kijött a gyakorló könyv márciusban, azóta készül a vizsgára, ezért reméli, hogy sikerül bejutnia. Bors Boglárka Csíkszeredából érkezett, hogy az általános orvosira felvételizzen. „Voltak ismeretlen kérdések is, de nem volt annyira nehéz, legalábbis nekem. Bár volt egy-kettő, ami megfogott” – mondja a diáklány, aki már év közben olvasgatta a vizsgakönyvet, de akkor inkább érettségire készült. Az utóbbi két hétben azonban semmi egyébbel nem foglalkozott, csak a felvételire készült.
Tesztkérdések a felvételin
A diákok amúgy választhattak, hogy biológiából, fizikából vagy kémiából felvételiznek, majd a vizsgán egy száz kérdésből álló tesztet kaptak. Az első hetven kérdés feleletválasztós volt, vagyis a kérdésre meg voltak adva a válaszlehetőségek, amelyek közül el kellett dönteni, melyik a helyes. Az utolsó harminc kérdés pedig igaz-hamis típusú teszt volt. Szilágyi Tibor szerint kicsit más volt idén az anyag, s más a teszt is, de a módszer az előző évekhez hasonló volt.
Szerdán az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakokon zajlott a felvételi vizsga, július 24–25-én a testnevelés és sport szakra, július 25-én az általános nővérképző, balneo-fiziokinetoterápia és rehabilitáció, táplálkozástan és dietétika, fogtechnika, orvosi kozmetika és kozmetikai termékek technológiája szakokra szerveznek vizsgát.
Szász Cs. Emese, Székelyhon.ro2014. július 24.
Harc a hatalomért
Miközben a román alattvaló életét újabb és újabb árvizek nehezítik – az elmúlt napokban az ország bizonyos területeire hihetetlen mennyiségű csapadék hullott –, a Dâmboviţa-parti politizálás centrumában, már a közelgő elnökválasztás miatt is, a megszokott korrupciós botrányokon túl a hatalmi harc áll.
Noha két esztendeje a szocialista-liberális koalíció földrengésszerű győzelmet aratott, s kétharmados többséget szerzett a felduzzasztott létszámú parlamentben, nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, felbomlott, a liberálisok kiváltak, s átállva az Európai Parlamentben a néppárti frakcióba, egyesültek a demokrata-liberális párttal! A Victor Pontának látványosan hátat fordító és először szenátusi, majd pártelnöki tisztségéről is lemondó Crin Antonescu széteső, szétaprózódó, válságba jutó jobboldalt hagyva maga után letett arról is, hogy államfőnek jelöltesse magát, igaz, utóbb visszatáncolt, s miután „kitalálta” és előtérbe tolta az ország reménységét, Klaus Iohannist, úgy döntött, mégis indul az elnökválasztásokon. Párttársai ezzel nem értettek egyet, s egy belső szavazáson Klaus Iohannis győzött, így most hivatalosan is ő a liberális párt elnökjelöltje, az egyesülő demokrata–liberális párt jelöltjével, Cătălin Predoiuval is meg kell még mérkőznie, de nem kétséges, hogy több szavazatot kap, és ő lehet végül a jobboldal államfőjelöltje. Legyőzheti-e Victor Pontát? A jelenlegi miniszterelnök hivatalosan még nem jelöltette magát, de több mint bizonyos, hogy ő lehet majd Iohannis ellenfele. A közvélemény-kutatások szerint, ha ma lennének a választások, győzne is, csakhogy nem ma lesznek. S a közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy a román szavazók mintegy 20–20 százaléka elkötelezett „ideológiailag” a baloldal vagy a jobboldal mellett, hatvan százaléknak, a nagy többségnek nem ez számít. S van is némi igazuk, hiszen a romániai jobb- és baloldalnak semmi köze sem jobb sem baloldalhoz. (A vörös bárók, mint elkötelezett baloldaliak?) S mindkét oldalt behálózta a korrupció. Két szempont döntheti el a választásokat: protesztszavazat lesz-e 2014-ben? Ha lesz – eddig mindég volt –, akkor a német származású szebeni polgármester lesz Románia új államfője. Ha a szociáldemokratáknak mégiscsak sikerül – dacára Ponta csökkenő népszerűségének – motiválnia klientúráját, akkor Victor Ponta lehet az államfő, és bebetonozhatja pártja hatalmát. Ennek következményeit el lehet képzelni!
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 24.
Megnyílt Tusványos Köztársaság
Tusványos Köztársaság megnyitotta kapuit, parlamentje ismét összeült. Mindenki tagja, ki az elmúlt 25 évben megfordult itt, magába szívta szellemiségét és megfertőződött vírusa által, kivételt csak azok képeznek, kik nem jó szándékkal, hanem „szolgálatos fülként, dolgozni” érkeztek – fogalmazott Toró T. Tibor, a tábor egyik alapítója a tegnapi hivatalos megnyitón.
A negyedszázaddal ezelőtti indulás felidézésével és egyfajta mérlegkészítéssel kezdődött a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a köztudatba beivódott nevén Tusványos huszonötödik kiadása.
A gumicsizma ismét elengedhetetlen kellék Tusnádon, a kedden este, éjszaka lezúdult, többrendbeli eső sártengerré változtatta a „koncertteret” és az előadósátrakhoz sem egyszerű eljutni könnyű nyári lábbeliben. A hangulatra azonban nem nyomja rá bélyegét a változó időjárás, szerdán délelőtt már megpezsdült az élet, régi-új barátok, ismerősök találkoztak, s a hivatalos megnyitóra a fősátor is megtelt. Ez a tábor idősebb, mint jó néhány közép-kelet-európai állam, jelenkori történelmünk alakításakor már működött, olyan emberek hozták létre, akik képesek voltak személyes céljaikon túllátni, cselekedni – mondotta felvezetőjében Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője, aki jó pár évig egyik főszervezője volt a rendezvénynek.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kezdetek felidézésével indította felszólalását, és felolvasta a „25 éve, egy delíriumos házibuliban megfogalmazódott” felhívás néhány részletét, melyek aktualitásukból mit sem veszítettek, sőt, mint fogalmazott, magának a dokumentumnak sem kopott a jelentősége. A bálványosi folyamat nem töltötte még be hivatását, sok mindent elvégeztek a célul tűzött feladatokból, de nagyon sok még a tennivaló – fejtette ki Németh Zsolt, aki egyik kezdeményezője volt negyedszázada a szabadegyetemnek.
Németh Zsolt felidézte az elmúlt rendezvények témáit, hogy foglalkoztak geopolitikával, Európa újraegyesítésével, a periféria felzárkóztatásával, éveken át visszatérő téma volt, hogy milyen Közép-Európát szeretnénk, és voltak magyar–román történetek is. „Közép-Európa nem lehet erős egy erős román–magyar viszony nélkül, fontos, hogy az értékközösség területén is előre tudjunk lépni, és nagyon fontos a kisebbség bevonása is ebbe az építkezésbe” – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy a magyar–magyar kapcsolatok is állandó témái voltak Tusványosnak, a külhoni magyarság kérdése mindig középpontban szerepelt, akár a státustörvényt, akár a honosítást készítették elő, de nagyon fontos a továbblépés is, hogy az autonómia széles értelemben vett megvalósulása eredményes legyen. „Úgy emlékezzünk az elmúlt 25 évünkre, hogy ez a jövőt szolgálja, bízom abban, hogy váltakozó szereposztásban, de ugyanazt a dalt fogjuk játszani, és ha ezt tusványosi szellemben tesszük, akkor egyre jobban játsszuk majd ugyanazt a darabot” – zárta nyitófelszólalását Németh Zsolt. David Campanale a BBC újságírójaként érkezett ’89 decemberében Kézdivásárhelyre, és ő volt az, aki Németh Zsoltékkal közösen álmodta meg a szabadegyetemet. Most az Európai Unió válságáról szólt, arról, hogy vissza kellene térni a létrehozásakor meghirdetett elvekhez, mert hanem az EU egy Szovjetunióhoz hasonló rendszerré válhat, amely sok mindent ígér, de semmit nem teljesít. Huszonöt éve is felmerültek ezek a kérdések, igaz, más hangfekvésben, s azóta egyre nyilvánvalóbb, hogy a keresztény szellemiséget kell visszahozni Európa életébe. Magyarország alaptörvényébe is beiktatta ezt és üzenetét, és meg kellene hallania Európa többi részének – fejtette ki az angol újságíró.
Toró T. Tibor arról szólt, hogy Tusványos Köztársaság alapító oklevelében előrevetítették a térség országainak EU-csatlakozását, megalapozták az elmúlt 25 év történelmét. Tusványos egy kis elitista, virtuális köztársaságnak indult, amely egy hétre minden nyáron leköltözik a földre, összeül parlamentje, melynek mindenki tagja, aki részt vesz „ülésein”. „Ebben a parlamentben születnek meg azok a történetek, amelyekből aztán történelem lesz” – fejtette ki. Tárnok Mária, a főszervező Pro Minoritate Alapítvány elnöke elsősorban technikai részleteket árult el: 25 helyszínen zajlanak a programok, 12 partnerintézménnyel dolgoznak együtt, vannak itt 25 évvel ezelőtti előadók és olyan fiatalok is, akik először jöttek el – mondotta. Sándor Krisztina elsősorban az elmúlt Tusványosok eredményeire tért ki, az itt megfogalmazott, valósággá vált terveket sorjázta. „Talán a legfontosabb eredmény Tusványos gondolkodásformáló ereje, lehet, nagyképűen hangzik, de a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában ez a rendezvénysorozat meghatározó szerepet játszott” – mondotta. Továbbra is vágyott célunk az autonómia, és amíg ez a térség el nem nyer valamilyen autonómiaformát, addig mindenképpen találkozni fogunk Tusványoson – hangsúlyozta.
Potápi Árpád, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára kitért arra, hogy meglátása szerint kiemelt jelentősége van Tusványosnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában. Hangsúlyozta, a következő napok lehetőséget teremtenek a számvetésre, de a ránk váró negyedszázad céljainak megfogalmazására is. „Szeretnénk, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról tudnánk beszélni, és ha már ezek működéséről kellene vitatkoznunk, és nagyon jó lenne, ha nemcsak a megvalósult székely autonómiáról, hanem a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnánk sorolni” – jegyezte meg. „Talán a legfontosabb az lenne, ha a magyarságról 25 év múlva úgy tudnánk beszélni, mint erős, feltörekvő, gyarapodó nemzetről, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, békében és biztonságban élve” – fogalmazott Potápi Árpád.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere idén is viccekkel fűszerezte házigazdai köszöntőjét. A magyar (elsősorban az erdélyi) politikát az észak-erdélyi autópálya gyalui letérőjéhez hasonlította: kacskaringós, néha záróvonalon kell át, hágnunk, néha szembemegyünk a forgalommal, de haladunk előre.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 24.
Együtt vagy külön utakon? (Magyar egyetemi oktatásról Tusványoson)
Minőség vagy létszám – S hol a magyar egyetem? témával a Kós Károly sátorban tegnap rendezett vitán azt taglalták a meghívottak – Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Nagy László, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese, Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese, Vass Levente orvos, a marosvásárhelyi Studium-Prospero Alapítvány alelnöke –, hogy az állami egyetem magyar tagozata és a magánegyetemként bejegyzett, de közszolgálatot betöltő erdélyi magyar egyetemek ellenfelek, avagy kiegészítik egymást, egy célt szolgálnak.
Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke az ukrajnai magyar oktatás helyzetét taglalta. A beszélgetés moderátora Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi alelnöke volt.
Horváth Gizella elmondta, a PKE és a Sapientia magánegyetemként besorolt, holott sokkal több annál, nem piaci alapon működnek, hisz küldetésük, hivatásuk van: megtartani a magyar közösséget Romániában. Dávid László kiegészítette, a két egyetem közszolgálati, azért jött létre, mert az akkori hivatalos román hatalom nem egyezett bele az állami magyar egyetem felállításába. Céljuk, hogy minél több magyar fiatal maradjon itthon. Kötelességük minőségi oktatást biztosítani és kiszolgálni a régiót.
Nagy László szerint a magyar felsőoktatásnak az állami egyetemen a helye. Az európai hagyományok szerint a legjobb egyetemek az államiak, a magánegyetemek kiegészítik az állami oktatást. A BBTE minden olyan szakon, amelyre igény van, indít képzést. Hangsúlyozta, egy magyar diákra a román állam kétszer annyit költ, mint egy románra. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani, minél több szakot kell indítani. Hangoztatta, nem szabad átvinni magánszférába a támogatott szakokat. A Sapientia indulásakor azt a célt határozták meg, hogy hiányszakokon indítanak képzést, ehhez képest most ütközések vannak, több párhuzamos szak jött lére a Sapientián vagy a PKE-n. Ennek következménye, hogy kevesebb diák kapja meg a román állami támogatást. Dávid László pontosított, céljuk megmaradt, közel 60 százalékban mérnöki képzésük van, igaz, vannak átfedések is, de többségében a BBTE indított olyan szakot, amit előzőleg ők már lefedtek. Megérti azt is – tette hozzá –, ha Székelyföld városaiba nem telepítenek oktatást, elvész a régió. Ezt elkerülendő egyetemi környezetet, tudományos kutatómunkával kiegészült alapot kell teremteni, ezért három központban működik a Sapientia: Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Céljuk a minőségi oktatás és a közösség szolgálata. A Sapientia Kolozsvár-központú, mivel adott helyhez adott minőség társul, jelenlétüknek szimbolikus tartalma is van, de nem akarnak a BBTE konkurense lenni. Mindkét egyetemnek a magyar közösség érdekeit kell szolgálnia, minden szinten minőségi magyar képzést biztosítania.
Vass Levente úgy véli, a tény, hogy minél több székelyföldi városban, valamint a Partiumban működnek kihelyezett egyetemi tagozatok, nem megy a minőség kárára, és megtartó erőként szolgálnak, hisz a mai gazdasági helyzetben sok szülő nem engedheti meg magának, hogy idegenben taníttassa gyermekét. Összeegyeztethető-e az állami és a magánoktatás – tette fel a szónoki kérdést, s meg is válaszolta: igen. Példaként a Stúdium Alapítványt hozta fel. A 15 éve alakult civil szervezet, a marosvásárhelyi állami magyar felsőoktatás háttérintézményként működik. Szakembereik 80 százaléka magánegyetemen tanult, és az állami oktatás támogatásáért dolgozik. Horváth Gizella elmondta, a PKE számára nem a BBTE jelent konkurenciát, hanem a nagyváradi román egyetem, hiszen a mai gazdasági helyzetben sokan nem engedhetik meg a más városban való tartózkodást. Az állami és ún. magánegyetem együttműködését célzó érdeklődésre Nagy László kifejtette, ő optimista, elmondta, az utóbbi években közeledtek, közös konferenciákat szerveztek, kutatásokat végeztek.
Dávid László ecsetelte, Marosvásárhelyen az orvosi és gyógyszerészeti egyetem és a Petru Maior Egyetem konzorciumot hozott létre. A Sapientia kivár, de úgy látja, abból az együttműködésből a magyar oktatás számára nem származik előny. Feltette a kérdést: mi lenne az állami magyar oktatással, ha nincs konkurencia? Kapott volna ugyanannyi magyar helyet? Ugyanolyan mértékben fejlődött volna? Versenyhelyzetben mindenik fel akar mutatni valamit, és fejleszt. Nem vagyunk egymásnak ellenségei, ugyanazt a célt szolgálják az állami és a magánnak nevezett közszolgálati egyetemek, keresik az együttműködést. Hozzátette, erdélyi jelenlétünk számaránya teljes egészében jogossá teszi egy egész egyetemi rendszer állami fenntartását. Ez nem történik meg. A Sapientia nem olyan szakokat indít, amelyek már léteznek, például a Sepsiszentgyörgyön létrehozandó központban agrármérnöki és erdészmérnöki oktatás lesz, ami nincs magyar nyelven. Tíz mesterképzőn biztosítják a továbbtanulást, lehetőséget kívánnak biztosítani a tehetséges magyarok hazatértésének vagy itthon maradásának.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 24.
Megbüntették a vármegyéseket
Fejenként 500 lejes pénzbírsággal sújtotta a megyei rendőrség a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyolc kézdivásárhelyi tagját, aki június 19-én reggel kitűzte a Gábor Áron-szobor mellé a két székely zászlót.
Domokos Rajmond, a megyei rendőrség tisztje az újraközölt 1991/61-es törvény 2. cikkelyére hivatkozva állította ki nevükre a büntető jegyzőkönyvet, amit címükre kézbesítettek, mivel július 8-án nem jelentkeztek a városi rendőrségen, ahová beidézték őket. Aznap Lungu Csavar Csabát, a Kézdivásárhely Más Szemmel internetes portál működtetőjét, aki eleget tett a rendőrségi idézésnek, szintén 500 lejjel büntették meg ugyanarra a jogszabályra hivatkozva. Július 10-én a nyolc megbírságolt vármegyés közül Szőcs Zoltán, Szőcs Csongor és Mike Levente július 21-én fellebbezett, és a napokban a többiek is perbe hívják a megyei rendőrséget, mivel álláspontjuk szerint nem követtek el bűncselekményt.
(iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 24.
et erős Közép- Európa erős magyar-román viszony nélkül
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint nem lehet erős Közép-Európa erős magyar-román viszony nélkül.
Németh Zsolt a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai tusnádfürdői hivatalos megnyitóján örvendetesnek mondta, hogy gazdasági vegyesbizottsági ülés volt az előző héten, de fontosnak tartotta, hogy az értékközösség területén is előrelépés történjen, bizalmi viszonyt teremtsenek Romániával, s az építkezésbe bevonják a kisebbségek legitim képviseletét is. A bizottsági elnök fontosnak nevezte, hogy a legfelsőbb szintű párbeszédet újraindítsák Magyarország és Románia között.
Németh Zsolt szerint Közép-Európával kapcsolatban az elmúlt 25 évet "oldódó bizalmatlanság és egyre erősödő érdekközösség" jellemezte.
Kiemelte: gyarapodó Közép-Európát szeretnének, amely biztonságos és a nyugati szövetségi rendszerhez szervesen illeszkedik. Demokratikus Közép-Európát szeretnének, ahol az emberi és kisebbségi jogokat egyaránt maximálisan tiszteletben tartják.
Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: sok szempontból szimbolikus jelentőségű az idei esztendő és rendezvény. Értékelése szerint a rendezvénysorozatnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában kiemelt jelentősége van. Mint mondta, az elkövetkező napokban lehetőség nyílik a számvetésre és arra, hogy azokat a célokat megfogalmazzák, amelyek a következő negyedszázadra vonatkoznak. Hozzátette: 2010 óta számtalan olyan dolog valósult meg, amely korábban elképzelhetetlen volt, és a munkát folytatni kell. Szeretnék, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról vitatkozhatnának, és jó lenne, ha a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnák sorolni – jegyezte meg. Ha a magyarságról mint erős, gyarapodó nemzetről beszélhetnének, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, s békében és biztonságban él.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: alapvetően nem az aktuálpolitika határozza meg "a tusványosi köztársaság" jövőképét, hanem egy olyan jövőbe vetett hit, hogy a Kárpát- medencében a magyarság képes jövőt "kigondolni és teremteni" magának.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában Tusványos meghatározó szerepet játszott. Szerinte jó irányba tudják befolyásolni a magyarországi politikusok gondolkodását.
Hozzátette: a jövőben erősíteni kell a román-magyar párbeszédet.
Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke a szervezők nevében elmondta: a 25. táborban 25 helyszínen, több száz előadó fordul meg a hét folyamán. A köszöntők után a hivatalos megnyitón is levetítették a Történtekből történelem – Tusványos 25 című filmet.
Az 1989-es romániai forradalom filmes történeteit elevenítették fel a közmédia sátrában
Aki tévézik, ott van, ahol történik valami – mondta Balogh László rendező-operatőr, a Közszolgálati Közalapítvány (KSZKA) Kuratóriumának elnöke a közmédia tusványosi rendezvénysátrában szerdán rendezett filmvetítésen, amelyen az 1989-es romániai forradalom napjaiban Aradon és Temesváron készült felvételeit mutatta be.
Balogh László a Magyar Demokrata Fórum (MDF) akkori szegedi elnökségi tagjaként, a regionális stúdió munkatársaként az elsők között volt, akinek sikerült átjutnia a magyar- román határon a Ceausescu-diktatúra elleni felkelés napjaiban: gyógyszerből és vérkészítményekből álló segélyszállítmányt juttattak el a temesvári kórházakba, ahol sebesült kommunistaellenes felkelők tucatjait ápolták.
A KSZKA Kuratóriumának elnöke elmondta: a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen először kerültek a nyilvánosság elé a szabadságvágy és a magyar-román szolidaritás megannyi nagyszerű gesztusát megörökítő felvételek, miután a rendszerváltás idején a Magyar Televízió akkori vezetése nem tűzte műsorra azokat.
Parázs vita Magyarország gazdasági teljesítményéről
Parázs vita alakult ki a diáktábor fősátrában szerdán a Fidesz és az LMP képviselői között Magyarország gazdasági teljesítményével és EU-politikájával kapcsolatban.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyarország jobban teljesít, míg Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy az ország leszakadó pályán halad az Európai Unióban.
Schiffer András megannyi adatot felsorolva állította, hogy növekszik a magyar gazdaság lemaradása az Európai Unió átlagához képest. Seszták Miklós miniszter szerint a magyar lakosság ezt nem így érzékeli, amit az április 6-án tartott parlamenti választás eredménye is jól mutat. Rogán Antal azzal érvelt, hogy a magyar gazdaságpolitikának nemcsak a makrogazdasági mutatók javítása volt a célja, hanem az is, hogy a háztartásokban is érzékelhető legyen a gazdasági teljesítmény növekedése.
Népújság (Marosvásárhely)2014. július 24.
Puskaporos szenteltvíz
A Jugoszlávia szétesését követő balkáni „testvérháborúk” óta nem volt ilyen feszült helyzet térségünkben, mint a mostani kelet-ukrajnai szakadárharcok idején. Szomszédságunkban már rég nem kézitusa folyik, hanem a nehézfegyverek tűzijátéka. Miközben a világ a maláj repülőgép áldozatait siratja, a háttérben a nagyhatalmak gazdasági sakkjátéka zajlik. Ki törődik már Afganisztánnal, amikor Gázában és Szíriában ropognak a fegyverek! Végeláthatatlan egymásnak feszülés. A fegyverkovácsok örömére. Mert a legújabb fejlesztésű gyilkolóeszközöket valahol ki kell próbálni, és piacot kell generálni. Kár mérlegelni, hogy ki a nagyobb felelős. Mindenki a saját élettérbékéjét akarja kikényszeríteni. Még itt, a Székelyföldön is. Most nem azokra a radikális fiatalokra gondolok, akik kakaskodó jelenlétükkel muníciót szolgáltattak a mi jogos önrendelkezési törekvéseink ellenlábasainak, hanem az önmagát államvallásnak tekintő román ortodox egyházra. Vasárnap egy fura eseményre került sor Maroshévízen: a hadügyminiszter, több fegyvernem vezérkari képviselőjének jelenlétében, a legmagasabb rangú hadi kitüntetéssel jutalmazta Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét. Mindezt abból az alkalomból, hogy két évtizede hozták létre ezt az érsekséget és nevezték ki, élére Ioan Selejant. Érdemei közt felsorolták templomépítési buzgalmát, hogy minden székelyföldi faluba romántudatot és ortodoxizmust terjesztő papokat helyezett, még akkor is, ha a hívek száma elenyésző volt. Sehol máshol nem tapasztalt hatékonysággal „őrizték a nemzeti lángot”. Tevékenységében nem találnánk semmi kivetnivalót, ha valójában mindezt a székelyek nem a románság további erőltetett betelepítéseként és pozícióik megerősítéseként élték volna meg. Némelyek tudni vélik, hogy a kolostorkaszárnyák nem csak a hit erősítését szolgálják. Tiszti rangú szerzetesek és hírszerzők is meghúzódnak a vastag falak mögött. Talán ezért is kapott ajándékba a püspök a szárazföldi vezérkari főnöktől egy miniatűr harckocsit, a haditengerészeti vezértől pedig egy rombolónaszádot. Pedig az Olt és a Maros forrásvidékén ez utóbbinak nem sok hasznát venné. Egy olajágnak annál inkább. Mert békességre van szükségünk, nem fegyverporos szenteltvízre. Itt a fenyvesek birodalmában és a környező országokban egyaránt.
Karácsonyi Zsigmond, Népújság (Marosvásárhely)2014. július 24.
Együttműködési megállapodás Arad és Baranya megye között
Senki nem kifogásolta a megyei tanács által előterjesztett határozattervezetet, amely szerint Arad és Baranya (Magyarország) együttműködési megállapodást kötne. Az egyik tanácsos viszont azt kérdezte: mi lesz azzal az aradi ígérettel, amely pár hónapja Békéscsabán hangzott el arról, hogy Arad és Békés megye között is ilyen együttműködési megállapodás alakuljon ki. A tanácsi vezetők részéről elhangzott: az egyik nincs összefüggésben a másikkal, Békéssel és más határ menti megyékkel a HURO-program keretében van együttműködési kapcsolatunk. Baranya megye nem tartozik a szomszédos megyék közé, de gyümölcsöző lehetne az együttműködés.
Furcsa módon nem esett szó arról, hogy Arad és Pécs, Baranya megye központja testvérvárosi viszonyban van, ami nyilván a két megye kapcsolatának felvételét is megkönnyítené.
A megállapodás részleteiről nem esett szó, pillanatnyilag csak elvi jóváhagyás született, a részleteket később dolgozzák ki – mivel Magyarországon ősszel önkormányzati képviselőket választanak, a folytatás valószínűleg azután várható.
Jámbor Gyula, Nyugati Jelen (Arad)2014. július 24.
Tusványos: az alapelvek változatlanok
Közép-Európa súlya a román–magyar viszony erősségétől függ
Változnak az idők, az emberek, a helyszínek, a különböző személyek beosztásai, de az alapelvek és gondolatok változatlanok maradnak – fogalmazott egy résztvevő a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda reggeli hivatalos megnyitóján arra utalva, hogy Németh Zsolt már nem a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, hanem „csak” az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az anyaország nemzetpolitikáért felelős államtitkára pedig már nem Répás Zsuzsanna, hanem Potápi Árpád János.
A megfogalmazott gondolat ugyanakkor arra is vonatkozott, hogy 1997-ben a nyári szabadegyetem a Kovászna megyei Bálványosról a Hargita megyei Tusnádfürdőre költözött.
A százötven személy szervezte, jelzésértékűen huszonöt helyszínen zajló, több száz előadót felsorakoztató Tusványos tegnapi hivatalos megnyitóján Németh Zsolt a román–magyar viszonyról beszélt, hangsúlyozva: Közép-Európa súlyát a román–magyar viszony erőssége határozza meg. Örömének adott hangot annak kapcsán, hogy múlt héten ülésezett a két ország gazdasági ügyeinek összehangolásával foglalkozó vegyes bizottság. – Az értékközösség mentén megvalósuló bizalmi hangulat megteremtése a legfontosabb. Az előrelépés érdekében be kell vonnunk a kisebbségek képviselőit is – fogalmazott a politikus. Szerinte kiemelkedően fontos, hogy az elkövetkező időszakban a két ország legfelsőbb szintű képviselői párbeszédet folytassanak, s a dialógus újrainduljon. Németh Zsolt kitért Szerbia uniós integrációjának továbbvitelére az elmúlt években elindított úton. Fontosnak tartotta, hogy a tusványosi rendezvényen is elítéljék a maláj utasszállító gép kelet-ukrajnai lelövését, és részvétet nyilvánítsanak. Ki kell nyilvánítani, hogy Ukrajna esetében sokkal határozottabb és eredményesebb válságkezelésre van szükség – szögezte le Németh Zsolt.
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 24.
Boc és a helységnévtáblák: „béke és egyetértés”
A Szabadság azon kérdésére, hogy tényleg megtámadja-e a törvényszéken a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezésére vonatkozó bírósági ítéletet, Emil Boc polgármester tegnap óvatosan azt válaszolta: az ítéletet az indoklással még nem kapta kézhez, ám, ahogy ez megtörténik, a városháza elemzi azt, annak minden következményét latolgatva.
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 24.
Tusványos: nemzetpolitikai „pálfordulás”
A kisantant ma is élő jelenség, a környező országok egyeztetnek a mindenkori magyar állásponttal szemben, de Budapestnek ettől nem kell megijednie, és ellenségként tekintenie szomszédjaira – hívta fel a figyelmet szerdán Rogán Antal a Magyarország jobban teljesít!? címmel tartott vitafórumon.
A Fidesz frakcióvezetője úgy vélekedett, a nemzeti gondolkodásra nem születni kell, azt meg is lehet tanulni, majd hozzátette: mára Gyurcsány Ferenc egyedül maradt az álláspontjával, miszerint nem kell állampolgárságot adni a külhoni magyaroknak. Rogán egyúttal felelevenítette 1989-ben szerzett, nem túl kellemes romániai élményeit, amikor az Erdélybe könyvadományokkal érkezett politikust és társait órákon keresztül zaklatták a román határőrök.
A pódiumbeszélgetés kormánypárti és ellenzéki meghívottai között élénk vita alakult ki Magyarország gazdasági teljesítményéről és az energiabiztonság megteremtésének módozatairól. Seszták Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője frappáns választ adott a címbeli kérdésre, kijelentve: az idén április 6-án megszerzett kétharmados parlamenti többség jellemzi a legjobban, hogy az anyaország jobban teljesít.
A nyolcvanas években a székely és a magyar himnusz aradi eléneklése miatt történt romániai kitiltásáról is beszámoló tárcavezető szerint magyar–román gazdasági kapcsolatok azért rekedtek meg az elmúlt időszakban, mert a román fél nem értette meg, hogy ebből nem lehet kirekeszteni az erdélyi magyarokat. A miniszter elmondta, 2010-ben, az első Orbán-kormány hatalomra kerülésével „pálfordulás” következett be a nemzetpolitikában, ami abban is lemérhető, hogy az általa vezetett tárca felvette a nemzeti elnevezést.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője Tusnádfürdőn elmondta, az ellenzéki alakulatnak a nemzetpolitikát illetően kisebbek a kritikái az Orbán-kormánnyal szemben, amelytől az autonómiatörekvések terén várna bátrabb előmenetelt.
Schiffer – akinek anyai felmenői az elárasztott Bözödújfaluból vándoroltak ki Magyarországra – amondó volt, hogy a magyarországi pártoknak és a kormánynak egyenlő mércét kellene alkalmazniuk a Kárpát-medencei magyar szervezetekkel szemben.
„Nem helyes, ha egy kétharmados felhatalmazást kapott kormány jobban szereti a hozzá ideológiailag közel álló külhoni magyar szervezeteket. E téren az ottani magyar szervezetek támogatottsága kell legyen az iránytű” – hangoztatta a magyarországi politikus.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)2014. július 24.
Kevesebb magyar bejutó az orvosin
Csakúgy mint az elmúlt két évben, egyetlen magyar hallgató sem jutott be az általános orvosi és fogorvosi szakok tandíjas helyeire. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Szilágyi Tibor szerint az eredmény a jelentkezők számát tükrözi, hiszen a felvételire jelentkezők csupán egyharmada volt magyar.
Az elmúlt két év tendenciája ismétlődött meg idén is az orvosi egyetemen: a tandíjas helyeket a román nemzetiségű vizsgázók töltötték fel. Az általános orvosi szakon 135 állami helyet hirdettek meg a magyar tagozatnak, s ugyanannyit a románnak, a tandíjköteles 80 helyet azonban pár éve nem egyenlően osztják el a két tagozat között, hanem az eredmények függvényében töltik be a diákok. A különbség pedig a jegyeken is látszik, ugyanis míg a román tagozaton fizetéses helyre 9,68 volt az utolsó általános, amivel bejutottak, a magyar tagozaton ingyenes helyre 9,44 volt az utolsó bejutási átlag. A helyzet hasonló a fogorvosin is, 35 államilag támogatott helyet töltöttek be a magyarok, s a harminc tandíjkötelesre mind román diákok jutottak be.
„Az eredmények a jelentkezések függvényében alakultak, hiszen a jelentkezők csupán harminc százaléka volt magyar, így gyakorlatilag, ha mindenki ugyanolyan jó, egy magyar diákra két román jut. Ezért történt idén is, sem az általános orvosi szakra, sem a fogorvosira tandíjas helyre egy magyar diák sem jutott be” – mondta Szilágyi Tibor. Bár volt idő, amikor a tandíjas helyek is egyenlő arányban oszlottak meg a két tagozat között, Szilágyi szerint a román tagozat így is évek óta zúgolódik azért, hogy míg a magyar diák ugyanazzal a médiával bejut, a román kiesik. „Ilyenkor nem azt nézik, hogy a helyeket lakossági arány szerint osszák szét, hanem azt szajkózzák, hogy ők többen jelentkeznek, jobban érdeklődnek, jobban teljesítenek” – mutatott rá Szilágyi.
A MOGYE oktatója hozzátette, a gyógyszerészeti szakon már más a helyzet. Ott a 35 állami magyar hely mellett 30 fizetésest is a magyar diákok töltöttek be, s 50 maradt a román tagozatnak. „Ez is a jelentkezésekkel magyarázható, ugyanis ott majdnem egyenlő arányban jelentkeztek a magyar és román diákok” – fogalmazott a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes.
Szász Cs. Emese, Székelyhon.ro2014. július 24.
Magyar embernek magyar gyermeket
A nemzetállam fogalmának két különböző értelmezése mellett a Kárpát-medencében otthonra lelt összmagyarság fennmaradásának és gyarapodásának lehetőségeiről, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szerepéről beszélgetett csütörtök délután a Kós Károly-sátorban Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Történelmi áttekintővel indította a panelbeszélgetést Potápi Árpád János, beszédében felidézve a magyar nemzetpolitikában mérföldkőnek számító 1990-es évet, amikor Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a választások megnyerése után úgy nyilatkozott, közjogi értelemben tízmillió, de lélekben tizenötmillió magyar ember miniszterelnökeként kíván dolgozni. „A kilencvenes években kiépült a nemzetpolitikai intézményrendszer, és ez többé-kevésbé működik is 2002-ig. Az újabb nagy váltás 2010-től kezdődik, majd a Fidesz nemzetpolitikája többek között az egyszerűsített honosítási eljárás, a kettős állampolgárság, a Nemzeti Összetartozás Napja, a Határtalanul Program, valamint az Alaptörvény elfogadása révén teljesedik ki” – foglalta össze.
Nemzetállamok közötti különbségek
Szász Jenő a nemzetállam formájának két különböző értelmezését tárta a hallgatóság elé. „Ez azért is aktuális, mert a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ beadványát az Európai Unió visszadobta, s az ennek kapcsán indított peres eljárások közepette azzal szembesültünk, hogy Románia az EU oldalán áll be a perbe – mert úgymond nemzetállami kötelességének tartja, hogy a saját állampolgárai ellen lépjen fel. De amikor Románia a Nemzetközi Valutaalappal aláír egy szerződést, akkor feladja az adókivetési szuverenitását, és átengedi más nemzetközi szervezeteknek, gazdaságilag kiszolgáltatottá válva. Sőt, Románia kitűzte célként az euróövezeti tagságot is, tehát a monetáris politikát is átengedi. A nemzeti közösségek kollektív jogát azonban nem akarják biztosítani, mert ezt már nemzetállami kötelezettségnek tartják, és mint szuverén állam, ehhez ragaszkodnak. Ezzel szemben van egy másik nemzetállami filozófia is, amit Magyarország képvisel: megvédi az állampolgárait a bankoktól, és mindenkitől, aki nem a magyar állampolgárok érdekében cselekszik” – mutatott rá a különbségekre,
Látványos különbségként említette továbbá, hogy míg a magyar alaptörvény kimondja, a Magyarországon élő kisebbségi népcsoportok államalkotó tényezők, addig román oldalon az áll, hogy az ortodoxia, a királyi család és a kisebbségek nem mások, mint fontos történelmi szereplők.
„Magyarország felelősséget vállalt a külhoni magyarok iránt, a nemzetstratégia pedig a keresztény örökségünkre épül. Amint Csapó György mondta, nem az a magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz. Ez a jövőbe tekintő nemzetstratégia lényege” – fűzte hozzá Szász Jenő.
Közösen a globalizációval szemben
A kutatóintézet elnöke kiemelte, hamarosan minden nemzeti közösség számára aktuális lesz a nyelvi jogok megvédése. „Közösen kell küzdenünk a románokkal, szlovákokkal, szerbekkel a globalizmus által ránk erőltetett egyenlőséggel szemben – amit az angol nyelv jelent –, és így egészen más megvilágítást fog kapni a nyelvi jogok érdekérvényesítése” – közölte.
Ifjúságban a jövő
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet ifjúságkutatással is foglalkozik – tájékoztatta a közönséget Szász Jenő. „Az ifjúság gyakorlatilag a jövő. Magyar családban születik a magyar gyermek, és nem mindegy, hogy ismerjük-e vagy sem, hogy miként gondolkodik a Kárpát-medencei magyar fiatalság. Alakítanunk kell ezt a gondolkodást” – hívta fel a figyelmet.
Hűséggel a megmaradásért
Szász Jenő meglátása szerint Magyarországon elsősorban egy szűk politikai réteg érti és érzi a nemzetegyesítés fontosságát, és nem a tömegek – köszönhetően „a mai napig kiható nehéz kádári örökségnek” –, míg az erdélyi magyarságot tekintve ez fordítva van: a tömegek elkötelezettebbek a nemzeti ügyekben. „Ezért tartunk ott, ahol – úgy Magyarországon, mint Erdélyben. Meg kell győzzük az embereket, hogy érdemes össznemzetben gondolkodni” – ismertette, kitérve a Székelyföldön való megmaradás szükségességére is.
„Fontos, hogy Székelyföldön itt maradjon a 600 ezer magyar ember, mert rajtuk keresztül tízezer négyzetkilométer gazdasági és természeti erőforrásait birtokoljuk. Ha elmennek a magyarok, az erdők nem mennek utánuk. Viszont nem lehet fordított sorrendben sem: az erdő nem szül magyar gyermeket. Ezért az is fontos, hogy felelősség és hűség jellemezzen mindenkit: ne csak a magyar állam viseljen felelősséget a külhoni magyarok iránt, hanem ők is viszonyuljanak felelősséggel egymáshoz” – mutatott rá.
Pinti Attila, Székelyhon.ro2014. július 24.
Határon átívelő együttműködés
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) csütörtökön a 25. Bálványos Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén.
A Kárpát-medence egységes gazdasági, kulturális és oktatási térként történő kezelése a célja a két intézmény közötti együttműködésnek.
„Azért fontos ez az együttműködés, mert a mi hivatalunk különböző szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak, és azt szeretnénk, ha ezeket a szolgáltatásokat a határon túli magyar vállalkozók is igénybe tudnák venni. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy jó kapcsolatteremtési forrás lehet, ő is a saját kapcsolatrendszerén keresztül tudja terjeszteni ezeket a lehetőségeket, hogy minél többen éljenek velük. Amiről így konkrétan beszélünk, az az Európai Uniónak a Horizont 2020-as keretprogramja, ami forintban számolva huszonegyezer milliárd forint, és ebből minél többet kellene a Kárpát-medencébe elhozni. Magyarországon a mi hivatalunk az, amely segítséget tud nyújtani ebben. Mi vagyunk minden szempontból azok, akik ehhez a dologhoz értünk. Azért nagyon fontos uniós program ez, mert ez a kutatásfejlesztésnek a csúcsa. Aki innen pénzt tud elhozni, az nyugodtan mondhatja, hogy az európai élvonalba tartozik, és mi nemcsak Magyarországot, hanem Székelyföldet, Erdélyt is szeretnénk ebben az élvonalban látni” – mondta el portálunknak Spaller Endre, a NIH elnöke.
A két szervezet a határon átívelő kutatási, fejlesztési és innovációs programok kidolgozásában, fejlesztésében és megvalósításában működik együtt. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a 2014-2020 közötti időszakban a Brüsszelből, valamint a különböző európai és magyarországi programokból származó pályázati lehetőségekre.
„Nem hozzánk lehet pályázni, hanem közvetlenül Brüsszelbe. Az egyszerűbb mód az, amikor egy vállalkozás kitalál egy innovatív projektet, amelyben műszaki innováció kell legyen, és benyújthat egy pályázatot közvetlenül Brüsszelbe. De hogy mi ez a dolog, amivel érdemes egyáltalán belevágni, ez mekkora adminisztráció, mit kell neki kitölteni, merre vannak az ajtók, ebben a mi hivatalunk tud segíteni. Vannak bonyolult ügyek, amikor tényleg nagy összegekről beszélünk, akkor egy konzorcium tud pályázni három országból. Ebből általában valamelyik nyugat-európai ország, egyetemek, kutatóintézetek. De ha ebből is kutatási feladatok kerülnek ide, az érték mindannyiunk számára. Nemzeti innovációs hivatal vagyunk, és nem országos, nekünk kifejezetten feladatunk, hogy a nemzet tagjait, bárhol is élnek, hozzásegítsük ehhez a lehetőséghez” – hangsúlyozta az Spaller. Elmondta, a hivatal a különböző termékek piacra vitelében is tud segíteni.
Az együttműködési megállapodást a Nemzeti Innovációs Hivatal képviseletében Spaller Endre elnök, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről pedig Szász Jenő elnök látta el kézjegyével.
Péter Beáta, Székelyhon.ro