udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 3601-3630 | 3631-3660 | 3661-3690 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. július 25.
Tusványos 25 – Borboly: a székelyföldi fiatalok a megélhetésükért, jövőjükért aggódnak
A székelyföldi fiatalok nem az etnikai identitásuk elvesztése miatt, hanem a megélhetésükért, jövőjükért aggódnak, ezért nem beolvadás, hanem elvándorlás elleni stratégiában kell gondolkodni – jelentette ki ma Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében megszervezett Szakképzés – A versenyképesség eszköze című vitán.
Hangsúlyozta: a legfontosabb témakör, amivel a politikumnak foglalkoznia kellene, az oktatás piaci igényekhez való igazítása, munkahelyek teremtése, és ez nem csak magyar ügy. Szerinte növelni kell a szakképzés presztízsét, és a szülőknek be kell látniuk, hogy nemcsak az érettségi, az elméleti oktatás irányába vezet gyerekeik számára út, hanem van lehetőség a szakképzésben tanulóknak is.
Közlemény, Erdély.ma2014. július 25.
Tusványos 25 – Visszafordítható a csángómagyarok nyelvvesztése?
Oláh-Gál Elvira A moldvai magyarságról címet viselő kötetét és a hozzá tartozó, kuriózumnak számító hanganyagokat tartalmazó cédé mellékletét a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen mutatták be. A szerzőt beszélgetőtársa, Sántha Attila költő a Kárpátokon túli magyarság legkitartóbb krónikásaként mutatta be a tusványosi Tilos Kávéházban összegyűlt érdeklődőknek.
A tartalmas beszélgetés során megtudtuk, hogy a szerző az első útja újságíróként Domokos Pál Péterhez vezette, mivel mindig is érdeklődéssel figyelte a Székelyföldön és a Gyimesekben kissé pejoratív megfogalmazásban csak chiar-magyarkonak (alig-magyaroknak) nevezett népcsoportot. Mindaz, amit nem végzett el a 19. század közepén alapított román, jászvásári püspökség, és nem végzett el majd’ egy évszázad alatt az elrománosítási politika, azt elvégezte nagyon nagy sikerrel a kommunizmus utolsó három-négy évtizede, az erőltetett iparosítás, melynek során a közösségeket sikerült felszámolni.
A moldvai csángómagyar falvakban kezdetben még a deák mondta a misét, aztán fokozatosan minden faluba papot helyeztek, aki román nyelven misézett. A nyelvvesztéshez hozzájárult a fiatalok városra történő elvándorlása munkakeresés céljából, a falvakban csak az öregek maradtak. A nyelvvesztés jelensége hajtotta a szerzőt abban, hogy minden lehető alkalmat kihasználjon újságíróként arra, hogy eljusson a moldvai magyarokhoz. A most megjelenő kötet a moldvai magyarsággal foglalkozó folyóiratokban megjelent cikkekből készült válogatásból született. A mellékelt cédét pedig kimondottan nyelvemléknek szánta, melynek hangfelvételein olyan jelentős, archaikus nyelvet használó személyiségek szólalnak meg, akik már nincsenek közöttünk.
A csángók mai helyzetét tekintve az újságíró úgy látja, hogy a Moldvában elindult csángó oktatás óriási szolgálatot tesz, de nem elég, ami most van, az heti négy óra, választható tantárgyként. A megoldást a magyar nyelven történő oktatás jelentené, ahol nem csak magyar órákon tanulják a nyelvet, hanem el kellene oda jutni, – Duma András szavaival élve – hogy óvodás kortól tanítsák őket anyanyelvükön. A legnagyobb veszélynek azt látja, hogy a nyelvvesztésnek ahhoz a szakaszához érkeztünk, amikor a nagyszülő sokszor nem érti meg egymást az unokájával. A szüleivel már kizárólag románul beszél, mert a szülei ahhoz a generációhoz tartoznak, akikbe belesulykolták, hogy nem szabad a magyar nyelvet használni. Ezek az emberek adott esetben identitásukban még magyarok, de a nyelvet már nem használják. A kisgyerek már nem érti azt a nyelvet, amit a nagyanyja beszél, és amit megtanul az iskolában, az már egy tanult magyar nyelv. Ezt csak súlyosbítja az a tény, hogy most már százezerre tehető azoknak a létszáma, akik nyugaton dolgoznak, akik a szülőföldhöz kapcsolódó szálakat nem vágták el ugyan, de külföldön már végképp nem beszélnek magyarul a gyermekeikkel.
A nyelvvesztés elleni küzdelemben a magyar nyelven folyó oktatás megszervezése és kiterjesztése az egyik legfontosabb feladat, mivel a jelenleg adott oktatási körülmények között a moldvai csángómagyarok, amennyiben magyarul kívánják folytatni tanulmányaikat, sok esetben nem tudják felvenni a versenyt a magyar nyelven való oktatás során azokkal, akik első lépésektől kezdve magyar nyelven tanulhattak. Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy a magyar nyelven továbbtanulni vágyó csángó fiatalok száma nem hogy nőtt volna, hanem az elmúlt évtized alatt csökkent. A székelyföldi iskolákban továbbtanulni vágyó fiatalok hátrányos helyzetből indulnak, ahol azzal szembesítik őket, hogy nem tudnak elég jól magyarul. A pedagógusok feladata lenne, hogy több empátiával közelítsenek ezekhez a tanulókhoz, felismerve, hogy miben tehetségesek és erre építve segíteni őket a pályaválasztásban, továbbtanulásban.
A szerző beszélgetőtársa arra volt kíváncsi, hogy a csángók részéről mennyire lenne erre fogadókészség, hiszen egy olyan mélyen gyökerező mentalitást kellene feladni, mely szerint azért kell a gyerekkel románul beszélni, azért kell őt román nyelven oktatni, hogy a későbbiekben ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Az újságíró úgy látja, hogy ezen a mentalitáson lehet változtatni, amennyiben a felülről jövő intézkedések nem gáncsolják a magyar oktatást, úgyanúgy ki lehetne terjeszteni az okatatást, mint ahogy annak idején a MCSMSZ úttörő munkája nyomán beindult a magyar nyelv oktatása ezeken a településeken.
Sántha Attila felvetette, hogy a csángók tekintetében mindenki elvárja a támogatást az anyaországtól, de az erdélyiekben megfogant-e az a gondolat, hogy a csángókat valahogy segíteni kell? A székelyeket, mivel mi itt vagyunk mellettük, illetné ez a védelmező státus, hiszen ami az erdélyi magyarságnak Magyarország, az vagyunk mi a moldvai magyarság számára.
Oláh-Gál Elvira úgy véli, hogy szemléletváltásra van szükség, melynek fontos eszközei lehetnek ezek a beszélgetések, ugyanakkor fontosnak tartja a csángókat megerősíteni identitásukban, hogy nyelvhasználatukat értékként tanulják meg kezelni.
A kötet és a mellékelt cédé megvásárolható a Székely Termékek Webáruházában.
Salló Emőke, Erdély.ma2014. július 25.
Tusványos 25 – Beáll az EMNP az MPP ernyője alá?
Ha egy a tábor, akkor miért kettő vagy akár annál is több a zászló? Ugyanakkor a felmerülő igények ellenére vajon miért nem születik meg a politikai pártok között az egység? – tette fel a kérdést Csinta Samu moderátori tisztségben Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt elnökének és Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének a kérdést csütörtök délután a 25. Tusványosi szabadegyetemen az Egy a tábor, hány a zászló? című pódiumbeszélgetésen.
Biró Zsolt a kérdésre válaszolva kihangsúlyozta, hogy az az egy tábor, amiről beszélünk nem más mint maga az erdélyi magyarság. A legfontosabb feladat a pluralizmus maga helyén való kezelése, fel kell nőni a többpártrendszerhez és akkor talán lesz esély a sokat hangoztatott autonómia kivívására. Toró T. Tibor szerint mindkét párt a bálványosi folyamat szellemi terméke. Hozzátette: ott van a helye mindkét pártnak a nemzeti táborban, és a Biró által említett pluralizmus mindig is ott volt a Néppárt szemléletében is, viszont a pluralizmus sérelme nélkül az erdélyi magyarokat nem lehet egy szervezetbe tömöríteni. Szerinte a fő törésvonalat a román főhatalomhoz való viszonyulás jelképezi. Két tábor létezik: az ún. „labancok", akik azt gondolják, hogy mindenképpen be kell épülni a főhatalomba és készek arra is, hogy elárulják a magyar ügyet ennek érdekében, illetve az ún. „kurucok", akik távol maradnak a főhatalomtól és megpróbálják megvalósítani az autonómia leginkább kívánatos szintjeit.
Biró Zsolt erre reagálva megjegyezte, hogy nem szabad az erdélyi magyarságot ilyen szinten két táborra osztani. Észre kell venni, hogy egy kisebbségi közösség vagyunk, amelyben együttműködésre van szükség. Annál is inkább furcsállja Torónak ezt a hasonlatát, mivel amikor az MPP-t létrehozták, Toró még az általa említett „labancok" oldalán harcolt, az RMDSZ ernyője alatt politizált.
Toró történelemnek nevezte Biró megjegyzését, és hozzátette, hogy a Néppárt jelen pillanatban arra törekszik, hogy az RMDSZ oszd meg és uralkodj elvét megszüntesse és rákényszeríts, hogy végre kezdje el az autonómista elvet követni.
Biró szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy aki nem úgy gondolkozik autonómia-ügyben, mint a Néppárt azzal „nem barátkoznak". Az MPP a választás szabadságát vallja, szerinte minden virág virágozhat. Amikor együttműködésre van szükség, akkor mindent meg kell tenni, hogy megteremtődjön ennek a feltétele. Példának okáért megemlítette a kézdivásárhelyi autonómiahatározat elfogadását, amely egy RMDSZ-es polgármester jóváhagyásával született meg. Nem megoldás a skatulyázás – tette hozzá Biró.
Toró vitába szállt. Kijelentette: Biró „maszatol a témában", mert nyilvánvaló, hogy az RMDSZ ellenérzéssel kezeli az autonómia kérdését. Például eddig egyszer se szabta a kormányra lépésének feltételeként az autonómia biztosítását.
Toró bevallása szerint a Néppárt létrehozása „lehet, hogy nem volt a legjobb döntés", de most félre kell tenni a sérelmeket és a két kis párt együtt kellene felkészüljön a 2016-os választásokra. Arra a kérdésre, hogy miben látja erre a megoldást, Toró megjegyezte, hogy szerinte ezt az önkormányzatoknál kellene kezdeni. Biró szerint viszont az önkormányzatoknál csak akkor lehet eredményt elérni, ha többséget tudnak teremteni az RMDSZ-el szemben.
A közönség soraiból felszólaló Sándor Krisztina EMNT-vezető javaslatára egy ad-hoc szavazásra is sor került, amelyben a hallgatóság döntő többsége kinyilvánította abbéli akaratát, hogy a két pártvezető üljön egy asztalhoz, és folytasson tiszta, átlátható, érthető párbeszédet egymással, majd álljanak a közösség elé egy konkrét közös programmal.
Biró megjegyezte, hogy 2014 végéig körvonalazódni fog az MPP-n belül a jelöltek listája a 2016-os választásokra, és javasolta, hogy ahol nincs jelen egyik kispárt sem, ott dolgozzanak össze, viszont azt sem kell elfejteni, hogy versengeni lehet, de bizonyos helyeken etnikai alapon kell döntést hozni. Például Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon arra kell törekedni, hogy magyar polgármesterjelölt kerüljön a választásokra. Az MPP erre nyitott. A döntés a Néppárt kezében van.
Toró szerint közös értékek alapján kell egyezségre jutni, hogy rátudják kényszeríteni az RMDSZ-t a későbbi integrációra. Az RMDSZ-el csak konjunkturális partnerséget lehet kötni, ami természetesen szükségszerű, de nem minden áron.
A feszültség kicsit megtört, amikor Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a közönség soraiból felszólalt és kérte a pártok vezetőit, hogy húzzanak vonalat és egyesüljön a két párt, erősítsék meg egymást. Sőt mi több kezdeményezett a jelenlévők között egy gyors szavazást, amelyben arra kérte a jelenlévőket emeljék fel a kezüket azok, akik akarják, hogy leüljenek tárgyalni az elnökök – a többség erre természetesen felemelte a kezét.
Arra a kérdésre, hogy az autonómiát hol kell keresni mindkét pártvezető egyetértett abban, hogy mindenhol kell keresni: Brüsszelben, Budapesten, Bukarestben, az önkormányzatokban sőt mi több önmagunkban. A beszélgetést Biró zárta, amelyben kihangsúlyozta, hogy van értelme az MPP-RMDSZ paktumnak, mert jelen pillanatban is dolgoznak egy közös statutúmtervezeten, amely az SZNT statútumára épül és ha minden a tervek szerint alakul, akkor szeptemberben a parlament asztalára kerül. Tehát van értelme a keretegyezménynek, csak tartalom kell hozzá.
A beszélgetésből nem igazán lehetett kivenni, hogy mikor lesz az a bizonyos EMNP-MPP tárgyalás, viszont a terv megszületett, a Tusványosi nagyközönség tanúsíthatja, a többi már csak a pártvezetőkön múlik.
György Erzsébet, Erdély.ma2014. július 25.
Tusványos 25 – Autonómia – „kézen fogva, románok és magyarok”?
„Hegyek között,völgyek között,/kicsi vonat kanyarog,/ülnek benne kézenfogva/románok és magyarok” mottojú előadásnak lehettünk tanúi péntek délután 4 órától a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kós Károly sátrában. Az autonómiáról szóló beszélgetést Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője vezette, résztvevők között pedig ott volt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Kalmár Ferenc a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöki főtanácsadója, illetve Sergiu Constantin a Bozeni Európai Akadémia (EURAC) kutatóintézet tagja.
A beszélgetés elején Csinta Samu felvetette a kérdést, hogy milyen lenne, ha holnap a napkeltével együtt beköszönne az autonómia. Antal Árpád polgármester elmondása szerint, ő nem esne kétségbe, pontosan tudja, mihez kezdene, és megvalósítaná azt a világot, amelyről álmodunk. Ő úgy érzi, hogy nehéz párbeszédet folytatni a románokkal, ha felmerül az autonómia kérdése, ugyanakkor három kategóriába sorolta őket. Az első kategóriába sorolta azokat a románokat, akiket Ceaușescu betelepített Székelyföldre, hogy megváltoztassa az etnikai arányokat. A második csoportba tartoznak azok, akik „abból élnek, hogy románok Székelyföldön, biztos állást kapnak és nagy fizetést.” Az utolsó kategória tagjai pedig azok, akik elfogadják, hogy Székelyföldön kisebbségben élnek, és nem okoz nekik gondot, ha magyarul kell valahol megszólalni.
Sepsiszentgyörgy polgármestere azt is elmondta, hogy úgy érzi, nem egyszerű partnereket találni Székelyföldön, illetve bajnak számít, ha az értük tett gesztusaink egyoldalúak, és nem viszonozzák őket, ezért a mi oldalunkra kell húzni azt a kevés itt élő románt is.
Az autonómiához véleménye szerint hozzásegíthet a fennálló geopolitikai helyzet, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok az ukrajnai válság miatt Romániára támaszkodik a rakétavédelmi programban, ezért az AEÁ azt akarja, hogy az országban stabilitás legyen, de a polgármester szerint csak ez akkor lesz lehetséges, ha a székelyek megkapják, amit szeretnének.
A szót később Kalmár Ferenc vette át, aki arra figyelmeztetett, hogy nem mindegy, milyen pozícióban van egy képviselő a parlamenti többséggel szemben, illetve milyen munícióval rendelkezik, majd azt is kifejtette, hogy miért áll a nemzetállam modernizációjának megvalósítása mellett. Véleménye szerint el kell fogadni azt, hogy egy bizonyos területen belül más is lakik, nemcsak a többség, és ennek a kisebbségi közösségnek is vannak jogaik.
Sergiu Constantin, az EURAC kutatóintézet munkatársa az autonómia kérdéskörét tanulmányozza. Véleménye szerint az autonómia túl általános fogalom, pontosabb körülírásra, értelmezésre lenne szükség. Ugyanakkor azt is észlelte, hogy egyes emberek szerint az önrendelkezés és az autonómia ugyanazt jelenti, mások pedig két teljesen különböző fogalomnak tartják. Arról az élményéről is beszélt, hogy egy Sepsiszentgyörgyön végzett kutatásnak az lett az eredménye, hogy a megkérdezett románok, miután pontosan elmagyarázta nekik, hogy milyen előnyeik származhatnának belőle, az autonómia pártolóivá váltak. Végezetül azt is tanácsolta, hogy az autonómia-tervezet kidolgozásába be kellene vonni román szakértőket is, már a kidolgozás első fázisától. Példának pedig felhozta Dél-Tirol autonómiájának esetét, ugyanis a terület önrendelkezését szabályozó dokumentumot kidolgozó bizottság tagjai között jelen voltak a német, olasz és rétoromán közösség szakértői is.
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke kihangsúlyozta: senki sem vitathatja el azt, hogy a székelység őshonos nemzeti közösség Székelyföldön, tehát rájuk az említett kategóriára vonatkozó szabályozás érvényes. Papp elmesélte a személyes tapasztalatait a székelyföldi magyarok és románok között az idő teltével kialakuló együttélési normákról, amelyből biztató eredmény reményét vetítette előre.
Lukács Bettina, Erdély.ma2014. július 25.
Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
Bálványosfürdőn ülésezett 2014. július 25-én a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), a Magyarország határain túli magyar nemzeti közösségek azon politikai és társadalmi szervezeteinek konzultatív testülete, amelyek e nemzetrészek önrendelkezésének megvalósítása iránt elkötelezettek. Az ülésre a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel és Diáktáborral egy időben kerítettek sor, ezzel is hangsúlyozva a Tusványosként ismert rendezvénynek a magyar nemzetpolitikában betöltött kiemelkedő szerepét.
Tőkés László elnök köszöntötte a KMAT ülésének részvevőit, külön is Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, majd számba vette az elmúlt időszak fejleményeit a legutóbbi, a muravidéki Gyertyánoson tavaly októberben tartott rendes ülés óta. Ezt követően a KMAT áttekintette a Kárpát-medencei autonómiák és autonómiatörekvések helyzetét.
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes arról tájékoztatott, hogy a magyar polgári kormány mind a KMAT, mind annak törekvései mellett elkötelezett, továbbra is azt vallva, hogy a határon túli magyar nemzetrészek szülőföldjükön való megmaradásának záloga a közösségi autonómia kivívása és az anyaországhoz való tartozás közjogi biztosítása – ami a kedvezményes honosítási folyamattal megindult. A magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja – hangsúlyozta Semjén Zsolt –, ezeket az illető közösségek kell kidolgozzák, annyit és olyant, amennyire és amilyenre szükség van. A szomszédos államok többségi nemzeteit pedig meg kell alaposan ismertetni a különféle autonómiaformákkal, hogy szűnjön az idegenkedés és az ellenállás a közösségi önrendelkezés gondolatával szemben. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik. A KMAT a maga során ezt méltatta, kifejezve elismerését a határok fölötti nemzetegyesítés 2010 óta tapasztalt eredményeiért, a magyar kormányzat és tisztségviselőinek munkájáért.
A tanács a következőkben megfogalmazta súlyos aggodalmait az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. A nemzeti közösségek védelme melletti kiállás ez esetben konkrétan kötődik a kárpátaljai magyar nemzetrészhez, hiszen a kelet-ukrajnai háborús helyzet fokozódása beláthatatlan következménnyel járhat. A megoldás az ukrajnai helyzetre a tárgyalás lehet, a demokratizálódás és az európai felzárkózás, az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogainak maximális tiszteletben tartása.
Az ülésen döntöttek a KMAT monitoring-rendszerének felállításáról, ami a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételeknek a teljesülését kíséri figyelemmel, tekintettel e közösségek helyzetére, jogaik érvényesülésére, esetleges sérelmeikre mind egyéni, mind csoportszinten.
A KMAT a továbbiakban saját fennállásnak tízéves jubileuma, illetve a 2004. december 5-i népszavazás tizedik évfordulója alkalmával szervezendő rendezvényekről hallgatott meg és fogadott el vázlatos előterjesztést.
A tisztújítás során a kettős jelölés történt: egyfelől Tőkés Lászlót, másfelől Izsák Balázst javasolták elnöknek. A Székely Nemzeti Tanács elnöke azonban visszalépett a leköszönő elnök javára, így a tizenkét tagszervezet jelen lévő kilenc képviselője titkos szavazással, egyhangúlag újraválasztotta Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselőt a KMAT elnökévé, aki megköszönte az ismétlődő bizalmat. A tanács eddigi titkárát, Mécs Lászlót is újraválasztották e tisztségbe. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Erdély.ma2014. július 25.
Tőkés: még egy magyar indulóra lenne szükség
Tőkés László európai parlamenti képviselő (Fidesz–KDNP) szerint fontos lenne még egy magyar induló a román államfőválasztáson. A képviselő erről a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt pénteken.
Mint mondta, eddig minden elnökválasztáson indultak az RMDSZ jelöltjei, de ennek nem volt politikai haszna, ezért fontos lenne egy olyan magyar indulása is, aki az autonómiát, az országban szükséges föderális berendezkedést képviselő és megjelenítő jelölt lenne, és aki hitelesen tud megszólalni a románság előtt. Közölte: az RMDSZ jelöltjének indulása is fontos, mert ketten egymással olyan politikai versenyben képviselhetnék a magyar közösség érdekeit, hogy az a románok ingerküszöbét is túllépné.
Romániában novemberben tartanak elnökválasztást, a liberális kötődésű Adevarul által múlt héten ismertetett felmérésből az derült ki, hogy Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnöknek van a legnagyobb esélye arra, hogy megnyerje a voksolást. Traian Basescunak az év végén jár le a második elnöki megbízatása, így nem indulhat újabb mandátumért. Képtelenek a párbeszédre
Tőkés a Kossuth Rádióban kérdésre válaszolva beszélt tavalyi, Magyarország védhatalmi státusát kérő kijelentéséről is. Akkor Tusványoson azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol esetében. Szavait hevesen bírálták Romániában.
A politikus a mostani rádióinterjúban úgy vélekedett, a tavaly ellene indult támadáshadjárat mutatja a romániai „áldemokratikus társadalom” párbeszéd-képtelenségét. Hozzátette: Tusványos is a párbeszédről szól, a magyarok és magyarok, a magyarok és románok közötti párbeszédről.
Szétvert csapat
Szerinte az egységes politikai akarat az autonómia megvalósulásának kulcsa, 1992-ben így indultak el, amikor megfogalmaztak Kolozsváron egy autonómianyilatkozatot. Azóta nemhogy érdemben nem történt előrelépés, hanem az egységet is megbontották, a „csapatot szétverték” – fogalmazott.
Az EP-képviselő szerint az autonómiáért folytatott küzdelem többtényezős. El kell oszlatni a románok kétségeit, félelmeit: „nélkülük vagy ellenük nem akarnak, nem is tudnánk elérni sem területi, sem kulturális autonómiát” – hangsúlyozta. Megemlítette ugyanakkor, hogy a magyarságnál látja a nagy bajt, mivel ahelyett, hogy a románokkal szemben fejtenének ki erőt az autonómiáért, „az egymással való csatározásban vész el az erőnk”, és mire az ügy eljut Európába, ott zavaros képet látnak csak.
Meg kell valósítani az egységet
Ha az autonómiaügyben még nincs egység, akkor meg kell valósítani – jelentette ki, hozzátéve: „erre nagy esélyünk van Magyarország támogatásával”, amelynek védhatalmi szerepét tavaly kérte. „Ebben semmi kivetnivaló nincsen” – jelentette ki Tőkés.
MTI, Erdély.ma2014. július 25.
Megtiltották a székely zászló felvonását Kézdivásárhelyen
A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta a Kézdivásárhelynek a szombati zászlófelvonást, az önkormányzat ennek ellenére megtartja a rendezvényt, melyre egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják.
A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta Kézdivásárhely önkormányzatának, hogy megtartsa a szombatra tervezett székelyzászló-felvonást, a rendezvényről azonban nem mond le az önkormányzat. Kézdivásárhely polgármesteri hivatala pénteken az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményben jelezte, a prefektusi hivatal tiltása ellenére megtartják szombat este a zászlófelvonást.
A prefektúra pénteken közölte az önkormányzattal, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a rendezvény engedélyét, és erre hivatkozva szólította fel a polgármesteri hivatalt, ne tartsa meg az ünnepséget. A polgármesteri hivatal csütörtökön közölte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják a zászlófelvonásra.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kézdiszéki parlamenti képviselője csütörtökön jelentette be, hogy „újból lobogni fog két hatalmas székely zászló Kézdivásárhelyen". Ezúttal a régi katonanevelde épülete előtt, a Hősök emlékműve két oldalára húzzák fel a lobogókat.
A Brassói Táblabíróság jogerős ítéletében május 30-ig adott haladékot arra, hogy eltávolítsák a székely zászlót a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalról, és a város főterén álló Gábor Áron-szobor melletti zászlórudakról. Az önkormányzat akkor eltávolította a szóban forgó zászlókat, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái pedig ötven más zászlót tűztek ki Kézdivásárhely főtéri épületeire.
A polgármester elmondta, hogy az újabb ünnepélyes zászlófelvonást is úgy szeretné megtartani, mint tavaly március 15-én, amikor a Székely Nemzeti Tanáccsal és Semjén Zsolttal közösen vonták fel a székely lobogókat.
A mostani rendezvényt szombaton este nyolc órára tervezik, és felszólították a lakosságot, hogy minél többen vegyenek részt.
MTI, Erdély.ma2014. július 25.
Magyar kulturális jelenlétre van szükség a moldvai csángó falvakban –
Csoma Gergely szobrászművész nyári tábort szervezett a moldvai csángó gyermekeknek, hogy így is segítse őket magyarságuk megőrzésében, nagy erőkkel ugyanis ennek ellenkezőjéről próbálják őket, és szüleiket is meggyőzni.
Így pedig nem csoda, ha félve szólalnak meg anyanyelvükön, a tábor célja pedig éppen az volt, hogy bátorságot öntsenek beléjük Lázár Enikő énektanárnő, a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntese segítségével.
Benkei Ildikó riporter Csoma Gergellyel beszélgetett, aki elmondta: Szitás nevű faluban Lázár Enikővel az Aknavásár körüli nagyon asszimilálódó székely-csángó gyermekeknek tanították a magyar nyelvet. A már egészen a beolvadás szélén álló gyermekeket úgy kell magyar nyelvi élményekhez juttatni, hogy az játékos legyen, élményszerű legye – magyarázta Csoma.
A szobrászművész örömmel mondta el, hogy a gyermekek a hét alatt megtanultak 10-12 népdalt, és Móricznak a Török és a tehenek című verses játékát. Csomának az a véleménye, hogy a moldvai csángó falvakban egy magyar kulturális jelenlétre van szükség, és ha ezt nem tudjuk megteremteni, akkor a csángó gyermekek menthetetlenül beleolvadnak a román tömegbe.
Csoma Gergely végül arról beszélt, hogy a csángó gyermekek mennyire kiéhezettek a törődésre, és a szeretetre.
Kossuth Rádió, Erdély.ma2014. július 25.
Célkeresztben a gazdaságpolitika
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerint a következő nagy feladat a gazdaságpolitika erősítése lesz a magyar nemzetpolitika területén.
Potápi Árpád tegnap Tusnádfürdőn jelezte, megkezdték a források áttekintését, és eddig összesen 21 milliárd forintot mutattak ki a tárcáknál, állami cégeknél és közalapítványoknál, amelyet határon túli célokra fordítottak az elmúlt évben. Szólt arról, hogy megduplázná a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra fordított jelenlegi 1,5 milliárd forintot.
A nemzetpolitikai államtitkár szerint a határon túli magyarság sincs sokkal jobb helyzetben nemzeti gondolkodás területén, mint a magyarországi. Ezt ugyanakkor lehet tanítani, és meg is kell adni a gyermekeknek a hazafias nevelést – rögzítette. Ha az e téren meglévő űrt nem töltik be rövid időn belül, fog valaki jelentkezni, aki ezt megteszi – jegyezte meg.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint a nemzetegyesítés gondolatát Magyarországon a szűk politikai elit érti, de a kádári örökség a nagy tömegekben „nehéz örökség”. Ezért fontos, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely össznemzetben gondolkodik – jelentette ki, hozzátéve: meg kell győzni mindenkit, hogy érdemes így gondolkodni. Kijelentette: fontos, hogy a külhoni magyar is viseljen felelősséget a külhoni magyar iránt. Szász Jenő nagy lehetőséget látott különböző ösztöndíjprogramokban, és visszacsalogatná Amerikából a magyar gyökerekkel rendelkező fiatalokat.
Szász Jenő kitért arra is: polgári kezdeményezésüket az unió visszadobta, és az indított peres eljárásoknál „azzal találták szembe magukat”, hogy Románia az unió oldalán lépett perbe nemzetállami felfogásából fakadóan. Ezzel szemben a magyar állam az ő oldalukon szállt ringbe – jegyezte meg. Szerinte Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek nem a kormányból kellett volna kilépnie, hanem meg kellett volna fontolnia, hogy a párt még mögötte áll-e. Úgy látta: Magyarország – mint nemzetállam –, amikor fellép, valóban megvédi az állampolgárait. Felelősséggel és hűséggel tartozunk a Kárpát-medence iránt, és az a dolgunk, hogy ezt gyermekeinknek is átadjuk – hangoztatta az elnök, aki úgy fogalmazott: „Nem az magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz.”
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 25.
Óriási meglepetés
Óriási székely tömeg gyűlt össze vasárnap az Óriáspince-tetőn, és mondhatni, óriási eredmények születtek a Székely Vágtán. A résztvevők – a versenyzők és a közönség – magatartása és lelkesedése óriási érték volt a helyi és a külföldi látogatók szemében, ezt nekem személyesen is elmondták.
Jómagam is óriási sikernek könyveltem el a rendezvényt. De amint ott álltam a tetőn, és szétnéztem, megcsodáltam a Kárpátok hegyvonulatát, óriási csorbát vettem észre a szépséges természeten. Ugyanis a belátott hegyek oldalainak fele csupaszon, erdő nélküli kopár legelőként tárult elém, mert az erdőket az utóbbi évtizedekben kíméletlenül letarolták, és az elcsúfított területeken a vadkapitalista demokrácia idején nem végeztek újraültetést. Ez nekem óriási szomorúságot okozott, és még jobban elkeserített az eresztevényi vasútállomás közelében épülő óriási, Olosz-osztrák fafeldolgozó. Ha a hegyeink fele már most csupasz, mi lesz tíz, húsz, harminc év múlva a mi Tündérkertünkkel? Ha a többi erdő is eltűnik, az éghajlat megváltozik, és az emberek élete is, hiszen oxigén sem lesz a levegőben, ez pedig óriási katasztrófát jelent majd. Sajnos. N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 25.
Ha jön Orbán
Idén is sok magyarországi politikus neve szerepel a műsorokban. Közülük többen már meg is érkeztek, és holnapra Orbán Viktort is várják.
Pedig Băsescu tavaly azt üzente, hogy az volt az utolsó év, amikor „a teljes (magyarországi) politikai elit pofátlanul lófrálhatott Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és többé nem fordulhat elő”. Ha most mégis beengedik őket Romániába, azt jelenti, időközben megtanultak rendesen viselkedni, és megígérték Băsescunak, hogy nem fognak pofátlankodni, miként tavaly. Ugyanakkor elnökünk azt is kilátásba helyezte, hogy megvizsgálják Tőkés László EP-képviselő „román állampolgári” viselkedését. A vizsgálatok jó eredménnyel járhattak, mert ő is szerepel a holnapi tusványosi előadók között.
Egy finom fenyítés viszont most is elhangzott a hargitai prefektus részéről, de ő csak a törvények betartására szólította fel a hargitai fenyves erdő aljában tanyázó táborok szervezőit. Ha áthágják a törvényeket – szóla keresetlen szavakkal –, akkor ő keresettel fordul az illetékes állami szervekhez. Az előadók és a hozzászólók bizonyosan egyeztettek az illetékes román állami szervekkel arról, hová mehetnek és mit beszélhetnek, miként az nálunk régen szokásos volt, és még ma is ildomos – Észak-Koreában. Nem tudni, hogy a vendégek és a vendéglátók a saját maguk által megírt és az államelnöki hivatal által cenzúrázott beszédeket mondják el, olvassák fel, vagy a cenzorok által írottakat lesznek kénytelenek elszavalni. Vajon ellenkező esetben a hozzászólókat helyben lefogják, és a csíkszeredai vagy feketehalmi börtönbe kísérik? Ha meg az előre gyártott és kezükbe adott szöveget olvassák fel, akkor Tőkés László olyasmiket fog hangoztatni, hogy a kisebbségi ügy belügy, és Magyarországnak, a magyar politikusoknak, valamint az Európai Uniónak semmi köze a romániai kisebbségekhez. Különben is, Románia példásan megoldotta a nemzeti kisebbségek gondjait, különös tekintettel a magyarokra. Szóba sem jöhet az, ami tavaly szóba került, hogy Magyarország védhatalmi státust gyakorolhatna az erdélyi magyarság felett. Aztán azt is kérné, nehogy autonómiát adjanak nekünk, mert Európában ez elfogadhatatlan, elavult létformája a kisebbségeknek, amely akadályozza, hogy egyesült erővel, nemzetiségtől függetlenül dolgozzunk drága hazánk, Románia felvirágoztatásán. Orbán Viktornak követelnie kellene: a román alkotmányt akként módosítsák, hogy az elnököt ne csak két mandátumra, hanem többre lehessen megválasztani. Esetleg korlátlan számúra. Majd ezután javasolnia kell – miként 2009-ben a tusványosi táborban –, hogy az idei államfőválasztáson a pecsétet, természetesen, Băsescura üsse mindenki. Megemlítheti, hogy semmi köze az itt élő magyarokhoz, és semmiképp nem támogatja az itteniek autonómiatörekvését. Ezenkívül el kell ismernie, hogy nem ismeri el Székelyföld létezését.
Amennyiben nem hajlandó felvállalni, hogy mindezt elmondja, a légköri viszonyokra hivatkozva nem szabad engedni, hogy repülőgéppel vagy helikopterrel beléphessen Románia légterébe. Ha mégis láthatóan jó idő lenne, azzal az ürüggyel lehet megtéríteni, hogy Băsescu nyilvános megnyilvánulásai miatt – mivel nagyon bírálja Putyint – most az ukrajnai orosz szeparatisták igen haragszanak Romániára, és azzal fenyegetőznek, hogy minden, Románia légterébe betérő repülőalkalmatosságot úgy lelőnek, mint a maláj utasszállítót.
Ha ezek ellenére mégis megpróbálkozna más járművel erre járni, egyszerűen persona non gratának kell nyilvánítani, és meg kell téríteni a határtól.
Kuti János,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 25.
Honnan indult és hová jutott Tusványos
A bálványosi tábor nem a politikusokért született, nem azért, hogy ők el tudjanak érni valamit, hanem a civilek – orvosok, költők, újságírók stb. – gondolataiból keltették életre, és ebből nőttek ki a politikai elképzelések – fogalmazta meg Sántha Attila költő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ma is így kellene lennie, a politikának kellene követnie a civilek gondolatait, nem manipulálással próbálkoznia, hanem a közösség elvárásaihoz igazodnia.
A Huszonöt esztendőm hatalom? címet viselő beszélgetés résztvevői régi tusványosozók voltak, és Smaranda Enache, valamint Dinu Zamfirescu arra is rámutatott, milyen nagy szükség lenne arra, hogy ismét helyet kapjon a szabadegyetemen a román–magyar párbeszéd. Sokszínű, szerteágazó, saját élményekre, emlékekre, tapasztalatokra épülő beszélgetés alakult ki szerda délben a fősátorban, ahol Tusványos 25 esztendejének állandó résztvevői, alapítói, fontos meghívottjai kaptak szót. Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, a beszélgetés moderátora két kérdéssel fordult a meghívottakhoz: mi volt az, amit 25 éve meg akartak teremteni, és mi az, amit ma megtennének?
Szabó Miklós budapesti neonatológus elmondta: az erdélyiek és egymás gondolatainak megismerése vezette ide negyedszázaddal ezelőtt. Bár sokszor elhangzott, mennyi cselekvés, elképzelés eredt Tusványosról, ő úgy gondolja, bár az itteni történések hatottak, de önmagukban nem képviseltek politikai erőt, ami megvalósult, azt az itt megforduló politikusok valósították meg. Ugyanakkor a 2004. december 5-i népszavazás azt is bebizonyította, hogy Magyarországon manipulálhatóak az emberek, lesöpörtek egy alapvető testvéri szimbólumot, és Tusványosnak erre nem volt hatása. Szerinte a legnagyobb gond, hogy nem volt elég erő az elmúlt 25 évben, hogy megfogalmazzák azt a nemzeti minimumot, amely ugyanazt jelenti a világ bármely táján élő magyarnak. Igazi hatalmat az jelentene, ha ez sikerülne – hangsúlyozta. David Campanale, a BBC újságírója felidézte, hogyan került Kézdivásárhelyre 1989 decemberében, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne akkor.
Sántha Attila elmondta, a 25 év alatt a tusványosi táborok segítették önmaga számára is tisztázni, hol vannak a határai az embert meghatározó két fogalomnak: az autonómiának és a szolidaritásnak. „Az autonómia mutatja a szabadságunkat, a szolidaritás a közösséghez tartozást. Ha ennek a kettőnek az egysége megvan valakiben, és megfelelő arányban van meg, az nagyon jó dolog. Talán ez a bálványosi tábor sikerének kulcsa és az, hogy olyan emberek alapították, akik jót akartak” – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke arról szólt, hogy milyen világot álmodtak 25 esztendővel ezelőtt: egy pluralista társadalmat, valós demokráciát, ahol működik a hatalmi ágak szétválasztása, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat, a szólásszabadságot, amelyben létezik a tolerancia, és amely odafigyel a nemzeti közösségekre, elvárásaikra, amely minél távolabb áll az ötven éven át uralkodó kommunista totalitárius rendszertől. Mindez azonban teljesen kudarcba fulladt, ami ’89 után Romániában következett, eloszlatott minden kezdeti reményt, csak az 1996–2000 közötti időszakban jutottak hatalomra olyanok, akiknek közük volt valamelyest az ellenzékiséghez, és ragaszkodtak a kezdeti valós értékekhez. 2004 óta mindmáig olyanok irányítják az országot, akik demokratává vedlettek át, mert látták, hogy a Nyugat nyerte meg a hidegháborút. Emiatt az átállás miatt a jelenlegi rendszer is autoriter, populista, nem a szakértelem, hanem a politikai kritériumok meghatározóak minden kinevezésnél, fiatalok tömege hagyja el az országot, mert kontraszelekció működik, szinte teljesen eltűnt a szabad sajtó, és ismét eluralkodott a törekvés, hogy Románia egyvallású, egy nemzetiségű állammá váljon, eluralkodott a nacionalizmus. Nagyon fontos lenne a civil társadalom megerősödése, hogy újra vállaljon közéleti szerepet, a fiataloknak pedig meg kellene ismerniük a totalitárius múltat, és felismerniük az ismét előretörő populista, nacionalista önkényuralmat. Igen veszélyes, hogy ma már alig van különbség az úgynevezett demokratikus pártok és a szélsőséges erők között – hívta fel a figyelmet. Tusványos 25 évének hatalmáról nem, esetleg eredményeiről beszélhetünk – vetette fel Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es politikus, aki szerint a tábor jellege rendkívül hullámzó volt a negyedszázad során. 1990-ben a véres marosvásárhelyi események után az interetnikus kapcsolatok rendezése, a demokrácia kibontakoztatása volt az elsődleges cél, majd néhány évig ellenzéki kerekasztalként működött, román és magyar résztvevőkkel, és volt olyan időszak, amikor magyar–román kormányülést tarthattak volna itt. Idővel elmaradtak a román politikusok, ám a román értelmiségiek közül néhányan ma is állandó vendégek. Közösségi dolgaink, Európa ügyei, a Románia és Magyarország közötti viszony, úgy tűnik, örök témák, és az őszinte tenni akarás végig jellemezte, és ma is jellemzi az itt felszólalókat – vélekedett.
„Huszonöt év alatt erősebbek lettünk, hatalmasabbak nem” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Tusványos erőssége talán az információ, az a plurális, sokszínű ötlethalmaz, amely itt felmerül – vélekedett. Ő is utalt a Smaranda Enache által megfogalmazott elmúlt 25 évre, arra a környezetre, amelyben Tusványos létezett, létezik. A zsákmányrendszer és a korrupció állandó jellemzői voltak a romániai valóságnak, az uniós csatlakozás után ezek uniós zsákmányrendszerré és korrupcióvá züllöttek. De európai problémákká váltak Románia etnikai, nyelvi, regionális különbözőségből adódó gondjai is, és most már az a nagy kérdés, az új Európai Bizottság képes lesz-e változtatni közönyén, és ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Tusványos erősségei között említette, hogy kevés olyan hely létezik a Kárpát-medencében, ahol egy asztalnál ülhet és vitázhat író, orvos, a volt vagy éppen aktuális miniszter, a rockzenész, a román és magyar értelmiségiek színe-java, ahol nincsenek tabutémák, nyitottság uralkodik.
Dinu Zamfirescu liberális politikus felidézte, hogy 1990-ben Horia Rusuval együtt érkezett a bálványosi szabadegyetemre, ahol azok a gondolatok, témák merültek fel, melyek korábban az emigrációban is foglalkoztatták. A Smaranda Enache által is felsorolt eszmékért harcoltak, és barátok közé érkeztek, hogy jobban megismerjék őket. Ez akkor teljesült, és bizony, most is szükség lenne arra, hogy a magyar–magyar párbeszéd mellett szolgálja a román–magyar párbeszédet is – vélekedett. A második körben Smaranda Enache is visszatért e kérdésre, mint mondotta, jó, hogy kialakult Tusványos fesztiváldimenziója is, de félő, eltapossa a szabadegyetemet. A román jelenlét háttérbe szorult, sokan fideszes rendezvényként könyvelik el, és politikai megfontolásból távol maradnak. Jó volna, ha a tábor visszanyerné kezdeti jellegét, ismét teret nyerne a román–magyar párbeszéd, mert a magyar közösség olyan elvárásait fogalmazzák itt meg, melyek nem megvalósíthatóak csak Budapest segítségével, szükség lenne arra, hogy a románság is megismerje, megértse, elfogadja ezeket, ehhez pedig elengedhetetlen a román politikusok jelenléte – vélekedett.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 25.
EP-képviselők a nemzeti kisebbségek védelmét kérik Junckertől
Európai parlamenti (EP-) képviselők egy csoportja csütörtökön levélben kérte Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság megválasztott új elnökét, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével külön erre hivatott szakember foglalkozzon a november elsején hivatalba lépő új összetételű testületben – közölte az MTI-vel a levélírók egyike, Nagy József, a szlovákiai Most-Híd nevű szlovák-magyar párt EP- képviselője, aki a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt frakciójában foglal helyet.
Nagy József tájékoztatása szerint most van "alakulófélben" az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportja. A képviselők ennek kapcsán fogalmazták meg Junckerhez intézett kérésüket.
Üdvözölték az új bizottsági elnök azon szándékát, hogy alapjogokkal foglalkozó EU- biztost is ki akar nevezni az általa vezetendő testületbe. Egyben felszólították Junckert, hogy az alapjogi biztos kabinetjében kapjon helyet olyan tisztviselő, aki kifejezetten a kisebbségvédelemért lenne felelős.
A képviselők felhívták az új bizottsági elnök figyelmét arra: a nemzeti kisebbségek ügyének összemosása más kisebbségek problémáival azt eredményezte, hogy számos őshonos kisebbség helyzete mára rosszabb lett az Európai Unióban.
Nagy József kezdeményezése nyomán a levélben hivatkoztak az EU-intézményrendszertől teljesen különálló, strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak (ET) a nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozó határozatára is. A Most-Híd EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azon meggyőződését hangoztatta, hogy a szóban forgó ET-dokumentum jó alapul szolgálhat az uniós kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához.
Népújság (Marosvásárhely)2014. július 25.
Még nem elveszett bárány – tinitáborok a presbiterektől
Küzdelem a vegyesházasságban, román iskolákban eltűnő magyarokért
A legveszélyeztetettebb korosztálynak számító, 13–15 éves fiatalokat támogatja magyarságuk, identitástudatuk megőrzésében, megélésében a 2012-ben megújult Kolozsvári Református Egyházmegye (KREM) presbiteri szövetsége.
Ennek egyik formáját képezik a kolozsi táborok, ahol már két csapatban jártak a felsővárosi, kidei, magyarmacskási, íriszi gyülekezetek fiataljai. Népdalokat, irodalmat, történelmet tanulnak játékosan, de kiválóak ezek a táborok ismerkedésre, barátságok, s később talán akár házasságok kialakulására – reménykedik Flóriska István, a presbiteri szövetség elnöke. Szeptemberben 150 gyereket táboroztatnának Ivóban, ám a szállításhoz már adományokra lenne szükségük. A KREM belmissziós szervezetei – presbiteri szövetség, nőszövetség, ifjúsági szervezet, a lelkészeket tömörítő lelkészértekezlet – idén februárban többéves tervet dolgoztak ki az elsőrendű cél – a gyülekezetépítés – szolgálatára.
KEREKES EDIT, Szabadság (Kolozsvár)2014. július 25.
„Ne ássuk tovább a lövészárkot” avagy virágozzon minden virág
Ki a felelős az úgynevezett autonomista tábor „szétmaszatolásáért”?
Van-e esély az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közötti együttműködésre? Hogyan néz ki a közös jövő? – többek között ezeket a kérdéseket vitatta meg a két politikai alakulat vezetője, Toró T. Tibor és Biró Zsolt a 25. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor harmadik napján. A Tusnádfürdőn kedden kezdődött és szombatig tartó rendezvénysorozat keretében tartott tegnapi eszmecserén a pártvezetők abban egyetértettek, hogy a tusványosi folyamatnak jelentős szerepe volt a két alakulat létrejöttében. Konszenzus volt abban is, hogy az erdélyi magyar politikai pluralizmusnak helye és jogosultsága van a régiónkban. Ezen kívül azonban a két politikusnak semmi másban nem sikerült közös nevezőre jutnia, adott pillanatban parázs vita alakult ki közöttük.
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 25.
Wetzel: egymillió 2018-ig!
Eddig több mint 650 ezer magyar állampolgársági kérelem érkezett, és már mintegy 600 ezren le is tették az állampolgársági esküt – mondta Wetzel Tamás magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár csütörtökön Tusnádfürdőn az MTI kérdésére. Jelezte: ősszel elkezdődik az állampolgársághoz kapcsolódó jogrendszer teljes körű áttekintése, ami a jövő év végére zárulhat le. Megerősítette azt a célt, hogy 2018-ig meglegyen az egymillió új magyar állampolgár..
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 25.
Magyarlapád: megtartó hagyomány a népzene és néptánc
Igazi együttlét és jó együttműködés emlékével, valamint sok-sok népi tánc csodálatos élményével távoztak a visszajáró és újdonsült vendégek Magyarlapádról, a 17. néptánc és népzene táborból. Az egy hét alatt azonosultak a falu életével, kicsit lapádiakká váltak, hiszen ez a népi kultúrát becsülő falu befogadta és elbűvölte őket. Itt mindenkinek volt valamilyen szerepe a tábori hét alatt: táncoktatásban, táncolásban, ellátásban, kézműves vagy játékos foglalkozásokon, a kiránduláson és bárhol, ahol tenni lehetett valami hasznosat.
Bakó Botond, .
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 25.
Keddtől EKE-tábor Aranyosszéken
Július 29. és augusztus 3. között Kövenden szervezi meg a tordai Erdélyi Kárpát-Egyesület a XXIII. EKE Vándortábort. Az EKE legfontosabb rendezvényének, a magyar természetjárók legnagyobb találkozójának idei helyszíne Aranyosszék, célja, hogy a mintegy 1000–1200 bakancsos turistának bemutassa e régi székely széket és környékét.
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 25.
Magyar–román közútfejlesztési megállapodás
Magyar–román közútfejlesztési keretmegállapodást írt alá csütörtökön Bukarestben Seszták Miklós (képünkön) nemzeti fejlesztési miniszter Liviu Dragnea román regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterrel, ennek nyomán húsz, határon átnyúló közúti és kerékpáros út épülhet meg európai uniós forrásokból.
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 25.
Önkormányzatiság és nemzeti érdek
Az önkormányzati érdekérvényesítés lehetőségeiről értekeztek magyarországi és székelyföldi polgármesterek csütörtökön a Tusnádfürdőn zajló szabadegyetemen. Elhangzott, a központi kormányzattal ápolt partneri viszony az anyaországban és Romániában egyaránt fontos a településvezetők számára.
Igencsak válogatósak lettek a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor lakói. Miközben a nyitónapon a sűrű esőfelhők szolgáltatta „vízdömpingre” panaszkodtak, csütörtökön az üdülőváros szinte teljes területén és a környező településeken beköszöntött vízhiányt kifogásolták.
Történt ugyanis, hogy a keddi ítéletidő idején a villám belecsapott a csíkszentsimoni transzformátorállomásba, áram nélkül pedig a vízszolgáltató szivattyúi is leálltak, emiatt a legtöbben kénytelenek voltak kihagyni a zuhanyzást. Ez a kellemetlenség azonban alapvetően nem befolyásolta a rendezvénysorozat programját, az előadók mind a 25 sátorban népes közönség előtt vitáztak. Például a magyar termékek – beleértve a hungarikumok vagy Góbé termékek – sikeréről vagy az első világháború eltérő értelmezéseiről.
Talán a legközérdekűbb témák a településvezetők pódiumbeszélgetésén kerültek terítékre, hiszen az önkormányzatok hatékony működése mindenki számára létkérdés. A Kárpát-medencei önkormányzatiság helyzetét, perspektíváit feszegető előadás három magyarországi résztvevője megegyezett abban, hogy az anyaországban létezik önkormányzatiság, a települések pedig kifejezetten haszonélvezői a két évvel ezelőtti törvénymódosításnak.
Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere elmondta, az új önkormányzati törvény koncepciója az, hogy a települések álljanak meg a saját lábukon, egyúttal szakít azzal az elvvel, miszerint az önkormányzatok az államnál „kuncsorogjanak”, tőle várjanak minden támogatást. „Jelentős szabadságot biztosít az önkormányzati rendszer, még ha nincs is valamennyi településvezető erre felkészülve. Mi rengeteg közfeladatot átvállalunk a fővárostól, hiszen nem tudjuk azt mondani a kerület polgárainak, hogy például egy főút kátyúinak betömése a főpolgármester dolga” – jelentette ki Kovács.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere irigykedve hallgatta budapesti kollégája beszámolóját, miszerint az érintett önkormányzattal való egyeztetés nélkül se rendőrkapitányt, se iskolaigazgatót nem neveznek ki a kerületben. Ehhez képest a romániai önkormányzatok csupán az áhított hatáskörök tizenöt százalékát kapták meg a központi kormányzattól, amely számára amúgy opcionális az önkormányzati törvény tiszteletben tartása. Például amikor nemrég az intézményrendszer optimizálása érdekében a háromszéki megyeszékhely román iskolákat akart összevonni, a bukaresti oktatási miniszter közölte: tekintsenek el az intézkedéstől.
„A külügyi és védelmi kompetenciákon kívül mi minden hatáskört át szeretnénk venni Bukaresttől, ez esetben ugyanis oda tudnánk hatni például, hogy a rendőrök magyarul is beszéljenek” – szögezte le az elöljáró. Antal Árpád közölte, a magyar elöljárók irányította erdélyi településeken a döntéshozatalnál azt is vizsgálni kell, mennyire szolgálja egy-egy intézkedés a nemzeti érdeket, az aszfaltozáson túl a kulturális, identitásmegőrző programokra is hangsúlyt kell fektetni.
Az RMDSZ politikusa sajnálatának adott hangot, hogy Magyarország nincs jelen a Székelyföld gazdasági életében, szerinte addig nem hiteles a magyar nemzetpolitika, amíg a két legnagyobb magyar gazdasági szereplő, a Mol és az OTP székhelye Bukarestben és nem a tömbmagyar régióban van.
T. Mészáros András, Érd polgármestere úgy vélekedett: ha egy településvezető jól meg tudja fogalmazni a közjót, akkor könnyebben jut központi finanszírozáshoz, és teheti sikeressé települését. Karsay Ferenc, Budafok-Tétény ugyancsak fideszes alpolgármestere szerint az az önkormányzat lehet sikeres, amely hatékonyan együttműködik az állammal, és amely a felelős család mintájára képes szabadon gazdálkodni.
Kérdésünkre a polgármesterek elmondták: a magyarországi és romániai pártokban egyaránt erős a polgármesterek érdekérvényesítési képessége, adnak a szavukra, hiszen egyértelmű, hogy önkormányzatok nélkül nem lehet választást nyerni. Mindez azért különösen aktuális, mivel az RMDSZ kormányon maradását hangsúlyosan a szövetség polgármesterei döntötték el.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)