udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7305 találat lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 7291-7305 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2015. március 3.

Vallomások a szülőföldről – tájak, emberek
Balaskó Nándor (1918–1996) grafikái a Klubgalériában
Mint mondta egy interjúban, sokáig én sem tudtam, hogy mi is lesz belőlem: festő vagy szobrász”. Elsősorban szobrász volt, de mint sokoldalú teljes művész, igen jelentős grafikai, festői és pedagógiai munkát is hagyott maga után. Többször állított ki szobrai mellett grafikát is.
Jelen kiállításunkra egy sor nagyobb méretű tusrajzát válogattam ki. A munkák vékony tustollal, ferdén vágott nádtollal, lapos fapálcikával, illetve ecsettel készültek. Mindegyik rajza egy-egy üzenet, vallomás a szülőföldről, a szunnyadó falusi hétköznapokról. Ugyanakkor alkotójuk lelki tükre is, hisz Balaskó Nándor is a falu szülötte volt, az érmelléki Szalacsé. A művész nem tud elszakadni gyökereitől, nosztalgikusan alkotja újra a falu világát, portréit, alakjait a lélek tisztasága lengi be, csendesek, szemérmesek.

Szabadság (Kolozsvár)

2015. március 3.

Huszonötödik születésnapját ünnepelte az EMT
Február végén nem a szervezet tevékenységére jellemző tudományos ülésszakkal, hanem baráti hangulatban zajlott összejövetellel, s természetesen néhány felszólalással, kamarazenével és svédasztallal ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületének aulájában.
Felszólalásában Köllő Gábor EMT-elnök így emlékezett a társaság létrejöttére: a diktatúrából való szabadulást követően elkezdődhetett az erdélyi magyar civil szféra kialakulása. – Kolozsváron néhány műszaki értelmiségi úgy gondolta, jó volna, ha a mérnök társadalomnak is lenne egy szervezete, s így megalakult az EMMTT (EMT) – mondta a szervezet jelenlegi vezetője, kiemelve, hogy több intézmény újraindult, a műszakisokét viszont a „semmiből kellett létrehozni”.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. március 3.

Fapados társadalom
Közvetlenül az 1989-es decemberi fordulat után egy tanácskozáson többen felvetették (köztük az irodalomkritikus Adrian Marino), hogy egy működőképes demokratikus társadalom létrehozásához pénz kell és türelem. Főleg egy olyan országban, ahol ennek hagyománya – amiként Lucian Boia történész is állítja – nem volt, és most sincs. Mert hiába szajkózzák a többségi értelmiségiek közül sokan, hogy a két világháború közötti állapotokat kellene visszaállítani, hiszen akkor volt Romániában a demokrácia csúcsa, ez nem igaz. Nem volt akkor sem népuralom, sem jogegyenlőség.
A királyi diktatúra és utána a Vasgárda hatalma még az enyhe kezdeményezéseket is semmivé tiporta. Az építő gondolatot és a saját véleményt befagyasztó kommunista diktatúráról pedig ne is beszéljünk, hiszen a jogállamiságtól távol állt. Erre fel Eduard Hellvig, az államelnök közeli munkatársa, de nyomában több politikus meg újságíró is kijelentette, hogy e kerek ország az övezetben a demokrácia őrzője. Hát ők ne tudnák, hogy az elmúlt negyedszázadban sem pénz, sem türelem, s hozzátehetjük, sem akarat nem volt a román társadalom demokratizálódásához?!
Az iskolázatlan tömegek azóta tovább butultak, hiszen ma már több mint félmillió az írástudatlanok száma. Ennél több pedig azoké, akik alig írnak, olvasnak. Ezektől magas politikai hozzáállást nemigen lehet elvárni. A mindenkori hatalom óhaja volt ez, mert így könnyebben irányíthatta, voksoltathatta őket. S tekintve, hogy manapság is több ortodox templomot adnak át, mint iskolát, ez a helyzet az elkövetkezendőkben csak tovább romlik.
De a külföldi nyomásra létrehozott úgymond demokratikus intézmények sem működnek – ha egyáltalán működnek – megfelelően. A példák közül említsük csak meg, hogy a népképviseletet ellátó parlament többször is elbukott a közember szemében, hiszen jelenleg alig akad honatya, akinek ne reszketne az ina valamilyen korrupt ügyletben való részvétele miatt.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a hírszerzők uralkodnak az őket jog szerint ellenőrizni hivatott parlamenti bizottság fölött. Ráadásul olyan fapados társadalom a romániai, ahonnan az olcsón megfizetett polgárok tömör sorokban igyekeznek az élhetőbb élet reménységével kecsegtető Nyugat felé.
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. március 3.

Aranyra emlékeztek szülővárosában
„Ünnepeljen velünk!”, hirdette meghívójában a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület. Húsz éves az Arany János Szavalóverseny is, amelyet a helyi Zilahy Lajos Művelődési Házban tartottak szombaton. Patócs Júlia, a művelődési egyesület elnöke, a szavalóverseny lebonyolítója elmondta: „A vers nem megy ki a divatból. Immáron kerek húsz éve rendszeresen szervezzük a szavalóversenyeinket, Arany János epikus költő előtti tisztelgésünk és főhajtásunk jeléül. A versválasztás magától adódik, névadó egyesületünk költőjétől illik előadni. De szóba jöhetnek más klasszikusok is, mint ezúttal, amikor Reményik Sándor-költemények is elhangzottak. Két évtizedes tevékenységünk alatt több mint ezer verskedvelő diákot mozgattunk meg. Mozgósító akciónk híre nemcsak Szalonta városa versenyzőinek szól, hanem megyénkből, de még Magyarországról is vonzott versenyző diákokat. Minden versmondót arra biztatunk, bátran álljon ki a pódiumra; kiállásuk bátor tettet, önbizalmat ad. Jó lecke ez a nagybetűs életbe való beilleszkedésre.”
A szombati megmérettetésen több korcsoport versenyzett, az óvodáskortól az iskolások korcsoportjáig, de volt egy felnőtt-kategória is, amelyet Takó Beáta nyert meg összesítésben, mint tapasztalt előadó, az Arany János-szavalóverseny első díjasa is ő lett. Senki sem ment haza azonban üres kézzel: könyvjutalmakkal és oklevelekkel, valamint Domján Sándor egyik, a pusztát ábrázoló fametszetéről készült másolatával lettek megjutalmazva mindazok, akik hozzájárultak a szavalóverseny sikeres kivitelezéséhez.
A húszéves évfordulóra Aranytoll versíró pályázatot is hirdettek, melynek keretében egy gyerek versírót, egy líceumi pályázót és egy felnőtt kategóriájú versírót is Aranytoll-oklevéllel jutalmaztak.
Az Arany János születésének 198. évfordulójáról való megemlékezés a nagyszalontai református templomban vasárnap, Mikló Ferenc esperes igehirdetésével folytatódott. „Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással”, idézte Pál apostolt az esperes, példaképül állítva Arany Jánost, aki maga is erre tanította családját. Az igehirdetést követően a helyi Arany János Elméleti Líceum diákjai az ünnepséghez méltó szavalatokat, valamint gitár- és furulyakísérettel énekszámokat adtak elő Fazakas Eszter, mezőtelki lelkipásztor felkészítésével. Pető Csilla tanfelügyelő a halhatatlan költő életútját, példamutató munkásságát, erkölcsi nagyságát méltatta.
Az istenházában a megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult, majd Arany János ülő szobrának megkoszorúzása következett.
Hétfőn Arany János szalontai szülőházánál Patócs Júlia mondott ünnepi beszédet, melyben felelevenítette: e házban született az a kisfiú, aki a magyar epikus költészet halhatatlan csillaga lett. A megemlékezés koszorúzással zárult.
Sára Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2015. március 3.

Szent László és a civil kurázsi
Mint pár nappal ezelőtt lapunk is beszámolt róla, nagyváradi civilek szervezkedni kezdtek annak érdekében, hogy a felújítás alatt álló Szent László (ma Unirii) téren mégis helyet kapjon városalapító királyunk, Szent László szobra is. A főtér felújítási tervének kidolgozásakor ugyanis sajnálatos módon mostohagyerekként kezelték a Szent László emlékének és kultuszának tisztelgő szobrot, s noha mind a görög katolikus mind az ortodox egyháznak sikerült elérje, hogy egy-egy püspökszobrot kapjanak a Szent László téren, ezt se a nagyváradi katolikusoknak se az érdekképviseleti szerepet felvállaló pártoknak nem sikerült elérjék. Az Ilie Bolojan polgármester vezette önkormányzat azzal érvelt, hogy a katolikus püspökség eredetileg nem igényelte azt, hogy Szent László-szobrot állítsanak a téren, az RMDSZ önkormányzati képviselőinek erre vonatkozó javaslatát pedig a román többség leszavazta. Ezt követően nagyváradi civilek fogtak össze annak érdekében, hogy a városalapító király szobra méltó helyet kapjon az újjáépítendő téren. Megkeresték Böcskei László váradi római katolikus megyés püspököt is a múlt héten, aki elmondta nekik, hogy a püspökség kérvényezte azt, hogy a Szent László téren kerüljön felállításra az a barokk stílusú kőszobor, mely ma a székesegyház sekrestye felőli részén található. A városalapító uralkodót ábrázoló ércszobrot a püspökség nem adja ki a palota kertből. Ami a püspökség beadványát illeti, értesüléseink szerint erre hivatalos választ az egyház nem kapott. Egy múlt heti sajtótájékoztatón Ilie Bolojan polgármester a Reggeli Újság kérdésére elmondta, megkapta a katolikus püspök beadványát, melyet továbbított a városrendezési osztály illetékeseinek. A szobor körüli vita azonban tovább burjánzott, ugyanis sok váradi polgár úgy vélte, a kis barokk kőszobor minőségét tekintve méltatlan arra, hogy a városalapítót, illetve a váradi magyarságot képviselje a fő téren. Tegnap délben a váradi magyar civilek egy sajtótájékoztatót tartottak a Szent László utca (sikátor) elején, ahol elmondták aláírásgyűjtésbe kezdtek, melyben kérvényezik a város vezetőségétől azt, hogy önkormányzati pénzből igenis állítsanak új szobrot Szent Lászlónak. A tegnapi sajtótájékoztatón a polgárok képviseletében Sztuflák Gyula Ede elmondta, hogy azért gyülekeztek a Szent László sikátor előtt, hogy jelezzék, egész Váradon egyetlen ilyen kis utca lett elnevezve a városalapítóról, tehát igenis jogos a váradi magyar polgárok igénye arra, hogy Szent László méltó helyre kerüljön a mai Váradon. A váradi magyar polgárok pont olyan adófizetők, mint a román polgárok, tehát jogos az igényük arra, hogy a közpénzekből jusson egy szoborra való annak a magyar uralkodónak, aki nélkül maga a város se létezne ma. Az aláírásgyűjtő íveket több helyen alá lehet írni, eddig két pont ismeretes, az Olimpiadei utca 40. szám, illetve a váradi Demokrácia Központ. A polgárok azonban felkeresik a templomokat is és várják azokat, akik önkéntesen segítenek az aláírásgyűjtésben. A sajtótájékoztatón megjelent az Erdélyi Magyar Néppárt két váradi politikusa is, de ők kihangsúlyozták, elsősorban civil váradiként voltak ott. Sztuflák is megerősítette, hogy egyetlen pártot sem hívtak meg külön, viszont minden segítséget, támogatást szívesen vesznek, hiszen a Szent László kultusz méltó ápolása pártálláson és felekezeteken túl össze kell fogja a váradi magyarokat.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2015. március 3.

Rács mögötti jogviták
Bár a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a romániai magyar rabok által elszenvedett súlyos visszaélésekre hívta fel a figyelmet, Ioan Blaga, a csíkszeredai börtön igazgatója érdeklődésünkre közölte, a székelyföldi intézményben nem sérülnek a magyar anyanyelvűek törvény által szavatolt jogai. Ezzel szemben egy fogvatartott szerint a feketehalmi börtönben nem igényelhető anyanyelvű oktatás vagy pszichológusi segítség.
Szó sincs arról, hogy a magyar elítéltek súlyos visszaélések áldozatai lennének a csíkszeredai börtönben – állítja Ioan Blaga, az intézmény igazgatója, akit azt követően kerestünk meg, hogy a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a magyar rabokkal szembeni jogtiprásokra hívta fel a figyelmet.
Blaga a szerkesztőségünkhöz eljuttatott hivatalos átiratban közölte, a megyeszékhelyi büntetés-végrehajtási intézetben a fogvatartott magyarok gond nélkül használhatják anyanyelvüket, és azt állítja, eddig egyetlen kérvényt sem utasítottak el amiatt, hogy azt magyar nyelven fogalmazták meg. Blaga szerint a rabok a meghallgatásokon is használhatják anyanyelvüket. Az intézményvezető közölte továbbá, a börtön alkalmazottainak mintegy fele alapfokon ismeri a magyar nyelvet.
Az átirat szerint az elítéltek celláiban a büntetés-végrehajtást szabályozó fontosabb törvények magyar nyelvű fordításai is rendelkezésre állnak, ugyanakkor a börtön könyvtárából lehet kölcsönözni magyar nyelvű könyveket. Blaga közölte továbbá, azokat a magyar nyelvű tévéműsorokat is lehet követni, amelyek az egyik csíkszeredai kábeltévés cég alapcsomagjában szerepelnek.
Az igazgató azonban hozzátette, jelenleg nem tudnak pszichológust biztosítani a rabok számára, mivel mindkét állás betöltetlen maradt. Bár a 2000 és 2012 között működött római katolikus börtönlelkészi állás megszűnt, az igazgató szerint a római katolikus és a református egyház képviselői időközönként lelkészi szolgálatot végeznek az intézményben. A 2014/2015-ös tanévben pedig magyar tannyelvű oktatás is indult, az 1–4. osztályban tizenegy, az 5–8. osztályban pedig tizenhét elítélt tanul.
Nemrég a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a Krónikához is eljuttatott közleményében foglalkozott a romániai magyar rabok helyzetével. Az általuk elszenvedett visszaélésekre egy Feketehalmon fogva tartott rab hívta fel a figyelmet, aki levelében arra panaszkodott, hogy napi rendszerességgel diszkriminálják a magyar börtönlakókat a Brassó megyei intézetben.
A 2013. február 28-ai keltezésű, román nyelvű írásában azt állítja, a feketehalmi börtön lakóinak mintegy negyven százaléka magyar nemzetiségű, ennek ellenére sem magyar pedagógust, sem pszichológust nem biztosítanak a számukra, és a hatályos jogszabályok ellenére a büntetés-végrehajtási szabályzathoz sem férnek hozzá anyanyelvükön.
Zsigmond József, a jogvédelmi szolgálat háromszéki szervezetének munkatársa elmondta, az elítélt korábban már minden európai és romániai, börtönökkel foglalkozó bizottságot megkeresett jogai érvényesítése végett, de mindig visszakerült az ügye a börtönhöz belső kivizsgálásra.
A jogvédelmi szolgálat szerint az országban több olyan börtön is működik, ahol a fogvatartottak több mint 20 százaléka magyar anyanyelvű (például Csíkszeredában, Feketehalmon és Marosvásárhelyen), ezekben az intézményekben azonban „nem lehet használni sem szóban, sem írásban a magyar nyelvet, nem lehet magyar nyelvű rádiós és televíziós adáshoz hozzáférni, magyar nyelvű tanárt és pszichológust igényelni".
A jogvédelmi szolgálatnak arról is tudomása van, hogy a magyarnyelv-használat miatt kialakuló konfliktusoktól, a többség haragjától az illető személyt nem védik meg kellően a hatóságok.
Gyergyai Csaba, Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)

2015. március 3.

Szabó József: érthető a Miértet ért bírálat
A hónap végén esedékes tisztújítást megelőző kampány része, hogy egyre több kritika éri az ernyőszervezet vezetőségét – állítja Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) leköszönő elnöke. Az ifjúsági vezető szerint az RMDSZ nem kíván beleszólni a szervezet belső ügyeibe.
Amint arról beszámoltunk, az elmúlt hetekben négy tagszervezet is élesen bírálta a MIÉRT vezetőségét – az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET), a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit), és a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) után a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) is hangot adott nemtetszésének. Mint kifejtették, elégedetlenek azzal, hogy az ernyőszervezet – elmondásuk szerint – kizárólag a területi szervezetek munkájára támaszkodik, és nem foglalkozik azzal, hogy az egyre passzívabb ifjúságot érdekeltté tegye a közügyek iránt.
Úgy vélték továbbá, hogy sok területi ifjúsági tanácsot az RMDSZ-szel kötött megállapodás tart életben, amelynek értelmében a fiatalok pozíciót kapnak a szövetség döntéshozó testületeiben.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, volt Miért-elnök lapunk érdeklődésére kifejtette: felnőtt embereknek tekintik a Miért tagjait, akiknek a belső vitáiba nem kívánnak beleszólni. Mint elmondta, a két szervezet között nincs alá- és fölérendeltségi viszony, és azt tekintik majd a Miért legitim vezetőjének, akit a március végi tisztújításkor a legtöbben támogatnak.
Szabó József, a Miért leköszönő elnöke szerint kampány folyik a szervezeten belül az elnökség elnyeréséért, ezért érthető, hogy keményebb kritikák fogalmazódnak meg, mint általában. Úgy vélte, a versengés miatt történhet meg ebben az időszakban az is, hogy a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak a korteskedők. „Nem tudok reagálni olyan vádakra, melyeket nem ismerek” – fejtette ki Szabó József.
Mint lapunknak elmondta: nem érti, hogy tulajdonképpen mit kifogásolnak a bírálók az RMDSZ által felkínált tisztségek kapcsán. A nagyváradi politikus úgy vélte, a szövetség részéről a pozitív diszkrimináció a fiatalok irányába szükséges dolog, hisz segíteni kell a politizálást kezdőket abban, hogy elinduljanak. Hozzátette: a kritikát megfogalmazó szervezetek között is van olyan, mely kedvezményezettje az RMDSZ ifjúsági kvótájának.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2015. március 3.

Harmadik ipari parkját nyitja Nagyvárad
Újabb ipari parkot alakíthat ki Nagyváradon a helyi önkormányzat által életre keltett Eurobusiness Park részvénytársaság, miután a városi közgyűlés legutóbbi ülésén rábólintott a létrehozására vonatkozó határozattervezetre.
A magyar határ felé vezető főútról lekanyarodó Üzem utca mentén elterülő 178 865 négyzetméteres terület teljes egészében a társaság tulajdonában van, a cégeknek pedig megéri majd ide költözniük, hiszen az üzemeltető a már megszokott – jogilag szabályozott – kedvező haszonbért és adókedvezményeket, továbbá fejlett infrastruktúrát kínál számukra.
Kialakítását a 121 hektáros Eurobusiness 1 és a 23,8 hektáros Eurobusiness II parkok egyaránt 80 százalékos telítettsége indokolta. Delia Ungur, a részvénytársaság ügyvezetőjének elmondása szerint ezáltal folytatni tudják korábban eltervezett stratégiájukat, és további befektetőket tudnak Nagyváradra csábítani.
A jelenleg érvényben lévő szerződések szerint a már meglévő két ipari parkban történt beruházások összesen több mint kétszázmillió euróra rúgnak, ezek közül az Emerson, a Plexus, a Shinheung és a Faist befektetései a legjelentősebbek. Ezek a vállalatok mostanáig 2400 új munkahelyet teremtettek, de 2020-ig további 4000 várható.
Az igényeik kiszolgálása érdekében a park üzemeltetője fejleszteni akarja a szakiskoláját is, hogy a jövőben a gazdasági szükségleteknek megfelelő, képzett munkaerőt tudjon biztosítani.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2015. március 3.

„Az emberi kapcsolatokat javítsuk, ez az igazi böjt”
Kiss Ulrich marosvásárhelyi jezsuita szerzetes a rend feladatairól, terveiről és a nagyböjti időszakról beszél interjúnkban.
– Pár évvel ezelőtt telepedtek vissza a jezsuiták Marosvásárhelyre. Melyek a legfontosabb feladataik, terveik?
– Marosvásárhelyen a jezsuita jelenlét a 16. századig nyúlik vissza, utána egy nagy szünet következett. A rendszerváltás után a magyarországi jezsuita provinciába egyre több erdélyi kérte felvételét, székely és magyar fiatal. Így egyrészt hálából jöttünk vissza Marosvásárhelyre, másrészt voltak feladatok. Jó viszonyt ápoltunk az érsekkel, végül két missziót nyitottunk, Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen.
Szatmárnémetiben az az érdekesség, hogy közös a vállalkozás a román jezsuitákkal. Ők nincsenek sokan, nem alkotnak provinciát, hanem régiót. Így a szatmárnémeti feladatokat román és magyar jezsuiták közösen látják el. Román, magyar és német nyelven miséznek. Marosvásárhelyen a minoriták már nem tudták fenntartani a rendházat és templomot, mivel nagyot csökkent a számuk, és kerestek egy partnert, aki átveszi tőlük a feladatot. Az érsek nem szerette volna, ha a város szívében űr keletkezik a lelkek szolgálatában. Itt volt az ingatlan, így támogatta, hogy a jezsuiták visszajöjjenek Marosvásárhelyre.
Kettős missziót adott nekünk: egyrészt az egyetemi lelkészség és a kollégium megszervezését, működtetését. Ez szorosan összefonódik, de mégsem azonos. Másik feladatunk: a minorita templomi szolgálat. Az én feladatom az, hogy ezeket összehangoljam. Átvállaltuk a minorita templomot, és azt szeretnénk, hogy az egyházi szolgálaton túl kicsit kulturális központtá is váljon. Most keressük a lehetőségeket, hogy az egyházi szolgálatot és a művészeteket, kultúrát össze tudjuk kapcsolni. Beszélgetünk erről, körvonalazódik az Engesztelés és a párbeszéd háza elnevezésű terv.
Ennek keretében kezdtük el az együttműködést a szomszédos Művészeti Egyetemmel, karácsonykor a betlehemest az intézmény díszlettervezői készítették, ami nagyon modern és szép volt. Idén adventkor egy bábjátékot is szeretnénk bemutatni színészekkel. Ha már a gyerekeknél tartunk, volt már egy nagyon sikeres gyerekmisénk, ezt szeretnénk újraindítani. Igény van erre.
Fontos elmondanom, hogy nem vagyunk plébánia, nincs egyháztanács, de önként létrehoztunk egy baráti kört, és kikérjük a hívek véleményét arról, milyen szolgálatokra van szükség. Innen jött a gyermekmise-impulzus is. Híveink három rétegből jönnek: egyrészt a minoriták rendíthetetlen hívei. Másodszor olyanok, akik egy-egy lelkigyakorlat vagy személyes kapcsolat után vonzódnak a jezsuitákhoz, és harmadszor a fiatalok, hiszen az egyetemi lelkészség vasárnap esti miséjét is a minorita templomban tartják.
Nem akarunk versenyezni a városi egyházközségekkel, hanem ki szeretnénk egészíteni az ő szolgálataikat. Olyanokat is megszólítani, akiket ők nem tudnak olyan jól. A népegyház mindenkit meg kell szólítson, de a mindenki bizony néha senki, mert fizikailag lehetetlen mindenkit megszólítani.
Most keressük azokat a rétegeket, amelyeknek erre igénye, szüksége van, és puhatolózunk, kísérletezünk, elindítunk valamit, és ha igény van rá, megtartjuk. Kísérletező fázisban vagyunk. Természetesen a jezsuitáknál hagyomány a lelki gyakorlatok megszervezése, a gyóntatás, valamint a fiatalokkal, a társadalom peremén lévőkkel való foglalkozás, ezt folytatjuk. Nem mi négyen, hanem a hívekkel együtt. Összességében azt szeretnénk, hogy a hagyományos szolgálatokat megújítsuk: nem újat kitalálni, hanem kicsit másképp csinálni.
– Beléptünk a nagyböjti időszakba. Ön előadás-sorozatot is tart a hét főbűnről.
– Hét részből áll az előadás-sorozat, hamvazószerdán volt az első, aztán egymást követő szombatokon lesznek a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban. Én celebrálom a misét, és ennek keretében impulzusokat adok, hogy aki a mise után hazamegy, az is kapjon valamit a soron lévő főbűnről. Utána negyvenperces előadást tartok, erre az is eljöhet, aki nem jár templomba, hiszen a témát nemcsak a hit oldaláról, hanem a filozófia, a pszichológia, szociológia szemszögéből is érintem. Egy Olaszországban megjelent, magyarra is lefordított könyvet használom referenciaként, saját példákkal kiegészítve.
Az előadás-sorozat gondolatát az adta, hogy észrevettem a gyóntatásoknál: sok ember megmarad kisiskolás szinten, ugyanúgy gyón, mint elsőáldozóként. Holott az ember fejlődik, egy javakorabeli férfi vagy családanya gyónjon másképp, mint egy fiatal kamasz. Azért választottam a főbűnöket, mert azok a társadalomban nagyon jelen vannak, s fontos ezt tudatosítani. A Madison Avenue, a reklámszakma hagyományos törzshelyének egyik főguruja azt mondta: „mi mindennap vétkezünk a tízparancsolat ellen".
Ezt a hét főbűnre is mondhatta volna. Például az irigység, amiről az első előadást tartottam, tipikusan a 21. század bűne. Ma már nem azt mondjuk, hogy miért nem megy nekem olyan jól, mint neki – valamikor ez a felfogás nagy lendületet adott az iparnak, mert mindenki fejlődni akart –, hanem azt: miért megy neki jobban, mint nekem; de ez nem vezet sehova.
– Mit tanácsol, mire figyeljünk oda a nagyböjti időszakban?
– Azoknak, akik hagyományosan követik ezt az egyházi gyakorlatot, azt tanácsolom, hogy lépjenek túl a formális böjtön. Az, hogy nem eszem húst, szép és jó, de egészségügyi meggondolásból is meg lehet tenni: nem igazán vallási gyakorlat. Inkább arra figyeljenek, hogyan harcolhatnak a hét főbűn ellen. Különösen az ellen, ami bennük erős.
Szent Ignác is beszél a részleges lelkiismeret-vizsgálatról, így vizsgáljuk meg, melyik főbűn erős bennünk. Például ott a torkosság. Jellemző erre a társadalomra, hogy hamvazószerda másnapján, a böjt kezdete után kitalálták a torkos csütörtököt. És úgy csinálnak, mintha ez hagyomány volna. Közben nem más, mint marketingfogás. Nonszensz.
Egész évben torkos csütörtök van. A húshagyókedd volt a hagyományos torkos nap, hiszen már a középkorban is akkor dőzsöltek, a negyvennapos, tényleges böjt előtt. Ehelyett a torkos csütörtök megszakítja az épp megkezdett böjtöt: ez már majdnem ördögi. Visszatérve a kért tanácsra, azt keressük, hogy közel kerüljünk az emberekhez, hogy megbocsássunk, letegyük a haragot, így böjtöljünk. Jézus is azt mondta, nem az számít, mit esztek, hanem hogy mi jön ki a szátokból: gondolatok, szavak. Az emberi kapcsolatokat javítsuk, ez lenne az igazi böjt, ami nem mond ellent az egyházi előírásoknak.
Simon Virág
Krónika (Kolozsvár)

2015. március 3.

Új vezetője van a hírszerzésnek – ki Eduard Hellvig?
Eduard Hellvig vezeti hétfőtől a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Negyven éves kora ellenére a SRI új igazgatója kipróbált csaknem minden jelentősebb politikai tisztséget: volt a román parlament képviselője, később miniszterré nevezték ki, majd európai parlamenti képviselővé választották meg. Hellvig az első SRI-vezér, aki tanulmányait már az 1989-es események után végezte el.
Brókerből lett politikus
Eduard Hellvig 1974. október 27-én született Zilahon. Egyetemi tanulmányait 1997-ben végezte a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem politikatudományi karán, 2009-ben nemzetközi kapcsolatokból szerzett doktorátust a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Országos Iskolában. Egyetem utáni tanulmányait az Országos Nemzetvédelmi Kollégiumban, a bukaresti I. Károly Egyetemen és a németországi George C. Marshall Közép-Európai Biztonságtudományi Központban folytatta.
1996 és 1997 között a kolozsvári Politikai Elemző Intézet programfelelőse volt, majd a brókerként dolgozott a BVB-TVM Rt-nél, később a Társadalomtudományi Intézet vezérigazgatója illetve a Sintezis Romania központ ügyvezető igazgatója lett.
Politikai tevékenységét 2003-ban kezdte el, Dan Voiculescu Romániai Humanista Pártjának – a később Konzervatív Párttá alakult tömörülés – tagjaként, a Bihar megyei pártszervezet ideiglenes elnöki tisztségét töltötte be. Pártjához nem volt hűséges: öt év múlva átment a Nemzeti Liberális Párthoz, amelynek jelenleg alelnöke. A párton belül volt a korábbi alelnök, Horia Rusu tanácsosa. Nemsokára azonban Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, később az államfői tisztségre pályázó Mugur Isarescu tanácsosa lett, és az ugyancsak államfőjelölt Crin Antonescu kampánycsapatát vezette.
Crin Antonescutól Klaus Johannisig
2004-ben választották parlamenti képviselőnek a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Humanista Párt közös listáján, 2012-ben újabb mandátumot kapott, ezúttal a Szociál-Liberális Szövetség színeiben, de mandátumának csak 2013 szeptemberéig tett eleget, ekkor – egy megüresedő hely jóvoltából – az Európai Parlament képviselője lett, immáron másodjára. Tavaly az európai parlamenti választásokon ismét mandátumot nyert. Ez a Román Hírszerző Szolgálat élére történt kinevezése alkalmával családi vitához vezetett, felesége ugyanis nem akarta, hogy otthagyja a jobban fizető EP-tisztséget.
Miniszterként az első Ponta-kormány idején a regionális fejlesztési és idegenforgalmi minisztériumot vezette 2012 májusa és decembere között. Eredetileg Crin Antonescu bizalmi embere volt – a hűség azonban ez alkalommal sem volt jellemző rá. Klaus Johannis felemelkedése láttán korábbi mentorát faképnél hagyott és ma már az új államfő bizalmasaként ismerik.
Magatartásában is újabb eszményképe higgadtságát, nyugalmát próbálja utánozni, életelve alapján, miszerint „egy mosoly és egy jó szó semmibe sem kerül, ám megváltoztathatja az országot”.
A jó szó és a mosoly eléggé komoly vagyont is hozott neki: egy 401 és egy 665 négyzetméteres voluntari-i és Bihar megyei telek ötven százalékos tulajdonosa, egy 143 és egy 210 négyzetméteres háza van szintén Voluntari-ban és Bihar megyében. Egy 2010-es Skoda tulajdonosa, bankszámláján 38 ezer lej és 97 ezer euró található. A román parlament alelnökeként és az Európai Parlament tagjaként 2013. évi jövedelme csaknem 66 ezer lej és több mint 31 ezer euró volt. Felesége orvos-igazgatóként tavalyelőtt 150 ezer lejt vitt haza.
Tengelyváltás?
Eduard Hellvig mindeddig nem keltett különösebb feltűnést a román politikában. Nincs sok ellensége sem, talán ez is magyarázza azt, hogy a parlamentben voltaképpen ellenkezés nélkül megszavazták a kinevezését.
Nevesítése előtt a blogján arról írt, hogy a Traian Băsescu volt államfő által szorgalmazott Bukarest-London-Washington tengely helyett Bukarest-Berlin-Washington tengelyt javasolt Románia számára, arra hivatkozva, hogy Anglia egyelőre határozatlannak mutatkozik Oroszországgal fenntartott viszonyában.
Eduard Hellvig elképzelései – amelyek nagyrészt megegyeznek Klaus Johannis elképzeléseivel – szerint Romániának az eddiginél sokkal aktívabb szerepet kell betöltenie a regionális biztonság szavatolásának tekintetében. Ezért erősíteni kell az ország védelmi kapacitását, mindenekelőtt a hadsereg felszereltségének, harci technikájának javítása útján. A schengeni csatlakozásnak az idei év kiemelt feladatává kell válnia, hiszen a szabad közlekedés hiányában Romániát nem lehet ténylegesen uniós tagnak tekinteni. Bukarestnek jelentős szerepet kell betöltenie a Moldovai Köztársaság és Ukrajna reformjainak megvalósításában.
A Román Hírszerző Szolgálat új igazgatója szerint az Európai Uniónak az eddiginél sokkal határozottabban kell fellépnie Oroszországgal szemben. Az uniós tagállamok habozása és megosztottsága ilyen tekintetben igen sérülékennyé teszi Európát.
Magyarország – trójai faló
Budapest és Moszkva kapcsolatai miatt Eduard Hellvig bírálta korábban blogján Magyarországot is. Szerinte Románia a „mérgezett orosz-magyar antant harapófogójába” került, így fő szerep hárul rá az övezetben a demokratikus értékek és térségbeli szövetségeseinek érdekei védelmében. A fenyegető orosz veszélyt látva az Európai Unió nem engedheti meg a Magyarországhoz hasonló dezertálásokat – vélekedett a blogján.
Azt is megállapította, hogy Románia és az egész Európai Unió példátlan esettel áll szemben, amikor az Orbán-rendszer kihívóan megtagadja a liberális-demokratikus értékeket. Magyarország a mindinkább moszkvai befolyás alá kerülő trójai faló, és egyszerűen veszélyt jelent az „európai építményre” nézve – írta.
A Román Hírszerző Szolgálat új igazgatója egészen odáig elmegy a sokat idézett blogbejegyzésében, hogy az orosz-magyar barátságot fenyegetőnek találja a román-magyar barátságra nézve, utóbbi ugyanis mindinkább üresebbé válik Budapest „nacionalista ellenségeskedései” miatt.
Eduard Hellvig Magyarországgal kapcsolatban is Klaus Johannis hívének nevezhető, hiszen a román államfő németországi látogatása előtt egy német rádiónak adott interjújában „nem egészen helyénvalónak” találta Magyarország kapcsolatait Oroszországgal valamint európai partnereivel.
Bogdán Tibor
maszol.ro

2015. március 3.

Nagy csapás érte Corneliu Vadim Tudort
Huszonöt év után megszűnik a Nagy-Románia című hetilap, az azonos nevű párt kiadványa.
A számára szomorú hírt a főszerkesztő, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke jelentette be hétfő este az Antena1 televízióban. Corneliu Vadim Tudor anyagi okokkal magyarázta a lap megszűnését.
A Nagy-Románia című hetilap a 1990-ben jelent meg a hazai sajtópiacon, és hatalmas olvasottsága volt. Voltaképpen az újság sikerén felbuzdulva alapította meg Corneliu Vadim Tudor az azonos nevű pártot. A PRM a kilencvenes évekbe az egyik legnagyobb támogatottságú politikai alakulat lett Romániában, elnöke a második helyezést érte a 2000-es államfőválasztáson.
A lap (akárcsak a párt) a sikerét a primitív nacionalista, idegengyűlölő eszmék felkarolásának köszönheti. Corneliu Vadim Tudor heti vezércikkében rendszeresen aljas módon támadta a politikai szereplőket, visszatérő céltáblája volt a magyar közösség és képviselői. Vadim mindig azzal védekezett, hogy ő voltaképpen „pamfleteket” írt.
maszol.ro

2015. március 3.

„Rossz sajt nincs, csak tudni kell, mi legyen belőle”
Sánduly Edit, a Székely Sajtkészítő Kézművesek Egyesületének elnöke három éve foglalkozik kézműves sajtkészítéssel. Termékeit a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi hagyományos vásáron értékesíti. A sajtkészítés titkairól kérdeztük az Énlakán élő közgazdászt. Miért döntött úgy, hogy közgazdászként sajtkészítésbe kezdjen? A férjem létesített egy negyven egyedből álló bivalyfarmot Énlakán, a közgazdász logikám pedig nem hagyott nyugodni. Kiszámoltam a bivalyfarmnak a működési költségeit. Arra jutottam, hogy ezt helyre kell tenni: vagy a költségeket kell csökkenteni, vagy a jövedelmet növelni. A költségeket, amennyire a gazdaság működése lehetővé tette, csökkentettük, de a jövedelemnövekedés is foglalkoztatott. Ennek az egyetlen lehetséges módja, hogy magasabb szinten feldolgozott termék kerül ki a gazdaságból. Korábban a tejet ugyanúgy mi is leadtuk a tejbegyűjtő központoknak, mint mások, literenként 2 lejes áron. Ezért vágtam bele a tej feldolgozásába. Korábban volt már ilyen tapasztalata? Különösebb tapasztalatom nem volt. Gyerekkoromban egyszer a nagyanyám odatett, hogy én készítsem el a sajtot, mert neki el kellett mennie valahová. Akkor 8-10 éves lehettem, elmondta, mi a dolgom, én pedig megtettem, amire megkért. Rá 30 évre elkészítettem a következő sajtot. Szerencsés pillanat volt, mert amikor én erre készültem, akkor a Hargita megyei önkormányzat éppen egy kézműves sajtkészítő tanfolyamot hirdetett, ahová Magyarországról két kézműves sajtkészítő jött el, és tőlük tanultuk meg a kézműves sajtkészítés csínját-bínját.
Mennyi időre volt szükség mindazt megtanulni? Gyakorlatilag semennyi időre. A képzés egyhetes volt. A tanfolyamon az elméletet is, a gyakorlatot is megtanultuk, és olyan lelkesen adták át a tudásukat a magyarországiak, hogy gyakorlatilag már másnaptól bátorságot vettünk, és nekifogtunk sajtot készíteni. Azt tanultuk a tanárainktól, hogy rossz sajt nincs, csak tudni kell, hogy mi legyen belőle. Irányítani lehet az érési, érlelési folyamatot is, és akkor abból csak jó sajt lehet. Összeszámoltam egy alkalommal, hogy az utóbbi három évben a kézműves sajtkészítő tanfolyamokon közel 500-an vettek részt. Otthon mindenki kipróbálta, a családja, rokonsága számára készít kézműves sajtot, de a vásárra vinni a terméket nem volt bátorsága. Jelen pillanatban az 500-ból heten jelentünk meg a kézműves vásárokon. Milyen a székelyföldi sajtfogyasztó kultúra? Termékeinket elsősorban itt értékesítjük, Csíkszeredában és Udvarhelyen, a hagyományos termékvásáron. Itt hagyományőrzőek az emberek, főleg a hagyományokhoz közeli félkemény friss sajtokat kedvelik, de van bátorságuk kipróbálni az érettebb sajtokat is. A sajtfogyasztási kultúra alakulóban van jelen pillanatban. A lágysajtokat, amit mi penészes sajtoknak nevezünk, kevésbé kedvelik, de vannak fogyasztóink, akik azokat keresik. A keménysajtokkal is barátkoznak, azzal könnyebben. Kiváló vásárlók, tehát csak akkor kóstolnak a vásáron, ha vásárolnak is, ingyen hiába is kínáljuk, nem akar jóllakni senki sajtókóstoláson. Alkalmunk volt megkóstolni a sajtjai közül a hagymást, köménymagosat, sőt a pálinkásat is, ami újdonságnak tűnik.
Elsősorban az európai sajtokat ismerjük. A kézműves sajtok Európában hagyományosak, minden tájegységnek megvan a maga sajátos környezete, klímája, ami kialakította az arra a vidékre jellemző sajttartósító, -készítő módszerét. Ide tartoznak a svájci hegyi sajtoktól a francia lágy, a holland lyukas sajtokig, valamennyi tájegységnek megfelelő sajttípusa van. Itt nincs olyan párás levegő, mint Franciaországban, ezért a nedvességet és páratartalmat a penészes sajtokhoz a hűtőszekrényben állítjuk elő. A pálinkás sajt is kézműves sajtkészítő találmány, tartósítja a gyümölcspárlat a sajtot. A sajtra nemes gyümölcspárlatot öntünk, ez a pálinka beivódik a sajtba, majd két-három napos, de akár több hetes érleléssel átveszi a gyümölcs aromáját, de közben az alkohol elpárolog, tehát nem lehet berúgni tőle.
Van-e lehetőség a terjeszkedésre, mondjuk arra, hogy Marosvásárhelyre is eljussanak a kézműves sajtok?
Szerintem mindenképpen van lehetőség. Ennek a legelegánsabb módja az lenne, ha az ottani gazdák is készítenének sajtot. Mi szívesen átadnánk a kézműves sajtok tudományát, mert tudni kell, hogy mi a sajtokat családi gazdaságokban készítjük, tehát az állatok gondozásától, a takarmány előállításától a sajtkészítésig a család minden tagja kiveszi a részét a munkából. Ezért nehézkesebb távolabbi vásárokba utazni.
Volt már igény a sajtkészítés elsajátítására?
Volt, érkezett kérés, a Jára-mentéről, Kolozsvár környékéről, de végül nem szánták rá magukat a szervezésre, elmaradt a képzés. De ha összegyűlne mondjuk egy csoport Vásárhely környékén, szívesen mennénk.
Antal Erika
maszol.ro

2015. március 3.

Kormány alakulhatna a bebörtönzött volt miniszterekből
Akár két kormányt is össze lehetne állítani azokból a volt miniszterekből, akik jelenleg börtönbüntetésüket töltik vagy bűnvádi eljárás zajlik ellenük korrupció miatt. Az ügyészek által „javasolt” és a bírák által „jóváhagyott” kormánynak lenne miniszterelnöke, miniszterelnök-helyettese, néhány tárca esetében pedig akár több miniszterjelöltje is.
Tizenhárman rács mögött
Az utóbbi években az igazságszolgáltatás 13 volt minisztert küldött börtönbe korrupció vádjával. „Árnyékkormányuk” nemzeti egységkormány lenne, hiszen különböző pártok színeiben, különféle kormányok tagjai voltak.
E kormány miniszterelnöke természetesen Adrian Năstase lenne, aki ezt a tisztséget 2000 és 2004 között amúgy is betöltötte. A politikust feltételesen szabadlábra helyezték, a „Minőség Trófeája” és a „Zambaccian-dossszié” miatt két alkalommal is börtönben ült. Adrian Năstase egyébként korábban külügyminiszter is volt, így akár ezt a tárcát is betölthetné, ha mondjuk újabb rács mögé kerülő kormányfő áhítozna a miniszterelnöki székre.
Miniszterelnök-helyettes George Copos lenne, aki rövid ideig, 2004 és 2006 között ellátta már ezt a tisztséget. A politikus-üzletemberre két büntetést is kiszabtak: a labdarúgók átigazolásának ügyében 4 évet és nyolc hónapot, a „lottó 1” dossziéban pedig 4 évet kapott.
„Megduplázott tárcavezetők”
Mezőgazdasági tárcavezető nyilván a korábbi mezőgazdasági miniszter, Ioan Avram Mureşan lenne, aki a volt miniszterek közül a legnagyobb büntetést kapta: hét évet pénzalapok eltérítéséért, de további három évre ítélték a „kenőmájas” dosszié kapcsán is. Igaz, a kétes rekordon Sorin Pantiş egykori távközlési miniszterrel osztozik, akit szintén hét évre ítéltek az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizálásáért. Decebal Traian Remeş volt pénzügyminisztert a „kenőmájas” dossziéban ítélték három évre – ő már letöltötte büntetését.
A bebörtönzött miniszterek „árnyékkormányában” a közlekedési tárca esetében nagy a tolongás. A tisztséget elfoglalhatná ugyanis a szociáldemokrata Miron Mitrea, akit anyja lakásának csúszópénzzel történő felújítása miatt ítéltek a napokban öt év szabadságvesztésre. De a tárcára pályázhat a liberáis Relu Fenechiu is, aki a „transzformátorok” ügyében kapott öt évet.
A védelmi tárca élén két miniszter is állhatna. Az egyik Victor Babiuc, akit két év börtönre ítéltek a korábban általa vezetett védelmi minisztérium és Gigi Becali üzletember telekcseréje miatt. Victor-Atanasie Stănculescu lenne a másik miniszterjelölt. A tábornok már 6 évet letöltött az 1989. decemberi eseményekben bejátszott szerepe miatt kiszabott 15 évből.
Az ifjúsági és sportminiszter tisztségét elfoglaló Monica Iacob Ridzi börtönéveit tekintve is igen „fiatal”, hiszen csak néhány napja kezdte el letölteni öt éves büntetését, amelyet a május 2-i ifjúsági nap megszerzése során elkövetett pénzügyi manővereként róttak ki rá.
Házi őrizet, bírósági felügyelet
Az „árnyékkormánynak” tagja lehet majd a pillanatnyilag házi őrizetben lévő Elena Udrea, korábbi idegenforgalmi miniszter, akit a neves román ökölvívó, Lucian Bute bukaresti gálája és az úgynevezett Microsoft-dossziéban vádolnak több bűncselekménnyel is. A Bute-ügyben folyik eljárás a II. Boc-kormány gazdasági minisztere, Ion Ariton ellen is.
A négy Ponta-kormány közül háromban miniszterelnök-helyettesi és regionális fejlesztési miniszteri tisztséget betöltő Liviu Dragneát a Traian Băsescu volt államfő felfüggesztése kapcsán megszervezett, 2012. évi népszavazás során elkövetetett törvényszegésekkel gyanúsítják.
A volt gazdasági minisztert, Adriean Videanut szervezett bűnözőcsoport megszervezésével, hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják a Romgaz-Interagro dossziéban, az „Alina Bica dossziéban” pedig ugyancsak hűtlen kezelés vádjával bírósági felügyelet alatt áll.
Dan Șova ellen bűnvádi eljárás folyik saját ügyvédi irodája és a turceni-i és rovinari-i energetikai komplexumokkal megkötött szerződések miatt. A volt fejlesztési programokkal foglalkozó megbízott minisztert, illetve közlekedési minisztert többrendbeli hűtlen kezeléssel vádolják.
„Végzetes” tárcák
Cristian David, a Tăriceanu-kormány belügyminisztere megvesztegetés miatt előzetes letartóztatásban van, Ecaterina Andronescut, korábbi oktatási minisztert hűtlen kezeléssel, megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják a Microsoft-dodossziéban.
Valeriu Vreme volt távközlési tárcavezetőt, ugyancsak a Microsoft-dossziéban hűtlen kezeléssel, egykori minisztertársát, a szintén a távközléssel foglalkozó Adriana Ţicăut hűtlen kezeléssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják, ugyanebben a dossziében. Az egykor ugyancsak a távközlési tárca élén álló Gabriel Sandut megvesztegetéssel és pénzmosással vádolják, pillanatnyilag házi őrizetben van. Ő ugyancsak a Microsoft-dosszié „áldozata”, akárcsak a szintén volt távközlési tárcavezető, Dan Nica, Daniel Funeriu volt oktatási tárcavezető illetve a szintén az oktatást vezető Alexandru, Athanasiu valamint Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter.
Bogdán Tibor
maszol.ro

2015. március 3.

Eltűnt a Markó Attila letartóztatását indokló jelentés
Nem találják a parlamentben azt a jelentést, amely alapján tavaly az ügyészség Markó Attila előzetes letartóztatását kérte a képviselőházból az úgynevezett Bica-dossziéban. A dokumentum kiadását a jelenleg Budapesten tartózkodó politikus kérte hivatalosan az alsóház vezetőségétől. Az RMDSZ-es képviselő arra kíváncsi, milyen alapon kérték az ügyészek a letartóztatását (amit egyébként társai jóvá is hagytak), mert kiderült, hogy ott sem volt a kárpótlási bizottságnak azon az ülésén, amelyen a bűnvádi eljárás tárgyát képező döntések születtek.
A parlament illetékesei azonban egymásra mutogatnak. A képviselőház vezetősége szerint a jelentés a jogi bizottságnál van, hiszen csak a testület tagjai tanulmányozhatták a dokumentumot, a plénum csupán szavazott róla. A bizottság alelnöke, Ciprian Nica ezzel szemben azt állítja, hogy a jelentés csakis a házbizottság archívumában lehet.
A szociáldemokrata politikus ugyanakkor kifogásolja, hogy Markó Attila azt kérte: egy budapesti címre küldjék el neki a jelentést. „Ez csak ideiglenes lakcím lehet, hiszen, ha jól értettem, Markó Attila ideiglenesen politikai menedékjogot kért Orbán Viktor kormányától. Nem tudjuk erre a címre küldeni a jelentést” – idézte az Agerpes Ciprian Nicát.
A politikus azt javasolta Markó Attilának, hogy menjen be a parlamentbe és kérje el a dokumentumot, vagy pedig kérje meg erre az ügyvédjét. „Már ha a jelentés előkerül a házbizottságnál” – tette hozzá.
maszol.ro

2015. március 3.

Markó: a nyomait akarják eltüntetni a gazemberségnek
„Azt látom, hogy minden eszközzel el akarják tüntetni a nyomait ennek a nagy gazemberségnek, amit velem művelnek” – reagált kedden a maszol.ro által megkeresett Markó Attila arra, hogy a parlamentben „nem találják” azt a tavalyi jelentést, amelyben az ügyészség megindokolta a képviselő előzetes letartóztatását.
Mint ismert, a képviselőház jogi szakbizottságának a dokumentum tartalmát mérlegelve kellett döntenie arról, hogy az ügyészség kérésének eleget téve javasolja-e a politikus letartóztatásának jóváhagyását a plénumnak. A testület javaslatára decemberben a honatyák igent mondtak a kérésre.
Ezt a jelentést szerette volna megtekinteni Markó Attila is, annál is inkább, mert közben megkapta ügyének teljes nyomozati anyagát, amely tartalmazza az ártatlanságának a bizonyítékait is. Csakhogy a dokumentum már nincs meg a parlamentben. A képviselőház házbizottsága szerint a jogi bizottságnál, az utóbbi testület alelnöke szerint a házbizottságánál kell keresni.
„Ha a törvény arra kötelezi a parlamentet, hogy küldje vissza az ügyészségre a jelentést, akkor nincs mit kommentálnom. Ám ha valóban nem tudják, hogy hol van, akkor ez minimum nevetséges” – kommentálta a helyzetet Markó Attila. Az RMDSZ-es képviselő gazemberségnek nevezte, hogy bár korábban többször kérte, az ügyészek nem ejtették az ellene felhozott vádakat, „üres dossziét függőben tartanak” és még iratok is eltűnnek. „Kicsit már sok” – jegyezte meg.
Markó ugyanakkor cáfolta Ciprian Nicának, a jogi bizottság alelnökének azt az állítását, miszerint a képviselő azt kérte, hogy küldjék a budapesti címére az iratot. „Azt kértem, hogy bocsássák rendelkezésemre. Ennyit. Az ügyvéd bemegy és megnézi” – mondta a politikus.
Cs. P. T.
maszol.ro

2015. március 3.

Az RMDSZ kezdeményezte a magyar nyelv napjának megünneplését
A magyar nyelv napjának hivatalos megünneplését kezdeményezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely erre vonatkozó törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben.
Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint március 3-án iktatták az RMDSZ frakciója által kidolgozott törvénytervezetet, amely azt indítványozza, hogy november 13-a Romániában hivatalosan a magyar nyelv napja legyen. Ezen az ünnepen lehetővé válna számos magyar vonatkozású kulturális program szervezése.
Romániában a cseheknek és a tatároknak van hivatalosan elfogadott nemzeti ünnepük.
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint november 13-át a magyar nyelv napjaként ünneplik a Kárpát-medencében. Úgy vélte, a Romániában élő magyar kisebbség jogos elvárása, hogy ott is hivatalos ünneppé váljon ez a nap.
A jogszabálytervezet értelmében minden magyarlakta településen kulturális rendezvényeket szervezhetnek, amelyeket az önkormányzatok és civil szervezetek is támogathatnak. A közszolgálati televízió és rádió beemelheti műsorrácsába az rendezvényekről szóló tudósításokat. A javaslat továbbá előírja kulturális programok szervezését azokban az oktatási intézményekben, ahol magyar nyelven folyik a tanítás.
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává. Ezen a napon szentesítette 1844-ben V. Ferdinánd magyar király azt a törvényt, amely hivatalossá tette a magyar nyelvet.
maszol.ro

2015. március 3.

Trianon? Köszi, inkább ne beszéljünk róla!
Johannis meghívta Hollande-ot december elsejézni 2018-ban. A magyarság erdélyi vezetői vajon gondolkodnak ennyire előre?
r: Klaus Johannis, Románia elnöke, meghívta François Hollande-ot, Franciaország köztársasági elnökét a 2018. december 1-jei ünnepségre, ugyanis éppen 100 éve lesz, hogy Románia határai többé-kevésbé felvették mai formájukat. Johannis tehát előre gondolkodik – a magyarság erdélyi vezetői vajon mit lépnek?
Rosszindulat nélkül írhatom le: ezen a kérdésen, alighanem, még senki sem gondolkozott. Kevésbé mentes a csipkelődési vágytól a megállapítás, hogy nem ártott volna. Elsősorban az RMDSZ felelőssége valamit, bármit kitalálni erre az eseményre, hisz az MPP végelgyengülése és az EMNP kudarcsorozata után megmaradó, egyetlen potens játékosként minden szem rászegeződik.
Forró pityóka a kérdés:
egyrészt mert az erdélyi magyarság számára aligha lesz ünnep december elseje. A kölcsönös tolerancia jegyében illik és fontos is tiszteletben tartani a nemzeti ünnepeket. Ez minden honos nemzet minden ünnepére igaz állítás, amely a többségtől a kisebbségeken át mindenkire igaz. Igaz, mert ezt sulykoljuk magyarokként jó ideje mi magunk is. (Amikor épp nem vesszentrianonozunk – de ennek a retorikának egy erősen kisebbségfóbiás Európában nem lesz befogadója, ráadásul politikailag nem is korrekt, ami pedig kulcskérdés.)
Vajon az elkövetkező három évben valaki gondolkodik-e el azon, hogy miként lehet politikailag korrekt, EU-ban is befogadható módon a magyarság helyzetéről beszélni? Johannis nemrég elhangzott nyilatkozata szerint Romániában ugyanis nincs magyar kérdés.Humoristák szájába illő mondat illik erre a kijelentésre:
magyar válasz sincs.
Menjünk tovább: a magyarságnak konszenzusszerűen vajon van-e véleménye arról, hogyan is kell a románsághoz, Romániához viszonyulni? Az arcukba nézve, nemzetiségi kérdésekről zavartan heherészünk, a hátuk mögött, habzó szájjal ütjük az asztalt? A vesszen Trianon alternatíva itt újra elvérzik. Romániában, akár tetszik, akár nem, román partnerekre van szükség. Politikai partnereket (és itt nem a folyamatosan köpönyegforgató, pillanatnyi érdekek mentén minden etikát mellőzően politizáló alakulatok mozgatóiról beszélek) nem sikerült közel 100 év alatt találnunk – legalábbis nem olyan számban, hogy az tényleg erőt jelentsen. Ahhoz viszont, hogy Európában az erdélyi magyarság számára fontos kérdésekről beszéljen valaki, ahhoz, hogy Románia jelen formája 100 éves fennállásának megünneplésében a magyarság faktor legyen, politikailag korrekt módon, politikai inkorrektséget, intoleranciát kell mutatni. Ez pedig nem képzelhető el román partnerek nélkül. Ki a román partner?
Ha megnézzük, hogy Románia mindenkori kormányzata mit tett értünk, magyarokért, aligha tudnánk jó szívvel ünnepelni 1918. december 1. 100 éves évfordulóját. Valószínűleg a románságért sem tett sokat a mindenkori kormány – de oldalukon a nemzeti összetartozás. Pedig a helyzet korántsem ennyire egyértelmű.
Román partner lehet mindenki, aki úgy érzi, hogy a közel 100 év alatt az alkalmi elit az életszínvonalat nem közelebb vitte Európához, hanem éket vert Európa és Románia közé. Ez nagyjából mindenkire érvényes. Meg lehet tehát mindenkit szólítani? Naivság volna ezt feltételezni – de azokat sem szólítottuk meg, akik természetüknél, műveltségüknél fogva hajlandók átlépni a permanensen újratermelődő nacionalizmuson.
Szűk három év alatt nehéz lesz (most optimista vagyok, mert feltételezem, hogy valaki próbálkozik ilyesmivel) 25 év stratégiai építkezését bepótolni. Elsősorban azért, mert tudatosan, vagy kevésbé tudatosan a magyarság elszigetelődésén dolgoztunk, politikailag, de civil, polgári életünkben is. A cél, hogy a beolvadástól menekítsük magunk, szentesítette az eszközt. A hatékonyságról lehet vitatkozni, de az más lapra tartozik. Világos, hogy nincsen nagyobb számú támogatója a magyarságnak román oldalról: ha a román ajkú politikum önmaga ellenében határozott meg bennünket, mi is beálltunk a sorba, és a románsággal ellentétben határoztuk meg önmagunk. Elvárható valakitől, hogy egy olyan csoporthoz szimpatikusan viszonyuljunk, akinek ellenében meghatározzuk magunk?
2018-ban lesz közfigyelem. Ha újra csak magyarul, csak magunknak nyilatkozunk, inkább szedjük le a pókhálókat otthon a nagyszobából. Annak legalább van látszata. A magyarok igényeiről, gondjairól elsősorban románul, de angol és francia nyelven is kell beszélni, kiadványokat, miegymást készíteni.
Ștefan cel Mareről azt írta a középiskolás történelemkönyv, hogy szinte minden csatáját megnyerte, ha netán mégsem, akkor meg olyan előnyös békét kötött, hogy az felért egy győzelemmel. Az előnyös békekötés művészetét egyelőre nem sajátítottuk el. Most meg itt a fekete leves. Johannis, aki mégiscsak mérsékelt politikus, elmondja, hogy Romániában nincs etnikai kérdés. Székelyföldön nincs olyan, hogy román kérdés, másutt nincs olyan, hogy magyar kérdés, feltételezett bónuszként az egész országban pedig nincs olyan, hogy roma kérdés.
Ezek után szinte látom a jövőt: Kovács Péter, vagy az RMDSZ éppen aktuális megmondó embere 2018. december 1-jén kiáll és a sajtónak nyilatkozik az éppen aktuális MOGYE jellegű problémáról, meg arról, hogy ájjájáj, minket itt aztán nagyon megdiszkrimináltak. Az év során zajló megemlékezéseken finoman közli majd egy-egy román szónok, hogy a magyarság csak örvendjen, hogy ilyen jó dolga van. Eközben mi meg zsummogunk a markunkba, magyar popsiba magyar pacikukit kiáltunk, ugyanezt elcsípjük majd román színezetben, közben pedig titokban várjuk, hogy az óra 2019-re váltson. Trianon? Köszi, inkább ne beszéljünk róla.
Kiss Bence
Transindex.ro

2015. március 3.

Gyergyóba költöztetik az autonómiatüntetést
Marosvásárhelyen nem kerülhet sor a Székely Szabadság Napjára szervezett tüntetésre, ezért a Székely Nemzeti Tanács Gyergyószentmiklósra hívja mindazokat, akik ott lettek volna Vásárhelyen, és azokat is, akik a tömegrendezvény gátolása miatt háborodtak fel. Cél: kifejezni az autonómiaakaratot úgy, ahogyan az Marosvásárhelyen történt volna. Ugyanakkor Sepsiszentgyörgyön is tartanak megemlékezést.
Március 10-én, a Székely Szabadság Napján Gyergyószentmiklóson kerül sor arra a tüntetésre, amit eredetileg Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szerettek volna megszervezni, úgy ahogyan tavaly és tavalyelőtt is történt. Ez nem lehetséges, a város polgármestere idén betiltotta az aznapra tervezett tiltakozó felvonulást és tüntetést, ezért a Székely Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy a megemlékezést sem szervezi meg, így tiltakozik a hatalmi jogsértés ellen. A tüntetésre azonban sor kerül – Gyergyószentmiklóson.
„Fontos hangsúlyozni: ami Vásárhelyen történt, az nem az SZNT ellen van, és nem Dorin Florea és Izsák Balázs ügye, itt az egész székely néppel szemben követték el egy megengedhetetlen dolgot. A Székely Szabadság Napja nem az SZNT ünnepe, hanem a székely nép ünnepe. Ebből következik, hogy nem lehetünk kívülállók a vásárhelyi történésben, mert ez mindannyiunkat érinti, közösen kell választ adjunk” – mondta megkeresésünkre Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke. A tüntetésre várnak mindenkit, aki ott lett volna Marosvásárhelyen, és azokat is, akik éppen a tüntetés tiltása miatti felháborodásukat szeretnék kifejezni. „Fel kell mutatni a közakaratot. Ha egy tüntetést betiltanak, akkor ne gondolják azt Bukarestben és Vásárhelyen, hogy amit ki akarnak mondani az emberek, az nem lesz kimondva. Igenis ki fogjuk mondani, helyszíntől függetlenül, az üzenet pedig el lesz juttatva a kormányhoz, a parlamenthez” – vélte Árus.
Az üzenet egy petíció formájában lesz megfogalmazva, amelynek lényege, hogy a székelyföldiek egy közigazgatási régióban, Székelyföld régióban szeretnének élni. Ilyen petíciót fogadott el az SZNT felhívására már 49 település, és most ennek a népi megerősítése fog megtörténni a tüntetésen.
Árus Zsolt ugyanakkor javasolja a többi székelyföldi önkormányzatnak, hogy szimbolikus módon éppen március 10-re hívjanak össze rendkívüli tanácsülést, és ott szavazzák meg a maguk petícióját. Ez azért is időszerű lenne, mert március 24-én az Európa Tanács monitoring bizottsága tárgyalja a székelyföldi követelések ügyét. Itt a székelyföldi fél érvelésének igazi „bizonyítékai” az önkormányzatok által megszavazott petíciók lennének, és minél vastagabb az ezeket tartalmazó dosszié, annál erősebbnek számítanának az érvek – fejtette ki Árus Zsolt.
A gyergyószentmiklósi tüntetés március 10-én 17 óra 30 perctől zajlik majd a Művelődési Központ előtti téren. Az esemény szervezői a Gyergyószéki Székely Tanács, társszervezők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei. Az RMDSZ nincs a társzervezők között. Amint Árus Zsolt elmondta, a Szövetség helyi vezetői támogatták a rendezvényt, de aztán az országos vezetés úgy határozott, nem vesz részt a rendezvény közös szervezésében. Árus szerint az az indoklásuk, hogy a tavalyi államelnök-választáson Izsák Balázs az EMNP jelöltje mellett kampányolt. Árus mindemellett bízik abban, hogy az RMDSZ helyi szervezete mégis társszervezői szerepet vállal.
„Tegyük nyilvánvalóvá, hogy nem lehet minket elhallgattatni, békésen, törvénytisztelő módon, de határozottan kimondjuk azt, hogy miképpen képzeljük el Székelyföld jövőjét!” – olvasható a tüntetés-felhívásban.
Ezzel egy időben a Sepsiszéki Székely Tanács keddi közleményében közölte, a sepsiszentgyörgyi turulszobornál tart tiltakozó megmozdulást március 10-én 16 órától. A mozgósításhoz a politikai pártok, az érdekvédelmi szervezetek és a történelmi magyar egyházak segítségét kérik.
Közben Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrség vezetője leszögezte: bűnvádi eljárás indul a felbujtók ellen, ha március 10-én, a székely vértanúk kivégzésének évfordulóján tömeg gyűlik össze a vértanúk emlékművénél.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

2015. március 3.

A székelyek a legkevésbé eladósodottak Romániában
A két székely megyében a legalacsonyabb az eladósodottság, míg a magyarok által is lakott megyék közül Biharban a legnagyobb. A Ziarul Financiar elemzése szerint hatalmasak az eltérések a megyék között: miközben az első helyen álló Gorj megyében 158 százalékos a különbség a hitelek és a megtakarítások között, addig ez a mutató a lista másik végén álló Hargita megyében mindössze 55 százalék.
A rangsorban második helyen álló Iași megyében 151 százalékos az eladósodottsági szint, míg a harmadik Bihar 142 százalékkal. A második legkevésbé eladósodott Szeben megye 68, majd Kovászna megye 71 százalékkal. Az országos átlag 90 százalék, olyan körülmények között, hogy tavaly júliusban hét év után először a letétek összege meghaladta a hitelek mértékét.
A szakértők szerint a hitelek és a megtakarítások közötti nagy eltérés szorosan összefügg a lakosság és a vállalkozók gazdasági teljesítményével, hiszen például Giurgiu megyében mindössze 630 millió lej volt a letét, miközben az országos átlag 5,4 milliárd lej.
A legnagyobb a hiteleket, illetve banki letéteket egyaránt Bukarestben regisztrálták, a fővárosiak 77 milliárd lejnyi kölcsönt vettek fel, és 100 milliárd lej megtakarított pénzt helyeztek el a bankokban. A második helyen az összegek nagyságát nézve Kolozs megye áll, ahol 9,4 milliárd hitelre 10 milliárd lej a megtakarítás. Kovászna megye ebben a tekintetben is a lista végén helyezkedik el kevesebb mint egymilliárd lejes banki kölcsönnel és 1,1 milliárd lej letéttel.
Egy neve elhallgatását kérő székelyföldi banki szakértő lapunknak elmondta, a székely megyék alacsony szintű eladósodottságának két vetülete is van: egyrészt az itt élők közel 80 százaléka minimálbért vagy ennél alig többet keres, másrészt hagyományosan elővigyázatosak, inkább tartalékolnak és nem kockáztatnak.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,

2015. március 3.

Színházláz Sepsiszentgyörgyön
Véglegesítették a sepsiszentgyörgyi Reflex 3 Nemzetközi Színházi Fesztivál programját, a szervezők a teljes műsort nyilvánosságra hozták a Reflexfest.ro honlapon, ahol az előadások részletes ismertetője mellett a kísérőrendezvényeket is bemutatják.
A korábban beharangozott programhoz képest egyetlen változásra hívják fel a figyelmet: a varsói Új Színház Nancy interjú című produkciója helyett a szintén lengyel, a gdanski kortárs táncszínház, a Dada von Bzdülöw Színház Invisible Duets című előadása vesz részt a fesztiválon. A kilenc meghívott előadás mellett ezúttal ismertetik a képzőművészeti, zenei kísérőrendezvényeket és a sepsiszentgyörgyi fellépőket is.
A fesztivál idén is egy rangos kvartett koncertjével kezdődik, a bécsi radio.string.quartet a klasszikus zenét a dzsessz-, a rock- és a popzene elemeivel vegyíti. A helyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér szintén a fesztivál nyitónapjára időzítette a Példák nem univerzális székre című csoportos kiállítását.
A huszadik század egyik legjelentősebb színházreformere, Tadeusz Kantor születésének 100. évfordulóját a Lengyel Kulturális Intézettel és a Lengyel Televízióval ünnepelik a szervezők. A Kantor munkásságát bemutató kültéri fotókiállítás mellett levetítik három reprezentatív színházi előadását, majd az egykori krakkói Cricot2 színház művészeivel, Teresa és Andrzej Wełminskivel találkozhatnak az érdeklődők a Lábas Házban.
Március 20-án, a gyermek- és ifjúsági színházak világnapján a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház Kire ütött ez a gyerek című, Janikovszky Éva szövegeiből felépített előadását mutatja be, majd a március 21-ei bábvilágnapon a Kányádi Sándor írásaiból összeállított Verstől versig hajt a csordás című maszkos játékot. Az Osonó Színházműhely marokkói fiatalokkal létrehozott [email protected] című produkcióját tekintheti meg a Reflex3 közönsége március 19-én.
A Háromszék Táncegyüttes Könczei Árpád koreográfus rendezésében A banda című előadását mutatja be a Reflexen március 29-én. Az M Studio a fesztivál utolsó előtti napján a Fehér Ferenc által rendezett és koreografált Kampf című produkciót viszi színre. Ugyancsak a fesztivál utolsó előtti estjén a Berlin leghangulatosabb zenekarának is nevezhető RotFront – Emigrantski Raggamuffin Kollektiv koncertezik.
Esténként az előadások utáni közönségtalálkozók a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben zajlanak, a Játéktér című folyóirat szerkesztői is itt mutatják be a tavaszi számot. A március 18–31. között zajló Reflex 3 Nemzetközi Színházi Fesztiválra a jegyeket a rendezvény előtt tíz nappal kezdik árusítani.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 7291-7305




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék