udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 2371-2400 | 2401-2430 | 2431-2460 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. április 29.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatalánál vizsgálódik a DNA
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyészei tartanak házkutatást Ráduly Róbert Kálmánnál, Csíkszereda polgármesterénél, ugyanakkor a polgármesteri hivatalban is vizsgálódnak. Többek között a parkolási rendszer szerződését vizsgálják.
Csíkszereda polgármesterénél reggel fél hétkor tartottak házkutatást a DNA ügyészei, akik jelenleg a polgármesteri hivatalnál vizsgálódnak. Amint Antal Attila alpolgármester az Agerpres hírügynökségnek beszámolt, tanácsi határozatokat és szerződéseket néznek át a korrupcióellenes ügyészek. A hírügynökség úgy tudja, hogy Csíkszereda polgármestere és egyik alpolgármestere ellen folyik a vizsgálat.
Antal Attila a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta, egyelőre nem lehet képet alkotni, hogy pontosan milyen határozattal, szerződéssel, odaítéléssel lehet baj, mert az ügyészek számtalan dokumentumot kikértek az elmúlt évekből. Az alpolgármester, aki a városháza szóvivője is, kifejtette: a polgármester őt jelölte ki, hogy együttműködjön a vizsgálódókkal, s jelenleg ezt teszik.
A hírtelevízió értesülései szerint a célpontban beszerzési szerződések vannak. Konkrét szerződéseket is felsorolt negyed tíz körüli élő bejelentkezésében a Digi 24: ezek szerint a csíkszeredai parkolási rendszer működtetése érdekében megkötött szerződés a vizsgálat egyik tárgya, továbbá egy áruház építkezési engedélye a hozzá kötődő forgalmi rendezéssel együtt, az eljárás tárgya továbbá a városháza által egyik mobiltelefon-társasággal megkötött szerződés is. A hírtelevíziónak az ügyészek által közölt adatok szerint jelzések vannak arra, hogy Csíkszereda polgármestere havi tízezer euróban részesült azért, hogy a parkolási rendszerre vonatkozó szerződést egy adott vállalkozással kössék meg, ugyanakkor a mobiltelefonálási szolgáltatásokra vonatkozó megállapodásért ötezer eurót kaphatott.
Úgy tudjuk, a vizsgálatot nem a DNA marosvásárhelyi egységének emberei, hanem bukaresti ügyészek végzik.
A csíkszeredai polgármesteri hivatalba jelenleg nem engednek be senkit az ott dolgozókon kívül.
Székelyhon.ro2015. április 29.
Péntektől indul a Székelyudvarhely Tavasza rendezvénysorozat
Több mint ötven rendezvény teszi színesebbé a város kulturális életét május 1–31. között. A polgármesteri hivatal által szervezett Székelyudvarhely Tavasza elnevezésű rendezvénysorozat idén is a város különböző intézményeinek és civil szervezeteinek programjait fogja össze.
A rendezvény összefogás eredménye – jelentette ki az eseménysorozatot népszerűsítő sajtótájékoztatón Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, aki reménykedik abban, hogy a pünkösdi időszak alatt – részben a programok miatt – Székelyudvarhely turisztikai célponttá válik. A városvezető a rendezvények közül a május 4-ei Zorán-koncertet emelte ki, valamint a fiatalok kérésére meghívott Kowalsky meg a Vega fellépését. Mint kiderült, a jegyek árával a kiadások egy részét fedezik, de a rendezvények többsége idén is ingyenes marad. A majálistól gyereknapig tartó programpontok között minden korosztály megtalálhatja a maga ízlésének és érdeklődésének megfelelő rendezvényt – tette hozzá Farkas György városmenedzser, aki szerint a legnagyobb elégtétel az lesz, ha minél többen részt vesznek a programokon.
Bár még nem tudta megmondani, hogy csatlakozik-e a Székelyudvarhely Tavaszát indító biciklis felvonuláshoz, a polgármester reménykedik abban, hogy idén is legalább kétezer szabadba vágyó tölti el a munka ünnepét a szejkefürdői Városi Majálison. Pénteken reggel nyolc órától az Udvarhelyszék Fúvószenekar ébreszti a várost, majd tíz órától kerékpáros felvonulás indul a Márton Áron térről és a Bethlen-negyedi parkból a majális helyszínére. A tíz és tizenegy óra, valamint három és négy óra között közlekedő ingyenes buszok az időseknek, mozgáskorlátozottaknak és kisgyerekes családoknak vannak fenntartva – hangsúlyozta Szőcs Endre, a szejkefürdői majális szervezője.
Számos koncertet tartanak a fesztivál ideje alatt, az említetteken kívül a Székelyföldi Filharmónia szervezte ClassJazzFest alatt például komolyzenei előadásokon is részt vehet a nagyérdemű. A kultúra kedvelői azonban nemcsak koncerteken, hanem számos színházi és táncelőadáson vehetnek részt, emellett több könyvbemutató és képzőművészeti kiállítás is lesz májusban. A kézművesség iránt érdeklődők tűzzománc-alkotóműhelyen vehetnek részt, de a nemezelést és a bútorfestést is kipróbálhatják.
Május 8–9-én a harmadik alkalommal megszervezett Tavaszváró bárány- és pálinkafesztivál a Városi Sportcsarnok melletti téren fűszerezi különleges ízekkel a rendezvénysorozatot, május 30-án pedig a hagyományos helyi termékek vásárán szerezhetnek be további ízletes harapnivalókat az érdeklődők. A mozgás rajongói május 9-én a hetedik IPSE Városnapi Tömegfutáson szaladhatnak, míg május 19–20-án a Futsal Országos Kupadöntőt, május 28-án a Városi Minifoci-bajnokság tavaszi kupadöntőjét, valamint május 30-án a negyedik Erdélyi Floorball Kupát tekinthetik meg.
A nyolcadik alkalommal megszervezett városnapok köré kialakított rendezvénysorozat leírását a tízezer példányban kiadott műsorfüzetben találhatják meg az érdeklődők. A rendezvény részletes programja egyébként a polgármesteri hivatal honlapján is böngészhető, az eseményeket pedig a Székelyudvarhely Tavasza hivatalos Facebook-oldalán is követhetik az érdeklődők.
Veres Réka
Székelyhon.ro2015. április 29.
Összegyűltek a támogató aláírások
Mindhárom, az előválasztáson a polgármester-jelöltségért induló jelöltnek összegyűltek a támogatói aláírásai. Közben Brassai Zsombor megerősítette szerkesztőségünknek, lehetséges, hogy elhalasztják az előválasztásokat.
Soós Zoltán, aki elsőnek gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat, sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos hírforrások az RMDSZ helyi vagy országos vezetősége által a személyével kapcsolatosan megfogalmazott esetleges fenntartásokról számoltak be. Ezeknek nincs köze a valósághoz; a szövetség támogatását Brassai Zsombor megyei elnök is megerősítette. „Az RMDSZ nem fogja becsapni választóit, megismételve a Csegzi Sándor vagy a Vass Levente jelölése kapcsán kialakult helyzetet, ami a szervezet térvesztéséhez vezetett, valamint azokhoz a vádakhoz, melyek szerint eladták a választást. Úgy gondolom, hogy pont a személyem garancia arra, hogy ez nem fog megtörténni” – jelentette ki Soós, utalva az RMDSZ utóbbi két polgármester-jelölésére.
Soós Zoltán kitért a felekezeti hovatartozása miatt elhangzott vádaskodásokra is. „A rágalmaknak semmi köze mindahhoz, amit a keresztény egyház és a személyem képvisel. Ezért messzemenően elhatárolódom minden olyan gyűlöletbeszédtől, ami ezzel kapcsolatos. Számomra a Hit Gyülekezete keresztény értékrendet jelent. Az első fontos érték, amit felvállalok a hiten keresztül az elsősorban a család, hiszen ötödik gyermekünk születését várjuk ez év júliusában” – válaszolt mindazoknak, akik vallási hovatartozása miatt kezdték ki, vagy – a világhálón, a névtelenség leple alatt – tettek epés megjegyzéseket.
Portik konstruktív kampányra készül
Portik Vilmos, a néppárt Maros megyei elnöke 1500 aláírást gyűjtött össze, és most készül a konstruktív és programalkotó kampányidőszakra – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján, ahol elmondta, az etnikai kérdések mellett olyanokra is nagy figyelmet akar fordítani, amelyek az életminőség javítására vonatkoznak. Például a vegyipari kombináttal kapcsolatosan egy világos és vállalható tervet kell kigondolni, ezenkívül egy család-barát Marosvásárhelyben gondolkodik. A tervek között szerepel az is, hogy Marosvásárhely, mint egyetemi város, az eddiginél jobban vonja be a város fejlesztésébe a tudományos kutatásokat, és nem utolsósorban azt is szeretné elérni, ha a közeljövőben kialakulna a vállalkozóbarát Vásárhely.
Barabás Miklós telefonon erősítette meg, hogy sikerült összegyűjtenie az előválasztáson való részvételhez szükséges támogató aláírásokat.
Őszre halasztanának
Nem kizárt, hogy a május 31-re kiírt előválasztást az ősszel szervezzék meg – erősítette meg szerkesztőségünknek Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke. A kérdésről azonban nem ő és nem pártja, hanem az a grémium határoz, amely eldöntötte, hogy Marosvásárhely közös magyar polgármesterjelötjének a kiválasztására szükség van az összefogásra. Az esetleges többhónapos halasztás kérdése annak kapcsán merült fel, hogy mostanáig nagyon kevés, mintegy 2500 marosvásárhelyi lakos regisztrált az előválasztásra. „Tekintettel arra, hogy egy erős, ütőképes politikai összefogást szeretnénk kovácsolni, felmerült, hogy az eredetileg május végére időzített előválasztást egy későbbi időpontra kell áthelyezni. Így több idő jutna a lakosság tájékoztatására. Az előválasztásnak ugyanis az a célja, hogy a lakosság dönthessen arról, ki legyen a magyar közösség polgármesterjelöltje a jövő évi helyhatósági választáson” – nyilatkozta portálunknak Brassai, aki szerint október közepe lehet az előválasztás új időpontja.
Újabb kérés a tüntetésre
A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése során a helyi rendőrség részéről tapasztalt túlkapások ellen szeretne tüntetést szervezni a néppárt, de a jóváhagyást a polgármesteri hivatal csak abban az esetben adja meg, ha azt a városi Ligetben szervezik meg. „Azt nem fogadtuk el és újból kérvényeztük a Színház téren, vagy a főtéren a Virágóránál, de a városháza ebbe sem egyezett bele” – mondta Jakab István, a párt helyi elnöke, aki azt a magyarázatot kapta, hogy a hivatal elvből nem engedélyez semmilyen tiltakozást a város központjában. Ezt a magyarázatot nem fogadja el a néppárt, ezért szerdán újabb kérvényt nyújtottak be a polgármesteri hivatalba, amelyben konkrétan azt kérik, válaszoljon igennel vagy nemmel a városháza, amely úgy tűnik, az egykori zárt város színvonalán rekedt. A történtekkel kapcsolatosan a néppárt az államelnöki hivatalt is tájékoztatja fogja, egy olyan térképet juttat el, amelyen az etnikumközi feszültségkeltés helyszíneit jelöli meg. A kétnyelvűség, amely 2015-ben nem szabadna téma legyen, máshol értéket jelent, itt pedig akadályba ütközik – hangzott el.
Antal Erika
Székelyhon.ro2015. április 29.
Kérdőre vonták a civilek Soós Zoltánt
Durvulni kezd a marosvásárhelyi előválasztási kampány. A független Barabás Miklós mögött álló civilek egy kérdőre vonó nyílt levelet fogalmaztak meg Soós Zoltán, RMDSZ-es jelöltnek, amelyben az utcanévtáblák ügyében többek között hazugsággal vádolják a városi tanácsost.
A marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák közbeszerzése nem most, mint ahogy az RMDSZ-frakció tagjai mondták, hanem fél évvel ezelőtt indult; az RMDSZ-es tanácsosok érdeklődésének hiánya és a politikai háttértárgyalások elmaradása miatt, a városháza munkatársai viszont leállították – mindezt a Barabás Miklós kampányát támogató Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű csoport tagjai állítják. Szerintük a kétnyelvű utcanévtáblák ügye el sem indult volna és nem is tartana jelenleg ott, ahol tart, ha az RMDSZ városi tanácsosai – akik között található Soós Zoltán is – számára fontosak lennének a magyar közösség anyanyelvhasználati jogai.
„Folyamatosan azt nyilatkozza a médiában, hogy a kétnyelvű utcanévtábla ügy megoldódott és elindult a közbeszerzés. Ezt a hamis félinformációt már a tavaly óta ismerjük, ezzel ámította a város magyar közösségét kollégája, Peti András, Claudiu Maior, most pedig ön, aki úgy döntött, hogy a város polgármesteri székét szeretné megszerezni, és tovább hazudik a város magyar lakosságának” – olvasható a Soóst vádoló nyílt levélben.
A magát gerillacsoportnak nevező civil társulás az RMDSZ-es képviselők által meghirdetett tanácsi bojkottot is elfogadhatatlan tartja. „Egy magát erősnek tartó, politikai színtéren is jelen levő érdekvédelmi szervezetnek nincs más eszköze a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, csak a bojkott? Nem az RMDSZ-frakció a legnagyobb politikai csoport a városi tanácsban? Nincs magyar alpolgármester? Önök még nem is ültek le eddig tárgyalni a román féllel, ezt Claudiu Maior alpolgármester jelezte nekünk a megbeszéléseinken” – vetik a szövetség önkormányzati képviselőjének és egyben polgármesterjelöltjének a szemére. „Miért állítja azt, hogy minden jogi akadály elhárult a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, és létezik törvényes keret. Mégis amikor kollégája, Peti András 2012 októberében a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében benyújtott egy tanácsi határozat-tervezetetet, azt elég határozottan elutasította a városi tanács. Ön is ott volt, nem emlékszik?” – vonják kérdőre a civilek Soós Zoltánt.
A Barabás mögött álló csoport tagjai szerint Soósnak 2014 novembere óta számtalan esetben esélye lett volna foglalkozni a táblák ügyével, azonban egyetlen egyszer sem tette. „Hol volt ön eddig, hiszen karrierpolitikusként már hosszú évek óta az RMDSZ támogatását élvezi, a Megyei Múzeum vezetőjeként, RMDSZ-es tanácsosként miért nem tette soha szóvá a kétnyelvű utcanévtáblák hiányát? Most miért vált ennyire sürgetővé?” – szögezik neki a kérdést. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) keretében működő csoport ugyanakkor felkéri Soóst és kollégáit, hogy „hagyják végre abba a hamis politikai nyilatkozattételeket és a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése érdekében tegyenek konkrét lépéseket – amelyeket az elmúlt tizenhárom évben nem voltak hajlandók meglépni”.
A nyílt levél címzettje sajnálatosnak tartja, hogy egy csoportosulás – mellyel az utcanévtáblák ügyében az RMDSZ együttműködött – ilyen szintre képes süllyeszteni az előválasztási kampányt. Soós Zoltán szerint éppen a levélírók azok, akik félretájékoztatnak, amikor azt állítják, hogy a közbeszerzési folyamat nem a héten, hanem már a tavaly ősszel indult be. Fél évvel ezelőtt csak a feladatfüzet összeállítása szerepelt a városháza napirendjén, emlékeztetett az RMDSZ helyi tanácsosa. Soós azt is tisztázni kívánta, hogy a frakcióban mindenkinek megvan a maga területe, amivel foglalkozik. „Az enyém az épített örökség védelme. És különben is, nem egy tanácsos és még kevésbé egy magát jelöltetni szándékozó politikus feladata az önkormányzati határozatok végrehajtása” – fejtette ki Soós Zoltán. A múzeumigazgató emlékeztetett, hogy az általa vezetett intézményben minden felirat többnyelvű. Az RMDSZ politikusa nem kíván hasonlóképpen válaszolni a levélíróknak, de reméli, hogy a függetlenként induló Barabás Miklós elhatárolódik az őt támogató gerillacsoport övön aluli ütéses lejárató akciójától.
A Soós Zoltánra mért civil csapás a harmadik jelöltnek, Portik Vilmosnak is fájt. „Én abban bíztam, hogy programokat fogunk versenyeztetni, és nem ilyen hangnemű támadásokat indítani” – nyilatkozta szerkesztőségünknek a néppárti vezető. A történtek ellenére Portik továbbra is bízik abban, hogy nem ez a típusú hangvétel lesz a történelemtanár Barabás Miklós kampányára jellemző.
Megkeresésünkre a bolyais pedagógus kifejtette: ez nem volt övön aluli ütés, a mögötte álló civilek mindössze néven nevezték a dolgokat. „Folyamatosan az van, hogy az RMDSZ politikusai, akik nem tettek szinte semmit a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, próbálják tisztára mosni magukat” – jelentette ki Barabás, akit két héttel ezelőtt, egy társával együtt, a helyi rendőrség éppen táblaszerelés miatt bírságolt öt-ötezer lejjel.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerdán ugyanakkor már annak a lehetőségéről beszélt, hogy a május végére tervezett előválasztást elhalasztják.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro2015. április 29.
Nyakunkon a pusztulás
Két évvel ezelőtt, március végén jelentették be hivatalosan, hogy hatalmas beruházás érkezik Háromszékre, az osztrák Holzindustrie Schweighofer 150 millió eurós befektetéssel korszerű fűrészüzemet épít Réty határában, hatszázötven új munkahelyet teremt, fellendül a térség gazdasága, folyik majd a pénz, elérkezik a Kánaán. Néhányan már akkor felkapták fejüket az évi nyolcszázezer köbméter fa feldolgozásának hallatán, ám az akadékoskodó zöldeket gyorsan leintették a hivatalosságok: az erdőket így is, úgy is irtják, ha nem adnak otthont az új gyárnak, majd valamelyik szomszéd megye nyer belőle, s mi csak a kárral maradunk.
A gyár felépült, ötven hektáron éktelenkedik, a fával megrakott teherautók már érkeznek, és hamarosan beindul a termelés. Hivatalos megnyitó nélkül, Schweighofer ódzkodik a nyilvánosságtól. Döbbenetes oknyomozó riportot mutatott be vasárnap este az Antena3 televízió a Holzindustrie Schweighofer áldatlan romániai tevékenységéről. Az csak egyik oldala az éremnek, hogy gond nélkül átveszik és feldolgozzák a törvénytelenül kitermelt, akár természetvédelmi területről származó fát, de letarolt erdők, megszűnt munkahelyek százai, sínylődő gazdaság, tüzelő nélkül maradt, kivándorlásra kényszerített, megfélemlített helybeliek, nyersanyag hiányában csődbe ment kisvállalkozások maradtak nyomában. Mindeközben az osztrák tulajdonos gazdagodik, 2009-ben profitja még „csak” 22 millió euró volt, 2013-ban már 93 millió. Az elmúlt két évben süket fülekre talált minden, Schweighofer elleni tiltakozás. Hiába próbált szemet, agyat nyitogatni néhány civil szervezet, hiába kongatta a vészharangot a sajtó, lepergett azokról, akik tehettek volna bármit is. Pár tucatnyian, százan gyűltek össze tüntetni az erdők védelméért, és a fejlődés akadályozóinak nevezték őket, hangsúlyozván, túl szegények vagyunk, hogy természetvédők igényeinek engedjünk, az ilyen úri fakszni a gazdagok kiváltsága. A kapzsiság, az önzés hozta nyakunkra az osztrák fenyővágóhidat, a nemtörődömség, a közöny engedte megtelepedni. Nehezen hihető, hogy azok, akik jó pénzért segítették, ne ismerték volna tevékenysége árnyoldalát. Olosz Gergely egykori szenátor jó üzletet kötött, tetemes jövedelemre tett szert, és furcsa módon szemet hunytak a már korábban is felmerülő visszásságok láttán a megye vezetői, a különböző hivatalok, gyorsan elhallgattak a korábban lázongó kis fafeldolgozók, Réty pedig mint égi áldást, várja a millió eurós évi adót, amelyből majd a falut fejlesztenék. S ha majd bekövetkezik itt is, ami a mócoknál, nézhetjük könnyes szemmel a letarolt erdők hűlt helyét, s kérdezhetjük, ki engedte ide az osztrák nagyvállalatot, amely örömöt ígért, de ürömöt hozott, felvirágzás helyett pusztulást.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 29.
Hírsaláta
BÖRTÖNBE KELL VONULNIA a volt Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettesnek, a kolozsvári ítélőtábla ugyanis elutasította Péter Tünde fellebbezését. Az eddig házi őrizetben tartózkodó Péter Tündére két és fél éves szabadságvesztés vár. A vont főtanfelügyelő-helyettest tavaly szeptember elsején vették őrizetbe, és azzal gyanúsították, hogy több mint tízezer eurót kért és kapott öt személytől, akiknek azt ígérte: befolyását felhasználva ráveszi a vizsgáztató bizottságok tagjait, hogy engedjenek át több diákot a nyári és az őszi érettségin. (Maszol)
MÉGSEM TUDOTT A BÖRTÖNRŐL? Cáfolta Ion Iliescu, hogy elismerte, tudott a CIA által üzemeltetett titkos romániai börtönökről. A volt államfő blogján reagált arra, hogy múlt héten a német Der Spiegel arról írt: kérdésükre Iliescu elmondta, 2003-ban jóváhagyta az amerikai titkosszolgálat kérését, akik egy ingatlant kaptak a román hatóságoktól. Hozzátette: amennyiben tudta volna, milyen célra kéri a Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége a szóban forgó bukaresti ingatlant, amelyben kínvallatásnak vetették alá a terrorizmussal gyanúsított, törvénytelenül fogva tartott őrizeteseket, más döntést hozott volna. Egyúttal cáfolta, hogy többek között ezzel a gesztussal próbálta volna Románia megvesztegetni az Egyesült Államokat, hogy az országot felvegyék a NATO-ba. Szerinte, amennyiben az ingatlanban valóban törvénytelenségeket követtek el, azért az amerikai fél tartozik magyarázattal. (Krónika)
AZ ÁLLAM A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ. Románia 5,2 millió foglalkoztatottjából közel 1,2 millióan a közszférában dolgoznak, az ország megyéinek közel felében az állami intézmények biztosítják sokak megélhetését. Vasluiban, az egyik legszegényebb régióban a szociális igazgatóságnál többen dolgoznak, mint a megye legnagyobb magánvállalkozásánál, öt megyében pedig – Botoşani, Buzău, Călăraşi, Suceava és Tulcea – egyetlen olyan vállalkozás sincs, mely legalább ezer munkavállalót foglalkoztatna. Szakemberek rámutatnak, míg Európa nyugati államaiban a legtöbben termelésben dolgoznak, addig Romániában magas az adminisztrációs tevékenységet végzők aránya. A hazai cégek 4 millió alkalmazottjából 400 ezren állami kereskedelmi társaságok munkatársai, így tulajdonképpen a versenyszféra 3,5 millió dolgozója által befizetett különféle adókból és illetékekből fedezik a kiadásokat. (Digi24)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 29.
Perelik a munkatábor parancsnokát
Megkezdődött tegnap a bukaresti ítélőtáblán a Ion Ficior elleni jogi eljárás. A peripravai munkatábor egykori vezetőjét emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. A hatóságok szerint a peripravai munkatábor célja az volt, hogy pusztulásra ítéljék a kommunista rendszer ellenségeinek tekintett foglyokat. A Ficior által irányított munkatáborban a rabok nem részesültek megfelelő élelmezésben, embertelen körülmények között szállásolták el őket, nem volt ivóvíz, a gyógyszerek és az orvosi ellátás is teljes mértékben hiányzott.
Szigorú büntetéseket róttak ki a legapróbb kihágásokért, a foglyoknak emellett különösen nehéz munkakörülményeket kellett elviselniük, függetlenül attól, hogy egészségesek vagy betegek voltak, és rendszeresen a munka túlteljesítésére kényszerítették őket. A kegyetlen bánásmód miatt 1958 és 1963 között, amikor Ficior volt a parancsnok, 103 fogoly halt meg a munkatáborban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 29.
Hídkeresztelő Nagyváradon
Szent Lászlóról, Nagyvárad alapítójáról nevezte el tegnapi ülésén a város központjában levő Körös-hidat a nagyváradi önkormányzati testület. A polgármesteri hivatal közleménye szerint a város területén levő hat Körös-híd mindegyikének nevet adtak, így lesz még Dáciáról, Decebal dák vezérről, Ovid Densuşianu 19. századi nyelvész-néprajzkutatóról, I. Károlyról, Románia első királyáról és Constantin Prezan első világháborús marsallról elnevezett híd is. Ilie Bolojan polgármester a korábbi hiányosságok pótlásának nevezte a hidak névadását. Az önkormányzat annak ellenére döntött a Szent László-hídnévről, hogy azt a névadásokat elbíráló prefektusi bizottság korábban negatívan véleményezte.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 29.
Helyzetkép
Arra gondoltam éppen, hogy néha szép dolgokról is írhatnánk jegyzetet. Például arról, milyen jó, hogy néha a politikai újságíró is kikapcsolódhat egy koncerten, operahangversenyen, a gyönyörű muzsika néhány órára feledtetheti a politikai iszapbirkózások bűzös világát. Azonban kiderült, nem lehet "jegelni" a politikát, mert a szünetben többen megkérdeztek, mi lesz a vége a városunkban zajló utcanévtábla-háborúnak? Azt is kérdezték, hogyan történhet meg, hogy a helyi rendőrség vezetője, a polgármesteri hivatal cinkos hallgatása mellett, hadat üzenhet a kétnyelvűségnek, megbüntetheti azokat, akiket úgymond tetten érnek a kétnyelvű utcanévtábla kihelyezése közben, felszólíthatja azokat a magánszemélyeket, akik a saját ingatlanjaik falára engedték kitenni az utcájuk nevét magyarul, hogy 48 órán belül vegyék le, ellenkező esetben 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő büntetést helyeznek kilátásba. Az is sokakat felháborított, hogy mivel legtöbb esetben egyedülálló, idős emberekről volt szó, sokan megijedtek az egyenruhások fenyegető fellépésétől, és levették az ominózus táblákat, amint az is, hogy az önkormányzat hallgat, holott a helyi rendőrség a hivatal alárendeltségébe tartozik, tehát a saját fejétől nem hozhat döntéseket.
Ezzel már megint "témában" vagyunk, és ha már ennyire elkanyarodtunk az eredeti gondolattól, azt is el kell mondanunk, hogy a táblaháborúba teljes mellbedobással kapcsolódott be a helyi és központi sajtó egy része, amely előszeretettel emlegeti az 1990. márciusi véres marosvásárhelyi eseményeket, sugallva vagy nyíltan állítva, hogy az RMDSZ és a többi magyar párt újabb fekete márciust akar kiprovokálni.
"Természetesen" nem maradhatott ki a "tiltakozók" kórusából a 90-es évek elején félelmetesen aktív, azóta levitézlett "Román Tűzhely", a Vatra Româneasca sem, amely három "kulturális- hazafias" szervezet nevében tiltakozik a kétnyelvű feliratok ellen, illetve a három magyar párt közös "magyar polgármesterjelöltjének" kijelentései ellen – akinek a személyét a vásárhelyi magyarok ugyan még nem ismerik, hiszen az a május 31-i előválasztásokon dől el, viszont a VR tudja(!) – , aki újjá akarja éleszteni "a ’90 márciusi soviniszta-szeparatista szellemet". Kijelentik: támogatják a helyi rendőrség vezetőjét és a többi hatóságot, amely "a jogállam védelmében lép fel", és fenntartják maguknak a jogot, hogy "tiltakozóellenrendezvényeket szervezzenek". Egyúttal kijelentik, hogy "Vásárhelyen románok is vannak, és nem tűrnek el semmiféle törvénytelen privilégiumot".
Úgy látszik, Marosvásárhelyen semmiféle probléma nincs, az egyetlen, kizárólagos és legfontosabb az, hogy ne kerüljenek ki kétnyelvű utcanévtáblák. A "törvényesség" nevében fellépők nem tudják vagy nem vesznek tudomást arról, hogy az anyanyelvhasználat egyrészt alapvető emberi jog, másrészt az alkotmány garantálja, harmadrészt a helyi közigazgatási törvény értelmében azokon a településeken, ahol egy kisebbség részaránya eléri a 20%-ot, ki kell tenni a kétnyelvű feliratokat, Marosvásárhelyen pedig a lakosságnak közel a fele magyaranyanyelvű adófizető polgár, de még azt sem, hogy a nyelvi és kisebbségi jogokról szóló nemzetközi egyezményeket Románia is aláírta, sőt, ratifikálta.
Történik mindez a 21. század második évtizedében, Marosvásárhelyen, a "harmónia" városában.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2015. április 29.
Borbély: a kétnyelvű utcanévtáblák miatti jogtalan büntetések ellen azonnali fellépésre, szankciókra van szükség
A marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák továbbra sem rendeződő kérdéséről, valamint Románia nemzetközi kötelezettségeiről beszélt tegnap a képviselőház plénumában Borbély László, az RMDSZ képviselője.
"Húsz évvel ezelőtt, 1995-ben Románia ratifikálta a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló keretegyezményt, és 2007-ben elfogadta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának előírásait, magas standardokkal. Ez érthető is, hiszen Románia parlamentjében 19 nemzeti kisebbség képviselteti magát" – fogalmazott Borbély. Hozzátette, mindezek ellenére ma Erdély-szerte olyan visszalépéseket tapasztalunk a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, amelyeket Romániának, az aláírt nemzetközi egyezmények értelmében, nem lenne szabad megengednie.
"Marosvásárhelyen, ahol majdnem fele-fele arányban van jelen a román és a magyar közösség, annak ellenére, hogy 2001-ben az RMDSZ helyi képviselőinek közbenjárásával a városi tanács a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről döntött, mind a polgármesteri hivatal, mind a helyi rendőrség, visszaélve hatalmával, nemcsak hogy nem vette figyelembe a városi tanács határozatát, de 30.000–50.000 lej értékű büntetéseket akar kiszabni a saját házukra kétnyelvű utcatáblákat kihelyező lakosokra, teljesen jogtalanul" – hangsúlyozta Borbély László. A kétnyelvű utcatáblák kihelyezése Marosvásárhelyen egyértelműen a polgármester kötelessége, akinek a helyi rendőrparancsnok az alárendeltje. Éppen ezért a jogtalan büntetések ellen azonnali fellépésre, szankciókra van szükség – tette hozzá.
Felszólalásában a Maros megyei képviselő azt is elmondta, Romániának másfél évvel ezelőtt kellett volna elküldenie jelentését a Nyelvi Charta alkalmazásáról, de mivel a vállalt kötelezettségeit hiányosan vagy egyáltalán nem teljesítette, elkészítését késleltetik. Mind az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága, mind pedig a Nyelvi Chartának a Romániáról szóló 2012-es jelentése elmarasztalja az ország intézményeit amiatt, hogy nem tartják be a vállalt kötelezettségeket. "Ezúton szeretném felhívni a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és minden felelős állami intézmény figyelmét arra, hogy ne késleltessék tovább ezen jelentés összeállítását, elkészítésében pedig egyeztessenek a romániai kisebbségi szervezetek képviselőivel is" – hangsúlyozta Borbély László, aki szerint a felsorolt hiányosságokra nem a kisebbségi szervezeteknek kellene felhívniuk az állami intézmények vezetőinek figyelmét, hanem azok kellene proaktívabbak legyenek, és folyamatosan figyelemmel kísérniük a vállalt kisebbségvédelmi kötelezettségek betartását.
Népújság (Marosvásárhely)2015. április 29.
TDK a Sapientián
Idén is megrendezésre került a Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán április 24–25-én, immár a XIV. alkalommal.
A TDK péntek reggel kilenckor kezdődött a regisztrálással, amelyet követően köszöntőbeszédek és előadások hangzottak el. Az előadások után a sapientiás diákok dolgozatainak bemutatására került sor. Az idén 57 diák jelentkezett tudományos dolgozattal hét különböző szekcióban: alkalmazott nyelvtudományok, gépészmérnöki, hardverfejlesztések és beágyazott rendszerek, informatika és szoftverfejlesztés, kommunikáció, közegészségügy és ETDK kertész- és élelmiszertudomány. Ezt követően a rendezvény borkóstolóval folytatódott. Utána a szenátusi teremben svédasztal várta a résztvevőket.
A szombati nap előadással kezdődött, ami után már nem volt más hátra, csak a díjátadás. Mindenik szakosztály első három helyezettje részesült jutalomban.
Egy elsőéves kommunikációs résztvevő a következőképpen nyilatkozott: – A félév elején döntöttem el, hogy részt veszek a Tudományos Diákköri Konferencián. Gagyi József tanár úr javasolta a témát, miszerint a bentlakás működése érdekes lenne. Én magam is bentlakó vagyok, úgy képzeltem, erről egyszerű lesz írni. A témám végül az első emeleti konyha kommunikatív szerepe lett, mert az az a hely, ahol a legnagyobb a nyüzsgés. Emellett kedvemre való volt a megfigyelés, a vizsgálódás, hisz az én életem része is az a hely. Bemutatáskor már az első mondatnál elakadt a szavam, nem sikerült úgy előadnom az egészet, ahogy szerettem volna. Egyáltalán nem számítottam nyereményre, egyszer sem jutott eszembe, hogy díjazhatnak. Sokkal fontosabb volt számomra hogy lássam, miből is áll egy ilyen rendezvény. Inkább csak tapasztalatszerzés volt.
Szász Noémi-Henrietta és Török Anett, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Műszaki és Humántudományok Kar, kommunikáció, I. év
Népújság (Marosvásárhely)2015. április 29.
Elsők a színpadon
Az egyetem napja
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem napjának megünneplésére került sor április 27-én a Köteles Sámuel utcai Stúdió Színházban, ahol az egyetem hét évtizedes évfordulója alkalmából érdekes rendezvénysorozatra várták az érdeklődőket.
A program 10 órától az ötven éve végzett diákok dr. Kovács Levente által tartott osztályfőnöki órájával kezdődött, ezt követően a Stúdió előcsarnokában fényképkiállításra került sor. A román szakos díszlettervezők kiállításáról dr. Oana Leahu, a Román Művészeti Kar dékánja mondott néhány mondatot. A továbbiakban a Stúdió teremben folytatódott a rendezvénysorozat a két egyetemi hallgató, Gál Kriszta és Cristi Ghiciuc műsorvezetők konferálásával.
Elsőként Pedro Negrescu dzsesszzenész, karmester, zeneszerző, az egyetem zenetanár szakának docense lépett színpadra együttesével. A kitűnő zenei előadás után a műsorvezetők dr. Sorin Crisanrektort kérték fel ünnepi beszéde megtartására, amelyet egy további, rövid előadás követett: a közönség nagyszerű tánckoreográfiát láthatott Tőkés Imola és Dabóczi Dávid másodéves koreográfia szakos hallgatók előadásában.
Mint az dr. Kós Anna, a Magyar Művészeti Kar dékánja ünnepi beszédében elhangzott, az elmúlt közel hetven év alatt sokat fejlődött az egyetem, és főként az utóbbi negyed évszázadban sok új szak jelent meg. Ez pedig a hallgatóknak és az intézmény támogatóinak köszönhető. – Erre az egyetemre olyan diákok jönnek, akik elfogadják, hogy a pályájukon csak a nagyszerű érvényesül. Akik tudják, hogy a középszerűséggel nem jutnak messzire, és ezt fel is vállalják – mondta a dékán.
Muresan Alice másodéves hallgató és Claudiu Ionut Stian volt hallgató tánckoreográfiáját követően dr. Oana Leahu szólalt fel, majd a név nélküli együttes (Pásztor Márk, Indrei Ábel, Kádár Gellért, Esti Norbert, Bereczki Botond, a Művészeti Egyetem hallgatói) rövid, de igencsak dinamikus koncertje következett.
Az ünnepi díjátadások sorát dr. Sorin Crisan rektor nyitotta, aki elsőként Jánosi Magdolnának, az intézmény főkönyvelőjének adott át érdemoklevelet sokévnyi áldozatos munkája elismeréseképpen. Ugyancsak érdemoklevelet vehetett át Bordi Aliz, az egyetem főtitkára, majd az intézmény szenátusa két új tiszteletbeli tagjának méltatása következett. Közülük Takács Csabát, a Communitas Alapítvány kuratóriumának elnökét dr. Balási András docens, rektorhelyettes méltatta, aki elmondta: az alapítvány mint kiszámítható és jelentős támogatásokat megítélő partner közel tizenöt éve versenypályázatok keretében segíti az intézményen zajló munkát, alkotófolyamatot. Köszönőbeszédében Takács Csaba kifejtette, az alapítvány azokat támogatja, akikre felnéz: művészeket, oktatókat, Embereket. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen nagyon sokan tanultak, tanítottak, közöttük számos híres és jelentős művész. Amikor színpadra lépnek és felhangzik a taps, annak pár decibelje az itt oktató tanároknak, az egyetemnek is szól – mondta Takács Csaba, majd bejelentette: a Communitas Alapítvány a jövő évtől minden tanévben két teljes értékű ösztöndíjat biztosít a Művészeti Egyetemen tanuló hallgatók számára.
Az intézmény szenátusának másik megválasztott tiszteletbeli tagját, Dan Masca üzletembert, a REEA cég alapítóját és menedzserét Laurentiu Blaga méltatta. – Dan Masca életének egyik alapköve az adakozás. 1999-ben alapította IT és webdesign cégét, amely azóta 250 alkalmazottal működik. Számos jótékonysági projekt létrehozója és működtetője. Gyermekmentő programot tart fent, több száz, a közösséget, a nevelést, az oktatásügyet szolgáló projektet pro bono dolgozott ki, folyóiratokat, honlapokat támogat. Dan Masca hozzátette, a cége keretében dolgozó 250 kolléga körülbelül fele-fele arányban román és magyar, 200-an technikai szakemberek, 50-en művészek: írók, animációs szakemberek, művészek, és mindannyian saját örömükre használhatják a saját cég hang- és filmstúdióját. – A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen zajló munka azért is kiemelkedően fontos, mert az egyetlen dolog, amit nem lehet robotizálni, a művészi alkotás, a kreativitás. Gyakran álmodok egy olyan nagyszerű projektről, amelynek keretében a város szinte összes egyetemének a diáksága együtt dolgozik, a sapientiás műszaki hallgatóktól a Művészeti Egyetem hallgatóságáig – mondta Dan Masca, majd az ünnepség egyik fénypontja következett.
Dr. Kovács Levente professzor mutatta be és szólította a Stúdió Színház színpadára az intézmény első, 1965-ben végzett évfolyamának jelen lévő tagjait: Bányai Irén, Botár Endre, Krausz Kuti István, Mihály Pál, Óss Enikő, Stief Magda, Széles Anna és Vásárhelyi Katalin színművésznőket és színművészeket, akik közül sokan külföldről tértek haza: Bányai Irén a nagyváradi színházi élet legendás alakja, Botár Endre a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, Vásárhelyi Katalin sepsiszentgyörgyi, majd Los Angeles-i színművésznő, Krausz Kuti István szintén sepsiszentgyörgyi, majd németországi színművész, Mihály Pál a kolozsvári színház örökös tagja, a Pesti Magyar Színház művésze, Óss Enikő a Los Angeles-i magyar színjátszás megteremtője, az ottani Thália Stúdió alapítója, Stief Magda kolozsvári színművésznő, németországi egyetemi tanár, Széles Anna kolozsvári színművésznő, majd a magyar és román filmgyártás sztárja.
– Különleges társaság ez az osztály. 1961-ben kerültek ide, és azzal kezdték egyetemi éveiket, hogy felépítették a Stúdió Színházat: ástak, lapátoltak, falat emeltek és időkapszulát helyeztek el alatta. Elsőéves koruktól minden előadásban szerepeltek, közülük többen felléptek az első, legendás Tartuffe-ben. Kovács György, Lohinszky Loránd, Csorba András, Nagy Imre tanította őket. Harmadévesek voltak, amikor én mint tudatlan filológus ide kerültem, és egyből a mélyvízbe dobtak: rám bízták Harag György velük elkezdett előadásának végső megrendezését, befejezését. Ők barátként álltak mellém, holott teljes mértékben leégethettek volna. Ehelyett közös erővel, 1965. április 15-én, ötven évvel ezelőtt színre vittük az első előadásomat. Negyedévesen 77 produkcióban léptek színre 16.500 néző előtt: az az év a Stúdió Színház történetének mindmáig egyik legemlékezetesebb évadja – mondta dr. Kovács Levente, majd egyénenkénti kiértékelő mondatok és rövid beszélgetések sorozata vette kezdetét, amelyek során a hosszúra nyúlt, de nívós, érdekes és mindvégig igen jó hangulatban zajló ünnepség záróakkordjaként a marosvásárhelyi színházi oktatás első évfolyamának jelen lévő tagjai átvették aranyokleveleiket.
(Szász Noémi-Henrietta, Török Anett, K. Nagy Botond)
Népújság (Marosvásárhely)2015. április 29.
Tisztújítás az EMNP Arad megyei szervezetében
Dr. Burián Sándor újabb elnöki mandátuma
Hétfő délután az EMNT aradi irodájában tartotta meg az Erdélyi Magyar Néppárt Arad megyei szervezete a tisztújító közgyűlését. A gyűlésen részt vett Csomortányi István, a Partium régioért felelős szervezési igazgató.
Dr. Burián Sándor leköszönő elnök beszámolója után Csomortányi vázolta a párt helyzetét az erdélyi politikai életben, viszonyát az RMDSZ-hez és az MPP-hez. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság világosan kell, hogy lássa a két különböző utat, amelyen e szervezetek járnak: az egyik a Bukarest központú, a hatalom érdekében tett politizálás, amit az RMDSZ követ és, ezzel szemben az Erdély központú, az autonómiát és föderalizmust célul kitűző politizálás, amit a Néppárt képvisel. Ezeket a célokat a Néppárt egyedüliként vállalta fel nyíltan a romániai politikai szervezetek között és ez az út, az autonómia és a föderalizmus, az egyetlen követhető az erdélyi román és magyar társadalom számára.
A szervezési igazgató beszéde után a küldöttek megválasztották az új elnökséget. Elnök dr. Burián Sándor, alelnök Lehoczky Ferenc, elnökségi tag Borbély Zsolt Attila lett. A megyei szabályzat-felügyelő és etikai bizottság tagjai lettek: Borgya Rozália, Miszlai Ferenc és Kelemen Gáspár.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2015. április 29.
Bogdán Ilona emléktábla a Téglásban
Jövőt csiszolt, gonddal másnak
Bodgán Ilona piski tanítónő emlékét őrzi a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában tegnap felavatott márványtábla.
– Egy olyan tanító nénire emlékezünk ma, aki egész életét a Hunyad megyei magyar kisdiákok oktatására, nevelésére szentelte, és fontosnak tartotta, hogy halála után is szolgálni tudja a magyar oktatást, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumra hagyva teljes vagyonát – fogalmazott az emléktábla-avatás alkalmával Kocsis Attila Levente iskolaigazgató. Elmondta továbbá: Icu nénit egy telefonbeszélgetés nyomán kereste fel először. – 2013 őszén hívott fel Bogdán Ilona, szinte sürgetve a találkozást, melyen megtudtam, hogy már egy évvel korábban megírt végrendeletében a dévai magyar oktatási központra testálta minden földi javát. Megtisztelő és egyben meglepő volt számunkra a döntése, hiszen nem ismertük korábban, és kiderült, hogy neki sem volt alkalma személyesen meglátogatni iskolánkat. Elmondta azonban, hogy a Nyugati Jelen napilap hasábjain annyi szépet és jót olvasott az iskolánkról, a diákokról, a sikeres tevékenységekről, hogy úgy érezte ennek a munkának a támogatására szeretné felajánlani mindazt, amit életében összegyűjtött – mesélt a különleges adomány történetéről az iskolaigazgató.
Az emlékét őrző tábla avatásán jelen volt Tasnádi Gyöngyi, piski tanítónő, Bogdán Ilona legjobb barátnője. Ő elevenítette fel a tavaly, 88 éves korában elhunyt pedagógustárs és jó barát emlékét. – Különleges ember volt, aki nagyon szerette a szépet: a virágokat, az állatokat, irodalmat, költészetet, művészetet, a természetet, az embereket és legfőképp a gyermekeket. Tanítói hivatását is emiatt választotta, és egész pályafutása idején rendületlen kitartással, türelemmel, szakértelemmel és szeretettel nevelte a reá bízott gyermekeket. Rövid dévai kitérővel, egész életében Piskin tanított. A szülők és kollegák egyaránt nagyra értékelték munkáját. A diákok hálája pedig egyértelműen tükröződik abban, hogy egy éve bekövetkezett halála óta mindig friss virág van a sírján. Számomra különleges barát volt, akitől emberként, nőként, tanítóként nagyon sokat tanultam. Mindig arra bíztatott, hogy vegyük észre a körülöttünk lévő szépet, jót, és érezzünk felelősséget a minket körülvevő világ iránt – fogalmazott Tasnádi Gyöngyi. Az emléktábla-avatásra eljött Horvát Rozália is, aki jó szomszédként gondozta, segítette a közeliek számára Icu néniként ismert tanítónőt. Az örökségével megajándékozott tanintézmény diáksága is jelen volt a megemlékezésen, és Babits, illetve Váci Mihály sorait tolmácsolva hajtottak főt Bogdán Ilona tanító néni emléke előtt. – Fontosnak tartottuk, hogy diákjaink is tudják ennek az emléktáblának a történetét, megismerjék Bogdán Ilona életét, tevékenységét, és igyekezni fogunk, hogy ezután minden esztendőben megemlékezzünk róla. Rendkívüli szerénysége miatt megtiltotta számunkra, hogy életében bármilyen formában nyilvános köszönetet mondjunk nagylelkűségéért. Örökösként azonban ápolni kívánjuk az emlékét. Az iskolánkra hagyott anyagi javaknak – egy jómódú piski utcában álló lakóháznak, teljes berendezésének, illetve annak a pénzbeli örökségnek, melyből még a ház átíratását is rendezni tudtuk – egy kuratórium viseli gondját. Azon leszünk, hogy a célnak megfelelően hasznosítsuk, a Hunyad megyei magyar oktatás javára – fogalmazott az iskolaigazgató.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)2015. április 29.
Markó Attila letartóztatását kérik ismét
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ismét Markó Attilának (képünkön), az RMDSZ volt háromszéki parlamenti képviselőjének az előzetes letartóztatását kéri amiatt, hogy kivonta magát a nyomozás alól.
A DNA keddi közleménye szerint a második kárpótlási ügyben végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a vádlott kivonta magát a nyomozás alól, elhagyta Romániát, és ezért nem hallgathatták ki. A per a legfelső bíróságon zajlik, ezért az előzetes letartóztatási kérelmet is ugyanott nyújtották be az ügyészek.
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 29.
Búcsú Selmeczi Marcellától
A Kolozsvári Magyar Opera társulata és a magam nevében is búcsúzom Selmeczi Marcella tanárnőtől.
Bár a nagyon megfiatalodott társulatból kevesen ismerhették őt személyesen, de szellemisége továbbra is meghatározó a kolozsvári és erdélyi magyar fiatalok zenei nevelésében. Pedagógiai alkotómunkásságának gyümölcsei azok a kötetek, amelyeket ma is a zenei oktatás ábécéskönyveként használnak a fiatal pedagógusok.
Szép Gyula
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 29.
Fáj
Óriási csalódás ért a minap, amikor rá kellett döbbennem, hogy az Európa Ifjúsági Fővárosa egy éven át terjedő rendezvénysorozat megszervezésében, lebonyolításában, népszerűsítésében oroszlánrészt vállaló, az ifjúsági civil szervezeteket tömörítő Share Föderáció létrehozott egy olyan „multikulturális” honlapot (clujmulticultural.ro), amelyben egyetlen szó sincs az itteni magyar közösségről.
A honlapon egyáltalán nem is szerepel az a szó, hogy magyar, mi több, gondosan kerülik, nehogy valamilyen összefüggésben véletlenül ránk kelljen utalni.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 29.
Share-baki: románok és romák lakják Kolozsvárt
Nem először éri bírálat a Share szövetséget az ifjúsági fővárossal kapcsolatos projektjei miatt. Ezúttal a clujmulticultural.ro honlapon multikulturálisnak korántsem nevezhető szellemben sikerült teljesen „megfeledkezniük” arról, hogy Kolozsváron a románokon és a pataréti romákon kívül tízezrével élnek más nemzetiségűek is, így magyarok, németek, zsidók.
A helyi román közösséget leíró menüpontban részletesen taglalják, hogy 1880-ban a város közel 33 ezer lakosából több mint 4100 román nemzetiségű volt, de az egész honlapon sehol sem derül ki, hogy a „maradék” mintegy 29 ezer lakos – köztudottan magyarok és németek – miféle szerzet lehetett. Az már csak a szokásos hab a tortán, hogy a háromnyelvű honlap magyarul nem elérhető. A Share azt mondja, júniusig az is meglesz...
K. E.
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 29.
Pribékperek: egykori magyar áldozata fogadta Ion Ficiort a bíróságon
Szégyentelen! Hány embert hajítottatok a Dunába? – ezekkel a szavakkal fogadta egyik egykori áldozata Ion Ficiort, a peripravai láger egykori parancsnokát, akinek kedden kezdődött el a pere a bukaresti ítélőtáblán, miután tavaly a kommunista diktatúra idején elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények miatt vádat emelt ellene a legfőbb ügyészség.
A vádemelés a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) feljelentése nyomán történt.
Ficior kedd reggel ügyvédje kíséretében érkezett meg a bíróságra, az előcsarnokban pedig egy idős férfi várta. Ficior eleinte mosolyogva fogadta a feléje közeledő férfit, akivel kezet is fogott, ám az ekkor azt mondta: „Látja, mégsem borítékban küldött haza, még élek. Pedig amennyit bottal vert…”. Mint kiderült, a Mokár Jánosként bemutatkozó férfit illegális határátlépés kísérlete miatt ítélték négy év szabadságvesztésre.
A férfi azt mondta: Ficior Luciu Giurgeni-nél annyira megverte, hogy eltört a válla. Ficior tagadott, azt mondta, nem igaz, amit Mokár állít, és felszólította, „ne csináljon cirkuszt.” Az egykori elítélt ekkor szégyentelennek nevezte őt.
A 85 éves Ficior ellen azért emeltek vádat, mert az IICCMER munkatársai olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek igazolják, hogy Ficior parancsnoksága idején, 1958 és 1963 között rendkívül durva bánásmódnak vetették alá a Peripraván őrzött foglyokat. A dokumentumok szerint Ficior parancsnoki mandátuma alatt összesen 103 politikai fogoly halt meg a büntetőtelepen.
Az intézet szerint a Ficior által Peripraván meghonosított módszerek alapján elmondható, hogy azok célja a politikai foglyok kiirtása volt.
Az IICCMER kutatásai szerint Ficior idejében minden azt szolgálta, hogy az ott fogva tartott emberek elpusztuljanak. Folyamatosan bántalmazták és éheztették őket, a barakkok, amelyekbe jóval több embert bezsúfoltak, mint amennyien kényelmesen elfértek volna, hidegek voltak, és ivóvízből is hiány volt.
A rossz élelmezés miatt volt, aki harminckilósra fogyott. Az elhunytak boncolásánál rabtársaiknak kellett segédkezniük – a belső szerveket egyszerűen vödörbe dobta a kórboncnok, ami pedig a földre esett, a raboknak kellett fölszedniük. A halottakat – az ott zajló régészeti kutatások szerint – tömegsírokba temették.
A volt politikai foglyok visszaemlékezései szerint Ficior személyesen is részt vett a rabok bántalmazásában, kíméletlenül, ököllel, gumibottal verte őket.
Mint arról beszámoltunk, az IICCMER 2013 augusztusában jelentette be: vizsgálatot indított a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében, a vizsgálat eredményei alapján pedig ügyészségi feljelentést tesz az érintettek ellen.
Az első kiszemelt Alexandru Vişinescu, aki 1956 és 1964 között állt a a Râmnicu Sărat-i fegyintézet élén, ez idő alatt pedig a terror légkörét honosította meg. Miután az ő neve került először nyilvánosságra, Vişinescu ellen emelt először vádat a legfőbb ügyészség tavaly júniusban.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. április 29.
„Diákelszívó” belvárosi iskolák
A bezárás veszélye fenyegeti a vidéki, valamint a városi lakónegyedekben található általános iskolákat több erdélyi megyében is, ugyanis egyre több szülő íratja gyermekét a belvárosi, népszerű tanintézetekbe. Az illetékesek úgy vélik: a körzeti iskolákat addig kell működtetni, amíg csak lehet, a cél pedig minden esetben a minőségi oktatás biztosítása minden gyermek számára.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott: a beiskolázási tervet nagyban meghatározza a szülők magatartása, hozzáállása is, hiszen ha többségük a belvárosi iskolákat részesíti előnyben, a lakónegyedi és vidéki tanintézetek elnéptelenednek, gyermekek és megfelelő számú osztály hiányában nem lesznek fenntarthatók.
Háromszéken Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen működnek körzeti iskolák, a két városban pedig a 2015/2016-os tanévre vonatkozóan összesen 162 gyermeket írattak be ideiglenes lakcím alapján a nem lakóhelye szerinti iskolába. A kisdiákok többsége belvárosi, nagynevű tanintézetben kezdi az új tanévet, emiatt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban is egy-egy előkészítő osztállyal többet kell indítani a tervezettnél.
A lakónegyedi iskolák sem maradnak üresen, de például a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolába csak 15, az Ady Endre Általános Iskolába pedig 18 gyermeket írattak be, így létszám alatti osztályokat tudnak csak indítani.
Sok helyen összevont osztályok működnek
Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidéki tanintézetek is veszélyben vannak: a gyermekhiány miatt sok helyen már régóta összevont osztályokat működtetnek, ez pedig még inkább elriasztja a szülőket. Megyeszerte hatvanöt településen összesen 324 nulladik osztályos kisdiák kénytelen ebben a tanévben nagyobbakkal együtt tanulni.
A főtanfelügyelő szerint egyetlen falusi iskolát sem kellene bezárni, hanem épphogy segíteni kellene ezeket a minőségi oktatás megvalósításában. Kifejtette: képzéseket kellene indítani az összevont osztályokban tanító pedagógusoknak, hogy a többletmunka ellenére egyenlő esélyt tudjanak biztosítani a közösen tanuló diákoknak. „A szülőket csak úgy lehet meggyőzni, hogy ne vigyék el a diákokat a falusi iskolából, ha a gyermekek annak ellenére tudnak eredményeket felmutatni, hogy felsőbb osztályos társaikkal kell osztozniuk a tanító figyelmén” – magyarázta Kiss Imre.
„Nem kell feltalálni a spanyolviaszt”
Hasonlóan vélekedik Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, aki a Krónikának elmondta: amíg csak lehet, működtetni kell minden iskolát a szórványközösségekben, és biztosítani kell ezekben a minőségi oktatást.
Az alpolgármester ugyanakkor Facebook-oldalán rámutatott: „nem kell sem nekünk, sem másnak »feltalálnia a spanyolviaszt«: mindannyiunk számára kézenfekvő, hogy a Monostor negyedben élő fiatal magyar család számára – magyar identitása és kötődésének megőrzése céljából – a legfontosabb, hogy legyen a lakóhelyéhez minél közelebbi magyar bölcsőde, óvoda, iskola, ahol gyermeke jó minőségű, magyar identitását és kötődését megerősítő oktatásban részesül, s hasonló a megoldás az erdélyi szórványközösségek esetében is”.
Horváth Anna az elmúlt napokban Kolozsváron megrendezett Média-tér konferencián arról is beszámolt, hogy ha a kincses városban megszűnnek a lakótelepi tanintézetek magyar tagozatai, az oda járó gyermekek fele román iskolában fogja folytatni tanulmányait.
Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, egyetlen olyan megoldást sem talált elfogadhatónak, amely a szórványban születő magyar gyermekeknek a tömbben való iskoláztatását célozza. Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt idézve kijelentette: „nekünk itt, a szórványban kell megvetnünk a lábunkat, hogy a tömb ne szórványosodjon el”.
Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes korábban a Krónikának elmondta: a 2015/2016-os tanévben nem változik a külvárosi beiskolázási arány, mindenhol ugyanannyi magyar osztály indul, mint a megelőző években.
Kevesebb magyar osztályt indítanak
Szatmárnémetiben is veszélyben vannak a lakótelepi iskolák magyar tagozatai: egyrészt évente megyei szinten mintegy ezer fővel csökken a gyermeklétszám, ugyanakkor a belvárosi magyar tanintézetek is óriási konkurenciát jelentenek a kevésbé neves körzeti általános iskoláknak.
Szász Piroska Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak kifejtette: ugyan még nem volt példa arra, hogy egy egész magyar tagozat megszűnjön, de a korábbi két-három párhuzamos csoporthoz képest sok lakónegyedi iskolában csak egy magyar tannyelvű osztály fog indulni ősszel.
Megtudtuk: az Avram Iancu, a Bălcescu–Petőfi és a Mircea Eliade Általános Iskolában diákhiány miatt kénytelenek kevesebb magyar előkészítőt indítani, míg a kispiac közelében lévő Vasile Lucaciu (volt 21-es) iskolában elképzelhető, hogy ősztől egyáltalán nem indul magyar tannyelvű osztály. A beiratkozási időszak ugyanakkor még nem zárult le, így a helyzet változhat.
Ezzel szemben a belvárosi neves tanintézetekben – a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban és a Református Gimnáziumban – túljelentkezés van. Szász Piroska rámutatott: csak az ide beíratott gyermekek harmadának van a városközpontban állandó lakhelye, így feltételezhető, hogy sokan ideiglenes lakhellyel érik el, hogy gyermekük az áhított tanintézetbe kerüljön.
Bihar megyében nincs gond
Bihar megyében ezzel ellentétben még nem fenyegeti a megszűnés veszélye a lakótelepi magyar tagozatokat: ugyan egyes iskolákban meglehetősen alacsony a diáklétszám, de mindegyik tervezett előkészítő osztályt el tudják indítani – tudtuk meg Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől.
A szakember azt is elmondta: Nagyváradon nem jellemző, hogy a belvárosi iskolák „elszívják” a gyermekeket a körzeti tanintézetektől, beiratkozásnál ugyanis elsődleges szempont, hogy ki lesz a gyermek tanítója, ugyanakkor az óvoda is fontos, sok szülő ugyanis nem akarja elválasztani csemetéjét a megszokott közösségtől, így a közeli iskolába íratja őt.
Kéry Hajnal szerint a kérdés összetett, nehéz általánosítani, mert minden eset egyedi és helyzetfüggő. Tapasztalatai szerint a kistelepülésekről legtöbbször azért viszik be a városba a kicsiket, mert a szülők munkahelye ezt indokolja, de olyan esetről is tud, amikor egy tanintézet hírnevétől függetlenül, pusztán az ismerősök véleménye alapján született meg a döntés.
„Ötödik osztálytól ugyan a belvárosi iskolák elszívnak bizonyos számú diákot, de egyik körzetben sem tapasztaltunk tömeges elvándorlást. Az elmúlt három évben biztosan nem fordult elő, hogy emiatt Nagyvárad lakótelepi tanintézeteiben osztályt, tagozatokat kellett volna megszüntetni” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
Hozzátette: vidéki iskolákban előfordul, hogy nem tudnak ötödik osztályt indítani, mert a gyermekek többsége a városban folytatja tanulmányait, de nem gyakori, hogy a diákok román iskolába iratkoznak. „Elenyésző, két-három százalék azon magyar tanulók aránya, akik román tagozaton tanulnak ötödik osztálytól” – tudtuk meg.
Krónika (Kolozsvár)