udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 3301-3330 | 3331-3360 | 3361-3390 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. június 8.
Bizalmatlanság
Lemondok miniszterelnöki tisztségemről, amennyiben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) bűnvádi eljárást indít ellenem, hiszen az országot nem vezetheti egy olyan ember, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik – ígérte december elején Victor Ponta kormányfő, amikor a külföldön élő román állampolgárok szavazása körüli rendellenességekről volt szó.
Most azonban, amikor okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel, valamint háromrendbeli összeférhetetlenséggel gyanúsítják, már nem így gondolja, hiába szólította fel pénteken Klaus Johannis államfő, hogy mondjon le, elutasította ezt.
Ponta azzal takarózik, hogy őt a parlament választotta meg, így csak a honatyák mondhatják meg, hogy menjen vagy maradjon. Azok a honatyák, akik már több ízben is megmentették azt a Dan Şovát, aki miatt a kormányfő a korrupcióellenes ügyészek figyelmébe került. (Ebben a kontextusban egyébként egészen más fényt kap az is, hogy Ponta a múlt héten határozottan kiállt Şova mellett.)
Természetesen, mint mindenkit, aki ellen eljárást indít a DNA, Victor Pontát is megilleti az ártatlanság vélelme. Máris egy sor dokumentummal rukkolt elő, amelyekkel igazát próbálja bizonyítani. Csak sajnos ezzel párhuzamosan ismételten az igazságszolgáltatást támadja, ahelyett, hogy hagyná, végezzék a dolgukat. (Az elmúlt időszakban az igazságszolgáltatás ellen intézett támadásai is más fénybe kerültek most egyébként.)
Ugyanígy a honatyáknak is hagyniuk kellene, hogy az ügyészek végezzék a dolgukat, vizsgálják ki a korrupciós ügyeket, hogy kiderüljön, valóban volt-e törvénysértés.
Miután Ponta nem mondott le, ismét a parlament térfelén pattog a labda. Rajtuk az ország és a világ szeme, kíváncsian várja mindenki, kiadják-e az első román miniszterelnököt, aki ellen hivatali ideje alatt indult eljárás. Más fénybe kerül ugyanakkor az ellenzék által pénteken benyújtott bizalmatlansági indítvány is. Ki ne lenne ugyanis bizalmatlan egy olyan kormány iránt, amelynek tucatnyi tagja került a DNA célkeresztjébe, s most a kabinet fejét is vizsgálják?
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)2015. június 8.
Nagyváradon épülhet az erdélyi „magyar” kórház
FRISSÍTVE – Orbán Viktor miniszterelnök is teljes mellszélességgel kiáll az erdélyi kórház építésének terve mellett Zombor Gábor egészségügyi államtitkár szerint. A magyar állam a nagyváradi reformátusok elképzelését támogathatja.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kérése és javaslata nyomán indult meg a kormányzati gondolkodás egy erdélyi kórház építéséről, amely a határon túli magyarok egészségügyi ellátását is segítené – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Zombor Gábor, aki korábban arról beszélt: Romániával együtt építene kórházat Erdélyben a magyar állam.
Az egészségügyi államtitkár pénteken ismét nyilatkozott a témában a lapnak, és a szombaton megjelent cikkben elmondta, több helyszínt is vizsgálnak, „nem csak egy elemben gondolkodik a kormány”, egyelőre a terv előkészítése zajlik. Arra, hogy pontosan milyen költségvetésből, mekkora állami szerepvállalással, hol és milyen kapacitással épülhet fel az erdélyi kórház, az államtitkár szerint az év második felében lesz pontos válasz.
Arra a kérdésre, hogy a költségvetésben várhatóan hol szerepel majd a kórház finanszírozására szánt összeg, Zombor úgy válaszolt, „az állami finanszírozás az építkezésekre szánt költségekben jelenhet meg”.
A fenntartással kapcsolatban jelezte, a román biztosító akkor köt szerződést az intézménnyel, ha vannak bizonyos kötelező elemek a kórházban, de azt szeretnék, ha valamilyen formában a magyar biztosítók is be tudnának szállni a működtetésbe. „A romániai magyarok így akár helyben, a magyar biztosítót is igénybe tudnák venni” – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az államtitkár.
Egyébként a magyar állam finanszírozásával létesülő romániai kórház terve már évekkel ezelőtt felmerült. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kezdeményezte, hogy anyaországi támogatással hozzanak létre egészségügyi intézményt a székelyföldi városban.
Ezzel párhuzamosan régóta dédelgetett álma a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) is egy keresztény kórház megvalósítása Nagyváradon. A zöldmezős beruházás keretében az egyház már megvásárolt egy telket a bihari megyeszékhelyen, ugyanakkor ötszáz oldalas hatástanulmány is készült. A dokumentumot kidolgozó szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Nagyváradon és a partiumi térségben hiánypótló szerepet töltene be a magánkórház, különösen olyan szakterületek esetében, mint a gyermek és nőgyógyászat.
Csűry István, az egyházkerület püspöke a Krónikának nyilatkozva üdvözölte Zombor Gábor szakállamtitkár nyilatkozatát, szerinte ugyanis az erdélyi kórház ügye nemzetstratégiai jelentőségű. „Tervünket nem adtuk fel, éppen ezért örvendünk, hogy elképzelésünk kormányzati szinten is visszhangra talál. Egyházkerületünk folyamatosan tárgyalást folytat a budapesti minisztériummal és az illetékes államtitkárságokkal a kórházlétesítés ügyében, és örvendenénk, ha az anyaország kormánya támogatna bennünket eme törekvésünkben” – nyilatkozta a Krónikának a királyhágómelléki püspök.
A kórház működtetése kapcsán Zombor Gábor a Világgazdaság online szerdai konferenciáján elmondta, a román egészségbiztosítónak a magyarokat érintő „egyébként nem túl sok jó intézkedése” mellett van egy olyan szabálya, amely szerint ha egy magánszolgáltató bizonyos funkciókat felvállal és létrehoz, akkor egyéves szerződést kap a társadalombiztosítási rendszertől, amit persze évente felülvizsgálnak.
„Ez a feltétel nem olyan egyszerű – fejtette ki Zombor –, mert egy komplett sürgősségi és intenzív osztályt kell fenntartani, valamint területi ellátási kötelezettséget kell vállalni”. Zombor világossá tette: Orbán Viktor miniszterelnök is teljes mellszélességgel kiáll az erdélyi kórház építésének terve mellett.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a Magyar Nemzetnek úgy vélekedett, az erdélyi magyar kórház építése olyan jellegű törekvés, ami segíti a kint élő magyarokat. Kiemelte, hogy ez Magyarország számára nem felvállalható cselekedet, hanem kötelesség.
Rostás Szabolcs | 2015. június 8.
Szórvány: menteni a menthetőt
„A szórvány egy nemzet öregkora. Aki a szórványt nem becsüli, az sem a tömböt, sem a jövőt nem érdemli.”
Az idézett, megszívlelendő intelmet is tartalmazó definíció a „szórványok apostolának” is titulált Vetési László erdélyi szociográfustól, szórványkutatótól származik. Az egyházi íróként is ismert szakértőnél kevesen tudnak többet azokról a veszélyeztetett etnikai csoportokról, amelyek hátrányos térbeli elhelyezkedésük, arányaik, lélekszámuk miatt nem tudják önerőből megőrizni identitásukat, értékeiket Erdélyben.
Az általa felbecsülhetetlen értékű terep- és kutatómunkával gazdagított szakirodalom a határon túli magyarságnak ama rétegét nevezi szórványnak, amely a többségi nemzetekhez képest településén, mikrorégiójában harminc százaléknál kisebb arányban él, hátrányos nyelvi-etnikai, vallási helyzetben, és a nemzettesttől elszigetelődve, leépült intézményrendszerrel, folyamatos veszélynek, felszámolódásnak van kitéve.
Az 1,2 milliós romániai magyarság közel fele, mintegy ötszázezer lélek halmozottan hátrányos nyelvi-etnikai helyzetben él, saját belső erejéből pedig nem képes etnikai értékeit megőrizni. Erdélyben mindössze egy-két évtized maradt még hátra a mentésre mintegy háromszáz olyan településen, ahol jelentős történelmi emlék, műemlék templom, kastély, emlékhely tövében mindössze 10-20 magyar él.
Ezeken a – többek között dél-erdélyi, Szeben, Krassó-Szörény, Hunyad megyei – vidékeken jobbára csak a tárgyi, szellemi értékek begyűjtése maradt feladatként. Erdély számos más régiójában viszont a tömbben élő magyarok, politikai és civil szervezetek, egyházak összefogására, az anyaország sürgős és hathatós támogatására van szükség ahhoz, hogy a szórványban élő közösségek megmaradjanak a magyar nemzet számára. E téren szerencsére hosszan lehetne sorolni a pozitív példákat.
A magyar kormány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül nyújt támogatást szórványprogramokra, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szórványszakbizottsága a különböző szakpolitikák kidolgozásával tartja napirenden a szórvány ügyét, ugyanakkor az anyaországi odafigyelésen túlmenően a külhoni közösségek körében is tetten érhető a szolidaritás.
A székelyföldi Hargita és Kovászna megye néhány évvel ezelőtt indította útjára szórványmentő programját, amelynek célja, hogy a tömbmagyar erdélyi régiók kulturális és más jellegű rendezvények szervezése révén, közösségek közötti testvérkapcsolatok kialakításával erősítsék a szórványban élő magyarok önazonosság-tudatát, a tömbmagyarság és a szórvány szellemi kötelékeit.
Ezek a támogatási formák és programok már csak azért is elengedhetetlenek, mert a legutóbbi, 2011-ben végzett romániai népszámlálás adatai katasztrofális képet mutatnak a szórványmagyarság helyzetéről, amelynek demográfiai eróziója rendkívül felgyorsult. Miközben 2002 és 2011 között a romániai magyarok összlétszáma 13,5 százalékkal, 1,2 millió főre apadt, addig a Bánságban a magyarok népességfogyása elérte a harminc, Arad, Fehér, Máramaros és Szeben megyében pedig a húsz százalékot. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet becslése szerint 2032-re a bánsági, dél-, valamint észak-erdélyi magyarság száma megfeleződik a 2002-es lélekszámhoz képest, és a kilenc szórványmegye magyarsága 135 ezerre csökken.
Sokan úgy vélik, a többségi nemzetbe való beolvadás folyamata csak úgy állítható meg, ha erősítik a szórványmagyarság nemzettudatát, és biztosítják egyházi, intézményi tevékenységeit. Mások elengedhetetlennek tartják, hogy ezekről a ma még aránylag népesebb területekről is visszavonuljon a magyarság, miután nem lehet benépesíteni őket, a közösség tagjait pedig tömbvidékekre kell telepíteni.
Az elmúlt időszakban rosszallást váltott ki erdélyi magyar politikusok, valamint szórványban működő iskolák, kollégiumok vezetőinek körében, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársai a székelyföldi oktatási intézményekbe csalogatják a magyarok által gyéren lakott vidékeken élő magyar diákokat. A magyar kormány által 2012-ben létrehozott budapesti intézet szórványösztöndíj-programja azokat a nyolcadik osztályos fiatalokat célozza, akiknek nincs lehetőségük magyar nyelven folytatni középiskolai tanulmányaikat, és emiatt román nyelvű oktatási intézményekbe kényszerülnek.
Az RMDSZ szórványmegyékben politizáló képviselői közül többen azzal vádolták az NSKI-t, hogy a fiatalok egyenként történő elcsábításával, a „gyöngyhalász-politikával” a szórványközösségek létét veszélyezteti, holott szerintük az otthon maradás lehetőségeit és feltételeit kell megteremteni. A kutatóintézet jelenlegi akciója annak az elméletnek a gyakorlatba ültetése, amelyet az NSKI-t irányító Szász Jenő fogalmazott meg két évvel ezelőtt. Az általa felvetett gyöngyhalászmódszer lényege a magyarságához jobban ragaszkodó embereknek a szórványból a tömbmagyarságba való telepítése. Szász ugyanakkor nemrég arról beszélt, hogy a Székelyföldön kellene működtetni azokat a kollégiumokat, amelyekben a szórványban született gyermekek tanulnak.
Bár ezek a sokáig tabunak számító kezdeményezések a terület szakértői szerint is megfontolásra érdemesek, a tiltakozáson és a vádaskodáson túlmenően érdemi vita nem alakult ki a témában, aminek oka elsősorban Szász Jenő személyében keresendő. A tizenkét éven keresztül Székelyudvarhely polgármestereként tevékenykedő politikus sokáig az RMDSZ egyik legádázabb politikai ellenfelének számított, az ő nevéhez fűződik például a szövetség első alternatívájaként létrejött Magyar Polgári Párt (MPP) megalapítása.
Tulajdonképpen az RMDSZ számára minden vállalhatatlan, ami Szász részéről fogalmazódik meg. Holott a szövetség számára is világos, hogy szórványvidékeken már csak a folyamatosan apadó gyereklétszám miatt is fenntarthatatlan a jelenlegi iskolahálózat, és bizonyos tanintézeteket óhatatlanul be kell zárni. Erre utalnak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tavaly, a magyar szórvány napjává nyilvánított november 15-én elhangzott szavai, miszerint a következő időszakban „fájdalmas döntéseket” kell hozni az oktatás terén. „El kell dönteni, hogy mely osztályokról, iskolákról mondunk le, melyeket erősítünk meg, hogy minden magyar gyerek járhasson magyar iskolába, ha a szülei így döntenek” – szögezte le a politikus.
Márpedig sem a Kelemen által vázolt perspektíva, sem Szász gyöngyhalászelmélete nem sokban különbözik Tőkés István nyugalmazott kolozsvári teológiai professzor évekkel ezelőtt megfogalmazott álláspontjától. Tőkés László EP-képviselő, volt királyhágómelléki református püspök apja szerint nem lehet megmenteni egész Erdélyt, éppen ezért ki kell jelölni földrajzilag is egy olyan területet, amelyikbe az anyaország mindent belead, és ahol még magyar életet lehet építeni. „Meg kellene nézni, hol vannak a magyar élettér természetes határai. Ki kellene jelölni azt a területet, amelyiken azt mondhatjuk: van magyar jövendő” – jelentette ki a Krónika erdélyi napilapnak 2011-ben adott interjúban Tőkés István.
A szórványmagyarság megmaradását célzó elképzelések és törekvések közepette nem segíti a megoldáskeresést, hogy az ügy ilyesfajta megközelítése jobbára ma is tabunak számít, és nem alakult ki széles körű szakpolitikai, társadalmi vita a témában. A konszenzus hiányáról nem is beszélve. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég kijelentette: a magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, és nem támogat olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a „gyöngyhalász-stratégiát” sem. Vagyis még a magyar kormány szintjén is eltérnek az álláspontok a kérdésben.
Eközben viszont az asszimiláció, a szórvány kiüresítése a gyöngyhalászattól függetlenül is feltartóztathatatlanul zajlik. Sürgősen el kell dönteni, milyen stratégiát alkalmazva lehet a leghatékonyabban segíteni ezt a közösséget, mert az idő nem nekünk dolgozik.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2015. június 8.
Elrománosított „ősi” román föld
A történész Lucian Boia a többségiek közül talán elsőnek mondta ki legutóbbi tanulmányában, hogy a nagynemzetiek által emlegetett „ősi román földet” az utóbbi közzel 100 évben románosították el. Eredetileg nem volt sem ősi, sem román. Pontosabban a románok mellett nagy számban lakták más nemzetek is, sokszor többségben. Bukovinában például még 1910-ben is a rutének voltak többen, de majdnem negyede a lakosságnak német volt. Besszarábiában 1897-ben még a felét sem tették ki a moldovánok, nagy számban ukránok, zsidók és oroszok éltek, Dobrodzsában csak imitt-amott leltél egy-egy románt a török, tatár, orosz vagy bolgár mellett, sőt még Munténiában és Olténiában sem laktak kizárólag románok.
Erdélyről ne is beszéljünk. 1918-ban Kolozsvár 60 808 lakosából csak 7562 volt román, Marosvásárhelyen alig 1717-en laktak, Nagyváradon 3604-en, Nagyszebenben pedig, ahol az ortodox mitropolita székelt, 8824 román élt. Még Bukarestbe is nagyon sok idegen költözött, mert a románoknak semmi kedvük nem volt a szakmához, műhelyekhez, gyárakhoz, de a tanuláshoz sem. Nagy emberei közül Cantacuzino, Rosetti, I. L. Caragiale, Vasile Alecsandri görög származásúak voltak, a történész A. D. Xenopol zsidó-görög keverék, az építész Ion Mincu szerb, a mérnök Anghel Saligny francia apa és lengyel anya gyereke... 1918 után erre, a mai Ukrajnához nagyon hasonlító, a győztes nagyhatalmak által összetákolt országra mondták ki, hogy nemzetállam, s kezdték meg a kisebbségbe került népcsoportok elrománosítását hazugsággal, erőszakkal, ígérgetésekkel, majd ezek be nem tartásával.
A román iskolareform kidolgozója, Spiru Haret már Erdély annektálása előtt fel volt háborodva, hogy a Regátban élő rutének, bolgárok és magyarok, akiken a csángókat értette, nem románul tanulnak. A görög katolikus románokat is idegennek tartották (ezt a felekezetet fel is számolták), és 1909-ig a királyságban nem is engedtek ilyen templomot építeni. És erre még rájött a legendákból összetákolt történelem, a be- és áttelepítések, az erdélyiek teljes elnyomása. Bukarest, bármelyik rezsim alatt, minden eszközzel csak románosított tovább, és hordtak el mindent a náluk gazdagabb, csatolt területekről. És teszik ezt mind a mai napig. Hát ezt megünnepelni, megünnepeltetni elég nehéz lesz…
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. június 8.
Díjnyertes drámák egy kötetben
A nagyváradi Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és az UArt Press kiadó gondozásában jelent meg a Drámázat II. 2015 című kiadvány, mely a két színház közös drámaírói pályázatának legjobb munkáit gyűjti egybe.
A drámázatot a székelyudvarhelyi színház indította 2011-ben, és a következő, 2014-es kiíráshoz már kapcsolódott a nagyváradi színház és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara is. A drámaíró kategória mellett megszületett a dramautor kategória, melyre román nyelvű, eddig be nem mutatott drámákkal lehetett pályázni, valamint a debüt kategória, amelyre pályakezdő drámaírók küldhették el mindaddig be nem mutatott munkáikat. Ez utóbbi kategória létrehozását és gondozását a nagyváradi Szigligeti Színház vállalta. A Drámázat II. kiírásra százötvenkét pályamű érkezett be, a debüt kategóriába 82 írás, a másik két kategóriába pedig egyenként harmincöt dráma futott be. Debüt kategóriában Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című műve nyert, a drámaíró kategóriában Szmodis Jenő Ultimátum című drámáját ítélték a legjobbnak, a dramautor kategóriában Laurentiu Budau Az apokalipszis a facebookról jön című műve lett az első. A most kiadott és péntek délután a nagyváradi színházban bemutatott kötet tartalmazza a felsoroltak mellett Szabó Róbert Csaba Hentesek rémdrámáját és Almássy Bettina Családi Al-Bumm című drámáját is.
Szeptemberben bemutató
A nagyváradi könyvbemutatón Novák Eszter a nagyváradi Szigligeti Színház új művészeti vezetője elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt, hogy román nyelvű mű is bekerült a kötetbe, és kiemelte azt is, hogy a váradi származású Szíjártó Tímea-Aletta: Az eset című művét a Szigligeti Színház műsorra tűzi a következő évadban Sandar Tagirovsky rendezésében, Györfi Csaba koreográfiájában, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem diákjainak előadásában. A bemutató valószínűleg szeptember harmadik hetében lesz. Demeter Kata, a székelyudvarhelyi színház dramaturgja a maga során hangsúlyozta, hogy minden kategóriának külön zsűrije volt, és minden egyes művet több zsűritag is elolvasott. A debüt kategória nyertese, a színészi képesítéssel is rendelkező Szíjártó Tímea-Aletta a pályadíj-nyertes munka keletkezéséről árult el részleteket a kötetbemutatón, majd bevallotta, Az esetben felvonultatott szereplők olyan karakterek, akiket szívesen eljátszott volna. Az ötszáz példányban megjelentetett kötet megvásárolható Nagyváradon a színház jegypénztáránál, illetve eljuttatnak belőle könyvtárakhoz és színházakhoz is.
Pap István
erdon.ro2015. június 8.
Számos ok végzetes következménye: Trianon
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében június 4-én Gazda József erdélyi művészeti író, szociográfus, tankönyvíró tartott előadást Trianonról Nagyváradon.
A kereszt alatt című előadást mintegy tucatnyi érdeklődő előtt tartotta meg a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai termében. Gazda József előadása elején leszögezte, hogy Trianon a magyar nemzet sorsának fájdalmas eseménye, majd idézte azt az ismert gondolatot, miszerint lelkében az magyar, akinek fáj Trianon. Az előadó Kosztolányi Dezsőt is idézte, aki szerint Trianonban, Trianonnal megölték a hazát és a nemzetet. Gazda József kifejtette, hogy az első világháború győztes hatalmai a magyarokra fogták azt, hogy ők voltak a világháború okozói, ezért hihetetlen drasztikussággal büntették meg a magyar nemzetet.
Trianon keresztje
„Trianon keresztjével megkeserített nemzet vagyunk” – fogalmazott Gazda József, aki leszögezte: „minden hazugság volt, amire építették a békeszerződést”. Emlékeztetett arra, hogy a monarchia koronatanácsában egyedül Tisza István Magyarország miniszterelnöke szavazott a háború ellen, de sajnos a többség akarata győzött, és az Osztrák-Magyar Monarchia megindította a háborút. Az előadó kitért arra a vádra is, hogy az egyébként soknemzetiségű Magyarországon a magyarok elnyomták a nemzetiségeket. Ennek az állításnak a cáfolására Gazda József megemlítette, hogy az első világháború előtti Magyarországon a románok kilencvenöt százaléka nem tudott magyarul, a magyar nyelv fakultatív tantárgyként szerepelt az oktatásban, ráadásul Magyarországon több román iskola volt, mint az akkori Óromániában. „Hol volt akkor itt elnyomás? Elképzelhető az, hogy ma egy romániai magyar iskolában fakultatív legyen a román nyelv oktatása?” – tette fel a kérdéseket Gazda József, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy Trianon nem Románia, hanem a szövetségesek aknamunkájának lett a következménye, hiszen, mint mondta, nem a románok ajánlkoztak, hogy megtámadnák Magyarországot Erdélyért cserébe, hanem fordítva történt, a szövetséges hatalmak buzdították Romániát, hogy támadja meg Magyarországot, és akkor megkapja Erdélyt. Az előadó hozzátette azt is, hogy a külső okok mellett belső okok is hozzájárultak ahhoz, hogy a trianoni békeszerződés úgy valósuljon meg, ahogy megvalósult. Ez utóbbiak közül az akkori kormány katasztrofális döntéseit emelte ki Gazda József, többek között azt, hogy a fegyverszünet aláírása után a határok megerősítése lett volna a legfőbb feladat, ehelyett az ország vezetése feloszlatta a hadsereget. Az érdekes előadás végén a jelenlevők tették fel kérdéseiket, illetve osztották meg gondolataikat, majd megkoszorúzták az egyetem belső udvarán lévő Trianon emléktáblát.
Pap István
erdon.ro2015. június 8.
Kicsengettek a marosvásárhelyi Sapientián
A hagyományossá vált stafétafutással kezdődött, majd az ünnepi beszédeket követő búzakalász átadásával, körmenettel és bulival ért véget az idei ballagási rendezvénysorozat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán. Idén 220 diák az alapképzésben, 35 a mesterin ballagott el. De az ünnepi szertartást megelőzően, mint minden évben, most is megszervezték azt a jelképes kocogást, amelyen a végzős szakok hallgatói végigszaladtak Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Háztól indulva egészen az egyetem koronkai campusáig.
A kocogás az egyetem gyors fejlődését szimbolizálja, kezdetben a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara a Deus Providebit Tanulmányi Házban működött, onnan költözött ki 2005-ben a mostani, végleges helyére. A péntek esti futáshoz a csapatok más-más helyszínen csatlakoztak, és stafétaszerűen adták tovább a "lángot", a Sapientia zászlaját másoknak. A távközlés, gépészmérnöki, számítógépes irányítási rendszerek kar indult elsőként, majd hozzájuk csatlakoztak sorra a mechatronika, automatizálás, szoftverfejlesztés (mesteri) szakosok, az informatika és számítástechnika, a kertészmérnöki és kommunikáció, majd a fordító és a közegészségügyi szakpolitikák szakosok. A kicsengetési ünnepség szombaton reggel 8-kor vette kezdetét az utolsó órával, ahol a diákok, tanáraik és szakkoordinátoraik tapasztalataikat és jókívánságaikat osztották meg egymással, majd 10 órakor a nagy aulában került sor a köszöntő szónoklatokra, búcsúztatásokra, egyházi áldásra és végül az ilyenkor szokásos szimbolikus búzakalász átadására.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az egyetemépítés és fejlődés jelentősebb eseményeit idézte, kiemelve a 2012-ben záruló akkreditációs folyamatot, a marosvásárhelyi bentlakás megépítését és azt, hogy ősztől új szak (a mezőgazdasági mérnöki) indul Sepsiszentgyörgyön. A rektor a Sapientia közösségépítő jelentőségét hangsúlyozta, annak szerepét az erdélyi értelmiségiek életében. Dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja is szólt a ballagókhoz és az aulát zsúfolásig megtöltő közönséghez, hozzátartozókhoz, ünneplőkhöz, a nem csak álmodni, de küzdeni is tudó fiatalokról beszélt. Sorra búcsúztatta a hallgatókat valamennyi kar vezetője, majd a ballagó diákok részéről Kovács Noémi Anasztázia, III. éves közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakos hallgató és Csiki Tímea, a hallgatói önkormányzat elnöke mondott ünnepi beszédet. Végül vasárnap az egyetem aulájában a szintén hagyományossá vált kosaras bállal zárták az ünnepet a diákok.
Antal Erika
maszol.ro2015. június 8.
Jöhet a nyugdíjkorhatár-csökkentés
Elfogadta a múlt héten a képviselőház azt a törvénymódosító javaslatot, amit Kerekes Károly vásárhelyi RMDSZ-es képviselő a parlament munkaügyi és társadalomvédelmi szakbizottságának tagja terjesztett be az egyes munkacsoportban dolgozók jogainak visszaszerzéséért.
A volt 1-es munkacsoportban legkevesebb két évet dolgozó személyek is részesülnek nyugdíjkorhatár-csökkentésben a múlt szerdán elfogadott törvénymódosítás értelmében. Kerekes Károly képviselő (fotó) már hosszú ideje harcol azért, hogy az alkotmány- és jogellenesen módosított törvényt kijavítsák.
A 2010-es nyugdíjtörvény-módosítás keveset oldott meg ebben a kérdésben. Sokan kimaradtak a korhatárcsökkentésből. Aki például tíz évet dolgozott az egyes munkacsoportban, öt évvel hamarabb mehetett volna nyugdíjba a régi törvény szerint, ám a módosítás ezt nem tartalmazta. A 2013-ban újból, de megint csak részben módosított jogszabály szerint csak abban az esetben volt alkalmazható a korhatár-kedvezmény, ha legkevesebb hat évet dolgozott az egyén az első munkacsoportban.
„Nem tartottam becsületesnek ezt a hat évet. Ezért kezdeményeztünk újból törvénymódosítást. Azt fogalmaztuk meg a javaslatban, hogy legkevesebb két évet vegyenek figyelembe, ne hatot” – mondta a képviselő. A szenátusi tárgyaláson megváltoztatták a Kerekes Károly által megfogalmazott módosító javaslat szövegét. Mi több, a szociáldemokraták (PSD) hasonló módosító javaslatot nyújtottak be, majd az alsóházi vitán – érthetetlen módon – saját javaslatuk ellen szavaztak. „Én is a szenátus által megváltoztatott szövegem ellen szavaztam” – mondotta akkor a képviselő, mert nem tartotta becsületesnek a nyakatekert módosításra szavazni. Ekkor került vissza a módosító javaslat a szakbizottsághoz újratárgyalásra, a PSD javaslatával együtt.
A szerdai képviselőházi ülésen a két visszaküldött javaslatból a Kerekes Károly által kidolgozottat fogadta el az alsóház plénuma, nem a szociáldemokraták által előterjesztettet. A Kerekes-féle javaslat értelmében ha valaki legkevesebb két évet dolgozott le a volt 1-es munkacsoportban, nyugdíjkorhatár-csökkentésben részesül. A nyugdíjkorhatár csökkentése érdekében a legkevesebb 2 éves, az 1-es munkacsoportban ledolgozott időszakot, illetve a 2001. április 1-ig a 2-es munkacsoportban dolgozott időszakot veszik figyelembe, mint különleges körülmények között teljesített szolgálati időt.
„Egy méltánytalan helyzetet orvosoltunk szerdán, hiszen ezáltal azok a személyek is, akik legalább két évet tevékenykedtek a volt 1-es munkacsoportban, csökkentett nyugdíjkorhatárban részesülnek” – mondta el Kerekes.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2015. június 8.
Elhunyt Antal Sándor
Súlyos, gyógyíthatatlan betegségének következtében hunyt el Antal Sándor, a BBTE udvarhelyi karának tanulmányi igazgatója.
Antal Sándor Kőrispatakon született 1957. május 16-án. 1982-ben fejezte be tanulmányait a kolozsvári BBTE bölcsészettudományi karán. Székelyudvarhelyen a rendszerváltást követően a Benedek Elek Tanítóképzőben tanított magyar nyelvet és irodalmat, 1995-1999 között a tanintézmény igazgatója volt.
A tanítóképző főiskolán, 1999-ben doktorált, majd a felsőfokú tanintézmény oktatója lett. Eközben 1999-2001 között a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium igazgatói tisztségét is betöltötte. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia- és Neveléstudományok udvarhelyi kihelyezett tagozatának volt a tanulmányi igazgatója 2007-től, de ez idő alatt is tanított a református kollégiumban.
Antal Sándor földi maradványait június 10-én 14 órától helyezik örök nyugalomra a székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben.
Székelyhon.ro2015. június 8.
Trianon-ellenes felvonulásért jelentették fel a HVIM-et
Feljelentést tett Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi elnöke a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megyeszékhelyi tagjai ellen a június 4-én általuk megszervezett, engedéllyel rendelkező Trianon-ellenes felvonulás miatt.
A liberális párt helyi vezetőjét a nacionalista kezdeményezéseiről ismert Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma szólította fel arra közleményben, hogy az említett szervezet tagjai ellen tegyen feljelentést. Mint érveltek, azért Mădălin Guruianu politikusra esett választásuk, mivel ő korábban már panaszt tett az Új Jobboldal (Noua Dreapta) december 1-i felvonulása miatt is. Kérésüket azzal indokolták, hogy a HVIM tagjai június 4-én Sepsiszentgyörgy több utcáján is végigvonulva románellenes szövegeket skandáltak, mint például a „Vesszen Trianon!”, illetve, hogy „Székelyföld nem Románia!”
A felszólításra reagálva Guruianu kifejtette, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának hitelességére mindig kétkedéssel tekintett, ám az etnikai együttélés normalizálása érdekében panaszt tett a felvonulást szervező mozgalom tagjai ellen. „Remélem a hasonló történések szervezőit – amelyek nem csupán támadón és megvetőn, hanem egyenesen uszítón hatnak – példát statuálva büntetik meg, hogy ne kelljen még több ilyen pillanatot megélnie Sepsiszentgyörgynek, annak a településnek, ahol egyre több pont születik a közös kommunikációt tekintve, és ahol a magyar többség a román kisebbséggel békében együtt tud élni” – fogalmaz a párt megyeszékhelyi elnöke a HVIM zászlóival felvonuló személyek ellen tett feljelentésében. „Sajnálom a félelmüket, a gyávaságukat, sőt az ebben a helyzetben mutatott impotens viselkedésüket, uraim” – jegyezte meg Guruianu a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma tagjai számára, akiknek felkérést kellett intézniük valakihez, és nem saját maguk tettek panaszt.
„Engedélyünk volt, rendbontás pedig nem történt” – mondta el megkeresésünkre Varga Előd, a HVIM egyik sepsiszentgyörgyi tagja. Mint fogalmaz, nem érti, miért tettek ellenük feljelentést, ugyanis valóban skandálták a „Vesszen Trianon!” és a „Székelyföld nem Románia!” szövegeket, de ezt nem érzik sértőnek. „Ezek nem a románság ellen szóltak, míg az Új jobboldal tagjai december elsején azt kiabálták: »A román nyelv az egyeduralkodó! és Kifelé a magyarokkal az országból!«” – mondta Varga Előd, aki hozzátette, míg az említett jelszavak sértik a magyarságot, addig az általuk skandált szövegek nem. Kifejtette, ha az Új Jobboldal provokációi miatt nem indult eljárás, akkor ellenük sem indulhat, ám, ha mégis megtörténik, azt a magyarok meghurcolásaként fogják értelmezni.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. június 8.
Gyereksereg a versmondók találkozóján
A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ egyik legrégebbi rendezvényén, a XVII. Gyermeknapi Versmondók Találkozóján pénteken közel száz kicsi mondott verset.
Ezúttal Nagyálmos Ildikó gyerekverseit szavalták, és jelen volt a Panna-versek ihletője, a költő lánya, Panna is. A találkozóra az ovis és általános iskolás gyerekeket többnyire a gyergyószéki pedagógusok készítették fel és kísérték el. Előbb az óvodások és előkészítősök, majd az I–IV. osztályosok álltak szerre a mikrofon elé, hogy hol bátran, hol kissé félénken adják elő a kiválasztott verset. Volt zsűri, de nem rangsorolták a gyerekeket, mindenki oklevelet, ajándékot, édességet kapott. A zsűri tagjai pedig biztatták, bátorították a szavalókat.
„Nem szeretnék kiemelni senkit, hiszen mind nagyon ügyesek voltatok, most már azt is tudom, hogy milyen verseket kell majd írnom, melyek voltak a kedvenceitek. Nagyon jó, megható volt hallgatni a gyerekek szájából a verseimet, melyeket mindig úgy írok, hogy hallom, ahogy szavalják a kicsik, és most is pont úgy hallottam, ez nagyon boldoggá tesz. Arra kérlek, olvassátok, tanuljátok és majd, akinek kedve támad, az írjon is verseket” – biztatott Nagyálmos Ildikó.
Máthé Annamária, a Figura Stúdió Színház színművésze is szólt a gyerekekhez: „Feladtátok a leckét nekünk felnőtteknek, ennyi elegánsan felöltözött kislányt és kisfiút rég láttam egy helyen. Ezzel is jeleztétek, hogy összegyűlni, egymást meghallgatni, verset mondani, ismerkedni ünnep” – hangsúlyozta.
Vajda Gyöngyvér műsorvezető, a Figura Stúdió Színház színművésze köszönte a gyerekek bátor kiállását, szép versmondását, és egyenként szólította az ajándékok átvételére. Az ünnepségen a gyerekek mellett a felkészítő óvónőknek, tanítónőknek is oklevéllel köszönték meg munkájukat a művelődési központ munkatársai.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro, |2015. június 8.
Munkagépekkel mosta a pénzt Kiss Sándor
Állítja az Átlátszó Erdély blog DNA-iratokra hivatkozva. A munkagépeket eladó, majd visszavásárló debreceni cég mindent tagad.
Túlértékelt munkagépek vételárába rejtette a kenőpénzt a debreceni Keviép Kft., amellyel 11 éve lefizette Kiss Sándort, a Bihar Megyei Tanács alelnökét és, akinek a közbenjárására megkapta a cég a nagyváradi hulladéklerakó építését és üzemeltetését - áll a DNA Kiss Sándor előzetes letartóztatását kérő jelentésében, amelyből az Átlátszó Erdély oknyomozó blog közölt részleteket.
Eszerint 2004 elején két cég – a debreceni Keviép Kft., valamint a nagyáradi Selina cégcsoport – összesen mintegy 400 ezer eurónyi csúszópénzt fizetett Kiss Sándornak, a Bihar megyei RMDSZ elnökének és a néhai Mudura Sándornak azért, hogy megnyerjenek egy sor közbeszerzést. Ezek közül a legfontosabb a hulladéklerakóra meghirdetett, 12 millió euró értékű közbeszerzés volt.
A tranzakcióban kulcsszerepe volt Bojtor Vilmos Lászlónak és angliai cégének, ugyanis az vett meg tíz munkagépet a Keviéptől 187 ezer euróért, és 508 ezer euróért adta el a Keviép romániai cégének, az East Bau Constructnak. Az angliai cégből aztán Bojtor, Kiss és Mudura Sándor mintegy 300 ezer eurót vett ki készpénzben.
A jelentés ellenére Kiss Sándort múlt héten még sem helyezték előzetes letartóztatásba, csupán bírói felügyelet alá.
A Keviép Kft pedig ma közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben tagadja, hogy bármi módon érintett volna a Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök korrupciós ügyében. „Társaságunk minden kivitelezési szerződését tisztességes verseny alapján nyerte el, szakmailag igazoltan, a szigorú feltételeknek eleget téve. Megjegyezzük, hogy ennek az ellenkezőjére egyetlen hatóságnak sem sikerült bármilyen bizonyítékot felmutatni” - áll a közleményben.
A Keviép vezetősége szerint a céget politikai alapú eljárásba vonták be, és ezzel csorbították a jó hírnevét. A cégvezetők bíznak a romániai igazságszolgáltatásban, és remélik, gyorsan befejeződik a büntetőeljárás, „és nem válunk egy koncepciós eljárás járulékos veszteségévé az addig történő hitelrontás miatt”.
foter.ro2015. június 9.
2021-ben lesz újabb népszámlálás Romániában
Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Hivatal vezetője tegnap azt mondta, már idén elkezdik az előkészületeket. Úgy nyilatkozott, a 2011-es népszámlálás eredményei elfogadhatók, de a legközelebbit úgy szeretnék megszervezni, hogy jóval egyértelműbbek legyenek az eredményei. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Románia stabil lakossága meghaladja a 20 milliót, 51,4 százaléka nő.
nyugatijelen.com / Transindex / Erdély FM
Erdély.ma2015. június 9.
A PSD vezetősége felsorakozott Victor Ponta mögé
A Szociáldemokrata Párt vezetősége és területi elnökei szolidárisak Victor Ponta kormányfővel. A Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottságának rendkívüli ülésén Victor Ponta kormányfő helyzetét tárgyalta a kormánypárt vezetősége. Egyöntetűen elfogadtak egy olyan határozatot, miszerint nem értenek egyet azzal, hogy a miniszterelnök visszalépjen, hanem folytassa mandátumát. Az ülést követően Victor Ponta kijelentette, arra kéri a Nemzeti Liberális, illetve a Demokrata Liberális Párt vezetőit, hogy ne használják az igazságszolgáltatást politikai célokra.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma2015. június 9.
Nem lesz ügyészségi vizsgálat Ponta ellen
A képviselőház keddi ülésén elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását.
231 képviselő szavazott a mentelmi jog megvonása és a vizsgálat megindítása ellen, míg 120-an támogatták azt.
Az alsóház azt követően szavazott, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával Ponta ellen korábbi ügyvédi tevékenysége miatt. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette három alkalommal, amikor volt megbízóját, Dan Sova szenátort miniszteri tisztségekbe jelölte. Ez utóbbi gyanú kivizsgálásához kérte az ügyészség a parlament hozzájárulását.
Ponta a voksolás előtt kifejtette, hogy Sova miniszteri kinevezése politikai döntés volt, és azt nem vizsgálhatja felül az ügyészség. Szerinte a kinevezés szabályosan történt. Újfent politikai indíttatású eljárásnak nevezte az ügyészség vizsgálatát, és arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre a politikai rokonszenveiket, és csak pénteken voksoljanak párthovatartozásuk szerint, amikor a román parlament az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványról szavaz.
A Ponta-kormány megbuktatására irányuló indítvány beterjesztéséről az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntött, még a Ponta elleni ügyészségi eljárás előtt. Ugyanakkor a kormányfő szerint az ügyészségi eljárás kezdeményezésének időpontja nem véletlenül esik egybe az ellenzék kormánybuktatási kísérletével.
A képviselőház keddi döntését élesen bírálta Klaus Iohannis román elnök, aki sajnálattal vette tudomásul, hogy a román parlament „Ponta védőpajzsává vált". Iohannis szerint a kormánykoalíciót alkotó képviselők döntése felelőtlen, hiszen az igazságszolgáltatás akadályoztatásával tönkreteszik a parlament intézményét, és rontják Románia külföldi megítélését pusztán azért, hogy megmentsék egyetlen személy politikai karrierjét.
Az ellenzéki Catalin Predoiu, akit egy korábbi politikai alku eredményeként a miniszterelnöki poszt várományosának tekintenek a PNL részéről, úgy értelmezte a képviselőház keddi döntését, hogy elkezdődött „a független román igazságszolgáltatás megsemmisítése", és a továbbiakban várható, hogy a Ponta által vezetett koalíció megpróbálja korlátozni az ügyészek eljárási lehetőségeit különböző büntetőjogi törvénymódosítások révén.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége keddi közleményében leszögezte: nem kommentálnak egyedi eseteket, de általános elvként az az álláspontjuk, hogy kormányzati tisztségviselők ellen megfogalmazott bármely törvénysértési gyanút teljes egészében ki kell vizsgálni. MTI
Erdély.ma, 2015. június 9.
Az európai törvényhozásban is felmerülhet a Victor Ponta ügye
A Victor Ponta kormányfővel kapcsolatos bűnvádi eljárást az európai törvényhozásban is tárgyalják – ezt kéri Manfred Weber, az európai néppárt frakcióvezetője.
Gianni Pitella, az európai szociál-demokraták frakcióvezetője azt nyilatkozta: ő más információkkal rendelkezik az ügyről, mint Manfred Weber. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt mondta: a romániai kormányfővel kapcsolatos ügyet megtárgyalhatják a Civil Szabadság bizottságának napirendi pontjai között.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma2015. június 9.
Duna-nap Torockón: megünnepeltük a Duna-ház sikeres egy évét
Ragyogó napsütésben ünnepeltük meg szombaton Torockón a Duna-ház sikeres egy évét, a második alkalommal megszervezett Duna-nap keretében. Több százan, erdélyiek és anyaországiak gyűltek össze minden korosztályból a Vajor mellett felállított óriási színpadnál, hogy együtt örvendjenek az összetartozásnak, a Ház sikerének, amely a különböző témákban tartott „leckeelőadások” révén bővítette ismereteiket és erősítette identitástudatukat. Ki gondolta volna az 1990-es években, a nagy tettek és illúziók korában, hogy a Duna tévé, amely már akkor kapocs volt a Kárpát-medencei magyarok között, 2014-ben Házat vásárol, felújítja és rövidesen életet is lehel belé: kulturális és médiaközponttá válik, majd egybegyűjti a környék szórványmagyarságát népszerű kulturális programjaival.
Az idei program sokkal színvonalasabb volt, mint tavaly. A megújult torockói fúvószenekar nagyszerűen adta elő népszerű műsorát. A magyarlapádi „Piros Pántlikások”, akik az idén ünneplik születésük harmincéves évfordulóját, színes helyi, népi muzsikájukkal, eredeti táncaikkal most is szép sikert arattak. Az utóbbi időben sokat fejlődött Kis Szilas és Nagy Szilas tánccsoport, torockói és szentgyörgyi diáktáncosaikkal, egyre gyakorlottabban mutatják be műsorukat. Vezetőjük Kónya Tibor iskolalelkész. Az aranyosszéki tánccsoport szintén nagy tapsot aratott. A Szabó Zsombor zenetanár vezette torockói furulya és citerazenekar repertoárja szépen bővült, a zenélő diákok nagy szakértői lettek a régi zeneszerszámnak.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 9.
Napsütötte besztercei majális és gyermeknap
Több mint hatszáz ember vett részt a tizenötödik alkalommal megszervezett hagyományos Besztercei Majálison, május végén, a városi gyűjtőtónál. A szervezők ez alkalommal a majálist a gyereknappal kötötték össze, és számos gyerekprogrammal kedveskedtek. Idén egy „népi játszótér” is része volt a programnak, ahol a hagyományos körhintától a kígyókeresésig nagyon sok érdekes játékban kipróbálhatták magukat. Érdekes vetélkedőkre is benevezhettek a majálisozók, ez idő alatt a bográcsokban főtt a különbözőképpen elkészített finom gulyás. Nagyon népszerűnek bizonyult az anyaországi vendégek, Papp Csaba és Sztolyka Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselőinek magyaros gulyása.
Délután kezdődött a kulturális program, a házigazdák és meghívottak köszöntőivel. Felszólalt Décsei Atilla megyei elnök és Antal Attila városi tanácsos, akik közölték a helyi magyar közösség számára fontos hírt: a 2015–2016-os tanévtől megnyitja kapuit az önálló magyar iskola Besztercén. Sztolyka Zoltán, aki a magyarországi Rozsály község polgármesteri tisztségét is betölti, kifejtette: a magyar iskola létrejötte mindennél fontosabb, hiszen ha Beszterce kiürül, és nem lesznek gyerekek, az olyan, mintha egy vár ürülne ki, és ha egy vár katonák nélkül marad, akkor nem lesz, aki megvédje a területet.
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 9.
Évadot zárt a Szigligeti Színház
Vasárnap este A szabin nők elrablása című darab bemutatásával illetve a díjátadással zárta 2014-15-ös évadját a Nagyváradi Szigligeti Színház.
Szép számú közönség látta vasárnap este a Szigligeti Színház miniévadjának utolsó előadását, A szabin nők elrablása című zenés bohózatot, mely ezúttal is sok örömet okozott a publikumnak. A hagyományokhoz híven ezúttal is a miévadnak, és magának a színházai évadnak a zárásaképpen osztották ki a Szigligeti Színház által alapított díjakat. Új díjként jelent meg a legjobb gyerekszereplőnek járó elismerés, amelyet a Diótörő és egérkirály című előadásban nyújtott alakításáért Nagy Tímea érdemelt ki. Szintén új elismerés az Arany Körte Díj, amelyet a színház háttérdolgozóinak adományoz a társulat. Ebben az évben a díszletező munkások kapták ezt a díjat, míg a Kulissza Díjat Varga Imre korrepetítor vehette át.
Díjeső
A 2014-2015-ös évadban nyújtott teljesítménye alapján a közönség által legjobbnak ítélt Tóth Tünde kapta meg a közönségdíjat. A Földes Kati díjat a Szigligeti Színház táruslatának 35. életévüket még be nem töltött tagjai kaphatják meg a társulati tagok szavazatai alapján. Az idén ezt a díjat Tasnádi-Sáhy Noéminek ítélték oda. Ezt követően a nívdíjak kiosztása következett, melyet háromtagú szakmai zsüri ítélt oda a miniévadban látott tizenkét előadás alapján. A Legjobb bábművész díját Csepei Róbert kapta meg, a Legjobb táncművész díjjal ezúttal Brugós Sándor Csaba büszkélkedhet, a Legjobb mellékszereplő díját Gajai Ágnes vehette át, a Legjobb női szereplő díjával Tóth Tündét jutalmazták, míg a legjobb férfi szereplő díját ifj. Kovács Levente érdemelte ki a zsűritől.
Életműdíj
Ezek után hátra volt még az Életmű díj átadása, melyet ebben az évben Bányai Irénnek ítéltek oda. Laudációt mondott Hajdu Géza színművész, aki többek között kiemelte: Bányai Irén „1965-ben jött a színművészeti főiskola elvégzése után színházunkhoz. A rövid szentgyörgyi és egy hosszabb temesvári kitérő után huszonöt évet szolgálta a nagyváradi közönséget.” A színművésznő a Micsoda zűrzavar című darabban debütált, majd a Salemi boszorkányokban lehetett csodálni alakítását. A továbbiakban Hajdu Géza kiemelte: „Drámai alkatával, hangjával szinte berobbant az akkori eléggé poros váradi színjátszásba. Nem csoda, hogy rövidesen megkapta Lavinia szerepét a nagy horderejű darabban, Az amerikai Elektrában. az újságok dicshimnuszokat zengtek alakításáról, a közönség rajongott érte, mindenki érezte, hogy egy ritka drámai tehetség jelent meg színpadunkon, Sulyok Mária erdélyi utódja. Fitalságának ereje, belső mondanivalója nem elégedett meg évi egy-két szereppel. Férjével irodalmi műsorokat készítettek, kétszemélyes darabokat játszottak. (…) Mintha róla szólt volna Sorescu Édesanyánk című darabja, amelyért a legjobb női szereplő díját kapta Sepsiszentgyörgyön 1978-ban a nemzetiségi színházak fesztiválján. Drámai erejét olyan szerepekben csodálhattuk, mint Alma Winemiller a Nyár és füstben, Rhédey Eszter az Úri muriban, Eleonóra a Tangóban, Margaret a Macska a forró bádogtetőnben, Kriegsné a Fatornyokban, Karola a Tűzmadárban, Anca a Megtorlásban, Loncka a Papucshősben, Mary Tyrone az Utazás az éjszakában. (…) De voltak kedvenc szerepei a gyerekeknek játszott mesejátékokban is. Több víjátékban is játszott, a Döglött aknákban, a Róza néniben, A nagymamában, a Műtétben, Számomra felejthetetlen a Nem élhetek muzsikaszó nélkül süket Mina nénije. Kirajzolódik előttünk egy pályakép, egy nagyszerű színésznő életútja. Már a felsorolt szerepek és címek is elbűvölnek, de a lényeg a mögöttük álló művész, aki megálmodta, fantáziájával életre keltette ezeket az alakokat, néha örömmel, néha kínkeservesen, de mindig hittel, odaadással. Alkotókedvét, fegyelmezett munkáját mindig tehetsége és a színház szolgálatába állította.” A díj átvételekor Bányai Irén meghatódva mondott köszönetet. Mint fogalmazott: „nagyon szépen köszönöm ezt az életműdíjat, és azt, hogy lehetőséget nyújtottatok arra, hogy újra együtt lehessünk ezen a drága színpadon.”
Színészbál
Ugyancsak hagyománya a nagyváradi Szigligeti Színháznak, hogy az évadot az intézmény művészeinek, munkatársainak, dolgozóinak, illetve a színház támogatóinak szervezett bállal zárják le, illetve koronázzák meg; így volt ez az idén is. A színészbálra ebben az évben a Lotus bevásárlóközpont báltermében került sor. Itt a színház munkáját segítő fiatalokból álló Szöcskék kiosztották saját, humoros díjaikat, majd Peller Károly, a Budapesti Operettszínház művésze szórakoztatta az egybegyűlteket operettslágerekkel. A jó hangulatú vidám mulatozás hajnalig tartott.
Pap István
erdon.ro2015. június 9.
Magyar pártok: Victor Ponta mondjon le!
A romániai magyar pártok vezetői egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy Victor Pontának távoznia kell a miniszterelnöki tisztségből az ellene indított bűnvádi eljárás miatt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke „komplikáltnak” nevezte Ponta helyzetét. A politikus a Maszol.ro portálnak azt mondta: a miniszterelnök előbb-utóbb oda fog jutni, hogy a kormányzást abba kell hagynia, sokkal nagyobb veszteségekkel az ország számára, mintha most tenné meg ezt a lépést. Ezért jobb lett volna, ha most hagyja abba a kormányzást.
A miniszterelnök távozása mellett teszi le a garast Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is. Biró a Krónika megkeresésére hétfőn úgy vélekedett: a miniszterelnöki tisztséget betöltő politikusnak olyan személynek kell lennie, akit még hírbe hozni sem lehetne hasonló ügyekben.
„Amikor más, hasonló, hozzánk közelebb álló esetekben történt ilyesmi – például a gyergyószentmiklósi és a csíkszeredai polgármester ellen fölmerült korrupciós gyanú kapcsán –, akkor az elöljárókat felfüggesztették a tisztségükből. Ezért azonos mércével kellene minden hasonló ügyet mérni, és a miniszterelnöknek távoznia kellene. Pontát is megilleti az ártatlanság vélelme, de nem szabad kettős mércét használni” – szögezte le Biró.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónika kérdésére szintén úgy vélekedett: Pontának le kell mondania. „Ugyanaz a helyzet, mint a plagizált doktori disszertációja esetében. Akkor – igaz, elég hosszú idő után – belátta, hogy nem tartható fenn az addigi állapot, és lemondott a doktori címéről. Úgy gondolom, előbb utóbb ebben az ügyben is megroppan, és le kell majd mondania. Szerintem erre viszonylag hamar sor kerül majd” – vélekedett az EMNP elnöke.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)