udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 3781-3810 | 3811-3840 | 3841-3870 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. július 2.
Újabb RMDSZ-es hazugságok Bihar megyében
Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, a nagyváradi honosítási iroda vezetője egy tájékoztatást juttatott el a bihari sajtóhoz annak kapcsán, hogy az RMDSZ helyi vezetői egy múlt heti sajtótájékoztatón félretájékoztatták a nyilvánosságot.
Noha a váradi magyar sajtó nagy teret adott a dezinformációknak, Nagy helyreigazító összefoglalóját már csupán a Bihari Napló tette közzé „olvasói levélként, alaposan megcsonkítva. A közvélemény portálunkon olvashatja teljes terjedelmében először a közleményt, alább.
A Bihar megyei RMDSZ mára odáig jutott, hogy nem tud meglenni hazugságok és korrupciós ügyek nélkül, de ezt a kettőt magas szinten műveli. Legújabb szemfényvesztésük, hogy a honosítással kezdtek sajtókampányba éppen akkor, amikor az RMDSZ megyei vezetőjét, Kiss Sándort korrupciós ügyei miatt bírói felügyelet alá helyezték. Mindenki számára egyértelmű, hogy az RMDSZ honosítási kampánya csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a megyei elnökük ellen folytatott bűnügyi eljárásról. Szabó Ödön ügyvezető elnök a minap jelentette be, hogy immár 60 ezer Bihar megyei személy az RMDSZ-en keresztül kérte honosítását. Idézet az ügyvezető elnöktől: „Ha azt vesszük, hogy egy iratcsomó összeállítása körülbelül 150 lejbe kerül, és 60 ezer személy számára nyújtottak ilyen típusú szolgáltatást, akkor körülbelül 9 millió lejt, vagyis több mint 2 millió eurót takarítottak meg a partiumi emberek számára.”
Az ilyen nyilatkozatokból is látszik, hogy Szabó Ödönnek fogalma sincs a honosítási eljárásról, számára ez az ügy is olcsó politikai eszköz saját maga és pártja népszerűsítésére. Nem kívántunk ezzel foglalkozni, de nem hagyhatjuk szó nélkül ezt az ordító hazugságot, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a számunkra történelmi, nemzeti jelentőségű honosítással egyesek csakis magukat és pártjukat kívánják fényezni.
Lássuk, mi is az igazság Szabó Ödön hazugságaival szemben.
Minden magyar állampolgárságát visszakapott személy és mindenki, aki lelkiismeretesen segít az állampolgárságukat visszakérőknek, jól tudja, hogy egy iratcsomó összeállítása nem 150 lejbe, hanem kb. 60-70 lejbe kerül, ennyiért végzik el a fordítást a hivatalos fordítók. Minden iratcsomóhoz átlagban 4-5 iratot kell lefordítani magyar nyelvre, és minden iratcsomóhoz, statisztikai adatokat figyelembe véve, kb. 1,8 személy tartozik.
Szabó Ödön szerint 60 ezer személy kérte honosítását az RMDSZ-en keresztül, de a következő mondatban már a fordításokról beszél, és azt mondja: „60 ezer személy számára nyújtottak ilyen típusú szolgáltatást”. Vagyis 60 ezer fordítást végeztek, ami figyelembe véve a 4-5 fordítást egy iratcsomóhoz, az kb. 13-14 ezer személyt jelent. Az RMDSZ tehát kb. 13-14 ezer személynek segített a honosítási eljárásban, és nem 60 ezernek.
Szabó Ödön már 2013 őszén belefutott ebbe a honosítási hazugságba, akkor 50 ezer Bihar megyei honosítottról beszélt. Amikor egy újságíró rákérdezett, hogy is van ez az 50 ezres szám, akkor ezt válaszolta „az 50 ezres számot az alapján számolták, hogy hány személynek végeztek ingyenes fordítást az irodájukon keresztül” (Krónika, 2013. november 21.).
Ezúton is felkérjük Szabó Ödönt, hogy ne folytassa ezt a hazug számháborút, ha 60 ezer személynek segítettek a fordításokban, akkor az nem 60 ezer honosított, hanem 13-14 ezer. De ha 60 ezer lenne is, akkor a 15 lejes fordításokat figyelembe véve nem 9 millió lejt, hanem 810 ezret „takarított meg a partiumi emberek számára”. De mindezek után joggal kételkedünk abban, hogy az a 60 ezer fordítás sem igaz, hanem még ez is jóval kevesebb.
A „megtakarításokkal” pedig csak bánjon óvatosan a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke akkor, amikor a Korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Bihar megyei RMDSZ-elnök és társai „megtakarításait” vizsgálja.
Nagy József Barna.
itthon.ma/erdelyorszag2015. július 3.
Fiatalokat várnak Csángóföldre magyart tanítani!
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) versenyvizsgát hirdet a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program megüresedett pedagógusi állásaira mindazok számára, akik a 2015–2016-os iskolai évben szeretnének tanítani, oktató-nevelői képességeiket a gyakorlatban kipróbálni.
Gyere Te is a Kárpátok keleti oldalára, a moldvai csángókhoz tanítani! A Moldvai Csángómagyar Oktatási Programban mindig szükség van megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógusokra!
A jelentkezéshez szükséges iratcsomót (beiratkozási ív, Europass CV szakmai önéletrajz, végzettséget igazoló oklevélmásolatok, személyi igazolvány másolat, kézzel írott motivációs indoklás, ajánlólevél) a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székhelyén (Csíkszereda, Petőfi utca 4. szám) lehet személyesen beadni, vagy elküldeni szkennelt formában az titkarsag@rmpsz.ro e-mail címre, legkésőbb július 24-ig (péntek). Magyar nyelvvizsgára és meghallgatásra, valamint eredményhirdetésre július 29-én (szerda) kerül sor, 10 órai kezdéssel az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában (Tapolca utca 20. szám) a Concordia teremben.
Jelentkezhetnek: – Szakképzett magyartanárok, néprajzosok – Magyar tanítók (tanítóképzőt, tanítóképző főiskolát végzettek) – Más szakképesítésű pedagógusok – Olyan fiatalok, akik szeretnének gyerekeket magyar nyelvre, hagyományőrzésre tanítani. A rendszeres havi fizetés és étkezési jegyek mellett minden oktató külön juttatásban részesül, amelyből a lakhatási (helyszín) feltételeit tudja biztosítani (házbér, villany-, víz-, gáz- és telefonszámla megtérítése). A programról:
A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program keretében magyar anyanyelvet tanuló gyermekek román tannyelvű iskolákban tanulnak. Az otthonról hozott magyar szókincsük a legrégebbi magyar dialektus archaikus szókincsét őrzi. A programban dolgozó kollégák a magyar nyelv írása és olvasása mellett igyekeznek minden hiányosságot pótolni, melyet a román állami oktatási rendszer szabadon (üresen) hagy ezekben a közösségekben. Az oktatás intézményesített formában, de nem mindig az iskolában zajlik (iskolán kívüli foglalkozások). Az érdeklődők információkat kaphatnak a hagyományőrzők, tanítók, oktatók és foglalkozásvezetők eddigi munkájáról, feladatairól, eredményeikről, sikereikről a www.csango.rmpsz.ro honlapon. Ugyaninnen tölthetik le a versenyvizsgához szükséges beiratkozási/jelentkezési formanyomtatványt is.
Közlemény
Erdély.ma2015. július 3.
Magyar hadifoglyoknak és polgári áldozatoknak állítottak emlékművet Moldovában
Az 1945-48 között Moldovában meghalt magyar hadifoglyoknak és polgári áldozatoknak állítottak Chisinauban emlékművet, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter Viorel Cibotaruval, a moldovai védelmi tárca vezetőjével együtt avatott fel pénteken.
„Ha békét akarsz, emlékezz a háborúra" – mondta Hende Csaba a katonai tiszteletadással felavatott emlékmű előtt, amely a moldovai hősöknek szentelt Eternitatea (Örökkévalóság) emlékparkban kapott helyet több mint hatezer hazájától távol meghalt magyar ember jelképes síremlékeként.
A halottak sírjai a béke követeivé válnak, amikor egykori ellenfelek és utódaik együtt tisztelegnek a háború áldozatai előtt – mutatott rá a honvédelmi miniszter. A Magyarország területén elesett több ezer moldovai katonának Miskolcon állítanak emlékművet.
Hende Csaba chisinaui látogatása alkalomból a moldovai védelmi minisztériumot is felkereste, ahol a térség biztonságpolitikai helyzetéről, a ukrajnai válásággal kapcsolatos közös aggodalmakról tanácskozott moldovai kollégájával, Viorel Cibotaru védelmi miniszterrel. A találkozón áttekintették, hogyan tudná a magyar fél segíteni a moldovai hadsereg korszerűsítését, illetve képzését, és megvitatták a haditechnikai együttműködés lehetőségét, tekintettel arra, hogy Magyarországon sok olyan cég működik, amely értékes tapasztalatokat szerzett az orosz alapú fegyverek korszerűsítésében. Szilágyi Mátyás, Magyarország chisinaui nagykövete a kiváló magyar-moldovai hadisír-gondozási kapcsolatok megkoronázásának minősítette a pénteki emlékmű-avatást, amelyet – a korábbiakhoz hasonlóan – a moldovai fél finanszírozott.
Hende Csaba ennek kapcsán két moldovai hadisír-kutatót is kitüntetett: Vitalij Ciobanu ezredest, a moldovai védelmi minisztérium hadtörténeti központja vezetőjét, aki a Moldovában elhunyt magyar hadifoglyok és polgári áldozatok azonosításában, nyughelyük felkutatásában játszott jelentős szerepet, valamint Petru Costin hadi relikvia-gyűjtőt, a moldovai vámszolgálat ezredesét, aki anyagilag is támogatta a moldovai magyar műemlékek felállítását.
Ciobanu ezredes az MTI-nek elmondta: három olyan hadifogoly-tábor működött a volt szovjet tagköztársaság területén, ahol – az embertelen fogva tartási körülmények, járványok és atrocitások miatt – sok magyar hadifogoly, illetve jóvátételi munkára (malenkij robotra) elhurcolt magyar civil vesztette életét. Chisinauban, a fővárostól északra lévő Balti-ben és a Dnyeszteren túli szakadár területen lévő Benderiben működött gyűjtő és elosztó tábor: az ezekben elhunyt magyarok között több mint hatszáz nevet sikerült azonosítani miután a Moldovai Köztársaság feloldotta a szovjet levéltári anyagok titkosítását.
Petru Costin ezredes korábban a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét is megkapta a magyar hadisírok felkutatásában és gondozásában végzett kitartó munkájáért. Az MTI kérdésére, hogy mi készteti olyan katonák emlékének ápolására, akik ellenséges hadseregek kötelékében szolgáltak, magyarázatképpen azt mondta: ő maga is egyenruhát hord.
„Amikor végignéztem ezeket a névsorokat, 18-19 éves gyerekek neveit láttam, akik a hazájukért adták életüket. Úgy gondolom, megérdemlik, hogy áldozatuk előtt tisztelegjünk és örök emléket állítsunk nekik. Nem számít, melyik hadseregben voltak: a halottak mind egymás bajtársai" – mondta a moldovai ezredes.
MTI
Erdély.ma2015. július 3.
Érvénytelenítették a csíkszeredai tanács autonómiapárti határozatát
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette a csíkszeredai önkormányzat autonómiapárti határozatát – közölte csütörtökön a Mediafax hírügynökség.
A táblabíróság az ítélet kedden kikézbesített indoklásában arra hivatkozott, hogy a csíkszeredai városi tanács túllépte a hatáskörét, amikor olyan döntést hozott, amely 153 település területi közigazgatási hovatartozására vonatkozik. A bíróság arra is hivatkozott, hogy az Európai Bizottság is elutasította két olyan európai polgári kezdeményezés bejegyzését, amelyek „etnikai alapú régiók létrehozására vonatkoztak”. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére eddig 54 székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is.
Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa arra figyelmeztetett, hogy a törvényesség őreként ezentúl is meg fogja támadni a közigazgatási bíróságon az autonómiapárti határozatokat, és immár a joggyakorlat is azt igazolja, hogy „minden e tárgyban hozott határozat eleve el lesz utasítva”.
A prefektus szerint Hargita megyében 35 település önkormányzata fogadta el az SZNT által javasolt autonómiapárti határozatot. A kormány képviselője valamennyi esetben a határozat érvénytelenítését kérte a bíróságon. 30 esetben alapfokon a határozatok érvénytelenítéséről döntött a bíróság, öt per még folyamatban van. Öt önkormányzat fellebbezett a döntés ellen, ezek egyike a csíkszeredai, amelynek ügyében a jogerős táblabírósági ítélet született.
A határozatokat az önkormányzatok az SZNT javaslatára több nemzetközi szervezetnek is eljuttatták. Az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a monitoring bizottsága nem találta illetékesnek magát abban, hogy a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatairól döntsön, ezért az ügyet visszautalta a kongresszus állandó bizottságának.
MTI
Erdély.ma2015. július 3.
Megújult az Óriáspince-tető
Alig nyolc évvel az átadás után felújításra szorult az Óriáspince-tetőn található emlékmű, a fenyőfából készült oszlopok korhadni kezdtek, balesetveszélyessé váltak, ki kellett cserélni.
A megyei önkormányzat 100 ezer lejt áldozott a munkálatokra, a fenyőfa szerkezetet tölgyfára cserélték, időtállóbb szerrel kezelték, hogy néhány év múlva ne legyen szükség újabb karbantartásra. Gondoskodtak a kapuk újrakezeléséről, felfrissítették a kőtáblákon a megye településeinek nevét, ezek szinte olvashatatlanná váltak, de rendbe tették az emlékművet övező kockaköves részt is. A felújítás azért is időszerű volt, mert július közepén itt rendezik meg a Székely Vágtát, és idén is nagyszámú érdeklődőre számítanak. (-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 3.
Könyvbemutató Csiby Károly Az idegen és a csillagösvény című háromkötetes regényét Salamon Ferenc méltatja ma 18 órakor a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában (Gábor Áron tér 1. szám). A könyv a következő kérdésekre keresi a választ: Hogyan lehet valaki idegen a saját szülőföldjén? És hogyan lehet idegen a maradék hazájában? Hogyan lehet úgy élni, hogy sehol sem vagy otthon, pedig egész életedben erre vágytál?
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 3.
Parajdi só a magyarok kenyerében
Idén a Vajdaságból, Székelykevéről érkezik Baranyába a kovász a magyarok kenyeréhez, a sót pedig Parajdról küldik, a liszt pedig a határon túli rászorulókon kívül minden magyarországi megyébe eljut.
A 2011-ben indult Magyarok kenyere program szerdai pécsi sajtótájékoztatóján Korinek László jogászprofesszor, ötletgazda elmondta: ebben az évben is a Baranyába érkező lisztből sütik meg augusztus 20-ra a magyarok kenyerét és az azt jelképező több ezer cipót. A liszt jelentős részét idén is a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozzák. Újdonság, hogy a határon túli települések mellett idén minden magyarországi megyébe, karitatív szervezetek számára is juttatnak a lisztből. Böjte Csaba a sajtótájékoztatón lejátszott videoüzenetében méltatta a kezdeményezést, és beszámolt arról, hogy évről évre egyre több gyermek arcára csal mosolyt a lisztből sült kenyér, fánk, palacsinta vagy éppen pizza az alapítvány árvaházaiban. Ahogy eddig, idén is a szervezők minden magyarországi és határon túli magyar megyéből, településről búzaadományokat gyűjtenek, amit ünnepélyes összeöntésen egyesítenek, a nagy mennyiségű búzát megőrölik, majd ebből a lisztből készítik el az augusztus 20-i kenyereket az ország összes megyei jogú városa ünnepsége számára, valamint a budapesti Szent Jobb körmenetre is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 3.
Isten Önnel, Tanár Úr!
A szerkesztőség
69 éves korában, második alkotói korszakának csúcspontján döbbenetes hirtelenséggel eltávozott közülünk Józsa András tanár, helytörténész, kutató, a Népújság nagyrabecsült, fáradhatatlan külső munkatársa. Élete során mindig rendkívüli érdeklődéssel viszonyult a múlt jobbára homály fedte eseményeihez, történéseihez, hogy aztán nyugállományú fizikatanárként nagy szorgalommal induljon el a villanásnyi ismert adattól, s ha kellett, hegynyi dokumentumot áttanulmányozva, előásson számunkra egy-egy lényeges, felbecsülhetetlen értékű, korhű történetet, eseményt, írásemléket… Minden foglalkoztatta: Ady és Csinszka szovátai tartózkodása, Szováta határának kijelölése 1587-ben, Szováta heliotermikus tavai, első fürdői, a modern Szovátafürdő megalapítója, a Bernády család tagjai, Tófői Zsófia 1692-beli szakácskönyve – és még sorolhatnánk – mind-mind kíváncsi érdeklődésünkre számot tartó tudományos munka, melyekkel nemcsak az erdélyi, de az egyetemes magyarságot gazdagította. Szorgalmánál, munkabírásánál is nagyobb volt a szerénysége, bár a Sóvidék folyóirattól a magyar közmédiáig egyre többen szólaltatták meg, keresték fel a véleményéért, a mondanivalójáért. Korai halála nemcsak a családjáért rajongó és fáradozó apa és nagyapa életét, de a kutató Józsa András munkáját is derékba törte, nélküle immár sokkal szegényebbek leszünk, sokkal kevesebbet tudunk meg a még tisztázatlan múltunkból.
Isten Önnel, Tanár Úr! Mindannyiunknak hiányozni fog!
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 3.
Tényleg ideje lenne!
Egy olyan országban, ahol 4,8 millió szegény ember van, amelyből 1,4 millió gyermek, és ahol 687 ezer hátrányos helyzetű személynek nincs hozzáférése a szakszolgáltatásokhoz, eljött az ideje, hogy tegyünk is valamit – hangzott el szerdán Doru Buzducea, a Romániai Szociális Gondozók Országos Tanácsa (CNASR) elnökének szájából, a romániai szociális gondozás helyzetéről tartott közvitán.
A hátrányos helyzetű, emiatt sebezhető személyek közül 1,85 millió roma származású, 1,4 millió 0-17 év közötti gyermek, több mint 725 ezer 80 év feletti idős személy, 687 ezer otthonában élő hátrányos helyzetű gyermek és felnőtt, 16.800 intézményekben élő, több mint 62 ezer szociális központban vagy családi gondozásban nevelt gyermek , illetve közel 1.500 kórházban "felejtett" gyermek van nyilvántartásban – vonták meg a szomorú mérleget az említett tanácskozáson.
A CNASR jelentése szerint a falun élő gyermekek esetében minden második, országos szinten minden harmadik gyermek él szegénységben. De a 18 és 24 év közötti fiatalok közül is minden harmadik szegény.
Ugyanebből a jelentésből az is kiderül, hogy az unióban vizsgált országok közül Romániában a legnagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között (hasonló a helyzet a görögországihoz és a bulgáriaihoz).
Ráadásul a 0-6 éves gyerekek 33 százaléka él mélyszegénységben, ami a háromszorosa a többi 27 európai uniós tagország átlagának. Ez azt is jelenti, hogy a szülők nem tudnak lakbért, fűtést fizetni, a családnak nem jut rendszeres húsfogyasztásra, vakációra, nincs televíziójuk, mosógépük, telefonjuk stb.
Romániában még mindig vannak gyermekek, akik soha nem jártak iskolába, nagymértékű az iskolaelhagyás, a megfelelő nevelésben nem részesülő fiatalok aránya is egyre nő. Ez együtt jár azzal, hogy rendkívül sok az inaktív, munkanélküli ember, akik – éppen a képzetlenségük miatt – nem képesek elhelyezkedni. A hátrányos helyzetűek közül is a leghátrányosabb helyzetben a romák vannak. Körükben a szegénység tízszer nagyobb, mint a más etnikumúak esetében. A romák 33 százaléka, a roma gyerekek 37,7 százaléka él abszolút szegénységben.
Valóban tenni kellene végre valamit!
Ha azok, akik tényleg tehetnének valamit ezekért a kiszolgáltatott kategóriákért – politikusok, törvényhozók, kormánytagok – egyetlen pillanatig nem kizárólag a saját privilégiumaik bebetonozására, a politikai csatározásokra, hatalmi harcokra koncentrálnának, tehetnének azokért is valamit, akik valóban segítségre szorulnak, s akiknek egy része a választásokon bizalmat szavazott nekik.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 3.
Bevándorlás
Aki most a bevándorlás ellen szót emel akárhol, az az európai balliberálisok, a szocialisták, zöldek szerint gyűlölködő, embertelen, kirekesztő stb. stb. Természetesen azok szövegelnek, akik nincsenek hatalmon, nem az ő kormányuk költségvetésének egyensúlyát, nem az ő felelősségük alá tartozó közbiztonságot veszélyeztetik a kontinensre szakadt százezrek. Ezzel a mentalitással szemben minden józanul gondolkodó európai polgár értetlenül áll.
Az uniós államok külügyminiszterei nem jutottak közös nevezőre, a kormányfőkre hárult a feladat, hogy döntsenek. Döntöttek: negyvenezer menekült befogadásáról. Nem vagyok biztos abban, hogy helyesen tették!
Mert néhány közvetlenül érintett ország politikusának eszébe juthatott volna feltenni egy banális kérdést a kollégáinak: befogadjuk, de ugyan mit kezd a továbbiakban az unió egy szakképzetlen, nyelvet nem ismerő, a rendszeres munkához nem szokott tömeggel? Az, hogy más a vallásuk, az erkölcsi értékrendjük, mások a higiéniai szokásaik, már nem is kellene firtatni! Jó néhány uniós állam még a saját polgárainak sem tud munkát biztosítani!
A határozathozatal előtt egy kis helyszíni tapasztalatszerzésre elküldtem volna a miniszterelnököket, velük az unió parlamentjének néhány nagyszájú képviselőjét, a római vagy milánói pályaudvarra, osztrák városok köztereire. Avagy, a Tisza árterére Szeged alatt. Egy reggel, miután a „vendégek” ott elvégezték a tisztálkodást, valamint egyéb ügyeiket. Hogy a döntéshozók saját kezükkel teremtsenek rendet. Utána (talán) másként határozhatnának!
Nyugati Jelen (Arad)2015. július 3.
Útjára indul a Bánsági Vándorszínház
Alig egy hét múlva kezdődik a második alkalommal megszervezésre kerülő Bánsági Vándorszínház-program. Az alkotócsapat július 10-én költözik ki a próbafolyamat helyszínére, a Temes megyei Végvárra.
A Bánsági Közösségért Egyesület szervezésében útjára induló színházi program olyan kulturális kezdeményezés, mely a szórványban élő magyarság identitásának megőrzését, kulturális és színházi nevelését tűzte céljául. A két részből álló, másfél hónapos projekt első fázisában a tízfős alkotócsoport egy három hetes próbafolyamat erejéig kiköltözik a Temes megyei Végvárra, ahol augusztus 1-jéig színpadra állítják Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művét.
Az idei csapatban főiskolai hallgatók, hivatásos színészek, elismert színházi alkotók és középiskolás diákok is helyet kaptak, akik Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Szegedről vagy éppen Szlovákiából érkeztek, hogy három hét leforgása alatt létrehozzanak egy egyedülálló szabadtéri színházi produkciót. A Bánsági Vándorszínház a végvári bemutatót követően 15 Temes és Arad megyei településen mutatja be A helység kalapácsa előadását: Igazfalva – augusztus 2. vasárnap, Lugos – augusztus 3. hétfő, Újmosnica – augusztus 4. kedd, Újszentes – augusztus 5. szerda, Magyarszentmárton – augusztus 6. csütörtök, Ótelek – augusztus 7. péntek, Zsombolya – augusztus 8. szombat, Nagyszentmiklós – augusztus 9. vasárnap, Németszentpéter – augusztus 10. hétfő, Pankota – augusztus 11. kedd, Borosjenő – augusztus 12. szerda, Nagyzerind – augusztus 13. csütörtök és Ágya – augusztus 14. péntek.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2015. július 3.
Felavatták a bukaresti NATO-vezénylési központot
Elsőként Bukarestben látogatta meg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt a vezénylési központot, amely öt másikkal együtt az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának védelmét szolgálja. Ez a központ szeptemberben kezdi el működését, és várhatóan 2016 tavaszán éri el a maximális üzemmódot.
Stoltenberg először látogatott hazánkba a főtitkári tisztségbe való kinevezése óta. A norvég politikus Klaus Johannis államelnökkel, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnökkel és Mircea Duşa védelmi miniszterrel is találkozott, majd együtt látogatták meg a vezénylési központot. Stoltenberg először látogatott hazánkba a főtitkári tisztségbe való kinevezése óta. A norvég politikus Klaus Johannis államelnökkel, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnökkel és Mircea Duşa védelmi miniszterrel is találkozott, majd együtt látogatták meg a vezénylési központot.
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Írószövetségi díjat kapott Szilágyi Júlia és Jancsik Pál
Két magyar szerzőt is kitüntettek tegnap délben, a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának ünnepségén: Szilágyi Júlia Kacsó Sándor-díjat vehetett át a Korunk–Komp-Press gondozásában megjelent Álmatlan könyv című memoárkötetéért, Jancsik Pál pedig Dsida Jenő-díjban részesült a Polisnál napvilágot látott Ahol otthon vagy e tájon című, válogatott verseket és műfordításokat tartalmazó munkájáért.
A tavaly megjelent kiadványok közül szakemberekből álló zsűri választotta ki az elismerésre érdemeseket, tagja volt ennek Horea Poenar, Ştefan Borbély, Ion Cristofor, Alex Goldiş és Ştefan Melancu mellett Király László, Balázs Imre József és Karácsonyi Zsolt is. A 2014-es év verseskötetéért járó Lucian Blaga-díjat George Vulturescu érdemelte ki (Negură şi caligrafie, Eikon Kiadó, Kolozsvár), próza kategóriában pedig Radu Mareş győzedelmeskedett, Sindromul Robinson című művéért (Polirom, Iaşi) ítélték neki a Liviu Rebreanu-díjat.
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Állami kitüntetést kapott a Kriterion Könyvkiadó
Klaus Johannis a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki a 45 éve alapított Kriterion Könyvkiadót, az erről szóló rendeletet szerdán írta alá az államfő.
Johannis a kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolásában játszott meghatározó szerepéért adományozta a kitüntetést az 1970-ben kisebbségi kiadóként alapított kiadónak. Az elnöki rendeletben olvasható indoklás szerint a Kriterion a kisebbségi és a román kultúra kölcsönhatását is előmozdította, és sikerült elfogadtatnia a párbeszédet, egymás értékeinek kölcsönös elismerését a jó együttélés feltételeként.
A Kriterion Könyvkiadó alapító főszerkesztőjének emlékét ápoló Domokos Géza Egyesület elnöke, Domokos Péter arról tájékoztatta az MTI bukaresti irodáját, hogy a Kriterion az egyesület felterjesztésére kapta meg az állami kitüntetést. A 2007-ben elhunyt Domokos Géza húsz éven keresztül, 1990-ig vezette a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség egyik legfontosabb szellemi műhelyévé vált kiadót.
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Sikeres évadot zárt a színház
A 2014–2015-ös, 222. évadban tíz bemutatót tartott a Kolozsvári Állami Magyar Színház, öt produkciót a nagyteremben (Vidéki jegyesek, Az öreg hölgy látogatása, Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak, A dzsungel könyve, Az árnyék), ötöt a stúdióban (Aki elzárja az éjszakát, A vágy, #hattyúdal, Hullámtörés, Rekviem egy ügynökért). A 144 előadáson összesen 17 867 néző vett részt – tájékoztat közleményében az intézmény.
Ebben az évadban került sor az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválra: a seregszemlén 38 előadást láthatott a közönség, ami összesen 7461 nézőt jelent. Az intézményben tehát összesítve 182 előadáson 25 328 néző vett részt.
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Túl a statisztikákon
Évek óta visszatérő gond az érettségi vizsgák idején, hogy mi történik azokkal a fiatalokkal, akik elvégzik ugyan a tizenkettedik osztályt, de nem vesznek részt az érettségi vizsgákon. Sem abban az évben, amikor végeznek, és amint az a statisztikákból is kiderül, a következő években sem jön meg a bátorságuk, kedvük. Sokak számára ijesztőnek tűnhetnek a számadatok, hiszen a végzősök harminc, vagy akár negyven százaléka érintett ebben az ügyben. Hogy idei példát mondjak: a 2014/2015-ös tanévet 190 000 fiatal végezte el, ám az érettségire csak 140 000 iratkozott be.
A pedagógusoknak sajnos nem újdonság ez a jelenség. A megmérettetést nem vállaló fiatalok főleg a technológiai líceumok végzősei közül kerülnek ki. Ők azok, akiket a tanügyi rendszer és törvény kényszere alatt a tanárok átlökdöstek egyik tanévről a másikra, hiszen a tíz osztály kötelező. És ha már a nebuló elérte a tizenegyediket, hadd végezze el a líceum utolsó két osztályát is. A pedagógusok idegei úgyis kötélből vannak…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Tanácskozás a nevelésről – szeretet, következetesség és nyitottság
Demeter Kármen egyetemi oktató szerint a fentebbi három „varázsszóban” foglalható össze mindaz, amit a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt szem előtt kell tartania a mai fiatal generáció nevelése és oktatása terén. Minderről a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) által szervezett beszélgetés során tudhattunk meg érdekességeket péntek délután az Agapé szálloda Baráth Béla termében.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke az oktatás fontosságáról értekezett, majd Geréd Imre városi tanácsos kifejtette: hagyományt szeretnének teremteni fiatal pedagógusok számára, hogy szakmai előadások és megbeszélés útján mélyítsék el tudásukat, tapasztalatukat, és az ott elhangzó következtetések, megoldások a helyi döntéshozók elé is kerülhetnek.
Tanulhatunk a gyerekektől
– Három kulcsszóban tömöríteném a mai gyereknevelés lényegét: szeretet, következetesség és nyitottság – sorolta Demeter Kármen. – A gyerekhez mindig partnerként viszonyuljunk. A gyerekes nyelvezet és magatartás megtartása a gyerek kétéves korán túl megnehezíti a gyerek függetlenedését. Sérülékenyebbé válik, és versengéses helyzetben alulmarad, mivel megszokja, hogy a szülő mindent elhárít, mindentől megvédi. A második kulcsszó a következetesség. Olyan szabályokat szabjunk meg, amelyeket a felnőtt is tiszteletben tart. Ami a harmadik kulcsszót, a nyitottságot illeti, ez nem csak a szülő, hanem főleg a pedagógus nyitottságára vonatkozik. Sokkal könnyebb az oktatás, ha pedagógusként nyitott vagyok az új információkra, arra, amit a diákok mondanak. Szülőként is számtalan lehetőség adódik, hogy tanulj a gyerekedtől, menj el vele olyan eseményekre, helyekre, ahova másképp nem mennél el. Legyünk nyitottak az új élményekre, és a végén a szülő és a pedagógus is ugyanúgy tanul a gyerektől, mint a gyerek a felnőttől – közölte Demeter Kármen.
– A mai generáció számára az információszerzés olyan, mint a gyorséttermi kaja: egy csomagolásban minden megvan. A tapasztalatokat is másként szerzik, mint elődeik. Keveset járnak gyalog, a társas kapcsolataik is átalakultak. Mindez a gondolkodás átalakulásához, azaz a szintetizáló képesség csökkenéséhez vezet, továbbá nehezebben tudják összekapcsolni az információkat. Ezért nem várható el, hogy a mai fiatalok általános műveltsége ugyanaz legyen, mint a nagyszüleiké. Átalakul az érzelmek kinyilvánulása is: nehezen viselik el kudarcot, és ha valaki megsérti őket, azonnal kifejezik nemtetszésüket. A nyolcadikosok vizsgái vagy akár az érettségi után sok fiatal küzdhet depresszióval, mivel érzelmileg nem készültek fel a kudarc, a gyengébb eredmény kezelésére – magyarázta az előadó.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Apróka eszponka
– Ne, egy apróka eszponka! – kiáltottak fel a frumószai csángó lányok, amikor gyöngyfűzéskor meglátták a pici biztosítótűt. – A ziherejsztűre mondjátok? – kérdeztem csodálkozva.
– Ejszen egyszeres nem volt még ilyen szip beszéd Frumószáról, tonárnini – állít meg az útszélen egy anya. – Láttam a tegnap a televizorba, ej, be szipen beszélt, erős szip volt, erőst! Történt ugyanis, hogy ismeretlenül érkezett hozzánk Bartha Ágnes és Kacsó Sándor. Rólunk forgattak a Létkérdések című műsorukhoz, amit a 2015. június 29-i Magyaradásban sugároztak az RTV 1-en. Miért kiemelendő az ismeretlenségünk? Nagyon sok filmes ismerősünk van. Így meglepő, hogy ismeretlenek érkeznek. Több napra. Többször ,,bemikrofonoznak”. Furcsa egy érzés, ruha alatt fel a mikrofon, hátul valahova csatolni. Zavarba ejtő közelség. Közben kezdődik a szavalóverseny. Figyelmemet elvonja a sok teendő. Az idő is követeli főszerepét szigorú keretekbe zárva engem. S előttem, utánam Kacsó Sándor és a kamerája. A mikrofonról gyakran elfeledkezem, mondok, mint mindig. Tán törlik egyszer... Lejár a szavalóverseny, hátradőlök. Finom húsgombócleves, nagy tál galuska, kedvenc tészta, s már kezdek magamra ismerni, lánykámmal elvonulok, fárasztó nap volt ez számára is, belealszom az altatásba. Ébredek. A riport...
Leülünk a padra egymással szemben, ismeretlenül. Én mesélek. Az elmúlt kilenc évről. Mosolyogva, néha filozofikusan elmerengve a nagy semmibe, de a szavak, mondatok szépen, körkörösen érkeznek, fonódnak egybe oly varázslattá, ahogy a betűk, szavak szoktak kunkorodni írásaimkor. A végére megismerkedünk. Meglepő élethelyzet adta kapcsolat.
Másnap séta a piacon. Igyekszem nem zavarban lenni a kamera által követett egyén fontosságára való tekintettel. Két kis kávéspoharat vásárolok, mégiscsak megzavart a kamera, állapítom meg utólag. Barátsággal búcsúzunk egymástól. Látszik, elbűvölődtek az életünktől, munkánktól, ránk is ragad ebből az elismerésből.
A héten többször eszembe jutnak. Vajon milyen lesz a film? Átjön a varázs? Vajon mit is mondtam? Nem, nem kérek előre anyagot. Ezek vagyunk, ilyenek, ez az életünk. Vállalom.
– 45 perc – írja Ágnes.
Vadnarancsolajas kávémmal a kezemben kucorodok a tévé elé. Ma rólam, rólunk szól a műsor. És átjött a varázslat, és jönnek közben az üzenetek. Volt osztálytársaktól, ismerősöktől, volt kollégáktól... Szemembe könny szökik. Tovább nézem magunkat, az életünket. Meghallom a múlt hónapban ronggyá hallgatott vers dallamát. Meglep és megrendít ez a szokatlan figyelem. Dörgedelem van...
– Szebb, mint valójában! – nyugtázom magamban.
Visszatérünk Moldvába. Táborokat szervezünk, szülőértekezletet, sok a dolog. De ahányszor kilépek a kapun, mindig szól valaki, hogy látott, s ej, be szip es volt. Köszönöm, nagyon köszönöm.
MÁTHÉ KRISZTA
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Az európai átlagnál 50 százalékkal több tizenéves lesz öngyilkos Romániában
A 15 és 19 év közötti fiatalok öngyilkossági aránya 50 százalékkal haladja meg az európai átlagot, felnőtteknél a különbség 21 százalék, míg a súlyos depresszió a hátfájás után a fogyatékosságok második leggyakoribb oka – állítják a romániai pszichiátriai szaktestületek.
Romániában a 15 és 19 éves kor közötti fiatalok által elkövetett öngyilkosságok gyakorisága nagyjából 50 százalékkal haladja meg az európai átlagot. Az 50-54 éves korosztály Romániában 21 százalékkal gyakrabban követ el öngyilkosságot, mint Európában másutt. Az Institute for Health Metrics and Evaluation 2013-as kimutatása szerint Romániában a súlyos depresszió a hátfájás után a fogyatékosságok második leggyakoribb oka” – áll a Romániai Pszichiátriai és Pszichoterápiai Egyesület (ARPP) és a Román Szövetség az Öngyilkosság Megelőzéséért (ARPS) közleményében.
A közlemény rámutat: a depressziót gyakran nem diagnosztizálják, és csak akkor ismerik fel, amikor már öngyilkossági kísérletté fajult, néha még olyan esetekben is, amikor a beteg előre szól ezzel kapcsolatos szándékairól – írja ma a Mediafax
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 3.
Biró Zsolt: nem szövetkezhet az MPP és az EMNP
Érvénytelennek nyilvánította a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi együttműködési megállapodását a polgári alakulat országos vezetősége.
Érvénytelennek nyilvánította a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi együttműködési megállapodását a polgári alakulat országos vezetősége.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)