udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 4261-4290 | 4291-4320 | 4321-4350 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. július 27.
Nagy-Magyarország-kitűzők és székely zászlók miatt támadják Orbánt
A román külügyi tárca Facebook-bejegyzésben kifogásolta vasárnap, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaznak. A román védelmi miniszter eközben azt mondta: a miniszterelnök a korábbi évekhez képest mérsékeltebb beszédet tartott.
Orbán Viktor oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg az erdélyi szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók.
„Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román–magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország és Székelyföld jelképeit tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán” – olvasható a román külügyi tárca bejegyzésében. Ezt revizionista jelképek népszerűsítéseként értékelték, amit elfogadhatatlannak neveztek.
Orbán „idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál”
Mircea Dusa román védelmi miniszter szerint Orbán Viktor kormányfő a korábbi évekhez képest „mérsékeltebb” beszédet tartott – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség.
A bukaresti kormány tagja a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének tanácskozásán utalt a magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére. „Mindkét ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. Persze Orbán úr idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál” – idézte az Agerpres a védelmi minisztert, aki a Maroshévíz környéki Hargita megyei választókerület képviselőjeként tagja a román parlamentnek is.
A miniszter hozzátette: a román–magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket.
A román hírügynökségek részletesen idézték szombaton Orbán Viktornak a kétoldalú kapcsolatokra utaló tusványosi szavait.
MTI
Erdély.ma2015. július 27.
Megvédeni a magyarságot (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson) (Tusványos)
A már megszokott módon Orbán Viktor és Tőkés László főszereplésével zárult az idei Tusványos. Ismét több ezer ember gyűlt össze a tábor „főterén”, hogy meghallgassa az elmúlt évet értékelő, a következő időszak kihívásait elemző előadásukat. Tűző napon ülve követhették a két előadót a díszmeghívottak – köztük a székelyföldi RMDSZ-es vezetők –, az egyszerű halandók közül pedig, aki tehette, árnyékba húzódott, fehér kendőket, vizet osztogattak a szervezők, így a kánikula dacára rosszullét nélkül ért véget a huszonhatodik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záró előadása.
Orbán Viktor hozta a szokott formáját, az előrejelzéseknek megfelelően elsősorban a bevándorlásról és Európa jövőjéről beszélt, bedobott néhány meredekebb hasonlatot – pl. a Nyugat emberi jogi fundamentalizmusáról –, ám a jelek szerint idén világrengető kijelentései nem voltak, baloldalt bíráló mondatai inkább magyarországi belpolitikai vihart kavartak.
A jól ismert felállás szerint ismét Németh Zsolté volt a moderátori szerep, felidézte, hogy a tavalyi illiberális demokráciáról szóló Orbán-beszédnek hála Tusnádfürdő és a szabadegyetem „nemzetközi karriert futott be”, az egész világon megtanulták kiejteni nevét.
Saját utunkon akarunk járni
Először Tőkés László kapott szót, fájlalta a román oldal távolmaradását Tusványosról, hogy „ellenérdekeltnek mutatkoznak közös dolgaink rendezésében és a magyar ügy végleges megoldásában” , de szóvá tette a magyar hiányzókat is, akik „közvetve vagy közvetlenül kizárják magukat a magyar–magyar párbeszédből”. Tusványost a székely autonóm régió jeles központjának nevezte, majd az újkori népvándorlás veszélyeiről szólt. „Ha egyszer elhibázzuk, örökre elhibáztuk, a multikulturális Európából nincs visszaút se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák irányába” – idézte Orbán egy korábbi beszédét. Robert Schuman szavait is parafrazálta: „Magyarország vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” A XX. századot mi, magyarok elveszítettük, a kérdés, hogy a XXI. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk, vagy ismét veszteseknek bizonyulunk – mondotta, majd hozzátette, megítélése szerint jelen pillanatban vesztésre állunk, a magyar kormány pedig rendkívüli ellenszélben tesz emberpróbáló erőfeszítéseket, hogy sorsunkon fordítani tudjon. Kitért Markó Béla Népszabadságban megjelent „ominózus írására”, amelyben Orbán Viktort támadja, mert nemzetállamról, homogén társadalomról beszél. Véleménye szerint helytelenül szól Markó az erdélyiek nevében, hisz a többség jól látja, Orbán azért küzd, hogy „gátat vessen a keresztény kultúrával szemben ellenséges tömegek beözönlésének”. Tőkés szerint az erdélyi magyarok kétharmada sem a megélhetési bevándorlókból, sem az EU által kikövezett „görög útból” nem kér, „jobb szeretnénk a magunk útján, a magyar úton járni”. „Mi, erdélyiek a rossz értelemben vett román útból sem kérünk, lehetőleg erdélyi testvéreinkkel saját utunkon, az erdélyiek útján kívánunk járni, a székelység pedig a saját székely útját kívánja követni” – mondotta. Elítélte, hogy az RMDSZ egyes vezető képviselői bármilyen felhatalmazás nélkül tavaly „önhatalmúlag újabb neptuni tárgyalásokba bocsátkoztak Brassó-Pojánán”, majd szolidaritását fejezte ki az ütközőzónába került Ukrajnával és Moldovával. Mint fogalmazott: nem lát kivetnivalót a moldovaiak egyesülési törekvéseiben. Magyarország támogatja a Transznisztriai helyzet rendezését, Románia schengeni övezetbe való felvételét, de mindezek fejében „hasonló viszonyulást és bánásmódot vár el” a területeiken élő, nemzeti önrendelkezésre igényt tartó magyar közösségekkel szemben. Megköszönte a magyar kormány támogatását, és elmondta, az EMNT is, a Kárpát-medencei Autonómiatanács is azon fáradozik, hogy „áttörést jelentő, gyökeres változás következzen be a magyar kisebbségi önrendelkezés viszonylatában”.
Veszélyben Európa
Nincs könnyű helyzetben tavalyi, vihart kiváltó beszéde után, túl magas a mérce – kezdte előadását Orbán Viktor. Idén óvatosabb lesz, „nem szabad túlzásba vinni a mégoly brazilos cseleket sem, mert a végén az ember elbotlik a saját lábában” — mondotta.
Rámutatott: a politikai jövőt nem lehet éleslátással, jó távcsővel kifürkészni, hiszen a jövő „nincsen kész”, a múltból kell megfejteni, abból, amit már ismerünk. Ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni – mondta, hozzátéve, hogy ez politikai döntések következménye, az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket, és arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi népvándorlási hullám csak a kezdet. Orbán Viktor szerint ma a tét Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása. Kiemelte, most már nem csupán az a kérdés, mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna – jelentette ki. „De van valami, amit nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot” – hangsúlyozta.
Baloldali ténykedések
Orbán Viktor szerint ezt azért kell ismételten leszögezni, mert vannak, akik erről másként gondolkodnak. Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát, úgy tekintik, hogy a migráció eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt, felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig történelmi távú céljuk is teljesül – vélte a miniszterelnök. Szerinte jó néhány brüsszeli pénzügyi és politikai erőközpont is abban érdekelt, hogy eltöröljék a nemzeti kereteket, felszámolják a nemzeti identitást. Orbán véleménye szerint a felerősödő migráció azzal is összefüggésben áll, hogy a Nyugat emberi jogi fundamentalizmusa morális bátorítást nyújt nemcsak a valódi menekülteknek, de a megélhetési bevándorlóknak is. Mivel az EU-nak csak elvei vannak, valódi szuverenitás – pl. határőrsége – nincsen, nem tudja megvédeni az európai embereket az illegális bevándorlók tömegeitől, majd a volt német külügyminisztert idézte: „Európával az a baj, hogy egy hegynek fölfelé rugdos egy konzervdobozt, és csodálkozik, hogy visszagurul.”
Valami elromlott
Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami „elromlott”, a valamikor pragmatikus Európa mára ideológiai rögeszmévé vált. „Amit mi, magyarok csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, vagyis nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást, onnan nézve mégis kárhoztatandó” – fogalmazott Orbán Viktor. Meglátása szerint ezért nem boldogul az EU a görög válsággal sem. Európát a sikeres megoldások tehetnék erőssé, de Brüsszelben úgy gondolják, hogy ehhez valahogy „össze kellene kalapálni” az Európai Egyesült Államokat, pedig nem szabadna Amerikát utánozni, amelyet nem az tesz naggyá, hogy nincsenek benne nemzetek, hanem az, hogy képes sikeres megoldásokkal előrukkolni. Európa 2008 óta, a gazdasági válság kezdete óta adós maradt mindezzel. Orbán Viktor úgy vélte: az illegális bevándorlás jelenségéből ma kiolvashatók a legfontosabb teendők. Szerinte a magyarok nem hagyhatják, hogy rajtuk is megismételjék a multikulturális modell kísérletét. Másfelől látniuk kell az összefüggést az EU-ba bevándorló tömegek és a terrorizmus térnyerése között, és azt is, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez, csökken a polgárok biztonsága, növekszik a bűnözés. Orbán Viktor ismertette a nemzeti konzultáció eredményeit: a nyolcmillió kérdőív közül több mint egymilliót küldtek vissza kitöltve, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség. Véleménye szerint az eredmények azt jelentik, hogy Magyarország biztos és stabil ország, a magyarok pedig egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni az őket körülvevő bizonytalan világban.
Sportközvetítéstől a jelképhasználatig
Az előadások után a közönség kérdésein volt a sor, amelyek ezúttal is szerteágazóak voltak, erdélyi magyarságot, Magyarországot és világpolitikát egyaránt érintettek. Többen is érdeklődtek a marosvásárhelyi magyar orvosi egyetem visszaállításának esélyeiről, a magyarság szempontjából elveszettnek vélt Marosvásárhely visszaszerzéséről, de felmerült az az igény is, hogy Erdélyben is nézhető legyen az M4 sportcsatorna, kérdés hangzott el a magyar–román viszony alakulásáról, volt hozzászólás jelképeink üldözéséről, jogaink korlátozásáról, és számtalan felvetés foglalkozott az előadások alaptémájával, a bevándorlással.
Ha keveset kérünk, még kevesebbet kapunk
Tőkés László a jelképek tilalma kapcsán mondta el, hogy rendkívül szerencsétlennek tartja azt a zászlótörvényt, amely megkerüli a saját jelképek használatát, és „önkormányzati, partikuláris joggá degradálja”, hogy milyen zászló tűzhető ki. Véleménye szerint ez még az apró lépések politikájába sem illik bele, „olyan, mint a béklyó a jószág lábán”. A sportcsatorna kapcsán elszomorítónak nevezte, hogy a kisebbségi és nyelvi jogoknál előbbre való a kommunikációs cégek nyeresége, az EU-ban hirdetik a nyelvi sokszínűséget, EP-képviselőként ő is megpróbál mindent megtenni ennek érdekében. A magyar orvosi kapcsán kifejtette, hogy huszonöt év alatt szinte elfelejtettük eredeti célkitűzéseinket a tanügyi autonómiával, az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan, ma már a nyelvi könnyítésekkel is megelégednénk. A kis lépések opportunista politikája azért is rossz, mert leszállította az igényszintünket. Ha az RMDSZ olcsón adja a libát, nyilvánvaló, hogy tőle fogják megvásárolni – mondotta. Ugyanez a helyzet az autonómiával, ha keveset kérünk, annál is kevesebbet fogunk kapni. A jelenlegi geopolitikai helyzetben egy új kezdet lehetősége is felfedezhető, azon kell lennünk, hogy ebből a rosszból kihozzuk a maximális jót az autonómia ügyében. Az SZÉKELY NEMZETI TANÁCS állhatatos kiállásának köszönhetően az európai témák toplistáján nagyon előkelő helyre került a székely autonómia ügye, ezt igyekeznek kihasználni, továbbfejleszteni, egy integrált, konvergens autonómia-képviseletben gondolkodnak.
A kitartás a kulcs
Orbán Viktor válaszait azzal kezdte, hogy kormánya mostani ciklusának négy évét a nemzetpolitikai építkezésre szánja. A magyarországi ágazati politikákat meg akarják valósítani Kárpát-medencei méretekben is, ezt az EU szabályai is segítik, és ez vonatkozik az orvosképzésre is. A sporttelevízió kérdését fontosnak nevezte, és rendezését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesre bízta. A jelképhasználattal kapcsolatban a kitartást nevezte a kulcsnak, az segíthet, ha minden tiltás, ellenállás dacára minél többen és minél többet használják a magyar szimbólumokat. Mint fogalmazott, a román–magyar viszonyról „sok boldogító dolgot” nem tud mondani, 2012-ig egy kiegyensúlyozott, bizalmi alapon álló, eredményes együttműködésük volt az akkori román kormánnyal, az azóta regnáló baloldali kormány példátlanul sokszor rúgott bele Magyarországba. „Most senki sem tudja, mi történik, illetve miért nem történik semmi” – fogalmazott, egy átmeneti időszak van Romániában, reményei szerint a jövőben kevésbé terhelik majd a román–magyar viszonyt az eddig jellemző személyeskedő megnyilvánulások. „Megpróbáljuk ott folytatni, ahol 2012-ben a románok döntése eredményeképpen abbahagytuk.” Lát lehetőséget az új kezdetre, de ez a román félen áll vagy bukik.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 27.
Dalostalálkozó Zágonban
Szombaton zajlott a 42. Zágoni Dalostalálkozó. A háromszéki vendégek mellett jelen volt a magyarországi Bodajkról érkezett vegyes kar. A meghívott kórusok a zágoni ifjúsági fúvószenekar vezetésével, harangzúgásban az iskola udvarából indultak a református templomba, ahol a hangverseny zajlott.
A mindenkori zágoni dalárdisták kopjafájánál koszorúkkal emlékeztek elhunyt dalos testvéreikre. A templom előtti téren a hat kórus tagjai Bokorné Temessy Emma vezényletével közösen énekelték el Gárdonyi Zoltán Tartsd meg nemzetünket, Isten című művét. Kis József polgármester, a kórus tiszteletbeli elnöke nem lehetett jelen az eseményen, üdvözlőbeszédét Barabás Tünde kultúrigazgató tolmácsolta. A templomban Hölgyes Pál Zsolt plébános John Lennon szavaira építette mondanivalóját: „Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” Dezső Attila református lelkipásztor megáldotta a templomot megtöltő kóristákat, majd a Mikes Kelemen Vegyes Kar elnöke, Bokor Gábor köszöntötte a találkozó résztvevőit. A zágoni dalostalálkozó olyan kapocs, mely nemzetet tart össze, segíti megőrizni magyarságunkat, kultúránkat, identitásunkat – hangoztatta. Az elnök olvasta fel Balázs Imre nyugalmazott zágoni plébános üdvözletét. A kórus régi barátja írásában kiemelte: a zenét szerető ember élete a harmóniának köszönhetően kiegyensúlyozott. Elsőként a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar lépett pódiumra Bokorné Temessy Emma vezetésével, előadásukat vastapssal jutalmazták a vendégkóristák és a helyi hallgatóság. Ugyanilyen sikerrel énekelt az uzoni Szivárvány Női Kar (karnagy: Demeter Melinda), a baróti Zathureczky Vegyes Kar (Aczél Zsuzsanna), a Papolci Református Vegyes Kar (Márton János), a baróti Rozmaring Női Kar (Aczél Zsuzsanna), majd a bodajki Szívhang Vegyes Kar (Kovácsné Nagy Márta). Vegyes repertoárt hoztak a kórusok, népdalfeldolgozások, egyházi művek, de hangszálat és zenei tudást egyaránt próbára tevő világi darabok is felcsendültek. Több kórus szakított a hagyományos énekléssel, a dalostalálkozó történetében talán először gitár, zongora, trombita kíséretével is énekeltek. Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Zathureczky Vegyes Kar részéről Krizbai Imre tiszteletes lelkesen biztatta a jelenlévőket: soha ne hagyjanak fel az énekléssel. Külön köszöntötte a zágoni kórus vezetőjét, akit az elmúlt huszonöt évnyi erdélyi kóruséneklés nagy apostolnőjének nevezett. Márton János, a papolci kórus vezetője az egyik darabbal Isten áldását kérte minden kórusra és kóristára. A bodajkiak közös éneklésre biztatták a templomban levőket. Minden kórust emléklappal tüntettek ki, ajándékként a zágoni kórus első CD-hangfelvételét kapták meg, majd a 150 kórustagot violinkulcsos mézeskaláccsal lepték meg a helyiek. A bodajki kórus a zágoniakkal való találkozásaikat megörökítő fényképalbummal kedveskedett a vendégfogadóknak, majd megajándékozták a két énekkar ismerkedésénél bábáskodó Zagyváné Rencz Katalint, Bodajk volt polgármesterét.
A templomban Nicolae Cosneanu alpolgármester mondott záróbeszédet. Magyarul köszöntötte a községháza nevében a kórusokat, és reményét fejezte ki, hogy jövőben is sor kerül a dalostalálkozóra. A székely és a magyar himnusz eléneklése után vonultak ki a templomból. Megtekintették a kórusteremben berendezett emlékkiállítást, majd a napot a polgármesteri hivatal által felajánlott közös ebéd zárta.
Szekulits Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 27.
Hét vezér – hány irány? (Tusványos – magyar nemzetpolitika)
A kérdőjelekkel megtűzdelt című nemzetpolitikai kerekasztal – Hét vezér, egy irány? Merre visszük végzetünk? – résztvevői, bár a kérdésekre egyértelmű választ nem adtak, abban átfogó helyzetértékeléseikből leszűrhető volt, hogy a magyar nemzetpolitikában van egy fősodor, amelynek egyik fő rendezői elvét Budapesten határozzák meg. Mindazonáltal nemhogy megoldódna vagy javulna helyzetük, hanem – a geopolitikai helyzet alakulása miatt is – egyre nehezebb sorba kerülnek az elszakított területek magyar közösségei.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő moderálása mellett Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt esztendő törekvéseit, fő irányvonalait, illetve megvalósításait vázolta. „Árpád vezér”, ahogy a résztvevők némelyike utalt a kerekasztal címére, az egyszerűsített honosítást nevezte a nemzetpolitika alapjának – friss hír, hogy 750 ezren kérték, 700 ezren már meg is kapták a magyar állampolgárságot –, de a történelmünk nagyjairól elnevezett programok is – mint a Kőrösi Csoma Sándor-, a Mikes Kelemen- vagy a most induló Petőfi-program – az identitás erősítését, a Kárpát-medencei magyar–magyar kapcsolatok létrejöttét célozzák. Hogy ne végezzen senki középiskolát Magyarországon úgy, hogy nem volt legalább egyszer egy külhoni magyar közösségben – emelt ki egy példát az államtitkár. De fontosak a meghirdetett tematikus évek – a napokban épp a külhoni szakképzés évének előkészületei zárultak, hamarosan elindul a tényleges megvalósítása, s ez jelzi is a gazdasági megerősödés felé irányuló szemléletváltást –, és a politikai párbeszéd intézményeinek hatékony működtetése – Magyar Állandó Értekezlet, Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, Magyar Diaszpóra Tanács –, illetve a társadalmi szervezetek megerősítése is fontos törekvés. Potápi Árpád a legnagyobb problémának a magyarság számbeli fogyását nevezte, így a nemzetpolitika célja röviden úgy fogalmazható meg: minél több magyar gyermek szülessen és járjon magyar iskolába. Háború és megbékélés
Brenzovics László (elnök, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), mintha ezt kívánta volna illusztrálni, az ukrajnai „furcsa háború”, illetve „befagyott konfliktus” egyenes következményeként szögezte le, hogy a kárpátaljai magyarság 15–20 százaléka hagyta el otthonát. A politikus röviden vázolta a magánhadseregeket még mindig toleráló ukrajnai helyzetet, majd szólt azokról a politikai törekvésekről (alkotmányos reform, októberi helyhatósági választások), amelyek során, bár nem sok eséllyel, de érvényt kívánnak szerezni a magyar közösség érdekeinek.
Megvalósításokban kissé gazdagabb helyzetképet vázolt fel Pásztor István (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség), aki a korábban elképzelhetetlennek tűnő szerb–magyar megbékélést emelte ki, amely eltörölte a három vajdasági falu kollektív bűnösségét, olyan civilizációs lépés történt meg, amelyre más elszakított területeken is elengedhetetlenül szükség volna. Ez nem csupán a második világháború végén történt események általános feltárását tette lehetővé (ami befejezéséhez közeledik), hanem közös kormányülésekben és a két ország általános közeledésében is megnyilvánult. Sőt, a magyar határzár felállítása sem okozott különösebb politikai feszültséget a két ország között. Ami a bevándorlási hullám fizikai megfékezését szolgáló kerítést illeti, a politikus szerint a vajdasági magyar közösség érdeke, hogy megépüljön.
Végvári harcosok
Végvári harcosok vagyunk a nyelvi határ megőrzéséért – fogalmazott Horváth Ferenc (elnök, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), aki a szlovéniai magyar közösség legnagyobb gondjának a húsz százalék fölötti munkanélküliséget (elvándorlás), a magyar iskolák hiányát nevezte (a kétnyelvű iskolai modell az asszimiláció melegágya lett, önálló magyar iskolák működtetésére pedig már nincs elegendő erő). Legnagyobb tervük ezért egy tan- és mintagazdaság megteremtése, amelyre, úgy néz ki, először a közösség történetében a szlovén regionális fejlesztési program is juttat forrást, de a magyarországi támogatásra is nagy szükség van. A megbékélés tekintetében itt is történt előrelépés, az 1945-ben elhurcolt magyarok emlékére állított kopjafát a két ország magas állami vezetői közösen leplezték le.
Hasonló gondokkal küzdenek a horvátországi magyarok is – derült ki Hordósi Dániel (alelnök, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) beszámolójából. A 14 ezer főre tehető közösség (a szabadegyetemen két nap alatt fordult meg ennyi résztvevő) a Gyurcsány-érához hasonló politikai közegben (ott is „elkurták”) vesztésre áll. Az oktatás támogatása mellett magyar befektetőket várnak a horvátországi magyarok. Legalább egy kerítésgyárat építsenek, hogy ötven család megélhetéshez jusson a magyarok lakta térség magas munkanélkülisége közepette – mondta az előadó, utalva arra is, hogy a magyar–szerb határzár várhatóan arra irányítja majd a menekültáradatot.
Önkormányzatiság és/vagy autonómia
Berényi József (elnök, Magyar Közösség Pártja) a Felvidéket is érintő bevándorlási hullám következményeit taglalta. Ott nem az átvonuló, hanem a bővülő menekülttáborok keltik a feszültséget, hiszen a hat szlovákiai intézményből négy a magyarok lakta területen fekszik. Most éppen Bősön akarnak egyet nyitni, ott, ahol a nagy dunai vízi erőmű bármikor terroristafenyegetés áldozata lehet. De Szlovákiát sújtotta a görög válság is, ugyanis az állam mintegy hárommilliárd euróért vállalt kezességet. A magyarságot közvetlenül érintő kérdések közül Berényi a magyar iskolák megmentését emelte ki elsőként, hiszen a 260 intézményből már tavaly 110-et fenntarthatósági okok miatt be kellett volna zárni, de sikerült egy év haladékot nyerni. A helyhatósági választásokat sikerként könyvelte el az MKP elnöke, a jövő évi parlamenti választásokra pedig nyitott listával, de önállóan készülnek, a cél a bejutás a szlovák parlamentbe, de fontos a jelenlegi kormány leváltása is. Végre elkészült a felvidéki autonómiát – azaz a helyi önkormányzatok nagyobb önállóságát biztosító koncepció, illetve törvénytervezet, hiszen Szlovákiában az autonómiával kezdődő tervezeteknek nincs esélyük. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke aktuális bejelentést tett a fórum sorrendben utolsó felszólalójaként. Szilágyi Zsolt kijelentette, hogy pártja az Országos Választmány döntése nyomán önállóan indul a jövő évi helyhatósági választásokon. A szervezet törekvéseit három pontba sűrítette: első az autonómia, illetve az új, az államfőválasztáson bemutatott, Románia föderatív állammá való átalakítását célzó program (stratégiai partnerség több szervezettel), a második az állami közigazgatás részévé vált korrupció elleni küzdelem, hiszen a jelenség biztonságpolitikai kockázatot is jelent (amelyben egyes magyar politikusok is benne vannak), a harmadik az erősebb magyar képviselet megteremtése (összefogás, párbeszéd, egymás elfogadása).
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 27.
Kinyilatkoztatások helyett
Hiába várta ugrásra készen az európai és a magyar baloldal Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét, hogy a tavalyi esethez hasonlóan kiragadják a kontextusból valamely meredekebb állítását, és aztán hónapokig diktátorozhassák, gerjesszék a kormány- és magyarellenes hangulatot Nyugaton – Magyarország miniszterelnökének a menekültügyi helyzetre és Európa jövőjére fókuszáló előadása ezúttal visszafogottabb, elemző beszéd volt.
Amit pedig a magyar baloldalról mondott, azt aligha teszik ki az ablakba vagy ragozzák hetekig: azt ugyanis igencsak nehéz lesz megmagyarázniuk, hogy tíz évvel korábban miért riogatták a magyarországiakat a külhoni magyarokkal, most meg tárt karokkal várnák az embercsempész-hálózatok segítségével Európát elözönlő migránsokat. Persze, mindez nem akadályozta meg a magyar baloldalt, hogy már szombaton válogatott jelzőkkel – hajmeresztő, uszító, gyűlöletkeltő, megalkuvó – illesse Orbán szavait, csak éppen érveik fogyatkoznak egyre látványosabban.
De csalódniuk kellett a gyűlöletkeltésből hasznot húzni akaró román szélsőséges nacionalistáknak is, a magyar miniszterelnök igen higgadtan nyilatkozott a magyar-román viszonyról, megismételve Budapest eltökéltségét, hogy újra kimozdítsák a holtpontról a 2012-es kormányváltás után befagyott kapcsolatot. A román külügy erre nem reagált, azon viszont érdemesnek tartotta felháborodni, hogy a magyar miniszterelnök közösségi oldalán megosztott 26 tusványosi hangulatkép közül az egyik a jelvényeket, kitűzőket árusító standot ábrázolja, a kínálatban pedig székely zászló és Nagy-Magyarország térképe is szerepelt.
A kinyilatkoztatások hiánya jellemezte egyébként Orbán Viktornak a külhoni magyarság gondjairól, törekvéseiről szóló mondatait is: a harcias szavak, érzelmi töltetű kijelentések, szimbolikus gesztusok helyett a nemzetpolitikában egyre inkább a pragmatikus megközelítés érvényesül. A rajt után, a hajrá előtt az építkezés ideje jött el a nemzetpolitikában – mondta Orbán Viktor –, és akarva-akaratlanul kicsit ehhez igazodott Tusványos is.
Az erdélyi magyar kórház, a magyar nyelvű orvosi képzés kérdése, a szakoktatás támogatása, a magyar Erasmus-program beindítása, a magyar sportcsatorna ügye – megannyi olyan konkrét feladat, amelyre megoldást kerestek, amelyet megvitattak, vagy amelyről éppen megállapodást írtak alá az elmúlt héten Tusnádfürdőn. És ezek bizony – a baloldal válogatott jelzőivel ellentétben – maradandó eredményt hozhatnak, gyakorlati haszonnal járnak, mindennapjainkat befolyásolják.
Úgy tűnik tehát, a kinyilatkoztatások után a tettek ideje érkezett el a magyar nemzetpolitikában. Csak legyen elég időnk az építkezésre ama hajrá előtt.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 27.
Véget ért a 26. Tusványos
Orbán Viktor a migrációról, a román–magyar kapcsolatról
A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában – mondta szombaton a magyar miniszterelnök, aki a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján ismertette a témában rendezett nemzeti konzultáció eredményeit.
Az erdélyi szabadegyetem sportpályáján összegyűlt többezres hallgatóság előtt Orbán Viktor arról beszélt: ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni. Rámutatott: az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket.
Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami "elromlott", a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált.
Megállapította: a törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti, veszélyt jelent közös értékeire, kultúrájára és sokszínűségére is. Az ország "harapófogóba" került: délről érkeznek az újabb bevándorlók, és fennáll a veszélye, hogy nyugatról is visszaküldik az innen távozott bevándorlókat Magyarországra. Ezt a kettős nyomást az ország nem bírja ki – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ezért volt szükség megkeresni a közösségi egyetértés pontjait a nemzeti konzultáció által.
A román–magyar kapcsolatokat firtató kérdésre azt mondta: nem sok boldogítót tud mondani. Hozzátette: ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Megjegyezte: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. A kormányfő ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre, a magyarok készek felvenni a fonalat.
Dusa szerint
Orbán most "mérsékeltebb" volt
Mircea Dusa védelmi miniszter szerint Orbán Viktor kormányfő a korábbi évekhez képest "mérsékeltebb" beszédet tartott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.
Dusa a PSD Maros megyei szervezetének tanácskozásán utalt a magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére.
"Mindkét ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. A román–magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket."
A külügy kifogást emelt
A külügyminisztérium Facebook-bejegyzésben kifogásolta vasárnap, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaznak.
Orbán Viktor oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg a szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók.
"Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román–magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország- és Székelyföld-jelképeket tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán" – olvasható a külügyi tárca bejegyzésében.
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 27.
Hogyan tovább, erdélyi magyarság?
Platformfórum Sepsiszentgyörgyön
Július 22-én Sepsiszentgyörgyön tartott fórumot az RMDSZ kereszténydemokrata, illetve kisgazda és vállalkozói platformja. – Az az elképzelésünk, hogy a szövetség öt elismert platformja közös erővel indítson el egy olyan kampányt, amely megpróbálja leépíteni az ellenszenvet, ami még mindig létezik egyes helyi RMDSZ- vezetők részéről a platformokkal szemben – nyilatkozta a Népújságnak Kelemen Kálmán, a kereszténydemokrata platform elnöke.
Az elnök szerint azt szeretnék bebizonyítani, hogy a jól működő platformok szerepe az RMDSZ keretében nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egész szervezet jól működjék. A fórumon a részt vevő platformok vezetői mellett jelen voltak parlamenti képviselők is, a sepsiszentgyörgyi kereszténydemokrata ifjúsági szervezet képviselői, a kovásznai polgármester és alpolgármester.
Ülésnyitó beszédében Kelemen Kálmán az RMDSZ szerkezetét egy helikopter szerkezetéhez hasonlította, ahol létezik a felső vezetőség, és ennek a két felső szárny mozgatása felel meg. Alatta van a két alsó szárny, ezek a választók és az RMDSZ "közlegényei". Kelemen Kálmán szerint ha a csúcsvezetés nincs összekötve ezzel a jelentéktelennek látszó alkatrésszel, akkor az egész irányítás megbukik, a gép, ahelyett, hogy felszállna, bukdácsolni kezd. Tehát azok az RMDSZ- vezetők, akik meg akarják szüntetni a platformokat, gyakorlatilag az RMDSZ-t tennék működésképtelenné – jelentette ki.
Darvas Kozma József alelnök Hogyan tovább, erdélyi magyarság? címmel tartott előadást, amelyben arról beszélt, milyen fontos dolgokat nem sikerült megvalósítani, és mire kell összpontosítani a jövőben, hogy a következő év sikeres legyen. Rámutatott, hogy most, amikor sorra "buktatják" el a magyar képviselőket, polgármestereket, nagyon fontos, hogy az ártatlanság vélelme szellemében, a végleges bírósági ítéletig kitartsanak mellettük, és bátorítsák őket.
Tiesz János, Kovászna polgármestere arra mutatott rá, hogy bár városukban kétharmad-egyharmad a magyarság és a románság aránya, mégis megfeszített harcot kell vívniuk, hogy ezen a magyar határvidéken megtarthassák az értékeiket, és ne engedjék letarolni, elfelejtetni a magyarság hozzájárulását az évezredes civilizációhoz. Példának a szívkórház átnevezésének kísérletét, illetve az ortodox egyháznak ajándékozott szálloda példáját hozta fel.
A parlamenti képviselők arra kaptak "feladatot", hogy vázolják, a jelenlegi körülmények között érdemes-e folytatni a parlamenti munkát.
Vass Levente, a kisgazda és vállalkozói platform elnöke elmondta, hogy platformja erősíteni szeretné az RMDSZ belső működését; ecsetelte a Maros megyei és marosvásárhelyi állapotokat, ahol véleménye szerint a választók annyira el vannak bizonytalanodva, hogy ha nem történik jó irányú változás, borítékolni lehet a sikertelenséget a jövő évi választásokon. Javasolta ugyanakkor, hogy az őszi SZKT előtt a platformok tartsanak közös fórumot, a közös cselekvés felvázolása érdekében. Az ifjúsági szervezet munkájárólKiss Róbert alelnök számolt be.
Meghívottként jelen volt Pakó Benedek egykori szászrégeni címzetes kanonok, akinek Willfried Martens- plakettet adtak át (fotó) azért a következetes munkáért, amivel segítette a szászrégeni magyar közösséget, felépítette a Noé Bárkája közösségi házat, lelkes munkát végzett a szoborparkkal, a rendszeres magyar találkozókkal. Pakó Benedek szerint jobban fel kellene mutatni a magyarság értékeit, főleg ott, ahol megpróbálják azt tagadni vagy meg akarják semmisíteni.
Mózes Edith2015. július 27.
Az ünnep a lélek öröme"
XI. Sóváradi Napok
– Az ünnep a lélek öröme. Az ünnepben az ember a szabadságát élheti meg, hiszen az ember szabadságra született. Aztgondolom, hogy egy ilyen rendezvény nélkül nem teljes a falu élete. A falunapra sok család eljön, az elszármazottak hazatérnek, rokonok, ismerősök találkoznak, elbeszélgetnek, felidézik közös emlékeiket – mondta megnyitóbeszédében Madaras Árpád, Sóvárad polgármestere.
A XI. alkalommal került sor a falunapokra a hét végén Sóvárad Község Önkormányzata és a Sóvárad Közművelődési Egyesület szervezésében.
Szombaton a Diósi zenekar és a sátoraljaújhelyi Holdfény mazsorett-csoport ébresztette a falut. Az ünnepi megnyitóra az önkormányzat székhelyén került sor, amelyen Madaras Árpád polgármester, a Sóvárad Közművelődési Egyesület részéről Tolokán Király Katalin tartott beszédet, szót kaptak Köröshegy és Sátoraljaújhely testvértelepülések képviselői, Nagy Zsigmond alprefektus, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke. A rendezvényre Tatár Tibor református lelkész kérte Isten áldását.
Az ünnepi beszédek után leleplezték a Sóvárad Közművelődési Egyesület egykori alapító tagja, volt helyi tanácsos, a faluközösség kiemelkedő személyisége, néhai Józsa András emlékére a helyi tanács által készíttetett emlékplakettet. Sinka Szilárd szavalatával ért véget a reggeli eseménysorozat.
A továbbiakban a sportpályán folytatódtak a falunapok kulturális rendezvényekkel: fellépett a Széphalmi Baráti Kör és a Szeptember Társulat, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola társastánccsoportja, a sóváradi gyerekek furulyacsoportja, a sóváradi ifjúsági hegedűcsoport.
Délután az érdeklődők Borbély Emma, a Kis-Küküllő Térségi Társulás ügyvezető elnökének, illetve Varga Csaba, a magyarországi Stratégiakutató Intézet ügyvezető elnökének előadását hallgatták meg, megismerhették a Natura 2000 természetvédelmi területet, megtekinthették Az esztenától az osztovátáig című népművészeti tárlatot, Biró Éva festészeti kiállítását, részt vehettek a Szülőföldem című gyermekrajzpályázat bemutatóján és az alkotások kiértékelésén, találkozhattak Király László sóváradi származású író-költővel.
A délutáni programot társastáncok, sakkverseny, gyermekprogramok, kézműves-foglalkozások, sportvetélkedők tették színessé. Este fellépett a Bojtorján együttes és László Attila, a Megasztár nyertese.
Vasárnap az ünnepi istentiszteletet követően Bíró Béla kántortanító tartott rendhagyó történelemórát, Varga Csaba Merre tartunk?címmel pedig előadást a kivándorlásról, megkoszorúzták az I. és II. világháborús emlékműveket.
Délután a sportpályán sport- és szórakoztató előadásokra, a kultúrotthonban Vándorcsizma néptánctalálkozóra került sor, fellépett a gyergyóalfalui Nagy Imre népi zenekar. A XI. Sóváradi Napok táncházzal és zenés báli mulatsággal ért véget.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 27.
Tusványos
Magyarország nemzetközi megítéléséért a baloldal a felelős
Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős Fideszes alelnöke szerint Magyarország jelenlegi nemzetközi megítéléséért a baloldal a felelős. Erről Gulyás Gergely a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor pénteki fórumán beszélt. Schiffer András, az LMP társelnöke szerint viszont nem lehet teljesen az ellenzékre hárítani a felelősséget.
Gulyás Gergely - mint mondta - egyetért azzal, hogy Magyarország nemzetközi megítélése nem megfelelő, ezért az elsődleges felelősség a magyar baloldalé. Az ország alkupozícióit az rontja, hogy egészen alapvető nemzeti kérdésekben sem lehet közösen fellépni - tette hozzá. Szavai szerint iszonyatos energiát vont el, hogy "a saját országunk baloldala által ránk szórt mocskokból valamit külföldön le lehessen mosni". Ezt be kellene fejezni, rögzíteni kell, hogy vannak alapvető nemzeti érdekek, és attól, hogy Magyarországon vannak viták a magyar jogállam minőségével összefüggésben, még nem kell külföldre futni és a demokrácia hiányáról beszélni. Ha egyszer Magyarországon lesz nemzeti baloldal, ezt biztosan nem fogja majd eltűrni, s e téren akár a kormány szövetségese is lesz - jegyezte meg. Schiffer András szerint fontos lenne alapvető sorskérdésekben megegyezni, de a Fidesz a parlamenti kétharmad birtokában egyetlen ötpárti egyeztetést nem tartott fontosnak, s ez nem segíti a nemzeti minimum létrejöttét. A konszenzusos álláspontok kialakulásában a mindenkori hatalomé az elsődleges felelősség – közölte. A bevándorlás kérdéséről a fideszes politikus azt mondta: ez Európa egésze, így Magyarország számára a 21. század egyik fontos és nagy kérdése lesz. A politikai menedékjog biztosítása nemzetközi kötelezettség, de semmilyen gazdasági bevándorlása nincs szükség – rögzítette. Schiffer András szerint viszont a bevándorlási krízis globális problémákból fakad. Hozzátette, hogy ma is osztja Orbán Viktor kormányfő még 2007-ben elhangzott gondolatát, azaz: nincsen külön nemzetállami út, csak európai szinten lehet megoldani ezt a kérdést. Az LMP-s politikus szerint a globális világrend a kríziseket újra fogja termelni, az egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek majd. Úgy vélekedett: az elmúlt hetek törvényhozási lépései nem abba az irányba mutatnak, hogy az érintetteknek meg kívánják adni a politikai menedékjogot. Gulyás Gergely úgy reagált: az unió intézményrendszeréből fakadóan nem alkalmas arra, hogy egységes választ adjon erre a problémára. Magyarország nemzeti érdeke, hogy ne a magyar határra érkezzenek a bevándorlók, s gazdasági bevándorlásra Európában nincs szükség. Egyetértett az LMP-s politikus azon gondolatmenetével, hogy a katonailag támogatott, erőszakolt demokrácia-export megbukott. Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a nemzet egységének megteremtése érdekében nagyon fontos lépések történtek, ezek közül az állampolgárság, a választójog biztosítása mellett a nemzeti összetartozás napját és az alaptörvény külhoni magyarokra vonatkozó passzusát emelte ki. Eddig már 750 ezren igényelték a magyar állampolgárságot és mintegy 700 ezren már meg is kapták azt. Schiffer András szerint viszont ha csak a nemzetpolitikát, a határon túli magyarság sorsát nézik, közte az autonómiatörekvéseket, akkor nagyon kevés, ha ötéves kormányzás után csak a kettős állampolgárságot és a választójogot kiterjesztését tudják sikerként felmutatni. Egyre inkább szembetalálkozik a külhoni magyarság azzal, hogy amikor Magyarország alkupozícióit és nemzeti érdekérvényesítő képességét a kormány „lenullázza” Brüsszelben, akkor az visszaveti az autonómiatörekvéseket. Ma Erdélynek és Székelyföldnek arra lenne szüksége, hogy Budapesten olyan kormány legyen, amely hatékonyan tudja befolyásolni a brüsszeli döntéshozatalt. Azonban az LMP-s politikus szerint jelenleg olyan "kalmárkodás" folyik külpolitika címén Magyarország részéről, amely lehetetlenné teszi, hogy elismertessék legalább Brüsszellel az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok érvényesítése tekintetében „több Európát” érjen el. A két politikus eltérően látta a gazdasági helyzetet és a kormány gazdaságpolitikáját is. Schiffer András szerint önmagában a szektorális adók ötlete nem ördögtől való, de tévedés lenne azt gondolni, hogy ezek volumenét, szerkezetét tekintve a gazdaságpolitika tengelyét alkotnák. Erre nem lehet gazdaságpolitikát építeni. A fideszes gazdaságpolitika lényege szerinte az egykulcsos adó és a „perverz újraelosztás” a gazdagok javára, ami öt éve folyik, aminek következtében Magyarország első a jövedelemkülönbségeket tekintve az unióban. Szerinte olyan gazdaságpolitikai pályán rohan Orbán Viktor miniszterelnök, amelyről már a 2000-es évek elején kiderült, hogy téves. Ennek lényege, minél alacsonyabbak a bérek, minél kiszolgáltatottabbak munkaerő, annál versenyképesebb Magyarország. Az egykulcsos adó következtében pedig egy államtitkár havi 10 ezer, egy ápolónő ezer forinttal visz haza többet – tette hozzá. Gulyás Gergely kiemelte: 2010 után alapvető gazdasági fordulat történt. Magyarországnak érdeke, hogy a nagyvállalatok befektessenek, s például az Audi vagy a Mercedes nem csak segédmunkát hoz, sok diplomás fejlesztő mérnök is dolgozik e cégeknél. Azzal egyetértett, hogy nem szabad csak erre alapozni a magyar gazdaságot. Hozzátette, hogy az egykulcsos adó bevált, hozzájárult a magyar gazdasági növekedéshez, de hibának tartja a minimálbér adómentességét. 2010-ben alig egy millióan fizettek személyi jövedelemadót, s másfél millióan voltak minimálbéren, akik viszont semmit nem fizettek. A szocialisták ahelyett, hogy emelték volna a minimálbért, adómentessé tették – fűzte hozzá. Szerinte minél magasabb bérekre van szükség és a személyi jövedelemadó szintjét alacsonyan kell tartani.
(MTI)
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 27.
Forró falunap Zsobokon tervekkel
Először szerveztek falunapot a zsobokiak: a kultúrotthonuk udvarán tavaly felépített tágas színpad nem akármilyen fedelét avatták ezzel a sokszínű ünnepléssel.
Az európai országútról lekanyarodó zsoboki út mintegy hat kilométerének több mint fele már aszfaltozott. A központban nagy a nyüzsgés így dél körül. A színpad előtti zöld pázsit szabad, a közönség a művelődési ház oldalán kifeszített árnyékolók alatti padokról követi a gazdag műsort. Hátul a gyereksátorban gyöngyöt fűznek, amott kürtöskalácsot sütnek a zsoboki pékség szorgos dolgozói, ami nem kis teljesítmény ebben a fullasztó rekkenőségben. A falunap fő motívumát szolgáltató igen összetett színpadfedél állja a próbát: a helybeliek által megépített szerkezet, a díszesre mintázott oromzatú tető esőtől-napsugártól oltalmat kínál a fellépőknek. Égető napsütés ide vagy oda, a pázsit is lassan benépesedik, egyre többen vagyunk. A holland fiatalok az asztalok alatti fűbe heveredve keresnek némi menedéket a Nap elől. A fellépőknek – de bárkinek, aki megkívánná – sorban felállított üstökben rotyog a bográcsgulyás a színpad mögötti fák némi enyhet adó árnyékában. A kultúrotthonban jóval hűvösebb van, ott ebédelnek sorra a vendégek, a falakról a napokban véget ért képzőművészeti alkotótábor színes-változatos képeiben visszaköszönnek a vidék kék vakolt tornácos házai, virágok, arcok, életek, hangulatok.
A reggeli áhítat és áldás után a Szilágy megyei hatóságok RMDSZ-es és önkormányzati képviselői köszöntik az ünneplőket. A zsoboki gyerekek sokat táncolnak, kalotaszegi magyar és román táncokat, később modernet is. A Transylvanian Saxophone Quartetnek ezúttal csak két tagja lép fel, Mozart, Schuman és Beethoven mellett filmzenével is. A gyerekek hangszeres-zenei nevelésével foglalkozó kolozsvári InstruMentor Egyesület nagyobbak számára szervezett sztánai nyári táborát záró műsort is itt mutatják be: a 9–14 évesek egyetlen hét alatt megtanult hangszeres dalokat adnak elő, népdalokat és filmzenét egyaránt, aztán az ebédre várva később is bele-belecsapnak a húrokba, belefújnak a furulyákba.
K. E.
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 27.
Erdély tájain – Búcsú Ajtay Ferenc tanár úrtól
Elment a földtudományok népszerűsítője, túraösvények kalauza, szakmájabeli neves elődei emlékének ápolója, a Tanár és szerkesztő; elment egy szeretetre méltó Nagy Öreg.
Ki ne ismerte volna városunk magyarjai közül? Hiszen több mint 30 éven át tanította a földrajzot Kolozsvár iskoláiban, sőt azelőtt Magyarfenesen, Magyarlónán és Szováton is. Több mint félezer írása jelent meg a sajtóban, számos könyve hirdeti tudását, féltő természetszeretetét, tudománytörténeti jártasságát. Hányszor mesélt népszerűsítő előadásokon a Föld s a Világmindenség titkairól, régmúlt idők emlékeiről, a Föld felszíne és belseje lassú, de erős nyomokat hagyó törvényszerű folyamatairól!
Wanek Ferenc
Ajtay Ferenc /Rava, 1932. márc. 6. – Kolozsvár, 2015. jún. 23./ tanár, újságíró. Könyvei: Múlt és jelen – az EKE története, 1996, Kolozsvár környékének kirándulóhelyei /Studium Kiadó, Kolozsvár, 2001./ újra: 2011, Erdély természeti csodái /Studium Kiadó, Kolozsvár, 2005./ újra: 2007, Kalotaszeg környékének kirándulóhelyei (társszerző), 2004, 2007.
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 27.
Nemzetpolitikai utazósebesség
Nemzetpolitikai kérdés az egységes Kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás feltételeinek megteremtése, és ebből az építkezésből Marosvásárhely nem maradhat ki – jelentette Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban megtartott beszédét követően a közönség soraiból érkező felvetésre, miszerint Marosvásárhelyen épüljön fel az állami magyar kórház, Orbán kijelentette, nem elég, hogy ezt a magyar és az erdélyi politikusok akarják, a helyieknek is akarniuk kell. „Ha nem figyelek oda, az alapokat ásni kezdik”
A kormányfő megjegyezte, két napja érkezett, és csak kapkodja a fejét, „mert itt mindenki tud arról, hogy a magyar kormány kórházat épít”. „Ha nem figyelek oda, még az alapokat is ásni kezdik” – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, a kormányzati ciklus négy évét nemzetpolitikai építkezésre szánja. A kajak-kenuból származó hasonlattal élve úgy fogalmazott, van rajt, utazósebesség és hajrá. „Most az erőgyűjtés, az építkezés és az utazósebesség a feladat” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint semmi akadálya annak, hogy Kolozsváron szakiskolát nyissanak, és ahogy az erejükből telik, minél több szakmunkásképző intézetet indítsanak mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, és ehhez nemcsak joguk, hanem igény is van. „Ez vonatkozik az orvosképzésre is. Az a kérdés, hogy az egységes Kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás szempontjából mit kell megvalósítani a nemzetpolitikából levezetve” – tette hozzá. Amint arról beszámoltunk, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár már június elején jelezte, Orbán Viktor miniszterelnök teljes mellszélességgel kiáll az erdélyi kórház építésének terve mellett. Mint mondta, több helyszínt is vizsgálnak, „nemcsak egy elemben gondolkodik a kormány”. A magyar állami pénzből létrehozandó erdélyi kórház ötletét egyébként korábban Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként felvetette, de hasonló javaslattal állt elő a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Ennek érdekében az egyház már megvásárolt egy telket Nagyváradon, ugyanakkor ötszáz oldalas hatástanulmány is készült.
Krónika (Kolozsvár)2015. július 27.
Hiánypótló támogatást jelentett be a magyar kormány
Több ezer, határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érinthet az a juttatás, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken.
Az államtitkár kiemelte: a juttatást a határon túliak a fővárosi kormányhivataltól igényelhetik; ha magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, a hadigondozás iránti kérelmét az érintett lakóhelye szerinti államban működő, e feladatra kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatják, amelyet a képviselet továbbít. A kérelembe bele kell írni a családtag nevét, elesése, eltűnése, hadifogságban történő elhalálozása idejét, helyét, utolsó ismert lakóhelyét. A jogosultságot okiratokkal vagy tanúkkal lehet igazolni. Az igénylésekkel már a nyár folyamán felkereshetők lesznek a kormányhivatalok. Az iratokat a kormányhivatalok megvizsgálják, és döntenek a jogosultságról.
A juttatást a nyugdíjjal együtt folyósítják majd, annak összege az öregségi nyugdíj minimális összegének 30 százaléka, jelenleg 8850 forint. A törvénymódosítás hatálya azokra is vonatkozik, akik a világháborút lezáró békeszerződés miatt elveszítették magyar állampolgárságukat – jelezte. Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítással Magyarország 70 éves adósságát rendezi. Rétvári Bence kiemelte: ez az első olyan törvény, amely a határon túli területeken élő, de egykor a magyar királyi honvédségben harcoló katonák leszármazottaira, rokonaira is vonatkozik. Ezáltal Kárpát-medencei térben gondolkodik, és nemcsak az országhatárokon belül.
Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára Tusványoson bejelentette: a magyar kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot nyert külhoniak külföldön születő gyermekei is napok alatt megkaphassák a magyar útlevelet. Amint az állampolgárság igénylésében segítséget nyújtó irodahálóz egyik vezetője jelezte, jelenleg 7–8 hónapba telik, amíg egy újszülött anyakönyve és útlevele eljut a szülőkhöz. Kontrát Károly ígérete szerint a probléma hamarosan meg fog oldódni.
Wetzel Tamás, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, 750 ezer kedvezményes honosítási kérelmet regisztráltak eddig, és mintegy 700 ezer kérvényező már le is tette az állampolgársági esküt. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi magyarországi választások óta visszaesett a kérvényezők száma, és immár a magyar konzulátusok képviselőinek kell a kevésbé mobilis igénylőket megkeresniük. A helyettes államtitkár problémaként említette, hogy a határon túli magyar állampolgárok nem jelentik a magyar hatóságok számára is a születéseket, elhalálozásokat. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a külhoni állampolgároknak csak közel egyharmada regisztrált a választási irodánál, és a regisztrációs kérelmek száma erősen megcsappant a tavalyi magyarországi választások óta. Az elnök elmondta, annak a lehetővé tételét kezdeményezte, hogy levélben kereshessen meg valamennyi esküt tett állampolgárt, hogy kérje felvételét a választói névjegyzékbe, vagy ha ezt már megtette, akkor jelezze a neve vagy címe esetleges változását.
Krónika (Kolozsvár)2015. július 27.
Lényeges kérdések
Csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, az illiberális demokráciáról tett tavalyi értekezésére rátromfolva Orbán Viktor a tusnádfürdői szabadegyetemen idén is mond valami hasonló „egetrengetőt”.
Várható volt, hogy a 25 éve hagyományossá vált, a táborlakók által előszeretettel Orbán-koncertként emlegetett tusványosi beszédet ezúttal a bevándorlás kérdése tematizálja, e téren pedig a miniszterelnök gyakorlatilag megerősítette kormánya eddigi markáns álláspontját. Azt, hogy Budapest határozottan elkötelezett az újkori népvándorlás megállítása mellett, és ebből nem hajlandó engedni. Nem számít meglepetésnek a témában lezajlott nemzeti konzultáció szintén Tusnádfürdőn ismertetett eredménye sem, amely még ha nem is tükrözi teljes mértékben az anyaországi társadalom viszonyulását, jelentős hátszelet biztosít a kormány szigorú bevándorláspolitikájának. Amelyről egyre többször kiderül, hogy Európa nyugati felében is egyetértenek vele, csak a szókimondó orbáni retorikához képest sokan óvatosabban mernek rátapintani a lényegre. Mindemellett a migrációs hullámnak egyelőre kevésbé kitett Románia hatóságainak már most jó lenne felkészülniük arra, hogy a magyar–szerb határon felépülő kerítést elkerülve a bevándorlók egy része valószínűleg az országon keresztül lép majd be az EU-ba. A kontinens egészét sújtó menekültkérdésen túlmenően a külhoni, ezen belül az erdélyi magyarok számára fontos hír, hogy a tusnádfürdői szabadegyetemen megerősítést nyert, miszerint a magyar kormány prioritásként tekint a nemzetpolitikai építkezésre. A határon túli magyar közösségek megtartását erősítő projektek közül kiemelendő a Kárpát-medencére kiterjesztendő egységes egészségügyi ellátás ügye, amely ugyancsak kiemelt helyen szerepel az Orbán-kormány stratégiájában. Úgy tűnik viszont, hogy az Erdélybe tervezett „állami magyar kórház” megvalósításának jelenleg a partiumi és a székelyföldi magyar közösségek körében zajló versengés, intenzív lobbi a legnagyobb akadálya. Vagyis mielőtt benyújtaná a számlát a budapesti kormánynak, az erdélyi magyarságnak kellene eldöntenie, hol működhetne a leghasznosabban és a -hatékonyabban az egészségügyi intézmény.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2015. július 27.
Orbán: nem boldogító a román–magyar viszony
Nem sok „boldogítót” tudott mondani a román–magyar kapcsolatokról Orbán Viktor a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén.
A kormányfő szerint ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. „Ez 2012-től megváltozott” - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta.
A kormányfő ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre. „Ha megnyílik a lehetőség, mi magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat” – fogalmazott Tusnádfürdőn Orbán.
Krónika (Kolozsvár)2015. július 27.
Harmadszorra is magyar lett
102 éves lelkipásztort köszöntöttek Bodokon
Száz esztendő történelmi időszak, egy ember életében pedig isteni áldás, mely ritka ajándékban csak keveseknek lehet részük. Az ilyen szerencsés emberek közé tartozik a bodoki 102 éves nt. Nemes Dénes unitárius lelkipásztor, aki harmadszor lett magyar állampolgár.
Dénes bácsit július 25-én, szombaton otthonában Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke és Antal Árpád András, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke kereste fel.
Az udvarhelyszéki Kadácson 1913 karácsonyán született Nemes Dénes a korát meghazudtoló szellemi frissességgel mesélt vendégeinek életéről, melyben mindig az első helyen szerepelt a család és közösségének, népének szeretete, az érte való kitartó munka. A lelkipásztor bevallása szerint kétszer született magyar világba: 1913-ban és ’40-ben, a második bécsi döntéssel, ekkor került haza segédlelkészként Tordáról Székelyföldre, és szolgált közel négy évtizeden át Kálnokon és Sepsibodokon.
– Így kerültem abba a közösségbe, amiről álmodtam. Megkaptam a gyülekezet részéről a tiszteletet. Boldog vagyok, hogy valamit hagytam a népemnek, ami rám volt bízva. Boldoggá tesz az a megtisztelő magatartás, amit tapasztalok. Lelkész voltam. Lelkeket indítottam és úgy látszik, lelkeket indítottam meg öreg koromban, 102 évesen is. Nem múlt hiába, hogy törekedtem arra, hogy megkapjam a kettős magyar állampolgárságot, hogy magyar állampolgár is legyek, nemcsak román, hiszen magyar vidéken születtem és éltem le az életem – mondta az idős tiszteletes.
Semjén Zsolt a magyar kormány nevében kézfogással és ajándék átnyújtásával köszönte meg Nemes Dénesnek nemzethűségét, és mindazt, amit az egyházért és a hazáért tett, valamint magyar állampolgárként azt a példamutatást, amelyet a Magyarországon és az egész Kárpát-medencében élőknek nyújtott.
– Dénes bácsit a nemzetét és hazáját tisztelő és érte dolgozó emberként ismerik nemcsak Bodokon, hanem egész Háromszéken, akinek 102 évesen is csodálatra méltó életereje, hazája iránti szeretete. Példát vehetünk tőle, aki a politikum megszorításai okozta nehézségek ellenére sem hagyta el szülőföldjét egy jobb élet reményében, mint ahogyan ma azt nagyon sokan teszik – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. július 27.
A magasztos szó
Írom – lévén levelező viszonyban nemzetemmel –hogy míg benned boldogan kóborol a felfedezés öröme, addig erősnek érezheted magad.
Az erőseket pedig futva kerüli a halál. Ha többet kutattam volna Vasvári (született Fejér) Pál 48-as forradalmár majd 49-es hősi halott nyomában, most nem riasztana föl romániai csendemben a felfedezés öröme. Adom is tovább az Igét; épp eleget idézgetik a példabeszédeket bölcsőnk és koporsónk mellett. Vasvári Pál (1826–1849) a pesti Pilvax kávéház egyik jelentős alakja, Petőfi és a többi mellett. Jogász volt, ő a híres Tizenkét pont egyik fogalmazója, melyet az elnyomó Habsburg udvar ijedtében sietve elfogadott. Addig is, amíg az orosz cárral leverette a szabadságharcot, forradalmat.
Igen, először találkoztam most az ő megfogalmazásában minden szabadságharcok fő feltételével. Idézem. „Minden pártkérdésen felül áll a magasztos szó: nemzetegység. Ha mi egymás között birkóznánk, ellenségeink kacagnának.”
És megvolt a nemzetegység! És győzött volna véglegesen a honvédség, Kossuth és a magyar nép, még akkor is, ha a ránk uszított Avram Iancu a maga románjaival hátba támadta a világszabadság zászlaját fennen lobogtató honvédséget. Ha nem támad ’49 nyarán kelet felől a cári sereg, a románság sem mészárolta volna a magyarságot, hiszen volt védelem. Iancu jelentette Bécsnek, hogy gyilkoltak rettenetesen, és Vasvári halott.
A Habsburgokat a cár mentette ki az egységben harcoló magyarok szabadságharcából. Vajon bennünket ki ment meg a 95 éves román elnyomásból, a 25 évnyi szakadatlan pártoskodás posványából? Senki.
Vasvári Pál kristálytisztán látta azt, amit mi – amit mi is tisztán látunk, de türemkedik nyakunkra az elnyomókkal együtt a hatalomvágy.
Ellenségeink kacagnak, mert mi a saját ravatalunk mellett birkózunk egymás közt. Mai politikusunktól veszem a szólást: nem az a fontos, mennyi hiányzik az üvegből, hanem az, hogy mennyi van benne. Bizony, szerintem az a fontos, kik itták ki azt, ami hiányzik. Mert abból a népnek csak néhány csepp jutott, amivel be-bekeresztelték őket a pártba. Vasvári Pál sem nyugszik, de szavai élnek.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. július 27.
Beszterce-Naszód megyében járt a csíkszentkirályi néptánccsoport
A Tacsi Gyékényfonók Napján, Beszterce megyében vett részt vasárnap a csíkszentkirályi Vadrózsa Néptánccsoport, amely Hargita Megye Tanácsának Összetartozunk szórványprogramja, illetve a Hargita Megyei Forrásközpont támogatásával tudott eleget tenni a meghívásnak.
Az Összetartozunk szórványprogram egyik fő célja segíteni a szórványban élő magyarságot a népi hagyományaik megőrzésében, felkutatásában, felelevenítésében és ezáltal a nemzeti identitásuk megőrzésében és megerősítésében. A Tacsi Gyékényfonók Egyesülete által szervezett rendezvény felhívja a figyelmet a gyékényfonás fontosságára, megmaradására és továbbéltetésére a fiatalok körében. A besztercei Vadrózsa, az almásmálomi Almavirág, a magyardécsei Cseresznyevirág és a szentmátéi Kéknefelejcs néptánccsoportok előadásai mellett autentikus folklórműsort láthattak a mezőségiek a csíkszentkirályi Vadrózsa néptánccsoporttól.
A Tacsi Gyékényfonók Napján, Beszterce megyében vett részt vasárnap a csíkszentkirályi Vadrózsa Néptánccsoport, amely Hargita Megye Tanácsának Összetartozunk szórványprogramja, illetve a Hargita Megyei Forrásközpont támogatásával tudott eleget tenni a meghívásnak.
Az Összetartozunk szórványprogram egyik fő célja segíteni a szórványban élő magyarságot a népi hagyományaik megőrzésében, felkutatásában, felelevenítésében és ezáltal a nemzeti identitásuk megőrzésében és megerősítésében. A Tacsi Gyékényfonók Egyesülete által szervezett rendezvény felhívja a figyelmet a gyékényfonás fontosságára, megmaradására és továbbéltetésére a fiatalok körében. A besztercei Vadrózsa, az almásmálomi Almavirág, a magyardécsei Cseresznyevirág és a szentmátéi Kéknefelejcs néptánccsoportok előadásai mellett autentikus folklórműsort láthattak a mezőségiek a csíkszentkirályi Vadrózsa néptánccsoporttól.
maszol.ro2015. július 27.
Román képviselő a MOL benzinkutak bojkottjára szólította fel a románokat
A szélsőséges nézeteiről ismert Bogdan Diaconu Facebook-oldalán bojkottra szólítja fel a románokat. Arra kéri fel követőit, hogy amíg Magyarország ki nem szolgáltatja Markó Attilát, addig a magyar állam tulajdonában lévő MOL benzinkutakon ne tankoljanak.
„ A románok pénzükkel többé ne támogassanak egy bűnöző országot, amely menedéket biztosít nemzetközileg körözött személyeknek, mint például Markó Attila volt képviselőnek. Ezzel a magyar állam azt jelzi, hogy nem ismeri el Románia szuverenitását” – írja bejegyzésében Diaconu.
„Kötelességünk megvédeni országunkat, amikor a hivatalos képviselők gyáváknak, inkompetenseknek és hazaárulóknak bizonyulnak. Jöjjetek, tegyük meg mi azt, amire sem a Külügyminisztérium, sem a Kormány, sem Románia elnöke nem képes. Leckéztessük meg Orbán Viktor kormányát pofátlanságukért. Bojkottáljuk a MOL benzinkutakat, amíg ki nem adják Markó Attilát!” – zárja felszólítását Bogdan Diaconu.
A szélsőséges képviselő július 23-án közölt bejegyzését eddig közel tízezren megosztották.
https://m.itthon.ma//erdelyorszag 2015. július 27.
Orbánék visszavágtak a román külügynek
Történelmi jelképek szerepelnek a kormányfő közösségi oldalára feltöltött fotókon – válaszolta az MTI megkeresésére hétfőn Havasi Bertalan.
A budapesti Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét arra reagáltatta a távirati iroda, hogy a román külügyminisztérium előző nap kifogásolta Orbán Viktor Tusnádfürdőn feltöltött, Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmazó fotóit.
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról. Az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország- térképet megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók. A román külügyi tárca mindezt „revizionista és irredenta jelképek népszerűsítéseként” értékelte, amit elfogadhatatlannak nevezett.
Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében a bukaresti tárca azt hangoztatta, hogy a „revizionista jelképek népszerűsítése” ellentétes az 1996-os magyar–román alapszerződés és a 2002-ben megkötött 21. századi stratégiai partnerség szellemével. A külügyminisztérium úgy vélekedett, Orbán gesztusa „semmiképp sem járul hozzá” annak a bizalmi légkörnek a helyreállításához, amelyet a magyar miniszterelnök szombaton javasolt.
Székelyhon.ro