udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 2941-2970 | 2971-3000 | 3001-3030 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. május 22.
Országos Kurutty Kolozsváron
Koloszváron a Báthory István Elméleti Líceumban 19. alkalommal rendezték meg alsó tagozatosok számára a Kurutty vetélkedő országos szakaszát, amelyen az idén tizenkét megyéből tizennégy csapat vett részt. A kisiskolások különböző matematikai, idegen nyelvű, valamint kreativitást igénylő feladatokban mérhették össze tudásukat. A vetélkedőre a csapatok előre begyakorolt idegen nyelvű kiselőadásokkal, valamint megadott tematikán belüli bemutatókkal is készültek. Szabadság (Kolozsvár)2017. május 22.
Csíkszeredai Lurkó Fesztivál – 13 előadás szerepel a programban
Tizenhárom produkció látható a Lurkó Fesztivál elnevezésű gyermek- és ifjúsági színházi találkozón május 22. és 28. között Csíkszeredában. A fesztiválon tíz vendégtársulat tizenhárom produkcióját tekintheti meg a közönség húsz előadáson.
A néma cipő története a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, A négyszögletű kerekerdő a nagyváradi Liliput Társulat előadásában látható. A rest legényről készült mesét a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, Fodor Sándor Csipikéjét a kolozsvári Puck Bábszínház adja elő.
A középiskolások számára a Nézőművészeti KFT kínál két új produkciót Soha senkinek és Vakság címmel. A 13-14 éveseket a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak a Kerekasztal Műhellyel közösen létrehozott színházi nevelési előadása várja A fehér király címmel.
Temesvárról Árgyélus királyfi meséje érkezik Megyes Lábadi Éva magyar és román nyelvű tolmácsolásában, Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című művét a nagyváradi Szigligeti Társulat viszi színpadra. Vitéz László történetét női szereplővel, Vas Juliskával kerekítette ki Fabók Mariann, Gőgös Gúnár Gedeon történeteit a Veronaki zenekar szólaltatja meg. Varga Katalin gúnárját az írónő unokája, Tarján Veronika álmodta tovább. A házigazda Csíki Játékszín az évadban bemutatott Gomolyka és Huncitusz varázslót, valamint a Hanyistókot játssza.
A fesztivál idén is szakmai műhelynek ad otthont, Boráros Szilárd és Boráros Milada tervezők a gyermekszínház vizualitásáról, a mese látvánnyá alakulásáról tartanak workshopot. A kurzusok zártkörűek, a műhelyvezetőket viszont a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában beszélgetésre várják május 22-én, ahol az érdeklődők is betekinthetnek a mesebeli világok, bábok létrehozásának rejtelmeibe. Szabadság (Kolozsvár)2017. május 22.
Állandó népművészeti kiállítás nyílt Szilágynagyfaluban
„A múlt héten, május 11-én okkal kapott tőlünk Wesselényi-díjat Posta Rozália, a Báró Bánffy György Kulturális Társaság alelnöke, népi hagyomány és népművészeti eszköz-gyűjtő. Ezen az eseményen olyan a szilágysági magyar embereket tüntettünk ki, akik az elmúlt években bebizonyították, hogy erős építői közösségünknek. A kiállítás nem jöhetett volna létre ez a hölgy munkássága nélkül, ezért köszönetet mondunk neki ez alkalommal is” – mondta a hétvégén Seres Dénes parlamenti képviselő a IX. Bánffy György Napon, a szilágynagyfalui Népművészeti kiállítás megnyitóját követően.
Az RMDSZ-tájékoztató szerint az érdekvédelmi szervezet Szilágy megyei szervezetének elnöke kiemelte, nem mondhatunk le mindarról, ami ahhoz szükséges, hogy magyarként éljünk szülőföldünkön, hogy megőrizzük identitásukat.„Fontos, hogy a szilágysági magyar hagyományainkat megóvva építkezni tudjunk, és olyan jövőt építhessünk az utánuk jövő nemzedéknek, amelyre méltón lesznek büszkék. A kulturális örökségeink ápolása mellett az anyanyelvű oktatás továbbra is prioritásunk marad. Az oktatási rendszer előttünk álló változásai nem érinthetik, nem szűkíthetik a már megszerzett jogainkat, ugyanakkor a versenyképességet a lehető legkomolyabban kell vennünk. Ez a megmaradásunk egyik kulcsa. A minőségi tudás megszerzésével versenyképes fiatalok léphetnek majd a helyünkre, és bízunk abban, hogy számukra is olyannyira lesznek fontosak hagyományaink, ahogyan azt az RMDSZ óvta az elmúlt 27 évben” – hangsúlyozta Seres Dénes.
A IX. Bánffy György Nap a kiállítás megnyitót követően ünnepi megemlékezéssel folytatódott, koszorúikkal tisztelegtek Bánffy György emléktáblájánál Seres Dénes parlamenti képviselő, Szilágyi Róbert István, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Végh Sándor alprefektus és az RMDSZ szilágynagyfalui szervezetének képviselői is. Szabadság (Kolozsvár)2017. május 22.
Bonchidai példa
Kívánni sem lehetett volna alkalmasabb díszletet Bonchidánál a Minority SafePack-et támogató aláírásgyűjtés elkezdésének ünnepélyes pillanatához. Nézem a drónfelvételeket, ebből a magasságból még jobban felmérhető, mennyire impozáns ez a hely, tökéletes így a rálátás a kastélyromra, ugyanakkor arra is, hogy az elmúlt években mit sikerült felújítani, megmenteni. Kétségtelen, minden bonchidai látogatás élmény az arra túrázóknak, különösen azoknak, akik érdeklődve követik a változásokat, s örülnek minen újabb kipöckölt boltozatnak, de a romok tövéből valahogy más a perspektíva. Onnan mintha kevésbé hinné az ember, hogy ebből a projektből lesz valami, mint így, madártávlatból nézve a folyamatot. Bonchida jó hely, szimbolikus hely, aki menthetetlen dolgok mentésére vállalkozik, ebben a történetben mindig találhat bátorítást.
Valahogy így lehetünk ezzel a mi sziszifuszi kisebbségi jogérvényesítési próbálkozásainkkal is, mint a végeláthatatlan kastélyrestaurációval. Most a Minority Safepack pillanata érkezett el, ami kevésbé ismert magyar nevén Mentőcsomag a kisebbségek számára. Ugyanakkor javaslatcsomag az EU számára olyan szabályozás létrehozására, amely a tagállamokat nem csak deklaratív módon sorakoztatná fel a kisebbségi jogok védelmére, hanem kötelezné valamennyit ezen normák alkalmazására. A kisebbségi kérdés a csatlakozáskor politikai feltétel volt, nem jogi értelemben meghatározott kötelezettség, a tagság megszerzését követően ezekben az államokban a kisebbségi jogok az illető ország mindenkori politikai többsége szeszélyeinek, pillanatnyi érdekeinek függvényévé vált.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)2017. május 22.
7. Kolozsvári városnapok csütörtöktől
A város, amely összeköt szlogennel szervezik az idei városnapokat május 25-28-án, amelynek eseményei 30 helyszínen zajlanak. A száznál több program lebonyolításába ötvennél több civil szervezet, kolozsvári intézmény kapcsolódott be.
A Főtér minden nap különféle tematikus előadás helyszíne lesz: május 25-én 21 órakor a román színház Sziget című koncert-előadását lehet megnézni Gellu Naumtól, amelyhez Ada Milea szerezte a zenét. Május 26-án 18 órakor különleges zenei produkció fellépője lesz 1500 diák és a Young Famous Orchestra. Meghívottak: Ilinca Băcilă&Alex Florea és Katia. A nap tematikája elsősorban a fiatal korosztályhoz szól, ezért az Arpy & Zip Band, Ilinca Băcilă&Alex Florea, a Direcția 5, az Alternosfera, és a Zdob și Zdub koncertezik. Az estét videomapping zárja. Május 27-én 19 órakor a klasszikus zenéé lesz a főszerep. Színpadra lép az Academic Bigg Dimm a' Band, a Gheorghe Dima Zeneakadémia zenekara és szólistái, a kolozsvári román és magyar opera művészei. A Transilvania Állami Filharmónia a Carmina Burana operát adja elő. 22:45 órakor tűzijátékkal zárul a nap. Május 28-a a hagyományok és népzene napja. 14 órakor népszerű népzenészek, és énekesek és táncegyüttesek lépnek színpadra.
A Karolina tér is koncertek helyszíne lesz a városnapok alkalmából. Pénteken Radu Fărcane és Andrei Crisztea, Matcka, Aminda&Roje, David, Adela& Origen Todoran akusztikus koncertjein lehet kikapcsolódni. Szombaton a kolozsvári dj-ké lesz a főszerep, Dj Zo, Made from Scratch, Danaga keveri a zenét, az estét a Blanilla & The Flying Quartet zárja. Vasárnap a Musai Soundworks, Florin Stefan, Dj Carkeys & Harp Swan, és a Say What Trio szórakoztatja a közönséget.
A Farkas utca a kulturális sokszínűség sétánya. Jól megférnek majd egymás mellett a kulturális központok, egyetemek, múzeumok standjai, de itt szervezik a kézműves- és könyvvásárt is. A nemzetközi gasztronómiai fesztivál helyszíne is a Farkas utca lesz. Az utcában felállított színpadon lép majd fel az Incognito, a Take Five Band, a Trupa Reea, a Score Band, a Voltaj Academy, a Rock Academy és a The Beat School.
A Monostor negyed La terenuri részén gyermek- és ifjúsági programokat, közvvitákat, élőkoncerteket, színházi előadásokat és sok egyebet szerveznek. A programok egy része a La terenuri zöldövezetben, mások pedig a Dacia moziban lesz. Fellép a The Minions Pink Tattoos, Taraf de Cluj Emeric és mások.
A Fogoly utca az ókori és középkori tábor helyszíne lesz, harcbemutatók, különféle műhelyek, színházi előadások, középkori táncok, tűzzsonglőrök várják az oda látogatókat.
A sétatéri Kaszinó a 21 dalban a Föld körül című koncert-előadás, bábszínházi előadás helyszíne lesz, de itt tekinthetik meg a Kolozsvár varázsa és a Kolozsvár hídjai tárlatokat is az érdeklődők.
A Sétatéren folyamatosan szórakoztató, kulturális és interaktív programokat szerveznek: az Afrika Napot, a The Fun Zone-t, sétatéri csónakázást, az országos street workout bajnokságot, a retro járművek bemutatóját, a Reactor színház gyermekelőadását, kutyás és művészetterápiás tevékenységeket.
Idei újdonságok:
A Fellegvári Parkban a Beard Brothers rendezkedik be az egyik sarokba, ahol különféle sport tevékenységeket, arcfestést, gyermekjátékokat, műhelyeket, szumózást, élő könyvtárat, lisztes és vizes lufis tevékenységeket szerveznek, de lesz pihenősarok is, este pedig koncertek.
Az Andrei Saguna\Timár és a Dávid Ferenc utcát is zenével, varázslattal töltik meg május 27 és 28-án 16 és 22 óra között. Az utcaművészet világát fedezhetik fel az oda látogatók!
Május 27-én, szombaton a Reactor kísérleti színház csapata lesz a Fellegvár házigazdája, a Fluoreszkáló proteinek című előadásukat lehet megtekinteni, este pedig a Fokhagyma című filmet vetítik.
A Szentegyház utcát május 27-én 21 órától ünneplőbe öltöztetik. Nagy közösségi vacsorát szerveznek Midnight Snack néven, amely a hangulatos zenéé és a kapcsolatépítésé lesz a főszerep.
A H33 Social Innovation Hub a legújabb és legmeghatározóbb helyszíne a Horea/Ferencz József útnak, ahol minden korosztályt műhelytevékenységre várnak, és ahol városi legendák nyomába erednek, hogy együtt fedezhessék fel a városi élet és társadalmi innováció sajátosságait. Szabadság (Kolozsvár)2017. május 22.
Ünnepi kínálat a X. Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetemen
– 2017. július 9–14. –
Idén július 9–14. között zajlik a csíkszeredai Régizene Fesztivál, melynek immár X. éve kísérője az egyetlen Romániában szervezett Régizenei Nyári Egyetem. Az ünnepi kiadásra készülve a szervezők összefoglalták az évtized tapasztalatait – erről tájékoztatunk, valamint áttekintjük a jubileumi kínálatot, melyből a leendő hallgatóknak június 12-éig, hétfő éjfélig lehet válogatni.
Háromszorosan is jubileumi hangulatban zajlik idén Csíkszeredában a Régizene Fesztivál, és a nemzetközi oktatói palettáról mesterkurzusokat immár tizedszerre ajánló Régizenei Nyári Egyetem: az 500 éves reformáció emlékéve mellett a 450 éve az itáliai Cremonában született Claudio Monteverdi, valamint a 250 éve Hamburgban elhunyt Georg Philipp Telemann zeneszerzők évfordulói. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében zajló régizenei képzés tizedik évfordulója ugyanakkor az eredmények kiértékelésére, mérlegkészítésre is alkalmat ad.
– A csíkszeredai Régizene Fesztiválnak néhány olyan jellemzője van, amelyek ezt a rendezvényt a romániai zenei élet élére teszik. Fontossági sorrendben véve, a leglényegesebb tényezője a fesztiválnak, hogy a Régizenei Nyári Egyetemmel „szövetkezik” – nyilatkozta a www.regizene.rofesztiválhonlapnak Şorban Elena Maria kolozsvári muzikológus, aki visszatérő oktatója, valamint tolmácsa is a csíkszeredai képzésnek. Romániában ugyanis egyértelműen hiánypótló ez a képzés: a felsőoktatásban ugyanis mindmáig nem létezik kimondottan régizenei szakirány, mely másutt Európában régóta bevett gyakorlat.
Tehetségek kibontakoztatására figyelnek
A tizedik kiadás beharangozójaként nemrégiben csíkszeredai sajtótájékoztatón foglalták össze a kurzus- és fesztiválszervezők a tapasztalataikat, ugyanakkor megvonták a tíz esztendő eredményeinek mérlegét is.
A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita megye tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület által szervezett Régizenei Nyári Egyetem indításának történetéről megtudtuk: 2008-ban, amikor átvette a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetését Ferencz Angéla, a fesztiválnak nem volt művészeti vezetője, keresni kellett a korábban lemondott László Ferenc tisztjére egy méltó utódot. Így történt, hogy a Kulturális Központ Filip Ignác Csabát, a mester egykori tanítványát kérte fel a csíkszeredai Régizene Fesztivál művészeti vezetőjének. A választást csak megerősíti, hogy maga László Ferenc is őt bízta meg munkásságának folytatásával, a régizene ügyének felkarolásával. Lévén, hogy sok neves zenész megfordul évente Csíkszeredában a Régizene Fesztiválon, már évekkel korábban megérlelődött annak az igénye, hogy fontos volna mesterkurzusokat is tartani a fesztivál ideje alatt. Rövid, de intenzív tervezési idő alatt összeállt a kurzusok rendje, amelyet Filip Ignác korábbi európai mesterkurzusok tapasztalatai alapján a HMKK munkatársaival igazított a helyi viszonyokhoz, és nevet is kapott az új intézmény: Régizenei Nyári Egyetem.
Növekvő igények és kínálat
Az első képzéstől folyamatosan növekvő nyári egyetem statisztikai adatairól Ferencz Angéla elmondta: 250 diák vett részt a mesterkurzusokon, ám köztük visszatérő diákok is vannak, így az intézmény összesen 420 oklevelet adott ki számukra. Az összesítés szerint a résztvevők mintegy fele Hargita megyéből, a többiek Románia más szegleteiből és Magyarországról érkeztek.
„Ez egy több nyelven zajló nyári egyetem, mely magyarul, románul és adott esetben – előadótól függően – angolul, franciául, spanyolul zajlik – mutatott rá a kulturális központ menedzsere. Mint kiemelte, az évtized alatt számos együttműködést is jegyeztek, például azt az ösztöndíjas programot, amely Románia Kormánya Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen valósult meg, és amely keretében a Románia területén élő nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok juthattak ösztöndíjas képzéshez a csíkszeredai mesterkurzusokon – és, mint remélik, az idei, elkövetkezőkben megjelenő kiíráson is sikerrel létrejön ez az együttműködés.
A diákok részéről egyre nagyobb az érdeklődés: míg az első évben közel harmincan, a legutóbbi nyári egyetemen már több mint hetvenen vettek részt. A kínálat is duplájára növekedett: míg 2008-ban hat, 2016-ra tizenkét mesterkurzust indítottak. Mivel minden mesterkurzuson főleg egyéni foglalkozások vannak, ezért korlátozott a résztvevők száma, és idéntől bevezették az eltérő költségvonzattal járó aktív és passzív hallgatói státust: a jelentkezők eldönthetik, csak megfigyelő résztvevők, vagy egyéni hangszeres gyakorlást is igényelnek.
„A tizedik nyári egyetemet szeretnénk méltóképpen megünnepelni: a fesztiválon is részt vesznek az egyetem diákjai, ez is egy bejáratott különlegesség, hogy egymással kapcsolatban áll a két rendezvény: a fesztivál koncertjei előtt is fellépnek a diákok, utcazenélni is szoktak, a kurzuszáró koncert pedig, amelyen bemutatkoznak a diákok és megmutatják, hogy mit tanultak, az is a fesztivál hivatalos programjának a része” – összegzett Ferencz Angéla.
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium gyönyörű épülete tehát idén is várja a historikus régizenei tanulmányokat mesterszinten folytatni kívánó, 10 évet betöltött hallgatókat. E tanintézménnyel, valamint a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolával folytatott erős stratégiai partnerség pedig nagyon fontos, és nagyon erős biztonságot ad a nyári egyetem lebonyolításában mind a teremhasználat, mind a hangszerek biztosítása tekintetében – hangsúlyozta a menedzser.
A kezdeményezők a tehetségek kibontakoztatását tartják szem előtt, és a tanítványok szakmai pályáját is követik: számontartják, ki milyen külföldi ösztöndíj-lehetőséget kap a csíkszeredai képzéseknek köszönhetően, és hogyan sikerül régizenei projektekhez, együttesekhez csatlakozniuk – tette hozzá.
Ahol „Bach is másként szól”
A régizenét a XX. század elején „fedezték fel”; zenetörténeti érdekesség, hogy a történelem folyamán addig soha nem játszottak régizenét (kevés kivétellel), a korabeli közönség azért ment koncertre, hogy új művet halljon – emelte ki az idei képzés ismertetőjének bevezetőjeként dr. Filip Ignác Csaba.
Mint rámutatott, a két világháború között, majd a második világháború után kezdett ez a stílus divattá válni: elővették a korabeli hangszereket, kezdték „újraépíteni” a korabeli leírások alapján, és kiderült, hogy elég nagy a különbség eleve a között is, ahogyan a zenét akkoriban értették, illetve ma értjük.
A csíkszeredai fesztivál és a képzés is a korabeli igény elve mentén szerveződik – például a fesztivál törzsközönsége is évről évre megtapasztalja a rendezvény teljes időtartamában, hogy hogyan hangozhattak a historikus hangszerek hangosítás nélkül.
Filip Ignác kiemelte: Romániában a régizene-mozgalom Marosvásárhelyen, Brassóban, Kolozsváron és Bukarestben jelent meg először, Csíkszeredában pedig az 1970-es években a Kájoni, majd későbbi Barozda együttessel. A Mikó-várban már 1979-ben volt egy régizenekoncert, majd 1980-ban megtartották az első régizene-fesztivált is.
A művészeti vezető fölhívta a figyelmet arra, hogy Romániában nem szerepel a zenei középiskolák oktatási programjában a középkor és a reneszánsz zene előadása. S míg iskolák nyíltak Európa-szerte, ahol régizenét oktatnak – például a bázeli Schola Cantorumon kizárólag régizene-oktatás folyik –, Romániában mindmáig nemcsak hogy nincs különálló régizene-egyetem, de külön szakként sem lehet választani. Ezt tanúsította a jubileumi képzést beharangozó sajtótájékoztatón jelen levő Vizi Norbert XII. osztályos csíkszeredai zene szakos hallgató is, jelezve, hogy rendszeresen részt vesz a nyári egyetemen, ahol „Bach is teljesen másként szól”.
Ajánlat 2017-re: abszolút nóvum – népszerű különlegességek
A fiatal és pályakezdő zenészeknek idén is neves előadóművészek és tanárok tartanak mesterkurzusokat Csíkszeredában. A régi korok zenéjét és a korhű, historikus előadásmódot ismertető mesterkurzusok is részben a fesztivál 2017-es fő témájához, az 500 éves reformáció emlékévéhez illeszkedve az egyházi megújulással járó zenei hatásokkal is hivatottak foglalkozni.
Abszolút nóvum idén a mesterkurzusok sorában a tanárok és a diákok javaslatára meghirdetett kóruséneklés mesterkurzus. Vezetője Ványolós András énektanár és kórusvezető, aki a fesztivál visszatérő fellépője, ugyanakkor „a térség talán egyik legaktívabb és műfaji szempontból a legszínesebb kórusvezetőjének számít” – fogalmazta meg Fazakas Gabriella, aki a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársaként több éve programvezetője a régizenei egyetemnek és a fesztiválnak. „Talán ebben az évben a legidőszerűbb e kurzus bevezetése, ugyanis az egyházi megújulásnak az egyik alappillére volt a kóruséneklés, de azon belül is az anyanyelven való éneklés” – tette hozzá. A különböző egyéni kurzusok mellett a nyári egyetem valamennyi hallgatója részt vehet a reneszánsz együttes foglalkozáson (kezdő és haladó hangszeres vagy énekes), valamint közös reggeli tánckurzuson.
Választható képzések:
ÚJ! Kórus – Ványolós András (Csíkszereda)
INGYENES! Régizene előadására alkalmazott zenekritika-kurzus – Şorban Elena Maria (Kolozsvár)
Reneszánsz együttes mesterkurzus (főtárgy) – Csörsz Rumen István (Budapest)
Furulya és fuvola – Széplaki Zoltán (Budapest)
Barokk hegedű – Vitárius Piroska (Budapest)
Ének – Palócz Réka (Budapest)
Ének – Kiss Noémi (Budapest)
Csembaló – Fülöp Mária (Bázel)
Lant és gitár – Kónya István (Budapest)
Viola da gamba és violone – Csata István (Kolozsvár)
Ütőhangszerek a régizenében, ütőhangszeres kamarakurzus: zenei játékok, rögtönzés, szólamszerkesztés – Kasza Roland (Budapest)
Reneszánsz és barokk táncok (min. 6 résztvevővel indul) – Szabó Anikó (Kolozsvár)
A nyári egyetem mesterkurzusainak, oktatóinak bemutatása a fesztivál honlapjáról érhető el: www.regizene.ro
Szakmai előadások – közönségre nyitottan
A nyári egyetem alatt az oktatáson kívül idén is lesznek szakmai előadások. Míg Fodor Csaba magyarországi előadóművész Internetes források és digitális eszközök a régizene szolgálatában címmel tart előadást, Sam Chapman svájci lantművész az Alexander-technikát ismerteti meg a hallgatósággal. A romániai előadók közül a lamentációk műfaját Szabó András csíkszeredai zenetanár, a reformáció zenéjét Péter Éva kolozsvári egyetemi előadótanár ecseteli majd. A szakmai előadásokra nem szükséges előzetes bejelentkezés.
Jelentkezési határidő a Régizenei Nyári Egyetemre: 2017. június 12., hétfő, éjfél (24:00 UTC+2).
A képzés díját érintő részletek megtalálhatóak a www.regizene.ro honlapon. Kiegészítő információkért kérjük, írjanak a
nyariegyetem@regizene.ro e-mail-címre, vagy keressék a szervezőket az alábbi telefonszámokon: +40-266-372044 (vezetékes), +40-0746-244235 (mobil), illetve Csíkszeredában személyesen, a Temesvári sugárút 4. szám alatt.
A szervezők / Népújság (Marosvásárhely)2017. május 22.
A református egység napját tartották Nagyváradon
A Kárpát-medence valamennyi református püspöke részt vett a felújított nagyváradi várban szombaton tartott református egység napján.
A házigazda Királyhágómelléki Református Egyházkerület által a reformáció 500. évfordulójára szervezett Őrizd a várat című rendezvényről a nagyváradi Erdon.ro portál számolt be vasárnap.
Csűry István nagyváradi püspök ünnepi beszédében a sokszor újraépített, nemrég felújított nagyváradi várral példázta, hogy van esély a lélek megújulására is. „Ha ezek a falak annyiszor újraépültek, nekünk miért ne lenne lehetséges ugyanez? Legyen megújulása református anyaszentegyházunknak, magyar nemzetünknek. (…) Őrizzük a közös várat, és benne mindenki a magáét is” – idézte Csűry Istvánt a portál.
A szabadtéri ünnepi istentiszteleten prédikáló Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök azt tartotta az Őrizd a várat bibliai idézet egyik olvasatának, hogy nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is őrködni kell a vár, a torony fölött és keresni kell Isten kegyelmét.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a reformációnak kulcsszerep jut abban a lelki ébredésben, amelyre szüksége van a magyarságnak az előtte álló feladatok megoldásához.
Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára is azt hangsúlyozta: az 500 éve indult reformációnak fontos szerepe volt a modern európai demokrácia megszületésében, nemcsak egyházi, hanem szociális, politikai és társadalmi következményei is voltak. A nagyváradi várban összegyűlt többezres tömeg számára 25 asztalnál osztottak úrvacsorát. A rendezvény keretében délután az összegyűltek különböző rétegeit megszólító konferenciákat, előadásokat tartottak.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)2017. május 22.
Támogatta az RMDSZ az egységes bértörvényt a felsőházi szakbizottságban
Az egységes bértörvény szenátusi szakbizottsági vitája során több olyan módosító javaslatot is elfogadtak, amelyek kedvezőek a magyar közösség számára, és amelyek megoldást nyújtanak a közalkalmazotti bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, ezért az RMDSZ támogatta az egységes bértörvényt a munkaügyi bizottságban – mondta a testület tagja, Derzsi Ákos, miután a testület csütörtökön elfogadta a tervezetet.
„Kezdeményezésünkre az önkormányzat vezetője is részesülni fog a sikeres pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékból. Ez eddig csak a projektben részt vevő hivatalnokoknak járt. Azt gondoljuk, ha a kedvezményezettek körét kiterjesztjük a polgármesterekre is, ösztönözhetjük az önkormányzatok pályázási kedvét” – idézi az RMDSZ közleménye Derzsi Ákos Bihar megyei szenátort.
A munkaügyi bizottság tagja beszámolt arról is: a kormány bértörvénytervezete olyan visszás előírásokat is tartalmazott, amelyek értelmében a kinevezett tisztviselők, mint például a prefektusok, többet kerestek volna, mint a választott önkormányzati vezetők.
„Ez nincs rendben, a közigazgatási hierarchia és a feladatkörrel járó felelősség alapján az önkormányzat vezetőjének fizetése nagyobb kell hogy legyen, mint a kinevezett tisztviselőké, ezért javasoltuk a polgármesterek, megyei tanácselnökök bérének növelését. A helyi közigazgatás szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket. A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös szorzót alkalmaznak majd. Más városok polgármestereinek, alpolgármestereinek fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az alkalmazott szorzó” – összegezte Derzsi Ákos.
A közlemény értelmében kedvezőbb lesz ezután a nem klerikális személyzetnek biztosított jövedelem kiszámítási módja. „Kezdeményezésünkre a szakbizottság elfogadta, hogy a nem klerikális személyzet juttatását ne az éves költségvetés és költségvetés-kiegészítés alapján határozzák meg, hanem a mindenkori minimálbér értékét kapják. Emellett sikerült azt is megakadályoznunk, hogy az egységes bértörvény visszavágja a juttatásban részesített nem klerikális személyzet számát. Az idei költségvetés vitája során a szövetségnek sikerült elérnie, hogy a korábbi évekhez képest mintegy 950-nel több kántor, harangozó stb. számára biztosítson juttatást az állam, így a javadalmazásban részesülő személyek száma eléri a 19.900-at. A kormány által beterjesztett bértörvénytervezet visszavágta volna a jövedelemben részesítendők számát az előző évek szintjére” – mondta Derzsi.
Az RMDSZ közleménye arra is rámutat, hogy az egységes bértörvény tervezete értelmében 15 százalékos fizetéspótlékban részesítették volna a látássérült munkavállalókat, ám más fogyatékkal élők, akik munkaviszonyban állnak, nem kaptak volna ilyen jellegű támogatást. „Az RMDSZ ezt diszkriminatívnak ítélte, ezért kezdeményezte, hogy a kedvezményezettek körét terjesszék ki minden fogyatékkal élő munkavállalóra. A munkaügyi bizottság elfogadta a szövetség javaslatát, így az egységes bértörvény minden fogyatékkal élő munkavállalóra tekintettel lesz” – mondta Derzsi.
Az RMDSZ javaslatára a törvénytervezetben eredetileg tervezett 5 százalékos béremelés helyett 10 százalékkal fog növekedni a megelőző pénzügyi ellenőrzést végző önkormányzati alkalmazottak bére. Derzsi Ákos szerint ezen a területen rendkívül fontos az ösztönző javadalmazás, ugyanis nehéz alkalmazottakat találni az állásokra. Az egységes bértörvény tervezete hátrányosan érintette volna a környezetvédelmi hatóságok alkalmazottait, ugyanis nem a megfelelő bérrácsba sorolta be őket, ezáltal fizetésük átlagosan 2.000 lejjel alacsonyabb lett volna, mint amennyi megilleti őket.
Az egységes bértörvény tervezetét ma tárgyalja a szenátus plénuma. A jogszabály esetében a képviselőház a végső döntéshozó.
AGERPRES; Népújság (Marosvásárhely)2017. május 22.
Cél: a szórványrégió fellendítése
Gazdaságfejlesztési program indul a Maros-Mezőségen
A marosvásárhelyi Köpeczi–Teleki-házban május 19-én indult el Magyarország kormányának támogatásával a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program. A projektet Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára és Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette. Az avatón részt vett még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Történelmi lépés a Maros-Mezőség életében
Egyéves munkafolyamat eredményeként mérföldkőhöz érkezett a Pro Economica Alapítvány, amely útjára indítja a maros-mezőségi fejlesztési programot. Ez történelmi lépés Maros megyében, amelyet a későbbiekben egész Erdélyre kiterjesztenek. – A Pro Economica Alapítvány előtt álló feladat bátorságpróba lesz, de szeretjük a kihívásokat, s a gazdaságfejlesztési program sikeres vállalkozása lesz a magyar kormány és az alapítvány közös együttműködésének – mondta a megnyitó elején Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója.
– A 2017-es év arannyal jelzett esztendő lesz az erdélyi magyarság történetében. A célunk az, hogy ha pár év múlva visszatekintünk erre az esztendőre, akkor ez a tétel helytálljon, ugyanis 2017-ben indul az a nagyszabású gazdaságfejlesztési program Erdélyben, amelyet a Kárpát-medence más magyarlakta vidékein már elindítottunk, először a Vajdaságban, majd Kárpátalján. Most van annyi tapasztalatunk és erőnk, hogy a legnagyobb terület és a legnagyobb lélekszámú magyar közösség vonatkozásában is meg tudjuk tenni ezt a történelminek mondható lépést. Nem más az ambíciónk, mint hogy a 2017-es és az ezt követő esztendők sorsfordító jelentőséget hordozzanak abban az értelemben, hogy az erdélyi magyarságot sújtó gazdaságpolitikai hátrányok és sérelmek kiegyensúlyozódjanak ezen beavatkozás által. Most először fordul elő az utóbbi évtizedekben, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely nemcsak elkötelezett a nemzeti ügy mellett, hanem az anyagi erőforrások tekintetében képes arra, hogy végrehajtson egy ilyen nagyszabású gazdaságfejlesztési programot, hiszen ehhez semmi más nem kell, mint akarat. Ennek a kormánynak magától értetődő és természetes, hogy anyagi értelemben is felelősséget kell viselnie a határon túli magyar közösségekért. A magyar gazdaság elmúlt évekbeli és a következő évekre előrevetített teljesítménye lehetővé teszi ezt. Egybeesik az akarat és a képesség. Egy ilyen program sikerességének feltétele, hogy olyan helyi partnerünk legyen, aki felkészült és kellőképpen elkötelezett aziránt, hogy egy ilyen programot véghezvigyen, ami nem kis kihívás Erdély vonatkozásában, hiszen egy Magyarországnál is nagyobb területről, a magyarországinál jóval nagyobb településszámról beszélünk, ahol magyarok élnek. Mindezt tekintetbe véve egy gigantikus vállalkozásról van szó. De minden igényt kielégítő és felkészültségű az a partner, amellyel összefogtunk ennek a programnak a sikerre vitelére. Ez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Kelemen Hunor elnök úrban és munkatársaiban olyan partnerekre leltünk, akik kétséget kizáróan bizonyítják, hogy felkészültek egy ilyen program végrehajtására. Rajtuk fog múlni a program sikere – mondta Magyar Levente államtitkár.
A százmilliárd forintot is elérheti a támogatás
Tekintettel a példátlan és hosszú távú kezdeményezésre, a program a százmilliárd forintos nagyságrendet is elérheti. Nem egy-egy időszakos beavatkozásról van szó, hanem mostantól kezdve a magyar kormány nemzetpolitikájának stabil pilléréről beszélünk.
– Folyamatosan rendelkezésünkre kell álljanak olyan eszközök, amelyek által a magyar közösségek anyagi értelemben meg tudnak erősödni. Első lépésként egymilliárd forint áll rendelkezésünkre arra, hogy a Mezőségen megvalósítsunk egy mintaprogramot, ami arra hivatott, hogy az ott élő magyar gazdálkodókat, vállalkozókat 4,5 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatással segítse, amihez 25 százalékos önrészt kell biztosítani. A pályázó gazdáknak bemérjük a földterületeit, elvégezzük a kataszteri bejegyzéseket, ami eddig adott esetben gátjai voltak a gazdálkodásnak – fogalmazott Magyar Levente.
Amennyiben sikeres lesz ez a program, s a következő hónapokban mind a budapesti kormánynak, mind az erdélyi magyar közösségeknek bizonyítani tudják, hogy ez transzparens és az emberek valódi érdekeit szolgáló program, akkor lehetőség lesz arra, hogy kilépjenek ebből a dimenzióból mind területi, mind finanszírozási értelemben, és elindíthatnak egy nagyszabású fejlesztési programot, aminek célja, hogy az erdélyi magyarok, bárhol is éljenek, bármennyire is kisebbségben legyenek adott településen, érezhetően megerősödjenek. Olyan egzisztenciális felemelkedést remélnek a programtól, ami korábban nem volt tapasztalható. Sok mindent kell ellensúlyozni, hiszen hátrányokkal néznek szembe azok a magyarok, akik vállalkozóként akarták a közösséget előre vinni.
– A Mezőség Maros megyei részére esett a választás, az itt élő néhány tízezer ember a célközösség. Ebben a régióban nagy szükség van a gyors beavatkozásra és a gazdasági segítségre. A sok hitegetés után most tényleg itt lesz a segítség. Ilyen kezdeményezésre nem volt példa. A gazdasági és politikai hányattatások után, amin az erdélyi magyarság az elmúlt száz évben keresztülment, végre egy kézzelfogható lehetőség, ami minden egyes erdélyi ember számára elérhető lesz, nem csak azon a jogon, hogy pályázhat, hanem azon a jogon, hogy munkahelyeket fogunk teremteni, befektetések érkeznek. Ha a vállalkozók erősödnek, ennek kihatása lesz a közösség minden tagjára. A Vajdaságban és Kárpátalján remekül sikerült, nem arról van szó, hogy néhány vállalkozót támogatunk, hanem minden Erdélyben élő magyar emberhez szeretnénk eljutni, minden Erdélyben élő magyar ember élhet a lehetőséggel. Jó hír, hogy hatalmas léptékű fejlesztések lesznek, és hatalmas támogatások fognak érkezni Romániába, amiből olyan régiók is részesülnek, ahol románok laknak többségben – biztosította a hallgatóságot az államtitkár.
A jólétért ne kelljen elvándorolni
Kelemen Hunor szövetségi elnök rámutatott, hogy amikor a Vajdaságban elindították a programot – amely azóta nagyon sikeresnek bizonyult, a támogatások összege eléri az ötvenmilliárd forintot –, Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, szándéka, hogy ezt kiterjesszék más régiókra, ahol magyar közösségek élnek. Ez megtörtént, a közös cél az, hogy az erdélyi emberek jobban éljenek, hogy a jövőt a szülőföldön alapozzák meg, hogy ne kelljen elvándorolni azért, hogy az anyagi jólét feltételeit megteremtsék. Magyar Levente államtitkár személyében egy olyan partnerre találtak, aki elkötelezett az országhatárokon kívül élő magyar közösségek gazdasági jóléte iránt. – Nemcsak tudja, mit kell tenni, hanem a gyakorlati lépéseket is megteszi. Létrehoztuk a Pro Economica Alapítványt, ez fogja lebonyolítani a pályázatokat nyílt pályázati rendszerben. Azoknak a kisvállalkozóknak, kisgazdaságoknak, magánszemélyeknek nyílik meg a lehetőség, akiknek megvan az önrészük. A programnak a román gazdaságra is jótékony hatása lesz, ezért bízunk benne, hogy a legnagyobb nyitottsággal fogadják. S amennyiben a főpróba sikerül, s a gazdaságfejlesztési program meghozza az eredményeit, továbblépünk a Székelyföld, Közép-Erdély, Dél-Erdély és a Partium felé… Vannak identitásunkból fakadó gondjaink, amelyek mellett lennie kell egy olyan tervezésnek is, amely a jóléti társadalom megteremtéséhez tartozik. A ma induló gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország kormánya támogat, ilyen – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Június 15-től lehet pályázni
Péter Ferenc megyei tanácselnök elmondta, öröm, hogy Maros megyében, a Mezőségen, egy olyan szórványrégióban indul a projekt, amelyet szándékukban állt fejleszteni. Köszönet illeti a magyar kormányt, hogy támogatja ezt a régiót. – Nem könnyű a feladat, amelyre vállalkozunk, de úgy érzem, hogy megbirkózunk vele. A sikerhez szükség van mindenki munkájára. A segítség megvan a magyar kormány és az RMDSZ vezetősége részéről, a többi pedig rajtunk múlik – fogalmazott a tanácselnök.
A Pro Economica Alapítvány igazgatótanácsa: Balázs Attila közgazdász, Csóti Emese projektmenedzser, Jakab István lelkipásztor, Kecskés Csaba lelkipásztor, Novák Levente jogász. Ügyvezető igazgató: Kozma Mónika.
A Pro Economica honlapján már megjelentek a pályázati feltételek, június 15-étől egy hónapon át lehet benyújtani a pályázatokat. Érdeklődni az alapítvány Forradalom utca 1. szám alatti irodájában vagy a honlapon lehet.
MEZEY SAROLTA / Népújság (Marosvásárhely)2017. május 22.
Értékőrzők dicsérete
Digitalizáció és virtualitás uralta kort élünk, amikor majd’ minden viszonylagos, amikor élményeinknek nem részesei, inkább közlői/híradói vagyunk, pörögnek a bejegyzések a szociális hálón, s mihelyt eltűnik szemünk elől egy fotó, egy esemény lenyomata, máris jön a következő... Értékmentésre alig vagy csak ritkán futja, és talán nem túlzás: csodájára járunk, ha valahol hasonlóba botlunk. Mert egyre kevesebben vannak, akik a közért, az értékek fennmaradásáért tesznek, jövőt alapoznak a múltat kutatva.
Anyaországi kis csoport, egyszerű emberek a minap arról meséltek: fontos, hogy a mi tárgyi örökségünk megmaradjon, ezért összefogtak és valóságos expedíciót szerveztek, kettőt is egymás után, hogy az árkosi tájmúzeum újabb épülettel gazdagodjon. Mindenki azt hozta, amit éppen tudott, mi több, gyűjtést szerveztek, közben folyamatosan toborozzák a támogatókat, hogy tető alá kerüljön, méltó otthona legyen a székelység tárgyi emlékeinek. Pénzt, időt, energiát nem sajnálva önként álltak a múzeumalapító és gazda mellé, hogy segítsék munkával, építőanyaggal, pénzzel, hogy álma valósággá váljon: megépüljön és csodájára járjon az egész világ az árkosi tájmúzeumnak.
S még mielőtt mosolyra húznánk a szánkat, álljunk meg egy pillanatra...mert fontos ugyan Bálinth Zoltán vágyának teljesülése, de lényegesebb, hogy ebben távolról érkezők, önkéntesek támogatják, akik csodájára járnak vidékünknek, kincseinknek. Múzeumot bővítenek, népi feredőt élesztenek újjá vagy éppen vendégházat építenek Háromszéken... Ha a kecskeméti vagy éppen holland atyánkfia egész hetet áldoz erre, miért ne lehetne legalább egy napunk, hogy szűkebb környezetünkben számba vegyük és tegyünk azért, ami valójában a mi örökségünk? Addig óvjuk, amíg még lehet!
Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 22.
Posztumusz elismerés Kosztándi Jenőnek
Néhai Kosztándi Jenő festőművészt (1930–2017) posztumusz díszpolgárrá nyilvánítják Kézdivásárhelyen – Bejan András önkormányzati képviselő, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója javaslatára az erről szóló határozattervezetet egyhangúlag fogadták el a városi tanács múlt csütörtöki ülésén.
Kossuth Lajos, báró Wesselényi Miklós, báró Szentkereszty Stefánia, Wilhelm Wegener, Coos Henneveld és Dobolyi Aladár után a jövő hónapban a jeles képzőművész neve is felkerül tehát a városházán található díszpolgárok táblájára. Bejan András elmondta: a néhai festőművész – aki idén február elsején hunyt el – a kantai nagy múltú iskola tanára és a rajztagozat egyik alapítója volt, aki művészetével nem csak a város, hanem egész Székelyföld hírnevét öregbítette, alkotásai révén nemzetközileg is ismert és elismert festőművész volt. A díszpolgáravatást június 14-ére tervezik, amikor a művészt ábrázoló domborműves emléktáblát is leleplezik.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 22.
Középpontban a jogtiprások (FUEN-kongresszus)
A kelet-európai kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése. A közgyűlés – amely a FUEN döntéshozó szerve – számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, az MPP és a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat azonban nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására. Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget. A FUEN felszólította Európa országait – köztük Romániát is –, hogy biztosítsanak élhető életkörülményeket a roma családoknak, tartsák be alapvető emberi jogaikat. Egy másik határozat arra hívta fel Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést oktatási és vallási ügyekben, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A közgyűlés határozatban szólította fel Románia kormányát, hogy ismerje el nemzeti kisebbségként az arománokat, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az őket románokként meghatározó törvénycikkelyt. A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s szabályozásra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú és anyaország nélküli kisebbségekre. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben munkacsoport alakul az aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozására. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul. Vincze Lóránt, a FUEN elnöke sikeresnek ítélte a kongresszust, és sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány elutasította a kisebbségek párbeszédre való felhívását. Az elnök nehezményezte, hogy a román állam képviselői – noha példaértékűnek tartják a romániai kisebbségek helyzetét – nem kívántak részt venni a kongresszuson. „Ez azt jelenti, hogy távolról sem lehet olyan gondoskodó államról beszélni Románia esetében, amelyik megbecsüli a nemzeti kisebbségeit, és ez a kongresszus valamennyi résztvevője számára nyilvánvalóvá vált” – fogalmazott a FUEN elnöke. Vincze Lóránt közölte: a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést papíron és az interneten is alá lehet majd írni. Az online aláírásra a szervezet honlapján lesz majd lehetőség. Az RMDSZ példájára – amely 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta – a FUEN több tagszervezete is konkrét vállalásokat fogalmazott meg, ezeket azonban még nem összesítették. Az elnök fontosnak tartotta, hogy a többes állampolgársággal rendelkezők csak lakhelyük országának aláírási ívén lássák el kézjegyükkel a kezdeményezést. Az RMDSZ által szervezett 62. FUEN-kongresszuson ötven tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott vett részt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 22.
Mikesesnek lenni életérzés (Kicsengettek)
Röviden szólalt meg az iskolacsengő szombaton reggel a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban, hangját csakhamar elnyomta a Gaudeamus. A hagyomány szerint a bevonuló végzősöket két elsős diák vezette, akik magukkal hozták a kis iskolaharangot, jelezvén: kezdődhet az ünnepség.
Kövecses út szélén páratlan gerlice – csendült fel Szabó Fruzsina előadásában, ekkor már a négy tizenkettedik osztály száznyolc székely ruhás végzőse ülve hallgatta az őket köszöntő dalt. Elsőként Már István iskolaigazgató köszönte meg a szülőknek a bizalmat, hogy gyermekeik felkészítését a Mikes-iskolára bízták, a kollégáknak pedig a következetes és türelmes munkáért mondott köszönetet. Meg vagyok győződve arról, hogy a legjelentősebb élmények minden bizonnyal az osztályközösséghez fűződnek, de úgy gondolom, hogy az iskolaközösség, a Mikeshez való tartozás érzése hasonlóan meghatározó volt számotokra. Fontos, hogy a búcsú után se szakadjatok el végleg egymástól. Gondoljatok arra, hogy az elmúlt négy év alatt olyan mély barátságokat kötöttetek, amelyek elkísérnek további utatokon. A Mikeshez való tartozás évek múlva is azt jelenti, hogy számítanak rád és számíthatsz másokra” – mondotta Már István. Jólétet, lelki és anyagi gazdagságot, szerető társakat kívánt a ballagóknak Mester Gizella aligazgató, valamint éberséget ahhoz, lássák meg az egyszerűségben a szépséget, a hétköznapiban a gazdagságot, és vegyék észre az élet meg¬annyi apró csodáját. Sibianu Viktor tanfelügyelő a hálát hangsúlyozta, mert szerinte nincs annál nagyobb öröm egy szülő, egy pedagógus számára, mint a gyermek, a tanítvány hálája. Azt kívánta a végzősöknek, legyenek hálásak mindenért, és abban legyenek sikeresek, ami a legfontosabb számukra. Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán önkormányzati képviselő olvasta fel. A városvezető arra biztatja a ballagókat, ne csak szakmát, hanem hivatást válasszanak, használják ki és kamatoztassák a velük született képességeket és tehetséget, szeressék, amivel foglalkoznak, és az élet minden területén álljanak ki magukért. „Ne feledjétek, szülőhazátoknak, Székelyföldnek és Sepsiszentgyörgynek mind szüksége van rátok. Azon dolgozunk folyamatosan, hogy bármerre vezessen utatok, mindig szívesen térjetek vissza az otthonotokba.” A Szőts Dániel vezette kórus ezúttal kizárólag végzősökből állt, együtt énekelték: Győztes lesz a harc, ha nincs több hátraarc... Ezt követően az első osztályosok részéről Soulie-Horváth Benjamin Létay Lajos Vezet az iskola című versével köszöntötte a tizenkettedikeseket, Fazakas Réka pedig a tizenegyedikesek nevében búcsúztatta a ballagókat, szimbolikusan mesébe foglalva, hogy észrevétlenül is milyen értékekkel telik meg a batyu tizenkét év alatt. Duka Boróka ballagó diák azt hangsúlyozta: „Soha nem volt senki több és senki sem kevesebb, csak más. És ebből a másságból kifolyólag ez a hely, ez az iskola, ahonnan most ballagunk, mindenkinek mást jelentett. Van, aki a lehetőséget látta benne, más a kényszert, van, aki barátságokat kötött és van, aki mindennap megszökött volna, van, aki menne már. De olyan is van, aki biztonságosabbnak látná a maradást. Van, akinek a suli jó és van, akinek szükséges a rádió, a diáktanács, a Bakancs vagy mindez együtt. Tudjátok ti is: mikesesnek lenni életérzés.” Ilkei Klementina Varró Dániel versével búcsúzott.
Díjak, elismerések
A díjazást hagyományos mozzanat előzte meg: a tizenkettedikesek átadták az iskolakulcsot a tizenegyedikeseknek. Az osztályonkénti elismeréseket az osztályfőnökök olvasták fel, okleveleket és jutalomkönyveket adtak át a legjobb tanulmányi eredményt elérő diákoknak, a különböző tantárgyversenyek nyerteseinek, de kitüntették azokat is, akik a közösségi munkában, az iskolán kívüli tevékenységekben tűntek ki. A matematika-informatika osztályban (osztályfőnök Simon Ilona) Varga Emőke Kinga az osztályelső, a biológia–kémia osztályban (osztályfőnök Kolumbán Laura) Szotyori Orsolya Anita érte el a legnagyobb általánost, a filológia osztályban (osztályfőnök Nagy Gábor) Pinti Emőke eredménye a legjobb, a társadalomtudományi osztályban (osztályfőnök Incze Éva) Kisgyörgy Beáta kapta az első díjat. Többen már bejutottak különböző egyetemekre, és olyan tanuló is ballagott, akinek szombaton egy rangos verseny döntőjén kellett volna részt vennie. Díjazott a magyar nyelv és irodalom katedra, az idegen nyelvek tanári csoportja – ezúttal adták át az elismerést azoknak a diákoknak, akik részt vettek a kétéves Erasmus+ programban és annak franciaországi ciklusaiban –, a matematika-informatika katedra, a fizika–kémia szakos tanárok, a földrajz-, történelem- és társadalomtudományok, valamint a testnevelés katedra. A diáktanács, a Mikes Rádió és a Bakancs iskolaújság tevékeny tagjai is jutalomban részesültek, őket azok a diákok díjazták, akik átvették a stafétát. Az iskola vezetősége díjazta az évfolyamelsőt, az önkormányzat pedig hagyományosan a négy középiskolai esztendő legjobb tanulójának ítélte oda a ciklusdíjat – mindkettőt Szotyori Orsolya Anita kapta, és szintén ő vette át a Vajnár Emese-emlékdíjat, az Ecou Egyesület Covalact díját, valamint a Dr. Kovács Sándor-díj egyikét, a másikat Szőcs-Nagy Tímea kapta. A Mikes-díjat, amelyet az iskolaalapítvány ítél oda évente egy reál és egy humán szakos végzősnek, idén Szőcs-Nagy Tímea és Becsey Janka kapta. A Felszeghy-díjat Pinti Emőke nyerte el, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége díját Ráduly-Baka Rebeka érdemelte ki. A Kiwanis Alapítvány Kisgyörgy Beátát díjazta, a Máltai Szeretetszolgálat az önkénteseket és az elsősegélyversenyek nyerteseit jutalmazta, oklevelet kapott minden végzős kórustag, illetve aki az V–XII. osztály bármelyik évfolyamán énekelt a karban. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai tanszéke is felajánlott különdíjakat: Becsey Janka, Kisgyörgy Beáta, Kusztos Anna és Dézsi Márton kapott kitüntetést. A ballagási ünnepség áldással zárult. Péterfi Ágnes unitárius segédlelkész búcsúzóul azt kívánta a ballagóknak: hordozzon tenyerén a gondviselő Isten.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 22.
Iszlám Állam – Böjte Csaba: az elüldözött iraki keresztények „talpra fognak állni"
A menekülttáborban élő, otthonukból elüldözött iraki keresztények összetartanak, szeretik és segítik egymást, és „talpra fognak állni" – mondta Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Budapesti Székely Kör rendezvényén hétfő este Budapesten.
Böjte Csaba előadásában kiemelte: iraki utazása során azt tapasztalta, hogy azok káld keresztények, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei elüldöztek otthonukból, és három éve az erbíli menekülttáborban élnek, lelkileg egészségesebbek mint mi.
Hozzátette: az erbíli menekülttáborban 1400 konténerben 5000 ember lakik, de vasárnaponként több szentmisét is tartanak a tábor közepén felállított, 1000 férőhelyes sátorban. Mert, mindazok ellenére, ami velük történt és történik, bíznak és hisznek Istenben. „Ezt a lelkületet kellene megtanulnunk nekünk is" – hangsúlyozta.
Böjte Csaba kitért arra: a térségben az elmúlt ezer évben 12 nagy népirtás volt, többek között az örmény népirtás idején „egy füst alatt közel hatszázezer káld keresztényt is kivégeztek".
Csak a ninivei fennsíkon több mint háromszáz olyan kolostor- és templomrom van, amit az elmúlt száz években pusztították el – fűzte hozzá.
Ugyanakkor az Erbílbe érkező menekültek szinte azonnal egyetemet építettek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a magyar kormány adományából épülő iskola pedig, amelynek alapkövét tavasszal tették le, ősszel már működni fog.
"Azért mentem, hogy vigasztaljam őket, de én kaptam erőt, bátorítást tőlük" – fogalmazott Böjte Csaba.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta: egy várost nem csak az épületei, hanem a benne élők szellemisége, lelkülete is meghatároz. Budapest pedig leginkább szellemileg, lelkileg szorul fejlődésre, hogy szociálisan érzékenyebbé, elfogadóbbá váljanak lakói. Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke arról beszélt: Csaba testvér „áldozatos munkája" erősíti a Kárát-medencében és a világban szétszórtan élő magyarok összetartozását. „A nemzetstratégiáról sokat és sokan beszélünk, de Csaba testvér csinálja" – fogalmazott.
MTI; Erdély.ma2017. május 23.
Iktatta az RMDSZ az anyanyelvi küszöböt 10 százalékra csökkentő javaslatát
„A 215-ös, helyi közigazgatásról szóló törvény ma iktatott módosításával jelentős változásokat akarunk elérni az anyanyelv-használat területén. Egyrészt 20 százalékról 10-re csökkentenénk az anyanyelv-használati küszöböt, és bevezetnénk egy újnak számító kedvezményes küszöböt is azért, hogy közösségünk még több tagja méltósággal élhessen magyarként településén. Ami szintén ennyire fontos, az az, hogy szankciókat is javasolunk azért, hogy pénzbírságot kelljen fizetniük a törvény be nem tartása esetén az önkormányzatoknak, valamint a települések közintézményeinek" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök azt követően, hogy az RMDSZ kedden iktatta módosító javaslatait. Az RMDSZ elnöke rámutatott: a törvényben egyértelművé tennék a félreérthető, illetve szándékosan és rosszindulatúan félreértelmezhető passzusokat, javaslataikat azokból a nemzetközi egyezményekből – Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája – vezetik le, és teszik a jogrend részévé, amelyeket Románia ratifikált, de a valóságban sosem érvényesített. Kelemen Hunor szerint a ratifikált szerződések be nem tartása miatt, valamint a hatóságok és bíróságok korlátozó jogértelmezése okán nem megfelelő a törvénykezés jelenleg. Ugyanakkor gond az is, hogy sokszor politikai, adott esetben pedig adminisztratív akarat sincs a törvények alkalmazására. „A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy országunk megoldotta a kisebbségi kérdést, hogy ilyen értelemben modellértékű Románia. Mi ezzel szemben azt mondjuk, koránt sincs minden rendben. Viszont, amennyiben elsőként a román parlamenti pártok nyitottságot tanúsítanak, viszonozzák az általunk kezdeményezett párbeszédet, akkor jó úton indulhatunk el a kisebbségi jogok kiszélesítésének szempontjából" – tette hozzá Kelemen Hunor. Jelenleg csak azokon a településeken kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20%-ot. Így például nem kötelező az anyanyelv-használat Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Nagybányán és Zilahon, ahol szintén jelentős számban élnek magyarok. „A 20 százalékos küszöb tízre való csökkentésével, illetve egy kedvezményes küszöb bevezetésével ezen akarunk változtatni a magyar közösség javára” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. A szövetség javaslata az, hogy a 10 ezer lakos alatti településeken a kedvezményes küszöb 300 legyen, a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 25−50 ezer közötti lakosú településeken 1000, az 50−100 ezer közötti lakosú településeken 2000, és a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer legyen a kedvezményes küszöb, amely felett kötelezővé válna az anyanyelv-használat biztosítása. Az RMDSZ közleménye szerint a következőket biztosítaná a törvénymódosítás: "1. A kezdeményezés az anyanyelv-használat lehetőségét biztosítaná azokon a településeken is, ahol nem teljesül a számaránybeli feltétel, viszont az intézmény vagy a hatóság vezetősége az anyanyelv-használat alkalmazása mellett dönt – például legyen lehetséges a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése azokban az esetekben is, ha nem éri el a közösség az egyik vagy másik küszöböt. 2. Az RMDSZ leszabályozná azoknak az intézményeknek a körét, amelyek kötelesek lesznek az anyanyelv-használati jogok biztosítására. Tehát azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 10 százalékot, vagy ahol jelentős számban élnek kisebbségi közösséghez tartozó személyek, kéri az anyanyelv-használat biztosítását minden közigazgatási intézményben, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi és megyei egységekben, prefektúrákon, illetve dekoncentrált intézményekben. Ilyen például a kataszteri hivatal, ahol telekkönyvi ügyeket intézhetnek a magyar emberek, a pénzügy, ahol adóikat fizethetik ki, a munkaügyi felügyelőség, ahol a munkanélküli segélyt kell kérvényezni, a tanfelügyelőség, az egészségügyi igazgatóság, a kulturális igazgatóság, de a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség is. 3. Azt akarjuk, hogy az anyanyelvet egyaránt lehessen használni írásban és szóban minden közintézménnyel folytatott kommunikációban. A formanyomtatványok és egyéb adminisztratív jellegű dokumentumok, közérdekű információk is legyenek elérhetőek a kisebbségek anyanyelvén. 4. Ténylegesen történjen meg a települések névtáblájának, az utcanevek, útjelző táblák, a közterületek és intézmények magyar nyelvű feliratozása. 5. Az anyakönyvi kivonatok kibocsátása történjen meg kisebbségi nyelven is, a házasságkötés lebonyolítása anyanyelven is. Az ifjú pár mondhassa ki a boldogító igent magyarul, még akkor is, ha csak az egyik fél tartozik valamelyik kisebbségi közösséghez. 6. A szimbólumok használata ne ütközzön akadályokba. Senkit ne büntessenek meg azért, ha például a székely zászlót kitűzi egy hivatalra vagy közintézményre. 7. Anyanyelven is nyilvánosságra kelljen hozni a közérdekű információkat egyidejűleg a román nyelvű kommunikációval." rmdsz tájékoztató; Transindex.ro2017. május 23.
Melyik út vezet itt Budára?
Az RMDSZ elmúlt huszonhét évét figyelemmel kísérve egyre inkább erősödhet az a benyomás, hogy ez egy magyar nyelven úgy-ahogy beszélő alibi párt, amelynek legkisebb gondja az, hogy a romániai magyarok megmaradjanak, netán gyarapodjanak lélekszámban, magyarságban, gazdasági erőben. Ezt a benyomást sokszor nem is a politikai szempontból fontosnak mondott események, hanem látszólag jelentéktelen, de sokatmondó történések erősítették.
zt már megszokhattuk, hogy az RMDSZ kommunikációjában az autonómia többnyire csak választási kampány során kerül elő, majd a kampány végeztével igyekeznek minél hamarabb megfeledkezni róla. Az autonómia, mely az európai tapasztalatok szerint egy kisebbségben élő nemzeti közösség megmaradásának, gyarapodásának egyetlen valódi békés útja (a népszavazásos területi revízión kívül), valahogy sosem időszerű a magát érdekvédelmi szövetségként aposztrofáló szervezet háza táján. Azt, hogy ez miért van így lehet találgatni. A legnépszerűbb válasz erre a kérdésre általában az szokott lenni, hogy az RMDSZ nem akarja veszélyeztetni gyümölcsöző kapcsolatait a román politikummal, ezért sem hozakodik elő a parlamentben holmi autonómiázással.
Autonómia helyett persze kínál nekünk az RMDSZ mást: kötelező női kvótát a politikában, a homoszexuálisok jogainak kiterjesztésén keresztül a hagyományos családkép rombolását, a kultúrában tinglitangli majálisokat, falunapokat és a kutyát sem érdeklő öntömjénező konferenciákat. Van ugyanakkor válaszuk azoknak is, akik holmi nemzetiségi, kisebbségi jogokat kérnek számon az érdekképviseleten: óriási hírverés mellett győzelemként tálalják, hogy sikerült elfogadtatni a magyar nyelvhasználatot a kórházakban (papíron), miközben az általuk uralt önkormányzatokban sem képesek a már meglevő jogokat betartatni, azokkal élni. Aláírásgyűjtést kínálnak az erdélyi magyarnak, mondván majd a FUEN és az Európai Unió megoldja azt, amire ők képtelenek voltak.
Az RMDSZ a közösség valós igényeire adott valós válaszok helyett hosszan sorolhatja, mibe bukott bele, illetve melyek azok az ügyek, melyekbe bele sem vágott, némi hangzatos szócséplést leszámítva. A vásárhelyi katolikus líceum ügye, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli harcok, a székely és magyar jelképek üldöztetése, a mai napig vissza nem szolgáltatott ingatlanok problémája ékesebben beszél minden pártprogramnál, választási ígéretnél és elnöki expozénál.
Nem hátrálunk meg – mondják ők, illetve hazudják, hiszen naponta meghátrálnak egészen kicsiny, de jelképes erejű dolgokban is. Az, hogy Kelemen Hunor a saját pártja kongresszusán nem énekli a magyar himnuszt, vegytiszta meghátrálás, mint ahogyan az is meghunyászkodás, hogy Nagyszalontán az első román soviniszta acsarkodásra azonnal átfestették egy játszótér oszlopait, nehogy véletlenül a magyar lobogó színei akár ebben a formában is bárkinek bántsák a szemét. Itt már nem a meghátrálás ténye a kérdés, hanem az, hogy a hátrálásból ki lehet-e jönni, és ha igen, hogyan, merre? Melyik út vezet itt Budára? Mert amit alternatívaként kínál az RMDSZ, az nem más, mint a nyugaton éppen bukófélben levő liberalizmus, az pedig az erdélyi magyarság számára egy sehová sem vezető zsákutca.
Barta Béla / https://itthon.ma/szerintunk2017. május 23.
Szórakozás minden korosztálynak
Polgári majális
Egész napos, minden korosztály elvárásait kielégítő polgári majálist szervezett vasárnap délután Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt, valamint a Magyar Erdélyért Egyesület, s mivel az időjárás is kedvezően alakult, késő estig több mint kétezren fordultak meg a sportcsarnok mögötti zöldövezetben.
A gyermekek különböző vetélkedőkön vehettek részt, de kipróbálhatták a gyöngyfűzést és arcfestést, valamint megismerkedhettek a néptánc elemeivel is. A felnőttek jó hangulatáról az étfalvi fúvósok és a megyeszékhelyi Spontán zenekar gondoskodott, a Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola pedig a vívás tudományába engedett betekintést. Nagy sikere volt ugyanakkor a tokányfőző verseny során elkészült ínyencségeknek is. Az esti bulira a helyi Vezuvius és Insect, majd a magyarországi Cairó együttes fellépése teremtett alkalmat.
Újra bebizonyosodott tehát, hogy van igény az olyan rendezvényre, melyen családi vagy baráti körben, természetes környezetben lazíthatunk, szórakozhatunk. Melyen gyermek és felnőtt egyaránt talál magának való foglalatosságot, és az ügyességét is próbára teheti. És melyen a dolgaink állásáról is véleményt cserélhetünk.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. május 23.
Durvul a közélet
Amikor Szilágyi György jobbikos képviselő beígérte Dömötör Csaba államtitkárnak, hogy úgy nyakon… teremti, „hogy leszáll a feje”, akkor egyesek megpróbálták ezt szembeállítani a Jobbik „cukisodásával”, s úgy prezentálni, mint a Jobbik igazi arcát. Holott nyilván csak annyiról volt szó, hogy egy képviselőben elszakadt a cérna, amire volt már példa a politikai életben, és vélhetően lesz is; örömteli, hogy a mi parlamentünkben a rendszerváltás után csak verbális erőszakra került eddig sor, dulakodásra vagy verekedésre még nem.
Másrészt viszont kétségkívüli jelenség a közélet és a közbeszéd eldurvulása, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyik oldalról arra, hogy az ellenzék tehetetlennek érzi magát, aminek persze fő oka az, hogy képtelen életképes és hiteles alternatívát nyújtani a kormánnyal szemben. Vélhetően önreflexiójuk objektivitása nem terjed odáig, hogy ezt belássák, ezért hallani állandóan azt, hogy ezt a kormányt nem lehet demokratikusan leváltani, hogy Orbán diktatúrát épít, hogy Európa kell „megmentse” a magyar demokráciát stb.
A kormánypárt jellemzően magabiztosságot és erőt sugall (nem ritkán arroganciát is), de az tény, hogy egyik sztárpublicistája, Bayer Zsolt maga is elismeri, van felelőssége a közbeszéd durvulásában. Bayer indulatai érthetőek, hiszen annál perverzebb nincs, mint amikor az egész Európa elpusztításán ügyködő Soros-erők Magyarországon nekiállnak a kontinensünk fehér keresztény kultúráját védő miniszterelnököt ál-európai jelszavak árnyékában útszéli módon támadni. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a globális háttérhatalom mesterségesen és tervszerűen hozta létre a tízmilliókat migrációra késztető mai helyzetet, részben néppszichológiailag propaganda útján, részben társadalmi katasztrófák sorozatának előidézésével, és éppen ezen erők szítják az indulatokat a magyar kormány ellen, akkor nem csoda, hogy hevesebb vérmérsékletű ember keményebben fogalmaz.
Mindezen túl van egy mozgalom, mely eddigi stratégiáját és imázsát félredobva szintet lépett. Lefelé. Amikor a Momentum képviselői, beleértve annak elnökét, rátörtek az Origo szerkesztőségére, hogy kérdőre vonják az ott dolgozó újságírókat a róluk megjelent írás miatt, akkor olyat tettek, ami nemcsak jogtalan, de újkori demokráciánkban precedens nélküli.
Borbély Zsolt Attila / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. május 23.
Bálványos, az óriásszobrászat idei fővárosa
Monumentális munkák a hegyen
Május 5-15. között zajlott a Transylvania Monumentális Szobrászati Szimpózium a Bálványos Resortban, ahol a Szarvadi házaspár első alkalommal látta vendégül a rendezvényt. A 13 képzőművész 11 országból érkezett Háromszékre, és tíz nap alatt faragták ki a nagyméretű tölgyfákból alkotásaikat. Minden munka nem készült el a határidőre, ugyanis az eső több ízben megzavarta az alkotó tevékenységet.
Május 10-én a hotel kalandparkja és a háziállatokat befogadó karámok között meghúzódó kövezett téren már javában sürögtek-forogtak a művészek, zúgtak a láncfűrészek, csattogtak a vésők és a fejszék. A kevésbé avatott szem is láthatta, hogy itt bizony valami csodálatos, mifelénk eddig nem látott alkotótevékenység zajlik. Elsőként a lengyel Piotr Zbrozek szobrászt kaptuk mikrofonvégre, aki elmondta: érdekesnek tartotta más országokból érkező kollégáival közösen dolgozni, emellett vonzotta Bálványos is, a vad természet.
„Lengyelországban is igyekszem minél többször a természetben lenni, horgászok, vadászok, sízek. De időm nagy részét a műhelyben töltöm, kis medálokat készítek bronzból, követ faragok, jégszobrászattal is foglalkozom. Ahogy az erdélyiek szívétől nem áll messze a fa, úgy a lengyelekétől sem: mifelénk is rengeteg a fából készített épület, sok a faragómester. Ezzel én is így vagyok: szeretem a múlttal tartani a kapcsolatot, hogy onnan ihletődve valami újat készítsek a jövő számára” – mesélte a hivatásos faragó, aki ezúttal a Természet temploma című munkát készítette el egy kettéhasított fatörzsből.
Vízcsepp fából
Szomszédságában a belga Christian Deman tevékenykedett, aki már a beszélgetés elején fontosnak tartotta hangsúlyozni: ő csak hagyományos eszközöket használ a munkájához, és ezt alátámasztandó, elő is halászott a szerszámok közül egy méretes fejszét. A románul érthetően beszélő képzőművész a közös munka élményét szereti, azt, hogy találkozhat más országokból származó kollégáival. Nagy meglepetésünkre magyarul is megszólalt, de mint mondotta, lehet, sosem tudja megtanulni ezt a gyönyörűen zenélő, de annál nehezebb nyelvet. „A víz szelleme címet adtam munkámnak. A fa egyébként kedvenc anyagom, mivel hiszek az élet körforgásában. Kivágunk egy fát, készül belőle valami szép, majd nő egy új fa” – vélekedett a művész, aki többször volt Romániában, és szereti Brâncuşi munkáit.
A japán Nakamura Kei a Vízcsepp – szellem nevet adta munkájának. „Kapcsolat a természet, az ember és egyben köztem, annak ellenére, hogy absztrakt, nem realisztikus formáról van szó” – magyarázta Kei, aki olyan országból érkezett, ahol kevés a fa, viszont ősrégi tradíciója van a famegmunkálás mesterségének. Ő általában márványba, homokkőbe és gránitba farag, fába kevésbé, a faanyagot inkább házak építéséhez használják.
A németországi Martina Kretmeier elmondta: kihívást jelentett számára, hogy modell nélkül kellett a női alakot megformáznia, mivel így az arányok betartása nem könnyű feladat. A szentpétervári Vasilisa Chugunova az Ember az esőben nevet adta munkájának, és úgy ítélte meg, hogy megfaragása által a fa egy második életlehetőséget kap.
Nagyváradról Bálványosra
Az alkotótábor úgy valósulhatott meg, hogy a szálloda tulajdonosai pozitívan válaszoltak Cosmin Hiristea szobrász, az olaszországi székhelyű Monumentális Szobrászati Események Nemzetközi Egyesülete romániai vezetőjének javaslatára egy, a tölgyfa monumentális szobrászati megmunkálására szakosodott nemzetközi szimpózium megszervezésére. A monumentális szobrászat iránti szenvedély mellett a Kolozsváron született, de pár éve Bukarestben élő Hiristea a hegyek szerelmese, 2007 óta Bálványos rendszeres vendége.
„Eddig négy kiadása volt a rendezvénynek Nagyváradon, és most Bálványoson szerveztük meg azt követően, hogy művészekből és építészekből álló szakmai zsűri több mint száz jelentkező közül választott ki 13 pályamunkát, szem előtt tartva a művészek eddigi életútját, munkásságát, és a fa megmunkálásának sokszínűségét is. Úgy vélem, ez a szimpózium azért is fontos, mert a nagyközönséget a szabadtéri munkák közelebb hozzák a művészethez” – mesélte a szervező, aki reményét fejezte ki, hogy máskor is jöhetnek Bálványosra.
Szarvadi Loránd, a szálloda tulajdonosa kifejtette: az Art-hotel tradíció folytatásaként egészítették ki az eddigi művésztáborok sorozatát ezzel az új tevékenységgel. „A munkák a hotel parkját fogják díszíteni, így bárki megtekintheti a szobrokat. Valószínű, hogy folytatjuk ezt a kezdeményezést, ami kiegészíti a nyolcadik alkalommal megszervezendő, idén június 9-17. között zajló művésztáborunkat” – részletezte.
A vidék értékei
A művészekkel folytatott beszélgetések végén mindannyian hangsúlyozták: elképesztőnek tartják a bálványosi levegő minőségét (ezt főleg a nagyon zsúfolt Japánból érkezett faragó hangsúlyozta), a természet szépségét, azt, hogy természetes környezetükben élő medvéket vehetnek szemügyre, továbbá a vendéglátás minőségét. Egybehangzó véleményük, hogy olyan körülményeket, mint amilyeneket a Szarvadi házaspár teremtett meg Bálványoson, kevés helyen találni, jóllehet a tábor résztvevői Kínától Svájcig és Németországtól az Egyesült Államokig mindenhol megfordultak már.
Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. május 23.
Uniós támogatásból újul meg a szászkézdi evangélikus erődtemplom
Európai uniós alapokból újítják fel az UNESCO-világörökség részét képező szászkézdi evangélikus erődtemplomot – tájékoztat a központi fejlesztési régió hétfőn kiadott közleményében.
Az Agerpres által idézett forrás szerint a 2,32 millió lej értékű (ebből 2,16 millió lej vissza nem térítendő) támogatásról szóló dokumentumot hétfőn írta alá Johannes Halmen, a Maros megyei Szászkézd evangélikus parókiájának képviselője és Simona Creţu, a fejlesztési régió igazgatója. A szászkézdi és a másik hat, a központi fejlesztési régió területén (Berethalmon, Nagybaromlakon, Prázsmáron, Szászfehéregyházán, Kelneken és Székelyderzsen) lévő templom, amelyeket a világörökség részének nyilvánítottak, több mint ötszáz éve épültek, és a régió épített örökségének legreprezentatívabb darabjait képezik.
„A munkálatokkal teljesen felújítják (a falakat, a tetőzetet, a lépcsőket, a padlózatot, az elektromos hálózatot) a templom harangtornyát, amely az egyik legszebb középkori építmény Erdélyben” – áll a közleményben. Miután 2019-ben a felújítási munkálatokat befejezik, a turisták nemcsak a templomot, hanem a tornyot is látogathatják majd. Krónika (Kolozsvár)