udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 3391-3420 | 3421-3450 | 3451-3480 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. június 15.
Válságból válságba
Értelmetlen és érthetetlen, önkényes, felelőtlen, pártjára és országra is káros offenzívát indított az elmúlt napokban Liviu Dragnea a maga által kinevezett kormányfő ellen, és tegnap este úgy tűnt, sikerrel is járt a teleormani báró ördögi terve: Sorin Grindeanu hiába küzdött, jóformán egyedül maradt. Előbb Călin Popescu Tăriceanu jelentette be, hogy megvonják tőle a politikai támogatást, miközben kollégái a szociáldemokraták maratonira nyúló elnökségi ülésén pecsételték meg sorsát.
Értelmetlen Dragnea eljárása, mert nem jár sem politikai, sem egyéb haszonnal. Politikai haszonnal azért nem, mert a szociáldemokraták egyszerűen röhejessé váltak a maguk állította kormány megdöntésével, ráadásul a pártelnöknek sikerült minden eddiginél erősebben kiéleznie a belső feszültségeket, amelyek akár szakadáshoz is vezethetnek. Azért is értelmetlen a választási csalásért jogerősen elítélt szocialista pártelnök önös érdekektől vezérelt leszámolása, mert végső célját így sem éri el: álma, hogy miniszterelnökként vezesse az országot, a törvény előírásai miatt nem valósulhat meg, elképzelése pedig, hogy a háttérből mindent irányítson, azért sem válhat valóra, mert a román politikai életben a lojalitás ismeretlen fogalom. Érthetetlennek azért nevezhető Dragnea döntése, mert eddig a politikus ravaszabbnak, dörzsöltebbnek tűnt, semhogy egy ilyen kamikazeakcióval veszélyeztesse saját pozícióját és pártja megítélését. Önkényes az eljárás, mert nem a párt derékhada, a területi vezetők kezdeményezték azt, hanem az elnök és szűk köre. Ráadásul az akcióért drága árat kell fizetnie Dragneának: a belső nézeteltérések kiélezése, a választóknak az alakulatba vetett bizalmának megrendülése semmiképpen sem használ az amúgy igen kényelmes helyzetben lévő, ellenzéke által nem szorongatott, jelentős támogatottsággal bíró pártnak.
Bennünket azonban elsősorban a legújabb kormány- vagy politikai válságnak az országra, a hétköznapjainkra gyakorolt hatása érdekel, és e tekintetben mutatkozik meg leginkább, mennyire káros ez az ócska politikai játszma, mily hatalmas felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot a teleormani báró és bandája. Mert bár rövid ideig a meglóduló fogyasztás, a kedvező európai konjunktúra hajtja még a gazdaságot, a viharfelhők gyülekeznek már az ország fölött. Az egységes bérezési törvény előírásai a gyakorlatban aligha megvalósíthatók, a jogszabály alkalmazását máris halasztani kellett, a féktelen ígéretek hatására felsrófolt elvárások miatt a társadalmi feszültség fokozódik, egyre több szakmai csoport fenyeget sztrájkkal, tüntetésekkel, az állami beruházásokat leállították, infrastruktúra-fejlesztésre se pénz, se szándék, se hozzáértés, az uniós pénzek lehívásában hatalmas a késés. Se vízió, se felelősség, csak egy megvalósíthatatlan kormányprogram, kormány nélküli kormányfő s egy választási csalásért elítélt imposztor kétségbeesett próbálkozása, hogy teljhatalomra tegyen szert. Semmi új, csak egy válságból válságba bukdácsoló ország szomorú, lehangoló, elkeserítő mindennapjai.
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 16.
A nyelvi jogok betartására szólította fel a kormányt az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat
Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) elnöke, Ferran Suay és Davyth Hicks, a szervezet főtitkára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére – levélben fordultak Sorin Grindeanu miniszterelnökhöz, Călin Popescu-Tăriceanuhoz, a szenátus elnökéhez, valamint Liviu Dragneahoz, a képviselőház elnökéhez, hogy kifejezzék támogatásukat a közigazgatási törvény módosítási javaslataival kapcsolatban. Az ELEN 44 kisebbségi nyelvet és 22 ország 150 szervezetét képviseli, s 2014 novembere óta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is tagja. A szervezet célja a különböző nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítése. Az ELEN vezetői levelükben kijelentik: a kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban a kisebbségvédelem alapját képezi. Románia az elsők közt ratifikálta 1995-ben a Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, illetve 2007-ben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Mindkét dokumentumnak célja – többek között – hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban, illetve azt, hogy a különböző jelzések a kisebbségek nyelvén is feltüntethetőek legyenek. Ferran Suay és Davyth Hicks elmondták, üdvözlik az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítást, amely a 215/2001-ös törvényt hozná a nemzetközi standardok szintjére, és felszólították a kormányt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Továbbá, arra kérték a kormánykoalíciót, hogy támogassa a törvénymódosítást és biztosítsa az alábbi intézkedéseket: - csökkentsék 10%-ra az anyanyelvhasználati küszöböt a közigazgatásban, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Szakértői Bizottságának ajánlásának megfelelően; - az anyanyelvet egyaránt lehessen használni írásban és szóban minden közintézménnyel folytatott kommunikációban; - a formanyomtatványok és egyéb adminisztratív jellegű dokumentumok legyenek elérhetőek a kisebbségek anyanyelvén is; - a települések, utcák, közintézmények és közterek neveit valamint az útjelző táblákat a kisebbségek nyelvén is tüntessék fel. Az ELEN vezetőinek teljes, angol nyelvű levele itt megtekinthető. (közlemény) Transindex.ro2017. június 16.
Megszavazza az RMDSZ a bizalmatlansági indítványt?
233 szavazatra van szüksége a PSD-ALDE koalíciónak ahhoz, hogy a hétfőn benyújtásra kerülő bizalmatlansági indítvány sikeres legyen, és megbukjon a Sorin Grindeanu vezette kormány. Korodi Attiila frakcióvezető a Maszolnak elmondta, az RMDSZ viszonyulásáról a Szövetségi Állandó Tanács dönt a későbbiekben.
Elméletileg a koalíció, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták (ALDE) 244 voksra számíthat, még akkor is, ha levonjuk a Daniel Constantinnal együtt távozó 5 ALDE-s honatyát, és nem számolunk a PSD-s színekben mandátumot nyert, de Sorin Grindeanu kormányfőtitkárává avanzsált Victor Pontával.
Az RMDSZ még nem döntött
Egyelőre rejtély, hogy az RMDSZ melyik oldalra áll. „A koalíció felelőssége összegyűjteni a saját kormánya megbuktatásához szükséges szavazatokat. Ha erre nem képesek, akkor az új kabinet beiktatásához szükséges szavazatokkal sem rendelkeznek. Egyelőre nem tárgyaltunk az RMDSZ-ben a kérdésről, nehéz döntés” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön a Mediafaxnak.
A politikus hozzátette: alapvetően igaza van a PSD-ALDE-koalíciónak abban, hogy a parlamenti többség birtokában azzal a csapattal akarnak kormányozni, amely élvezi a pártok bizalmát, de ezt a váltást cirkusz nélkül kellett volna lebonyolítani. „Egyelőre nem tudom megmondani, hogy mit fogunk csinálni, és ha csinálunk valamit, akkor azt miért fogjuk” – üzent az arra érdemes füleknek Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Közben az Antena3 felröppentette a hírt, hogy Sorin Grindeanu már meg is kereste és megpróbálta maga mellé állítani az RMDSZ-t a bizalmatlansági indítvány ügyében. Ezt Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető pénteken cáfolta a Maszolnak. Tájékoztatása szerint "komplex helyzet" előtt áll az RMDSZ, és a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos álláspontról várhatóan a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT).
Mit lép az ellenzék?
Ugyancsak kérdéses, hogy hány szavazatot képes elvonni a PSD-frakcióból Victor Ponta. Egyes elemzők szerint számuk elérheti akár a 30-40-et is. A Mentsétek meg Romániát Párt (USR) országos vezetősége péntek reggel úgy döntött, hogy nem vesz részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán. A PNL álláspontja sem kristályosodott ki, a legnagyobb ellenzéki párt esetében bonyolítja a helyzetet, hogy vasárnap tisztújító kongresszust tartanak.
Az elnöki tisztség fő várományosának tartott Ludovic Orban csütörtökön azt nyilatkozta a HotNews hírportálnak, hogy egyelőre nem született döntés a kérdésben. Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint „Dragnea lázálmokat kerget", ha azt hiszi, hogy a Grindeanu-kabinet elleni bizalmatlansági indítvány átmegy a plénumban, ezzel azt is sugallva, hogy alakulata a kezdeményezés ellen szavaz majd. A nemzeti kisebbségek frakciója sem foglalt egyelőre állást, de ők hagyományosan a parlamenti többséggel voksolnak.
Grindeanu: több PSD-s honatyával is találkozni fogok
Sorin Grindeanu kormányfő bejelentette, hogy a következő napokban találkozói lesznek szociáldemokrata párti honatyákkal, akikkel egy új kormány alakításáról tárgyal majd. „Az országos végrehajtó bizottságon túlmenően párton belül nagy az aggodalom, mert nyomást gyakorolnak az emberekre, hogy szavazzák meg a saját kormányuk megbuktatását. (...) Nagyon sok emberrel találkoztam ma, fogok még találkozni ma este és a következő napokban. Én felkértem a még tisztségben levő minisztereket, hogy végezzék a dolgukat. A törvény értelmében ezt kell tenniük. Bármilyen döntést hozok, nyíltan és átláthatóan közölni fogom önökkel” – mondta az újságíróknak a miniszterelnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján. maszol.ro 2017. június 16.
Tanévzáró a PKE-n, szoboravatással
Mint azt már beharangoztuk, a Partiumi Keresztény Egyetem tanévzáró ünnepségére június 17-én, holnap kerül sor Nagyváradon, egyúttal szoboravatás is lesz az Arany-bicentenárium örvén. Időközben kialakult az ünnepség programja.
Az ünnepélyes tanévzáróra szombaton 10 órától kerül sor a nagyvárad-újvárosi református templomban (Kálvin/Calvin u. 1. sz.). Arany János teljes alakos szobrának felavatására a róla elnevezett egyetemi kollégium előterében, a templom mögött (volt Teleki, ma Városháza u. 36. sz.) kerítenek sort.
PROGRAM
9.45 Hallgatók, oktatók átvonulása az egyházkerületi székházból (Teleki/Városháza u. 27. sz.) az újvárosi („kéttornyú”) református templomba
10.00 Tanévzáró ünnepség
Ének: Szózat
Igehirdetés – Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora
Meghívottak köszöntése – Szomor Abigél, egyetemi lelkész
Tanévzáró beszéd – Pálfi József rektor
Köszöntőbeszéd – Kató Béla erdélyi püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke
A Partiumi Keresztény Egyetem kórusának szolgálata
Érdemoklevelek átadása
Kulcsátadás, kulcsátvétel
11.30 Arany János szobrának felavatása, levezeti Nemes Csaba minisztériumi főtanácsadó
Ünnepi beszéd – Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke
A szobor leleplezése. A műalkotást Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, bemutatja Feledy Balázs művészettörténész. https://itthon.ma2017. június 16.
Szövetséget hozott létre öt erdélyi magyar színház
A professzionális szakmai egyesület elnöke Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, ügyvezető elnöke Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatának művészeti igazgatója, külkapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök Nagy Pál, a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója, a belkapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója (aki hiányzott a bemutatkozó sajtótájékoztatóról) és Czvikker Katalin, a Nagyváradi Szigligeti Színház menedzsere, titkár.
A MASZIN létrejöttét hírül adó sajtótájékoztatón azt is megtudtuk: régen érlelik ezt a döntést, eredetileg egy Erdélyi Magyar Színházi Szövetség létrehozásában gondolkodtak, de valahogy „mindig megfeneklett a dolog”. A kezdeményezők természetesen nyitottak a többi erdélyi magyar színházi intézmény felé, a lista még nem zárult le. A MASZIN Egyesület bejegyzését május 5-én hagyta jóvá a nagyváradi bíróság, az aradi, a temesvári, a nagyváradi, a szatmárnémeti és a székelyudvarhelyi színházak részvételével. Hogyan kerül a székelyudvarhelyi színház a partiumi (és bánsági) színházak társaságába? „Ezeknek a társulatoknak ’kemény’ székelyudvarhelyi gyökerei vannak, és eddig is kiváló kapcsolatokat ápoltak egymással” – mondta Nagy Pál színházigazgató. „Ez a szövetség materiális formája annak, ami kapcsolatrendszerben eddig is kialakult közöttünk” – hangsúlyozta a nagyváradi Czvikker Katalin, aki ennek a folyamatnak a katalizátora volt (a többi kezdeményező szerint).
A MASZIN célkitűzéseiről Balázs Attila temesvári direktor, a színházi szövetség elnöke beszélt a sajtónak: „A művész-személyzet támogatása, érdekképviselet, továbbképzések megszervezése, előadások, bérletek és turnék kapcsán együttműködni egymással, közös események szervezése. A fiatal színészek támogatása, az öregebb generációk segítése, ha lesz rá anyagi keret, juttatások, ösztöndíjak, díjak odaítélése, közös projektekben való részvétel. Mi nem mondjuk azt, hogy mi vagyunk az erdélyi színház mindenek tudói, mi öt színházi intézmény képviselői vagyunk, akik egy professzionális érdekképviseletet szeretnénk létrehozni” – hangsúlyozta Balázs Attila.
A célkitűzések között van továbbá közös művészeti és technikai work-shopok létrehozása, egy reális és egy virtuális színészbörze kialakítása egymás között, konferenciák, tapasztalatcserék szervezése, egymás alkalmazottainak a megismertetése. „A döntéshozatal teljes konszenzus alapján történik, mindenkinek vétójoga van! Az a cél, hogy segítsük egymást, többek, gazdagabbak és erősebbek leszünk!” – mondta befejezésül Balázs Attila MASZIN-elnök.
[Forrás: nyugatijelen.com] https://itthon.ma/kult2017. június 16.
Ne adjátok olcsón magatokat!
Ballagó egyetemisták
Összesen 87 végzős hallgató ballagott el tegnap a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A vállalatgazdasági szakon 53-an, a közigazgatáson 21-en, a környezettudományi szakon 14-en végeztek, idén 17 mesterképzőst is kicsengettek.
Cziprián-Kovács Loránd főigazgató kissé szarkasztikus, de oldott hangnemben vezényelte le az ünnepséget, amelyben szóhoz jutottak a közgazdaság és környezettudomány karok vezetői, dr. Fosztó Mónika és dr. Bartalis Ildikó, a három szakot képviselő búcsúzó diákok és a meghívottak, Fazakas József volt igazgató és Kelemen Tibor, a Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója. Fosztó Mónika az egyetemre jellemző meghitt, más egyetemekénél jobb tanár–diák kapcsolatot értékelte, Fazakas József pedig azt javasolta az élethosszig való tanulást gyakorló végzősöknek, akik huszonévestől ötvenesekig minden korosztályt képviseltek, hogy „ne adjátok olcsón magatokat, gyémántok vagytok!”
Cziprián-Kovács Loránd elmondta, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozat idén októberben egy nagyszabású konferenciával ünnepeli meg fennállásának huszadik évét.
Bodor Tünde Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. június 16.
Tehetségparádé a megyeszékhelyen
Bemutatkozási lehetőség
Első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal szervezett Tehetségparádét Sepsiszentgyörgy központjában az európai tehetségpontként működő Natura Schola Egyesület, közösen a megyeszékhelyi önkormányzattal.
A kétnapos (június 15–16-án) rendezvény célja, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson a megyében élő, különböző tehetségterületeken tevékenykedő, eredményes diákok számára.
A rendezvényt a Mikes Kelemen Líceum kórusa nyitotta meg, majd mese-, vers és regemondó diákok mutatkoztak be, népdalok csendültek fel, néptánccsoportok követték egymást, de a modern táncosok sem hiányoztak.
A rendezvényhez kézműves-tevékenységekkel összekötött vásár is kapcsolódott. A kis műhelyekben a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas tevékenységeket próbálhattak ki az érdeklődök, mint bútorfestés, repülőmodellezés, origami, gyöngyfűzés vagy kézimunka.
Ma (pénteken) a diákok festményeiből, rajzaiból, grafikáiból nyílik kiállítás a Gyermekek Palotájában, ugyanakkor várják azokat a bátor gyerekeket, akik beülnének a gokartba, vállalkoznának egy repülőmodell elkészítésére, vagy asztalitenisz tudásukat tennék próbára. Az érdeklődök az Öko-klub tevékenységébe is betekintést nyerhetnek.
Némethi Katalin Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. június 16.
Sütő András (1927–2006)
Fölemeljük szeretetben
Holnap, június 17.-én lenne 90 éves Sütő András író. Nem is kell magasabbra néznünk a hajnali vagy a déli égragyogásban, ha nagyszerű életművéhez hűségesen csombolyítjuk verseit is. Jó, ha azt is tudja a mai s holnapi rajongó olvasó, hogy verseket is írt. Közölt is egy csokorra valót már „felnőtt” korában, azt is csak a szerkesztő unszolására. A szerénység nem volt kenyere, ahogy befalható kenyere se sok Pusztakamaráson a szüleinek, a családnak. Amikor az Anyám könnyű álmot ígér című könyvét olvastam, megédesedett könnyben a könyvvel együtt sok gyermekkori éhes mindennapom.
Regény volt az a könyv, vagy fohász egy templomban? Ahogy az élet maga is regény. És a könyvet, akár más életbéli dolgokat is, meg kell neveznünk, hogy tenyérre vehető legyen a mindenség innenső fele is. Az az 1970-béli könyv Sütő teremtő munkásságában az egyszer s mindenkori döntő mozzanat volt. Maga a bizonyosság a megélhetési kételkedők, irodalom-technikusok számára is. Kinek voltak nehéz álmai, és hány írói akarnok vitte könnyedén a semmit, istenem! Csak nevezze meg az utókor. Amíg van. Oly korban, amikor a magyar nemzetiségi gondokhoz érni is tilos volt. Milyen nap is vagyon ma, emberek? Sütő Andrásnak az lehetett nehéz, hogy erdélyi magyar íróként a szórványosodó szülőföld s a hasonló sorsra ítélt Erdély minden gondját vállalta, már amennyit fölmarkolhatott. A magyar nyelv nagymestere volt, imádságoson is, dühében is. Novellái már korán egyengették az utat előtte a kommunista rendszer éhezve dolgozó néptömegei felé. Említettem az előbb, hogy nagy ritkán verset is írt. Sütő András elbeszélt történetei igazi vers-nyelven, lírába öltöztetve mind. Aki emberhez szól, a hallgatót szíven s nem halántékon kell megragadnia.
A leitatott és Marosvásárhelyre beszállított román hitványok 1990. március 19-én Sütő Andrásnak kiverték a szemét. Mert a gonosz ököllel s halántékon támad. Ma is. Mindenkor.
Most lenne 90 éves. Csak 79 évet élt. Ami elment véle, siratjuk. Amit hagyott ránk, azt fölemeljük szeretetben.
Czegő Zoltán Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. június 16.
Több mint a hagyományok éltetése
Megélhetést jelent
A sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola 120 sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi középiskolás diáknak szervezett mesterség-bemutatót június 13-án, kedden, partnerségben a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal, ez utóbbi műhelyeiben és udvarában.
A program célja azoknak a hagyományos népi mesterségeknek a bemutatása volt, amelyeket a népfőiskola mesteremberei, szakemberei oktatnak. A fiataloknak a Művészeti és Népiskola igazgatója, Gáj Nándor tartott ismertetőt az iskolában zajló képzésekről, Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus pedig a hagyományos népi mesterségekről, azok fontosságáról mesélt. A fiatalok megismerkedhettek a szövéssel, kádársággal, bútorfestéssel és fafaragással, ugyanakkor népi mesterségeket bemutató dokumentumfilmeket néztek meg, és megtekinthették a Kovászna Megyei Művelődési Központ által készített, népi mesterségeket ismertető kiállítást is.
A Művészeti és Népiskola egyik legfontosabb feladatának tekinti a szakképzést, valamint a régi mesterségek: a kádárság, a népi kovácsolás, a fafaragás és a népi bútorasztalosság oktatását. Mind a négyet kiváló mesterek oktatják, akik kiemelkedő teljesítménnyel rendelkeznek saját szakmájukban: a kádár szakmát a haralyi Szőke Tibor Barna, a fafaragást a csernátoni Haszmann László, a népi bútorasztalosságot Bagoly Zoltán, a kovács szakmát az olaszteleki, népi iparművész címmel kitüntetett Nagy György tanítja. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. június 16.
Kacsó Albert-emléktúra a Feliratos-barlanghoz
Székely nyomok a Regátban
Július 17-én két éve lesz annak, hogy a kézdivásárhelyi táltosként közismert Kacsó Albert tragikus hirtelenséggel elhunyt. A szomorú évforduló apropóján özvegye emléktúrát szervezne arra a helyre, amely a titkát talán megnyitotta Berci előtt, de ő azt már nem tudta megosztani velünk.
Kacsó Izolda a Buzău megyei Nucu falu határában található ún. Feliratos-barlanghoz szeretne emléktúrát szervezni. A Bozioru községhez tartozó, hegyek között meghúzódó kis település egyedülálló nevezetessége már önagában komoly vonzerőt képez, ám az egész vidék – ne feledjük, hogy az 1845-ig létező Săcuieni (más néven Secuieni vagy Saac), azaz „székely” megye területén vagyunk – különös jelentőséggel bírhat a múltunk iránt érdeklődők számára, hiszen még Nicolae Iorga is Székelyföld havasalföldi meghosszabbításának tekintette.
Elég csak a környező településneveket ízelgetni, s azonnal otthon érezzük magunkat! Nucutól mindjárt délre ott rejtőzik Scăeni falucska, nyugatra Aluniș (Mogyorós), valamivel északabbra Secuiu. Aztán távolabb Buzău (Bodzavásár), Chiojdu (Kövesd), Cislău (a lócsiszárból), Pănătău (pemetefű), Unguriu (Magyaros), Sibiciu (Szépügy), Homorâciu (Hamarügy), Făcăieni (fakó), Corlătești (korlát), Ghiosești (Diós), Șoimescu (sólyom), Șoimari (Solymár), Zărnești (a Barcaságban is van Zernyest), Lapoș (Lápos), Buda Crăciunești (Budakarácsony), Colceag (kócsag), Făcăieni (fakalány) stb. A székely eredetre utaló patak-, domb- és erdőneveket tucatjával lehetne sorolni, a Vintilă Vodă-i Menedec nevű várról nem is beszélve. Tudta a kedves olvasó, hogy Ploiești városa Esővásárhelyként, Vălenii de Munte pedig „székelyek vására”-ként jelenik meg a régi térképeken?
Visszatérve az emléktúra célpontjára, a Feliratos-barlang falain különböző, egymástól elkülöníthető történelmi korokból származó jelek láthatók. A legrégebbiek, a Kr. e. 6–4. századból fennmaradt tőr-, nyíl- és lándzsahegy-ábrázolások az akkoriban ezen a területen élő szkíta agathyrsek emlékét őrzik – és itt megint csak a székelyek szkíta eredetét bizonygató elméletek jutnak az eszünkbe. De ha ez nem lenne elegendő „székely nyom”: a barlang középkori (Kr. u. 4. század utáni) lakói is irkáltak a falakra, és a cirill betűk, számok között székely rovásjelek is felfedezhetők! Ezek közül Ráduly Jánosnak több olyan betűt sikerült azonosítani a nikolsburgi ábécé alapján, amelyek már az Árpád-korban is előfordultak.
Nem csoda, hogy ez hely erősen felcsigázta az amúgy is minden iránt érdeklődő Kacsó Albert fantáziáját, többször is megfordult a barlangban, élete utolsó vasárnapján a családját is oda vitte el kirándulni. Kacsó Izolda ezért tervezi Nucuba a férje emlékének szentelendő túrát július 23-án. Ígérete szerint – e sorok írója mellett – a környék helyneveit alaposan ismerő Sántha Attila is ott lesz, de Izolda főleg régi barátok, kirándulótársak segítségére, részvételére számít, a 0722.870.968-as telefonszámon bármikor elérhető. Hátha sikerül annyian összeverődni, hogy autóbuszt kelljen fogadni…
Kocsis Károly Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. június 16.
Jelenlévő múlt: bemutatták Tompa Andrea kolozsvári ihletésű regényét
A budapesti könyvhét után közvetlenül a kincses városban is bemutatták Tompa Andrea legújabb, Omerta – Hallgatások könyve című, kolozsvári ihletésű regényét.
Nem tud „sötét könyveket” írni, mindig kell egy „kulcslyuk”, melyen beszűrődik a fény, mondta kolozsvári olvasóinak Tompa Andrea, akinek legújabb, Omerta – Hallgatások könyve című regényét mutatták be szerdán este szülővárosában. A Minerva-ház kiállítótermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság már a pármondatos részlet felolvasása során ráismert a mű ihletőjére, Palocsay Rudolf kolozsvári biológusra, kertészeti szakíróra. Köllő Kata szerkesztő az est házigazdájaként elmondta: fontosnak tartották, hogy a budapesti könyvhét után közvetlenül Kolozsváron is bemutassák a könyvet, melyből Albert Csilla színművész olvasott fel részleteket.
Tompa Andrea legújabb regénye ugyanis, akárcsak az előzőek – A hóhér háza és a Fejtős s lábtól – kolozsvári ihletésű, de a szerző szerint teljesen más Kolozsvárt mutat meg benne. A külváros, Kolozsvár „konyhája”, a Hóstát világát, melynek nagy része már nem létezik.
Nem tudom, hogy ez a város még hány réteget tartogat számomra, de mindig más város” - jelentette ki szülővárosáról az 1990 óta Budapesten élő szerző, aki bevallása szerint ezt a sokrétűséget próbálja megérteni.
Az író négy ember összefonódó történetén keresztül mutatja be a kommunizmus első időszakát, az 1950-es évek Kolozsvárját: egy széki asszony, egy kolozsvári leány, egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi mesél sorsáról. Mint kiderült, elsőként a kertész figurája született meg, hiszen az írót mindig érdekelték a biológiai kísérletek, az, hogy „hogy valaki Isten-pozícióba helyezi magát, és azt mondja: alkotok egy új növényt”. Vilmos figuráján keresztül az alkotó ember zsigeri vágyát próbálta bemutatni, hogy a nyilvánosságban érvényesüljön, elismerést kapjon, másrészt azt a mindig aktuális kérdést feszegeti, miként „csábítgatja” a hatalom a művészeket. Bár a kertész él a felkínált lehetőséggel, alakja mégsem lesz ellenszenves – mutatott rá Nagy Boglárka, a könyv szerkesztője, a Jelenkor Kiadó főszerkesztője.
A férjétől a kincses városba szökő széki asszony figurájával Tompa Andrea a középkorú asszonyok „kibeszéletlen történetét” mondja el, akiket meglátása szerint szinte mellőz az irodalom. Másrészt azt érzékelteti, milyen, amikor valaki átlépi a falu-város határt.
A szerző négy perspektívából, személyes szemszögből láttatja ugyanazokat a történéseket, történelmi eseményeket, mindig annyit mond, amennyit az adott szereplő felfoghat. Bár könnyen ír, a négy egymásra mutató történet összehangolása nagy kihívást jelentett, faxpapírra rajzolt kronológiákkal tudta „összefésülni” őket. A szerkezet mellett a regény nyelvezete is sajátos keveréknyelv, a román szavak használatával a szerző jelezni akarta, hogy a II. bécsi döntés után vagyunk, amikor egy másik világ kezdődik. Vilmos is tanulja a román kifejezéseket, vele az olvasó is, mondta Nagy Boglárka, aki úgy fogalmazott, mivel a legtöbb szó intuitíve értelmezhető, a magyarországi olvasóknak sem okozhat gondot, „legalább bővül a szókincsük”
Tompa Andrea számos forrásból merített, sok emberrel személyesen beszélgetett az időszakról, de mint mondta, „nincs semmilyen igazság birtokában”, csupán szemlélődik, keresi az értelmet a regényben. Az átlagember optikáján keresztül akarta láttatni a sötét kort, ugyanis a legdrámaibb történetekbe nem lehet belemenni hitelesen, így társszenvedőkről ír, és nem mártírokról.
„Ezek a történetek jelen vannak, a hatásuk érezhető” - mondta a szerző arra a kérdésre, miért ezt az időszakot választotta, és úgy vélte, a művészet támogatja a múlton való gondolkodást. Hozzátette, a legnagyobb fájdalmat az okozza műve olvasásakor, hogy bár a cselekményben a szereplőknek még csak a földjüket veszik el, az olvasó tudja, hogy mi következik: kertjüket, házukat is elveszik, és a lehetőséget, hogy azt az életet éljék, amit elterveztek.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)2017. június 16.
Az utolsó évadra készül az igazgató
Évadzáróra készül a Csíki Játékszín társulata, a gálaműsorra – amelyen az is kiderül, hogy idén a nézők kit választottak az évad színésznőjének és színészének – vasárnap este 7 órától válthatnak jegyet az érdeklődők. Parászka Miklós igazgató szerint az évadban növekedett a bérletes nézők és a bemutatott produkciók száma, az intézményben pedig a következő évadban nem lesz vezetőségváltás.
Parászka Miklóssal 2018 decemberéig kötött szerződést a csíkszeredai önkormányzat, és bár a színházigazgató januárban tölti be a 65. életévét, vagyis éri el a nyugdíjkorhatárt, megbízott igazgatóként szeretné a 2017–2018-as évadot végigvinni.
– A gördülékeny ügyintézés és zavartalan szakmai tevékenység érdekében jobb, ha évad közben nincs igazgatóváltás egy társulatnál, ezért szeretném a következő évadot még végigdolgozni, aztán a 2018–2019-es évadban átadom a stafétát – mondta Parászka Miklós.
A színházigazgató szerint a csíkszeredai társulat az elmúlt tizennyolc évben stabil nézőközönséget alakított ki magának a megyeszékhelyen és a térségben, minden évben képviselte a székelyföldi várost az anyaországi fesztiválokon és a budapesti színházak színpadán.
– Ha a számokat tekintjük, elmondhatjuk, hogy idén 51 805 néző látta előadásainkat, tavaly 49 631-en. Bérletet váltott az évadban 8217 személy, 660-nal többen, mint egy évvel korábban. Természetesen a számok növekedésében közrejátszik az is, hogy a 2016–2017-es évadban több előadásunk volt, mint korábban: tizenegy különböző színházi (nagyszínpadi, gyermek, kamaratermi, költészet napi és bábszínházi) produkcióval álltunk a nagyközönség elé – ismertette a fontosabb számokat az igazgató.
A színház statisztikai adatai szerint Csíkszeredában a társulat 113 előadást tűzött műsorra az évadban, vidéken 49 alkalommal játszottak, Magyarországra három alkalommal utaztak. Június 23-án újabb turnéra indul a Csíki Játékszín, mivel a Tisztelt ház című zenés vígjátékot beválogatták a budapesti Városmajori Színházi Szemle idei programjába.
Furcsa hangulat és helyzet alakult ki idén a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja körül, az erdélyi társulatok egy szatmári találkozót követően ugyanis arra a döntésre jutottak, hogy idén nem vesznek részt a határon túli társulatokat is felvonultató fesztiválon.
– Úgy látjuk, korszerűsíteni, frissíteni kell ezt a fesztivált. A találkozó utóbbi években megfogalmazott koncepciójával és adottságaival már nem tudtunk egyetérteni. A személyes döntésünkben, hogy idén nem leszünk jelen a kisvárdai fesztiválon, az is közrejátszott, hogy a Tisztelt ház című zenés vígjátékunkat beválogatták a budapesti Városmajori Színházi Szemle programjába, a két színházi találkozó pedig ugyanabban az időpontban van – tudtuk meg Parászkától.
Az igazán furcsa a történetben ugyanakkor az, hogy míg a szatmári találkozón az erdélyi magyar társulatok egyhangúan döntöttek arról, hogy idén nem vesznek részt a kisvárdai fesztivál programjában, információink szerint végül csupán négy társulat tartotta szavát, a csíkszeredai színház mellett a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti magyar társulatok.
Az évadzáró gálaműsort követően a 2017–2018-as színházi évad repertoárját is nyilvánosságra hozza a Csíki Játékszín vezetősége, elöljáróban annyit elárultak, hogy a következő évadban is lehetőséget biztosítanak a fiatal rendezőknek és lesznek kamaratermi előadásokkal is.
– Újdonság, hogy a következő évadban négy előadásra szóló bérletet biztosítunk a román ajkú városlakóknak is, ezt a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a bákói színház produkciói adják majd, amit intézményünk megvásárol – jelentette be az igazgató.
Pál Bíborka Hargita Népe (Csíkszereda)2017. június 16.
Élet/Tér az atyhai Kakasülő Galériában
Atyha bekerült a nemzetközi művészeti körforgásba: Vinczeffy László képzőművész idén is folytatja a neves művészek alkotásait felvonultató tárlatsorozatát. Az előkészületekről Simó Márton számol be.
Vinczeffy László Munkácsi-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja folytatja a saját telkén elkezdett kiállítássorozatot: idén június 24-én, szombaton 12 órakor nyitja meg a csűrkaput az érdeklődők előtt. A tervek szerint július 31-ig tart majd nyitva a kiállítás, amelynek híre és rangja messze túlmutat a Sóvidék és a Székelyföld határain, hiszen a kétszáz főnél is kisebb faluba ilyenkor akár több ezren is ellátogatnak. Maga a megnyitó is immár hagyományos közösségi és médiaeseménnyé terebélyesedik, eljönnek ilyenkor a művészeti élet jelesei, a helyi és megyei vezetők, illetve sokak külföldről is, hiszen az alkotó szerteágazó kapcsolatrendszere, a magas művészi színvonal vonzza az érdeklődőket.
Idén Bartos Jenő festőművész (Jászvásár), Berze Imre szobrász (Székelyudvarhely), Bocskai Vince szobrász (Szováta), Éltes Barna szobrász (Feldoboly), Jakabos-Olsefszky Imola képzőművész (Brassó), Madaras Péter szobrász (Zalán), Kolozsi Tibor szobrász (Kolozsvár), Kuti Botond festőművész (Szováta), Kuti Dénes festőművész (Szováta), Sánta Csaba szobrász (Szováta), a nemrégiben elhunyt Siklódi Zsolt grafikus (Szováta), Vargha Mihály szobrász (Sepsiszentgyörgy) és Zsombori Béla szobrász (Székelyudvarhely) különböző technikákkal és szerteágazó műfajokban készült alkotásait tekinthetik meg az idelátogatók, persze a tárlaton szerepelnek a házigazda alkotásai is.
Érdekesség, kiegészítő esemény lesz a pajtában berendezett új kiállítótér, a Homloktörő Galéria megnyitása is, ahol a 14 éves sepsiszentgyörgyi Csáki Apor Bogár/Virág című egyéni tárlatát láthatják majd.
A megnyitóbeszédet – a köszöntők elhangzása után – Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese mondja. Külön megemlékeznek a tragikus hirtelenséggel elhunyt Siklódi Zsolt (1966–2017) grafikusművész-tipográfusról, aki a korábbi években mindvégig alkotóként és szervezőként segítette a Vinczeffy által megálmodott galéria létrehozását és népszerűsítését. A megnyitót követően kulturális műsor és vendégség is lesz. Ilyen alkalmakra Vinczeffy gondoskodik a jó hangulatról, ételről, italról, s hogy az időjárás se okozzon meglepetéseket, sátrat is állíttat vendégeinek. Olyan szép példával mutat utat a helyi születésű és erősen ide kötődő alkotó, hogy az mindenképp követendő a kis közösség számára is, amely a múlt év szeptemberében elveszítette a templomát. Mindig új élet épül, hittel és reménységgel a romokon. Hargita Népe (Csíkszereda)2017. június 16.
A hét műtárgya
Művészek ágyúdörgésben a címe a Csíki Székely Múzeum legújabb időszakos kiállításának, mely a magyar képzőművészet legjelesebbjei által az első világégésről készült alkotásaiból vonultat fel átfogó válogatást. Az alábbiakban Murádin Jenő ismertetőjét közöljük.
Nagy István: Katonafej, 1918
A hadak útját megjárt erdélyi művészek közül kétségtelenül a székely Nagy István termékeny művészete volt és maradt a leginkább időtálló. Műveinek expresszív drámaiságában olyan példát mutatott, amellyel párhuzamba csak a brassói szász Hans Eder képalkotása állítható.
Az első kiállításain már virtuóz rajzkészsége, kimagasló tehetsége mellett bizonyított Nagy Istvánt (1873–1937) a brassói 24. honvéd gyalogezredbe sorozták be. A galíciai fronton, a Bukovina és a Visztula közötti összecsapásokban esett át a tűzkeresztségen. Ezrede a gorlicei áttörésből (1915. május 2.) szintén kivette a részét. Az 1916-os Bruszilov-offenzíva idején a festő Tarnopolnál, 1917 májusában a Dnyeszter menti Mielnicán táborozott. 1918. március elején, az orosz békekötés után vezényelték át ezredét az olasz frontra, az Etsch völgyébe.
Bár beosztásánál fogva Nagy István nem élvezhette a hadifestők kiváltságait, felettesei igen nagyra becsülték. Strohoffer Jenő százados, zászlóaljparancsnok, akit a festő nagy méretű portréban örökített meg, külön szobát biztosított számára, ahol zavartalanul dolgozhatott. Tiltásai ellenére a művész mégis többször kiment a frontvonalba, hogy a lövészárokban „élesben” készítsen rajzokat. Még hatásosabb volt a 24-esek parancsnoka, Ágoston ezredes kezdeményezése. 1917 táján saját hatáskörében külön csoportot létesített a Sajtóhadiszálláshoz tartozó és e státusszal nem rendelkező művészekből, és konkrét feladatokkal bízta meg őket. A csoport parancsnokának a grafikus és festő Varga Nándor Lajost jelölték ki, tagjai Fekete zászlós (?) és két tizedes, Márton Ferenc és Nagy István voltak. Az együttműködésnek folytatása is lett. Amikor 1917-ben az ezred Mezőtúron pihent, a csoport az alföldi kisvárosban közös kiállítást szervezett, amelyen az említetteken kívül a szintén mozgósított és hadnagyi rangban szolgáló festő, Nagy Imre is részt vett.
A Nagy István-képek – többségük szénrajz vagy kréta és pasztell – a háború döbbenetes krónikája, akkor is, ha nem széttépett holttesteket, agonizáló sebesülteket sorakoztat föl. Portrék áttekinthetetlen sorozata többségükben táji háttér nélkül.
A képciklust csak ritkábban szakítja meg egy-egy kompozíciós téma: Géppuskások, Orvosi rendelőben. Modelljeinek nem jegyezte föl a nevét, és ez az anonimitás még fokozza a szemlélő megrendülését. Nem egyebek ők, mint katonamundérba bújtatott parasztok, egykori napszámosok, nehéz sorsú kisemberek. A képcímek is semlegesek: Közlegény, Katonafej, Öreg katona, 24-es baka, Levelet író katona, Galíciai parasztasszony, Szerb foglyok. Az 1918-ra datált Katonafej, amely két Nagy István-monográfiában is méltó helyet kapott, talán valamennyinél expresszívebb, drámaibb hatású. „A nagy, kerek fejű katona képmása kitölti a képmezőt. Modellje már-már az őrülettel határos letargiában mutatja be a háború frontjait végigharcolt katonát.” Így nézhettek ki azok, akik lövészárkokban élték meg a végeérhetetlennek tűnő időket. Hargita Népe (Csíkszereda)2017. június 16.
Sütő András 90 éve született
Kilencven éve, 1927. június 17-én született Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író, a romániai magyar kulturális és politikai élet kiemelkedő alakja. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
A Kolozsvártól mintegy 50 kilométerre fekvő, mezőségi Pusztakamaráson (Camarasu) jött a világra. Tanulóéveit a nagyenyedi református kollégiumban és a kolozsvári református gimnáziumban töltötte. Már diákkorában riportokat írt a kolozsvári Világosságnak, majd a Falvak Népe című hetilapnál dolgozott, 1950-től főszerkesztőként, 1954-ben került a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirathoz. A város haláláig otthona maradt, 1971-től 1989-ig a helyi Új Élet főszerkesztője volt. Tevékenyen részt vett a kulturális és politikai közéletben, 1973 és 1981 között a Román Írószövetség alelnöke volt.
1948-ban szinte berobbant a romániai magyar irodalom élvonalába, jó ember- és valóságismeret birtokában, ízes humorral adott képet az erdélyi paraszti életről. Félrejáró Salamon című kisregénye (1956) és Pompás Gedeon című színműve (1968) már összetettebb ábrázolásmód felé mutatott, felvetette a személyiség és a hatalom összeütközésének problematikáját. Az Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénye (1970) szociográfusi hitelességű lírai vallomás Pusztakamarás, családja és a nemzetiségi lét gondjairól és reményeiről, a megmaradásról. Drámaíróként az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1976) című művével debütált, amelyet Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című kisregénye nyomán írt. Ezt történelmi drámák követték - Csillag a máglyán (1976), Káin és Ábel (1978), A szuzai menyegző (1982) -, amelyekben a személyiség és a hatalom sokrétű elemzését adta.
Művészetében külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata. 1977-ben tette közzé visszaemlékezéseinek gyűjteményét Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel. A Nagyenyedi fügevirág című esszéje szintén az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének értékét hangsúlyozza. A nyolcvanas években, amikor memorandumai, tiltakozásai miatt Romániában hallgatásra ítélték, Magyarországon jelentek meg művei, ezek kiadását Száműzött könyvek címmel 2001-ben kezdte meg a csíkszeredai Neptun kiadó. Ezek közé tartozik esszégyűjteménye Az idő markában címmel, a Sikaszói fenyőforgácsokban cikkeit, A lőtt lábú madárban jegyzeteit gyűjtötte kötetbe, 1987-ben adták ki Advent a Hargitán című színdarabját. Az álomkommandó című drámája (1986) a magyar színikritikusok díját kapta. 1990-ben megjelent Omló egek alatt című kötetében azokra az elődökre, "égtartó emberekre" emlékezik vissza, akik a szellem erejével próbálták megtartani a romániai magyar kisebbség puszta létét. Ismertebb művei a kilencvenes évekből: Sárkány alszik veled (beszélgetések könyve), Szemet szóért (dokumentumok, naplójegyzetek), Csipkerózsika ébresztése (arcképvázlatok, esszék), Heródes napjai (naplójegyzetek), Az ugató madár (dráma), Balkáni gerle (a mű a Nemzeti Színház drámapályázatának megosztott első díját nyerte el). 2001-ben Erdélyi változatlanságok, 2006-ban Létvégi hajrában címmel jelent meg esszéinek, beszélgetéseinek gyűjteménye. Több monográfiát írtak róla, portréját Ezüst György és Simon Endre is megfestette.
Jóllehet a kommunista diktatúra idején folyamatos zaklatásokban, fenyegetésekben volt része, emberi tartásból nem hagyta el szülőhelyét, és erre biztatott mindenkit. Műveiben és életében ugyanazt az igazságot hirdette: az Erdélyben élő nemzetiségek csak békében, egymást kölcsönösen gazdagítva és segítve érhetnek el eredményeket. Úgy tartotta, hogy mindenféle ellenségeskedés, a nacionalizmus és nemzeti felsőbbrendűség bármely megnyilvánulása árt az egyénnek és közösségnek, az országnak és Európának. Valamennyi művében az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta.
Az 1989. decemberi romániai fordulatot követően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei bizottságának elnökévé, tiszteletbeli elnökévé választották. 1990. március 19-én a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején az RMDSZ székházában kíméletlenül bántalmazták, egyik szeme világát elvesztette.
1990. június 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára, s ugyancsak díszpolgára volt Székelyudvarhelynek. Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók róla nevezték el nyelvőrző díjukat. 1992-ben Kossuth-díjat kapott "kiemelkedő prózaírói munkásságáért, nyelvőrző és nyelvteremtő művészetéért, napjaink magyar színházművészetében játszott kimagasló szerepéért". 1995-ben Kisebbségekért-, 1996-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, s a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Hetvenötödik születésnapján, 2002-ben Mádl Ferenc államfő Köztársasági elnöki érdemérmet adományozott neki.
Sütő András 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten, október 7-én helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen. Születésének 80. évfordulóján bronzplakettet helyeztek el marosvásárhelyi házán. 2011-ben Sopronban, 2013-ban Székelyudvarhelyen állítottak mellszobrot emlékére. 2013-ban magyar közösségi tulajdonba került pusztakamarási szülőháza, amelyet felújított emlékházként 2015-ben avattak fel. Halálának tizedik évfordulóján Jégtörő írók címmel a Pesti Vigadóban tartott konferenciával emlékezett rá és Tamási Áronra (1897-1966) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). szatmar.ro2017. június 16.
Szent László-terv a váradi magyarság megmaradásáért
A nagyváradi magyarság megmaradását célzó, átfogó és hosszú távú terv elkészítését jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke.
Hangsúlyozta: ez nem politikai kezdeményezés, hanem példátlan civil indítvány, amelytől a magyarság fogyásának megállítását remélik, és a gyarapodáshoz szükséges konkrét tennivalókat rögzítik.
Csomortányi emlékezetett: a bihari megyeszékhely magyarságának száma az elmúlt évtizedek alatt szinte megfeleződött, a zsugorodási folyamat pedig szerinte gyorsulóban van a fiatalok kivándorlása és az asszimiláció egyre erőteljesebb megnyilvánulása miatt. „Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a magyarságnak Nagyváradon jövője van” – szögezte le.
A városalapító Szent Lászlóról elnevezett tervben fejezetekre bontva javasolnak megoldásokat. Teljes önállóságot képzelnek el a művelődésügy tekintetében, és külön kitérnek az oktatásra, a műemlékvédelemre, a gazdaságra, az infrastruktúrára, a városrendezésre, a környezetvédelemre, az egészségügyre és a nyelvhasználatra.
A 11. fejezet a regionális szerepkörre vonatkozik, ennek kapcsán Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem professzora közölte: szeretnék, ha Nagyvárad régióközponttá válna. A továbbiakban civilek és szakértők bevonásával dolgozzák ki az egyes fejezeteket, reményeik szerint pedig ősszel „letehetik a váradiak asztalára” a konkrét stratégiát.
A sajtótájékoztatón a vasárnap kezdődő nagyváradi Szent László Napok fesztivál főszervezőjeként jelenlévő Zatykó Gyula úgy vélte: hiánypótló projektről van szó, amely „kiáltó szó”, összefoglalja, és megoldást keres a magyarságot érintő összes problémára. A Krónika felvetésére, miszerint a terv több, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatot tartalmaz, Csomortányi úgy fogalmazott: ezáltal egyértelműen tudják majd közvetíteni a magyarság igényét a városvezetés felé, a célkitűzéseket pedig hatékonyan fogják képviselni, főként, hogy egyre jobb a viszonyuk képviselő-testülettel. Egyes témakörökben ugyanakkor magyarországi támogatásra is számítanak. Az EMNP Bihar megyei elnöke azt is elmondta: legutóbb a 40-es években készült a városra vonatkozó fejlesztési terv, amelyből viszont több pont máig nem valósult meg. Lapunk kérdése nyomán Csomortányi leszögezte: a felgyorsuló mindennapok is igényelnek hosszú távú tervet. „Dinamikusan, rugalmasan kell tervezni, de a kitűzött célok stabilak” – állapította meg. Krónika (Kolozsvár)2017. június 16.
Nem irgalmazott a bíróság, ismét perre megy az egyház a váradi pénzügyi palotáért
Két fronton harcol a hazai igazságszolgáltatás által visszaállamosított irgalmas rendi ingatlanért, az egykori nagyváradi pénzügyi palotáért a római katolikus egyház. Egyrészt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán fellebbezi meg a jogerős bírósági döntést, ugyanakkor itthon új pert indít az ügyben, mondta el a Krónikának Böcskei László megyéspüspök.
Az egyházi elöljáró szerint a jogászokkal való tanácskozás során ezt a két lehetőséget azonosították, és egyikről sem akarnak lemondani. Kifejtette, első körben nemzetközi jogorvoslatért folyamodnak, az európai bíróságra benyújtandó iratcsomót hamarosan leadják, de az új per is előkészítés alatt áll. „A kettő nem zárja ki egymást,
a strasbourgi per egy előző döntésnek a megfellebbezése, a másik pedig egy teljesen új eljárás” – mondta a püspök. Hangsúlyozta, az egyház tovább harcol jogos tulajdonáért, bár a Bihar Megyei Tanács – melynek a korábban visszaszolgáltatott épületet ítélték – már a leromlott állagú épület felújítását tervezi. „Mivel megnyerték az előző pert, lépniük kell, hiszen az épület elég rossz állapotban van, és napról napra romlik. De ettől függetlenül a mi eljárásunk megy tovább” – jelentette ki lapunknak Böcskei László.
Beomolhat a felső emelet?
Az irgalmas rendi ingatlan felújítására a megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) frakciója be is nyújtott egy határozattervezetet, közölte pénteki sajtótájékoztatóján Ionel Avrigeanu frakcióvezető. Elmondta, pártja stratégiát vált a tanácsban, az eddigi ellenzéki szerep után a jövőben kezdeményezőként kíván fellépni.
A liberálisok ugyanis, miután nem sikerült megszerezniük az elnöki tisztséget, az RMDSZ-es Pásztor Sándor által elnökölt testület számos fejlesztési projektjét akadályozták meg. Avrigeanu a konstruktív ellenzékiség első lépéseként a pénzügyi palota felújítását említette.
A megyevezetésnek rendeltetést kell találnia az ingatlan számára, melynek felújítását megyei vagy helyi forrásokból is el lehet végezni, vélte. „Vannak alternatívák, csak akarat kell” – mondta Avrigeanu azt inszinuálva, hogy a magyar megyeelnök számára nem sietős a restaurálás. Hozzátette, következő lépésként a nagyváradi filharmónia székhelyének a felújítására nyújtanak be határozattervezetet, melyet szintén visszaigényel a katolikus egyház.
Pásztor Sándor tanácselnök nemrég a Reggeli Újságnak úgy nyilatkozott, nem tudja, mennyibe kerül az impozáns épület restaurálása, jelenleg zajlik a statikai felmérése. Az eddigi eredmények szerint félő, hogy az évek során károsult az épület stabilitása, és beomolhat a felső emelet. A statikai jelentés a következő hónapokban készül el, ekkor derül ki, mekkora volumenű munkáról van szó.
Az anyagi fedezetet azonban nehéz lesz biztosítani, vélte a tanácselnök, mivel jelenleg más projektek élveznek prioritást, mint a múzeum új székhelyének felszerelése vagy a nagyváradi reptér fejlesztése.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)2017. június 16.
Grindeanu: Dragnea mondjon le, mert ő a felelős a kormányválságért
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökre hárította a kormányválság felelősségét Sorin Grindeanu román miniszterelnök, és felszólította, hogy hétfőig mondjon le a PSD éléről. Csütörtöki sajtóértekezletén azt ígérte: maga is lemond a kormány éléről, ha Dragnea megválik párttisztségétől.
Grindeanu nem adott magyarázatot az ultimátumban megszabott határidőre. Csütörtökön a koalíciós pártok úgy döntöttek: hétfőn bizalmatlansági indítványt terjesztenek a parlament elé, hogy leváltsák Grindeanut.
A szociálliberális parlamenti többség hétfőn terjeszti be a bizalmatlansági indítványt – közölte Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke. Hozzátette: a parlamenti voksoláson lezárják a politikai válságot.
Az MTI emlékeztet: a kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás román parlament együttes ülésén. A PSD-ALDE koalíciónak 247 törvényhozója van.
Romániában azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a PSD–ALDE koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A PSD ülésén médiaértesülések szerint a „kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemondását. Grindeanunak törvényesen 15 nap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa a lemondásokat az államfőnek. Amíg az államfő azokat nem veszi tudomásul, és nem bocsátja ki a felmentésükről szóló rendeletet, a tárcavezetők hivatalosan tisztségben maradnak. Román hírforrások arról számoltak be csütörtökön, hogy – a PSD jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban lévő – Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban.
Grindeanu csütörtökön Facebook-üzenetben szólította meg azokat, akik „valóban hisznek a PSD-ben”.
Azt állította: két évtizede tagja a pártnak, és nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, de úgy véli, a pártvezetés döntésével minden hatalmat politikai ellenfelük, a jobboldali Klaus Iohannis elnök kezébe ad. Grindeanu szerint ő azt akarja elérni, hogy a PSD kormányon maradjon, az államfő ismét szociáldemokrata jelöltnek adjon kormányalakítási megbízást.
Tăriceanu: újrakezdhetjük a tárgyalásokat az RMDSZ-szel
A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu csütörtökön az Agerpres szerint úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a bizalmatlansági indítványt a kormányon kívüli pártok parlamenti képviselői közül is néhányan meg fogják szavazni. Tăriceanu ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az új kormányba bevonják az RMDSZ-t is.
„Ha a jövőben, miután a bizalmatlansági indítvány eredményeképpen Grindeanu urat távozásra szólítják fel, az RMDSZ hajlandóságot mutat részt venni a koalícióban és a kormányban, ismét tárgyalhatunk erről a lehetőségről, hisz amint tudják, mi már tavaly is beszéltünk erről és nyitottak voltunk rá” – mondta az ALDE elnöke, hozzátéve, hogy egyelőre még korai arról beszélni, hogy az RMDSZ-szel fennálló parlamenti együttműködésből lesz-e kormányszintű együttműködés. Krónika (Kolozsvár)2017. június 16.
Bukarest válasza Navracsicséknak: a kisebbségvédelem tagállami hatáskör
Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre oktatási és kisebbségvédelmi kérdésekben, ezek a területek az Európai Unió alapokmányainak értelmében kizárólag a tagállamok kompetenciájába tartoznak – véli a román külügyminisztérium, amely tájékoztatta Brüsszelt a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium és az orvosi egyetem helyzetéről.
A külügyi tárca álláspontját csütörtökön ismertette marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Marius Pașcan parlamenti képviselő. Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője interpellációban fordult a román külügyhöz, miután Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa március közepén levélben kérte az oktatási minisztert, hogy hozzanak létre magyar nyelvű tanszékeket a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), illetve rendezzék a magyar tannyelvű római katolikus gimnázium körüli vitát.
Teodor Meleșcanu miniszter válaszából kiderül, hogy a Navracsics Tibor által március 17-én elküldött levél hatására a román külügyminisztérium tájékoztatta az Európai Bizottságot a kialakult helyzetről.
A román külügy kiemelte, hogy Brüsszelnek nincs hatásköre a kisebbségvédelmi és oktatási kérdésekben, és nem szólhat bele, hogy a tagállamok hogyan szervezik meg oktatási rendszerüket. A minisztérium a két intézmény „valós helyzetéről” tájékoztatta az uniós végrehajtó szervet, friss statisztikákkal támasztva alá a romániai magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférés lehetőségét – olvasható a külügyi tárcának a képviselőhöz intézett válaszában.
Mint ismeretes, büntetőjogi eljárás zajlik a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításának ügyében. A felszámolás veszélye fenyegeti az iskolát, miután a Maros megyei tanfelügyelőség nem engedélyezte a cikluskezdő osztályok indítását, illetve a marosvásárhelyi törvényszék kedden elsőfokú ítéletben érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőségnek azt a határozatát, amellyel a katolikus gimnáziumba sorolta az Unirea főgimnázium magyar osztályait.
A MOGYE román többségű szenátusa évek óta elutasítja a magyar nyelvű tanszékek létesítését, annak ellenére, hogy a 2011 óta hatályos román oktatási törvény a marosvásárhelyi egyetemet a multikulturális felsőoktatási intézmények közé sorolja. Krónika (Kolozsvár)2017. június 16.
A kultúra „fehér éjszakája” Kolozsváron
Negyedik kiadásához ért a Kolozsvár Sosem Alszik (Cluj Never Sleeps) rendezvény, amelynek rendezvényeit az év legrövidebb éjszakáján, június 17-ről 18-ra virradóra szervezik meg. Az esemény a kultúra „fehér éjszakája”, amikor a város életre kel, még dinamikusabbá és fiatalabbá válik, a művészet, multikulturalitás és az éjszakai élet is kibontakozik. A programok izgalmas, szokatlan helyszíneken zajlanak, és a fiatalok kreatív kezdeményezéseit promoválja. Koncertek, musical, vetítések, újszerű helyszíneken zajló rendezvények, interaktív művészeti installációk, performanszok és tematikus bulik által kel életre vibráló atmoszféra Kolozsvár utcáin. Szabadság (Kolozsvár)