udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 3661-3690 | 3691-3720 | 3721-3750 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. június 28.
Soltész Miklós a Krónikának: nem Magyarország az ellenség!
Segítségre van szükség a szülőföldön való megmaradáshoz, a magyarság értékeinek megőrzéséhez, és a magyar kormány segíteni kíván ebben a külhoni közösségeknek – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész szerint nem román, hanem külső érdekeket szolgálnak azok, akik a magyarellenes hangulatkeltésért felelősek.
– Június 22–25. között tizenötödik alkalommal szervezték meg a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat, amely a bányavidék szórványmagyarságának hagyományos ünnepének számít. Milyen élményekkel tért haza a rendezvényről, melynek megnyitóján Ön is beszédet mondott?
– Örömmel fogadtam el a meghívást, ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy aggodalommal tölt el az a gondolat, hogy az Erdélyben szórványban élő magyarságnak vajon mekkora esélye van az elkövetkező években, évtizedekben a megmaradásra. Azt azonban kimondhatjuk, hogy a helyi egyházi, közösségi vezetők – a hasonló tematikájú kulturális rendezvények megszervezésével is – folyamatosan törekednek arra, hogy a szórványközösséget megtartsák, összetartsák, hogy értékeiket megmentsék.
Ez azt mutatja, hogy hisznek a jövőben, és tesznek is érte. Erőfeszítéseikben továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására. Azok a templomfelújítások vagy közösségiház-építések, javítások, amelyeket a kormány az elmúlt években támogatott és támogatni fog, segítik a szórványterületen való megmaradást, a nyelv megmaradását, továbbörökítését. A magyar kormány 19 millió forinttal tudta támogatni a petrozsényi közösséget, míg Lupényban 6,5 millió forintot, Petrillán 2 millió forintot tudtunk adni. Ezek nem hatalmas összegek, de bízunk benne, hogy ezeknek a közösségeknek sokat tudtunk ily módon segíteni akár a templomaik felújításában vagy közösségi terek létrehozásában, korszerűsítésében.
– Az év elején erdélyi egyházi intézmények, templomok, felekezeti iskolák támogatását jelentette be, a nemzetpolitikai államtitkárság pedig nagyszabású Kárpát-medencei óvodafejlesztési program beindításáról beszélt. Milyen stádiumban vannak most ezek a programok?
– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az elmúlt hat-hét év során a magyar kormány nemzetpolitikája egyre szélesebb területet foglal magába. Nyilván rendkívül fontos volt a kettős állampolgárság megadása, fontos volt az is, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak, hiszen ezáltal végképp bevontuk őket a magyarországi közéletbe. Legalább ennyire fontos viszont, hogy a szülőföldön való megmaradáshoz, a magyarság és a magyar értékek megőrzéséhez is segítséget tudjunk nyújtani, ezért jött létre az óvodafejlesztési vagy akár a mi államtitkárságunkhoz tartozó egyházügyi támogatási program. Igyekszünk Erdélyben és a Partiumban, de az egész Kárpát-medencében olyan megoldásokat találni, amelyek a helyben maradást erősítik, a helyi egyházainkat erősítik. Kézzel fogható eredmény, hogy a felekezeti iskolák felújítására, bővítésére vonatkozó szerződéskötés már megszületett.
– A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügye kapcsán korábban azt nyilatkozta, az iskola létrehozása miatt indított korrupcióellenes eljárás révén a magyarság megfélemlítése zajlik. Mi a véleménye a román kormányválság körüli nacionalista hangulatkeltésről? Ön szerint ezek miként befolyásolják az elmúlt időszakban amúgy is hűvös magyar–román viszonyt?
– Azt gondolom, hogy egyfajta enyhülés tapasztalható, bármennyire is lassú, és nem hasonlítható össze a magyar–szerb vagy a magyar–szlovák viszonnyal. Magyarországnak egyre jobbak a kétoldalú kapcsolatai Szlovákiával és Szerbiával, és ennek következtében az ott élő magyarok helyzete is javult. Románia esetében is több a közeledési pont, akár egyházi területen is. Azok, akik a nacionalista, magyarellenes hangulatot szítják – akár televíziós műsorvezetőként vagy politikusként –, nem szolgálják ezt az együttműködést. Mindez azért is érthetetlen számunkra, mert a Zsil völgyében például, ahol a magyarság aránya elenyésző, a román–magyar kapcsolatok nagyon jók, a helyi vezetők odafigyelnek a magyar közösség kéréseire, próbálnak támogatást nyújtani, amennyire tőlük telhető.
– Ki és miért lenne érdekelt abban, hogy a két ország közti együttműködés ne váljon szorosabbá?
– Meg merem kockáztatni, hogy ezek az emberek nem román, hanem külső érdekeket szolgálnak. Az olyanokét, akiknek mindig is az volt az érdekük, hogy a Kárpát-medencében élő nemzetek ne éljenek békességben, mert összefogva erősek tudnának lenni.
Persze vannak olyan alanyok, akik erre a célra nagyon alkalmasak, és fel is lehet őket használni. Szerintem ezeknek az embereknek fel kellene ébredniük, és észre kellene venniük, hogy nem Magyarország az ellenfél, és pláne nem az ellenség.
Nem mi vagyunk azok, akik közel ötmillió román fiatal munkavállalót elcsábítottunk külföldre, aminek következtében az a megdöbbentő hír is felröppent, hogy több román gyerek született külföldön, mint Romániában.
Erről biztosan nem Magyarország tehet, és a romániai magyar érdekvédelmi szervezetek sem vádolhatók ezzel. Fontosabb lenne, hogy a két nemzet összefogjon, és fölismerjék azt, hogy erősíti, és nem gyengíti az országot az a közel másfélmillió magyar, aki Romániában él.
Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár)2017. június 28.
Erdélyi turnén az Udvari Kamaraszínház!
A magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház erdélyi turnéjának első állomása a marosvásárhelyi Kultúrpalota. A 2002-ben alakult délvidéki társulat június 28-án, szerdán 19 órától a Kié ez az ország? című előadást mutatja be, amelyet június 29-én, csütörtökön Szovátán a Domokos Kázmér Művelődési Otthonban szintén 19 órától ismétel meg. A marosvásárhelyi előadásra a belépés díjtalan, támogatásokat, adományokat elfogadnak. Népújság (Marosvásárhely)2017. június 28.
Egy kis Kurultáj az EMI-táborban
Egyetlen év sem telhet el az EMI-tábor nélkül, így ebben az esztendőben is a Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóson szervezi meg zsinórban a tizenharmadik EMI-tábort az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete a Magyar Turán Alapítvány partnerségében, július 26-30. között. Erdély legnagyobb nemzeti táborának ad helyet július 26-30. között Gyergyószentmiklós. Az idén az EMI-tábor szervezőcsapata tovább erősíti az esemény hagyományőrző jellegét, a Magyar Turán Alapítvány tagjai támogatásának köszönhetően. „Évről évre azért szervezzük meg az EMI-tábort, mert hiánypótló nemzeti rendezvény az erdélyi magyarság számára. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy valami újat, különlegeset és tartalmasat adhassunk a résztvevőknek. Nagy örömünkre szolgál, hogy az idén Biró András Zsolt és a Turán Alapítvány segítségével belecsempészhettünk egy kicsit a Kurultájból is a programunkba” – mondta Sorbán Attila Örs, az EMI-tábor főszervezője. Hozzátette, minden magyar a jelenlétével tudja leginkább támogatni a tábort. Mint ismeretes, az alapítvány munkatársai a Kurultáj főszervezői is egyben. Az említett szó, illetve ennek változatai az altaji nyelvekben törzsi gyűlést jelent, ez pedig a törzsi rendszerben és az erre épülő törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovas nomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható vagy megtalálható volt – fogalmaznak a Kurultáj szervezői. Ma a Kurultáj-Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát, amelyet több mint száz Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével bonyolítanak le. A tábor programjában, a koncertek, történelmi, kulturális előadások, az ifjúsági programok mellett az idén is nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrző tevékenységekre, mint a lovasíjászat, jurtabemutató és sok más egyéb különlegesség. A rendezvény teljes programja hamarosan elérhető lesz az emitabor.hu/erdely-en internetes oldalon.
Az Erdélyi Magyar Ifjak sajtóirodája Népújság (Marosvásárhely)2017. június 28.
Anyanyelvi tábor a Csiky bentlakásában
Meglátogatták a Jelen Házat
Június 26-án kezdődött az a közel egyhetes anyanyelvi tábor, melyet a magyar nyelvet fakultatív módon tanuló Arad megyei magyar ajkú gyermekeknek hozott létre az Arad Megyei RMDSZ oktatási és szórvány szakbizottsága. A tábort a Pro Identitas Egyesület pályázatán keresztül a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad megyei szervezetének támogatásával sikerült megszervezni.
Június 27-én a tábor résztvevői –I–VIII. osztályos tanulók – meglátogatták a Jelen Házat és ezen belül lapunk szerkesztőségét, ahol betekintést nyerhettek az újságírók munkájába, a könyvelési és egyéb adminisztratív tevékenységekbe.
A diákokat elkísérte Kiss Anna táborvezető és Matekovits Mihály programkoordinátor. Az anyanyelvi tábor július 1-jéig tart.
Takáts D. Ágnes Nyugati Jelen (Arad)2017. június 28.
Beszélgetés Andresz József vingai alpolgármesterrel
A községbeli teendők mellett a majláthfalviakra is figyel
Kihasználva a közelmúltban szervezett Majláthfalvi Nemzetközi Gazdatalálkozót, elbeszélgettünk az egyik fő szervezővel, Andresz József alpolgármesterrel a Vinga községbeli, főként a majláthfalvi fejlesztésekről, nyár eleji teendőkről.
– Alpolgármester úr, a folyó mandátumban mit sikerült a községi tanácsban előmozdítani Majláthfalváért?
– Jelenleg, Bányai Mónika iskolaigazgatóval Majláthfalvát ketten képviseljük Vinga Község Önkormányzatában. Tavaly még kezdő voltam az adminisztrációs munkában, de már akkor is megszerveztük a hagyományos Majláthfalvi Gazdatalálkozót. Lehetőségeimhez mérten minél többet próbálok segíteni a szervezőknek, a Majláthfalvi Gazdáknak és a Pro Majlát Egyesületnek. Tavaly is megszerveztük a Majláthfalvi Napot, amire idén, ha jól számolom, 45. alkalommal kerül sor, augusztus 12–13-án, tehát Arad megyében egyedülálló sorozat a mienk. Tavaly sikerült bizonyos pénzeket szerezni majláthfalvi utcáknak a kövezésére, illetve befejeztük a Vinga–Majláthfalva közötti községi út aszfaltozásának a Monostornál megtorpant részét is. Ezen túlmenően a 98-as számú útnak számító szakaszt Majláthfalva és Fennlak közötti, hozzánk tartozó 4 kilométerének a leaszfaltozására benyújtottuk a pályázatot, idén szeretnénk befejezni a munkálatokat azzal együtt, hogy a kivitelező az elkészült részre nem építette meg a lejárókat, nem szerelte fel az útjelző táblákat. Ugyancsak Majláthfalván, a Csepereg utcának tavalyról elmaradt aszfaltozását márciusban befejeztük. Szintén tavasszal a majláthfalvi, korszerűsített bekötőút mentén megigazítottuk az eperfák koronáját, levágtuk az útra behajló ágakat. Pár napon belül elkezdődik a majláthfalvi művelődési ház külső tatarozása és tetejének a teljes felújítása, a nagyterembe már beszereltük a légkondicionáló berendezést.
– Mekkora beruházásnak ígérkezik a felújítás?
– Mintegy 100 ezer lej nagyságrendű beruházásban gondolkozunk. A fejlesztéseket nagy részben az RMDSZ Arad megyei szervezetének köszönhetjük, mert a pénzforrások javát ők biztosították, a költségekhez azonban a helyi tanács is hozzájárul.
– Mivel e szolgáltatásokkal régebben gondok voltak, érdekelne: működik-e a szemétszállítás, a közvilágítás, illetve a vezetékes vízszolgáltatás?
– Minden szolgáltatás zavartalanul működik, sőt a közterületek karbantartása is akadálytalan.
– Hány utca vár még aszfaltozásra Majláthfalván?
– A Kisutca és az Ürgehát, illetve a Gyepsor vár még aszfaltozásra, amihez a pályázatokat benyújtottuk, ugyanakkor jóváhagyták az óvoda és az iskola épületeinek a felújítását is. Július első hetében szervezzük meg az iskolában a hagyományos, X. Kézműves Tábort, aminek a szervezési költségeibe a polgármesteri hivatal is besegít.
– Köszönöm a tájékoztatót!
– Én köszönöm a leehetőséget.
*
Tehát az országos politikában kavart vihar ellenére a Vinga községben a helyhatósági választások után kialakult koalíció jól működik, Ioan Sorin Negrei polgármester és csapata betartja a majláthfalviaknak tett ígéreteit, amelyeknek a kivitelezésében sokat segíthet a községgazda, az alpolgármester, Andresz József, aki a másik két település gondjaival párhuzamosan a majláthfalvi teendőket is szem előtt tartja.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)2017. június 28.
Rosszabbul teljesítettek a magyar tanulók
Bár tegnap sokan örültek annak, hogy Kolozs megyében a nyolcadikosok 90 százaléka átmenő jegyet kapott az idei képességvizsgán, Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő rossz hírt közölt a tegnapi sajtótájékoztatón: a 67 városi iskola közül a színmagyar tannyelvű iskolák rosszabb átlagot értek el, mint tavaly. Idén egyetlen magyar tannyelvű iskola sem került be az első tíz helyezett közé.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől származó adataink szerint a 67 városi iskola közül a 20. helyet foglalja el a János Zsigmond Uniárius Kollégium (8,25-ös átlaggal), 28. helyet a Báthory-líceum (8,03-as átlaggal), 39. helyet a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti líceum (7,61-es átlaggal), 45. helyet a Református Kollégium (7,44-es átlaggal), 49. helyet a Brassai-líceum (7,29-es átlaggal), 55. helyet az Apáczai-líceum (7.09 átlaggal), 56. helyet a tordai Jósika-líceum (7,09 átlaggal) és a 63. helyet a Tálentum Református Iskola (5,57 átlaggal). Ami a 93 vidéki színmagyar iskola által elért eredményt illeti, 22. a Kalotaszentkirály Ady Endre Általános Iskola (7,09 átlaggal), 31. a Széki Általános Iskola (6,79 átlaggal), 37. a körösfői Kós Károly Általános Iskola (6,68 átlaggal) és 48. a Tordaszentlászlói Borbély József Általános Iskola (6,41 átlaggal).
Valentin Cuibus főtanfelügyelő örömmel nyugtázta, hogy a tavalyi 4 helyett 21-en írtak színtízest, és a vizsgázók közel 50%-a 8,00-9,99 közti átlageredményt ért el. Románból a vizsgázók 93,4%-a ment át és 90-en kaptak tízest; matematikából átment a nyolcadikosok 84%-a és 192 tízes jegy „született”. Az anyanyelvi vizsgán a gyerekek 97,69%-a ért el átmenő jegyet, de csak egyvalaki írt 10-est.
Kolozs megye megőrizte tavalyi országos második helyét – az első helyen idén is Brăila megye áll –, a főváros pedig országos harmadik lett. A főtanfelügyelő újból felhívta az érintettek figyelmét, hogy a kilencedik osztályba való beiratkozásnál jelöljenek be minél több opciót. Megtudtuk: a nyolcadikosok vizsgaeredményei kifüggesztését követően, hétfőn több mint 350 fellebbezést iktattak, amelyeket a napokban bírálnak el. Szabadság (Kolozsvár)2017. június 28.
Több pénzt kapnak a nyugdíjasok
Kilenc százalékkal emelkednek a nyugdíjak, miután július elsejétől életbe lép az a sürgősségi kormányrendelet, amely nyomán a jelenlegi 917,5 lejről 1000 lejre módosul a nyugdíjpont értéke. A Kovászna Megyei Nyugdíjpénztár tájékoztatója szerint az intézkedés révén egyéb juttatások is módosulnak a jövőben.
Az I-es fokozatú rokkantsági nyugdíjkategóriába soroltak esetében 66 lejjel nőtt a gondozási segély, értéke így eléri a 800 lejt. Erre a támogatásra a munkaképtelenné vált, napi szinten teljes körű ellátásra szoruló nyugdíjasok jogosultak. A nyugdíjpénztártól azok kérhetik a segélyt, akik nem igényelték azt a hátrányos helyzetű személyekkel foglalkozó intézménytől. A nyugdíjpont értékének módosulása érinti továbbá az alkotószövetségek – írók, szobrászok, újságírók, zenészek stb. – tagjait, az ő illetményük is emelkedik a törvény által megszabott kereten belül – közölte a nyugdíjpénztár. Ebben az évben újraszámolják azon I-es vagy II-es munkacsoportba soroltak (például bányászok, radioaktív közegben dolgozók) nyugdíját is, akik esetében 2008-ban illetve 2011-ben nem történt meg ez az intézkedés. Amennyiben az újraszámolás kisebb pontszámot eredményez, a nyugdíjas a fizetésben lévő nagyobb összeget kapja a jövőben is. Erre számolják rá július elsejétől a 9 százalékos emelést. Az etnikai alapon meghurcoltak juttatása is nő, akiket 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közt lakhelyváltoztatásra kényszerítettek, minden év után 250 lejt kapnak. Köllő Piroska, a megyei nyugdíjpénztár szóvivője lapunk kérdésére példaként elmondta: az az érintett, aki az említett időszakban négy évig kényszerlakhelyen élt 4 × 250 lejt, azaz ezer lejt kap havonta nyugdíja kiegészítéseként. A jogszabály szerint ugyanakkor a túlélő házastárs is jogosult havonta egy 200 lej összegű juttatásra.
Újdonság, hogy június elsejétől a szavatolt – 520 lejes – minimálnyugdíj megítélésénél a háborús veteránoknak, hadiözvegyeknek járó juttatást nem számolják bele a jövedelmük végösszegébe. Példaként: aki korábban 450 lejes nyugdíjat kapott, amit további 161 lejes, veteránoknak járó támogatás egészített ki, nem kapta meg az 520 lejes szociális juttatást, mert összjövedelme meghaladta ezt az értéket. Június elsejétől azonban már a szavatolt 520 lejre számolják a juttatást, így jövedelme összesen 681 lej lesz.
Demeter Virág Katalin Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 28.
Terror Székelyföldön
Medvét gázolt el a vonat Sepsibodokon. Két medve garázdálkodik Ozsdolán. A sepsibodoki volt kaszárnya udvarán medvecsalád él. Bálványoson a szálloda bejárata előtt kószált egy medve. Ozsdolán egy ház küszöbéről nézte a medve a bent rekedt lakókat. Erdővidéken szarvasmarhát ölt a medve.
Zabolán egy hét alatt kétszer támadt, disznókat marcangolt meg, a riasztására kisietett gazdát ő űzte el. Már Sepsiszentgyörgy határában is megjelentek a medvék. Ezek nem egészen egy hónap medvés híradásai Háromszékről, de ha kitekintünk a megyehatáron, értesülünk számos más esetről. Csíkdánfalván juhpásztorra, másnap két napszámosra támadt a medve. Tusnádfürdőn számon sem tudják tartani, hány állat jár be a városba. Bögöz határát éjszakánként síppal-dobbal őrzik, így próbálva elriasztani a településre bejáró bocsos anyamedvét. És a sor szinte a végtelenségig folytatható lenne. Érdemes megfigyelni, hogy ha minden medvetámadásos hír helyszínét egymás mellé helyezzük a térképen, mily szépen kirajzolódik Székelyföld körvonala. Amiben végső soron semmi különös nincs, hiszen a Kárpátok-beli barnamedvék élettere jórészt egybeesik Székelyfölddel. Élettere? De hát épp ez a baj. Nem kell szakértőnek lenni a témában, csupán több-kevesebb figyelemmel követni az elmúlt negyven-ötven év történéseit: a nagyvadak mesterséges túlszaporítását az egykori fővadász követelésére; a fás területek fogyatkozását a pénzhajhász erdőkivágások miatt; és ezekhez hozzácsatolni az unió átgondolatlan nagyragadozó-kilövési tilalmát. Hogy mennyi medve él jelenleg Románia területén, arra még nagyjából pontos választ sem lehet adni. Egymásnak ellentmondó becslésekről szólnak a híradások, más adatot mondanak a vadászok, mint az állatvédők, és ismét mást a vadgazdák. Egyetlen dolog, amiben mindannyian egyetértenek, hogy a medvék módfelett elszaporodtak, egyre több kárt okoznak, és a jelenséget kezelni kellene. Amit minden tábor a maga elképzelése szerint valósítana meg – mely elképzelések még véletlenül sem találkoznak, derül ki a nemrég egy miniszteri szintű megbeszélésen elhangzottakról szóló tájékoztatásból. És itt érünk a dolog lényegéhez. Mert mindennek alfája és ómegája a politikum, sirathatja a kárvallott gazda elhurcolt malacát, riogathat a vadásztató társaság a csődbe jutás veszélyével, panaszkodhat a vadgazda a kiesett bevétel miatt, ha a döntéshozásban egyedül illetékes politikus csak ül bársonyszékében. És most nemcsak a miniszterekre gondolunk (láthatjuk-tapasztalhatjuk, mifelénk egy mégoly erős politikai támogatással felkent kabinet sem marad helyén egy évig), hanem a választott képviselőkre Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Nemcsak kisebbségi jogaink érvényesítésében várjuk el tőlük a cirádás felszólalásokat, nemcsak a fizetésemelések (köztük sajátjuk) érdekében benyújtott törvényjavaslataikért szavaztunk rájuk, nemcsak azt kérjük tőlük, aszfaltot és befektetőket hozzanak Székelyföldre, hanem biztonságunk biztosítását is. Mert jelenleg az igazi fenyegetettséget mifelénk nem a nap-holdas zászlónkat eltávolíttató prefektus, nem a spanyolhonból a községháza szó ellen hadakozó szolgálatos feljelentő, nem a magyar gyerekeknek szervezett táborban a csak magyar nyelven kiírt menü miatt bírságoló főfogyasztóvédő jelenti, hanem a lépten-nyomon bekövetkezhető és a gombás-málnás szezon eljöttével egyre nagyobb eséllyel bekövetkező végzetes medvetámadás. A kóborkutya-jelenség sok évig húzott-halasztott törvényi megoldása súlyos áldozatot követelt. A medvekérdés kezelésében talán nem kellene megvárni, míg embert marcangol szét a vad.
Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 28.
Szent László-emlékünnepség Gelencén
Szent László-emlékünnepséget szervezett tegnap a gelencei, több mint 850 éves Szent Imre római katolikus műemlék templomban és a templomkertben Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága, Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Pro Patria Egyesület.
Elsőként Bereczi István plébános köszöntője hangzott el. A plébános arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy idén ünnepeljük Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulóját. „Megtiszteltetés számunkra, hogy az emlékkonferencia helyszínéül a mi templomunkat választották. Szent László hite, reménye és magyar népének szeretete lelkesítse önöket példája követésére” – mondotta a plébános, majd megáldotta a rendezvényt és annak résztvevőit. Az áldást követően Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke szólt az egybegyűltekhez, beszédében azt emelve ki, hogy a Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert a székelyek hű katonái voltak és ma is azok a határvédő lovagkirálynak. Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő, Sepsibesenyő és Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeken, emlékképeit a nagy királynak, ezek közül is Gelencén a legnagyobb felületben és a legszebb megjelenítésben – hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke, aki azt is elmondta: a Kárpát-medencén belül a legkeletibb Szent László-emlék Gelencén található, tehát nem véletlenül szervezték itt az emlékév egyik legérdekesebb rendezvényét. Tamás Sándor azt is közölte, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a bukaresti események miatt nem tud jelen lenni. Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának nevében Brendus Réka főosztályvezető-helyettes köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit, és méltatta a lovagkirály személyiségét, tetteit és szellemi örökségét. Hegedűs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a szövetség nevében szólt az ünneplőkhöz. Meglátása szerint akármekkora politikai vihar, cirkusz és hisztéria van bárhol körülöttünk, a Szent Király, ha ma élne, akkor is kiállna az értékeinkért, a jogainkért, a szimbólumainkért és kiállna anyanyelvünkért. Az ügyvezető alelnök köszönetet mondott a magyar államnak, hogy mind nagyobb és nagyobb összegekkel támogatja műemlékeink felújítását.
A műemlék templom belső kőfalára helyezett Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítást id. Lomnici Zoltán, a Szent László Tanácsadó Testület tagja, Magyarország Legfelsőbb Bíróságának volt elnöke nyitotta meg. Elmondta: a kalotaszegi születésű Okos Márton kereste meg tavaly tavasszal azzal az ötlettel, hogy jó lenne, ha az ország Szent Lászlóra emlékezne az idei emlékévben, és az ügynek kellene egy kis sajtó- és civil támogatás. Mint mondta, örömmel karolta fel a kezdeményezést, és a múlt év augusztus 17-én jelentették be Potápi Árpád János államtitkárral és Okos Mártonnal hárman, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság meghirdeti a Szent László-emlékévet. A kiállítás anyaga több nyelven készült el, és már több országban és Magyarországon állították közszemlére. Ezt követően Jánó Mihály művészettörténész, kurátor ugyancsak a templomfalra rögzített Szent László-legenda falképei a székelyföldi templomokban című kiállítást nyitotta meg. A pannókon levő fotókat Mudrák Attila, az Esztergomi Keresztény Múzeum munkatársa készítette. A két tárlatmegnyitó után a jelenlevők a templomba vonultak, ahol a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola régizene-együttese Pillanatképek a magyar történelemből című előadását hallgatták meg, majd megkezdődött A király képmása nevet viselő konferencia. A két tárlat vasárnapig látogatható.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 28.
Pert nyert a Néppárt a városházával szemben (Nagyvárad)
Nagyvárad mintegy 850 utcájának alig 4%-a visel magyar elnevezést, miközben a város negyede mai napig magyar nemzetiségű.
Három hazai törvény is (a 2007. évi 282 számú törvény a kisebbségi és regionális nyelvek kartája elfogadásáról szóló, az 1995. évi 33-as számú a kisebbségvédelmi keretegyezmény átvételéről szóló és a román-magyar alapszerződés) lehetővé tenné a városban a történelmi utcanevek kihelyezését, sőt, számos hazai példa is létezik a Szászföld esetében (Beszterce, Szeben, Szászsebes), ahol a történelmi utcaneveket az önkormányzat kihelyeztette.
Ennek ellenére a Nagyváradon több mint 12 éve zajló utcanévküzdelem eddig nem hozott eredményt. Emlékezetes, hogy a korábbi alpolgármester, jelenlegi szenátor, Bíró Rozália, alpolgármester egyenesen tagadta a jogi keret létezését és alternatív megoldással, un. tükörfordítások nevetséges és közösségünket lejárató jegyzékével (pl. str. Lacul Rosu – Piros tó utca, str. Banatului – Bánat utca, str. Gala Galaction, Galaktikus Gála utca stb.), járatta le, illetve, hogy Szabó Ödön jelenlegi képviselő a történelmi utcaneveket sajtótájékozatón horthysta és szélsőséges elnevezéseknek titulálva siklatta félre a magyar nyelvhasználat e fontos ügyét. Mivel a több tucat beadvány és kérelem sem hozott eredményt, 2016 májusában a Néppárt megyei elnöke, váradiak egy jelentős csoportjának jelenlétében, a sajtó nyilvánossága előtt tiltakozásul kihelyezte a polgármesteri hivatal falára a Szent László tér feliratot, majd fölé a hivatalos román elnevezést is.
A magyar feliratot a helyi rendőrség perceken belül eltávolította, a román felirat mai napig a helyén maradt, dacára annak, hogy a polgári engedetlenség jegyében arra sem volt kihelyezési engedély. Az eseményen a hatóságok Varga Csaba hegymászót és Csomortányi Istvánt akarták szabálysértési bírságban részesíteni, végül kiegyezetek abban, hogy egyedül utóbbi, mint kezdeményező kap bírságot.
Teljesen egyértelmű módon a Néppárt bíróságon támadta meg a szabálysértési jegyzőkönyvet és egy év elteltével végre döntés is született a nagyváradi városi bíróságon.
Június 26-i döntésével a bíróság a Néppárt megyei elnökének adott igazat és semmisnek minősítette a helyi rendőrség által kirótt bírságot. Az indoklást még nem tették közzé, de fontos helyi győzelem született, mely nem csupán a nyelvhasználat de az állampolgári jogok általános szempontjából is fontos.
A Néppárt továbbra is fenntartja azt a javaslatát, miszerint Nagyváradon valamennyi utca esetében ki kell helyezni a történelmi elnevezést, nemhivatalos feliratként, a hivatalosak alá, azoktól eltérő kivitelben, hogy összetévesztésük elkerülhető legyen.
Ezzel mintegy 600 utca kaphatná vissza régi nevét, úgy, hogy elkerülhető a helyi lakosok iratainak és igazolványainak cseréje is. A fennmaradó 250 új utca esetébe pedig a hivatalos formák lefordítása ad megoldást a teljes magyar nyelvhasználat eléréséhez. Fontos adalék, hogy hetek óta folynak megbeszélések a város vezetése és a Néppárt helyi vezetői között a közigazgatási törvényben garantált egyéb nyelvhasználati jogaink biztosításáról. Remélhetőleg rövid időn belül megoldódik a magyar nyelvű formanyomtatványok és a magyar ügyfélfogadási pontok kérdése is. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Erdély.ma2017. június 29.
Ganț: Dragneáék ellenségesen viszonyulnak a romániai németekhez
Ovidiu Ganţnak nem tetszik, ahogy a román balliberálisok viszonyulnak a német közösséghez Ovidiu Ganţ csütörtöki közleményében jelentette be, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjeként nem fogja megszavazni a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és a Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció új kormányának beiktatását. A döntés a FDGR elnökének, Paul Jürgen Porrnak az egyetértésével született meg.
„A voks megtagadásának okai a PSD és ALDE 2016 decemberi választások óta elkövetett politikai akciói, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásuk" – idézte a közleményt az Agerpres hírügynökség.
Ovidiu Ganţ a Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt sem szavazta meg.A FDGR-t korábban Klaus Johannis jelenlegi államfő irányította. https://itthon.ma/erdelyorszag2017. június 29.
Biztos pont mottóval szervezik meg az idei Tusványost
A nagyszínpadon magyarországi zenekarok lépnek fel: itt lesz a Hooligans, az Anna and the Barbies, a Magashegyi Underground és a Balkan Fanatik is.
A biztos pont lesz a mottója az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, amely július 18. és 23. között zajlik Tusnádfürdőn. Sándor Krisztina programfelelő a mottó kapcsán elmondta, az egyre bizonytalanabbá váló európai környezetben fontosak a biztos pontok, Közép-Kelet Európa, a Kárpát-medence és Erdély a biztos pont számunkra, de ugyanilyen biztos pont Tusnád is, ahol minden évben, idén is jelen lesz Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki szombaton Tőkés László és Németh Zsolt társaságában tarja meg beszédét.
A jövőkép-viták mellett, amelyek a közép-kelet európai, erdélyi régióra vonatkoznak, a megyei, helyi problémákról is zajlanak beszélgetések a sátrakban. A székely zászló és az Erdély-zászló elleni hatósági fellépésekről, a magyar nyelvhasználatról értekeznek a civil szervezetek, önkormányzati vezetők. Az oktatás helyzetére is kitérnek, arra, hogy vajon stratégia hiánya, vagy mulasztások sorozata az, hogy visszatérő probléma az iskolabezárás.
Sándor Krisztina elmondta, kerek évforduló az idei, hiszen 2008-ban vették át az Ergo Egyesülettől a tábor szervezésének feladatát. 2008-hoz képest megduplázódott a szervezők száma, most 200 ember biztosítja a rendezvény zavartalan lebonyolítását, hiszen az események, partnersátrak száma is megduplázódott. „Most már csak akkor lehetne bővíteni a tábor kínálatát, ha valaki kitalálná, hogyan lehetne emeletet építeni a táborra” – mondta. A szervezők a kínálathoz mérhető, nagy közönségre számítanak: napi 15-20 ezer, összesen 60-70 ezer látogatót várnak. Popa Ilona főszervező elmondta, a nagyszínpadon magyarországi zenekarok lépnek fel: a Hooligans, az Anna and the Barbies, a Magashegyi Underground, a Balkan Fanatik, a Skorpió, Nagy Feró és a Beatrice, Szabó Balázs Bandája, a Margaret Island, illetve a Magna Cum Laude és a Kowalski meg a Vega. Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke elmondta, a MIT-sátor színpada biztosít koncertezési lehetőséget az erdélyi zenekarok számára.
Popa Ilona elmondta, 26 partnersátor lesz, kiemelte a Kriza János népzene-sátort, amelynek kínálatát a tavalyi népszerűsége miatt nappali foglalkozásokkal bővítik, este pedig ismét a népzenéé és a néptáncé a tér. A partnersátrak kulturális, irodalmi, és sporttevékenységeket, illetve egyéb szabadidős tevékenységeket biztosítanak az érdeklődők számára. Sándor Krisztina elmondta, számos fontos politikust és személyiséget várnak a tárborba, és sor kerül a kárpát-medencei magyar pártok fórumára is, várják néhány elnök visszajelzését. Több magyarországi kormányzati szereplő is jelen lesz, ők olyan dolgokról beszélnek, amelyek a Közép-Kelet Európa, a Kárpát-medence helyzetéről és az erdélyi magyarokat érintő ügyekről beszélnek. A résztvevők között szerepel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály, Bakonyi György, Hoppál Péter, Kósa Lajos és Veczel Tamás és Potápi Árpád.
A programfelelős kiemelte az évről-évre visszatérő román-magyar párbeszéd kérdését. Számos román politikust hívtak meg a táborba, azonban bevallotta: idén sem tiporják egymás lábát a román politikai szereplők – vagy nincsenek már tisztségben a kormányváltás miatt, vagy ódzkodnak eljönni Tusványosra. Szerinte a szándék a Tusványos szervezői részéről a nyitásra létezik, például a PNL és az USR részétől, de még az államelnöki hivatal részéről is meghívtak politikusokat, és várják a visszajelzést.
Popa Ilona a tábor technikai részleteiről beszélt: 16 óráig ingyenes a belépő, ezután egy jelképes összeget, 10 lejt kell kifizetni. A 12 éven aluliak és Tusnád lakóinak számára ingyenes a belépő, a sátorjegy napi 10 lej, a heti sátorhely díja tavalyhoz képest csökken, idén csak heti 40 lej lesz. Kedden reggel 8-tól lesz a kapunyitás, azelőtt nem áll módjában a szervező csapatnak fogadni a belépőket.
Fancsali Barna elmondta, a MIT-sátorban több mint 20 órában tudnak programokat nyújtani a fiataloknak, neves személyiségek is tartanak előadást, például Balog Zoltán miniszter is ott lesz. Sikeres fiatalok mutatkoznak be, lesz ifjúságpolitikai kerekasztal, a kárpát-medencei ifjúsági ernyőszervezetek képviselőit is várják. Humorprogram is lesz, amit Somolyák Tamás, a Humorfeszt nyertese fog megnyitni.
Kertész Melinda Transindex.ro 2017. június 29.
Makkai Gergely Marosvásárhely új alpolgármestere
A marosvásárhelyi tanács soros gyűlésének napirendjén szerepelt az alpolgármester választás. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya és önkormányzati frakciója Makkai Gergelyt javasolta a tisztségre, akinek bizalmat szavazott a testület.
„Tekintettel arra, hogy jogi kényszer állt elő az alpolgármester megválasztására, így az RMDSZ nem engedhette meg, hogy a helyi tanács legnagyobb frakciójaként ne legyen jelöltje és a magyar közösségnek alpolgármestere. Fontos, hogy közösségünk is képviselve legyen a város vezetésében, legyen akihez forduljanak a marosvásárhelyi magyar emberek”- nyilatkozta Vass Levente, a Marosvásárhelyi RMDSZ elnöke.
A marosvásárhelyi tanács soros gyűlésének napirendjén szerepelt az alpolgármester választás. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya és önkormányzati frakciója Makkai Gergelyt javasolta a tisztségre, akinek bizalmat szavazott a testület.
„Tekintettel arra, hogy jogi kényszer állt elő az alpolgármester megválasztására, így az RMDSZ nem engedhette meg, hogy a helyi tanács legnagyobb frakciójaként ne legyen jelöltje és a magyar közösségnek alpolgármestere. Fontos, hogy közösségünk is képviselve legyen a város vezetésében, legyen akihez forduljanak a marosvásárhelyi magyar emberek”- nyilatkozta Vass Levente, a Marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. maszol.ro2017. június 29.
Törvény garantálja ezután a köztévé és -rádió kisebbségi műsorainak finanszírozását
Törvény garantálja ezután a köztévé és -rádió kisebbségi műsorainak finanszírozását - számolt be Cseke Attila, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője az RMDSZ tervezetéről, amelyet végső döntéshozóként elfogadott a szenátus.
„Ettől az évtől megváltozott a köztévé és közrádió finanszírozása, a két médiaintézményt állami költségvetési forrásokból tartják fenn, nem a rádió- és tévéilletékből, mint eddig. Ilyen körülmények között az RMDSZ számára fontos volt, hogy törvény által biztosítsuk a kisebbségi műsorok és szerkesztőségek finanszírozását. Ezért a vonatkozó törvényhez olyan módosító indítványt fogalmaztuk meg, amely garantálja a közrádió és -tévé kisebbségi adásainak pénzügyi hátterét” – számolt be Cseke Attila, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője az RMDSZ tervezetéről, amelyet végső döntéshozóként elfogadott a szenátus.
Turos Lóránd, a szenátus kulturális bizottságának alelnöke elmondta: „A szakbizottsági munkálatok során kezdeményeztük, hogy a vonatkozó jogszabály tegye lehetővé azt is, hogy ezután a köztévé és -rádió éves költségvetésében külön tételként szerepeljen a kisebbségi műsorok finanszírozása. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsa a rendelkezésre álló pénzt a területi stúdióknak utalta ki, az azonban nem volt külön költségvetési tételben megszabva, hogy ebből mennyit kell a kisebbségi adásokra fordítani. Ez ahhoz vezetett, hogy számarányunkhoz képest jóval kevesebb pénzt kaptak a magyar nyelvű műsorok, mint kellett volna.”
A Szatmár megyei szenátor arról is beszámolt, a szakbizottsági vita során sikerült azt is elfogadtatni, hogy a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményeket is vegyék figyelembe a közszolgálati rádió és tévé műsorrácsának összeállításakor. „Jelenleg a műsorszerkezetet a hatályos romániai törvények és uniós irányelvek alapján állítják össze. Ha az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények is mérvadóak lesznek e tekintetben, az azt jelenti, a kisebbségi nyelvi charta is jogalapul szolgálhat ezután a köztévében és a közrádióban a kisebbségi műsorok létére, fejlesztésére” – fogalmazott Turos. Az RMDSZ jogszabálya az államfő kihirdetésére vár. maszol.ro2017. június 29.
Megszavazta az RMDSZ a Tudose-kormányt, bár nem mindennel ért egyet
A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) – kötött parlamenti együttműködési megállapodást figyelembe véve megszavazta az RMDSZ a Mihai Tudose által vezetett kormányt.
„De ez nem biankó csekk, hiszen van néhány olyan új elem a kormányprogramban – nem fogjuk megszavazni a forgalmi adó bevezetését, a szolidaritási adóról is tudnunk kell, mire vonatkozik, az egyesített jövedelemadóra vonatkozó módosítások sem sejtetnek túl sok jót – amelyek kapcsán további őszinte párbeszéd és egyeztetések szükségeltetnek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke parlamenti felszólalásában a szavazást megelőzően, csütörtökön.
Kelemen szerint az a mód, ahogyan az aktuális helyzet kialakult, bizarr és korántsem megszokott, mi több, teljes politikai felelőtlenségről tanúskodik, a parlamentáris demokrácia sajátos értelmezése.
A kormány és a parlamenti többség hibáira rávilágítva elmondta: „a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, mind azt akadályozzák, hogy valami stabilat és tartósat építsünk. A mesterségesen gerjesztett cirkuszok és gyűlölethadjáratok pedig erről a súlyos és krónikus betegségről vonják el időszakosan a figyelmet.”
Meggyőződése, hogy a bizalom hiánya is nagyban befolyásolja, és bénítja társadalmunkat: „senki nem bízik senkiben, az állampolgárok nem bíznak az államban és az állami intézmények munkájában, az állami intézmények pedig az állampolgárokban, a fiatal generáció a szüleik korosztályában, a többségi társadalom a kisebbségben.”
Mint mondta, ebben a helyzetben különösen fontos a parlament szerepe. Következetesebb és átláthatóbb jogalkotásra van szükség, a parlament két házának pedig közös feladata, hogy nyomonkövesse azt, hogy a kormány gyakorlatba ülteteti-e a törvényeket, és a titkoszolgálatok munkáját is felügyelje.
„Nekünk bátorságunk kell legyen ahhoz, hogy mindennap feltegyük a kérdéseket: van-e olyan demokratikus ország Európában, ahol a törvények fakultatív jellegűek egyesek számára? Vajon van-e olyan állam, ahol az Alkotmánybíróság döntéseit nem tartják be? Normális az, hogy ügyészek szülőket és gyermekeket hallgatnak ki, kérdéseket tesznek fel nekik a vallási hovatartozásukról? Normális, hogy a mindennapokban embereket aláznak meg pusztán azért, mert meg akarják őrizni, etnikai, kulturális és nyelvi identitásukat? Normális, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetére, a több száz gyermek sorsára senki nem képes, vagy nem hajlandó megoldást találni ebben az országban, de hivatalos látogatásra hívják Ferenc pápát” – hangzott el a szövetségi elnök felszólalásában.
Az elmúlt hét magyarellenes hangulatára utalva Kelemen Hunor azt hangsúlyozta, a magyar közösség identitásának megőrzéséhez kapcsolódó témákról tárgyaltak a kormánykoalícióval, nem voltak szélsőséges, alkotmányellenes követeléseik, csak azt mondták el, amihez már évtizedek óta ragaszkodnak, olyan törvénytervezetek elfogadását kérték, amelyek nem tegnap kerültek a parlament elé, és amelyek összhangban vannak a Románia által is elfogadott Kisebbségvédelmi keretegyezményben és a Kisebbségi és regionális nyelvek chartájában vállaltakkal.
Mégis azt tapasztalták, hogy valaki egy mozdulattal el tudott indítani egy, a régi rendszert idéző nacionalista, magyarellenes hullámot.
„Arra kérem a politikumot, az állami intézmények vezetőit, hogy legyenek nyitottak, partnereink egy őszinte párbeszédben, mert a magyar közösség nem akar rosszat senkinek, identitásunkat akarjuk megőrizni ezen a helyen, ahol születtünk. A régen várt többség-kisebbség közti paktum megkötésének ideje eljött”− nyomatékosított. maszol.ro2017. június 29.
Visky Ferenc - a megélt, megosztott szabadság apostola
A szabadságolások árnyékában is értékes témával foglalkozott a Szatmári Reformátusok Baráti Köre, mely harmadjára szervezte meg építő alkalomsorozatát.
Szerdán délután Kereskényi Sándor irodalomtörténész vezette be az alkalmat egy portréval, mely Visky Ferenc református lelkészről szólt: Megélt, megosztott szabadság apostola címmel. Visky 1918-ban született a Szatmár megyei Egriben. Életútjának rengeteg állomása volt, melyre külsőleg a szenvedés, belül a lelki béke és szüntelen megújulás volt jellemző. Életére nagy hatással volt Richard Wurmbrand és Alexandru Zub.
A CE Szövetség jeles helyi képviselője, vezetője volt. Szolgálatában újraértelmezte a missziói munkát, köröket hozott létre, hálózatot teremtett, vándoregyetemeket működtetett. Egy európai jelenség volt. – mondta róla Kereskényi Sándor, akik arra buzdított, hogy jövőre, születésének századik évfordulóján méltóképpen kellene megemlékezni rá.
Személyes élményeket osztott meg vele kapcsolatban nemcsak az előadó, hanem Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok is. Élete példa a ma élő emberek számára is, mely ugyan mar, de tisztít, mint a só. szatmar.ro2017. június 29.
RMDSZ bizalmat szavaz az új kormánynak, ha nem lesznek „kellemetlen meglepetések”
Az RMDSZ nagy valószínűséggel megszavazza a Mihai Tudose vezette új román kormány beiktatását, hacsak a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatása nem hoz „kellemetlen meglepetéseket” – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán.
A magyar szövetség azt követően döntött erről, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Mihai Tudose kormányfőjelölt az új kormány összetételéről és a kormányprogramban tervezett módosításokról tájékoztatta az RMDSZ képviselőit és szenátorait.
Kelemen Hunor elmondta:
az új kormány beiktatásának támogatása nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a Tudose-kormány valamennyi intézkedését támogatni fogja, és nem kötelezi az RMDSZ törvényhozóit arra, hogy a parlamenti szakbizottságokban feltétlenül kedvező véleményezést szavazzanak meg a meghallgatásra jelentkező miniszterjelölteknek. Az RMDSZ tavaly decemberben négy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociálliberális kormánykoalíció pártjaival, amelyben a felek vállalták, hogy kölcsönösen támogatják egymás előre egyeztetett törvénytervezeteit, ahogy az például kedden is történt, amikor a koalíció támogatta a szenátusban az oktatási törvény RMDSZ által javasolt módosításait – magyarázta az RMDSZ elnöke. Az együttműködés eddigi eredményeit a június 30-án lejáró tavaszi ülésszak végén értékelik ki a felek. A PSD–ALDE-koalíció szerdán összeállította az új kormány névsorát, amelyben a bizalmatlansági indítvánnyal múlt héten megbuktatott Grindeanu-kabinet minisztereinek többsége helyén marad.
Az új kormány miniszterjelöltjeit csütörtökön délelőtt hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok. A Tudose-kormány csütörtökön délután jelentkezik bizalmi szavazásra a kétkamarás román parlament együttes ülésén. MTI Krónika (Kolozsvár)2017. június 29.
Hungarikum Napok: kulturális és szórakoztató programkavalkád Szebenben
A gasztronómiára és a kultúrára is nagy hangsúlyt fektetnek a csütörtökön kezdődő nagyszebeni Hungarikum Napok rendezvénysorozaton, amelyre Erdélyből és Magyarországról is várják az érdeklődőket.
Nemcsak a városban és a környéken élő magyarságot kívánja megszólítani a nyolcadik alkalommal sorra kerülő nagyszebeni Hungarikum Napok rendezvénysorozat, hanem egész Erdélyből és Magyarországról is várnak vendégeket a csütörtökön kezdődő és vasárnapig tartó kulturális és szórakoztató eseményre – mondta el a Krónikának Serfőző Levente, a főszervező Híd Egyesület elnöke.
Mint kifejtette, a magyar értékeket felvonultató és népszerűsítő esemény fokozatosan, organikusan épült fel: míg nyolc évvel ezelőtt még csupán három üstben főztek a szebeni falumúzeum korondi háza mellett, az évek során egyre több programot szerveztek, igyekeztek megszólítani a gyerekes családokat, így ma már sokan érdeklődnek a Hungarikum Napok iránt.
A főszervező hozzátette, Nagyszebenben a hivatalos adatok szerint 2100 magyar él, a korábbi években pedig a Hungarikum Napokon ötezren vettek részt, így remélik, idén még többen érkeznek. „Bár nem döntünk rekordokra számok tekintetében, úgy vélem, szép eredmény, hogy a szebeni magyarság számának több mint duplája szokott ellátogatni a rendezvényre, hiszen sokan jönnek Székelyföldről, Magyarországról is. Reméljük, az időjárás is kedvezni fog, hiszen a programok jó része szabadtéri, számos rendezvénynek az Astra falumúzeum ad otthont. A környékbeli vegyes házasságban élőket is igyekszünk megszólítani, arra ösztönözni, hogy jöjjenek, hiszen így a más nemzetiségű házastársak és a gyerekek is megismerhetik a magyar értékeket” – részletezte Serfőző Levente.
Kiemelte, idén a rendezvény keretében konferenciát szerveznek, amelynek egyik partnere a magyarországi földművelésügyi minisztérium. A Hungarikum és Transylvanicum – értékek, márkák, ízek című konferencián előadást tart Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Erdélyi Értéktár Bizottság elnöke, valamint Alin Chipăilă, a Szeben Megyei Turisztikai Egyesület elnöke.
„Az idei nagyszabású gulyásfőzőverseny zsűrielnöke Csányi Sándor, Magyarország »gulyáskirálya«, aki tavaly is vendégünk volt. A rendezvénnyel 2019-re is készülünk, amikor Nagyszeben viseli az Európai Gasztronómiai Régió címet, és ennek keretében a magyar gasztronómiai értékek bemutatására is sor kerül.
A Hungarikum Napokkal természetesen nemcsak a közösség összefogására és szórakoztatására összpontosítunk, hanem kulturális értékeink bemutatására is” – fejtette ki a főszervező.
A rendezvénysorozat gazdag kulturális kínálattal is várja a közönséget, a vízaknai református templom udvarán nyitják meg a Hátrahagyottak emlékezete című, az aradi vértanúk után maradt özvegyek sorsával foglalkozó szabadtéri tárlatot, amelynek kurátora Szebeni Zsuzsanna.
Bemutatják az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület: Életpályák, programok a közművelődés szolgálatában – Tanulmányok az EMKE 130 évéről című kötetet, a rendezvényen előadást tart Bartha Katalin Ágnes kutató, levéltáros, a kolozsvári Szabédi Emlékház vezetője.
Színházi előadás és filmvetítés is várja a közönséget, a budapesti Udvari Kamaraszínház Kié ez az ország? című produkcióját, valamint Bereményi Géza 1988-as Eldorádó című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Kézművesvásár, lovasíjász-bemutató, néptáncelőadás és gyermekeknek szóló rendezvények is várják a közönséget a Hungarikum Napokon, amelynek részletes programja a Szeben.ro oldalon érhető el.
Kiss Judit Krónika (Kolozsvár)2017. június 29.
Félmilliárd forinttal támogatja Budapest a Gyulafehérvári Caritast
Mintegy ötszázmillió forintot ad a magyar kormány a Gyulafehérvári Caritas szeretetszolgálat programjának, célkitűzéseinek és beruházásainak támogatására – áll a legfrissebb Magyar Közlönyben.
A kormányhatározat szerint a kabinet a Bethlen Gábor Alap közreműködésével nyújt 494 millió forint támogatást az idei központi költségvetésből a romániai katolikus segélyszervezet programjának, célkitűzéseinek és beruházásainak megvalósításához.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány év elején hozott döntése nyomán nagy bajba kerültek a szociális támogatásokat biztosító romániai szervezetek, egyesületek – közöttük a Gyulafehérvári Caritas –, miután megvonták tőlük az állami támogatást. Mindez olyan fontos, és nem mellékesen ingyenes szolgáltatások megszűnéséhez vezethet, mint a krónikus betegségben szenvedő idősek otthoni gondozása, a fogyatékkal élő gyerekek fejlesztése vagy a szociálisan hátrányos családoknak nyújtott segítség.
Döntéshozó kamaraként ugyanakkor a román képviselőház kedden megszavazta a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó, az önkormányzatok alárendeltségébe tartózó központok létrehozását szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. A rendelet értelmében az évek óta jól működő magánszolgáltatók állami finanszírozása nem szűnik meg, az RMDSZ módosító javaslatai által ugyanis lehetőség adódik arra, hogy az önkormányzatok az új központok létrehozására szánt összegeket a már meglévő szolgáltatók támogatására fordíthassák.
„Olyan szervezeteket érint az elfogadott kormányrendelet, mint a Caritas vagy a Diakónia. Ezek a szervezetek rendkívül fontos szerepet játszanak közösségünk életében, segíteni kell őket. Tevékenységük ellehetetlenítését akadályoztuk meg a sürgősségi kormányrendelet módosításával. Az öregedőkért és betegeinkért végzett közös munkánk eredményeképpen ezek a szervezetek a továbbiakban is köthetnek szerződést a polgármesteri hivatalokkal szociális gondok orvoslására, részesedhetnek az erre elkülönített mintegy 300 millió eurós támogatásban” – nyilatkozta Vass Levente RMDSZ-es képviselő, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára. Krónika (Kolozsvár) 2017. június 29.
nyáron mintegy 1400 kárpát-medencei diák és tanár táborozik a Rákóczi Szövetséggel
A Rákóczi Szövetség hagyományaihoz híven az idei nyáron is megrendezi táborait a Kárpát-medencei magyar diákok és tanárok részére, a magyar-magyar kapcsolatok szolgálatában – olvasható egy mai sajtóközleményben. A Szövetség 13 rendezvényén – amelyek között általános iskolásoknak szóló anyanyelvi táborok, középiskolás és főiskolás tábor, valamint történelem és magyar irodalom szakos tanároknak szóló rendezvények szerepelnek – mintegy 1400 Kárpát-medencei magyar diák és tanár vesz részt. Szabadság (Kolozsvár)