udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 3691-3720 | 3721-3750 | 3751-3780 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. június 30.
Bajor Andor-évforduló előtt – az emlékezés jegyében
Idén lenne 90 éves. De sajnos már 26 éve hiányzik közülünk. Pedig micsoda sziporkákat olvashattunk volna tőle ez idő alatt, hiszen az elmúlt 26 év is bőven szolgáltatott volna témát egy-egy Bajor-féle jóízű szatírához. Sajnos, nem így történt. „Két út áll az emberiség előtt a mi évszázadunkban. Az egyik a hülyeség. A másik az őrület. A kettő szerencsésen kiegészíti egymást.” Az idézet természetesen Bajor Andortól származik, pontosabban a torzóban maradt kisregényéből, Az ezermesterből (Bajor Andor: Az ezermester. A Valdemár-kódex, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2004). Bajor Andor írásai máig nem veszítettek aktualitásukból, mondatai „csontig hatolnak”, elég, ha a fenti idézetet értelmezzük. Remek szatírái ma is ugyanolyan érvényesek, hiába íródtak 1989 előtt.A szeptemberi 30-i évfordulóig havonta közlünk egy-két Bajor Andor szöveget, özvegye, Bajor Ella engedélyével Szabadság (Kolozsvár)2017. június 30.
Fiatal filmkészítők szárnypróbálgatása: sokszínűség a Sapientia kolozsvári karán
Egyre lelkesebb, aktívabb diákgenerációk jelentkeznek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2003-ban indult fotóművészet, filmművészet, média szakára – értékelt Pethő Ágnes tanszékvezető a Krónikának a nagyközönség számára is nyitott kolozsvári tanévzáró rendezvényen, amelyen a hallgatók idei alkotásait láthatták az érdeklődők. A sokszínű, változatos képzésre nemcsak Erdélyből, de Magyarországról is jelentkeznek fiatalok.
Sokoldalúság jellemzi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotóművészet, filmművészet, média szakának idei termését, akárcsak a képzést, hiszen nemcsak filmeket készítenek a hallgatók, hanem a mozgókép és a többi művészetek kapcsolata, valamint a kísérletezés jegyében született alkotásokat is – értékelte a Krónikának Pethő Ágnes egyetemi docens, a tanszék vezetője a kolozsvári szak First Cut 2017 című évzáró bemutatóján. Az egyetem Tordai úti épületében tartott hétvégi rendezvényen a nagyközönség is betekintést nyerhetett abba, hogy a 2003-ban indult kincses városi szak diákjai, végzősei és mesteris hallgatói mit alkottak, a filmeken kívül különféle tárlatokat mutattak be, utóbbiak csütörtökön négytől nyolcig még megtekinthetők.
Sokszínűség a szürkének tűnő filmkockákon „Nehéz volt az elkészült anyagok közül válogatni, és örülök, hogy látszik a változatosság: nemcsak filmek, de fotókiállítások, hangosképek, installációk születnek, és egyfajta kísérletezés zajlik már alapszakon is” – mondta a tanszékvezető. A film és többi művészetek kapcsolatáról szóló mesteris tantárgy keretében készült az egyetem stúdióterében látható alkotás, amit a hallgatók nagy lelkesedéssel készítettek másfél éven keresztül: a mozgóképes kiállítás, dokuinstalláció a kolozsvári Monostor negyed sokszínű, sajátos világát jeleníti meg négy kivetítőn.
„Beszéltünk a diákokkal arról, hogy a filmművészet ma már nemcsak a moziban vetített filmeket jelenti, hanem tágabb értelemben a mozgókép művészetét, installációs filmeket (vannak olyan alkotások, amelyeket lehet filmként is nézni, de installációként is) – ennek jegyében született a Monostor-kiállítás” – fejtette ki Pethő Ágnes. Hozzátette, a lakónegyedben készített felvételek mozgó fotográfiák, amik nem történeteket mesélnek: az alkotók képszerű beállításokat kerestek, amelyeken keresztül a néző észreveheti, hogy a látszólag unalmas, egyhangú és szürke képkockákon mennyi szín van, így az élet sokszínűsége, egy rendkívül gazdag mikrovilág és élettér jelenik meg. Jakab-Benke Nándor, a filmszak projektmenedzsere kérdésünkre elmondta, megpróbálják hagyománnyá tenni a nagyközönség számára is nyitott nyári rendezvényt. „A First Cut cím az első filmvágást jelenti, ami később sokat finomodik, amíg létrejön az utolsó, az úgynevezett final cut. Az itt tanuló alkotók életművének ez az első first cutja, vagyis szárnypróbálgatása: van a munkák közt animáció, animált dokumentumfilm, teljesen dokumentarista alkotás és játékfilm is. A rendezvény természetesen felvételi-reklám jellegű is, szeretnénk jövendőbeli hallgatókat vonzani, ugyanakkor ezen a szakon olyan alkotókat képeznek, akiknek életük része, hogy megmutassák munkáikat a nagyközönségnek, zsűrinek, a First cut pedig jó első löketet jelent: fel kell vállalniuk a közönség előtt az alkotásaikat” – fejtette ki Jakab-Benke Nándor. Hozzátette, úgy látja, a filmszak valamennyi évfolyamán vannak erősebb és gyengébb láncszemek, de a filmművészetben éppen az a szép, hogy ezek kiegészítik egymást: aki egyszer rendezett, lehet, hogy következő alkalommal scriptel, vagy mást csinál a forgatáson. „A végzettek közül persze nem lesz mindenki filmrendező, de a szaknak nem is ez a célja. Tulajdonképpen ugródeszkának tekinthető, hiszen a tágabb értelemben vett szakmában is elhelyezkedhetnek a végzettek, akad, aki tévénél, vagy aki filmhanggal fog foglalkozni, esetleg colorist lesz, sokan továbbtanulnak” – tette hozzá.
Sapientiás végzettek Cannes-ban és a Berlinálén
Pethő Ágnes úgy fogalmazott, nagyon képlékeny és számokban nem fejezhető ki, hogy hányan helyezkednek el a végzettek közül a szakmában. „Diákjaink egy része úgy érzi, hogy a hároméves képzés kevés, még a mesterivel együtt is, így akad, aki továbbtanul Bukarestben, Budapesten a filmszakon. Több volt diákunk is elhelyezkedett a szakmában, akadtak, akik jelen voltak neves szakmai színtereken.
Makai Beáta például Enyedi Ildikó Berlinálé-fődíjas filmje forgatásánál dolgozott, Dunai László vágóként sikeres (Makai Beáta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, az idei Berlinálén Arany Medve díjjal kitüntetett alkotásának forgatásán dolgozott gyártási asszisztensként, tapasztalatairól februárban beszélt a Krónikának. Dunai László, a Sapientia 2010-ben végzett diákja a cannes-i filmfesztiválon volt jelen májusban Kristóf György Out című filmjének egyik vágójaként – szerk.megj.)
Kiss Judit Krónika (Kolozsvár)2017. június 30.
Önkormányzati összefogással kap új székhelyet a nagyváradi Szacsvay-iskola
Húsz évre a nagyváradi önkormányzatnak engedte át egyik belvárosi épületét a Bihar Megyei Tanács. A Körös utcai épületet az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működő Szacsvay Imre Általános Iskola használhatja.
A Bihar megyei és a nagyváradi önkormányzat együttműködésének eredményeként jövő tanévtől új épületbe költözik Nagyvárad egyetlen önálló magyar nyelvű nyolcosztályos iskolája, a Szacsvay Imre Általános Iskola. A Bihar Megyei Tanács csütörtöki ülésén ellenszavazat nélkül elfogadta ugyanis azt a határozatot, miszerint a Körös (Tudor Vladimirescu) utca 42. szám alatti épületet húsz évre átengedi a helyi önkormányzat, a Szacsvay-iskola használatába – közölte a Krónikával Pásztor Gabriella igazgató. Elmondta, a helyi tanács már múlt csütörtöki ülésén jóváhagyta az ingatlan átvételére vonatkozó döntést, a Pásztor Sándor tanácselnök és Ilie Bolojan polgármester közötti egyeztetések eredményeként megvalósuló költözésre a tervek szerint a 2017/2018-as tanév kezdete előtt, szeptember 1-ig kerülne sor. A Szacsvay költözése a váradi iskolahálózat átszervezésére vonatkozó terv része, melyet azért valósít meg az önkormányzat, mivel több tanintézet visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működött. A magyar iskola elemistáinak zöme eddig is a Körös utcába, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanba járt, melynek használatáért jelentős bért fizetett a városvezetés, magyarázta lapunknak Pásztor Gabriella. Az igazgatónő szerint már meg is kapták a tanfelügyelőségtől a következő tanévre szóló beiskolázási terv módosítását, melyben a Szaniszló (Mihai Eminescu) utcai főépület mellett a Körös utca 42. szám alatti ingatlant említik székhelyként. A nyár folyamán az elemiben lévő 9 step by step osztály költözik át ide, s itt kezdi a tanévet a szeptemberben induló újabb alternatív osztály is. A nagyváradi magyar nyelvű oktatásban ugyanis a Szacsvay-iskola volt az első, ahol 1998-ban beindult a step by step, és máig egyedüliként kínálja az egyre népszerűbb oktatási formát, magyarázta az igazgató. Elmondta, bár a partiumi megyeszékhelyen is érzékelhető a gyereklétszám csökkenése, a Szacsvay „nem panaszkodhat”, a kevés belvárosi magyar általános iskola egyikeként – a közelben a Szent László Római Katolikus és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban vannak magyar elemi osztályok, és az Ady Endre Gimnáziumban 5–8. osztály – nagy a kereslet iránta. Különösen a step by step osztályokra van igény, melyek számát tíz éve folyamatosan bővítik. Mivel későig dolgoznak, és sok esetben nincsenek nagyszülők, hogy hozzák-vigyék a gyereket, a szülőknek az az igénye, hogy délután is felügyelet alatt legyen” – mondta Pásztor Gabriella. Kifejtette, a step by step oktatási forma előírja, hogy a diákoknak kötelező meleg ebédet biztosítani, illetve ezek 16 óráig oktatói felügyelet alatt tanulnak, olvasnak. De a hagyományos oktatást választó szülőket sem hagyják cserben, tovább éltetve a hagyományt – az iskolában már a 80-as években is volt délutáni felügyelet – after school programot is működtetnek. A Szacsvay-iskolában – melyhez jogilag a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskolát is hozzácsatolták – 42 osztályban mintegy 900 gyerek tanul, 250-en step by step osztályban. Pásztor Gabriella szerint az általános tendencia – miszerint a külvárosokban, vidéken lakó, de belvárosban dolgozó szülők a városközpontbeli tanintézetekbe járatják csemetéiket –, Váradon is érvényesül, de nem annyira tömegjelenség, mint Kolozsváron. Itt annyiban jobb a helyzet, hogy még megvannak a magyar iskolák, osztályok, az ezek indításához szükséges gyereklétszám” – fogalmazott a volt oktatási államtitkár. Úgy vélte, a Körös-parti városban és környékén, de az Érmelléken, Margitta és Nagyszalonta térségében is jónak nevezhető a magyar oktatás helyzete.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)2017. június 30.
Miklósváron is táblát avattak
Sokan átálltak románnak
Bölön, Köpec és Szárazajta után egy negyedik erdővidéki településen, Miklósváron is emléktáblát avattak tegnap a második világháború fogolytáboraiban szenvedettek, illetve elhunytak emlékére.
A Gulág–Guvpi-emlékév jegyében zajlott eseményen ezúttal is Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor tartott vetített képes előadást, illetve mutatta be a helyieknek a kiállítást, mely számos kordokumentum által emlékezteti a jelen emberét a foglyok által átélt szenvedésekre, meghurcoltatásokra.
A kiállított iratok között volt az az újságcikk is, melyben a helybéli, 1922-ben született Tüzes György meséli el a földvári fogolytáborból való szabadulásának történetét. Az 1943-ban bevonult határvadászt a román átállás után először 1944 szeptemberében Sepsiszentgyörgyre vitték a román csendőrök, onnan került Földvárra.
„Aki átállott románnak, azt hazaengedték. Sokan átálltak…” – olvasható a visszaemlékezésben. Gyuri bácsi nem tett így, viszont többedmagával sikerült megszöknie a táborból és szerencsésen hazaérnie Miklósvárra.
A helyi római katolikus templom tornyára elhelyezett emléktáblát Ungvári Barna és Fülöp László lelkészek leplezték le.
Böjte Ferenc Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. június 30.
Beiktatása másnapján megkapta Tudose a nyelvi jogok betartását kérő levelet
Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) vezetői, Ferran Suay elnök és Davyth Hicks főtitkár Mihai Tudosénak, a csütörtökön hivatalába iktatott új román miniszterelnöknek is elküldte levelét, amelyben a közigazgatási törvény módosítási javaslataival kapcsolatban fejezték ki támogatásukat – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ELEN).
A levelet korábban Sorin Grindeanu miniszterelnöknek, Călin Popescu-Tăriceanunak, a szenátus elnökének, valamint Liviu Dragneanak, a képviselőház elnökének is eljuttatták.
Az ELEN vezetői az EMNT kezdeményezésére fordultak a vezető román politikusokhoz.
A szervezet képviselői leszögezik: a kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban a kisebbségvédelem alapját képezi, és üdvözlik az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítást, amely a 215/2001-es törvényt hozná a nemzetközi standardok szintjére, egyben felszólították a román kormányt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. https://foter.ro/cikk,ű2017. június 30.
Ideiglenes megoldásként Lemondtak a katolikus iskola önállóságáról
A marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén egyhangúlag megszavazta Marosvásárhely jövő évi beiskolázási tervét azzal a kiegészítéssel, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum, önálló jogállását elvesztve, de szerkezetét megtartva a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként működjön tovább.
A tanácsülést megelőzően, tegnap meghívást kaptunk az iskolahálózatról készült füzet ma déli bemutatójára, amelyben tanfelügyelőségi források szerint nem szerepel a katolikus iskola. A tegnapi tanácsülésen az RMDSZ-képviselők nevében Bakos Levente az ülés napirendjének 19. pontjaként feltüntetett határozattervezet visszavonását kérte, amelyben az RMDSZ-tanácsosok a Római Katolikus Teológiai Szaklíceum megalapítását javasolják a 2017-18-as tanévtől. Ez az új intézmény – Mihai Viteazul u. 15. szám alatti székhellyel – magába olvasztotta volna a jelenleg is működő katolikus líceum diákjait és tanárait. A határozattervezetet, akárcsak a korábbiakat, ezúttal is megtámadta Horaţiu Lobonţ iskolákért felelős aligazgató, aki szerint az új iskolát a 2017-18-as tanévtől nem lehet beindítani és a tervezet törvényességét a polgármesteri hivatal jogügyi osztálya is több ponton kifogásolta. Mindezek után Bakos Levente tanácsos egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben elhangzott, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója már nem tartja időszerűnek a több mint egy hónappal korábban iktatott határozat tervezetét a katolikus iskola tényleges megalapításáról. – Döntésünket az indokolja, hogy a határozattervezetben hivatkozási alapként szolgáló tanfelügyelőségi döntést alapfokon megsemmisítette a bíróság, a jegyző pedig nem értett egyet a tervezettel sem. Mivel „a szövetség továbbra is kitart az iskolaalapítás mellett, így a lehető legrövidebb idő alatt egy olyan határozattervezetet nyújt be, amely az elmúlt két évben jóhiszeműen működtetett iskolától teljesen független. Az elmúlt hét hónapban számtalan próbálkozás volt arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi iskola jogi helyzete tisztázódjon, hogy a tanintézmény önállóan folytathassa működését, azonban ezek a próbálkozások sikertelennek bizonyultak. A marosvásárhelyi magyar közösség igénye és akarata egyértelmű, szükség van egy római katolikus felekezetű iskolára. Éppen ezért kezdeményezzük egy új iskola alapítását, amely az érvényben lévő módszertan és törvényes előírá- sok által rögzített lépések szerint lenne létrehozva. Bízunk abban, hogy ez az új iskola a 2018–2019-es tanévtől kezdődően megkezdheti működését. A két éve működtetett iskola szempontjából, lévén, hogy több bírósági eljárás is folyamatban van, illetve a kétes jogi helyzet miatt a cikluskezdő osztályokat sem lehetett beindítani, a legjobb megoldás az lenne, ha a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként (structură arondată) működne tovább. Az RMDSZ csak olyan iskolahálózat elfogadását tudja támogatni, amelyben ez a megoldás szerepel… Nem akarjuk veszélyeztetni a több ezer nyolcadikos diák iskolai beiratkozását, azonban érdekképviseleti szervezetként nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy több mint 400 diák, több száz szülő és a katolikus egyház akaratát kel immáron több mint hét hónapja… Éppen ezért, a szülői közösség és az egyház akaratával összhangban, az a kérésünk, tegyék lehetővé, hogy a katolikus iskola a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként folytassa tevékenységét, ha már önállóan nem működhet” – hangzott el a nyilatkozatban. A Peti András vezette ülésen Radu Bălaş, a POL tanácsosa azt kifogásolta, hogy a sűrű levelezés helyett a tanfelügyelőségtől, amely számára állítólag annyira fontos az iskolahálózat jóváhagyása, senki nem vett részt az ülésen, hogy a tanácsosok kérdéseire válaszoljon. Többek között arra, hogy mi történik akkor, ha nem szavazzák meg az iskolahálózat tervezetét, amire a hivatal jegyzője a vonatkozó törvényt idézve azt felelte, hogy érvényben marad a régi iskolahálózat, amit a katolikus líceumba járó diákok szülei, akik tiltakozásképpen jelen voltak az ülésen, hosszan megtapsoltak. Kérésre Horaţiu Lobonţ, az iskolákért felelős aligazgató számolt be, hogy Marosvásárhely iskolahálózat-tervezetében továbbra is 26 iskola szerepel, amelyek a tanfelügyelőségtől zöld utat kaptak, a nyolc kifogásolt egység helyzetét pedig tisztázni kell – tette hozzá. A továbbiakban történteket Magyary Előd, az RMDSZ-tanácsosok frakcióvezető-helyettese magyarázta. – Első sürgősségi napirendi pontként a marosvásárhelyi iskolahálózat ellen szavaztunk, mivel nem foglalták bele a katolikus teológiai líceumot. Peti András ülésvezető javaslata alapján megszavaztuk azt a kiegészítést, hogy a katolikus iskolát szerkezetként a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz csatolják és hét kifogásolt óvoda oktatási szintként működjön. Ezt továbbítjuk a megyei tanfelügyelőségnek, ahol csütörtökön ígéretet kaptunk arra, hogy a javaslatot egy minisztériumi rendelettel véglegesítik. Határidőt sajnos nem tudok mondani, de a megbeszélések értelmében pár nap alatt megszületik a megoldás. A minisztériumi rendelet alapján pedig a katolikus iskola kilencedik osztályaiba is iratkozhatnak a végzősök – szögezte le Magyary Előd. A szavazást megelőzően Györfi Júlia, a POL tanácsosa vetette fel, hogy nem ajánlásként (se propune), hanem határozatként (se decide) kellene elfogadni a határozattervezet kiegészítését, ami az ülésvezető magyarázata szerint akkor lesz végleges határozat, ha a tanfelügyelőség és a szaktárca beleegyezik. A szavazást követően zavarodottan és csalódottan távoztak a szülők. – Csak akkor fogadhatjuk el, hogy iskolánkat szerkezetként a Bolyaihoz csatolják, ha a cikluskezdő osztályok megmaradnak, és az indításukat megtiltó 70-es számú februári határozatát visszavonja a tanfelügyelőség. A három kilencedik osztályunkat nem adhatják senkinek, mert az törvénytelenség lenne, és követeljük azt is, hogy szerkezetként iskolánk megőrizze a nevét – nyilatkozta Zsigmond Imola a szülői közösség nevében. – A vatikáni nagykövet, aki Marosvásárhelyen járt, hogy megegyezésre bírja a feleket, tisztában van azzal, hogy helyileg nem tartották be az ígéreteket, ezért szabadságáról visszatért, hogy dolgozzon az ügyön – tette hozzá. Annyi rosszindulatú félrevezetés után joggal merül fel a kérdés, hogy újabb csapdába sétáltak-e a tanácsosok, vagy a tanfelügyelőség betartja az ígéretét, amely felemásan pillanatnyi megoldást jelentene, de az önállóságát vesztett katolikus iskola sajnos akkor sem lenne a régi.
Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely)2017. június 30.
Kik vezetik Romániát?
Romániában nagyon nehéz miniszterelnök-jelöltet találni. Pedig elég sok olyan politikus szaladgál a közéletben, aki megfelel egy jó miniszterelnök robotképének. Az elvárások szerint a kormányfőnek belevaló Dâmbovița-parti politikusnak kell lennie. És eljövendő miniszterelnökünk, Mihai Tudose majdnem minden szempontból megfelel a követelményeknek.
Mint minden vérbeli politikusnak, neki is volt része plágiumbotrányban. Sajnos, nem tudta jövedelmezően hasznosítani magasztos doktori címét, és ráadásul végül le is mondott róla. Ez a lemondás nagyon jó módszer, alkalmazni lehetne más bűncselekmények estén is. Például, ha valakit rajtakapnak egy lopáson, visszaadja a lopott holmit, és élhet tovább, mint Marci Hevesen. Gazdasági miniszterként szép eredményeket ért el felesége révén, aki 2015–2017 között többmilliós szerződéseket kötött az állammal. Miért ne dolgozna az ember saját országa építésén, gyakran annak kárára, de mindenképp saját zsebére? Így, ha kiesik is a miniszteri székből, nem kopik fel az álla. (Esetleg az állam álla.) Aztán egy ilyen fontos beosztáshoz, mint a kormányfőség, szükséges, hogy az illető jó hazafi legyen. Patriótaságát pallérozandó, ő is részt vett némi titkosszolgálati kiképzésen. Párttársai egy része persze most azzal gyanúsítja, hogy a kelleténél (vajon mennyi a kellet?) is szorosabb a kapcsolata a Román Hírszerző Szolgálattal. No és? Romániában különben sem lehet tudni, hogy hány felelős beosztásban levő személy fedett titkosszolgálati ügynök is ugyanakkor, így kettős vezérlet alatt működik. Lehet, hogy Dragnea és Iohannis gyors döntésébe, Mihai Tudose elfogadásába besegített a hírszerzés is, amely mindent megtesz az ország stabilitásáért? Dragnea szerint egy kormányfőnek nagyon, nagyon, nagyon, bolondulásig szorgalmasnak kell lennie. Hogy az új kormányfő szorgalmas-e, azt nem tudni, de bolondnak mindenképpen bolond, ha elvállalta, mert most már biztosan nem csak saját felmondását kellett letétbe helyeznie. Elődje, Grindeanu is azt tette, mégsem volt hajlandó lemondani, ebből aztán tanult Dragnea, és a biztonság kedvéért bizonyosan megkövetelte tőle, hogy engedjen magába ültetni egy szupertitkos távirányításos szerkentyűt, amely két elektródát rejt a szíve mellett, és távkapcsolója a pártvezérnél. Így ha netán megkutyálná magát, nem azt teszi, amit pártelnöke mond, és hiába kérné tőle, nem mondana le, akkor Dragnea csak megnyomna egy gombot, és azzal máris úgy szíven ütné a kormányfőt, hogy rögtön beadja a (miniszterelnöki) kulcsot. A miniszterelnökséggel megkínáltak még másik négy személyt is, de azok megtudhattak valamit a gyilkos feltételekről, nem álltak kötélnek. Szerencsére a régi, kiszuperált miniszterek közül többen is újrafelhasználásra kerültek, és tovább miniszterkedhetnek. (És az unió is büntet rossz hulladékgazdálkodás miatt!) A kormányalakítás körüli hercehurcában jöttem rá, hogy baj van a memóriámmal, mind a távolival, mind a közelivel. Másokkal is konzultáltam agyügyben, és nagyon sokan szenvednek ilyen tünetektől. Lehet, hogy Románia összlakosságát elmevizsgálatnak kellene alávetni? Úgy emlékszem (és vagyunk néhányan még ilyenek), bizonyára rosszul, hogy egy héttel ezelőtt Iohannis azt mondta Berlinben, hogy: nálunk „a kormánykoalíció belső válsága” nem érinti az ország belső stabilitását és gazdaságának működőképességét. Vidám voltam, mert arra gondoltam, hogy kormánytalanul élhetjük tovább gondtalan életünket. Errefel most mit hallok? Az elnök épp közli: „A jelenlegi válság súlyosan árt a hazai gazdaságnak és az ország külföldi megítélésének. Ennek a válságnak mielőbb véget kell vetni.” Rémlik az is, hogy a régi kormányt azért kellett megbuktatni, mert gyengén teljesített. A szépreményű miniszterelnök, Mihai Tudose gazdasági miniszterként nulla teljesítményt mutatott fel. Nem volt jó miniszternek, majd jó lesz miniszterelnöknek? Biztosan arra is rosszul emlékszem, hogy Iohannis 2014-ben kijelentette: ha egy politikust csak három sor másoláson érnek, vissza kell vonulnia a politikától. Tudosét is másoláson kapták, Iohannis mégis egyetértett miniszterelnökké jelölésével. Aztán megvilágosodtam. Ő dolgozatának harminc százalékát másolta össze, ami ugyebár nem három sor, és ez egészen más.
Kuti János Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 30.
Igazat adtak a koronkai magyar szülőknek
Sikeres volt a koronkai magyar szülők és a Tholdalagi Mihály Koronkai Közösségért Csoport négynapos tiltakozó akciója. Az iskola előtt feliratokkal a kezükben kérték a politikumot, hagyja békén a tanintézetet.
Az akciót Marius Pașcan parlamenti képviselő Facebook-bejegyzése váltotta ki, amelyben azt írta, hogy diszkrimináció érte a koronkai iskola román diákjait azáltal, hogy nem vehettek részt a magyar nyelven tartott tanévzárón, és csak magyar nyelvű okleveleket nyomtatott az iskola. Mindezt megcáfolta a magyar közösség, és beadvánnyal fordult az oktatási minisztériumhoz, a Maros Megyei Tanfelügyelőséghez, valamint a kormánybiztosi hivatalhoz, kérve, hogy vizsgálják ki az ügyet. A román diákok évzárója ugyanis egy nappal hamarabb volt, mert a román tanító családi okokra hivatkozva elkérezkedett a hivatalos ünnepségről, de a román tanulók megkapták román nyelvű okleveleiket. A koronkai közösség megelégelte a több éve tartó bujtogatásokat, vádaskodásokat, bizonyos politikusok lejárató hadműveleteit. Békét akarunk, jogaink tiszteletben tartását, valamint követeljük a politika kizárását iskolánkból – írják a sajtóközleményükben.
Szerdán vizsgálóbizottságot küldött a megyei tanfelügyelőség a Tholdalagi Mihály Általános Iskolába, és az eredmény a magyar szülőket igazolta. Ugyanakkor a szülők képviselői Ioan Macarie főtanfelügyelővel folytatott tárgyalásuk során ígéretet kaptak ügyeik igazságos elbírálására, amelyet a vizsgálóbizottság teljesített is ez ügyben – számolnak be a szülők. Továbbá a főtanfelügyelő arról is biztosította őket, hogy a következő igazgatói vizsga zökkenőmentes, és minden politikai befolyásolástól mentes lesz. A koronkai közösség és a Tholdalagi Mihály Koronkai Közösségért Csoport tagjai csütörtökön is kiálltak az iskola bejárata elé, mint írják, hogy megerősítsék: figyelemmel követik a nekik tett ígéretek teljesítését, és elhatárolódnak a politikai nyomásgyakorlástól, illetve mindennemű interetnikus feszültségkeltéstől.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro2017. június 30.
Grindeanu az alkotmánybírósághoz fordult
Az alkotmánybíróságnál panaszolta be Sorin Grindeanu ügyvivő miniszterelnök tegnap a parlamentet, arra hivatkozva, hogy a – kormánya bukását eredményező – bizalmatlansági indítványról szóló szavazás nem volt titkos, emiatt alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett az államhatalom két ága között.
Grindeanu leszögezte: nem a voksolás eredményének a megsemmisítését kéri, csak arra keres megoldást, hogy a törvényhozók a jövőben megszorítások nélkül, kizárólag a választóik érdekeit és saját meggyőződésüket szem előtt tartva adhassák le voksukat. Előző napi sajtóértekezletén a távozó kormányfő úgy vélekedett: a parlament méltóságán aluli volt az a látvány, ahogyan az SZDP törvényhozói látható módon adták le szavazataikat, ezt pedig – az esetleges „árulók” leleplezése érdekében – folyamatosan ellenőrizték is az urnák mellé kirendelt SZDP-s honatyák. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 30.
Elképesztő programváltozások (Beiktatták az új kormányt)
Kényelmes többséggel szavazott bizalmat tegnap a parlament az új kormánynak: habár csak 230 voksra lett volna feltétlenül szükség, Mihai Tudose kijelölt kormányfő nagyobbrészt a Grindeanu-kabinet tagjaiból verbuvált csapata 275 igent és 102 nemet kapott. (A Grindeanu-kormányt januárban 295 igennel szavazták meg.) Némi feszültséget okozott a kormánykoalíción belül, hogy az SZDP tegnap reggel egy módosított kormányprogramot mutatott be, amit előzőleg nem egyeztetett az LDSZ-szel, de végül mindkét párt, az RMDSZ és más kisebbségi képviselők is megszavazták a Tudose-kormányt programjával együtt. Az NLP és az MRSZ ellene voksolt, az NMP nem vett részt a szavazáson. A német képviselő, Ovidiu Ganţ sem szavazta meg az új kormányt, amit a koalíciós pártoknak a 2016. decemberi választások óta elkövetett politikai akcióival, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásukkal indokolt.
A miniszterjelöltek meghallgatása reggel nyolc órakor kezdődött meg a parlamenti szakbizottságokban, minden leendő tárcavezetőre 30 percet szántak. Traian Băsescu volt államfő ezt színjátéknak minősítette, és közölte, hogy pártja, az NMP nem vesz részt e „sokkot és iszonyatot keltő” kormány megszavazásán, amely kora délután kezdődött. A titkos szavazás eredményét délután háromnegyed hatkor jelentették be, hétkor pedig megkezdődött az eskütételi ceremónia az államelnöki palotában. Ma reggel az új kormány megkezdi munkáját. Tudose gyorsítani akar Valami fékezte a Grindeanu-kabinet tevékenységét, az ő feladata pedig az lesz, hogy gyorsítsa fel a munkát – jelentette ki Mihai Tudose kijelölt miniszterelnök a parlament két házának plénuma előtt mondott beszédében. Tudose szerint olyan kormányra van szüksége az országnak, amely egy pillanatig sem „enged ki”, ez a kormány pedig „megállás nélkül dolgozni fog, hogy tudjuk behozni a lemaradást, a késéseket”. Hangsúlyozta: Románia kedvező gazdasági helyzetben van, bővült a gazdaság, az ipari termelés, nőtt a fogyasztás, a következőkben a befektetések és a költségvetési bevételek növelésére kell fókuszálni. A módosított kormányprogram 2018. január elsejétől összesen legfeljebb 50-féle adó, illeték és járulék lesz Romániában – derül ki az új kormányprogramból, amely tegnap délelőtt húsz oldallal bővítve jelent meg a képviselőház honlapján. Eszerint a lakosságnak legfeljebb 10-féle adót és illetéket kell majd fizetnie jövő évtől – köztük az egészségügyi és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást, a jövedelemadót, az ingatlanadót, a gépjárműadót, egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást és az úthasználati díjat –, a többit eltörlik. A gazdasági társaságok legfeljebb 40-féle adó és illeték fizetésére lesznek kötelesek. A kormány legkésőbb 2017. szeptember 1-jéig ismertetni fogja az adónemek új jegyzékét. Bérek és nyugdíjak Jövő évtől a képzettség szintjétől függően differenciált minimálbért vezetnek be, ami robbanásszerűen nőni fog. 2018-ban a bruttó minimálbér elérné a 2000 lejt, 2019-ben 2200 lejre, míg 2020-ban 2400 lejre emelkedne. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára 2300 lej lesz a bruttó minimálbér 2018-tól, ami 2019-ben 2640 lejre, 2020-ban pedig 3000 lejre emelkedne. 2018. január elsejétől bevezetik a szolidaritási hozzájárulást (ezt a tíz minimálbérnél magasabb jövedelműek fizetnék, a pénzt az egészségügybe irányítanák), a 2000 lej alatti jövedelmek pedig adómentesek lesznek. A következő négy évben a nyugdíjak emelését így képzelik el: 2017. július elsejétől 1000 lejre nő a nyugdíjpont értéke, amely 2018-ban 1100 lej, 2019-ben 1265 lej lesz. 2020-ban kétszer emelnék a nyugdíjpont értékét, így 2020 áprilisától 1400 lejre, októbertől pedig 1775 lejre. A nyugdíjrendszer is változhat: az új pénzügyminiszter, Ionuţ Mişa tegnap bejelentette, hogy megszüntetik a nyugdíjrendszer második pillérét, „a pénzt pedig visszautalják azok számára, akik hozzájárultak a második pillérhez. Választhatják majd az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes nyugdíjpénztárakat”. Szavait Tudose és Liviu Dragnea SZDP-elnök is azonnal cáfolta, meg is rótták az új kollégát; a magán-nyugdíjalapok államosításának híre egyébként már áprilisban is riadalmat keltett. A vállalkozói csomag Az új kormányprogram egy évvel elhalasztja az áfacsökkentést, így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra. De már 2018 elejétől csökkentett, 5 százalékos áfát kell majd fizetni a 120 négyzetméteresnél kisebb lakóingatlanok adásvétele esetén. A gazdasági szférát szabályozó minden törvényt belefoglalják majd az úgynevezett gazdasági törvénykönyvbe, amelyet legkésőbb 2018. július 1-jéig kell elfogadni. A kormányprogram kimondja, hogy egy céget sem lehet megbüntetni, ha ezt megelőzően nem figyelmeztették és nem igazították útba; az erre vonatkozó jogszabály elfogadását 2017. október elsejéig ígérik. 2017. augusztus elsejétől a munkáltatónak minden munkavállaló után a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, beleértve azokat az alkalmazottakat is, akik részmunkaidőben dolgoznak, ugyanakkor jobban szabályoznák a nemesfémek és a drágakövek piacát is, a területen tapasztalt adócsalások csökkentésének érdekében. A társadalmi „méltányosság” jegyében a jelenlegi társasági adó helyett 2018-tól valamennyi vállalkozás esetében nem a nyereséget, hanem a bevételt adóznák meg. Emellett év végéig 20 százalékkal növelik a Romániában kitermelt és feldolgozatlanul exportált természeti ásványkincsek után az államnak fizetendő járadékot, és többletadót vetnek ki az egészségtelen élelmiszerekre is. 2018. január elsejétől eltörölnék az osztalékok utáni adót, az egyéni vállalkozók jövedelmi adóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik. Ionuţ Mişa pénzügyminiszter parlamenti meghallgatása után azt nyilatkozta: a kormány differenciált, 1, 2 vagy 3 százalékos jövedelemadót vezet be a cégekre. Az 500 ezer eurónál kisebb üzleti forgalmú mikrovállalkozások esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, s ez progresszíven nőne. Online ügyintézés Létrehoznak egy, a kormányfőnek alárendelt igazgatóságot, amelynek csökkentenie kell a kormány ügynökségeinek és intézményeinek számát, és ki kell dolgoznia a módját, hogy 2019. január 1-jétől minden adó és illeték esetében legyen lehetőség az online befizetésre. Emellett szerepel a kormányprogramban az egységes informatikai rendszer bevezetése a közigazgatási intézményekben, ezzel megvalósul az intézmények átjárhatósága, és megtiltják az állami intézményeknek, hogy olyan okiratokat, dokumentumokat kérjenek a természetes vagy jogi személyektől, amelyeket korábban egy másik állami intézményhez már benyújtottak. Iohannis beolvasott Azért állunk itt, alig fél évvel az előző kormány beiktatása után, mert a tavalyi választásokon győztes SZDP–LDSZ koalíció nem tudott kormányozni, és válságba döntötte az országot – jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap este, a Tudose-kormány eskütétele után. Véleménye szerint a koalíció feladata elemezni, hogy ez kinek a hibájából történt, de a tények maradnak, a bizonyíték épp az, hogy Európában egyedi módon bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg saját kormányukat. A Grindeanu-kormány nem rövidsége, hanem a szerencsétlen 13-as sürgősségi kormányrendelet miatt marad fenn a történelemben, az SZDP–LDSZ koalíció pedig megbuktatásának módja miatt. Most új kormányunk, és meglepetésre új kormányprogramunk is van, új adókkal és illetékekkel, a béremelési törvény után következő megszorításokkal. A parlamenti többségnek joga van a programját megszabni, de már nem hivatkozhat arra, hogy ezt választották meg az emberek, hiszen érzékeny pontjaiban módosult: hat hónap alatt a csökkentések új sarcokra változtak, a béremelések mellett megjelent a szolidaritási illeték. Ez a magatartás nem tartozik a pénzügyi-költségvetési előreláthatósághoz, kétségeket kelt az üzleti körökben. Azt sem tudni, mennyire fenntartható az új program, nem láttunk számításokat – fejtegette. Végül felkérte az SZDP-s, LDSZ-es, RMDSZ-es politikusokat: fejezzék be ezt az adózási és költségvetési ugrándozást, legyenek szolidárisak a románokkal, kormányozzanak felelősen, védjék és szavatolják a jogállamiságot, mert még egy 13-as rendeletet nem akarunk megélni, tegyenek eleget a 3 százalékos költségvetési hiánynak, a honvédelemre vonatkozó vállalásaiknak, mutassák meg Románia partnereinek, a NATO-nak és az EU-nak, hogy komoly emberek, komoly ország vagyunk, akik betartjuk szavunkat; dolgozzanak azon, hogy legyenek beruházások és gazdasági növekedés. Legyen ez a második kormányzási kísérlet sikeresebb az elsőnél – zárta beszédét az államfő. Háromszék Erdély.ma2017. július 1.
A földrajz bosszúja: Romániának muszáj barátkoznia a visegrádi négyekkel
A cím első mondatát Robert Kaplantól kölcsönöztem, még akkor is, ha Románia esetében a földrajznak az utóbbi időben inkább pozitív szerepe volt, releváns stratégiai pillérként körvonalazódva az EU és a NATO határánál. Összekapcsoló, szűrő és szakértelmi, ismereti és érték-kivetítő térségi státusszal Kelet és a volt szovjet térség felé, de ugyanakkor kapcsolati elemként is a Nyugat-Balkán, a közel-keleti térség, Észak-Afrika felé, ami különleges stratégiai relevanciájú specifikus tulajdonságokkal és távlatokkal ruházott fel minket. De íme, ugyanez a földrajz most a korlátait is megmutatja és kihangsúlyozza az egyesült európai térben a szomszédos övezetek közötti gondokat. Valóban, Románia törekvései és az ambíciós szint, a politikai profil és a közvélemény támogatása a jelenlegi és távlati európai integráció magja felé tol minket. Ez egy politikai szinten vállalt, a közéletben konvergens és politikai szinten alapvető módon támogatott opció.
A Parlamentben nincsenek szélsőséges, eurofób, populista pártok, a polgárok többsége az euroatlantival együtt továbbra is támogatja az európai integrációt, egyaránt kiállva az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség, a NATO-tagság és az európai integráció mellett. Másrészt a földrajz és az európai szomszédság miatt
Európa magja felé magyar szomszédainkon, a visegrádi térség államain keresztül vezet az út.
Sőt, szárazföldön még a Schengen-övezetbe is a Magyarországgal meglévő nyugati határunkon keresztül tudunk belépni. Igaz, hogy a globalizálás miatt a világ kisebbé, lapossá, közelivé, barátságossá és ismerőssé, egymástól függővé és nagy távolságra kihatóan kölcsönös hatásúvá vált, de a térbeliséget szigorúan elektronikusan vagy légi úton nem lehet kompenzálni (mely szintén alá van vetve a szomszédság szabályainak, ahogy arra az amerikai stratégiai partnereink is rájöttek az afganisztáni és főleg iraki hadjárat során, amikor nem használhatták az incirliki bázisukat).
Röviden, ahhoz, hogy fizikailag eljuss Nyugat-Európába, mindenképpen keresztül kell menned Közép-Európán és a visegrádi térségen. Sőt, e tényhelyzet miatt gyakorlatilag Románia regionális együttműködésre van ítélve a közvetlen szomszédaival.
Pragmatikusan szemlélve a dolgokat, teljes mértékben kötelező egy ilyenfajta kapcsolatépítési irányvonal és ez meg is jelenik a román külügyminisztérium cselekvési irányaiban. De ennek a tényhelyzetnek mélyebb szintű stratégiai és biztonsági jelentései is vannak, amelyek az adott szomszédokat magukba foglaló európai szintű opciók figyelembe vételét is megkövetelik.
Természetesen nehezen élnek együtt demokratikus, liberális, európai elvek és értékek populista, elszigetelődés-párti, bevándorlásellenes, sőt eurofób kísértésekkel, hogy a térség bizonyos államai által végrehajtott illiberális pszeudo-demokráciák felé sodródásokról vagy az európai maggal szembeni erőszakos és konfrontációs megközelítésekről ne is beszéljünk. Amikor a szomszédaid dekonstruktivista értelemben beszélnek reform-elvárásokról, európai szankcióformák célpontjaivá válnak és azzal vádolják a Nyugatot, Macron Franciaországát, hogy nem szeretik Közép-Európát, akkor sérül Románia esélye is arra, hogy bekerüljön az európai magba és erőteljes, mondjuk úgy, az európai elkötelezettségeket kiegészítő regionális alkalmazkodásokat és elköteleződéseket igényelnek, melyek képesek az európai integráció legbensőségesebb folyamataihoz való tartozásra vonatkozó törekvések szintjének megfelelő tartalmat, realizmust és alkalmazhatóságot nyújtani.
Tehát úgy gondolom, hogy a romániai opció stratégiai és szemléleti természetű elemeinek rögzítése, az USA-val, Németországgal és Franciaországgal közvetlen kapcsolatban álló globális jelenlétének, szerepének és elkötelezettségeinek körvonalazása után ezeknek az opcióknak, törekvéseknek és elkötelezettségeknek a valóságba való átültetése a visegrádi térséghez tartozó közvetlen szomszédainkkal kialakított közvetlen kapcsolatokat tesz szükségessé. A NATO kontextusában már van egy működő 9 tagú bukaresti formátum, a NATO keleti határánál már működik a Lengyelország–Románia–Törökország agglutinációs és stabilitási hármas, tehát az európai dimenzióban is be kell indítani és meg kell erősíteni a szomszédokat magukba foglaló formátumokat. Éppenséggel a kétoldalúakkal kezdve, a Lengyelországgal meglévő kitűnő és erősödő kapcsolaton túlmenően. Iulian Chifu / Evz.ro; Főtér; https://itthon.ma/nagyvilag2017. július 1.
Iohannis összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot
Klaus Iohannis államfő keddre összehívta a ülését, amelynek napirendjén többek között a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2016-os tevékenységének kiértékelése, a terrorizmus elleni operatív koordinációs központ szervezési és működési szabályzatának megvitatása, valamint a védelem fehér könyve szerepel – adta hírül szombaton az elnöki hivatal közleménye.
A tanácson szó lesz még azokról a 2018-as nemzetközi missziókról, amelyekben Románia részvételt vállal, a román hadsereg felszereltségének javításról a 2017–2026-os időszakban, a migráció kérdéséről és egyéb biztonsági problémákról – írja az idézett dokumentumban. https://itthon.ma/erdelyorszag2017. július 1.
Új kormány, új program, újabb kérdőjelek – mutatjuk a Tudose-kabinet célkitűzéseit
Az üzleti szférában és a gazdasági szakértők körében döbbenetet váltott ki a héten beiktatott Tudose-kormány programja, amely jelentősen módosult a Grindeanu-kabinet célkitűzéseihez képest. A legvitatottabb intézkedések: már január elsejétől 2000 lejre nő a minimálbér, a vállalatok pedig nem a nyereségük, hanem az üzleti forgalom alapján adóznak.
Az már önmagában furcsa, hogy miközben a koalíció azért menesztette Sorin Grindeanu korábbi miniszterelnököt, mert nem teljesítette a kormányprogramba foglalt célkitűzéseket, az új kabinet programja jelentősen módosult. Megfigyelők szerint ennek legfontosabb oka az, hogy a PSD-ALDE vezetői rájöttek: nincs amiből fedezni a választási ígéreteik teljesítését.
Nagy bakival indult
Az új program bejelentésénél máris óriási baki történt. Az új pénzügyminiszter, Ionuț Mișa a parlamenti meghallgatásakor kijelentette: felszámolják – kvázi államosítják – a második nyugdíjpillért, a befizetett összegeket pedig visszafizetik tulajdonosaiknak. Ezt azzal indokolta, hogy a második nyugdíjpillér alig havi 25 lejes nyugdíjat tudna biztosítani a befizetőknek.
A kormányfő és Liviu Dragnea viszont közölte, ebből semmi sem igaz, a tárcavezető pedig végül közleményben is visszavonta és saját hibájának tüntette fel korábbi kijelentését, és azt is tagadta, hogy szóba került volna a második nyugdíjpillér államosítása.
Csakhogy idén áprilisban az NN Nyugdíjalap arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy „a közbeszédben felmerült a magán nyugdíjalapok esetleges államosításának gondolata”, és ara kérte ügyfeleit, lépjenek fel aktívan az ügyben. Konkrétan az államosítás gondolatáról a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság elnöke, Mișu Negrițoiu és a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke, Cătălin Predoiu beszélt, mindezt azonban az illetékes hatóságok akkor is tagadták.
A második nyugdíjpillér kilencedik éve működik Romániában. Jelen pillanatban 6,9 millió ügyfele van, nettó részvényeinek értéke pedig meghaladja a 35 milliárd lejt. A kilenc év alatt az ügyfelek több mint 28 milliárd lejt fizettek be, így tehát a nyugdíjalap nyeresége megközelíti a hétmilliárd lejt.
A módosított kormányprogram szerint lehetőség nyílik arra, hogy az egyéni vállalkozók, más jogi személyek választhassanak aközött, hogy a nyugdíj-hozzájárulást az államnak, vagy a harmadik nyugdíjpillérnek fizessék be. Csakhogy gazdasági megfigyelők szerint ez az intézkedés tovább mélyítené a társadalombiztosítási pénztár deficitjét, amely tavaly már megközelítette a 15 milliárd lejt.
2000 lejes minimálbér januártól
A gazdasági vállalatok nyereségadóját 2018 január elsejétől az üzleti forgalom alapján kivetett adó váltja fel, amelynek két vagy három kulcsa lesz. Az elképzelés ellen a cégek jelentős része máris tiltakozott.
Az országos bruttó minimálbér 2018-ban 2000 lej, egy évvel később 2200 lej, 2020-ban pedig 2400 lej lesz. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez az összeg jövőre 2300 lej, 2019-ben 2640 lej lesz, 2020-ban pedig eléri a 3000 lejt. Megjegyzendő, hogy a Grindeanu-kormány programja szerint 2018. január elsejétől „csak” 1750 lej lett volna a minimálbér.
Jövő év januárjától bevezetik az úgynevezett szolidaritási adót az évi 145 ezer lejt meghaladó jövedelmekre, de „pótadót” vezetnek be az egészségre ártalmas termékekre is – állítólag ez a magas cukortartalmú élelmiszerekre vonatkozik majd.
2018-tól a természetes személyek esetében bevezetik az úgynevezett globális jövedelmi adót. A kormány szeirnt ezt az adóhatóság integrált informatikai rendszere teszi lehetővé. A 2000 lej alatti jövedelmek adómentesek lesznek, emellett számos más levonást vezetnek be, ösztönözve ezzel a megtakarításokat, a beruházásokat.
A kormány elképzelései szerint már idén szeptembertől jelentősen javítják a hozzáadottérték-adó bevételezésének rendszerét. Az Olaszországban alkalmazott módszert vezetnék be Romániában is, amivel gyakorlatilag elkerülhetővé válik ebben az esetben az adócsalás.
Piros lap – csak a sárga lap után
A Tudose-kabinet új programjának értelmében 2017 októberétől bevezetik az úgynevezett prevenciós törvényt. Ez szerint egy vállalatot nem büntethet meg az adóhatóság, ha előzőleg nem tájékoztatták és nem figyelmeztették az általa elkövetett vétségekről. Ez – a labdarúgás nyelvén szólva – gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdasági egység csak egy sárga lap felmutatása után kaphat piros lapot.
Az új kormány ígérete szerint 2018 januárjától az adók és illetékek száma nem lesz nagyobb ötvennél. A lakosságnak legfeljebb tíz adót kell majd fizetnie, közöttük a társadalombiztosítási, a jövedelmi, a gépkocsi és telekadót. A gazdasági egységek adóit is negyvenre csökkentik.
Elmaradt, elhalasztott ígéretek
A kormányprogramban korábban az is szerepelt, hogy 2018-tól kezdve „az adófizető állampolgár érdekeit szem előtt tartva” változtatnak azon a törvényen, amely szerint a jövedéki adót az euró árfolyamának megfelelően állapítják meg. Ez az intézkedés most már hiányzik az új programból.
A kormány ugyanakkor programjában „javasolni fogja” a hozzáadott értékadó 19 százalékról 18 százalékra való csökkentését – 2019. január elsejétől. Ezért csak kevés vigaszt nyújt a körülmény, hogy ezzel a 17 százalékos Luxemburg után Romániában lesz a legkisebb a hozzáadott értékadó az Európai Unióban.
Változást jelent az a tény is, hogy a lakásvásárlásokra 2017. március elsejétől meghirdetett nulla százalékos hozzáadott értékadót csupán öt százalékos váltja fel, azt is csak a 120 négyzetméternél kisebb lakások esetében alkalmazzák – és csupán 2018. január elsejétől.
A kormány eredetileg azt ígérte, hogy a gazdasági egységeknek szánt állami támogatások 33 százalékát a 100 ezer és egy millió euró közötti üzleti forgalmat lebonyolító vállalatok, ugyancsak 33 százalékát az 1 000 0001 és 10 millió euró közötti üzleti forgalmat elérő és 34 százalékát a 10 milliót eurót meghaladó üzleti forgalmat elérő cégek kapják.
Az új változat már jóval egyszerűbben hangzik, csupán annyit állapít meg, hogy állami támogatásban elsősorban az idegenforgalommal, az építkezésekkel, a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó vállalatok részesülnek.
A korábbi kormányprogramban szerepelt az is, hogy az Eximbankot fejlesztési és beruházási bankká változtatják. A mostani tervek között már csak általában esik szó arról, hogy szükség lenne egy ilyen típusú bankra, a megvalósítás időpontját pedig 2018. január elsejére teszik. Bogdán Tibor / maszol.ro2017. július 1.
Méltányosan kezelnék, finanszíroznák a kisebbségi adást
Törvény garantálja ezután a közszolgálati tévé és rádió kisebbségi műsorainak finanszírozását – jelentette be az RMDSZ. Szász Attila, a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségének vezetője szerint a jogszabály kiindulópontnak nem rossz, de az alkalmazhatóság még nem világos, és leghamarabb jövő évtől számíthatnak a pozitív változásra.
„Ettől az évtől megváltozott a köztévé és közrádió finanszírozása, a két médiaintézményt állami költségvetési forrásokból tartják fenn, nem a rádió- és tévéilletékből, mint eddig. Ilyen körülmények között az RMDSZ számára fontos volt, hogy törvény által biztosítsuk a kisebbségi műsorok és szerkesztőségek finanszírozását. Ezért a vonatkozó törvényhez olyan módosító indítványt fogalmaztunk meg, amely garantálja a közrádió és -tévé kisebbségi adásainak pénzügyi hátterét” – jelentette ki Cseke Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője az RMDSZ tervezetéről, amelyet döntéshozó kamaraként fogadott el a szenátus. A Krónika megkeresésére Szász Attila, a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a törvény kiindulópontnak nem rossz, alkalmazása kimondottan hasznos lenne a magyar szerkesztőségek számára. „Jelen pillanatban Romániának majdnem 15 százaléka valamilyen kisebbséghez tartozik, illetve más anyanyelvet vallott magáénak a legutóbbi népszámláláskor. Ez az arány a közszolgálati rádióra levetítve – a tévé esete más – megfelelő, vagyis az adásidő és a kisebbségek számának aránya nagyjából megegyezik, és nem vet fel különösebb problémát a mi szempontunkból. Van Kolozsváron egész napos magyar adás, Vásárhelyen 18 óra, ami 24 órásra fog bővülni, Bukarestben, Temesváron, Resicán is a magyar műsor és az adásidő nagyjából tükrözi a valós igényeket. A lefedettség szempontjából vannak gondok, de ez külön kérdés, amiről a törvény nem szól” – mondta Szász Attila. Kifejtette, az anyagiakat illetően nem lehetnek elégedettek, a konkrétan kisebbségi nyelven készülő adásokra fordított összeget pedig neház kvantifikálni. „Amikor például veszünk egy számítógépet, szoftvert, autót a rádió számára, akkor azt nem a magyar, német vagy román szerkesztőségnek vesszük, hanem a rádiónak. Amit kvantifikálni lehet, az a tartalomgyártásra, fizetésekre és jogdíjara fordított összeg. A törvény újabb érv lehet arra vonatkozóan, hogy méltányosan kell támogatni a kisebbségek nyelvén készülő műsorokat, erre hivatkozás a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája és a keretegyezmény, viszont a törvény alkalmazhatósága továbbra is kérdéses számomra. Mindazonáltal örülök, hogy egy érvvel több van a kezünkben, amikor azt mondjuk, hogy nem kapunk arányosan támogatást a rádió összköltségvetéséből” – fogalmazott Szász Attila. Utalt arra is, hogy a rádió jelenleg igazgatótanács nélkül működik, úgy tűnik, hogy októberig nem is lesz igazgatótanács, mert jövő héttől kezdődik a parlamenti vakáció, a törvény pedig jó esetben jövőtől lenne alkalmazható: a 2018-as költségvetési évtől várható, hogy a kisebbségi műsorokra külön költségvetési keretet kelljen meghatározni.
„A szakbizottsági munkálatok során kezdeményeztük, hogy a vonatkozó jogszabály tegye lehetővé azt is, hogy ezután a köztévé és -rádió éves költségvetésében külön tételként szerepeljen a kisebbségi műsorok finanszírozása. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsa a rendelkezésre álló pénzt a területi stúdióknak utalta ki, az azonban nem volt külön költségvetési tételben megszabva, hogy ebből mennyit kell a kisebbségi adásokra fordítani. Ez ahhoz vezetett, hogy számarányunkhoz képest jóval kevesebb pénzt kaptak a magyar nyelvű műsorok, mint kellett volna” – olvasható az RMDSZ honlapján Turos Lórándnak, a szenátus kulturális bizottsága alelnökének nyilatkozata. A Szatmár megyei szenátor arról is beszámolt, a szakbizottsági vita során sikerült azt is elfogadtatni, hogy a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményeket is vegyék figyelembe a közszolgálati rádió és tévé műsorrácsának összeállításakor. „Jelenleg a műsorszerkezetet a hatályos romániai törvények és uniós irányelvek alapján állítják össze. Ha az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények is mérvadóak lesznek e tekintetben, az azt jelenti, a kisebbségi nyelvi charta is jogalapul szolgálhat ezután a köztévében és a közrádióban a kisebbségi műsorok létére, fejlesztésére” – fogalmazott Turos. Az RMDSZ jogszabálya az államfő kihirdetésére vár. Kis Judit / Krónika (Kolozsvár)2017. július 1.
Önkormányzati összefogással kap új székhelyet a nagyváradi Szacsvay-iskola
Húsz évre a nagyváradi önkormányzatnak engedte át egyik belvárosi épületét a Bihar Megyei Tanács. A Körös utcai épületet az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működő Szacsvay Imre Általános Iskola használhatja.
A Bihar megyei és a nagyváradi önkormányzat együttműködésének eredményeként jövő tanévtől új épületbe költözik Nagyvárad egyetlen önálló magyar nyelvű nyolcosztályos iskolája, a Szacsvay Imre Általános Iskola. A Bihar Megyei Tanács csütörtöki ülésén ellenszavazat nélkül elfogadta ugyanis azt a határozatot, miszerint a Körös (Tudor Vladimirescu) utca 42. szám alatti épületet húsz évre átengedi a helyi önkormányzat, a Szacsvay-iskola használatába – közölte a Krónikával Pásztor Gabriella igazgató.
Elmondta, a helyi tanács már múlt csütörtöki ülésén jóváhagyta az ingatlan átvételére vonatkozó döntést,
a Pásztor Sándor tanácselnök és Ilie Bolojan polgármester közötti egyeztetések eredményeként megvalósuló költözésre a tervek szerint a 2017/2018-as tanév kezdete előtt, szeptember 1-ig kerülne sor. A Szacsvay költözése a váradi iskolahálózat átszervezésére vonatkozó terv része, melyet azért valósít meg az önkormányzat, mivel több tanintézet visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működött. A magyar iskola elemistáinak zöme eddig is a Körös utcába, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanba járt, melynek használatáért jelentős bért fizetett a városvezetés, magyarázta lapunknak Pásztor Gabriella.
Az igazgatónő szerint már meg is kapták a tanfelügyelőségtől a következő tanévre szóló beiskolázási terv módosítását, melyben a Szaniszló (Mihai Eminescu) utcai főépület mellett a Körös utca 42. szám alatti ingatlant említik székhelyként. A nyár folyamán az elemiben lévő 9 step by step osztály költözik át ide, s itt kezdi a tanévet a szeptemberben induló újabb alternatív osztály is. A nagyváradi magyar nyelvű oktatásban ugyanis a Szacsvay-iskola volt az első, ahol 1998-ban beindult a step by step, és máig egyedüliként kínálja az egyre népszerűbb oktatási formát, magyarázta az igazgató.
Elmondta, bár a partiumi megyeszékhelyen is érzékelhető a gyereklétszám csökkenése, a Szacsvay „nem panaszkodhat”, a kevés belvárosi magyar általános iskola egyikeként – a közelben a Szent László Római Katolikus és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban vannak magyar elemi osztályok, és az Ady Endre Gimnáziumban 5–8. osztály – nagy a kereslet iránta. Különösen a step by step osztályokra van igény, melyek számát tíz éve folyamatosan bővítik. Mivel későig dolgoznak, és sok esetben nincsenek nagyszülők, hogy hozzák-vigyék a gyereket, a szülőknek az az igénye, hogy délután is felügyelet alatt legyen” – mondta Pásztor Gabriella. Kifejtette, a step by step oktatási forma előírja, hogy a diákoknak kötelező meleg ebédet biztosítani, illetve ezek 16 óráig oktatói felügyelet alatt tanulnak, olvasnak. De a hagyományos oktatást választó szülőket sem hagyják cserben, tovább éltetve a hagyományt – az iskolában már a 80-as években is volt délutáni felügyelet – after school programot is működtetnek.
A Szacsvay-iskolában – melyhez jogilag a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskolát is hozzácsatolták – 42 osztályban mintegy 900 gyerek tanul, 250-en step by step osztályban. Pásztor Gabriella szerint az általános tendencia – miszerint a külvárosokban, vidéken lakó, de belvárosban dolgozó szülők a városközpontbeli tanintézetekbe járatják csemetéiket –, Váradon is érvényesül, de nem annyira tömegjelenség, mint Kolozsváron. Itt annyiban jobb a helyzet, hogy még megvannak a magyar iskolák, osztályok, az ezek indításához szükséges gyereklétszám” – fogalmazott a volt oktatási államtitkár. Úgy vélte, a Körös-parti városban és környékén, de az Érmelléken, Margitta és Nagyszalonta térségében is jónak nevezhető a magyar oktatás helyzete. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)2017. július 1.
Oláh Emesét jelöli a következő tanácsülésen az alpolgármesteri tisztségre az RMDSZ Kolozsvári szervezete – tudatja az RMDSZ helyi szervezetének szombati közleménye. A döntést a március 31-én tartott választmányi ülésen hozta meg a kolozsvári szervezet, ezt követően az RMDSZ Megyei Állandó Tanácsa egyhangúan hagyta jóvá a javaslatot.
Március 31-én, délután ült össze az RMDSZ Kolozsvári Szervezetének választmánya. Az ülést a kolozsvári szervezet elnöke, Horváth Anna hívta össze, azt követően, hogy március 21-én hivatalosan is benyújtotta lemondását Kolozsvár alpolgármesteri tisztségéről. A kongresszusi küldöttek megválasztása és a jelenlegi politikai helyzet kiértékelése mellett, a harmadik napirendi pont az alpolgármester-jelölt nevesítése volt. Ugyancsak ezen gyűlés keretében nevesítették a városi RMDSZ-frakció új tagját is, hiszen Csoma Botondnak képviselővé történt megválasztása után le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről.
„Horváth Anna munkabírásának és városvezetői képességeinek köszönhetően a kolozsvári magyarok visszanyerték a városvezetésbe vetett bizalmukat. Ezt a bizalmat továbbra is meg kell őriznünk. A tisztség, melyre ma megbízást kaptam, hatalmas felelősséggel és sok munkával jár. Az elmúlt öt év városházi tapasztalatai segítenek a felelősség felvállalásában és az öt tagú frakció, Horváth Annával az élen segít majd a munkában. Csak így, csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinek” – nyilatkozta Oláh Emese az ülést követően.
Döntés született arról is, hogy Csoma Botond parlamenti képviselő helyét a városi tanácsban Nistor Dániel, a tavaly júniusi választási lista hatodik helyén szereplő fiatal építőmérnök veheti át. A városi választmány nevesítéseit a soron következő városi tanácsülésen kell jóváhagynia a megyeszékhelyi tanács testületének. Szabadság (Kolozsvár)2017. július 1.
Szegény belváros
„Nem kell mindenkinek a belvárosban lakni! Aki nem tudja megengedni központi lakásának fenntartását, a homlokzat-felújításhoz való hozzájárulást, az költözzön olyan helyre, ahol ez nem jelent gondot!”, hallottam többször is a nyers választ, amikor a belvárosi ingatlanokban lakók kétségbeesetten panaszolták, hiába a polgármesteri hivatal felszólítása, nincs miből fedezni a rájuk eső részt. Még akkor sem, ha a városháza az adó megötszörözésével fenyegetőzött. (És be is váltotta.) Azóta is azt kívánom, bárcsak hasonlóan cinikus, és a lehetetlen helyzetben levő, többnyire idős szomszédjaim számára megnyugtató válasszal tudnék élni. Ez mindmáig nem sikerült. Annyit azonban magam is látok: sajnos van a város számára rosszabb helyzet is, mint a belvárosi ingatlanok fizetésképtelen kisnyugdíjasai. Mégpedig a helyükbe kerülő gazdag cégek.
A központi városrész látványát nem csak az egyre elhanyagoltabb, már-már életveszélyes homlokzatok rondítják, hanem a szakszerűtlenül, és nagyon sok pénzért végzett ízléstelen, oda nem illő felújítások is. A régi házakra jellemző alacsony komfortfokozat ma már valóban csak kevesek számára jelent lakhatási alternatívát a belvárosban. Azokat találjuk itt, akiknek vagy nincs más választásuk, vagy megengedhetik maguknak, hogy rendbe tegyék otthonaikat. Az esetek többségében a gyakran közös előszobás, mellékhelyiséges lakrészeket cégek veszik át, és igyekeznek igényüknek megfelelően irodákká átminősíteni ezeket – több-kevesebb sikerrel. Egy szélesebb ívű kolozsvári séta bárki számára bebizonyíthatja, hogy a cégek bevétele nem feltétlenül arányos az ízléssel, az illető épület iránti tisztelettel. Bármikor kapásból tudok mutatni olyan házakat, amelyekkel szabályosan csúfot űztek. Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 1.
Átadták az új Árpád hidat, éves mérleget vont Boc
Átadták tegnap délelőtt az új Árpád hidat, amelynek 6,5 millió lejes (+áfa) építési költségét a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal állta, így hamarosan visszazökken a rendes kerékvágásba a környék autósforgalma – az építkezés miatt elterelt közszállítási járművek mától ismét az eredeti útvonalukon járnak. Az átadást követően Emil Boc polgármester bemutatta tavaly júniusban kezdődött mandátumának egyéves mérlegét, amelyben sok-sok megvalósításról és csak pár kudarcról esett szó. Az elöljáró szerint a folyamatban levő projekteket is hamarosan befejezik: minden „sínen van”, ami pedig nem, arról… nem a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal tehet. A polgármester külön taglalta a több éve folyamatban levő, illetve a már végéhez közeledő projekteket, ugyanakkor kijelentette: leváltatná azokat az iskolaigazgatókat, akik a nyár folyamán nem engedik meg a gyerekeknek, hogy az iskolaudvarokon játszodjanak.
Végre befejeződtek az Árpád/Traian híd tavaly augusztus 22-én elkezdődött munkálatai: az új létesítményt tegnap délelőtt vette át, illetve avatta fel az önkormányzat, mégpedig igen „eredeti” módon: Emil Boc polgármester felkérte az kivitelező képviselőit, hogy „garancia gyanánt” álljanak be a hídfő alá, miközben az első gépkocsik áthaladnak a hídon.
Az új híd építése 6,5 millió lejbe (+ áfa) került, ez pedig szinte pontosan megegyezik azzal az összeggel, amibe az 1930–1931-ben épült korábbi híd került. Az új hídon a gépkocsiforgalom négy sávon zajlik, de mindkét oldalán van biciklisáv és járda is, így a korábbi hídhoz képest kétszer olyan széles.
A kivitelező Diferit vállalat igazgatója elmondta: a 34 méteres híd eddigi legszebb alkotása, és legalább 50 évig kitart; vízszigetelésére 20 év a garancia. Az új hidat igen látványos megvilágítással látták el, de ami sokaknak ennél is fontosabb: ma már birtokukba veszik a Kolozsvári Közszállítási Vállalat járművei, amelyek az építési munkálatok miatt eddig terelő útvonalon közlekedtek.
Az átadást követően Emil Boc a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében mutatta be egyéves – azaz a 2016. júniusi helyhatósági választásokat követő időszakra vonatkozó – tevékenységi mérlegét.
Boc az elmúlt egy évben megvalósítottak között emlegette – a híd mellett – a tavaly decemberben megnyitott Györgyfalvi negyedi sportkomplexumot, a Főtér déli, keleti és nyugati oldalának korszerűsítését, az Állomás tér és az aluljáró felújítását, a Donát negyedi olimpiai úszómedence befedését és a Szamoson elhelyezett az úszó hulladék begyűjtésére szolgáló berendezéseket. Az utcafelújítások terén megemlítette, hogy 250 ezer négyzetméternyi területet újítottak fel, ami 23 utcát, 2 piacot és 47 sétányt jelent. A lakónegyedekben 623 új parkolóhelyet hoztak létre. Megtudtuk: a Főtér északi oldalán az úttest felújítását augusztus 3-ára befejezik, ám a gyalogosoknak szánt járda csak szeptember 1-jére fog elkészülni.
A polgármester a már évek óta folyamatban levő (és minden bizonnyal idén sem lezáruló) tervek között említette a Szamosfavi negyedben, a Moş Ion Roată utcában létrehozandó új temetőt, a Lomb negyedi innovációs parkot – ahol a Kreatív Iparágak Központja, a TEAM-ZMC Üzletkötő Központ kap majd helyet –, a Kajántói/ Oaşului utca és a Lomb negyed közötti útszakasz megvalósítását, az ószer felújítását, összesen 68 szociális lakás építését a Segesvári/Sighişoarei és a Gyimesi/Ghimeşului utcában.
Ami az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat illeti, kiemelte: 3800 kolozsvári család részesült valamilyen támogatásban (szociális segély, fűtéstámogatás, a városházi étkezdén elfogyasztott főtt étel), továbbá 19 szociális védelemmel foglalkozó civil szervezetet támogattak. Tavaly és idén kultúrára 21,426 millió lejt, a sportkluboknak és egyesületeknek pedig 12,2 millió lejt utaltak ki.
Az elmúlt egy évben elkezdődött projektek között említette, hogy a lakónegyedekben 2400 új parkolóhelyet kívánnak létesíteni kilenc parkolóházban; az utcai infrastruktúrát 26 utcában fogják korszerűsíteni, továbbá négy hidat (a Gyár/Fabricii utcait, a Mozdony utcait, az N csomópont mellettit, illetve a Donát negyedet a Nyárfasor negyeddel összekötő gyalogoshidat) újítanak fel. Ezen projektek között kapott helyet a sétatéri új sportcsarnok kibővítése, a Tűzoltótorony helyrehozatala.
Ami a közszállítást illeti: 50 autóbuszt, 16 villamost, 20 trolibuszt fognak vásárolni. Huszonhét tanintézményben (iskolákban, óvodákban) megjavították az udvart. Emil Boc elmondta: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elveszítsék igazgatói tisztségüket azok, akik nem engedik meg, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által felújított iskolaudvarokon délután vagy nyáron gyerekek játsszanak. A 27 érintett iskola között csak egy magyar vonatkozású: a magyar tagozattal is rendelkező Ghibu-líceum.
Két új bölcsődét szándékszik építtetni a polgármester: a Donát és a Monostor negyedben, ugyanakkor nyolc létesítményt (iskolákat, a városi kórházat és a szamosfalvi kultúrházat) uniós pénzekből fognak felújítani.
Újságírói kérdésre, miszerint ha ennyi mindent megvalósított, akkor mi az, amit kudarcként tart számon, Emil Boc a Lomb negyedi befektetést említette
– ami az építő cég becsődölése és új versenytárgyalás lebonyolítása miatt nem készült el idejében –, illetve a Borháncs negyedbe tervezett 80 hektáros lakásépítési projektet, ami Boc szerint szintén a polgármesteri hivatalnak fel nem róható okok miatt késlekedik. A Donát negyedi Sun strand környékén tervezett aquapark létrehozását az hiúsította meg, hogy a terület visszaigénylési per tárgyát képezi, és ilyen esetben önkormányzati befektetést nem lehet eszközölni. A magánkézben levő szamosfalvi fürdőhöz vezető utat és infrastruktúrát megépítené a polgármesteri hivatal, de a tulajdonosoknak még nem sikerült olyan bankot találniuk, amely kölcsönözné a megvalósításhoz szükséges 20 millió eurót, és mivel magánterületről van szó, az önkormányzat sem tehet semmit.
Emil Boc szerint az elmúlt egy évben nőtt Kolozsvár nemzetközi ismertsége: 14 ország nagykövete és további 5 ország diplomatái, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Régiók Bizottsága képviselői kerestek fel minket. Az Európai Bizottság Kelet-Európában itt szervezte meg először az Open Innovation 2.0 nevet viselő éves konferenciáját; a 100% Youth City és az Erasmus+ Strategic Partnership kinevezte városunkat az ifjúsággal szemben 100%-osan barátságos városnak. Más elismerés: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt a tömbházak szigetelése miatt a romániai szakhatóság közbeszerzési díjban részesítette. Nőtt ugyanakkor a turisták száma: 2016-ban 15,90%-kal több turista látogatott a kincses városba, mint 2015-ben, míg az idei év év első négy hónapjában már 127 583 turistát jegyeztek, ez pedig 27,79%-kal több 2016 hasonló időszakához képest.
Visszatérnek korábbi útvonalukra a közszállítási járművek
A Kolozsvári Közszállítási Vállalat Rt. (CTP, volt RATUC) járművei július 1-jétől ismét közlekednek az Árpád/Traian hídon. A következő járatok térnek vissza az eredeti útvonalra:
– a 3-as, 4-es és 5-ös trolibuszok;
– a 9, 22, 23, 23L, 26, 26L, 28, 28B, 32B, 36B, 36L, 41, 50, 50L, 52 jelzésű buszok.
Az 1-es számú trolibusz azt követően fog ismét a régi útvonalon közlekedni, hogy befejeződnek a Főtér északi oldalának javítási munkálatai.
A 35-ös számú busz az Állomás tér felé menet a hídjavítás alatti útvonalán fog közlekedni, így a Sora és a Central megállói megmaradnak, a visszaúton viszont az eredeti (Varga/Burebista–Székely Mózes/I. Coroian–Árpád/Traian út–Széchenyi/M. Viteazul tér) útvonalat használja.
A Central megálló (a Dózsa György/Regele Ferdinand utcában) megmarad, azt a 3, 4, 5, 9, 19, 22, 29, 32B, 35, 42 számú járatok fogják használni.
A Cuza Vodă megálló (a Dávid Ferenc és a Postakert utca között) szintén megmarad a 19, 29, 42 számú buszoknak. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 1.
Gála és kiállítás végzős diákok munkáiból
A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem idén is megszervezi a divattervezői és dizájn szak végzősei számára a Fashion Design gálát.
A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem idén is megszervezi a divattervezői és dizájn szak végzősei számára a Fashion Design gálát.
Július elsején, szombaton este 7 órától az új sportcsarnok első emeletén alap- vagy mesterképzést befejező diákok munkáiból 27 kollekciót mutatnak be. Az esemény célja egy olyan népszerűsítő platform létrehozása, amely megfelel az európai struktúráknak, illetve lehetőséget biztosít a végzősök és a divatipar szakértőinek találkozására.
Minden évben a legjobb diákokat gyakornoki prorgramokkal díjazzák, illetve részt vehetnek neves nemzetközi és itthoni eseményeken. A gyakornoki programoknak és ösztöndíjaknak köszönhetően a ballagó diákok közül sokan nagy divatmárkák kreatív műhelyeiben dolgoznak.
Idén első alkalommal készítenek fotókiállítást is a divattervezői és dizájn szakon végzett diákok munkáiból, amely képviseli a szakot a Végzősők kiállításán, ez utóbbinak idén az Expo Transilvania ad otthont, megnyitója július 2-án, vasárnap délután 6 órakor lesz. Szabadság (Kolozsvár)2017. július 1.
Új, magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek
Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya és önkormányzati frakciója Makkai Gergelyt javasolta a tisztségre, akinek bizalmat szavazott a testület. Makkai megköszönte a bizalmat és jelezte, készen áll a munkára: „igyekszem az önkormányzati és egykori parlamenti képviselőként felhalmozott tapasztalatomat a marosvásárhelyi közösség szolgálatába állítani. Amint megkapom alpolgármesteri jogköreimet, leltárba veszem a város legsürgetőbb ügyeit” – mondta Makkai Gergely, frissen megválasztott marosvásárhelyi alpolgármester. Népújság (Marosvásárhely)