udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 4201-4230 | 4231-4260 | 4261-4290 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. július 27.
Ahol a pap vendégeli meg a híveket
Az idős ember érték a családban, érték az egyházban. Ha az öreget megbecsüljük, számíthatunk arra, hogy idős korunkban minket is tisztelni fognak a fiatalok – Szent Anna és Joachim, Jézus nagyszüleinek ünnepén erről szólt Bakó Antal remetei plébános. A ditrói Barlangnál tartott búcsús szentmise szeretetlakomával, a gyógynövények és autók megáldásával folytatódott.
Negyedévszázados hagyománya van Ditróban a Szent Anna-napi búcsús szentmiséknek. Néhai Szilágyi Lőrinc plébános annak idején saját villájához hívta a híveket, ott tartották az ünnepi misét. Amikor az egyház visszakapta az 50 hektáros legelőjét azon a részen, ahol a kommunizmusban bánya volt, a területen lévő menedékhelyet kápolnává, a kantin épületét pedig vendégházzá alakították át. Így a 2000-es évek elejétől itt, az úgynevezett Barlangnál tartják a Szent Anna-búcsút.
– idézte fel a múltat Baróti László Sándor, ditrói plébános. Ő az a személy, aki bevezette ezen ünnep alkalmával a gyógynövények megáldását, arra irányítva a figyelmet, hogy a természetben mennyi gyógyulást hozó kincs található, melyek a mi egészségünkért teremnek. A szerdai szentmise utáni áldásra több tíz kosár gyógynövényt vittek az oltár elé a hívek, jelezve, fogékonyak a felhívásra, és örömmel vették a plébánosuk azon kezdeményezését is, hogy járműveiket megáldja. Száznál is több autó részesült áldásban, több mint ötszáz személy vett rész a barlangi búcsús szentmisén.
Kenyeret kaptak és adtak
Szokás az is a Barlangnál, hogy a szentmise után közös bográcsozásra hívja a község plébánosa a zarándokokat. Idéntől szeretetlakomává alakította át a megvendégelést, amely attól több, hogy a hívek ajándékot kaptak és adtak is ugyanakkor. A bárányhúsos eledel ingyen volt, hozzá a kenyérre viszont egy lejt kellett áldozni. Az összegyűlt lejekből szintén kenyér lesz – jelentette be Baróti László Sándor – a községben lakó rászoruló családoknak vásárol belőle mindennapi betevőt. „A választott népnek mannát adott Isten, és ezt soha nem szabad elfelejteni, a jótékonykodás mindannyiunk feladata mindig, a világ végéig” – élt a példával a plébános.
Honnan került bárány az üstbe?
A lelkipásztor elmondta az eledelül szolgáló bárány históriáját. A ditrói egyházközségnek nyolcvan hektár birtoka van. Ennek egy része erdő, beerdősödött legelő, de van kaszáló is, több olyan parcellával, melyeket csak kézzel lehet megkaszálni. Ilyen a plébánia udvara, de a barlang körüli rész is. Erre a munkára napszámost nehezen lehet találni, ezért ezeket a területeket a plébános kaszálja meg kalákásokkal együtt, a füvet pedig megszárítják, és a plébánia csűrjébe kerül. Mivel a terménynek nincs jó ára a piacon, nem adja el, hanem juhokat tart.
Húsz birka képezi jelenleg a plébániai állományt, ebből jut minden évben egy a Szent Anna-, egy a Szent Gellért-búcsúra eledelként. A Szent Anna-búcsút megelőző héten is kaláka volt, huszonegyen kaszáltak a Barlangnál, két kisebb szekér széna az eredmény. A jövő évi szeretetlakoma „alapanyagát”, a bárányt ezen nevelik-hizlalják. Mert jövőre is szeretne a plébános agapét szervezni, és a gazdálkodás folytatását is tervezi.
Amit a plébános nem engedhet meg magának
„Öt kisebb belsőség van, ami csak kézzel kaszálható. Ennyi fizikai munka szükséges, hogy az egészségemet megőrizzem, és mindig kerül segítség is” – fogalmaz, majd elmeséli azt a tavalyi történetet, amikor egy pannonhalmi bencés szerzetes-plébános éjszakai szállást kérni kopogott be hozzá. Látva, mennyi dolga van, két nappal meghosszabbította maradását, segített a szénacsinálásban. Az ilyen élmények adnak kedvet a gazdálkodás folytatásához a ditrói plébánosnak, de van más késztetése is: Ditróban is, mint más falvakban, egyre kevesebben kaszálnak, a fű sok helyen a lábán szárad meg. Kezdtek felhagyni a gazdálkodással, nincs ösztönzés, nem látják az értelmét. Egy ilyen helyzetben a ditrói plébános nem engedheti meg magának, hogy ne kaszáljon – mondja magáról, mintegy önösztönzésként Baróti László Sándor.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro2017. július 27.
Szórványban jártunk
Szeretnék köszönetet mondani Kovászna Megye Tanácsának, hogy támogatta a sepsibükszádi Vallató Fúvósegyüttes és a Nyugdíjasok Őszirózsa Dalkörének utazását az 5. Türi Magyar Napokra. Egy szabadtéri színpadon adtunk elő székely és csíki népdalokat. Öröm volt számomra, hogy megismerhettük a szórványvidéken élők hétköznapi életét, bemutathattuk nekik a székelyek sorsát, múltját és jelenét versben és prózában.
Jó volt a szórványban élő testvéreinkkel együtt imádkozni, énekelni édes anyanyelvünkön, Isten áldását kérve életükre.
Pakucs Etelka, Nagyborosnyó / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. július 27.
Természetjárás, honismeret és környezetvédelem
Zajlik az EKE vándortábora
A Rétyi Nyírben természetjárás, honismeret és környezetvédelem köré épült hasznos előadások, gyerek és felnőtt foglalkozások, valamint túrák várják az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) kedden rajtolt 26. vándortáborának résztvevőit.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület háromszéki osztálya (HEKE) Erdély legrégebbi és legnagyobb civil szervezete, amely 125 évvel ezelőtt alakult Potsa József, Háromszék megye főispánjának kezdeményezésére, a mostani Bod Péter Megyei Könyvtár épületében. A vasárnapig tartó esemény megnyitóján Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke kiemelte, az 1892-ben kiadott Erdély „turistai, fürdőügyi és néprajzi” folyóiratot, az – akkori nevén – Erdélyrészi Kárpát-Egyesület értesítőjének első példányát a rendezvényre újra kinyomtatták, a reprintet pedig minden táborozó megkapja. „Háromszéken idén a turizmus éve van, amelynek fontos eleme a bakancsos turizmus. A megyében folyamatban van a turistaútvonalak újrafestése, kijelölése, kétnyelvű információs táblák elhelyezése. Azok a résztvevők, akik a Bodoki-hegységben fognak túrázni, már láthatják a munkánk eredményét. Kiemelten támogattuk a 26. vándortábor megszervezését pályázati kiírásaink által, ugyanakkor segítettünk a szervezésben is. Célunk, hogy a táborba érkező több mint ezer vendég jól érezze magát, vigye jó hírét Háromszéknek, és térjen vissza barátaival, családjával más alkalommal is” – fogalmazott az alelnök.
Az idei rendezvényen 33 kirándulás, köztük biciklis, szekeres és gyalogtúra, valamint honismereti kirándulás szerepel. Dukrét Lajos, az EKE háromszéki osztályának elnöke szerint a vándortábor a Kárpát-medence legnagyobb turistatalálkozó helye.
A megnyitón áldást mondott Deák Botond református lelkész, majd az egyesület ünnepélyes zászlófelvonása és a tábori harangszó után a Rétyi Kováts András Fúvószenekar és a CsEKE néptánccsoport előadását tekinthették meg az érdeklődők.
A 26. vándortáborban július 28-án, pénteken 18 órakor mutatják be az Erdélyi Kárpát-Egyesület Háromszéki Osztályának története 1892–1945 között című, a Kovászna Megye Tanácsa és a Bethlen Gábor Alap támogatásával létrejött kiadványt. A kötet megjelentetésének célja a nagy múltú egyesület több mint fél évszázados történetének összegzése. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. július 27.
Ennyien jelentkeztek a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karára
Lezárult a nyári felvételi időszak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karán, a következő tanévre 313 diák jelentkezett. A legnépszerűbb képzések idén is a közgazdasági szakok voltak.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is 14 alapképzési és 5 mesterképzési szakra várta a jelentkezőket a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara: összesen 318 tandíjmentes és 320 tandíjas helyet hirdettek meg, amelyekre július 17-25. között lehetett beiratkozni.
Az érettségi vizsga átlaga mellett egyes szakok esetében felvételire is számítaniuk kellett a jelentkezőknek, csütörtök reggel tartották az írásbeli vizsgákat, a pályaalkalmassági interjúkat és a motivációs beszélgetéseket.
Tudatosan választottak
„Ezúttal is örömmel nyugtáztuk, hogy továbbra is népszerű az egyetem csíkszeredai helyszínének képzési kínálata, hiszen az első két nap már több mint 120 jelentkező adta be iratcsomóját a felvételi iratkozáskor. Nagyon tudatosan, jól informáltan választottak a jelentkezők képzéseket, határozott elképzeléseik vannak a továbbtanulást illetően. Mindemellett a középiskolásoknak szervezett versenyeink sem voltak hiába, hiszen a díjazottak közül néhányan visszajöttek, és elfoglalták a számukra fenntartott helyeket” – mondta megkeresésünkre Csíki Adél, az egyetem kommunikációért felelős munkatársa.
Magyarországról is jelentkeztek
Tavaly a nyári felvételi alkalmával 280-an jelentkeztek a Sapientia csíkszeredai karára, jelentősen többen, mint a korábbi években. Mint megtudtuk, az idei nyári felvételin tovább nőtt az egyetem népszerűsége, hiszen közel 10 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma: ezúttal 313 hallgató felvételizett az egyetemre.
Ismét főként a székelyföldi magyar tannyelvű iskolák diákjai jöttek, de más megyék is képviseltették magukat. A jelentkezők többsége, 63,75 százaléka Hargita megyei, továbbá 27,18 százalékuk Kovászna, 5,17 százalékuk pedig Maros megyéből felvételizett. A többi jelentkező elvétve érkezett Szatmár, Brassó, Bihar, Fehér, Beszterce Naszód, Hunyad és Kolozs megyékből, illetve Magyarországról.
A legnépszerűbb képzések idén is a közgazdasági szakok voltak, a Gazdasági informatika képzésen például túljelentkezés volt. Emellett idén megnőtt az érdeklődés a mérnöki szakok iránt is.
Felvételi ősszel is
„Azok, akik lemaradtak a nyári szesszióról, vagy a pótérettségin még sikeresen szerepelnek, választhatnak tandíjmentes helyet is az őszi felvételin, hiszen hirdetünk az őszi szesszióra is helyeket. Ingyenes helyek előre láthatóan a humán képzéseken (Román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szak, Világ- és összehasonlító irodalom-angol nyelv és irodalom szak), társadalomtudományi képzéseken (Szociológia szak, Humánerőforrás szak), ugyanakkor az egyes mérnöki képzéseken (Környezetmérnöki szak) lesznek” – sorolta Csíki Adél. A végleges eredményeket pénteken függesztik ki, a sikeresen felvételizők július 31. és augusztus 4. között foglalhatják el helyeiket.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro2017. július 27.
Bayer Zsolt az EMI-táborban: a magyar nemzet életre van ítélve
Rendhagyó irodalomóra-szerű előadást tartott Bayer Zsolt publicista, műsorvezető az EMI-táborban csütörtökön. A magyar nemzet lelkületére jellemző a kesergés, az önmagunk siratása, de tragédiáinkból, így Trianonból is azt a következtetést kellene levonnunk: büszkék kell legyünk, hogy életben vagyunk, és ezután sem sikerül elpusztítani minket – jelentette ki.
Két nagyon bús hangulatú verssor az, amelyeket több felmérés szerint is a legszebb magyar verssorokként tartanak számon. Ezek a következők: „Elhull a virág, eliramlik az élet”, és a „Most tél van és csend és hó és halál”. Ebből is jól látható, a magyar ember lelkülete igencsak hajlamos az elkeseredésre – vezette fel Bayer Zsolt előadását.
Ő egy első hallásra megrökönyödést keltő következtetést vont le Trianon kapcsán: büszkék lehetünk, hogy létezünk.
Trianonban, amit a nemzettel cselekedtek, az egy emberre vonatkoztatva azt jelenti, hogy levágták mind a négy végtagját, és otthagyták egyedül: egy ember nem maradt volna életben. Ehhez képest ma is életben van a nemzet. „Nincs ennél nagyobb teljesítmény, nagyobb csoda, ennél nagyobb büszkeség. A trianoni tragédiából nem azt kellene leszűrnünk, hogy állandóan és folyamatosan elsiratjuk magunkat, ahogy az irodalmunk is teszi. El kellene jutnunk oda, hogy mérhetetlenül büszkék legyünk arra, hogy egyáltalán életben vagyunk – fogalmazott Bayer.
Felvetette: 1100 éven keresztül hatalmas erők mozdultak meg azért, hogy mi egyáltalán ne is létezzünk, német, tatár, török, Habsburg, szovjet-orosz és mások, országhatárokon belül és kívül.
Arra törekedtek, hogy veszítsük el nyelvünket, múltunkat, kultúránkat, és persze mindenekfelett veszítsük el a lelkünket. Soha senkinek nem sikerült. Itt állunk mi, 15 millió magyar még mindig. Nem tudtak elpusztítani, és a világnak bele kell törődnie, hogy ez a következő 1000 évben sem fog sikerülni – hangzott el. Bayer Zsolt egy javaslatot is megfogalmaz a közelgő 100 éves évforduló kapcsán:
Az utódállamokat büszkén és felemelt fejjel emlékeztesse a magyar nemzet, hogy mit ígértek száz éve: „Nem tartottatok be semmit az ígéretekből, de sebaj, mert túléltük, és itt vagyunk. Üljünk le, beszéljük újra” .
Száz év múlva is valószínűleg, a szomorú verssorokat fogják a legszebbeknek tartani, mert ilyen a magyar lelkület, de ne higgyük soha, hogy pusztulásra vagyunk ítélve. 1100 éve bizonyítjuk minden nap, hogy a magyarok életre vannak ítélve. Trianonból nekünk nem a pusztulásunkat, és önmagunk elsiratását kell levonnunk következtetésként, hanem a kiirthatatlan magyar életben maradást – szögezte le a publicista.
A nemzetállamok reneszánsza jön
A műsorvezető kitért a mai európai állapotokra is. Úgy fogalmazott, mára a liberalizmus oda vezetett, hogy a világban csak a szabadság és az egyén számít. Eközben a szabadság, amiért ezer éveken át nagyon sokan feláldozták mindenüket, mára önmaga paródiája lett. Emiatt jutottunk oda, hogy például Londonban, a metróban betiltották a hölgyeim és uraim megszólítást, hogy nehogy sértse valaki érzékenységét.
Az ember mindenből képes elmebajt csinálni, ha elég ideje van hozzá – fogalmazott. „Amikor az eszme, amire egy civilizáció épült, elmebajjá válik, az szükségképpen elkezd hanyatlani, és összeomlik, és romjain mindig épül valami új. Ezt éljük most. A globális tőkés liberális világrend omlik össze a szemünk láttára. Ami egy civilizáció összeomlása után épül, az az előbbinek a tagadása. Most az Európai Egyesült Államok akarói állnak szemben azokkal, akik azt mondják, hogy a nemzetállamokat meg kell erősíteni. A két eszme közti háború zajlik most. A jövő pedig a nemzeti reneszánsz, a nemzetállamok, nemzetek reneszánsza lesz” – vonta le a következtetést Bayer Zsolt.
Gergely Imre / Székelyhon.ro2017. július 27.
A diákokkal is felveszi a kapcsolatot a DNA
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjait arról értesítette az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, hogy tanintézetük az elmúlt két évben illegálisan működött, és tájékoztatja őket jogaikról. Azok a diákok, akik nem tartózkodtak otthon az értesítés kiszállításakor, idézést kaptak a DNA székhelyére, hogy személyesen vegyék át az értesítést.
A DNA tervei szerint minden katolikus iskolás szülőt kihallgat az ügyben, az viszont meglepte a felekezeti iskolába járó tanulók családjait, hogy a tizenkettediket végzett diákoknak is meg kell jelenniük a korrupcióellenes ügyészségen. Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ideiglenesen kinevezett igazgatója is meglepődött a tizennyolcévesek behívóján, ezért utána is nézett annak, hogy mit tartalmaz a behívó. Elmondta, azt tudja, hogy a szülőket azóta is folyamatosan kihallgatja a DNA, sőt arra is számítanak, hogy a szülők után a tanári kart is sorra veszik majd.
Mint az iskolavezetőtől megtudtuk, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak egy része már az elmúlt hetekben kapott értesítést az iskola jogi helyzetéről. A héten pedig behívót is kézbesített a postás azoknak, akik nem tartózkodtak otthon az értesítés kiszállításakor.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség jövő hétre idézi be őket, hogy személyesen vegyék át az értesítéseket, amelyben arról tájékoztatja őket az ügyészség, hogy illegálisan működött a felekezeti iskola az elmúlt két évben, és tájékoztatja a diákokat jogaikról.
A marosvásárhelyi önkormányzat képviselő-testülete június végi ülésén néhány fontos módosítással elfogadta a város iskolahálózatára vonatkozó határozatot, miután az RMDSZ-frakció úgy döntött, visszavonja a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megalapításáról szóló határozattervezetét. A frissen elfogadott határozat alapján a felekezeti iskola a Bolyai Farkas Gimnázium fiókintézményeként működne tovább az új tanévtől, elveszítve jogi személyiségét és önállóságát. A döntésre azonban még a tanfelügyelőségnek és az oktatási minisztériumnak is rá kell bólintania. Székely Szilárd elmondta, nem kaptak hivatalos értesítést ezzel kapcsolatban, ezt első körben a városi tanácsnak kell megszavaznia, aztán ezt jóvá kell hagynia a tanfelügyelőségnek egy menetlevél kíséretében, és majd a prefektusnak is jóvá kell hagynia. Amennyiben nem születik döntés az alárendeléssel kapcsolatban, a törvény szerint a tavalyi iskolahálózat maradna érvényben ősztől, amelyben a katolikus iskola önálló jogi személyiségként működne tovább. Meglátásom szerint azonban ez nem következik be, nem látom az akaratot a tanügyminisztérium részéről sem – mondta el lapunknak Székely Szilárd, a katolikus iskola ideiglenes igazgatója, akinek egy hét múlva lejár a meghosszabbított kinevezése.
Előzmények
2016. november elején eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt igazgatója, Tamási Zsolt és Ștefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintézet működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A DNA Ștefan Someșant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro2017. július 27.
Potápi: idén 830 milliós támogatás a külhoni magyar vállalkozóknak
Az idén 830 millió forinttal támogatja a kormányzat pályázat alapján a Kárpát-medencében működő külhoni magyar vállalkozókat – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.
Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság 2017-et a külhoni magyar családi vállalkozások évévé nyilvánította.
A tenderek benyújtási határideje július 31., a fiatal vállalkozók és a családi vállalkozások 2 millió és 6 millió forint közötti összegre pályázhatnak – tette hozzá. Mint elmondta, a kutatások szerint mintegy 40 ezer magyar családi vállalkozás működik a határokon túl a Kárpát-medencében. A többségében kisvállalkozások által foglalkoztatottak 92 százalékban szintén magyarok.
Az idei tenderkiírás nyomán 600 millió forintot használhatnak fel a családi vállalkozások, 230 millió forintot a fiatal vállalkozók. Ezek jellemzően a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a turizmus-vendéglátás területén tevékenykednek.
Az államtitkár arra számít, hogy meghaladja majd az ezret a pályázók száma. Ugyanis tavaly a fiatal külhoni vállalkozók számára meghirdetett támogatási program keretében 967-en pályáztak. Az idei támogatások szinte minden vállalkozásfejlesztési célra felhasználhatóak, kivéve az ingatlanvásárlást és -felújítást – mondta Potápi Árpád János.
MTI; erdon.ro2017. július 27.
Az észak-erdélyi autópálya újabb építtetőjével bontottak szerződést a román hatóságok
Immár a negyedik vállalattal vagy konzorciummal bontottak szerződést a román hatóságok az észak-erdélyi autópálya építtetői közül, most egy 17 kilométeres Kolozs megyei szakasz olasz építtetőjével mondták fel a megállapodást.
Az Economica.net román gazdasági hírportál pénteki tudósítása szerint a szerződés felmondásának oka, hogy a hatóságok szerint a vállalat komolytalan volt, nem tartotta be a határidőket. Már tavaly októberben megkapta az engedélyt a munkálatok elkezdéséhez, de a 17 kilométeres út még mindig csak a tervezési szakaszban van, nyilatkozta Alin Serbanescu, a román országutakért és autópályákért felelős állami vállalat szóvivője. Tavaly májusban kötöttek szerződést az olasz Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro SpA és a román Viaponte Rom srl. cégek alkotta konzorciummal a Kolozs megyei Magyarnádas (Nadaselu) és Nádasszentmihály (Mihaiesti) közötti szakasz megépítésére. Bukarest legutóbb tavaly a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak (Suplacu de Barcau) közötti szakasz spanyol építtetőjével bontott szerződést szintén azt követően, hogy a vállalatot komolytalansággal vádolta. A múlt héten jelentették be, hogy újból meghirdették a versenytárgyalást erre a szakaszra. Szintén tavaly a Marosvásárhely és Nyárádtő (Ungheni) közötti szakasz megépítését elnyerő konzorciummal is szerződést bontottak, miután ez utóbbi kérte a megállapodás hatályon kívül helyezését. A vállalatnak az nem volt ínyére, hogy nem kapta meg a szerződéskötéstől számított első évben az építéshez szükséges hatósági engedélyeket. A román kormány először 2013-ban bontott szerződést az észak-erdélyi autópálya építtetőjével, akkor az amerikai Bechtellel mondta fel az együttműködést, miután az amerikaiak több mint tíz év alatt az eredetileg 415 kilométer hosszúra tervezett, Bors és Brassó közötti nyomvonalon haladó autópályából alig valamivel több mint 50 kilométert építettek meg.
MTI; erdon.ro2017. július 27.
Magyar igazgatók, aligazgatók (is) kerestetnek
Július 25-én, kedden hozta nyilvánosságra a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség az igazgatók, aligazgatók versenyvizsgájának végleges eredményeit. Ezek szerint negyven tisztség talált gazdára – egy sort igazgatói, aligazgatói posztot azonban meg sem pályáztak.
Az eredményhirdetést követően tudjuk: az 53 jelöltből 44-en teljesítették a követelményeket. Ám mivel voltak olyan tisztségek, amelyekre többen pályáztak (az avasfelsőfalui Ionita G. Andron Műszaki Líceum vezetőségének mindkét állására túljelentkezés volt például), összesen negyven vezetői állás „talált gazdára”: 25 igazgatói és 15 aligazgatói.
Ezzel együtt azonban – a tanfelügyelőség adatai szerint – 28 oktatási intézményben (óvoda, általános- és középiskola) továbbra is üresen tátong az igazgatói és/vagy az aligazgatói szék! Összesen 21 igazgatót „keresnek”! Az üresen maradt tisztségek közül 14 jár a nemzeti kisebbségek képviselőinek!
Hogy a legfajsúlyosabbal kezdjük, nincs igazgatója a Református Gimnáziumnak és a 10-es Számú Általános Iskolának, és aligazgatója a Mircea Eliade Általános Iskolának, a speciális szükségetekkel született gyerekek iskolájának, a nagykárolyi 1-es és 3-as számú általános iskolának. Igazgató kerestetik Sárközújlakon, Bogdándon és Mikolában, aligazgató pedig Halmiban, Szatmárpálfalván, Piskolton és Szatmárhegyen.
A versenyvizsgát sikerrel teljesítők közül mindenképpen az élre kívánkozik Szilágyi Czumbil Judit-Anna, aki a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Nichita Sulyok Iuliana, aki az Aurel Popp Művészeti Líceum és Elek Kinga, aki a Református Gimnázium aligazgatója lesz. Heinrich Tamás Mezőfényen lesz igazgató, míg Dudás Mária Sárközújlakon, Gardó Katalin Érendréden, Dolhai Györgyi a Balcescu-Petőfi Általános Iskolában, Lapuste Silvia pedig a 10-es Számú Általános Iskolában.
Az üresen maradt vezetői helyekre a tanfelügyelőség ideiglenes jelleggel nevez majd ki kádereket.
Kocsis Zoltán / szatmar.ro2017. július 27.
Születésnapi beszélgetés József Magdával – Vágyainkért érdemes küzdenünk
Kovácsné József Magda tanár, nyelvész, újságíró, szerkesztő Kápolnásfaluban született 1942. július 1-jén, közel ötven éve azonban Kolozsváron él. Hetvenötödik születésnapja apropóján elektronikus levélben faggattam.
– Mit jelent az ön számára a szülőfalu?
– Szüleim földművesek voltak, a hegyvidéki hűvös időjárás, a köves, sovány termőföld kemény munkához szoktatta őket. Sajnos korán elváltak, apámat hétéves koromban láttam először futólag az utcán, miután az orosz fogságból hazatért. Édesanyám és kerekesmester-gazdálkodó nevelőapám családjában nevelkedtem anyai nagyszüleim gondoskodó szeretete közepette. Noha korán, tizennégy évesen elkerültem otthonról, és közel ötven éve Kolozsváron élek, máig kápolnásfalvinak érzem magam. Amióta szüleim meghaltak, sajnos egyre ritkábban látogatok haza.
– Van emléke az anyanyelvvel való találkozásáról vagy az anyanyelvre való eszméléséről?
– Gyermekként figyeltem a felnőttek beszédét. Hosszú téli estéken gyakori vendégeink voltak az idősebb férfiszomszédok, a konyhában beszélgettek napi témákról, az időjárásról, a gazdaságról és legtöbbször a politikáról, szidták a rendszert, várták az amerikaiakat. Tanulás vagy olvasás közben fél füllel őket hallgattam. Felfigyeltem a gyenge fokú ö-zésre, persze akkor nem tudtam a jelenség tudományos nevét: embör, gyermök, édösanyám – mondtuk, megjegyeztem és természetesen magam is használtam az érdekes tájszavakat. „Ha mennydörgött, lestük a mezőn, jön-e az eső, siessünk, mert a Hargitán görget, télen sikoláztunk a jégen”. Olvastuk a könyvtári könyveket, kedvenc tantárgyam a magyar irodalom lett, éreztem, legszívesebben magyar szakos tanár lennék. Gyermekkoromból halvány emlékeim vannak a nyelvről, feltűnt viszont az, hogy milyen érdekes beceneveken szólítják, emlegetik egymást az emberek.
– Hol járt iskolába? Hogyhogy szövőnői szakképesítést szerzett és miért éppen Sepsiszentgyörgyön?
– A hetedik osztály elvégzése után nem folytathattam középiskolában a tanulmányaimat. Kápolnásfalu mint hegyvidéki település megúszta a szövetkezetesítést, de a magángazda családoknak fizetniük kellett a gimnáziumi bentlakást gyermekeik után, s a családunk nem tudta vállalni ezt a jelentős kiadást. Pető Sándor iskolaigazgatónk és kedves magyartanárunk beszélt először nekünk, végzősöknek a kétéves sepsiszentgyörgyi textilipari szakiskoláról. Ingyenes ellátásban részesülünk, fizetik az utazási költségeket, még ruhát is kapunk, mondta igazgatónk. Osztálytársnőim közül, a szokásoknak megfelelően, többen Kolozsvárra mentek „szolgálni”, ahogy akkoriban mondták. Én a szakiskolát választottam. Szüleimnek is tetszett az iskola. Édesanyám is cselédeskedett fiatalkorában, és megfogadta, hogy leányát megkíméli ettől a sorstól.
– Mellékvágányt jelentett a textilipar?
– Nevezhetjük mellékvágánynak a kitérőmet, hisz mindössze öt évet dolgoztam a sepsiszentgyörgyi textilgyárban. Ma inkább az ott eltöltött évek szépségét, előnyeit látom, pedig nem volt könnyű: három műszakban dolgoztunk a szövödében, mellette tanultunk, leérettségiztünk a gyár akkor indult esti líceumában, ahol a város legjobb tanárai tanítottak. Megnyílt az út számomra is az egyetemi tanulmányok felé. Felvételiztem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára, és akkor döbbentem rá, hogy nem tudom, hogyan fogom folytatatni, hisz a család támogatására továbbra sem számíthattam. Nagyszüleim jelentették az egyetlen biztos pontot, náluk lakhattam, nyári vakációban onnan jártam dolgozni. Megfeszített tanulás, munka, önellátás következett, de megérte. Ma is vallom, vágyainkért, céljainkért érdemes küzdenünk, mert amit nagyon akarunk, és teszünk is érte, az sikerülni fog.
– Tanári pályáját Csíkszentmártonban kezdte. Milyen élmények határozták meg ezt az évet? Hogy-hogy munkanélküliség következett a csíkszentmártoni év után?
– A csíkszentmártoni középiskolában a sok okos, értelmes diák érdeklődése lelkesített, átlendített a kezdeti nehézségeken. Csakhogy a megyésítés után, 1969-ben szinte képtelenség volt megfelelő albérleti lakást találni Csíkszeredában. Egyből zsúfolttá vált az új megyeszékhely. Egyik segítőkész kolléganőnk fogadott be lakásukba, s bár nagyon jól éreztük magunkat náluk, mégsem illett sokáig maradni, különösen, hogy gyermekáldás elé néztünk. Kolozsváron üresen állt a család egyszobás lakása. Nekem kellett otthagynom a biztos állást a bizonytalanért, és visszaköltöztünk Kolozsvárra. Kolozsvár zárt város lévén, magyar tanári állásról álmodni se lehetett. Márton Gyula professzor, államvizsga-dolgozatom tudományos irányítója hívott, hogy felvételizzem doktori képzésre. Disszertációm témájául az udvarhelyszéki Havasalja (21 település) élő személyneveinek vizsgálatát választottam. Végigjártam a falvakat, összegyűjtöttem a neveket és hozzáláttam a hatalmas anyag feldolgozásához. Ekkoriban közöltem tanulmányaimat Kápolnásfalu és Máréfalva személyneveiről a kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben. Letettem a kötelező szakvizsgákat, bemutattam és megvédtem az előírt referátumokat, miközben hivatalosan fizetés nélküli gyermeknevelési szabadságon voltam.
– Hogyan, mikor ismerkedtek meg a férjével, Kovács Nemerével?
– Egyetemi hallgatóként teljesen önellátó voltam, vakációban a homoródfürdői pionírtáborban dolgoztam, a táborozók nyilvántartását vezettük. Évről évre fenntartották számomra ezt az idénymunkát. Kovács Nemere a Pionír című gyermekújság riportereként érkezett 1965 nyarán a táborba, és ekkor ismerkedtünk meg. Az egyetem elvégzése után összeházasodtunk, és sokat kirándultunk. Jól emlékszem, a férjem hátára szerelt ülőkében vittük alig néhány hónapos gyermekünket a Bükkbe, a Szent János-kúthoz és máshová.
– 1974-től a Dolgozó Nő háztartási rovatát vezette. Mit jelentett ez? A mindennapokban is vonzotta a háztartás?
– Az 1989-es fordulatig voltam a Dolgozó Nő szerkesztője, rovatvezetője. Az első szerkesztőségi gyűlésen alaposan megilletődtem, amikor a gyakorlati rovatokat, a háztartást, a kézimunkát, a lakberendezést, a kertészetet, a szabásmintát bízták rám, hiszen akkoriban tanulgattam főzni, háztartást vezetni. Férjemmel gyorsan szakirodalom után néztünk, könyveket, folyóiratokat vásároltunk antikváriumokban, külföldön búvárkodtunk, keresgéltünk, gyűjtöttük az ételrecepteket gyakorló háziasszonyoktól, jól főző, segítőkész kolléganőimtől. Emlékszem, ha baráti társaságban, kiszálláson valami finomsággal kínálták meg férjemet, azonnal elkérte a receptet. Persze, nem mindig sikerült valamennyi receptet kipróbálni, azonban mindig ellenőrzött, megbízható forrásból származó ételleírásokat adtam közre. Menet közben megkedveltem ezt a munkát, tudtam, hogy nagy felelősséggel jár, ezeket az oldalakat mindenki olvassa. A 80-as évektől egyre nehezebbé vált a receptek írása, az üres boltokban csak mustárt, esetleg paszulyfőzeléket, céklát lehetett kapni. Ráadásul arra köteleztek bennünket, hogy a tudományos táplálkozást dicsérjük, előnyeiről írjunk, akkor, amikor jegyre adták a tojást, a vajat, a húst, a cukrot... Nehezen, de általában sikerült kicselezni ezeket a szörnyűségeket. Nemsokára mindenes újságíró lettem, egy-egy terepútról termelési, művelődési, nőmozgalmi, a Megéneklünk, Románia kampányról szóló anyagokat kellett hozni. Szép szolgálat volt a nőlap szerkesztése, kivéve amikor a pártfőtitkárt és nejét, a pártkongresszusokat kellett dicsőíteni. Egyébként büszkék voltunk olvasóink bizalmára, lapunk a legnagyobb példányszámú magyar folyóirat volt Romániában, példányszáma az 1980-as években 90–106 ezer között mozgott.
– 1990 januárjában a Dolgozó Nő utódlapjának, a Családi Tükörnek a főszerkesztője lett. Milyen reményekkel indult az új lap? Mit tartott meg, mit vetett el a régi lapból?
– Már a rendszerváltás első óráiban hozzáláttunk a lap átalakításához. A címmel kezdtük, idejétmúltnak éreztük a Dolgozó Nő nevet, hiszen nemcsak a dolgozó nőkhöz szóltunk, vallottuk, hogy valamennyi nőtársunk dolgozik, a gyermeknevelés, a családról való gondoskodás értékes munka és nem is akármilyen. Megszüntettük a kötelező politikai rovatokat, eldöntöttük, hogy családi lap leszünk. Többé nem kellett a bukaresti Nőtanács utasításait követni: tematikus számokat szerkesztettünk, bátran írhattunk hagyományainkról, műemlékeinkről, kultúránkról. A régi lap kedvelt rovatait így a művelődési, a nevelési, az egészségügyi, a háztartási témákat, a lelki postát stb. megtartottuk, és nagyobb teret szenteltünk a családi életnek. Az új helyzetben azonban egyre nehezebben lehetett előfizetni a lapra, az addigi központi lapterjesztés szinte teljesen összeomlott. Késett, olykor bukaresti raktárakban porosodott a kinyomtatott kötegekben álló lap, szállításra várva. Az olvasók eleinte türelmesen várták, érdeklődtek, de egy idő múlva elbizonytalanodtak, nem értették, miért nem kapják meg idejében kedvenc lapjukat. A nyomdaköltségek nőttek, nehézséget jelentett, hogy továbbra is Bukaresthez voltunk kötve, ott működött az egyetlen színes, mélynyomást végző nyomda. Háztartási és kézimunka mellékletek kiadásával próbálkoztunk pénzt szerezni, reklámok után jártunk, de csak sűrűsödtek a gondok, fenyegetett a megszűnés veszélye. Jómagam 1992-ben versenyvizsga után tanárként folytattam. Végül, ha késve is, visszakanyarodtam az eredeti pályámhoz, nyugdíjas éveimben óraadó egyetemi adjunktusként dolgoztam. Természetesen nem sajnálom, hogy közel két évtizedig újságíró, szerkesztő, két évig pedig a Családi Tükör főszerkesztője voltam, rengeteg élményt szereztem, sok érdekes emberrel ismerkedtem meg.
– Mit jelent a nyelv az Ön számára? Miben látja a nyelvész szerepét?
– A nyelv, azt hiszem, mindannyiunk számára elsősorban az anyanyelvet jelenti. Mégis ritkán gondolunk magára a nyelvre, állapítja meg Péntek János egyetemi tanár az általam szerkesztett Beszélni kell! című kötethez írt előszavában. Pedig ahogy Sütő András ajánlotta, akár köszöntésként is feltehetnénk egymásnak a kérdést: „Hogy s mint szolgál, uram, az édes anyanyelve?” Sajnos bőven vannak nyelvi gondjaink, beszédünk dallama bizonytalan, a szórend, a hangsúly gyakran idegen példákat követ, átvesszük azt is, amire már van szavunk. Gondolataink, érzelmeink pontos, szép kifejezéséhez minél gazdagabb szókincsre van szükségünk, ezért is kellene minél többet olvasnunk a tévé, számítógép világában is.
– Dolgozik most valamin? Mivel tölti a napjait?
– Legutóbb Kápolnásfalu névadásáról, azaz az ottani keresztnévdivatról jelent meg dolgozatom az Erdélyi Múzeum 2015/3-as füzetében. Jelenleg a régebb elkészült Román–magyar összehasonlító keresztnévszótár anyagát írom számítógépbe, azzal a reménnyel, hogy egyszer majd könyv alakban megjelenik. Szabadidőmben az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjaival járjuk a természetet, és szívesen utazom, ha tehetem itthon és külföldön, bepótolandó mindazt, amit az előző rendszer nemzedékünktől megtagadott.
Daczó Katalin / Hargita Népe (Csíkszereda)2017. július 27.
Több mint kétszázezer gyermeket nem oltottak be kanyaró ellen
Összesen 224 202, 9 hónap és 9 év közötti romániai gyermek nincs beoltva kanyaró ellen – derül ki a bukaresti egészségügyi minisztérium által közzétett jelentésből. Gond az is, hogy nem létezik tartalékkészlet oltóanyagból járványok esetére.
A kimutatás szerint a beoltatlanok közül 30 706 gyermek 9 és 11 hónap közötti, közülük 25 026-an be vannak jelentve háziorvosnál, 5 680-an viszont nincsenek. Továbbá 194 496 gyermek 1-9 éves, 155 727-nek van háziorvosa, 37 769-nek nincs. A jelentés értelmében a belügyminisztériummal közösen indított kampány keretében valamennyi megyében létesítettek egy, a megyei tanács, a helyi önkormányzatok és a megyei egészségügyi igazgatóságok képviselőiből álló bizottságot. A testületet a prefektus irányítja, és feladata gyakorlatba ültetni a kanyarójárvány további terjedését gátló intézkedéstervet.
A bizottságok országszerte 2 277 olyan települést azonosítottak, ahol fennáll a kanyaró-gócpontok kialakulásának kockázata; többnyire romák lakta településekről van szó, amelyekben nincsenek háziorvosok. Ezeken a településeken oltási központokat létesítenek. Országszerte 964 ilyen központ alakul, amelyekben 1 929 orvos és 2 080 egészségügyi asszisztens lát el szolgálatot. A szaktárca által közzétett dokumentum az országos oltási program keretében beadott vakcinákkal kapcsolatos beszerzésekre is kitér. Eszerint a B típusú hepatitis ellen védő oltóanyagból (a születést követő 48-72 órában adják be) 180 ezer dózisra van szükség évente. Ezt a vakcinát 27 682 csecsemő nem kapta meg 2017. június 30-áig. A BCG oltásból szintén 180 ezerre van szükség évente, ezt 12 156 csecsemő nem kapta meg június végéig. A hatkomponensű oltóanyagból (2, 4, illetve 11 hónapos korban adják be) 540 ezer dózisra van szükség egy évben, a múlt hónap végéig 87 330 csecsemő nem kapta meg ezt. A 6 éves korban beadandó, négykomponensű vakcinából 190 ezerre van szükség évente, és június végéig 116 261 gyermek beoltása maradt el. A minisztériumnak az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentése rávilágít az országos oltási program néhány gyenge pontjára is. Ezek közé sorolja, hogy nem létezik tartalékkészlet járványok esetére, és hogy nem különítenek el költségvetést a sürgősségi esetekben való közbelépésre, hogy nincs ilyen helyzetekre felkészített személyzet, sem egységes eljárás, amely ilyenkor alkalmazandó.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)2017. július 27.
Honosodás
Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság. Magyarországon jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A székely lehet a tizennegyedik, ha a sikerrel jár a választópolgári kezdeményezés.
Sokakat bizonyára kiráz a hideg, hiszen a román történészek legvérmesebb nacionalista vonalának képviselői már csaknem egy évszázada szajkózzák, hogy a magyar és a székely külön népcsoport lenne. A kisebbségek asszimilációját üdvösnek tekintő említett történészek szeme előtt ugyanis egyetlen dolog lebeg, így akarják megosztani a magyarokat, hogy számarányuk minél elenyészőbb legyen, és essenek el kisebbségi jogaiktól.
Romániában lefutottuk már többször ezt a meccset népszavazáskor, amikor a romániai magyar politikai pártok, a székelyföldi önkormányzati vezetők arra kérték az embereket, a cenzusnál ne székelyeknek vétessék magukat nyilvántartásba, mert ezzel a romániai magyar közösség önként, dalolva, maga állítja ki halotti bizonyítványát. A felhívásnak megvolt a foganatja, hiszen elenyészően voltak végül azok a büszke, dölyfös, közösségi felelősségtudattal nem rendelkező góbék, akik székelyeknek diktálták be magukat a népszámláláson.
Hasonló figurák állhatnak a magyarországi választópolgári kezdeményezés mögött is, hiszen mint tudjuk, az ostobaság, a hamis és önző kiválasztottság-tudat, nem utolsó sorban sorstársi gyűlölet határok fölött szabadon terjed, sajnos nem lehet palackba zárni. Egy ilyen kezdeményezés sikere azt jelentené, hogy Magyarországon elismernék hivatalosan a székely népcsoportot, amely tehát nemzeti kisebbség lenne.
Közvetlenül minket, romániai magyarokat nem érintene a dolog, de könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen orbitális marhaság mily lendületet adna a román nacionalistáknak, hogy bizonyítsák azt a csaknem egy évszázados fondorlatos elméletüket, miszerint a székelyek külön népcsoportot alkotnának. Nem hiányzik nekünk egy ilyen magyarországi kanyarral érkező örvütés, vannak sokkal értelmesebb és sürgősebb teendők, minthogy ostoba elméletek háttérbe szorítására pazaroljuk energiánkat.
Megnyugtató, hogy a választópolgári kezdeményezés csak akkor lehet sikeres, ha a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Országgyűlés is jóváhagyja. Utolsó szava mindenképpen a parlamentnek lesz, és nehezen tudom elképzelni, hogy a pesti törvényhozás hozzájárulna egy ilyen eszement kezdeményezés sikeréhez.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 27.
Július végéig igényelhető a vállalkozóknak nyújtott anyaországi támogatás
Az idén 830 millió forinttal támogatja a kormányzat pályázat alapján a Kárpát-medencében működő külhoni magyar vállalkozókat – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Potápi Árpád János csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság 2017-et a külhoni magyar családi vállalkozások évévé nyilvánította.
A tenderek benyújtási határideje július 31., a fiatal vállalkozók és a családi vállalkozások 2 millió és 6 millió forint közötti összegre pályázhatnak.
Mint elmondta, a kutatások szerint mintegy 40 ezer magyar családi vállalkozás működik a határokon túl a Kárpát-medencében. A többségében kisvállalkozások által foglalkoztatottak 92 százalékban szintén magyarok. Az idei tenderkiírás nyomán 600 millió forintot használhatnak fel a családi vállalkozások, 230 millió forintot a fiatal vállalkozók. Ezek jellemzően a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a turizmus-vendéglátás területén tevékenykednek.
Az államtitkár arra számít, hogy meghaladja majd az ezret a pályázók száma.
Ugyanis tavaly a fiatal külhoni vállalkozók számára meghirdetett támogatási program keretében 967-en pályáztak. Az idei támogatások szinte minden vállalkozásfejlesztési célra felhasználhatóak, kivéve az ingatlanvásárlást és -felújítást, mondta Potápi Árpád János.
MTI; Krónika (Kolozsvár)2017. július 27.
A végtelen lehetőségek országa Bízvást kijelenthetjük, hogy Románia a végtelen lehetőségek és távlatok hazája
Ez az az ország, ahol ha csak a korrupció jéghegyének csúcsa bukkan ki a homályos ügyletek parttalan tengeréből, már akkor is rádöbben az ember: józal ésszel nem lehet reménykedni abban, hogy bármi is becsületesen, szabályszerűen és átláthatóan működhet.
Például szinte évente kirobban egy-egy botrány, ami arra világít rá, hogy nem egy felsőoktatási intézmény vígan és dalolva üzemelhet diplomagyárként, onthatja magából a felkészületlen jogászokat, orvosokat, pszichológusokat, akik majd a hazai társadalom egyre akutabbá váló problémáit hivatottak kezelni.
Szerdán is bizonyítást nyert, ebben az országban pénzért és anyagi javakért simán meg lehet vásárolni az átmenő jegyet és államvizsga-dolgozatot úgy, hogy állami és magánegyetemek tanárai, titkárai, informatikusai és diákjai vastagon benne vannak a maffiahálózatban. Alapjáraton nem is kell csodálkozni az effajta visszaéléseken Romániában, a hasonló szemfényvesztések pedig csupán a jéghegy csúcsát villantják fel. Hiszen amiként ezelőtt két évvel, úgy jelenleg is egy plagizálással vádolt miniszterelnök állhat bátran és magabiztosan az ország élén.
De vissza az oktatáshoz! Miként is lehetne bármiféle hitele a hazai tanügyi rendszer egészének, ha tudjuk, simán megeshet, hogy egy egyetem működésének tengelye a szélhámosság? És hogyan bízhatna az egyszerű halandó abban az orvosban, aki pénzen szerezte a képesítését? Arról nem is beszélve, hogy számtalanszor bebizonyosodik – legutóbb például a tanárok versenyvizsgájakor, amikor a jelentkezők egyötöde nem érte el az átmenő jegyet –, hogy az esetleg becsületes úton megszerzett egyetemi oklevél sem garancia arra, hogy felkészült értelmiségiek igazgatják majd a társadalom ügyes-bajos dolgait. Hát még ha megvesztegetés, svindli, lepénzelés és csalás alapozza meg a felsőoktatás egyes szegmenseit?
Ha pedig elszórtan egy-két egyetemen kipattan a botrány, egészen biztosan más intézményekben is lazán működhet a kenőpénzes gyakorlat. De hát vajon miért is lennének kivételek mondjuk felsőoktatási intézmények, amikor mindennapos, hogy az orvos, rendőr, közhivatalnok is elfogadja a csúszópénzt a végtelen lehetőségek országában? Nem kizárt, hogy épp az az orvos (is), aki kenőpénzzel vette a diplomáját.
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)2017. július 27.
Románia kilenc élelmiszer minőségében talált eltérést
Románia laboratóriumi vizsgálatok alapján kilenc termék esetében talált eltérést a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott azonos termékek összevetése következtében - jelentették be ma a hazai hatóságok.
A mezőgazdasági minisztérium vezetősége ma tartott sajtótájékoztatót, amelyen ismertette a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott azonos élelmiszerek összevetésének eredményeit.
Közölték, 29 megvizsgált élelmiszer közül kilenc esetében találtak eltéréseket az összetételt illetően.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter elmondta, a kormány kérni fogja az Európai Bizottságot, mielőbb alakítson ki egy átlátható, egységes szabályozást az Európai Unióban, amely lehetővé teszi a hasonló ellenőrzéseket. Szabadság (Kolozsvár)2017. július 27.
Szent László király újból legyőzte a kun vezért
A Gerhardinum Római Katolikus Líceum udvara a legjobb „fakultatívos” gyerekek zajától volt hangos a múlt héten, akik a Tanulj meg írni-olvasni magyarul játékosan című jutalomtáborban fejleszthették magyar nyelvtudásukat. A július 21-én megtartott táborzáró ünnepségen a gyerekek színdarab formájában bemutatták Szent László király életét és a legismertebb Szent László-legendát, a magyar lányt elrabló kun vitéz legyőzését.
A Temes megyei fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyermekek második alkalommal megszervezett magyar nyelvtáborának záróünnepségén részt vett Marossy Zoltán, a Temes Megyei Tanács osztályvezetője, Jakab Ilona, a házigazda oktatási intézmény igazgatója, valamint Kocsik Zoltán spirituális, a gyerekekkel foglalkozó szaktanárok és oktatók. A megye elszórványosodott magyarlakta településeiről – Buziásfürdő, Csák, Csene, Facsád, Gyertyámos, Máriafölde, Pusztakeresztúr, Újvár, Varjas – érkezett V–VIII. osztályos gyerekek óriási lelkesedéssel mutatták be felfrissített és szépen gyarapított magyar nyelvtudásukról tanúskodó műsorukat. A csapatokba szerveződött gyerkőcök – Oroszlánok, Gerhard és Tamás Állatkertje – beszámoltak a játékos tevékenységek eredményeiről, magyar népdalokat énekeltek, nyelvtanuló játékokat játszottak, verseket és nyelvtörő mondókákat adtak elő, végül a Szent László-év alkalmából színdarab formájában bemutatták a lovagkirály életét és legendáit, köztük a magyar leányt elrabló kun vezér legyőzését. Az előadásra általuk készített, Szent László- korabeli jelmezeket öltöttek a gyerekek, nem hiányoztak a csatajelenetekhez szükséges kardok, pajzsok, sisakok és egyéb harci eszközök. Az ünnepség végén a nyelvtanuló tábor valamennyi résztvevője oklevelet és ajándékot kapott a szervezőktől.
„A tábor öt napja alatt nagyon sokrétű tevékenység zajlott a Gerhardinum Líceumban – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kocsik Zoltán spirituális –, délelőttönként inkább elméleti nyelvtanulás zajlott három szakoktatóval, akik a magyar nyelvtant játékos formában gyakorolták a gyerekekkel, igyekeztek a nyelvi kompetenciákat fejleszteni. A délutánok kreatívabb műhelymunkával teltek, volt kézművesműhely, táncműhely, játékműhely, sportműhely, játékos nyelvtanulás és nyelvhasználat. Reggel és délben egy kis lelki impulzust is adtunk a gyermekeknek. Az idei tábornak a témája Szent László király volt, próbáltuk a nagy király alakját, tetteit, legendáit közelebb hozni a gyermekekhez. A legtöbb gyermeknek hiányosak a magyar történelmi ismereteik, de nyitottak voltak a Szent László életével kapcsolatos ismeretekre, a legendáit szépen megjegyezték. El is játszottunk három Szent László-legendát: Szent László harca a kun vitézzel, Szent László füve és Szent László vizet fakaszt. A zárórendezvényen kis színdarab formájában el tudtuk játszani Szent László életét”. Kocsik Zoltán tisztelendő úr azt is elmondta: a fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyermekek többsége otthon többé-kevésbé beszéli a nyelvet, a passzív nyelvtudásuk megvan, de idegenek előtt nem mernek megszólalni magyarul. Sokan az 1–4. osztályt magyarul végezték el, de utána román iskolába kerültek és sem románul, sem magyarul nem tudnak rendesen, a románt még nem tanulták meg, a magyart már kezdik felejteni. Ilyen helyzetekben érdemes identitáserősítő tevékenységeket végezni a gyermekekkel. „Érdekes, hogy akik nem beszélnek magyarul vagy törik a magyart, azok is azt mondják, hogy magyarok is vagyunk. Sok vegyes családból való gyermek vett részt a táborban, akik azt mondják, hogy két identitással rendelkeznek, van egy anyanyelvük meg apanyelvük, de egyik sem tagadta meg a magyarságát!” – mondta Kocsik Zoltán spirituális.
A Temes megyei fakultatív magyar nyelvoktatás kezdeményezője Marossy Zoltán volt alprefektus, aki szerint a nyelvtábor célja megmutatni a gyermekeknek, hogy van magyar közösségi élet is Temes megyében. „Ez a második Gerhardinum-nyelvtáborunk, Tanulj meg írni, olvasni magyarul játékosan címmel, ahol olyan V–VIII. osztályos gyermekek vesznek részt, akik fakultatív oktatásban tanulják a magyar nyelvet. Azok a gyerekek vannak itt a táborban, oktatóik javaslatára, akik a legjobban beszélik a nyelvünket. Itt egy hétig magyarul kell beszélni, a két nagy egyház, a római katolikus és a református egyház lelkészei, a Gerhardium Líceum magyar oktatói foglalkoznak velük és a belvárosi református ificsapata is mellénk állt. A csapat nagyon jól összekovácsolódott, oktatókkal és önkéntesekkel együtt 15-en vagyunk. Az anyagi támogatást a Generația Tânără România Egyesület közvetítette a számunkra, tavaly amerikai szponzorunk is volt, reméljük jövőre is lesz!” – nyilatkozta lapunknak Marossy Zoltán.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)2017. július 27.
Elmehet külföldre nyaralni Horváth Anna?
A Legfelső Bíróság mai döntésén múlik, hogy Kolozsvár márciusban lemondott alpolgármestere elmehet-e külföldre nyaralni vagy sem. A tudomásunkra jutott információk szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) megfellebbezte a Kolozs Megyei Ítélőtábla által július 14-én hozott ítéletet, amely jóváhagyta Horváth Anna azon kérését, hogy augusztus végétől szeptember elejéig külföldre utazhasson.
„Igen fura dolog történt, ugyanis a július közepén Kolozsváron zajlott nyilvános tárgyalás alkalmával a DNA ügyészének nem volt semmiféle ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy kértem a külföldi nyaralás lehetőségét. Számomra értelmezhetetlen a jogállam keretei között hogy az ügyet kezelő - elvben teljesen szuverén - ügyészen kívül még ki az, akinek ilyen nyilvánvaló beleszólása, sőt, döntési jogköre van ilyen részletekbe menően is.” – nyilatkozta lapuknak Horváth Anna.
Amint arról lapunk július 15-i számában beszámoltunk, szokatlan ítéletet hozott a Kolozs Megyei Ítélőtábla: a DNA kolozsvári területi kirendeltségének kérésére a bíró újabb 60 nappal meghosszabbította a hatósági felügyeletet Kolozsvár volt alpolgármestere ellen, de engedélyezte azt, hogy Horváth Anna néhány napra elhagyhassa az ország területét.
A Kolozs Megyei Ítélőtábla honlapján szereplő információk szerint megállapították a DNA ügyésze által kért hatósági felügyelet újabb 60 nappal történő meghosszabbításának törvényességét és megalapozottságát. Ugyanakkor a bíró jóváhagyta, hogy augusztus 29-szeptember 9. időszakban Horváth Anna elhagyhassa Románia területét, és a Balatonon tölthesse pihenőszabadságát.
Megtudtuk: Erdély fővárosának volt RMDSZ-es polgármester-helyettese megfellebbezte a bírói felügyelet újabb 60 nappal történő meghosszabbítását, amelyről a Legfelső Bíróság szintén ma dönt. Ezzel kapcsolatban korábban Horváth Anna a Szabadságnak azt nyilatkozta: méltánytalannak tartja, hogy egyetlen konkrét indok megjelölése nélkül ismét meghosszabbították a most már kilennc hónapja tartó hatósági felügyeletet. Ez azzal jár, hogy a volt tisztségviselő nem gyakorolhatja az alpolgármesteri jogkörrel járó feladatokat (egyébként márciusban amúgyis lemondott), semmilyen formában nem veheti fel a kapcsolatot a DNA által nevesített és az ügyben érintett személyekkel, illetve nem hagyhatja el az ország területét.
Horváth Anna a lapuknak elmondta: a meghosszabbított tiltás akadályozza mind politikai, mind önkormányzati munkájában. Többek között Antal Gézával, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökével nem tarthatja a kapcsolatot, bár erre a megyeszékhely magyarságának érdekvédeleme biztosítása érdekében feltétlenül szükség lenne. Ugyanakkor az ügyészek tiltása miatt nem érintkezhet Antal Annamáriával sem, aki Oláh Emese jelenlegi alpolgármester közvetlen munkatársa, jóllehet önkormányzati ügyekben egyeztetnie kell Emil Boc magyar helyettesével.
Elemzők szerint érthetetlen, miért fellebbezett a magyarországi nyaralás jóváhagyása mellett döntő bírói ítélet ellen a DNA, holott a tárgyaláson az intézmény ügyészének nem volt semmiféle ellenevetése az intézkedés engedélyezése ellen.
Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 27.
Egyházi szolgálattevők Gegesben
Nyáron zajossá válik a kis település
A nyári vakáció idejére benépesül a gegesi Barátság Háza és annak udvara, gyermekcsoportok veszik birtokba többnyire egyházi nyári táborok alkalmával. Egyébként nem olcsó dolog egy nyári táborozás vidéki környezetben sem, de itt jutányosan kapnak helyet a rendezvények.
Múlt héten harminc gyermek táborozott a gegesi Barátság Házában, néhány kivétellel Gyulakuta község településeiről érkeztek. A Szivárvány tábort már évek óta megszervezi Tőkés Ildikó tanárnő a küküllőmenti gyerekeknek, neve az itt zajló programok és résztvevők sokszínűségét jelzi, a változatos tevékenységek pedig lehetőséget nyújtanak arra, hogy mindenki azt élje meg, amit szeret – tudtuk meg Tőkés Attila gegesi református lelkipásztortól.
Játék, tanulás, kirándulás – nyári élmények
Az idei ötnapos táborban számos tevékenység várt a gyerekekre, akik a napi étkezések, takarítások, pihenések idejét leszámítva délelőtt és délután órákon át szórakozhattak és dolgozhattak, hagyományőrző tevékenységek, kézműves-foglalkozások, sportprogramok, játékok, vetélkedők, kirándulások, éneklés, zenélés várt rájuk. Emellett a reformáció ötszázadik évfordulójáról is sokat tanulhattak, kisfilmet láthattak egy 500 kilométeres svájci kerékpártúráról, a reformátorokról hallottak már az első napon is. Második nap a rovásírást gyakorolták, őseink vadászfegyverét, az íjat próbálták ki, meglátogatták a helyi iskolamúzeumot és Gegesi Kis József Kossuth-huszárhadnagy sírját. A harmadik nap a sporté volt, senki nem maradhatott ki a tollaslabda-, foci-, asztalitenisz-, korongjáték-vetélkedőkből, ezekben a küzdelmekben az volt a lényeg, hogy egymásra figyeljenek, észrevegyék segítségre szoruló társaikat és segítsenek nekik. A tábor negyedik napján a kézművesség volt a téma, üvegre festettek, gipszből készítettek képtartókat, a tiszteletes terepjáróval vitte körbe őket a határban, este tábortüzet raktak, énekeltek. A tábor utolsó napján, pénteken mindenki egy kicsit szomorúan ébredt, de a vizes lufi játék csakhamar felvidította a társaságot, közösen énekeltek, valamint egy rögtönzött koncertet is meghallgattak.
Sokan használják a házat
A helyszínt többnyire egyházi csoportok használják, ezen a héten például a sövényfalvi gyülekezet gyermekei vették birtokukba az ingatlant. A Fazakas Csaba lelkész által szervezett táborozás célja a vakációs nyári bibliahét, amikor a KOEN alapítvány által kidolgozott program szerint zajlanak a foglalkozások, de szabadidőben a faluval és látványosságaival is megismerkednek a gyerekek.
A nyár folyamán a gyülekezet vendége volt egy holland csoport, egy másik augusztusban érkezik, de itt ver tanyát egy cserkészcsapat is, továbbá Batizán Attila szentgericei református lelkész is ide hozza táborba gyülekezete ifjait. Az egykori felekezeti iskola pedagógusai számára emelt épületet államosították, az egyház 2008-ban kapta vissza, 2011-ben holland segítséggel felújították, azóta táboroknak, gyülekezeti alkalmaknak és különféle rendezvényeknek ad helyet, barátságok szövődnek itt.
Amúgy egyheti nyári táborozásnak eléggé borsos ára van, ezzel szemben a gegesi jóval olcsóbb lehetőséget jelent, hiszen csak önköltségi árat fizetnek a résztvevők. Ezért is jönnek sokan ide – tette hozzá Tőkés Attila, aki szolgálatnak is érzi azt, hogy az egyházközség ilyen feltételek mellett fogad vendégeket. „Nem az a cél, hogy profitot hozzon, hanem hogy lehetőséget teremtsen minél több csoportnak” – jegyezte meg a lelkész az épület rendeltetése kapcsán. Azt is elmondta: ilyenkor a kétszáz lelket számláló falu megtelik élettel, gyermekzsivaj tölti be a máskor csendes utcákat, és jó ezt látni-hallani.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)2017. július 27.
Óránként kilencen távoznak
A legújabb statisztikák szerint Románia egy közepes méretű városnyi lakost veszít évente, szakértők szerint az idén további 85 ezer román állampolgár hagyja el az országot. 2016 januárjában Romániának az országos statisztikai intézet szerint 19,7 millió lakosa volt, és az átlagéletkor meghaladta a 40 éves küszöböt; a szociális és gazdasági környezet, illetve a születések drámai csökkenése folytán előfordulhat, hogy 2060-ra az ország lakossága 15 millióra csökken. Ana Măiţă, az Anyák az Anyákért Egyesület elnöke ezt azzal magyarázza, hogy „nincsenek képzett dadák, a munka feketén folyik, nem lehet helyet találni az óvodákban, bölcsődék gyakorlatilag nem léteznek. (...) Az utóbbi években a román polgárok egy gyermeket vállaltak, mert csak egy gyermeket tudnak ellátni. (...) A hátrányos helyzetű közösségekben a nők továbbra is több gyermeket szülnek, noha nem tudnak megfelelő nevelési körülményeket biztosítani számukra. (...) Érdekes, hogy a külföldre távozottak két vagy három gyermeket vállalnak letelepedésük után.” Főtér; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 27.
BUSZJÁRATTAL JÖN A DROG. Menetrend szerinti buszjáratokkal, kisebb csomagokban érkezik a drog Magyarországról Erdélybe: Hargita megyébe a Budapest–Csíkszereda és Budapest–Székelyuvarhely járatokon hozzák – állítja Constantin Mihalache rendőrfőnök, aki korábban a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság Hargita megyei részlegét vezette. 2014 és 2016 között a hatóságok mintegy 42 ezer lej értékben foglaltak le kábítószert Hargita megye területén, tavaly és tavalyelőtt 36–36, 2014-ben 34 személy ellen indult eljárás kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt. Dr. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint, aki akar, az tudja, hol juthat hozzá a droghoz, és hol fogyaszthatja el, a kemény drogok azonban nem terjedtek el. Maszol; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)