udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 6871-6900 | 6901-6930 | 6931-6960 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. november 18.
Surján László Aradon: a román centenáriumon el kell viselni a másik örömét és el kell viseli a másik bánatát
Surján László szerint Erdély és Románia egyesülése centenáriumán magyaroknak és románoknak el kell viselniük a másik örömét és el kell viselniük a másik bánatát.
Az Európai Parlament volt alelnöke az aradi városházán beszélt erről szombaton az általa alapított Charta XXI megbékélési mozgalom szombati konferenciájának megnyitása előtti sajtótájékoztatón. Surján László úgy vélte: lehetetlen küldetésként lehetne címkézni a román és magyar értelmiségiek megbékélési kezdeményezését, de a történelem megtanította a két népet a lehetetlen helyzetek megoldására. Úgy vélte: azt kell megértetni, hogy ami az egyik nemzetnek öröm, az a másiknak bánat.
„Innen most az az üzenet megy Bukarestbe és Budapestre egyaránt, hogy van lehetőség arra, hogy egymást kölcsönösen tiszteljük” – fogalmazott a mozgalom elindítója. Megjegyezte: az Európai Unió nem arról szól, hogy románok és magyarok egymást marcangolják. Olyan idők járnak, amikor a két nép egymásra szorul.
„Szeretnénk megmutatni, hogy románok és magyarok akár a legkényesebb témákról is tudnak egymással úgy beszélni, hogy abból nem harag, hanem legalábbis megértés, ha nem is egyetértés jön ki” – fogalmazott Surján László.
A sajtótájékoztatón a házigazda szerepet betöltő Gheorghe Falca, Arad nemzeti liberális polgármestere kijelentette: városa garanciát vállal az üzenet képviseletére. Hozzátette: ha az aradi megbékélés parkjából – ahol egymással szemben helyezkedik el az aradi vértanúkra emlékeztető Szabadság szoborcsoport és az 1848-as román forradalom diadalíve – megmutatják azokat az értékeket, amelyekben hisznek, 2018 szép év lesz mind a románok, mind a magyarok számára, és arról gondolkodhatnak, hogy milyen közös tennivalóik vannak a következő száz évben mind Romániában, mind pedig az EU-ban.
A sajtótájékoztatón Gabriel Andreescu bukaresti emberi jogi aktivista fogalmazta meg, hogy nemcsak a román-magyar, hanem a román-román megbékélésre is szükség van. Amint elmagyarázta: a román társadalom is megosztott Erdély és Románia egyesülése 1918-as kinyilvánításának a centenáriuma előtt, mert vannak, akik magyarellenes kampány gerjesztésére használnák ki a centenáriumot.
Andreescu úgy vélte: a Román Akadémia tagjainak a februári magyarellenes, xenofób felhívása „kipukkant” ugyan, ennek ellenére 2018 veszélyekkel teli év lesz, mert a román ünneplés a beteljesedés érzése helyett magyarokkal szembeni ellenséges hangulatot alakíthat ki Romániában.
A Közös múlt, európai jövő című konferencia programjában román és magyar értelmiségiek előadásai szerepelnek a román-magyar viszonyról. (MTI)2017. november 20.
A határon túliak szándékos arculcsapása?
A Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik a szavazatuk következményeit – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, a párt október végi budapesti nagygyűlésén. Gyurcsány elképzelése vihart kavart a magyarországi, de különösen a külhoni magyar politikum körében is. Leginkább a határon túli magyarokat érintette érzékenyen a kijelentés, mert a rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazás arculcsapásának folytatásaként tekintenek a volt miniszterelnök felvetésére. A Hirado.hu körkérdésére többnyire a szórványban élő magyar közéleti személyek mondták el kendőzetlen véleményüket a DK elnökének legújabb elképzeléséről.
Sosem volt könnyű határon túli magyarnak lenni, ahogy egyik országban sem kisebbségként élni. A többségi társadalomban a legjobb esetben is inkább csak a megtűrt kategóriába tartoznak ezek a népcsoportok, legyen szó bármelyik európai őshonos kisebbségről.
A viszonylag egy tömbben élő kisebbségek mindennapjaitól még keservesebb a szórványban élők sorsa, akik a legnehezebb létfeltételek mellett igyekeznek megtartani önazonosság-tudatukat. Dacolva, szenvedve nemcsak az aktuális állam irántuk való olykor kevésbé észlelhető, néha erőteljesebben megnyilvánuló mostoha viszonyulásától, hanem – mint a jelzett példa mutatni fogja – időnként az anyaországból érkező kifejezetten sértő, az érdekeik, a magyarságuk ellen irányuló fals hangoktól is.
A legkisebb magyar közösség: Drávaszög, Horvátország
Az ottani politikai képviseletük, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke a Hirado.hu kérdésére, mit vélnek a DK határon túliakat érintő népszavazás-kezdeményezéséről, tömör választ kaptunk. Andócsi János nem rejtette véka alá az elkeseredettségét:
„A horvátországi magyarság a múlt század kilencvenes éveiben bebizonyította, hogy számára a legkedvesebb a szülőföld. Hálásak voltunk az anyaországnak, hogy menekültként befogadott bennünket, nemzettestvéreket, és persze a sok horvát menekültet is. Magyarország a jobboldali kormányok idején felelős nemzetpolitikát folyatott, ezért aggodalommal tölt el bennünket, hogy anyaországunkban egyes felelőtlen politikusok szerzett jogot kívánnak elvenni tőlünk, ami egyébként példátlan az Európai Unióban is, amelyre ők gyakran hivatkoznak. Határozottan elítéljük a DK elnökének, Gyurcsány Ferencnek a nemzetmegtagadó politikáját, mert itt a déli végeken élő magyarok sosem éltünk vissza semmilyen szerzett jogunkkal. Számunkra az állampolgárság és a hozzá kapcsolódó jogok szimbolikus jelentőséggel bírnak, de hisszük és valljuk, hogy a nemzetegyesítés után a nemzetépítés egy újabb szakaszába érkeztünk, és ezt nem akadályozhatja meg senki sem politikai haszonszerzés céljából.”
Szórványban, a szerb többség között
Bácska déli csücskében, a mára szerencsére visszaszorult jelenségről, a magyarverésekről elhíresült, szerb többségű Temerinben él Csorba Béla író, a VMDP elnöke. Mint művészt és mint közéleti embert is megérintették Gyurcsány Ferenc szavai.
„Ez az ember ismételten bebizonyította, hogy a magyarság ellensége, mint ahogyan azt megtapasztalhattuk tőle 2004-ben, majd 2006-ban, és azóta is folyamatosan. Szégyen, hogy az efféle politikai ámokfutók még mindig szerephez jutnak a magyarországi politikai életben, hiszen Gyurcsány alapvető célja nem más, mint úgy láttatni a határon túli magyarságot, mintha idegenek lennénk. Gyurcsány és párttársai számára ugyanis a határon túli magyarok alapvetően idegenek. Ideológiájuk nemcsak történelmünket hamisítja meg, de híjával van a legminimálisabb morális felelősségtudatnak is.
Valójában egyetlen rövid távú cél vezérli: kiprovokálni a politikai közbeszédet, hogy ezzel néhány hétig a közérdeklődés centrumába kerülhessen, és megkísérelje maga köré gyűjteni a nemzet legádázabb ellenségeit. Ha eddig a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyaroknak netán kétségeik lettek volna, hogy kit támogassanak a 2018-as választásokon, akkor e kétségek Gyurcsány gátlástalan fellépésével végérvényesen szertefoszlottak. Azt a politikát kell támogatnunk, amely a nemzetegyesítés terén eddig a legtöbbet tette az érdekünkben, mindenekelőtt azzal, hogy biztosította közösségünk számára a kettős állampolgárságot.”
Erdélyben meg sem lepődtek…
Sándor Krisztina a kisebbségi jogok régi harcosa. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökeként pontos rálátása volt és van a Kárpát-medencei politikai történésekre, azok miértjére. A Hirado.hu kérdésére röviden összegezte tapasztalatait.
„Gyurcsány Ferencet anno ifjúsági miniszterként ismertem meg. Az erdélyi fiatalok képviseletének már akkor, 2004-ben sikerült összeveszni vele a Magyar Ifjúsági Konferencia (az ifjúsági Máért) egyik ülésén. Minősíthetetlen a nemzetellenes tevékenysége azóta is. Javaslata nem lepett meg. Rég nincsenek szavak arra, amit művel és képvisel. Ennél több szót nem is érdemel, sem ő, sem a javaslata. Magánszemélyként, de akár az EMNT ügyvezető elnökeként is vállalom a fentieket.” hirado.hu; Erdély.ma2017. november 20.
Ady Endrére emlékeztek Érmindszenten
Ady Endre életéről és költészetéről emlékeztek meg a költő-író születésének 140. évfordulója alkalmából érmindszenti szülőházánál szombaton.
Az 1990 óta huszonnyolcadik alkalommal megrendezett „zarándokúton” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, a költő szülőhelyének gyermekkori és ifjúkori emlékképei – így a hétszilvafa, az avardombok, a krisztuskereszt vagy a szikkadt Kraszna-ágak – egy nagy költészet motívumkincseivé váltak, jelképezték Ady költészetében a saját és a magyarság sorsát. A késő ősz, a novemberi napok fázós, ködös élményei elkísérték őt egész életében – mondta Lezsák Sándor.
Szavai szerint tragikus, betegséggel és elillanó szerelmekkel, halálérzettel, örökös háborúsággal terhelt élet jutott Adynak, de ez alkotó élet volt, a váteszi képességekkel megáldott zseni sorstörténete, aki mélyre látott a bonyolult emberi létben éppúgy, mint a magyarságban. Lezsák Sándor szerint Adyt sokan félreértették, kiragadva költészetéből és életéből azokat a pillanatokat, amire éppen szükségük volt. Nem ismerték, vagy nem akarták észrevenni a kételyekkel küszködő kálvinistát, a folyton háborúzó férfit és a fajtáját ostorozó, de azt mindenkinél jobban szerető és féltő embert – tette hozzá. Békére és igazságra vágyott a csalások és a hazugságok fölött – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, az életében esendő és romló Ady helyett a költői nagyságot és a látnoki erőt kell meglátni, ami közkincs és örök értéke a magyarságnak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a költő kultusza máig él, főleg azért, mert Ady lázadó volt, küldetéstudattal rendelkezett és szenvedéllyel élt. „Azt vallotta, úgy kell magyarnak lenni a 20. században, hogy a magyarsággal és a magyarságtudattal megértjük a körülöttünk lévő népeket, és nekik is meg kell érteniük bennünket” – mondta a szövetségi elnök. Utalt arra, Adyt elfogadták az Osztrák–Magyar Monarchia más nemzetiségű írói, költői és szellemi vezetői is, ez pedig azt mutatja, hogy lázadása és útkeresése megértésre talált. Ady Endre új minőséget teremtett az újságírásban, haladó és magyar volt – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Mint mondta, tudta, hogy küldetése van, változtatni akart a világ és a magyar nemzet sorsán, valamint új utakat nyitott a magyar irodalomban.
A koszorúzást követően a programsorozat délután Nagykárolyban folytatódott, ahol a Károlyi-kastély kertjében leleplezték az Ady Endre és Bölöni Györgyné Marchis Otília nagykárolyi találkozásának emléket állító, egész alakos bronzszobrot. Háromszék; Erdély.ma2017. november 20.
Báloztak a huszárok
A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület négy, Baróton tartott huszárbál után az ötödik helyszínéül Sepsiszentgyörgyöt választotta. Az elképzelés szerint a seregszemlét ezentúl minden évben a megye más-más kistérségében szervezik: ezáltal fenntartják az esemény iránti érdeklődést, és szélesebb körben teszik ismertté tevékenységüket. A huszármúltunkat éltetők egyik legjelentősebb ünnepélyéről Jakab István Kevend hagyományőrző huszárkapitány számolt be a Háromszéknek.
Szombat délután a díszbe öltözött huszárok a megyei könyvtár előtt gyülekeztek, majd az Erzsébet parkba vonultak, hogy kegyeletüket leróják az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban elesett elődeik előtt. A koszorúzást követően a bál helyszínére, a Park vendéglőhöz siettek. Az előétel fogyasztása közben Ürmösi-Incze Mária és Ürmösi-Incze Hunor előadásában katonadalok és huszár verbunkok csendültek fel. Vitéz Kádár László hagyományőrző huszár alezredes megnyitóbeszédét követően az eseményszervező egyesület éves tevékenységét mutatták be, szóltak az idén is megszervezett Bálványosi Huszárakadémiáról, hogy részt vállaltak a Székely Vágta lebonyolításában, a huszárokkal és honvédekkel képviselték Háromszéket a Nemzeti Vágtán, nagyszabású, mintegy százötven lovast és gyalogost megmozgató, ágyút és komoly pirotechnikai eszközöket igénylő lovas-történelmi előadást mutattak be Szemerjai csata címmel, de elhangzott az is, miként készültek a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség küllemi és alaki minősítő vizsgájára. Az anyaországi szövetséget elnöke, Székely Tibor hagyományőrző-ezredes képviselte a bálon, aki a szövetség alapításának huszonötödik évfordulójára felújított érdemkeresztet adta át a Székely Virtus egyesületnek. A huszáravatásra éjjel kettőkor került sor, ez alkalomból huszárhadnaggyá avatták a sepsikőröspataki Költő Norbertet és határőr-hadnaggyá a lemhényi Lukács Botondot. „Bálunk jól sikerült, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület kézdiszéki, sepsiszéki és erdővidéki huszárcsapata, illetve a hozzá tartozó 85. honvéd zászlóalj, és a 15. határőr zászlóalj mellett itt voltak a somogyi, a soproni, a veresegyházi és a mogyoródi huszárok, a csíkszéki Gál Sándor Huszárezred, a szegedi honvédek, a Szilaj Hagyományőrző Egyesület tagjai, a szovátai 15. Mátyáshuszárok, a 6. Württemberg Huszárezred, a székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred tagjai is, akikkel jó hangulatban sokáig tudtunk mulatni. Célt értünk, nemcsak mert bajtársainkkal találkoztunk, hanem azért is, mert egyfajta kulturális missziót is teljesíteni tudtunk: a civilként résztvevők körében ismertebbé tettük tevékenységünket és népszerűsíthettük életformánkat” – nyilatkozta a szervezőegyesület elnöke, Jakab István Kevend. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. november 20.
Megtalálni a közös hangot (Román–magyar párbeszéd)
A románok és magyarok egymásra utaltságáról beszéltek a Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának dísztermében tartott pénteki konferencia román és magyar előadói. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Reconstructio Egyesület által szervezett konferencia résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy Erdély és Románia egyesülésének küszöbönálló centenáriuma esélyt vagy veszélyt jelent-e a román–magyar kapcsolatokban.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke nyitóbeszédében a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva arra figyelmeztetett, hogy jelenleg Romániában és Erdélyben párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. „Meg kell tanulnunk a közös erdélyi dialektust, mert ez az egyedüli lehetőségünk a jövő építésére” – jelentette ki Tőkés László. Úgy vélte: olyan reprezentatív román–magyar párbeszédre lenne szükség, amelyben a magyar oldalon a teljes erdélyi magyar társadalom képviselői ott ülnek, és nem a román állam választja ki a magyar tárgyalópartnereket.
Florin Birta, Nagyvárad liberális alpolgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a határ menti város száz beruházással kívánja ünnepelni az Erdély és Románia egyesülése óta eltelt száz évet. Hidakat, utakat akar építeni, amelyek mind a magyaroknak, mind a románoknak hasznára lesznek. Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy rosszul indult a centenárium előkészítése, hiszen 2017 elején a Román Akadémia 84 tagja nemzetféltő, magyarellenes felhívást tett közzé. A politológus szerint a szimbolikus jelentőségű román intézményeket, amilyen az akadémia is, még mindig a Ceauşescu-diktatúra idején kialakult nemzeti kommunista ideológia hatja át. Hozzátette: bizonyítható, hogy az akadémikusok nyilatkozatának az értelmi szerzői a Securitate ügynökei voltak. Dan Masca, a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) alapítója úgy vélte: ha az erdélyiek nem veszik kezükbe sorsuk irányítását, a régió mindig Bukarest és Budapest manőverezési területe lesz. „Ha nem tesszük lehetővé, hogy minden közösség magát irányítsa, a gyermekeink más országot fognak választani” – jelentette ki a vállalkozó. Hasonló szellemben szólalt fel Sabin Gherman televíziós újságíró, a korábbi „Elegem van Romániából” röpirat szerzője. Megbocsáthatatlan bűnnek tartotta, hogy az erdélyi románok, magyarok és németek nem hozzák létre azt a közös pártot, amely a tartomány autonómiájáért lép fel. „Ha nem tesszük le egy olyan párt alapjait, amelyben románok, magyarok és németek ott vagyunk együtt, és amely a három erdélyi hivatalos nyelvet felvállalja, soha nem fogunk győzni” – vélte Sabin Gherman.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az erdélyi magyarság éppen az autonómiaköveteléssel bizonyítja a legjobban a román állam iránti lojalitását. Megjegyezte: a többkultúrájú régiók akkor teljesíthetnek jól, ha a kultúrák nem harcolnak egymás ellen. Ezért a románok és magyarok egymás iránti bizalmát kell erősíteni. Hozzátette: a tabumentes párbeszéd a bizalom újraépítését segítheti elő.
Hans Hedrich politológus, civil aktivista arra figyelmeztetett, hogy félre kell tenni az első világháború és Európa azt követő átrendeződésének etnocentrista szemléletét, hiszen a háború is és az azt lezáró béke is a földrész gazdasági szempontok szerinti újraelosztásáról szólt. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómiatanács elnöke Románia és Magyarország egymásrautaltságára hozott fel példákat. Megjegyezte: földrajzi helyzete folytán Románia csak Magyarországon keresztül kapcsolódhat Nyugat-Európához, Magyarország viszont az erdélyi magyarok iránt viselt felelőssége miatt nem Nyugat-Európa felé, hanem a román határ felé építi az autópályákat, amelyek Románia kapcsolódását is szolgálják. A konferencia második részében a magyar nyelvnek az üzleti életben betöltött szerepéről hangzottak el előadások. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. november 20.
Felvidéki turnén A banda
Szombat este a felvidéki Tornalján tartott XV. Hagyományok Napja rendezvényen vendégszerepelt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes.
A társulat a mezőségi Palatka lakodalmas világát bemutató, a neves palatkai zenészeknek emléket állító, Könczei Árpád rendezte A banda című előadással lépett színpadra. A pénteken este Tiszafüreden kezdődött turné vasárnap Margittán folytatódott, ezt követően az együttes Nagykárolyban, Nagybányán és Medgyesen tart előadást. A sajátosan groteszk, a prűdeket meghökkentő, nyitottakat megnevettető táncszínházi produkciót 2013-ban mutatták be. Az előadás egyaránt sikert aratott hazai és magyarországi színpadokon, idén tavasszal pedig a manchesteri (Egyesült Királyság) GóbéFest közönsége is tapsolt a Háromszék Táncegyüttesnek és a Heveder zenekarnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. november 20.
Könyvek reneszánsza
Sikeres volt a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Igazi könyvmámor járta át a hét végén a Nemzeti Színház tereit. A 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtöktől vasárnapig százasával vonzotta a színház előcsarnokába az olvasni szeretőket. Kendőben alvó újszülöttel, egy-két éves látogatóval – akinek egyelőre a belső tér lépcsői, korlátai jelentették a nagy kalandot –, izgatott óvodásokkal, kisiskolásokkal, sok csapatnyi tizenévessel, ajándékot válogató kismamákkal és ősz hajú kultúrabarátokkal is találkoztunk ezekben a napokban az írott szó színekben, hangokban gazdag ünnepén.
Péntek délelőtt a könyves standok között papírlapokkal szaladgáló kamaszokra figyeltünk fel. Bár nagyon siettek, pár percre sikerült őket megállítani, hogy elmondhassák, a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolából jöttek, és éppen egy tízpontos feladatsort igyekeznek megoldani, többek között tíz állatos és ugyanennyi történelmi könyvet kell találniuk. Azt is elárulták, hogy a játékot a tanintézetük szervezte, és más felső tagozatosak is részt vesznek benne. Hasonló ötlettel tette izgalmassá ötödikes osztálya számára a vásárlátogatást Hints Andrea, egy marosvásárhelyi iskola pedagógusa.
– Egyebek mellett azt kellett a gyermekeknek eldönteni, hogy a kiállított könyvek közül melyiknek ítélnék oda a Szép Könyv díjat, és melyik a kedvenc könyvük, ugyanakkor meg kellett nevezniük hármat a vásáron standdal részt vevő kiadók közül. A diákjaim nagyon szeretnek olvasni, erre a rendezvényre is nagy lelkesedéssel jöttek, többen zsebpénzt is hoztak magukkal, amit jó ideje gyűjtögettek erre az alkalomra. Olyan gyerek is volt, aki a szüleinek is vásárolt könyvajándékot – mondta Hints Andrea, majd azt is elárulta, hogy osztályából két csapat is benevezett a vásár olvasójátékára.
Dél felé már nemcsak szervezetten, hanem kisebb baráti társaságokban is érkeztek gyermekek, fiatalok. Az angol könyvek asztalánál két tizenéves fiú várt a sorára, aztán románul próbálták elmondani a kiadó illetékesének, hogy egy új horrorfilm könyves változatát keresik. Később az emeleti részen találkoztunk újra velük. Úgy tűnt, ott szerencsével jártak, ha kézbe nem is kaphatták, az egyik kiadótól megtudták, hogyan rendelhetik meg a keresett könyvet. Az előcsarnok másik végén két lány éppen egy angol szerző sikerkönyvét kérte le a polcról, mások háziolvasmányos listát böngésztek.
Az idősebbek között olyan vásárlóval is találkoztunk, aki születendő unokájának keresett mondókás könyvet. A második gyermekét váró Kalith Katalin szintén a gyermekkiadványok között válogatott.
– Nem hagynám ki egy évben sem ezt a rendezvényt. Gazdag és színvonalas a kínálat, mindig megtalálom, amit keresek. Hároméves kisfiamnak saját listája is van, ő most főleg a Maszat-könyveket keresi, de foglalkoztató füzetet, ünnepi kifestőst is kap. Magamat egy szép naptárral ajándékozom meg – mondta az édesanya, aki fiával a gyermekkoncertre is jó időben befizetett.
A harmincas évei végén járó Erika először mindig egyedül jön el a vásárra, hogy kiélvezhesse a könyvsziget hangulatát, később pedig kamasz fiával is visszatér.
– Az első években nem hoztam sok pénzt, de mindig maradt bennem hiányérzet egy-két itt hagyott kiadvány miatt. Így most már egyre nagyobb összegeket teszek félre erre az alkalomra. Csak most érkeztem, és már öt pszichológai könyv lapul a nejlonszatyromban. Rendszerint a fél fizetésemnek megfelelő összeget hagyom itt, de nem bánom. Elsősorban magamnak vásárolok olvasmányokat, mert úgy gondolom, ha az én lelkem rendben van, a szeretteimnek is szép lesz majd a karácsonyi ajándék – nevette el magát beszélgetőtársunk.
Pár olyan vásárlátogatóval is találkoztunk, akik szerint a korábbi évekhez viszonyítva idén szegényesebb volt a vásár kínálata. Simon György magyar szakos tanár ezzel szemben nagyon változatosnak találta a felhozatalt, és külön kimelte a fiatal korosztálynak szóló programok gazdagságát.
– Így lehet a könyvet igazán eljuttatni a gyermekekhez – vonta le a következtetést a pedagógus.
Ezernyi kis olvasó
A marosvásárhelyi könyvvásárnak mindig elsődleges célja az új nemzedékek megszólítása, idén azonban az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapott a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom. Ennek miértjéről Makkai Kingát, a gyermekprogramok szervezőjét kérdeztük.
– Ebben az évben sok szép gyermekeknek szóló kiadvány jelent meg az erdélyi könyvpiacon. Külön kiemelném a Gutenberg Kiadót, amely az idei budapesti Ünnepi Könyvhéten Lackfi János Kutyából szalonna című, Kürti Andrea illusztrálta verskötetével a Szép Magyar Könyv díjat is elnyerte. A Gutenberg öt könyvet mutatott be a marosvásárhelyi könyvvásáron, a Koinónia Kiadó három-négy könyvbemutatót tartott, és a Mentor Könyvek Kiadó, illetve a Kreatív Kiadó is gazdagította ilyen téren is a vásárprogramot.
– Mekkora gyermektömeget sikerült megmozgatni?
– Húsz közönségtalálkozót szerveztünk a fiatal olvasóknak, és minden alkalomra két-két osztályt hívtunk meg. Közel ezer gyermek vett tehát részt ezeken az együttléteken, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik csak a vásártéren fordultak meg. Az olvasójátékra összesen 714-en neveztek be. Az V–VIII. osztályosok körében volt a legnagyobb az érdeklődés, ők 500-an jelentkeztek. A kisiskolás játékosok ajándékként a számukra kijelölt Fény Sebestyén című könyv szerzőjével, Kertész Erzsivel is találkozhattak. A közönségtalálkozó telt házas volt, és szombat délre az említett mű is kifogyott a vásári készletből. Szintén telt házzal zajlott a Papírrepülők című előadás, amelyet a középiskolás versenyzők kaptak jutalmul, és az V–VIII.-osoknak szervezett Kulcs is – összegzett Makkai Kinga, aki szerint a könyvünnepen és a mindennapokban is a középiskolás korosztályt a legnehezebb megszólítani.
Szemezni egy könyvvel
Szombat estére még mindig standtól standig ért a vásári embertenger. Az idei keresletről a kiadókat kérdeztük.
Kleindl László, a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó vezetője úgy vélte, a könyvvásár iránt évről évre nő az érdeklődés, és a vásárlók nem az árak, hanem személyes érdeklődésük, elvárásaik alapján döntenek.
– Idén is a gyermekeknek szóló kiadványok, a meséskönyvek, albumok, állatlexikonok mennek a legjobban. Egyértelműen érződik, hogy közeledik a karácsonyi ajándékozás időszaka. Ami viszont meglepő, hogy a kedvezőbb áron kapható antikváriumi könyvek iránt nincs nagy kereslet, legalábbis a mi standunknál ez volt a helyzet – tette hozzá a kiadó vezetője.
A magyarországi Jelenkor Kiadó az idei könyvvásár díszmeghívottja volt. A kiadó kínálatából azon szerzők művei bizonyultak a legnépszerűbbeknek, akikkel az irodalmi esteken is találkozhatott a publikum. Kemény Zsófi, Peer Krisztián könyveit nemcsak a fiatalok, hanem a középkorú és idősebb olvasók is megvásárolták – tudtuk meg a Jelenkor standjánál, ahol a kiadó illetékesei azt is elmondták, hogy az ár nem volt mérvadó, voltak, akik mérlegelés nélkül összekapkodták a keresett 3–4 négy könyvet, és olyan vevők is akadtak, akik többször visszatértek, szemeztek a kiszemelt kiadvánnyal, míg végül megvásárolták.
A sokismeretlenes egyenlet
A csíkszeredai Gutenberg és Pallas-Akadémia Kiadó illetékese, Tőzsér Kinga úgy érezte, szombaton valamivel gyengébb volt a forgalom a standjuknál, mint a korábbi években, a könyvbemutatókon ajánlott új kiadványaik közül azonban már a vásár második napján több is elfogyott. Szabó Róbert Csaba nyomdafriss meseregényéért, László Noémi új verskötetéért is „fordulniuk” kellett egyet, hogy a csíki raktárból pótolják a készletet. Tőzsér Kinga úgy vélte, a Kaláka-koncert is fokozta az érdeklődést bizonyos kiadványok iránt. Nemcsak a Kutyából szalonna című Lackfi János-verskötet kelt el, hanem a két évvel korábban kiadott Ragyog a mindenség is újra népszerűnek bizonyult. Sokan kerestek gyermekirodalmat, de a felnőtt széppróza, például Zsidó Ferenc Huszonnégy című új regénye is célba talált.
Ifj. Király István, a Mentor Könyvek Kiadó vezetője így fogalmazott, amikor az idei keresletről faggattuk:
– Ez olyan, mint amikor azt kérdezik tőlem, hogy hogy vagyok. Olyankor sosem panaszkodom, de nem is dicsekszem. Úgy gondolom, a könyvpiac egy olyan sokismeretlenes egyenlet, amelyről nem lehet egyértelmű felmérést készíteni. A korízlés folyamatosan változik, és ez jó. Az utóbbi idők statisztikái szerint nem az olcsó, gyenge minőségű könyvek keresettek, az olvasók valahonnan, abból a kevésből, amijük van, kiteremtik a drága és értékes irodalomra költendő pénzt. A magyarországi mellett mintha egy kicsit az erdélyi irodalom is fellendült volna. Az idei könyvvásáron az új szerzők nagy olvasottságra leltek, összességében nézve pedig minden, amit itt tapasztaltam, ellentmondott a könyvkiadás hanyatlására irányuló feltevéseknek. Mi több, úgy tűnik, reneszánszát éli a könyves világ. Nagy Székely Ildikó / Népújság (Marosvásárhely)2017. november 20.
A nyilatkozat tettnek számít?
Az elszabadult magyarellenesség, a nacionalista indulatkeltés újabb bizonyítéka, hogy Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől is vissza akarják vonni a Románia Csillaga érdemrendet. A kitüntetést 2000-ben a művelődési minisztérium államtitkáraként kapta Emil Constantinescu államfőtől a román–magyar kulturális kapcsolatok építésében vállalt szerepéért. A visszavonást Kelemen Hunor azon nyilatkozta miatt indítványozták, amelyben hangot adott annak a közérzésnek, miszerint az erdélyi magyarok számára nem ünnep december elseje – az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat századik évfordulója –, amely kimondta Erdély Romániához való csatolását, de amelynek a nemzetiségek jogaira vonatkozó előírásait a mai napig sem tartják be teljes mértékben.
Az érdemrend becsületbíróságának véleménye szerint, amelyet Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke képviselt az Antena 3 hírtelevízióban, Kelemen Hunor nyilatkozata arról árulkodik, hogy nem tartja tiszteletben a román nemzeti ünnepet, és ily módon „megtagadja a román államot, történelmet és kultúrát, a románok alapvető jogait”. Érdekességként hadd említsük meg, hogy a kitüntetés visszavonását a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció kezdeményezte, amely román állampolgárságától is szeretné megfosztani Kelemen Hunort. Nos, ha ennyi telik a Románia modernizálását célzó üzleti, szakmai és oktatási szakembereket tömörítő társaságtól, akkor elég sötéten fest az ország jövője. Az érdemrend becsületbírósága viszont már belejött a visszavonásokba, de korántsem azoktól, akiket az érdemrendre vonatkozó jogszabály szerint már régen meg kellett volna fosztani, mert akaratlagos cselekedetükért jogerősen börtönbüntetésre ítélték őket, és tetteik miatt méltatlanná váltak a kitüntetés viselésére. A kitüntetéssel rendelkező börtönviseltek, akik között becsületbírósági tag is van (!), továbbra is jó románoknak számítanak, de Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a rendszerváltás elindításában játszott szerepéért kapta a csillagot, ismert tusványosi kijelentéséért méltatlanná vált rá. A Bukaresti Táblabíróság megindoklása szerint, amellyel Tőkés László keresetét elutasították, a nyilatkozat tettnek számít. Azaz, ha ígérünk valakinek egy szájbavágást, az egyenlő azzal, mintha ki is vertük volna a fél fogsorát. Ez a megindoklás ellentmond a szabad véleménynyilvánítás jogának, amelyet az alkotmány biztosít, és amire a becsületbíróság előtti meghallgatásakor és nyilatkozataiban Kelemen Hunor is hivatkozott. Ha Tőkés László ügyében a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács mégis helybenhagyja a Bukaresti Táblabíróság indoklását, kizárt dolog, hogy az Európai Emberjogi Bizottság elfogadja azt.
A becsületbíróság ajánlásait követően Kelemen Hunor ügyében most Klaus Johannis félterén van a labda. Bár a legnépszerűbb német hetilap, a Der Spiegel egy korábbi vezércikkében dilettánsnak nevezte a német kisebbségből származó államfőt, amiért Tőkés Lászlótól visszavonta a kitüntetést, ahelyett, hogy korrupció miatt elítélt személyeket fosztott volna meg Románia Csillagától, Johannis feltételezhetően ezúttal is a nacionalista nyomásnak enged. Ha így történik, ezzel a már-már nevetségessé váló „add vissza a babaruhát” játékkal a legmagasabb román állami kitüntetés értéke tovább csorbul. A világhírű magyar agykutató, Vizi Szilveszter akadémikus nem véletlenül adta vissza. Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)2017. november 20.
Aradról küldik tovább a tolerancia szellemét Bukarest és Budapest felé
Van lehetőség arra, hogy egymást kölcsönösen tiszteljük!”
Aggodalommal töltik el az embert azok a hírek, melyek 1918. december elsejével kapcsolatosak, nyilatkozta szombaton, az aradi Városházán dr. Surján László kereszténydemokrata politikus, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom vezetője. Az Európai Parlament volt alelnöke a Közös múlt – európai jövő című konferencián a román egyesülés jövő évi centenáriumának kapcsán igyekezett megfogalmazni néhány gondolatot abban a reményben, hogy a 2018-as év ne az ellenségeskedés jegyében teljen el a románok és magyarok számára. „Az Európai Unió, a román nemzet és a magyar nemzet érdeke nem erről szól. Olyan időket élünk, amikor egymásra szorulunk. Az általam képviselt megbékélés mozgalma azt szeretné, hogy ne bízzuk ezt a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberek szintjén építsük. Szeretnénk megmutatni, hogy a románok és a magyarok akár a legkényesebb témákban is tudnak egymással beszélni, hogy abból nem harag, hanem legalábbis megértés, ha egyetértés nem is jön ki” – nyilatkozta a politikus.
A konferencián Gabriel Andreescu, az Emberi Jogok Új Folyóirata (NRDO) c. kiadvány igazgatója a román–magyar párbeszéd híveként azt mondta: a 2017-es évben tapasztalt visszhangok alapján meggyőződése, hogy a centenáriumot bizonyos politikai és érdekcsoportok egy magyarellenes kampánnyá fogják alacsonyítani. Utalt itt a Román Tudományos Akadémia tagjaira, akiknek az utóbbi időben több kisebbségellenes kirohanásai is voltak – például, amikor azt nyilatkozták, hogy a március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítása megsemmisítené a román egyesülés centenáriumának a megünneplését. Andreescu hozzátette: szerencsére nem mindenki értett egyet a „xenofób” megnyilvánulásokkal, több román történész is kiállt a normalitás mellett, így a kedélyek kissé lecsillapodtak. „Barátaimmal együtt úgy érezzük, hogy a 2018-as év egy érzékeny év lesz. Félő, hogy az ünneplés sokkal inkább a magyarokkal szembeni ellenségeskedés irányába fog eltolódni. A mai találkozónak éppen ez a célja, hogy érzékeltesse a román társadalommal, hogy nemcsak a magyarok és románok, hanem a románok és románok között is szükség van a megbékélésre” – nyilatkozta az emberjogi aktivista.
Surján László „lehetetlen küldetésnek” nevezte a megbékélésre vonatkozó törekvéseket, hiszen „az, ami egyik nemzetnek ünnep, a másik nemzetnek bánat”. Mégis úgy véli, van megoldás, mert van lehetőség arra, hogy egymást kölcsönösen tiszteljük. A kölcsönös tolerancia eszméjét innen Aradról szeretnék Bukarest és Budapest felé irányítani, nyomatékosította, megköszönve az aradi polgármesternek, hogy lehetőséget biztosított eme eszmefuttatások lebonyolítására.
Gheorghe Falcă aradi polgármester azt nyilatkozta, Arad egy különleges város, mondhatni a népek közötti békés együttélés szimbóluma. Erre ezután is garanciát vállalnak, a centenárium jó alkalom lesz arra, hogy közösen elgondolkodjunk, mit fogunk csinálni együtt a következő 100 évben mind Romániában, mind az Európai Unióban. „Szeretnék boldog lenni a barátommal és a szomszédommal, ott szeretnék lenni az ő ünnepléseiken, ugyanakkor azt is szeretném, ha ők is részt vennének az én ünnepeimen is” – mondta, hozzátéve: Aradnak meg kell tartania kapcsolatainak magas mércéjét és megmutatnia, melyek azok az értékek, amelyekben mindannyian hiszünk.
A Városháza Ferdinánd Termében tartott konferencián részt vett a Charta XXI Egyesület több tagja, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Miskolczy Ambrus Széchenyi-díjas történész, MTA doktor, Szokoly Elek, a Pro Európa Liga ügyvezető igazgatója, történészek, újságírók, civilszervezetek képviselői stb. Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)2017. november 20.
A Magyar Szórvány Napja Dettán
A Magyar Szórvány Napja alkalmából idén is bánsági magyar szórványközösségeket szólított meg a temesvári Szórvány Alapítvány. 2017. november 15-én Dettán a szórványnapi ünnepség méltó voltát a Végvárról érkezett Rece-Fice Néptánccsoport biztosította, a fiatalok műsorukkal örvendeztették meg a helyi magyar közönséget a dettai Kultúrközpontban. A táncok és a táncosok szavalatai, a magyar nyelv és a magyar zene ötvözeteként, együtt hívták fel a figyelmet arra, hogy az elszórtan élő közösségeink is erősíthetik egymást.
Az este fogadással egybekötött, jó hangulatú kötetlen beszélgetéssel és ismerkedéssel zárult. A Szórvány Alapítvány munkatársai abbéli reményüket fejezték ki, hogy szórvány napi kezdeményezésük, térségünkben a szórványközösségek egymással ilyen módon való összekötése hagyománnyá válhat, annak érdekében, hogy a bánsági magyarság minden tagja érezze, helyzetével nincsen egyedül, közösségeik egyformán fontosak.
A jelenlegi Magyar Országgyűlés több törvénnyel, jogszabállyal segíti elő a magyar nemzet egyesítését. A határon túli magyarság iránt viselt, alaptörvényben rögzített felelősségérzetét 2015-ben tovább erősítette azzal, hogy Bethlen Gábor születésének és halálának napját, november 15-ét a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította. Ennek jegyében az idei dettai rendezvényre is a határon túli magyarok ügye iránt elkötelezett Magyar Kormány támogatása, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. révén teremtett lehetőséget. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)2017. november 20.
Igazán szép szerelmi történet az Isten országa
Premier előtti vetítésen láthatta a kolozsvári közönség Francis Lee rendező Isten országa (God’s Own Country) című nagyjátékfilmjét csütörtök este a Győzelem moziban. A film, amely a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját, egy angol farmer és egy fiatal román bevándorló szerelmi történetét mutatja be. A vetítést követően a román bevándorlót alakító színésszel, Alec Secăreanuval találkozhatott a közönség.
A főszereplő a beszélgetés során elmondta, Francis Lee rendező egy kiskereskedelemben dolgozott egy román bevándorlóval közösen, és lenyűgözte ahogyan a romániai bevándorló megküzdött az előítéletekkel. Annak a személynek a kitartása és elszántsága miatt döntött úgy, hogy filmjében az egyik főszereplő román karakter lesz, akit egy román színész fog alakítani, ezzel is fel szerette volna hívni a figyelmet arra, hogy mennyire negatívan vannak prezentálva az angol médiában a románok. Ennek köszönhetően kerülhetett be Alec Secăreanu a filmbe.
A filmet 2016-ban forgatták, összesen hat héten át tartottak a munkálatok, ezt megelőzően két hét helyszíni felkészülés zajlott. Ez alatt a főszereplők megismerték az általuk játszott figurákat és elsajátították a farmer életmód csínját-bínját, mint kiderült, Alec Secăreanu ez idő alatt tanult meg sajtot készíteni, bárányt nyúzni stb. Mivel a helyszínen készültek fel a szerepekre, a két hét alatt hozzá kellett szoknia az angol időjáráshoz is, a szigetországi tavaszhoz, a zivatarokhoz és hideghez is. Az időjárás sokat segített neki abban, hogy kitalálja az általa játszott karakter mozgását.
A színész elmondta, a rendező mindkét szereplő teljes élettörténetét kidolgozta, ám mivel „Johnny és Gheorghe is rendkívül zárt karakterek”, az életükről a filmben elég kevés részlet kerül napvilágra. A rendező azt akarta, hogy a szerelem kialakulása a lehető leghitelesebb legyen, a két főszereplő a forgatások elkezdése előtt nem is találkozhatott, és nem ismerték a másik figura hátterét, történetét, személyiségét.
A végeredmény Alec Secăreanu szerint „egy igazán szép szerelmi történet”, a két szereplő, amely a film elején nem akart szeretni és nem akarta engedni, hogy szeressék, végül egymásra talál.
A filmet Kolozsváron a Győzelem és a Florin Piersic moziban vetítik. Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)2017. november 20.
„A legényes boldoggá teszi táncosát”
Kalotaszegi legényes versenyt szerveztek Bánffyhunyadon
Harmadik alkalommal szervezték meg a Járd ki lábam, járd ki most kalotaszegi legényes versenyt Bánffyhunyadon november 18-án, szombaton. A megmérettetésre ezúttal 20 legény vállalkozott, hét település (Méra, Mákó, Zsobok, Bánffyhunyad, Miriszló, Csombord, Nagyecsed) képviseletében. A versenyzők két kategóriában (gyermek és felnőtt), Fekete János ,,Poncsa” legényeséből mutatták be a kötelező táncanyagot, majd a saját maguk által összeállított 6-10 pontot. A talpalávalót a Rezeda zenekar húzta Varga István ,,Kiscsipással” kiegészülve. A program szombat délelőtt a válogatóval kezdődött, délután a döntővel folytatódott, este pedig gálaműsor zárta az egész napos rendezvényt. A gyermekkategória fődíját, s ezzel együtt a 2017 ígéretes legényes tehetsége címet a tízéves Bria János nyerte el, felnőtt kategóriában viszont nem ítélt oda fődíjat a zsűri.
A díjkiosztó gálán Búzás-Fekete Mária alpolgármester, a helyi RMDSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, hogy ez a verseny mindenkié, nem csupán a helyieké, célja pedig újraéleszteni egy feledésbe merülő hagyományt. Bevallása szerint nagyobb érdeklődésre számítottak a környékbeliek részéről, de bízik benne, hogy az elkövetkezendő években sikerül felkelteni a legények kíváncsiságát, elnyerni bizalmukat. Bátorításként elmondta: egy versenyen mindenki nyer, ha nem díjat, akkor barátokat, tapasztalatot, biztatást, élményeket. Zárógondolatként, nem először, megfontolandó idézetet hallhattunk tőle: ,,Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”(Wass A.)
A profi táncosokból, koreográfusokból, táncpedagógusokból álló kiváló szakmai zsűri tagjai egyenként köszöntötték a jelenlevőket, a versenyzőket. Elsőként Könczei Árpád, a zsűri elnöke összegezte a napot, kiemelve, hogy a legényes olyan összetett mozgásforma, amely boldoggá teszi táncosát, s olyan sajátos táncforma, amely más népek kultúrájában nincs meg. Bordás Barnabástól, aki új tagja a szakmai zsűrinek, megtudhattuk, hogy a legényes a világörökség része. Ezt egészítette ki Kádár Elemér gondolata, amely szerint belenőni egy kalotaszegi világba, ismerni, látni ennek kultúrkincseit, óriási előny, nem kihasználni ezt pedig óriási mulasztás.
Both József, aki oktatóként, sok-sok évvel ezelőtt maga hintette el a hunyadi fiatalokban a néptánc szeretetének magját, kitartásra buzdított minden résztvevőt, hiszen a kitartó munkának mindig eredménye van. ,,A mag, ha gondosan ápoljuk, szárba szökken” – fogalmazott. Tötszegi András „Cucus”, aki szintén új zsűritagként, a kalotaszegi „világ” képviselője, táncával mutatta be, hogyan lehet átörökíteni, megőrizni és mégis egyedivé tenni a legényest.
A gálaműsort a zsűritagok tánca nyitotta, mindenikük bemutatta saját kalotaszegi legényes verzióját, a közönség és a versenyzők csodálatára.
A díjkiosztón a résztvevők emléklapot kaptak, ami egyúttal „meghívóként” is szolgált a jövőben esedékes legényes versenyre. Emléklapot vehetett át Berki Dávid, Horvát Attila, Kolcsár Tamás, Illána Dávid, Újvári Ferenc, Lőrincz Ákos, Boncz Gergő, Fazakas-Pali Krisztián, Szabó Csaba, Köble Norbert, Mezei Mátyás, Bak Szabolcs.
A gyermekkategória fődíját, s ezzel együtt a 2017 ígéretes legényes tehetsége címet a tízéves Bria János nyerte el. A kalotaszegi legényes hiteles előadója címet két fiatalembernek ítélte oda a zsűri: Konti Alfréd és Farkas Lóri személyében. A kalotaszegi legényes tehetséges megformálója címet pedig Laczi Lóránd és Simon János kapta.
Felnőtt kategóriában nem ítélt fődíjat a szakmai zsűri. A Fekete János „Poncsa” kalotaszegi legényesének hiteles előadója címet Bujáki Zoltán nyerte el. A Fekete János „Poncsa” kalotaszegi legényesének egyéni megformálója címet Mezei Lászlónak ítélék oda.
A díjátadást követően a legények bemutatták a közönségnek is, hogy méltóak az elnyert címekre, egyedi, eredeti, határozott mozdulatokkal járták el a kalotaszegi legényest.
A gálaműsor a meghívott néptánccsoportok fellépésével folytatódott. A bánffyhunyadi Suhanc Néptánccsoport nyitotta a sort. Népes csapatuk igazi ünnepi hangulatot teremtett a teremben. Őket követte a Györgyfalvi Ifjúsági Néptánccsoport. Sajátos táncváltozatukon keresztül megmutatták, a legényest a lányok is el tudják járni, nem kis meglepetésére a közönségnek. A záró táncot a Mérai Cifra Néptánccsoport tagjai járták, akik nevüket nem meghazudtolva, táncukkal, viseletükkel a cifra Kalotaszeget képviselték.
Harmónia, összhang, öröm sugárzott a néptánc csoportok tagjairól, hirdetve, hogy ünnep ez a nap nekünk, kalotaszegi embereknek. S még ha nem is tudjuk, de éreznünk kell ennek fontosságát.
Bethlendi András szervező elmondta: a verseny alapgondolata: újjáéleszteni, népszerűsíteni, átörökíteni a hagyományt. A felkérés ezelőtt három évvel a bánffyhunyadi magyar közösség vezetőinek részéről érkezett. Több szervezet, egyesület összefogásával jött létre a verseny: a Kalotaszeg Néptáncegyüttes, a Kalotaszeg NTE egyesület, a Bánffyhunyadi RMDSZ, a Bánffyhunyadi Városi Tanács és a Kalotaszeg Ifjúságáért Egyesület szervezi. Bevallása szerint kihívás a legényes verseny szervezési szempontból is, hiszen az érdeklődők létszámának növelése a céljuk, amihez még keresik a kulcsot. Erőssége és egyben vonzereje is lehetne a versenynek az erős szakmai zsűri, aki minden évben vállalja az egész napos munkát, a szakmai tanácsadást. Benk Ilona / Szabadság (Kolozsvár)2017. november 20.
Birtalan Józsefre emlékezett a Romániai Magyar Dalosszövetség
Kórushangversennyel zárta évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) szombat este az Egyetemiek Háza nagytermében, ahol a fellépő énekkarok kizárólag az erdélyi származású, idén szeptemberben Tiszaújvárosban, Magyarországon elhunyt Birtalan József (1927–2017) zeneszerző kórusműveit szólaltatták meg.
Ezt megelőzően azonban délelőtt, a Kolozsvári Református Kollégiumban évi közgyűlésre került sor, ahol Tóth-Guttman Emese, a RMD elnöke ismertette az elmúlt egy év megvalósításait, majd öt erdélyi magyar karnagy vehette át az erdélyi komolyzenei élet kiválóságairól elnevezett díjak egyikét. Rohony D. Iván / Szabadság (Kolozsvár)2017. november 20.
Thorma János és a nagybányai alkotók művészetét bemutató kiállítások nyílnak Kiskunhalason
Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója az intézmény legjelentősebb napjának nevezte a kiállítás megnyitását, mert mint mondta, 80 évvel Thorma János halála után végre méltó módon mutathatják be két monumentális festményét, az Aradi vértanúk és a Talpra magyar! című alkotásokat. Az igazgató szerint a múzeumnak ugyanis az a dolga, hogy „a múlt tárgyait megőrizze, és megszólaltassa”. Thorma János 50 évvel az 1849-es események után azért festette meg az aradi vértanúk kivégzését, hogy méltó emléket állítson a történteknek. Emlékeztetett: a mai Magyarország területén nem nyugszik egyetlen aradi vértanú sem. Sírhelyeik így nem látogathatók, ezért a hatvanas években szegedi egyetemisták a Kiskunhalason 1960 óta látható képnél, mint egy emlékmű előtt rótták le tiszteletüket a szabadságharc mártírjai előtt.
Az új, 200 négyzetméter alapterületű, háromszintes múzeumi épületszárny építése márciusban kezdődött, amelynek során a 2011-ben elkészült szárnnyal teljesen egységes arculat kialakítására törekedtek. A fejlesztést mintegy 400 millió forintból valósították meg, köztük több pályázati forrással. A múzeum új részének alagsorában a nagybányai művészetet bemutató Bay Gyűjtemény kapott helyet. Az értékes műveket – több mint fél évszázados gyűjtés után – az erdélyi származású orvos házaspár, Bay Miklós és felesége ajánlotta fel a településnek, azzal a kitétellel, hogy a gyűjtemény elhelyezésére egy alkalmas kiállítóteret biztosítanak. A Bay Gyűjteményben 35 művész 60 festménye és 9 szobra látható.
Egy szinttel feljebb, a földszinten lévő Thorma Galériában Thorma János 45 festménye kapott helyet, köztük az Aradi vértanúk és a Talpra magyar! című alkotások a régi épületből kerültek át az új szárnyba. Az új Thorma Galériában látható tárlat az intézmény saját anyagából, a Magyar Nemzeti Galériából és további gyűjteményekből válogatott alkotásokat mutat be.
A fejlesztés eredményeképpen a világ legnagyobb Thorma János állandó kiállítását és Magyarország legnagyobb nagybányai festészeti tárlatát alakították ki. Az új épületszárnyat Dóka József kiskunhalasi építészmérnök, a kiállítást pedig Zalatnai Pál kecskeméti grafikus tervezte.
Bay Miklós műgyűjtő, a Bay Gyűjtemény alkotásainak adományozója a sajtótájékoztatón elmondta: a nagybányai művésztelep és festőiskola döntő hatással volt a 20. század eleji magyar művészet fejlődésére. Alapítói úgy gondolták, egy magyar festő a gondolatait, a témáit a magyar emberekről, a magyar vidékről kell merítse. Thorma Jánosról kiemelte: soha nem stílusokban gondolkodott, hanem képekben. Kifejezési módját mindig mondanivalójához, témájához igazította, és e szerint festett. Sokszor több, akár négy stílust is alkalmazva alkotta meg egy-egy festményét. Kiemelte, bízik benne, hogy adományuk ráirányítja a figyelmet a kevésbé ismert nagybányai festőiskolában tanult művészekre. Mint mondta azt itt kiállított műtárgyak az összmagyarságnak szólnak, ezért mindenkinek meg kell ismernie ezeket az alkotásokat, így nem maradhattak tovább magángyűjteményben – tette hozzá.
Thorma János Kiskunhalason született, majd még gyermekként Nagybányára került. Pályafutását 1887-ben Budapesten Székely Bertalannál kezdte, 1888-ban a müncheni Hollósy-iskolában, 1889-ben a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián, majd 1892-től a párizsi Julian Akadémián folytatta. Az alkotó 1896-ban az európai hírűvé vált nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, évtizedekig számtalan művész tanára, majd 1919 után vezetője volt. Főleg realista és 1848–1849-es témájú festményeiről nevezetes. Kései korszakában azonban plan air, impresszionisztikus műveket is alkotott, amelyek kevéssé ismertek napjainkban.
Öt éve nagyszabású európai vándorkiállítást rendeztek művészetének bemutatására. Szabadság (Kolozsvár)2017. november 20.
„Közméltóságnak kötelező az ünnep” – Costin Georgescu volt SRI-igazgató a Románia Csillagáról, a katalán „tabutémáról”
Egy „egyszerű” román állampolgárnak nem, egy közjogi méltóságnak azonban kötelező megünnepelni Románia nemzeti ünnepét – jelentette ki a Krónikának Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója annak kapcsán, hogy a Románia Csillaga érdemrend általa vezetett becsületbírósága méltatlannak találta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a kitüntetésre.
– Milyen indokok alapján kezdeményezték Klaus Johannis államfőnél, hogy vonja meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől a Románia Csillaga kitüntetést?
– Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, mert a becsületbíróság szavazása titkos volt, az indoklást pedig hamarosan közzétesszük. De a fő indok ugyanaz volt, mint amit panaszában az érdemrend egyik birtokosa is megállapított: Románia alkotmányának be nem tartása.
Rendkívül súlyos dolog a Románia Csillaga érdemrenddel kitüntetett személy esetében, ha nem tartja tiszteletben az alkotmányt. Sok más érv is szól a kitüntetés megvonása mellett, de nem áll módomban részleteket elárulni most.
– Csakhogy az alkotmány szavatolja a szólás szabadságát is.
– Az egy dolog, de ha nem tartod tiszteletben az alkotmányt, azt jelenti, nem tartod tiszteletben a szólás szabadságát sem, nem tartasz tiszteletben semmit. Az alkotmányt az ország valamennyi polgárának be kell tartania, az állami kitüntetetteknek pedig annál inkább.
– Mégis miképpen sértett alkotmányt Kelemen Hunor, amikor azt mondta: az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni december elsejét?
– Magával a kijelentéssel. De nem akarok erről hosszan nyilatkozni, nem állok én most törvényszék előtt, hogy megindokoljam a határozatot. Majd a testület valamennyi tagja személyesen megindokolja a döntését.
– Ezek szerint Romániában mindenkinek kötelező megünnepelni a nemzeti ünnepet?
– Ha valaki a román állam közméltósága, parlamenti mandátumot szerezve felesküdött a román alkotmányra, és tagja lett a kormánynak, elhiheti, hogy kötelező. Ellenkező esetben nincs mit keresnie az állami közméltóságok sorában. Én is voltam képviselő, felesküdtem Románia alkotmányára, senki sem teheti meg, hogy nem tartja tiszteletben az alaptörvényt. Ha mégis, nincs mit keresnie a törvényhozásban. De az RMDSZ elnöke nyilvánvalóvá tette: nem arról van szó, hogy nem tiszteli a nemzeti ünnepet, hanem hogy a magyaroknak nincs mit ünnepelniük december elsején és a centenáriumon.
– Testületünk első ülésén megbeszélést folytattunk Hunor úrral, nem akartunk eljutni ehhez a végkifejlethez. Abban reménykedtünk, hogy tisztázni fogja a dolgokat, de ez sajnos nem sikerült neki, sőt további akciói nem arról győztek meg bennünket, hogy egy kicsit is sajnálja a korábbi nyilatkozatait. Mondok két példát. Nemrég Tőkés Lászlóval együtt végigkísérte Magyarország miniszterelnökét úgynevezett nemhivatalos romániai látogatása során, és hallottuk, miket nyilatkozott Orbán úr. És ne feledjük Hunor úr régebbi nyilatkozatait Katalóniáról és a Románia közepén fekvő megyékről. Lehet valakinek véleménye, de vannak dolgok, amiket a román állam tisztségviselőjeként nem tehet meg. Hál’ istennek hosszú évekig éltem Erdélyben, Medgyesen, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kolozsváron is, ott jártam elemi iskolába, később nagyon sok magyar munkatársam volt, sok magyar, tatár barátom van, szerb gyereket kereszteltem. Számomra nem létezik magyar vagy román ember, kizárólag román állampolgár, tehát fel se merül a nemzetiségi kérdés, arról van szó, hogy valamennyien egyenlők vagyunk, és tisztelnünk kell ezt az országot, ahogy teszik például az amerikaiak. Együtt kell élnünk. Nem is azt mondom, hogy testvérekként, hanem barátokként.
– Márpedig ha olyan sokat élt Erdélyben, talán észrevette, hogy nagyon sok olyan magyar nemzetiségű román állampolgár van, aki nem tekinti ünnepnek december elsejét. Velük mi történjen?
– Én tiszteletben tartom azokat a polgárokat, akik nem tartják ünnepnek, nincs velük semmi bajom. De attól a pillanattól, hogy valaki a román állam közjogi méltósága, és egy számos alkalommal kormányzati pozícióban lévő párt elnöke... Tudja meg, hogy egyike voltam azoknak, akik küzdöttek azért, hogy az RMDSZ 1996-ban tagja legyen a Demokratikus Konvenciónak (CDR) és a pártszövetség alkotta kormánynak. Sokat dolgoztam az RMDSZ-szel, és kiálltam amellett, hogy nemcsak a parlamentben kell ott lennie, hanem a kormányban is, hiszen ehhez az országhoz tartozik. Nos, amikor közeleg Trianon százéves évfordulója, és látjuk, mi minden történik a nagyvilágban, az RMDSZ elnökének nem kellett volna ilyesmit nyilatkoznia. Még ha nem értesz egyet, akkor is visszafogod magad. Nem jelensz meg nyilvánosan Orbánnal, és nem teszel utalást Katalóniára Románia vonatkozásában.
Bizonyos dolgokat megértek, például a dolgok érzelmi töltetét, de szerintem ennek véget kellene már vetni, száz év elteltével ugyanis mindez már történelem, ilyen alapon visszamehetnénk Burebistáig, Attiláig, Ádámig és Éváig. Ha tetszik, ha nem, valamennyien ugyanannak az országnak vagyunk a polgárai, előre kell tekintenünk, nem hátra.
– De Kelemen egyértelművé tette, hogy Katalónia jelenlegi autonómiáját szeretné például a székelyföldi megyék számára, de nem kér a katalánok által szorgalmazott függetlenségből.
– Nem használhatod a Katalónia kifejezést Romániában, hiszen Katalónia függetlenséget követel, nem mást. De álljunk itt meg, inkább hangsúlyozom: nem rosszindulatból vagy gyűlöletből hoztuk ezt a döntést, ellenkezőleg, nagyon sajnálom, hogy ez történt. Mi amúgy csak javaslatot tettünk, a döntés Románia államelnökéé.
– A Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának tagja Șerban Brădișteanu szívsebész is, aki két évvel ezelőtt felfüggesztett börtönbüntetést kapott bűnpártolás miatt. Ő méltó még a kitüntetésre?
– Nem tudom megmondani, mert nem ismerem a dossziéját. Gondoljon bele, hogy a román képviselőház jelenlegi elnökét is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték korábban. Tisztázni kell mindezeket a dolgokat, addig azonban nem akarok véleményt mondani.
– Adrian Năstase volt kormányfő úgy birtokosa most is az állami kitüntetésnek, hogy kétszer is letöltendő szabadságvesztéssel sújtották.
– Őszintén megmondom, halvány gőzöm nincs, hogy megvan-e még neki. Nem ismerhetek minden egyes ügyet, nem az én dolgom. Ezt kérdezze meg az elnöki hivataltól. Nekünk az a dolgunk, hogy elemezzük a mostanihoz hasonló eseteket, és javaslatot tegyünk az államfőnek, ami sok esetben fájó.
– Korábban azt hangoztatta, hogy létezik egy, Erdély Romániától való elszakítását célzó terv. Ma is fenntartja ezt? – Nyilvánvalóan létezik ilyen terv, amikor Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly Nagy-Moldova térképével ajándékozta meg a Moldovai Köztársaság frissen választott elnökét, Igor Dodont kettejük találkozóján. Mindez azt feltételezné, hogy Moldva Romániától való elcsatolása útján új állam jönne létre. Tekintettel az Európában és a nagyvilágban végbemenő folyamatokra, nagyon figyelmeseknek kell lennünk. Szeretném, ha tévednék, viszont az is tény, hogy az 1989-es forradalom idején egyértelműen létezett egy Románia szétdarabolását célzó terv, amelyet olyanok dolgoztak ki, akik nem szerettek minket az évszázadok során. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)2017. november 20.
A megmaradás üzenete: felavatták a felújított küküllővári református templomot
A Fehér megyei Küküllőváron vasárnap hálaadó istentisztelet keretében felavatták a magyar állam támogatásával felújított, Árpád-kori falrészeket is őrző középkori református templomot.
Az ünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott. Az államtitkár a rendezvény végén a magyar közmédiának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a templomfelújítás üzenet Európa és a világ felé arról, hogy az itteni szórványmagyar közösség meg akar maradni kereszténynek és magyarnak.
Ezt azért tartja rendkívülinek, mert – mint megjegyezte – „Európa nyugati felében hiába van anyagi gazdagság, hiába bővelkednek sok mindenben, a lelkieknek egyre inkább a hiánya, lelki szegénység jelenik meg, aminek következtében templomok, egyházak szűnnek meg. (.) Helyettük pedig a muszlim vallás tör be és az veszi át a terepet. Itt egy kis közösség megmutatta, hogy érdemes küzdeni, érdemes templomot felújítani” – fogalmazott. Az istentiszteleten igét hirdető Kató Béla, Erdély református püspöke a közmédiának elmondta: amikor olyan templomot újíthatnak fel, amely a magyarság Kárpát-medencei legkorábbi időszakáig vezet vissza, az megerősíti a közösséget abban a tudatában, hogy olyan örökséggel rendelkezik, amelyet érdemes őrizni és táplálni.
L. Simon László korábbi kulturális államtitkár közölte: a magyar kormány azért támogat számtalan műemlék-felújítást a Kárpát-medencében, mert ezek valós, tárgyiasult bizonyítékai a magyarság történelmi jelenlétének. „Minden elhagyott, elvesztett szállásterületen is fel kell újítani, meg kell őrizni az épített örökséget az utolsó emléktábláig, az utolsó sírkőig” – fogalmazott a politikus, aki szerencsésnek tartja, hogy Küküllőváron, ha szórványban is, de életképes magyar közösség él.
Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek korábban elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is. A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.
Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik. A rendhagyó alaprajzú templom egy széles nyugati toronyrészébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.
A templom nevezetességének egy olyan – mindeddig tatárfejnek hitt – falfestmény számított, amely a templomhajó padlásterében maradt meg. A mostani felújítást megelőző kutatások azonban azt erősítették meg, hogy a festmény egy Szent Kristóf-ábrázolás lehet, mely eredetileg az Árpád-korban épült keleti torony keleti homlokzatát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérre. Krónika (Kolozsvár)2017. november 20.
Felavatták Sass Kálmán mártír lelkész szobrát Érmihályfalván
Felavatták Sass Kálmán mártír lelkész mellszobrát vasárnap Érmihályfalván annak a református templomnak a kertjében, amelyben a lelkész egykor szolgált. A szobrot a Lakiteleki Népfőiskola ajándékozta a Bihar megyei város református közösségének.
A szoboravatón Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a népfőiskola alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szamosújvári börtönben 1958 decemberében kivégzett Sass Kálmán rehabilitálása a család 23 rendbeli folyamodványa ellenére sem történt meg. A börtönigazgatóság még a lelkész földi maradványait sem adta ki, rehabilitáció hiányában pedig nem lehet róla közterületen megemlékezni.
„A mártír törvényszerűen felmagasztosul, míg az elpusztítója a történelemben megvetendő, alantas szereplővé süllyed. Minél inkább védi a múlt rendszer rémtetteit, és azonosul a ma regnáló hatalom a hajdani vérbírákkal, annál inkább osztozik azok megvetendő, gyalázatos történelmi szerepével. A mártírok emlékét érdemben nem a hatóságilag engedélyezett emléktáblák őrzik, hanem az életüket, magatartásukat, kitartásukat tisztelők tudata és szíve” – jelentette ki Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett, hogy az 1956 utáni koncepciós perben Sass Kálmánt és néhány gyanúsított társát egyebek között azzal vádolták, hogy kapcsolatot tartott fenn a Rongyos Gárdával vagy pedig a Nyilaskeresztes Párttal. A lelkész ezzel szemben 1944-ben zsidókat bújtatott a tanyáján, és egy partizánnak is menedéket nyújtott. A koncepciós perben végül ez utóbbi tette vált fő vádponttá, hiszen a partizán Maléter Pál volt, a forradalmi Nagy Imre-kormány később kivégzett honvédelmi minisztere.
A mellszobrot, Lantos Gyöngyi csongrádi szobrászművész alkotását Lezsák Sándor és a mártír lelkész fia, Sass Huba leplezték le. Az 1904-ben született Sass Kálmánt államellenes összeesküvés vádjával tartóztatták le 1957 februárjában 37 érmihályfalvi lakossal együtt. A vádlottak többségét több évig tartó szabadságvesztésre, három embert, Sass Kálmánt, Hollós István tanárt és Balaskó Vilmos lelkészt halálbüntetésre ítéltek. Balaskó ítéletét később életfogytiglanra módosították, Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958 decemberében agyonlőtték.
Sass Kálmán feleségét és öt gyermekét egy dél-romániai munkatelepre deportálták, ahonnan csak kilenc év múlva szabadultak. Ekkor szereztek tudomást arról, hogy a családfőt évekkel korábban kivégezték. Krónika (Kolozsvár)2017. november 20.
Felerősödött a magyarellenes kampány Ukrajnában
Az RMDSZ Nőszervezet koordinálásában november 17-18-án Nagyváradon tartották I. fórumukat a Kárpát-medencei néppárti magyar politikai nőalakulatok. Dr. Juhász Hajnalka nemzetközi jogász is előadást tartott.
A KDNP-s dr. Juhász Hajnalka nemzetközi jogász, az Igazságügyi Minisztérium politikai főtanácsadója Ukrajna új oktatási törvényéről tartott prezentációt, nemzetközi jogi aspektusból. Leszögezte: abból kiindulva, hogy a Nyelvi Karta szerint a „regionális vagy kisebbségi nyelvek” kifejezés alatt azon nyelvek értendők, amelyeket valamely állam adott területén az állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől, azonban ez nem foglalja magába sem az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek dialektusait, sem a bevándorlók nyelveit, kijelenthető, hogy ezáltal az új törvény nem felel meg az arányosság követelményének, illetve nem teremt megfelelő egyensúlyt a két elv alkalmazása között. Emellett pedig az államnyelv oktatását nem azzal kell elérni, hogy a kisebbségi nyelven tanuló diákokat államnyelven oktató iskolákba kényszeríti az állam, hanem azzal, hogy a kisebbségi iskolák biztosítják a tanulók számára az államnyelv megfelelő szintű megtanulását.
Kedvezőtlen fejlemény
A módosított oktatási törvénnyel kapcsolatos kedvezőtlen fejlemény, hogy nem tartalmaz egyértelmű garanciát a magyar nyelv oktatásának biztosítására. Semmi garancia nincs ugyanis a törvényben, mely csupán lehetőségként és meglehetősen határozatlan, jogi szempontból rendkívül tág értelmezési keretet biztosító módon fogalmazza meg azt, hogy a kisebbség nyelvén is lehet bizonyos tantárgyakat oktatni. Ugyanakkor a jelen módosítás nincs összhangban az ukrán hatóságoknak a Szakértői Bizottság korábbi országlátogatása során tett ígéreteivel, miszerint az ukrán, mint idegen nyelv helyreállítását nem a más nyelvek használatának korlátozásával, hanem az ukrán nyelv használatának elősegítésével a társadalmi élet különböző területein kívánja elérni.
Az oktatási reform etnikai feszültségeket váltott ki a Kárpátalján élő nemzeti közösségekben és negatív hatással volt a tolerancia és a kultúrák közti párbeszédre. „Kárpátalja soknemzetiségű régió, ahol mindig is a békés együttélés megőrzése volt a cél. Az elmúlt egy évben, de különösen a nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetben felerősödött a magyarellenes kampány az ukrajnai írott és elektronikus sajtóban. A reformhoz kapcsolódva az ukrán hatóságok és a média úgy mutatják be az országban élő nemzeti kisebbségeket, mint akik vonakodnak, vagy nem hajlandóak tanulni, illetve megtanulni az államnyelvet”- figyelmeztetett a meghívott. Hozzátette: az új törvény a tannyelv megválasztásának jogát, illetve szabadságát vonja meg a nemzeti kisebbségektől, és ezt az oktatási hálózatot számolja fel ötödik osztálytól felfelé, nem feltétlenül abban az értelemben, hogy az iskolákat bezárják, hanem hogy azoknak át kell állniuk más tannyelven történő oktatásra, ami aránytalanul súlyos beavatkozás az állam részéről az oktatás, mint a nemzeti identitás záloga folyamatába. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro2017. november 20.
Együttműködési megállapodást írtak alá a nők
A Kárpát-medencei magyar néppárti politikai alakulatok nőszervezetei együttműködési megállapodást írtak alá az RMDSZ Nőszervezet fórumán.
A dokumentum a következő szöveget tartalmazza: a Kárpát-medencében, az anyaországtól elválasztva, különböző országokban élő, de egy nemzetként érző és gondolkodó magyar közösség vagyunk, történelmünkre épülő hagyományaink közösek, keresztény értékrendünk azonos. Az Európai Néppárt értékeinek a szabadság, a jogállamiság, az igazságosság és a szolidaritás mentén való, továbbá közös törekvéseinket a keresztény Európa és kultúránk megőrzése érdekében meggyőződésünk, hogy magyar anyanyelvünk használata nemzeti identitásunk megőrzésének, kultúránk fejlődésének alapfeltétele. Kiemelt fontosságúnak tartjuk megmaradásunk és nemzetünk erősödését, amelynek feltétele a szülőföldön maradás és érvényesülés, az összefogás, együttgondolkodás és együtt cselekvés. Tudatában vagyunk annak, hogy közösségünk összetartásában, gyermekeink nevelésében, időseink gondozásában, de ugyanakkor politikai érdekképviseletünk hatékonyságában, gazdasági függetlenségünk biztosításában felelősségteljes, igen kemény, kihívásokkal teli szerepet kell felvállalniuk a nőknek. Tekintettel a felsoroltakra, érzékelve és elemezve mindazokat a veszélyeket, amelyek a jelenlegi nemzetközi és európai geopolitikai helyzetből adódnak, szükségét érezzük annak, hogy politikai alakulataink nőszervezeteiként, illetve tagozataiként, szoros együttműködési kapcsolatot építsünk ki az elkövetkezendőkben, s ezáltal közös úton haladjunk alapcélkitűzéseink megvalósítása, közösségeink összekapcsolása céljából.
Célok
Jelen együttműködési megállapodás, keretet biztosít közös feladataink megfogalmazására, melyek – figyelembe véve sajátos prioritásainkat és helyzetünket – megvalósításához esetenként eltérő stratégiák vezethetnek, de a célok azonosak: erős nemzeti öntudattal rendelkező, összetartó, versenyképes közösség kialakítása, mely a szülőföldön maradás és érvényesülés akaratával építi a jövőt; az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, az országos és az európai uniós jogrendszer által, amelynek megfelelően a korlátok nélküli anyanyelven történő oktatás, az anyanyelv közéletben való használatának valósága, a szimbólumaink használatának szabadsága, a hagyományaink és kultúránk megőrzése és gyarapítása biztosított; a keresztény értékeken alapuló, családközpontú, történelmi személyiségeinek nagyságát őrző, más nemzetekkel békében együtt élő, de saját értékeiből nem megalkuvó közösségi élet biztosítása minden Kárpát-medencében élő magyar ember számára; a nők társadalmi elismertségének növelése, a nők és férfiak közötti valós esélyegyenlőség kialakítása, a család és karrier összehangolása, a döntéshozatalban való részvételi arány növelése. Hangsúlyozzuk: a nők, családot, közösséget megtartó, önzetlen erejére kiemelt szüksége van a Kárpát-medencében élő közösségünknek. Meggyőződésünk, hogy a magyar egyházak nőszervezeteivel együtt tevékenykedve, mindennapjaink felelősségteljes döntései, cselekedetei a közös magyar jövő építését szolgálják.
Jelen megállapodást aláíró magyar nőszervezetek azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a Kárpát-medencében minden magyar ember felelős minden magyar emberért és felkérik közösségük nőtagjait, hogy tudásukkal, szeretetükkel és munkásságukkal összefogják és életerőssé tegyék azt.
Az aláírók: Rónaszékiné Keresztes Mónika, elnök – Fidesz Nőtagozat, Biró Rozália elnök – RMDSZ Nőszervezet, dr. Juhász Hajnalka – KDNP Nőképviselet,
Gergely Papp Adrianna, elnök – MKP Erős Nők Polgári Társulása, Balogh Lívia – KMKSZ Nőképviselet, Kovács Elvira, alelnök – VMSZ Női Fórum. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro2017. november 20.
Új, erdélyi pártot szorgalmazott itt Gherman
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – a Reconstructio Egyesülettel közösen – ismételten megtartotta a 2013 óta rendszeresnek számító román–magyar konferenciát. Először Sepsiszentgyörgyön, majd Marosvásárhelyen és Kolozsváron tartottak ilyet – most pedig Nagyváradon.
Ismét Váradon járt, és újra húzónévként szerepelt egy konferencia meghívottainak sorában Sabin Gherman, aki egyébként az EMNT más rendezvényein is volt már vendég. A kolozsvári televíziós szerkesztő és műsorvezető, aki 19 évvel ezelőtt vált ismertté, az Elegem van Romániából című írásával, és azóta is a transzilván gondolat, az erdélyi románok, magyarok és más nemzetiségek együtt munkálkodásának, Erdély közös fejlesztésének híve, a Bukarest-központúsággal szemben, a váradi városházán tartott konferencia első paneljének egyik előadójaként kijelentette: „amíg Erdély Bécs és Budapest idejében létezett, addig Bukarest idejében már nem létezik”. Azaz a központosítás miatt háttérbe szorul. És ezzel anyagilag is veszít. Példaként említette, hogy Kolozsvár körgyűrűjét fejlesztenék, európai uniós támogatásból, de azért veszítenek el százmillió eurónyi finanszírozást, mert egy pecsétre kell hiába várni Bukarestben – és hasonló veszteségek sora éri Erdélyt, a Bukarest-központúság miatt.
Megvezetettek
Szerinte „a románok ugyanúgy meg vannak vezetve, mint a székelyek: a politikai vezetőik mindig a megfelelő ellenségképet mutogatják nekik, riogatják őket”, holott úgy véli, minden nemzetiségnek teljesen egyenlő jogokat kellene élveznie Erdélyben is, és együtt dolgozni a fejlesztéséért, úgy, hogy „mindenki biztonságban érezheti és megélheti az identitását”. Azt szorgalmazta, hogy az erdélyi románok, magyarok és németek hozzanak létre egy közös pártot. Ez kifejezetten erdélyi tömörülés lenne, amely az autonómiáját is zászlajára tűzné. Úgy véli, lehetetlen úgy haladni, ha nem próbáljuk meghaladni a mai politikai kereteket, ha nem közös, transzilván párt képvisel minket, és ha nem lesz teljes a jogegyenlőség, egészen odáig, hogy három erdélyi hivatalos nyelv is legyen például. Amúgy nem először beszél ilyen párt megalakításáról. Már évek óta hangsúlyozza fórumokon is, hogy nagy jövője lehetne egy olyan erdélyi pártnak, amelyiket közösen vezetnek románok, magyarok és németek, és amely az erdélyiséget helyezi politikája középpontjába. Más alkalmakkor már előadta, hogy 1998-ban, amikor az Elegem van Romániából! című röpiratát megfogalmazta, 4,6 százalékos népszerűségre tett szert, négy évvel később már 25 százalék volt azok aránya, akik elégedetlenek a központosított Romániával, és meglátása szerint, egy erdélyi párt gyorsan szert tehetne legalább 10 százalékos népszerűségre. Most, Váradon még hozzátette: „kezet mindig a többségnek kell nyújtania”. Bővebb kitekintésben pedig kiemelte: „mindenféleképp az EU-val kell tartanunk, ragaszkodnunk kell hozzá, a hibáival együtt is – és eljön majd az az idő, amikor a romániai unióellenes politikai szöveg is vállalhatatlanul alpárinak fog már számítani”, hiszen az egyetlen élhetőbb jövőképet és jelent is még mindig az EU kínálja.
Jogok biztosítása
Gherman ismét síkra szállt a magyarok jogainak totális biztosításáért is, még akkor is, amikor a hallgatóság köréből olyan hozzászólóktól kapott ironizáló feddést, ellenvéleményt, mint például a volt PUNR-s és volt PRM-s parlamenti képviselő és szenátor, Mihai Drecin történész. Gherman azzal vágott vissza: „Együtt kell fejlődnünk, és ne akarjuk már mi, a többség megmondani más nemzeti közösségeknek, hogy nekik mi a jó, akár oktatás terén, akár más területeken”. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy „ne csak románul és magyarul gondolkodjunk, hanem közös szándéktól vezérelve, egyként alakítsuk ki erdélyi identitásunkat is – mert amíg ezt nem tudjuk elérni, addig a transzilvanizmus csak az elméletekben létezhet.” Hozzátette: jelenleg önálló erdélyi gazdaság nem létezik, még annyira sem, ahogy valamelyest létezik a Bánság, Moldva, Dobrudzsa gazdasága. Ezen úgy lehetne változtatni szerinte, ha közös, életminőséget javító projektekbe fognának az erdélyiek. „Ekkor világossá válna mindenkinek, menyire jól értjük egymást, mi, románok és magyarok, és menyire nem a különbségeket kell hangsúlyoznunk, hiszen sokkal több van, ami összeköt, a közös lakhelyünk és a közös céljaink is” – fogalmazott, jelezve, hogy az általánosságok azonban nem elegendőek, hanem együtt kimódolt és végrehajtandó, nagyon is konkrét projektek kellenek, gazdasági, közigazgatási- és kulturális téren is.
Ott is nehézkes
A nagyváradi konferencia második része a magyar nyelv üzleti életben való használatát járta körbe, mely során – Tiboldi László EMNT-alelnök moderálásával – előadást tartott dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, dr. Beretka Katinka, jogász, egyetemi tanár, Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöki tanácsadója, Pajzos Csaba, az RMKT Bihar megyei elnöke, valamint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke. Dr. Kántor Zoltán megemlítette: az anyanyelv-használati küszöbérték, azaz a 20% Szlovákiában és Romániában használatos, és az egész EU-ban ezek a legrestriktívebb ilyen küszöbértékek. A Szerbiából érkezett dr. Beretka Katinka az ottani anyanyelv-használati szabályozást mutatta be, Gelu Barna azt emelte ki, hogy az üzleti életben a kommunikációban is a gazdasági célok elérése a legfontosabb – és ha ez működik, az magával hozza a fejlődést sok más területen is. Pajzos Csaba többek között azt idézte, egy kutatás nyomán, hogy egy romániai magyar átlagosan 12 ezer óra alatt tanulja meg az államnyelvet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az anyanyelv használata még a gazdaságban is fontos, mivel többet adunk el, és többet is vásárolunk, ha a tranzakciók közbeni kommunikáció anyanyelven folyik. Csomortányi István felszólalása zárta a konferenciát, amelyben kifejtette, hogyan áll az anyanyelv használata a kereskedelemben és a közszolgáltatási szférában – és az összes terület közül épp ez utóbbiban áll a legrosszabbul. Szeghalmi Örs / erdon.ro