udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 6901-6930 | 6931-6960 | 6961-6990 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. november 20.
Együtt könnyebb
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének konferenciája
A bánáti Muzslyán tartották meg a hétvégén a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének konferenciáját. A kétnapos találkozónak az Emmausz katolikus fiúkollégium adott otthont. Korábban ez a találkozó többnyire Budapesten volt, de úgy döntöttek, hogy az őszi konferenciát határon túli helyszínen tartják.
A Kárpát-medencében 2018 a családok éve lesz. A tervezett programok, családfesztiválok, rádióműsorok közös célja a család és a gyermekvállalás népszerűsítése.
– Olyan világban élünk, ahol az egyéni boldogulás előtérbe került a családos léttel és a család vállalásával szemben. Már arról beszélnek, hogy kevesebb emberre lesz szükség, mert a negyedik technikai forradalom már olyan szinten van, hogy a gépek teljes mértékben át tudják venni az ember szerepét. Bár felvetődik bennem a kérdés, hogy: minek? Azt mondják, a technika olyan fejlettségi szinten van, hogy egy ember akár három-négy traktorral is tud majd szántani. No, de hát mi szükség erre, hogyha a megtermelt élelmiszert nincs, aki elfogyassza? Mi azt gondoljuk, hogy nagyon torz irányba megy a világ. Ahhoz, hogy fennmaradjunk, a létünknek értelme legyen, annak egyetlen egy záloga van – a család és a gyermekvállalás, mondta Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.
A Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségéhez mintegy 3700 család tartozik. De ezenkívül is vannak még nagycsaládok. Még örvendetesebb, hogy a nagycsaládok száma Vajdaságban növekszik. Ezeknél a családoknál kisebb az elvándorlási vágy.
– A nagycsaládok azért nehezebben indulnak. Nagyobb a kötődés. Egyrészt az miatt, hogy többen vannak, másrészt, pedig mások a családi viszonyok. Hogy valaki útnak induljon, sokban kihat az is, hogy egyáltalán milyenek a családi viszonyok, hogyan viszonyulnak a gyerekekhez, a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, mondta Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke. A megélhetés kérdését illetően mindenkinek nehéz, a nagycsaládoknak különösen. Véleménye szerint azonban nagyon fontos, hogy ne csak a pénzben gondolkozzunk, hogy a fiatalokat arra neveljük, hogy családban, gyermekvállalásban gondolkozzanak. Ha a fiatalok ilyen szemléletben nevelkednek, akkor szerinte biztos másképp alakul a népesedési helyzet is.
Az erdélyi magyarság példát mutat a Kárpát-medence magyarságának. A Gyimes völgyében továbbra sem ritka a tízgyermekes család. Együtt könnyebb a megmaradásért harcolni.
– Nemrég megkérdezett egy román tévé arról, hogy miért szeretnénk mi autonómiát, hogy mit szólok az autonómiáról, és hogyan képzelem el. Azt mondtam, hogy a szomszéd faluban leégett egy szegény családnak a háza és három hét alatt felépítették. Ez nálunk az autonómia, mesélte szemléletesen Fikó Csaba, a Hargita-megyei Mozgássérültek Egyesületének a képviselője.
A Szövetségben mindenki a maga módján igyekszik népszerűsíteni a családi élet fontosságát. – Ősök nélkül, történetek nélkül, nem működhet senki. Ezért meghirdettük a családok igaz történeteinek a pályázatát. Úgy hívjuk ezt, hogy Életmese pályázat, ahol minden korcsoporttól azt várjuk, hogy a családjaik történetét írják meg. Az összetartó erő a szeretetet, aminek köszönhetően bizony nehéz időkben is megmaradtak a családok, mondta Radnainé Fülep Ildikó, a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesületének a képviselője.
A konferencia résztvevői szombaton megnézték a nagybecskereki Madách Amatőrszínház operettestjét, vasárnap pedig Erzsébetlakra látogattak. A Tájház és a Kutatóközpont megtekintése mellett részt vettek a katolikus templomban bemutatott búcsú napi szentmisén, melyet Német László megyéspüspök celebrált. Kecskés István / magyarszo.rs2017. november 21.
Ismét érkezik az Új Jobboldal
A közösségi portálokon, valamint a párt honlapján közzétett felhívás alapján úgy tűnik, idén is Sepsiszentgyörgyöt szemelte ki az Új Jobboldal Párt a december elsejei nemzeti ünnep helyszíneként tagjai és szimpatizánsai számára.
A két évvel ezelőtt politikai párttá alakult szervezet immár negyedik alkalommal érkezik a megyeszékhelyre, rácsatlakozva a kormányhivatal szervezte hivatalos ünnepségre.
A felhívást az előző évektől eltérően most nem a szélsőséges nacionalista alakulat hirdette meg, hanem a Tiszteletet a ploieşti-ieknek néven futó Facebook-csoport által közzétett plakátot népszerűsítik. Ennek érdekessége, hogy a párt által a korábbi alkalmakkor használttól csak a dátum tekintetében tér el, a többi elem ugyanaz, ideértve a feliratot, mely szerint az ország szívébe, Sepsiszentgyörgyre várnak ünnepelni mindenkit. A Facebook-csoport hírfolyamában szereplő adatok szerint eddig legkevesebb 1900-an jelezték, hogy részt vesznek.
2009-től kezdődően a Tudor Ionescu ügyvéd vezette szervezet minden évben más és más székelyföldi városban szervezte meg felvonulását. Botrányokkal övezett menetelésüket Sepsiszentgyörgyön indították.
A megyeszékhelyre 2013-ban, majd 2015-ben is visszatértek, de Csíkszeredában, valamint Marosvásárhelyen is elhangzottak magyarellenes rigmusaik a román nemzeti ünnepen. A december elsejei toborzást minden alkalommal „a szeparatista magyarok nyomásainak kitett Kovászna/Hargita vagy Maros megyei románokkal való szolidaritás” kifejezéseként hirdették meg.
A felvonulás forgatókönyve nagyjából azonos minden helyszínen: Ionescu és segédei irányításával egyebek mellett olyan szlogeneket skandálnak, mint: Ki a magyarokkal az országból!; Székelyföld Románia, Hargita és Kovászna román föld; A román nyelv az egyedüli úr. A sepsiszentgyörgyi felvonulásaikon többször szócsatába keveredtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki tagjaival, végül 2013-ban a csendőrség is beavatkozott: a magyar szervezet tagjai ellen intézkedett, akik nem tettek eleget a hatósági felkérésnek, hogy tartsák a távolságot az éppen távozó Új Jobboldal csapatától, utóbbiakat pedig nem akadályozták meg, hogy tovább skandálják sértő rigmusaikat.
A szélsőjobbos román szervezethez köthető december elsejei magyarellenes megnyilvánulások kérdését legutóbb Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vetette fel, kijelentve: a rendezvény eseményeiért, a felszólalásokért a prefektus felel. Tamás Sándor felhozta: a mai napig nem határolódott el senki a tavalyi incidenstől, amikor az egyik szónok Ázsiába küldte a magyarokat, a korábbi években pedig senki nem ítélte el az Új Jobboldal megnyilvánulásait.
Sebastian Cucu prefektus az elnök felvetésére azzal reagált: nem vállalhat felelősséget, hogy magyarellenes megnyilvánulások nélkül zajlik le a december elsejei nemzeti ünnep, de igyekeznek biztosítani a rendezvények törvényes lebonyolítását. Egyben reményét fejezte ki, hogy nem ismétlődnek meg az előző évek történései.
A kormányhivatal vezetői nem az első kitérő válasznál tartanak, Codrin Munteanu korábbi prefektus az Új Jobboldal kapcsán kijelentette: nincs olyan törvényes előírás, amely megtiltaná, hogy az ország állampolgárai szabadon megválasszák, hol vesznek részt a román nemzeti ünnepen. Nagy D. István / Háromszék; Erdély.ma2017. november 21.
Kerekasztal-beszélgetés a kárpát-medencei magyarság összetartozásáról Kolozsváron
„Egy vérből” címmel nyilvános kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári szervezetének rendezésében november 21-én, 18 órától a Bocskai-ház (Sapientia EMTE rektori hivatala, Mátyás király utca 4. szám) Óváry termében.
A kárpát-medencei magyarság összetartozásáról szóló beszélgetésen jelen lesz Bayer Zsolt, György Attila, Kristály Lehel, Pósa Károly, Sólyom Péter és Szentesi Zöld László, az est házigazdája pedig Borbély Zsolt Attila lesz.
A helyek korlátozott számára való tekintettel a szervezők kérik, hogy az érdeklődők előre jelezzék részvételi szándékukat az EMNT kolozsvári irodájának a 0264 455 161-es telefonszámon, vagy a [email protected] elektronikus postacímen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája; Erdély.ma2017. november 21.
Újabb erdélyi érték
Hivatalosan is erdélyi magyar érték lett a vallásszabadság törvénye, miután a Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlésen megszavazott vallásszabadság törvényének felvételét kérte az Erdélyi Magyar Értéktárba.
A döntésről a bizottság elnöke, Hegedüs Csilla tájékoztatott, aki szerint a felterjesztés kibővítése után benyújtják azt a Hungarikum Bizottsághoz is. Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke emlékeztetett: az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot.
„Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük azt, hogy a következőkben a Nemzeti Értéktár után Hungarikummá is válhat” – fogalmazott. Háromszék; Erdély.ma2017. november 21.
Továbbra sincs miből tanulniuk a magyar ötödikeseknek
Továbbra is magyar tannyelvű könyvek hiányában folytatják tanulmányaikat a magyar anyanyelvű ötödikesek, mivel csak a román nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv tankönyvek érkeztek meg a tanfelügyelőségre, ahonnan már ki is szállították a Hargita megyei iskolákhoz.
Azt még nem tudni, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek számára mikor fordítják le a tankönyveket, például a biológia, matematika, földrajz és történelem könyveket.
A román anyanyelvű ötödik osztályos tanulók mostantól minden tantárgyat tankönyvekből tanulhatnak, nem így a magyar anyanyelvűek, akik továbbra is csak a román és magyar nyelv és irodalom, illetve idegen nyelv és vallás tankönyveket kaptak, a többi tantárgyból még nincs magyar fordítású tankönyvük.
Az eddig leszállított kiadványok mintegy nyolcvan százalékát sikerült eddig továbbküldeni a Hargita megyei iskolákhoz, ezeket a múlt héten kapta meg a tanfelügyelőség.
A fennmaradó kiadványokat a hét folyamán szállítják ki a tanintézetekhez – nyilatkozta érdeklődésünkre Sipos István. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség tankönyvekért felelős munkatársa elmondta, eddig kettő kivételével mindegyik kiadó eljuttatta az iskolák által megrendelt tankönyveket a tanfelügyelőséghez, de hamarosan a késlekedő kiadványok is megérkeznek.
A tankönyvek többségét tehát már sikerült eljuttatni az iskolákhoz, ezek ugye a román és idegen nyelvű (angol, német, francia) kiadványok. Magyar tagozatoknak egyelőre nincsenek könyvek, s nem tudni, hogy mikor lesznek – szögezte le a tanfelügyelő. Kérdésünkre kifejtette, továbbra sincs semmi konkrétum a kiadványok magyar nyelvre történő lefordításával kapcsolatban, csak annyit tud, hogy az illetékesek keresik azokat a munkacsoportokat, akik elkészítenék a magyar nyelvű fordítást. Mindaddig a pedagógusoknak az előírt tanterv szerint, tankönyvek nélkül kell oktatniuk a magyar tannyelvű ötödikeseket.
A csíkszentgyörgyi Gál Sándor Általános Iskolába még nem érkeztek meg az idegen nyelv tankönyvek, a román nyelvűeket pedig nyilván nem rendelték meg, mert a magyar anyanyelvű ötödikeseknek magyar könyvekből kellene tanulniuk – mondta hétfői megkeresésünkkor Kopacz Edward László igazgató, hozzátéve, hogy nem tudja, mikor kapják meg a szóban forgó magyar kiadványokat. Továbbá megjegyezte, a pedagógusoknak bizonyára nem lesz könnyű magyar nyelvű tankönyvek hiányában oktatni a tanulókat.
„Mint a tanév első két hónapjában, ezután is a tanterv szerint állítják össze a megtanulandó leckéket az oktatók” – fogalmazott. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolához már egy ideje kiszállították az idegen nyelv tankönyveket – tudtuk meg Dávid Zoltán intézményvezetőtől. A magyar tannyelvű kiadványok hiánya kapcsán megjegyezte, a „tanároknak marad a fapados módszer, azaz sokat készülni az órára, a leckéket kivetíteni stb.”
A tankönyvmizéria előzményei
Az oktatási minisztérium által meghirdetett versenytárgyaláson a vesztes kiadók óvásai miatt a tanévkezdéskor mindössze három tantárgyból kaptak tankönyveket a magyar tannyelvű ötödikesek: román nyelv és irodalomból, magyar nyelv és irodalomból, illetve hittanból, amennyiben római katolikus vallásúak; román tannyelvű társaik csak hittanból, illetve testnevelésből. Az oktatási tárca a tankönyvhiányt egy úgynevezett „Compendiu” címmel kiadott útmutató segítségével orvosolta. A kiadvány kizárólag román nyelven jelent meg. Ez az útmutató tulajdonképpen egy terjedelmesebb könyv, amelyben tantárgyanként nyolc-tíz lecke található, a tananyag pedig a tanév első két hónapját fedte le, amely időszak lejárt. Ezt követően noha valóban megérkeztek a tankönyvek, csak a román tannyelvű ötödikesek részesülnek teljes mértékben belőle, hiszen magyar nyelvre még egy kiadó sem fordíttatta le a kiadványokat. Molnár Rajmond / Székelyhon.ro2017. november 21.
Esély a párbeszédre?
Két konferenciát is szerveztek a hétvégén, egyiket Aradon, másikat Nagyváradon, mindkettőnek a magyar–román párbeszéd volt a témája, és mindkét helyszínen igen fontos gondolatok hangzottak el a többség–kisebbség kapcsolatáról, a közelgő centenáriumi év jelentette kihívásokról.
Az aradi rendezvényt Surján László volt EP-képviselő, a nagyváradit a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezte, szervezte, s bár első ránézésre furcsának tűnhet, hogy szinte egy időben zajlik két nagyjából azonos célokat felvállaló rendezvény, az mégiscsak örömmel tölthet el, hogy több ilyen fórumot is le lehet bonyolítani. Mintha-mintha a román résztvevők száma is gyarapodna lassacskán: a hasonló eseményekre évek, évtizedek óta előszeretettel visszajáró Smaranda Enachén, Gabriel Andreescun, Sabin Ghermanon kívül a felszólalók között fiatalabbakat vagy újakat is találunk: ide sorolhatjuk Hans Hedrich civil aktivistát vagy Dan Maşcát, a Szabad Emberek Pártjának vezetőjét. Persze, ez még mindig nem elegendő, jó lenne, ha olyan sokan lennének, hogy fel sem tudnánk sorolni őket, jó lenne, ha a hasonló rendezvényeket nem a magyar fél kezdeményezné. És az is szép lenne, ha ezeken a konferenciákon nem arról szólnának az előadók, mit kellene tenni, hogy az előítéletek falait leromboljuk, s hogy valódi párbeszéd alakuljon ki az Erdélyben élő magyarok és románok között, hanem például számvetést lehetne végezni arról, hogy az elmúlt időszakban hány közös programot tudtunk megvalósítani, együttes fellépésünk révén milyen problémákat tudtunk megoldani. Csakhogy ettől egyelőre távol állunk, s vélhetően nem is kerülünk közelebb, míg az erdélyi románság többsége továbbra is Bukaresttől várja a megoldást problémáira, s míg az erdélyi magyarság legerősebb szervezete, az RMDSZ nem fektet nagyobb hangsúlyt a regionális szövetségesek felkutatására, annál is inkább, mert Bukarestben lassan sem a kormánypártokkal, sem az ellenzéki alakulatokkal nem lehet már szót érteni. Kelemen Hunor és más RMDSZ-es vezetők az elmúlt időszakban szóltak a magyar–román párbeszéd eme parlamenten kívüli formájának szükségességéről – ha e kijelentéseket tettek is követik, minden bizonnyal tágulhat azok köre, akik megértéssel, empátiával viszonyulnak kéréseinkhez, és partnerként, nem veszélyforrásként tekintenek ránk. És akkor talán nem kellene ismét amiatt aggódnunk, hogy december elsején újra Sepsiszentgyörgyre látogat az Új Jobboldal, mert az erdélyi románságban olyan erős lenne a szélsőséges magyarellenesség elutasítása, hogy maguk állítanák le az újabb provokációt. Addig is azonban nekünk kell minden lehetséges fórumon tiltakoznunk a készülő újabb magyarellenes akció ellen. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. november 21.
Nemzeti kisebbségek jogai az Európai Unióban
Az 1989-es politikai rendszerváltás óta eltelt 28 év alatt a román társadalom jelentős lépéseket tett a demokrácia, a jogállam megvalósításának irányába, azonban számos probléma még mindig megoldásra vár. Ezek között kiemelt helyen áll a nemzeti kisebbségek együttélése a többségi társadalommal.
A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány több mint másfél évtizede évente megszervezi kisebbségi szemináriumát.
Az előző évi szemináriumsorozat fő célja konstruktív kommunikációs felület biztosítása volt a többségi és a kisebbségi társadalom képviselői számára a múlt eseményeinek kiértékelésére és egy közös jövőkép megalkotására. Ennek folytatásaként az idei szeminárium fő témája A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN.
A beszélgetések során az Európai Unió kisebbségpolitikáját kívánjuk elemezni, különös tekintettel az európai nemzeti kisebbségekre, nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk kifejezési lehetőségeire, az ezek fennmaradását biztosító keretek megteremtésére. A rendezvényen részt vesznek a romániai nemzeti kisebbségek képviselői, valamint a politikai, civil és akadémiai szféra olyan képviselői, mint Johan Häggman, a Finnországban élő svéd anyanyelvű közösség MAGMA központjának képviselője, Gabriel Andreescu egyetemi tanár, Amet Aledin államtitkár-helyettes – Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Vasile Dâncu, az IRES elnöke, Frunda György, az RMDSZ volt szenátora, Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Borbély László, az alapítvány elnöke.
A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által november 23-24-re szervezett, a marosvásárhelyi Bernády Házban sorra kerülő esemény 23-án, csütörtökön 10 órakor kezdődik. A rendezvény teljes időtartamára szeretettel várjuk a sajtó képviselőit is. További információk: Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, Horea utca 6. szám (Marosvásárhely), telefonszám: 0758-339-220 (Bálint Hajnal).
Borbély László
kuratóriumi elnök Népújság (Marosvásárhely)2017. november 21.
Életműdíj Barabás Lászlónak
Életműdíjjal tüntette ki Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt, írót a Kriza János Néprajzi Társaság. A hetvenéves néprajzkutató, a társaság tagja Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban vette át az elismerést „az erdélyi, székelyföldi népszokások módszeres összegyűjtéséért és magas szintű tudományos feldolgozásáért”. Barabás László lapunk külső munkatársa, olvasóink gyakran találkozhattak, találkozhatnak feledésbe merült, illetve ma is élő marosszéki népszokásokat bemutató értékes írásaival. Legújabb elismeréséhez mi is gratulálunk, és jó egészséget, további eredményes munkát kívánunk a kitüntetettnek népi kincseink feltérképezésében, megosztásában. Népújság (Marosvásárhely)2017. november 21.
Dr. Ábrám Zoltán kitüntetése
A Semmelweis Egyetem Dies Academicus ünnepségén a budapesti orvosi egyetem dísztermében a hagyományoknak megfelelően átadták a Dr. Genersich Antal Alapítvány 2017. évi díjait. A Kárpát-medencei díjazott dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Közegészségtani Tanszék). Népújság (Marosvásárhely)2017. november 21.
Építeni a közösséget
Az ötszáz lelkes mezőcsávási gyülekezet tagjai vasárnap délelőttönként átlagon felüli számban vesznek részt az istentiszteleten, ami azt jelzi, hogy megszerették Benke János református lelkészt, aki két éve hirdeti az igét a domb tetején őrt álló műemlék templomban. A lelkész elmondása szerint, akinek felesége a marosvásárhelyi filharmónia hegedűse, úgy gondolják, hogy megtalálták a hangot a helybeliekkel, érzik a szeretetüket és figyelmességüket, és nagy örömöt jelent a lelkész családnak, hogy nemrégiben kislányuk született. A lelkész helybenhagyja, hogy viszonylag fiatalokból áll a mezőcsávási gyülekezet, amelynek tagjai között több vállalkozó is van, akik lelkesen támogatják anyagilag is az egyházközséget. Az adományokból bővítik a gyülekezeti termet, hogy kényelmesen elférjenek a különböző alkalmakkor. Az idén kopjafát állítottak a templom mellett a reformáció 500. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen részt vettek a nyírbátori testvérgyülekezet tagjai is, akikkel 2009 óta ápolnak eredményes kapcsolatot. A gyülekezetnek szépszámú kórusa van, amelyet Babos Zsolt kántor vezet. Légrádi Nagy József irányításával működik a fúvószenekar is, amelyben szükség lenne a fiatalításra – tette hozzá. Benke János lelkész nagy hangsúlyt fektet a gyermekekkel, a fiatalokkal való foglalkozásra is, külön járnak az óvodások és előké- szítősök, a kiskátésok, nagykátésok és az ifisek. Vallásórán sokat játszanak, festenek, énekelnek. Ha megszokják és megszeretik, felnőttkorukban sem maradnak ki a gyülekezetből, reméli a lelkész, aki azért is fontosnak tartja ezeket az alkalmakat, hogy a városi tanintézményekbe járó gyermekek megismerjék egymást, és összebarátkozzanak. Ezek az alkalmak ugyanis a közösségépítés első lépését jelentik. A családok összetartása is fontos, ezt volt a célja az anyák napi ünnepségnek, valamint a gyülekezeti családi napnak, szabadtéri istentisztelettel, koncerttel, focimeccsel, amelyen a fiatalok és presbiterek játszottak. Népújság (Marosvásárhely)2017. november 21.
Sikeres estek Dicsőszentmártonban
Márton-nap körül Dicsőszentmárton lakói ünnepségsorozat részesei lehettünk. November 10-én az ősi unitárius templomban meghallgathattuk a felvidéki (Ipolybalog) Szent Korona Kórus lélekgazdagító műsorát. Az ünnepi hangversenyt a reformáció 500. évfordulója alkalmával rendezték. Vallásos fogantatású énekek után F. Mendelssohn, J. S. Bach, Esterházy Pál, Varga László műveinek bűvkörébe kerültünk. (Mert nemcsak arról van szó, hogy az 1997-ben alakult kórus a nevét Szent Koronáról kapta, hogy számos megmérettetés után magas fokú minősítést nyert el – hogy csupán egyet említsünk: 2005-ben a XIII. Kodály Napokon aranykoszorús minősítést szerzett –, hanem arról is, hogy kis városunk lakói ritkán, de nem először – és, reméljük, nem utoljára – lelki táplálékot nyertek.) Szentgyörgyi Sándor helyi lelkész, unitárius esperes nemcsak megköszönte a fellépésüket, hanem értékelte az est ökumenikus jellegét, hisz unitárius templomban katolikus kórus énekelt a város sokféle vallású lakóinak. Köszönet a kórus szereplőinek, a karnagyoknak, Pászti Károlynak és Molnár Ottónak, Dálnoky Annamária (szoprán), Nagy Renáta (fuvola-) és Gedai Ágoston (orgona-) művészeknek a csodálatos élményért, Béres Ilona tanárnőnek a szervezésért. A Dicsőszentmártoni Népszínház is örömteli találkozókat szervezett, hisz kétnapos nyílt színházi napokat nyújtottak számunkra. November 11-én Jakab Tibor két verseskötetével „robbant” be, mindnyájunk örömére. Bemutakozása rövid és szerény volt. Dicsőszentmártonban született, iskoláit is itt kezdte, az I-VIII. osztályt Dicsőszentmártonban, a szakiskolát három éven át Medgyesen járta, 17 éves korától 2003-ig Magyarországon dolgozott az építkezés területén, jelenleg is ezen a téren dolgozik mint önálló vállalkozó. Dicsőszentmártonban lakik családjával együtt. A verselés magától „jött”, két kötete így alakult: a 15-20 éves korában született versei az első kötetben láttak napvilágot Harc-Szerelem-Álom címen a Bookman Kiadónál (Héderfája) 2014-ben. A második kötet versei később születtek, és Szabadnak lenni címen jelentek meg a Tipomur Kiadónál Marosvásárhelyen, 2017-ben. A második kötet verseit Szilágyi Anna Rózsika tanárnő értékelte, felhíva a figyelmünket arra, hogy az ÉN, a TE sajátos szerepet játszik a transzcendes jegyeket is viselő szövegekben. Szépen szavaltak felnőttek és diákok, hadd említsük meg a szavalók nevét a bemutatás sorrendjében: Csiki Ibolya, Nagy Béla, Bényi Amália, Szabó Norbert, Miklós Adorján, Márkos Andor. Csodálatos zeneszámokat mutatott be Sándor Anikó nyugdíjas zenetanárnő zongorán J. S. Bach, Edvard Grieg, G. F. Händel, Franz Schubert, F. Chopin műveiből, illetve Francis Lai Love storyját hallgathattuk meg. Az est a kötet dedikálásával végződött, hálásak vagyunk a szereplőknek, a szervezőknek és pártoló közönségnek e szép estéért. A Népszínház tagjai további örömteli eseményre adtak alkalmat, hisz november 12-én a városi M. Eminescu művelődési házban kabaréjelenetekkel nevettettek meg. „A Népszínház tagjai a városban és a közeli falvakban laknak, különböző területeken dolgozó emberek, áldozatok árán, késő estéli órákban próbálnak, ők azok, akik ápolják a hagyományokat ezen a téren, hisz városunkban már a múlt század elején is működött helyi társulat” – mondta Kertész István, a Népszínház vezetője. A bemutatott darabok sikerét az biztosította, hogy időszerű problémákat hoztak terítékre, és a szereplők, fiatalok és újak, régiek és nyugdíjasok, szeretettel nyújtottak munkájuk által kikapcsolódást a közönségnek. Hadd említsük meg a szereplők nevét, akiket a taps, virág és a róluk írt sorok további kitartásra buzdítanak: Bényi Amália, Csiki Ibolya, Fazekas Emese, Jakab Tibor, Kertész István András, Márkos Andor, Miklós Adorján Attila, Nagy Béla, Nagy Cecília, Pastor Rózsa, Szabó Norbert. Végül, de nem utolsósorban hadd említsem meg, hogy mindhárom est díjmentes volt, köszönet a szervezőknek, hogy három este „oázis”-szerű világban sétáltattak minket, a közönséget. De ne feledjük, hogy mindhárom est édes anyanyelvünk szépségét és megtartó erejét sugározta. Szlovácsek Ida / Népújság (Marosvásárhely)2017. november 21.
Előrehozott választásokat követeltek a tüntetők
„Az utca az utolsó akadály előttük!”
Az Igazságügyi Törvények elleni tiltakozás vasárnap este harmadszor is az utcára szólította a temesváriakat. A tiltakozók száma néhány ezerről 500-600-ra csökkent, de a „kemény mag” kitart, míg a kormány vissza nem vonja a korrupt politikusokat felmentő törvényeket.
„A legfrissebb események azt mutatják, hogy egyes politikusok sürgősen át akarják juttatni a Parlamenten az Igazságügyi Törvényeket. Kétségbe vannak esve! A játék most életre-halálra megy, számukra ezek a törvények a szabadságot jelentik, a megérdemelt börtön helyett. Létfontosságú, hogy ellenezzük ezeket a törvényeket! A román állam alapvető intézményeinek az integritását és függetlenségét fenyegetik! Éppen ezért, amíg a parlament napirendjére kerül a Nagy Szabadulás törvénye, szükség van arra, hogy tiltakozásaink tovább erősödjenek. Az utca az utolsó akadály előttük!” – állt a szervezőknek a világhálón közzétett felhívásában. A tüntetők román trikolórokkal és PSD-ellenes jelszavakkal érkeztek az Opera térre, ahonnan tiltakozó menetben vonultak az Igazságügyi Palota elé. „A DNA vigyen el”, „Nem akarjuk, hogy tolvajok vezessenek, PSD, a vörös pestis, Elég volt, nyomorultak” – ezekhez hasonló jelszavakat kiáltozva vonultak végig a tüntetők a belváros utcáin. Az Opera térre visszatérve, a tiltakozók egy része már előrehozott választásokat követelt. A tüntetők jövő vasárnapra is találkát adtak egymásnak Temesvár főterén. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)2017. november 21.
A szórvány sokat tehet a nemes cél érdekében
A szórvány is támogatja az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést és az aláírásgyűjtő kampány idején hozzájárul a maga részével a Minority SafePack sikeréhez – fogalmazott Winkler Gyula Déván a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén. A tisztújító gyűlésen részt vett Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a Nőszervezet alelnöke. „A Nőszervezet négyéves tevékenysége beérett. Az RMDSZ kongresszusa megszavazta a nők hangsúlyosabb jelenlétét szabályozó kvótát, és ennek alapján most már a Hunyad megyei küldöttek 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Fontos ez a momentum, mert ezáltal a nőknek lehetőségük van megmutatni, hogy nem ördögtől való, ha a nők is beleszólnak a közéletbe, a politikai döntésekbe. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy újabb, tettre kész embereket vonunk be a Szövetség életébe, közelebb kerülve ezáltal a közösségünkhöz” – emelte ki a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén Hegedüs Csilla. Mint mondta, 2018 a centenárium és a magyarországi parlamenti választások miatt is fontos év az erdélyi magyarok számára. „A centenárium alkalmából programcsomagot dolgozunk ki, amely az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában szlogen köré szerveződik, célja, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyeket a magyar közösség hozott létre. De nagyon fontos az is, hogy reális, őszinte párbeszédet kezdeményezzünk a többséggel, hogy megismerjék jobban közösségünket, céljainkat, hiszen csak együtt, partnerségben tudjuk elérni, amit szeretnénk: itthon érezni magunkat szülőföldünkön” – hangsúlyozta, arra kérve a résztvevőket, hogy jöjjenek ötletekkel, hogyan lehet a román–magyar párbeszédet a leghatékonyabban elindítani, hiszen itt, a szórványban a mindennapokban ez megtörténik. Hegedüs Csilla ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi választási rendszer más, mint a romániai, a magyar állampolgároknak előzetesen regisztrálniuk kell, ebben pedig az RMDSZ munkatársai segítséget nyújtanak. „2017 a közösségi rendezvények éve volt Hunyad megyében, ezt sikeres kezdeményezésként könyvelhetjük el, ugyanis amellett, hogy megtartottuk a hagyományossá vált rendezvényeinket, sikerült olyan kulturális ajánlatot összeállítani, amely nemcsak a Magyar Napok idején, hanem egész évben megmozgatta a magyar közösséget” – értékelte Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki elmondta, az év hátralevő részében a szervezet legfontosabb kihívása az európai kisebbségjogi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése. „Hunyad megyében 4000 aláírás összegyűjtését tűztük ki célul, ez is része lesz annak a 250 ezer aláírásnak, amelyet a Szövetség vállalt fel, és annak az egymillió aláírásnak, amelyet az Európai Unióban azért fognak összegyűjteni a nemzeti kisebbségek, hogy ötvenmillió ember igényét nyomatékosítsák, hogy az őshonos kisebbségek jogos elvárásait nem lehet többé a szőnyeg alá seperni. Az elmúlt időszak ismét bebizonyította, hogy a nemzeti közösségek kérdése még mindig kényelmetlen az Európai Unióban. Az is egyértelmű, hogy nyugaton továbbra is igyekeznek összemosni az őshonos kisebbségek és a migránsok kérdéskörét. Különbséget kell tenni nemcsak a menekültek és a gazdasági migránsok között, hanem meg kell értetni a nyugat-európai társadalmakkal, hogy az őshonos nemzeti közösségek joggal várhatják el, hogy az EU szintjén ismerjék el: minden nyelv egyenjogú Európában és minden kultúra egyformán értékes, hogy egy olyan közösség, mint a romániai magyar nemzeti közösség, amely 1000 éve értéket alkot szülőföldjén, európai elismertségben kell hogy részesüljön” – hangsúlyozta Winkler Gyula, hozzátéve, a megmérettetés időszaka van, hiszen a tömbben élő magyarság után most a szórványnak is hozzá kell tennie a maga részét a negyedmillió aláíráshoz, hogy az RMDSZ vállalása határidőre meglegyen.A Hunyad Megyei Képviselők Tanácsa a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában ülésezett szombaton délelőtt, napirendjén Winkler Gyula megyei elnök politikai tájékoztatója, az európai kisebbségi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése, a regisztrációs kampány és tisztújítás szerepelt. A megyei szervezet tisztségviselői közül négyen folytatják eddigi tevékenységüket, Széll Lőrinc az MKT elnökeként, Burján Gergely az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének politikai alelnökeként, a dévai kisrégió alelnöke továbbra is Borsai Zoltán, a Zsil-völgyi alelnök Antal Amália. A csapat új tagjai: Samoilă Karin, a vajdahunyadi kisrégió alelnöke és Stoica Alex ifjúsági alelnök. Ezt követően a Hunyad megyei küldöttgyűlés ülésezett, amelynek napirendjén az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete működési alapszabályzatának módosítása volt, ezzel a küldöttek bevezették az RMDSZ kongresszusán elfogadott módosításokat, ezek között a legfontosabb újítás, hogy az MKT és a küldöttgyűlés tagjainak 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Délután Kocsis Attila elnök vezetésével ülésezett a Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia, amely a megyében működő magyar civilszervezetek, történelmi egyházak, pedagógusok és az RMDSZ egyeztető fóruma. Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája; Nyugati Jelen (Arad)2017. november 21.
Csanádpalotai színjátszók kisjenő-erdőhegyi fellépése
Reméljük, egy szép hagyomány indult útjára
Amint azt előzetesen közöltük, szombaton este a Kisjenői Művelődési Házban a csanádpalotai Kelemen László Amatőr Színtársulat három komédiával kedveskedett a helybeli és a környékbeli magyaroknak. Az előadás kezdetén Bíró Zoltán városi tanácsos, RMDSZ-helybeli elnök (a szervező helyi RMDSZ nevében) köszöntötte a száznál több egybegyűltet, majd Asztalos P. Kálmán csanádpalotai költő Váram című versének a megszólaltatásával indította útjára az előadást. A költemény igen aktuális, a szórványsors kérdéseit feszegette átütő erővel, ugyanis a magyar szórványközösség megtartása csakis a hit, a remény és a szeretet eszközeivel, gyakorlásával elképzelhető. A költemény aktualitását a Magyar Nyelv Napja mellett a Magyar Szórvány Napja is előmozdította. Az előadás Tóth István csanádpalotai nyugalmazott kultúrigazgató közreműködésével valósult meg. A továbbiakban Szügyi Andrásné rendezésében a 21 tagú társaság nagy átéléssel adta elő Rejtő Jenő Nagy választék kicsinyben, Nóti Károly A nyúl, továbbá Rejtő Jenő Szabad a vásár című vérbő humorú darabjait. A hálás közönség a produkciókat hosszan tartó tapssal jutalmazta. Reméljük, a testvértelepülés, Csanádpalota Kelemen László Amatőr Színtársulatának a kisjenő-erdőhegyi fellépése egy szép hagyomány kezdetét jelentette.Az előadás létrejöttéért külön köszönet az RMDSZ kisjenői szervezetének. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)2017. november 21.
Csíky Boldizsár és Orbán György zeneszerzőket ünnepelte a Concerto Budapest
Az idén 80 esztendős Csíky Boldizsár és a 70 éves Orbán György műveivel ünnepelte a marosvásárhelyi születésű zeneszerzőket a Concerto Budapest koncertje a Pesti Vigadóban.
A műsorban Orbán György 1984-es első Serenatája és Hegedűversenye mellett Csíky Boldizsár Obsessiones című művének magyarországi bemutatója és a Gulag hangzott el Rácz Zoltán vezényletével, közreműködött Kruppa Bálint hegedűművész és a Szent Efrém Férfikar (karnagy Bubnó Tamás).
A 2008-ban, Kolozsváron bemutatott Gulag című szimfonikus emlékműve hátteréről Csíky Boldizsár az MTI-nek elmondta: kevesek tudatában él Magyarországon, hogy a Duna-deltában, Erdélyben, többek között Barcaföldváron milyen koncentrációs táborok voltak, de ennek az emberi szenvedés szempontjából bele kell kerülnie a köztudatba.
Az emberekben sok el nem hangzó gondolat, érzés maradt, amely kísértő erővel nyomasztja őket, s ilyen ki nem mondott, be nem fejezett gondolat folytatódik az idén nyáron komponált Obsessionesben, amelyben az előző művek visszhangjai is megjelennek. Mindkét műnek feszült hangulata van, amelyet a „színekkel rendelkező” zenekar értőn, méltó módon adott vissza – fogalmazott, kiemelve: a kiváló drámai érzékkel rendelkező karmester olyan képességgel is rendelkezik, amely a művek kontinuitását, összefüggő előadását, folyamatosságát biztosítja. Mint mondta, a műsor összeállítása egy gesztus volt feléjük, marosvásárhelyi születésű zeneszerzők felé.
Az egyéni nyelv maga a stílus, s ennek megtalálása korszakunkban komoly probléma – hangsúlyozta a zeneszerző, hozzátéve: az foglalkoztatja a legjobban, hogy sikerült-e egy olyan nyelvezetet kialakítania, amelyről rá lehet ismerni, de lehet, hogy ez csak egy álom. A közös zenei nyelv, amelyet minden szerző ismert, Mozart színre lépésével bomlott fel – emlékeztetett.
Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző 1961-ben végzett a Kolozsvári Zeneakadémián, 1961-től 1981-ig a Zenei Líceumban tanított, 1990-ig a Marosvásárhelyi Filharmónia művészeti titkára, 1997-ig igazgatója volt. Csíky Boldizsár felidézte, hogy nyugdíjazása után szabadabb lett, azóta több művet is komponált, míg előtte kétfelé orientálta a zenei képességeit.
Csíky Boldizsár a közelmúltban Pro Cultura Hungarica kitüntetést vehetett át. Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Gebe-Fügi Renáta nyerte a Mozart Fesztivál énekversenyét
Fiatal magyar énekes, Gebe-Fügi Renáta (a borítókép jobb szélén) nyerte a Mozart Fesztivál keretében megrendezett előadói versenyt, amelyre idén az énekesek jelentkezhettek. Jövőre vonósnégyes kategóriában méretkeznek meg a hangszeres előadók.
Izgatottság vibrált a kolozsvári zeneakadémia stúdiótermében vasárnap este a Mozart Fesztivál keretében megrendezett előadói verseny díjkiosztásakor. Silvia Sbârciu, a Román Mozart Társaság elnöke elmondta: a versenyre 15 énekes és hat zongorakísérő iratkozott fel, 13 énekes méretkezett meg.
A zsűri elnöke, Axel Bauni, a berlini Művészeti Egyetem oktatója az erős mezőnyt emelte ki. A zsűri tagja volt továbbá Ioana Bentoiu, a Lausanne-i Zeneművészeti Egyetem oktatója, Elizabeth Askren francia–amerikai karmester, Bianca Manoleanu, a bukaresti Zeneművészeti Egyetem oktatója, aki maga is több évtizedes sikeres daléneklést tudhat maga mögött, és nem utolsósorban Ramona Eremia zeneakadémiai oktató a házigazda intézmény részéről. A három dobogós helyezést elért énekes mellett díjazták a legjobb zongorakísérőt (Luca Pulbere doktoranduszt) és a legjobb duót – Christine Razec (szoprán) és Alexandru Lazăr (zongora). A díjazottak Mozart-dalokat és áriákat adtak elő.
Kellemes meglepetés volt a harmadik díjas krajovai Andreea Marinescu szoprán: igazi Mozart-hangszíne van, a továbbiakban a hangtechnikára kellene hangsúlyt fektetnie (zongorán kísérte: Adelina Sabău). A kolozsvári zeneakadémia mesteri tagozatos szopránja, Alina Maria Grigore átéléssel tolmácsolta a Mozart-műveket (zongorán kísért: Iulia Suciu docens). Christine Razec még csak alapképzésben részesül a kolozsvári zeneakadémia ének szakán: neki az ária tolmácsolása sikerült a legjobban.
Az első díjas Gebe-Fügi Renáta hangjára már egy korábbi hangversenyen is felfigyeltem. Akkor templomi hangversenyen énekelt szólót, ahol az akusztika jó szolgálatot tesz az énekesnek. Most viszont teljes mértékben meggyőződhettem arról, hogy véleményem megalapozott volt: gyönyörű hangszíne van, muzikálisan énekel, hangtechnikája nem hagy kívánni valót maga után. Zongorakísérője, Luca Pulbere sem hiába kapta a legjobb zongorakísérőt megillető elismerést: kiválóan kísért.
A nyertesek alap- vagy mesteri tanulmányaikat folytatják, tehát nagyon fiatalok. Ha komolyan veszik tanulmányaikat, akkor pár év múlva szép karrier vár rájuk. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Vallomások, vágyak a Minerva-ház galériájában
A Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében. Szente-Szabó Ákos festészeti és grafikai kiállítása nyílt meg
Az Eszterlánc című tárlatot Nagy T. Katalin művészettörténész kellett volna megnyissa, ám a méltató nem ért el Kolozsvárra, így szavait az est házigazdája, Tibori Szabó Zoltán tolmácsolta a közönségnek.
„Ákos vérbeli lírikus, kissé átitatva a századelő szplínes melankóliájával”, jellemezte az alkotót Nagy T. Katalin, a kiállított alkotásokról pedig úgy vélte: keveredik rajtuk a valós élmény és a képzelet világa. A tárlat olyan akár egy képes napló, de a személyes vallomások „általános, mindenkit érintő dolgokról szólnak, szeretetről, összetartozásról, vágyakról.”
A kiállítás november 27- ig tekinthető meg, munkanapokon 10 és 16 óra között a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében (Jókai/Napoca utca 16. szám).
Szente-Szabó Ákos baróti születésű képzőművész, a Szolnoki Művésztelep alkotói közösségéhez tartozik. Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Viszonylatok
Az ötszáz éves reformáció valamint Arany János és Kodály Zoltán születésének kétszázadik illetve százharminc ötödik évfordulója alkalmából rendezett Viszonylatok című képzőművészeti kiállításnak nyújt otthont Kolozsváron az evangélikus egyház Reményik Sándor Galériája. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének (EMME) és az Apáczai Galériának a szervezésében megnyílt tárlaton ötvenöt hazai és külföldi művész hatvanhét, a tematika ihlette munkája – festmények, grafikák, szobrok, kerámiák – tekinthető meg november 30-ig, munkanapokon 9-18 óra között.
Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete apáczais kiállításainak sajátos hangulatuk van. Megálmodójuk, Székely Géza művészpedagógus évek hosszú sora óta munkálkodik eme sajátos jelleg kialakításán és megőrzésén: jelesül a kerek évfordulók meghatározta tematikus tárlatok megszervezésén. S ha ezek az évfordulók néha látszólag egymástól nagyon is távol álló eseményeket, személyiségeket hoznak össze, amilyen volt például a hétszáz éves Kolozsvárt, Shakespearet és Kandinszkijt megidéző tárlat, vagy a Johann Sebastian Bachot, Orbán Balázst és Moholy Nagy Lászlót, illetve Hamvas Bélát, Kassák Lajost és Tamási Áront egy fedél alá terelő kiállítás, ezt a mostanit, a kerek évfordulós egybeesésen túl is, a tökéletes tematikai összhang jellemzi. Hiszen mind a reformációnak, mind pedig Arany János és Kodály Zoltán munkásságának az eredeti, tiszta forrásból táplálkozó megújulás, a nemzeti értékek, az anyanyelv és zenei anyanyelv ápolása, védelme, gazdagítása volt a meghatározó tényezője.
Az Apáczai Galéria felújítási munkálatai miatt a jelenlegi tárlatnak az evangélikus egyház működtette Reményik Sándor Galéria nyújt otthont. Ez a tény pedig még fokozza is ezt a sajátos harmóniát, amire Fogarasi Szép Krisztina, a tárlat kurátora jól ráérzett.
A kétszáz ezelőtt született Arany János hatvanhat éves korában, 1882 októberében hunyt el, két hónappal később, 1882 decemberében pedig megszületett Kodály Zoltán. „Arany János az én előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka” – írta a zeneszerző pályájának kezdetén. És nem véletlenül, hiszen a zeneköltő sok mindenben folytatója és kiteljesítője a költő által elkezdetteknek. Arany ugyanis népdalokat is gyűjtött, sőt dallamukat saját kezűleg kottázta le. A sokáig kiadatlanul maradt, 150 népdalt tartalmazó gyűjteményt pedig halálának 70. évfordulóján az akkor éppen 70 éves Kodály adta közre. A klasszikusaink verseire komponált Megkésett melódiái között pedig két megzenésített Arany-vers található. De Kodály több népballadát is feldolgozott, beemelve azokat a magas művészetbe, ami szintén Arany hatást sejtet. Mindez valahol természetes is, hiszen klasszikusaink, és köztük Arany János munkássága a mai napig termékenyítőleg hat. A babérkoszorú díjas Balla Zsófia például éppen a napokban vallotta be a Kolozsvár Társaságnál, egy Demény Péterrel folytatott beszélgetésben, milyen élvezettel merül el Arany költészetében. S amikor azt olvasom klasszikusunk Régi panasz című versében hogy „Mennyi szájhős! Mennyi lárma!/ S egyre sűlyedt a naszád” másfél évszázaddal ezelőtti szavai annyira találóak, hogy íróját akár kortársamként is tisztelhetem.
S talán az sem véletlen, hogy a 200 éve született költőt Nagy-Britanniában idén Montgomery díszpolgárává avatták. Október 22-én, halála 135. évfordulójának napján pedig a királyi önkény ellen tiltakozó, máglyahalált halt walesi bárdok története fényfestéssel elevenedett meg a walesi főváros, Cardiff 12. századi templomának falain. A patinás település főterén, a „magyar Shakespeare” révén, ahogyan Montgomery polgármestere nevezte költőnket, több százan ismerkedhettek saját történelmükkel, és hallgathatták meg angol fordításban a Walesi bárdokat. Az Arany-évfordulóról a BBC is megemlékezett, sőt az is elhangzott, hogy neki köszönhetően a történetet többen ismerik Magyarországon, mint Walesben.
Ami pedig a költő és a reformáció kapcsolatát illeti, Pröhle Gergelynek, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának a közlése alapján éppen a magyar kálvinista egyház 1567-es megalakulásának színhelyén, Debrecenben, született meg „Arany első ismert kézirata, a debreceni református kollégiumban, feltehetően stílusgyakorlatként írt prédikáció.” Élete utolsó évében pedig úgy vélte: „Jó éneket írni nincs a mai kor szellemében, mert vallási élet nélkül költői sincs”. Vajon ma mit mondana? De persze azóta eltelt 135 esztendő. Pröhle szerint pedig: „Kár azon merengeni, hogy mit gondolna Arany a „mai kor szelleméről”, (...) ugyanakkor egyházainknak, gyülekezeteinknek is oda kell figyelniük a kortárs kultúrára, irodalomra, azokra a jelzésekre, amelyek az e világban élő protestáns közösség felé érkeznek. (…) a hagyomány jegyében, ismeretében vitázhatunk, eszmét cserélhetünk hitről, szabadságról, modernitásról, nemzeti identitásról. Egyet nem tehetünk meg, éspedig hogy elzárkózunk a kívülről jövő hatások elől, bármily sokkolók is legyenek azok olykor. A bezárkózás ugyanis egyenes út a szellemi tunyaság és az eljelentéktelenedés felé”– véli a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, evangélikus országos felügyelő.
Egyébként minden bizonnyal sokkoló, kívülről jövő hatás lehetett maga a reformáció is, mégis már fél évezreddel ezelőtt termékeny talajra talált nálunk. S ha csak Szenczi Molnár Albert latin-magyar szótárára, magyarra átültetett zsoltáraira és bibliafordítására gondolunk, olyan kincsekkel gazdagodtunk, amelyek évszázadokra meghatározták nyelvünk alakulását. Németh Júlia / Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Gazdag programkínálat a Puck Bábszínházban
Dacia moziban, a Montessori Iskolában és a Hófehérke Óvodában játssza előadásait ezen a héten a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata, olvasható az intézmény közleményében. A székhelyén, a monostori
Szerdán útnak indul a Mesekosár című sorozat, szombaton pedig folytatódik a Mi a manó? kör, a bábszínház gyerekeknek szóló színházi nevelési programja. Mindezekkel párhuzamosan készül az évad negyedik bemutatója. A Kovács Ildikó rendezőnek szánt megemlékezés szervezése is fokozott ritmusban zajlik, ugyanúgy mint a Mikulást váró ünnepségé.
A Csipike pénteken, november 24-én, 10 órai kezdettel a monostori Dacia Moziban is látható.
November 22-ével kezdődően, egész évadon át (összesen nyolc hónapon keresztül), havonta egy alkalommal egy sajátos bábos foglalkozásra kerül sor, derül ki a közleményből. A gyerekek egy mesefilm megnézését követően Rekita Rozália színművész és Forró Ágnes képzőművész irányításával készített bábokkal, közösen eljátsszák a történetet. A bábos játékok helyszíne a Hófehérke Óvoda lesz. A kisgyerekek minden alkalommal hazavihetik az adott meséhez készült bábokat.
A felvételeken bemutatott történeteket a Kolozsvári TV Magyar Adásával közösen, Forró Ágnes és Rekita Rozália készítették 2001–2002-ben, a Mesekosár műsor keretében.
Az első alkalommal november 22-én, A brémai muzsikusok kerül bemutatásra és eljátszásra. A következő mesék ütemterve: december 5-én a Mikulás mese, januárban A ravasz róka, a kismalac és a hóliba, februárban a Seprűnyélen világgá című mese, márciusban A nagyravágyó feketerigó (Lázár Ervin), áprilisban A tyúk és a tojás, valamint az Öt tojás mesék, májusban La Fontaine meséje, A teknősbéka és a nyúl, júniusban pedig Lázár Ervin A szökevény szeplők című meséje lesz a bábos foglalkozások alapja.
Drámajátékokkal egybekötött Csipike
November 25-én szombaton 11 órától a Csipike látható a bábszínház színpadán. Előtte 10 órától pedig második alkalommal valósul meg a gyerekeknek szóló színházi nevelési program, a Mi a manó? kör. A havonta egyszer megszervezett tevékenységen a bábszínház egy-egy előadására készülnek fel drámajátékok segítségével a gyerekek.
Az első Mi a manó? kör Szegény Dzsoni és Árnika történetére készítette fel a játszani szerető gyerekeket, most pedig a Fodor Sándor közismert meseregényéből készült bábelőadás, a Csipike előtt kerül sor a 6–12 éves gyerekeknek szóló színházi nevelési programra. A foglalkozáson a hatalom témája kerül előtérbe. Csoportvezető: Kocsis Tünde drámapedagógus, rendező, a Puck Bábszínház irodalmi titkára.
A foglalkozásra 10, maximum 12 gyerek jelentkezhet. A részvétel csak előzetes jelentkezéssel lehetséges. A tevékenységet 6 éven felülieknek ajánlják, felső korhatár 12 év. Jelentkezés: Sipos Krisztina közönségszervezőnél a következő telefonszámon: 0731-837693, vagy e-mail-címen: [email protected]. Jelentkezési határidő: november 24., péntek 15 óra. Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Hátrányban a magyar ötödikesek, egyelőre a tankönyvek magyar fordítására vonatkozó licitet sem hirdették meg
A román iskolákba ugyan megérkeztek végre az ötödikes tankönyvek, a magyar diákok viszont továbbra sem tudják, mikor számíthatnak a kiadványokra. A kisebbségi államtitkár szerint mindez nem a minisztériumtól függ.
Hátrányos helyzetben vannak a magyar iskolába járó ötödikes diákok, ugyanis míg román tagozatos kollégáik a napokban végre kézhez kapják a tanév eleje óta késlekedő tankönyveket, ők azt sem tudják, meddig kell még várniuk az anyanyelvükre lefordított kiadványokra. Liviu Pop oktatási miniszter a hétvégén büszkén számolt be arról, hogy – több mint két hónappal az iskolakezdés után – ezen a héten kézhez kapják tankönyveiket az ötödikesek, arról azonban megfeledkezett, hogy a magyar tagozatos tanulókat gyakorlatilag diszkrimináció éri.
Ráadásul a kisebbségi oktatásért felelős minisztériumi és megyei oktatási illetékesek sem tudnak választ adni arra, hogy körülbelül mikor számíthatnak a pedagógusok és diákjaik a hivatalos tankönyvek magyar fordítására.
Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár a Krónika erre vonatkozó kérdésére hétfőn úgy fogalmazott: „sajnos nem tudok pontos időt meghatározni, de mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez minél hamarabb megtörténjen”. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint a magyar nyelvű tankönyvek hiánya diszkriminálja a magyar diákokat, és noha fontosnak tartják a „tarthatatlan tankönyvprobléma” mihamarabbi megoldását, mindez nem rajtuk múlik. Kovács Irén Erzsébet kifejtette: a tankönyvkiadás a szabadpiac szabályai szerint működik, a tankönyv a kiadó tulajdona, tehát az ő feladata fordítót keresni. Újabb miniszteri ígéret tankönyvügyben, hétfő az új határidő Hétfőre ígéri az ötödik osztályosok új tankönyveit Liviu Pop oktatási miniszter. A tárcavezető szombaton úgy nyilatkozott, hogy a határidőt nem tartó kiadók jelentős bírságra számíthatnak.
„Ez összetett és költséges eljárás, hiszen nemcsak a nyomtatott változatot, hanem a digitális verziót is le kell fordítani” – tette hozzá az államtitkár. Állítása szerint már egy ideje próbálkoznak a probléma megoldásával, többször egyeztettek az oktatási miniszterrel és az Országos Értékelési és Vizsgaközpont igazgatójával – ez utóbbi intézmény hatáskörébe tartozik a tankönyvek lefordítására kiírt közbeszerzési eljárás lebonyolítása. Egyelőre azonban nem jutottak túl messzire, hiszen a licitet még meg sem hirdették, most ott tartanak, hogy Liviu Pop ígéretet tett arra, hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást. Pop egyébként hétfőn elmondta: az ország 39 megyéjébe érkeztek meg a tankönyvek, késést Hargita, Suceava és Dâmboviţa megyében jeleztek.
Romlott a helyzet, lejárt az útmutató
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő is megerősítette, hogy a magyar diákok helyzete nem változott, sőt inkább romlott a tanévkezdéshez képest. November közepéig ugyanis rendelkezésre állt a szaktárca által összeállított és Bihar megyei pedagógusok által önkéntes alapon magyarra fordított útmutató, amely viszont csak a tananyag első két hónapját fedte le, így mostantól használhatatlan. Emiatt a magyar tagozaton a tanárok részéről is jóval nagyobb erőfeszítésre van szükség, többet kell készülniük, kénytelenek több információt felírni a táblára, és a házi feladatokat is részletesen le kell írniuk, hiszen nincs segédeszköz, tankönyv, amit a diákok otthon használhatnának.
Kiss Imre szerint kénytelenek a pedagógusok leleményességére és pluszmunkájára hagyatkozni, hogy a magyar diákok oktatása is megfelelő szintű maradjon a tankönyvhiány ellenére. Háromszéken ezt úgy igyekeznek megoldani, hogy a pedagógusok kaptak egy-egy példányt a román tankönyvből, hogy legalább az segítse munkájukat.
Kiss Imre arra is kitért: egy-egy tantárgyból öt-hat alternatív tankönyv is elkészült román nyelven, ezekből legalább egyet kellene szakszerűen lefordítani magyarra. „Az elhamarkodott munkának nincs értelme, eddig is sok hibát jeleztek a tankönyvekben, jól megszervezett fordításra, jó minőségű kiadványokra van szükségünk” – szögezte le a főtanfelügyelő.
A többi évfolyamon sem jobb a helyzet
A probléma sajnos nem új keletű, a magyar iskolákban nem először találkoznak krónikus tankönyvhiánnyal, hiszen – amint arra Kiss Imre is rámutatott – harmadik és negyedik osztályban sem áll rendelkezésre minden kiadvány. Pontosabban a harmadik és a negyedik osztályosok csak az idegennyelv tantárgyakból kapták meg a kiadványokat, illetve a negyedikesek a román nyelv és irodalom tankönyvet is kézhez kapták. Az ötödikesek pedig még jó ideig csak a román és a magyar nyelv és irodalom tankönyvből „gazdálkodhatnak”.
A hatodikosok és hetedikesek jobb helyzetben vannak, ők csak zenéből és vallásból nem kaptak könyveket, nyolcadikban ezeken kívül a latint sem tanulhatják tankönyvből, ugyanakkor a középiskolásoknak sincs latinkönyvük. A kilencedikesek és tizedikesek számára továbbá a szociológia tankönyv is hiánycikknek számít – derül ki az oktatási minisztérium adataiból.
A szülők nehezen tudnak segíteni
A tankönyvhiány nemcsak a pedagógusok és a diákok, hanem a szülők dolgát is megnehezíti. Egy sepsiszentgyörgyi édesanya arról panaszkodott, hogy segédanyag hiányában sokszor nem tud otthon segíteni a leckében. Matematikából például már nem emlékszik az elméletre, de ha át tudná futni a leírást a tankönyvben, könnyebben tudna segíteni ötödikes gyermekének. „Például egyáltalán nem emlékeztem arra, hogy bármelyik szám a nulladik hatványon egy, így egy egyszerű feladat kifogott rajtunk, tanár barátunk segítségét kellett kérnünk, ám ha lett volna tankönyv, ez pillanatok alatt kiderül” – részletezte az ötödikes kislány édesanyja. Hasonló tapasztalatokról számolt be egy marosvásárhelyi édesanya is, akinek gyermeke szintén ötödikes. Nem követhető egyáltalán az, amit tanulnak a gyerekek az iskolában. Hiányolom a leckék követhetőségét, hiszen a legtöbb tantárgyból csak az van, amit a tanár lediktál” – magyarázta. Egy sepsiszentgyörgyi pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy a mennyiség helyett a minőséget kell előtérbe helyezni. Lapunknak elmondta, eddig is használhatatlan tankönyvekből tanítottak, kénytelenek voltak a segédeszközökre, a munkafüzetekre hagyatkozni.
„A szülők beleegyezésével bevállaltuk, hogy az akkreditálás alatt levő munkafüzeteket használjuk, hogy haladni tudjunk. Átrágjuk magunkat tüzetesen a tanterven, ha kell, a román tankönyvből fordítunk, készülünk, így tanítunk” – részletezte. Rámutatott, egy jó minőségű tankönyvre azért volna szükség, hogy az elméletet otthon is átismételhesse a diák. Bíró Blanka, Hajnal Csilla / Krónika (Kolozsvár)