udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-129

Helymutató: Erdőszentgyörgy

2001. július 17.

Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2001. július 19.

Erdőszentgyörgyön működik Maros megye egyetlen keresztrejtvényfejtők klubja. A találkozókat a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának a tanácstermében tartják. A klub kicsit a helyi Bodor Péter Közművelődési Egyesülethez is tartozik. A tagok rendszeresen vásárolják a keresztrejtvény-magazinokat, köztük a Népújság által kiadott Fekete-fehért. /(korondi): Hobbim a keresztrejtvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2001. november 27.

Erdőszentgyörgyön kilencedik alkalommal rendezték meg az amatőr színjátszók fesztiválját. Négy társulat, a hármasfalusi, a gyergyószentmiklósi, az erdőszentgyörgyi és a szászrégeni műkedvelők mutatkoztak be ezúttal. A szászrégeniek által előadott darab, Nóti Károly: Nyitott ablak sok helyen a profizmus határát súrolta (rendező Tamás Ibolya). A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás által támogatott fesztivál szervezői ígéretet tettek, jövőre is sor kerül a fesztivál megrendezésére. /Korondi Kinga: Amatőr színjátszó fesztivál Erdőszentgyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2002. november 6.

A Németh Géza Egyesület idén kétnapos kirándulás keretében emlékezett névadójára. Okt. 5-én reggel Csíkszeredából indultak el. Marosvécsen körbejárták a Kemény-kastélyt, a parkban a Helikon-találkozókra és Wass Albertre emlékeztek. Bethlenben Szakács János tiszteletes beszélt a Bethlen-család történelmi jelentőségéről, a templomban folyó munkálatokról. Besztercén a Magyar Házban tartották az emlékkonferenciát. A Szent László nyomában című történelmi vetélkedőn öt csapat vett részt. Másnap Cegőtelkén a Cserhalom Művelődési Egyesület képviselője elvezette őket az 1998-ban emelt emlékműhöz. Gernyeszegen, majd Sáromberkén a Teleki-család történelmével ismerkedtek, Erdőszentgyörgyön pedig a Rédhey-család és az angol királyi család kapcsolatával. /Csikós Klára, Csíkszereda: Németh Géza-emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2002. november 14.

Erdőszentgyörgyön a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület értelmiségi találkozót szervezett. Az egyesület tevékenységének terveit foglalták össze. Lesz irodalmi színpad, Berei Kálmán vezetésével folytatódik a néptánccsoport tevékenysége, Tamás Emese tanítónő a modern tánccsoporttal való foglalkozást vállalta fel. Folynak az előkészületek egy 25 tagú fúvószenekar megszervezéséhez. Idén is megszervezik a színjátszó fesztivált. Az RMDSZ-szel együttműködve tervbe vettek egy úgynevezett "Palota-bált" is, amelyen régi táncok és viseletek felújítása volna a cél. /Merész terveket sző a Bodor Péter Művelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2002. november 14.

Nov. 23-án újra megrendezik a hagyományos Erdőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Fesztivált. A 10. évfordulóját megért rendezvényt a Megyei Alkotások Háza támogatja. A helyiek Rejtő Jenő Egy görbe éjszaka című darabjával készülnek. /Újra lesz színjátszó fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2002. november 25.

Tizedik alkalommal került sor Erdőszentgyörgyön az amatőr színjátszók fesztiváljára. Fellépett a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színházi társulat, a hármasfalui kultúrház társulata, a balavásáriak, a marosszentgyörgyi Kolping Alapítvány társulata és a helyibeliek csoportja. /Korondi Kinga: Jubileumi színjátszó fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2003. január 7.

Újabb helyi magyar kiadvány látott napvilágot az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Bodor Péter Művelődési Egyesület lapja, I. évfolyam, 1. szám, 2002. december/. Tar Endre polgármester szerint Erdőszentgyörgynek megvannak az adottságai, hogy várossá fejlődjék. Magyarosi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója tájékoztatott: az iskolában 27 számítógép működik, internet-hozzáférhetőséggel rendelkeznek, fénymásolójuk is van. A 2003/2204-es tanévben két magyar kilencedik osztályt indítanak. A Bodor Péter Művelődési Egyesület énekkar és fúvószenekar létrehozását tervezi. /Dósa Barna: Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2003. február 6.

Remélhetően idén elkészül Erdőszentgyörgyön a katolikus templom. Sebestyén Péter plébános jelezte, tennivaló van még bőven. Most végezte a házszentelést, 180 családot végigjárt. Ez az egyetlen lehetőség, hogy a közösséghez tartozó családokat meglátogassa. Az egykori bözödújfalusi templomért megítélt kártérítésből épül a templom. Erdőszentgyörgyhöz tartozik Hármasfalu, Makfalva, Bözöd, Rava és Kőrispatak. /(kk): Új templom Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

2003. február 25.

Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 27.

Maros megyében sokan elégedetlenek Tőkés László tisztségének megszüntetésével. A Polgári Mozgalom bölcsőjének nevezett Kiskenden Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik, a faluban és a környékbeli településeken pedig a fizető tagok jelentős része kezdi megtagadni az RMDSZ-t. Adorjáni Dezső, a gyulakutai RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ jelölőgyűlését Gyulakután tartották, de neki, az RMDSZ elnökének nem is szóltak. Hat szomszédos település - Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Balavásár, Kiskend, Nagykend és Szentdemeter - RMDSZ-elnöke, illetve a választmányok tagjai nyílt levélben tiltakoztak az eljárás ellen, őket sem értesítették a gyűlésről, továbbá közölték, hogy sokakban negatív érzést váltott ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése. /Szucher Ervin: Tőkést tekintik tiszteletbeli elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2003. május 16.

Maros megyében 13 líceumi osztályt szüntettek meg, ami rontotta a magyar diákok továbbtanulási lehetőségeit. Míg a román tagozaton végző 5075 diák 62 százaléka, addig a magyar tagozaton végzők 48 százaléka vehet részt az elméleti középiskolai képzésben. A fennmaradó százalék számára szakképzést biztosító anyanyelvű osztályokat létesítenek olyan líceumokban is, ahol eddig nem folyt magyar nyelvű oktatás. Agrár profilú magyar kilencedik osztály indul a marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban, kereskedelmi profilú osztály az Avram Iancu Szakközépiskolában és villanyszerelői (a mechanika mellett) a Gh. Sincai Iskolaközpontban. Magyar osztály indul még Segesváron, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludaon, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, Mezőbándon és Szovátán. /(mezey): A megszüntetett líceumi osztályok helyett szakközépiskolai osztályok indulnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2003. május 19.

Maros megye oktatásügyét érintő szinte valamennyi fontos kérdés szóba került azon a tanácskozáson, amelyet máj. 16-án az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezésére tartottak az iskolaigazgatókkal, s amelyen a magyar tannyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes is részt vett. Albertini Zoltán ismertette, hogy hány úgynevezett B-típusú magyar tannyelvű szakosztály indul olyan iskolákban is, ahol korábban nem létezett magyar tagozat. Az ülésen felmerült: nagy dolog, hogy ezek az osztályok létrejönnek, csak legyen rá igény, hogy magyarul akarjanak szakmát tanulni a fiatalok. A felszólalók utaltak az elmúlt évek gyakorlatára, amikor papíron meghirdették ugyan a magyar osztályokat, de egyes iskolák titkárságán eltanácsolták a jelentkezőket. Szóba került, hogy Segesváron könyvelői osztályt szerettek volna indítani a líceumban, ezzel szemben a szakiskolában indul textil- és bőrfeldolgozó osztály magyar nyelven. Régenben is 25 gyerekkel több végzi a nyolcadik osztályt, mint amennyi helyet meghirdettek. A B-típusú osztályok háromszintű képzést biztosítanak: a tíz osztály mindenki számára kötelező, aki fokozati vizsgát tesz, az továbbmehet a XI-be, ami kettes fokozatú szakképesítést jelent, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben felvételizni lehet XII-XIII. osztályba, amelynek során technikusi és érettségi végzettséget is lehet szerezni. Dáné Károly, a megyei szervezet oktatási alelnöke szerint fel kell hívni a civil szféra, a nyolcadikos diákok, a szülői bizottságok, egyes szervezetek figyelmét, hogy a szóban forgó iskolák vezetőségéhez nyújtsák be kérésüket. A hozzászóló igazgatók nehezményezték: amikor bekérik a diákok igényét arra vonatkozóan, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szakmai oktatásnál nem kérik az oktatás nyelvének feltüntetését. Felmerült, hogy továbbra sincs közigazgatási osztály magyar nyelven, s hogy a sáromberki mezőgépészeti iskolában sem indul magyar osztály. A főtanfelügyelő-helyettes tényként jelentette be a marosvásárhelyi 11-es általános iskola felső tagozatának megszüntetését, illetve a két erdőszentgyörgyi iskola összevonását, ami Dáné Károly szerint célzatos döntés volt. A tanácskozáson szó esett a kádermozgásról, az iskolák névadásáról, egyesek két éve várják a választ, másokat folyamatosan zaklatnak az elnevezés miatt, és elhangzott az a kérdés is, hogy mikor olvasható a magyar felirat is a tanintézményeken, ahogy a sportlíceum esetében megvalósult. /(bodolai): Új osztályok, összevont iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2003. május 29.

Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. Geoana ugyanis elítélte a kolozsvári márciusi fórumot. Kincses Előd, aki szónokként jelen volt a fórumon úgy vélte: amennyiben az állítás igaz volna bűnügyileg elmarasztalható lenne minden résztvevő. Ezért az ügyvéd a külügyminiszter erkölcsi elmarasztalását valamint 1 lej erkölcsi kártérítést követelt a kilátásba helyezett perben. Ám mint mondta, ha Geoana nyilvánosan visszavonja kijelentését, ő sem késlekedik visszavonni a panaszt. A mintegy két hete iktatott panasz nyomán az első kijelölt tárgyalási határidő a Marosvásárhelyi törvényszéken jún. 6-a lesz, de ezen csak az ügy halasztását fogják kérni. A fenti ügy mellett Kincses Előd részletesen ismertette az erdőszentgyörgyi tanács ellen indított pert. Ebben Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök védőügyvédjeként a helyi tanács azon döntését kifogásolták, hogy a megüresedett tanácsosi helyre nem az RMDSZ-listán elsőként szerepelő korábbi RMDSZ-elnököt javasolták, hanem a listán utána következőt. Ezt a határozatot már a prefektúra is megtámadta, így a két per összekapcsolása után június 2-án kerül sor a tárgyalásra. Molnár Józsefet, aki a Reform Tömörülés tagja volt, jogtalanul állították félre, ami arra utal, hogy az igazságot nem mindenhol osztják egyformán. Ezért polgári kártérítést követel Kincsesn, valamint 100 millió lej erkölcsi kártérítést, mivel az ügy kapcsán olyan kijelentések is elhangzottak, hogy Molnár József fegyelmi kihágásokért elítélhető. Kincses Előd beszámolt két ingatlan éppen zajló peres ügyeiről is. - Politkai "ízű" a volt Köpeczi-ház visszaszolgáltatásának ügye is, hiszen az elsőfokú döntés alapján nem szolgáltatnák vissza a lakás felső emeletét, melyet korábban a ma már nem létező Városi Klinikai Kórház használt - fogalmazott Kincses Előd. Az ügyvéd hasonlóképpen törvénytelennek tartja a Kistemplom tér 4 szám alatti ingatlan ügyében hozott elsőfokú döntést. /Korondi Kinga: Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

2003. június 2.

Máj. 30-án az RMDSZ néhány képviselője Erdőszentgyörgyön a térségben élő értelmiségiekkel találkozott. A házigazda Osváth József, helyi RMDSZ-vezető volt. Markó Béla vitaindító bevezetőjében arról beszélt, hogy az új európai trendek révén az erdélyi magyarság soha nem tapasztalt esélyhez jutott, amivel élnie kell. Ahhoz, hogy az esélyből valóság legyen, az erdélyi magyarság érdekképviseletének a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépítenie mind a magyar, mind a román kormánnyal. Ennek eredménye lehet az Erdélyen is áthaladó autópálya, a magyar kedvezménytörvény "Ehhez egységes, erős politikai képviselet kell, fölöslegesek a burkolt viták" - üzent a belső ellenzéknek a szövetségi elnök. Asztalos Ferenc szólt az új típusú szakoktatásról, amely végződhet érettségivel, de ez nem lesz kötelező, csak a tíz osztály elvégzése, és megszűnik a képességvizsga. A megjelent lelkészek sürgették az egyházi épületek visszaadását. Mások azt sérelmezték, hogy az egyházak szinte semmilyen fórumon, alapítványnál nem pályázhatnak. A helyi kórház az év eleje óta a fizetéseken kívül egyetlen lejt sem kapott, ha az egyházak nem segítenék az intézményt, akkor a beutalt betegeknek élelmet sem tudtak volna biztosítani. Virág György megyei elnök közölte: miközben a megyei költségvetésben egy lej sincs előirányozva ilyen célokra, idén a kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta át a kórházak épületeinek a fenntartását. Volt, aki azt kérdezte: miért nem lehetett megtartani Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki szerepkörben. Markó Béla szerint Tőkés László évek óta nem vállalta már az együttműködést az RMDSZ többi vezetőjével. Markó szerint "ha a román bíróság helyt adott volna Tőkés László keresetének, akkor az oda vezethetett volna, hogy a joghatóság feloszlatja az RMDSZ-t". /(Máthé Éva): RMDSZ-tanácskozás Erdőszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2003. július 18.

Erdőszentgyörgyön, a Rava utcát elhagyva található Rava. A központban 1991-ben szépen felújított unitárius templom áll. A magyar közösség lelkészt is eltart, pedig a falunak alig van 398 lakója. A magyar közösség azonban csak egyharmada a falu lakosságának, számuk kevéssel haladja meg a 160-at. Az átlagéletkor igen magas. Az 1950-es kollektivizálás a pusztulás kezdetét jelentette. 1952-ben épült a kultúrház, 1970-ben orvosi rendelőt építettek, mindez nem állította meg a lassú elvándorlást. Az iskolában mára egy magyar gyermek sem maradt. Az elemisták mind roma szülők gyerekei. /Kilyén Attila, Korondi Kinga: Élet a "végeken". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2003. július 30.

A nyárra való tekintettel összevont számmal jelentkezett az Erdőszentgyörgyi Figyelő, benne a már megszokott rovatokkal. Erre a számra a Petőfi-ünnepség nyomja rá bélyegét. Fényképekkel illusztrált az erdőszentgyörgy unitárius egyházközösség története. A kiadványt Székely Ferenc jegyzi. /kk: Megjelent az Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2003. augusztus 16.

Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2003. augusztus 23.

Egyesítik Erdőszentgyörgyön a líceumot és az általános iskolát. Szeptember elsejétől egyazon iskolaközponthoz fog tartozni az előbb említett két oktatási intézmény és a bözödi általános iskola is. Az egyesítés előnye, hogy csökkennek a könyveléssel és titkársági teendőkkel járó költségek. Az általános iskolába kinevezett tanárok gond nélkül líceumba kinevezett tanárokká válnak és taníthatnak felsőbb osztályokban is. A több mint 100 személyt meghaladó alkalmazotti közösség gondjára idéntől 1200 tanulót bíznak. Be kell fejezni az építkezést. Az iskolaközpont szerződést kötött a tanfelügyelőséggel a központi fűtés bevezetésére szolgáló támogatásról. Fel kell újítani a bözödi iskolában is a csempekályhákat, és oda a vizet is be kell vezetni. Az új iskolaközpontban két váltásban folyik majd a tanítás. Erdőszentgyörgyön a megyei átlagos eredménynél rosszabb volt a sikeresen leérettségizők aránya. Ez alkalommal is a matematikával, valamint a román nyelvvel és irodalommal voltak gondok. A bukaresti francia nagykövetség által támogatott romániai program keretében Maros megyében 12 iskolában alakítanak ki dokumentációs központot. Egyik közülük éppen Erdőszentgyörgyön lesz. Ez azt jelenti, hogy az iskolában kialakítanak egy a jelenlegi könyvtárnál szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó központot, ahol a számítógép, fénymásoló és internet-hozzáférés biztosított. /Korondi Kinga: Iskolaközpont alakul Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2003. szeptember 4.

A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2003. szeptember 11.

Roman Doina 1992-ben került az erdőszentgyörgyi könyvtárba. Nincs pénz a könyvtár állományának bővítésére. Legutóbb a svájci testvértelepülés adományozott könyvet az intézménynek. Jelenleg a könyvtárban 13300 magyar, 10200 román és 100 francia, német valamint angol nyelvű kiadvány kölcsönözhető. /kk: Könyvre nem jut pénz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2003. október 7.

Segesvár a magyarság szempontjából igazi végvárnak mondható. A németek mára alig hatszázan maradtak. Folyamatosan fogy a magyar lakosság is, tíz esztendő alatt ezerrel lettek kevesebben, ma alig érik el a hatezres lélekszámot. Tíz esztendeje, 1993. szeptember 25-én 56 alapító taggal megalakult a Gaudeamus Alapítvány. - Legfőbb célunk - magyarázza Farkas Miklós, az alapítvány elnök-igazgatója - a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a helyi Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó román és magyar tannyelvű oktatás színvonalának emelése. Segesváron 1960-tól folyik magyar nyelvű középiskolai oktatás. Évtizedekig Erdőszentgyörgytől Székelykeresztúrig, Medgyestől Kőhalomig Segesvár volt az egyetlen település, ahol magyar tannyelvű középiskolai oktatás folyt. A Ceausescu-korszakban csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni, fenntartani a magyar tagozatot. Az alapítvány irigylésre méltó, eredményes munkát végzett. Számítástechnikai laboratóriumot szereltek fel és magyar nyelvű informatikai oktatást indítottak be a Mircea Eliade Líceumban; 1993-tól Kikerics néven középiskolásokból álló néptáncegyüttest működtetnek, amelynek bel- és külföldi fellépések lehetőségét is biztosítják; a 94-95-ös tanévtől anyagi támogatásban, az ingázási költségek teljes vagy részleges megtérítésében részesítik a kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákokat; évente ösztöndíjakat, valamint jutalomkirándulásokat biztosítanak az arra érdemeseknek; egy mintegy 3000 kötetes könyvtárat hoztak létre. A legfontosabb megvalósítás a szórványkollégium. A Gaudeamus Alapítvány évekig tartó sikertelen próbálkozások után, az Illyés Közalapítvány és az Iskola Alapítvány hathatós anyagi támogatásával végül sikerült megvásárolni egy álló ingatlant. A tetőtér beépítésével új hálószobák, tanuló- és számítógéptermek kialakítása vált lehetővé. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával befejezték az új épületszárnyat, amelyben modern konyha, étkezde és a tetőtérben újabb hálószobák, valamint két tanári lakás kapott helyet. Már elkészültek egy újabb szárny tervrajzai, amelyben egy színpadot, öltözőket, valamint egy 150-200 férőhelyes előadótermet magában foglaló művelődési központot, közösségi házat szeretnének kialakítani. Ez lenne a Segesváron és vonzáskörzetében élő mintegy 10 ezer magyar művelődési életének központja. A Mircea Eliade Líceum jelenlegi két-két párhuzamos magyar osztálya humán és informatika szakkal működik. A tanulók mintegy egyharmada vidéki, közülük 48-an találtak otthonra a szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Az alapítvány a segesvári történelmi magyar egyházakkal egyeztetve az Egy tál meleg étel program beindítását tervezi. /Szentgyörgyi László: Segesvár - végvár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2003. október 10.

Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2003. október 11.

Okt. 9-én este Marosvásárhelyen egy rendőrjárőr őrizetbe vette Andrássy Árpádot, a marosludasi RMDSZ elnökét, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagját és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi aktivistáját, akik Marosvásárhely főterén a település Székely Tanácsának okt. 12-i alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak. Elmondásuk szerint a rendőrjárőr egyik tagja megjegyezte, hogy ez az a plakát, amiről a tegnap a főnök beszélt. Andrássy Árpádot és Márton Lajost több mint egy órán át tartották a rendőrségen, tőlük nyilatkozatot kértek, de ők kijelentették, hogy ezt csak ügyvédjük jelenlétében írják meg, egyébként alapvető emberi jogaikat sértőnek találják a velük szemben alkalmazott eljárást. Jogi képviseletükre Kerekes Károly jogászt, parlamenti képviselőt kérték fel. Miután nem voltak hajlandók nyilatkozatot adni, felvették adataikat és Iacob Vasile rendőrfelügyelő azzal bocsátotta el őket, hogy az eljárást az ügyészség folytatja - olvasható a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának sajtóközleményében. Ugyanezen a napon délelőtt Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere Erdőszentgyörgyön vált hasonló incidens alanyává. Markó Béla a Székely Nemzeti Tanács létrehozásával kapcsolatos elképzelésekről szólva megállapította: nem jó megtéveszteni a magyarságot egy olyan kezdeményezéssel, amelynek hangzatos neve ellenére semmi köze az autonómiához, hanem az RMDSZ-szel szembeni alternatív politikai szervezet létrehozására irányul. /Újabb rendőri zaklatás az SZNT KT plakátjai kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2003. október 14.

Okt. 9-én a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (SZNT KT) tagját, Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert zaklatták a hatóságok. Fodor Imre a megyei hatóságok és a televíziós stábok erdőszentgyörgyi gyors megjelenését, a lefolytatott eljárást indokolatlan zaklatásnak, megfélemlítésnek tekinti. Az SZNT KT tiltakozik Fodor Imre zaklatása ellen, bármiféle cselekedet ellen, amely a Székelyföld polgárai demokratikus önszerveződésének megakadályozására irányul. Az okt. 9-én kelt tiltakozást dr. Csapó I. József, az SZNT KT szóvivője és dr. Farkas Csaba az SZNT KT soros ügyvivője írta alá. /Tiltakozás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./

2003. október 15.

Dan Petru táblabírósági főügyész okt. 14-én cáfolta, hogy a Táblabírósági Ügyészség bűnügyi eljárást indított volna Fodor Imre alpolgármester, valamint a csendőrség és rendőrség által plakátügyben meghurcolt többi személy ellen, azt viszont nem tudta megmondani, hogy a főügyészségen bűnügyi vagy felülvizsgálati dossziét nyitottak-e a székelyföldi kezdeményezés előmozdítóiról. Nem kezdeményeztek semmiféle eljárást, ez ugyanis a főügyészség hatáskörébe tartozik. Dan Petrut arról tájékoztattak, hogy Fodor Imrét azonosították az erdőszentgyörgyi rendőrőrsön, ezért Stefanescu Marius ügyészt a helyszínre küldte, aki jegyzőkönyvet készített a történtekről, anélkül, hogy nyilatkozatot kért volna Fodor Imrétől. Mindezt jelentették a főügyészségnek, és a plakátokból is felküldtek egy példányt. A táblabírósági főügyész cáfolta, hogy bármilyen utasítást adott volna arra vonatkozóan, hogy Fodor Imrét, Tőkés Andrást és Andrássy Árpádot már a tavasz óta megfigyeljék, azt viszont nem tagadta, hogy a székelyföldi kezdeményezéssel kapcsolatosan nagyon sok "értesítést" kapott mind a helyi, mind pedig a főügyészség. /(b. gy.): Cáfol a főügyész. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2003. október 24.

Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai esetének kivizsgálását kéri az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének elnöke. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert október 9-én azért kísérték be az erdőszentgyörgyi rendőrőrsre, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat találtak a személyautójában. Ugyancsak azon a napon a marosvásárhelyi rendőrök bekísérték az őrsre Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnököt és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség aktivistáját, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak a város utcáján. Ugyancsak az említett plakátok és szórólapok terjesztése miatt kísérték be Tőkés András marosvásárhelyi tanácsost október 10-én Szovátán, és igazoltatták le Madaras Szilárdot Gyergyószentmiklóson. Fodor Imre és társai esetével kapcsolatban Dan Petru, a marosvásárhelyi táblabíróság főügyésze kijelentette: az említetteket az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, ezért öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. A rendőrség által meghurcolt személyek mellett több emberjogi aktivista is kiállt, köztük Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke is. Ez utóbbi az esetekről írt jelentésében leszögezi: az ügyészség eljárása etnikai alapú diszkriminációnak számít, hiszen a Székely Nemzeti Tanács által vallott autonómia-törekvés törvényes, amit a szólásszabadsághoz és gyülekezéshez való jog szavatol. Kijelentésének bizonyítására Andreescu a Hargita és Kovászna megyében tevékenykedő román szervezeteket említi, amelyek a magyar kisebbség ellen irányuló akciókat szerveznek, azonban még soha nem lépett fel ellenük a rendőrség. /P. M.: Továbbra is kérik az esetek kivizsgálását. Etnikai alapú diszkrimináció történt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2003. november 1.

A Maros Megyei Törvényszék okt. 27-én ítéletet hozott a Maros Megyei Prefektúra és Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök által indított közigazgatási perben. Az ítélet nyomán Molnár József elfoglalhatja helyét az erdőszentgyörgyi tanácsban. Az erdőszentgyörgyi tanács 2003 februárjában ugyanis törvénytelenül tagadta meg Molnár József tanácsosi mandátumának érvényesítését. A tanúvallomások szerint az ominózus tanácsülést megelőzően az RMDSZ megyei elnöke, dr. Kelemen Atilla "készítette elő" a tanácsosokat a szavazásra. Bica Maria tanácsi jegyző a testületet a gyűlésen figyelmeztette, hogy kötelező módon az RMDSZ-választási listán következő helyezett mandátumát kell érvényesíteni. A tanácsosok legnagyobb része nem törődött a törvényességi kifogással, és megtagadta Molnár József tanácsosi mandátumának igazolását. Az erdőszentgyörgyi tanács jegyzője ezek után felhívta a prefektúra figyelmét a törvénytelenségre, a főispáni hivatal pedig lépéseket tett a törvényesség helyreállítására, ám a tanács a per alatt mindvégig kitartott amellett, hogy nem engedi tagjai sorába Molnár Józsefet. Az RMDSZ képviseletében, a megyei szervezet meghatalmazása alapján a jelenlegi erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök a perben azzal érvelt, hogy Molnár József nem fizetett tagdíjat, nem adta át az iroda kulcsait és nem tartja a kapcsolatot a jelenlegi vezetéssel. A havi tagdíjat azonban a tagdíjbegyűjtő nyilvántartása és tanúvallomása szerint az egész Molnár család idejében kifizette. Molnár József védője, dr. Kincses Előd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a történtek időpontjában érvényes alapszabályzat szerint senkit nem lehetett kizárni az RMDSZ-ből. Az ítélet helybenhagyta Molnár József tanácsosi minőségét, kötelezte az erdőszentgyörgyi tanácsot a 2003. február óta esedékes tanácsosi díj megfizetésére. /Antalfi Imola: Érvényes Molnár József tanácsosi mandátuma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2003. november 4.

A várossá nyilvánított Erdőszentgyörgynek első rangos művelődési rendezvénye okt. 29-én zajlott. Népes közönség jelenlétében mutatták be Sebestyén Péter helybeli római katolikus papnak Készenlétben /Gloria Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét a művelődési házban, melynek falait Plájás István marosvásárhelyi fotós Bözödújfaluval kapcsolatos színes képei borították. Sebestyén Péter a templomépítő papok sorába állt. Könyve kisesszéket, vallomásokat, rádiós megszólalásokat, ünnepi elmélkedéseket tartalmaz. /b.d.: Mindennapos készenlétünk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2003. november 6.

Nov. 5-én Marosvásárhelyen tájékozódott az Országos Diszkriminációellenes Tanács két tagú bizottsága az autonómiát hirdető plakátok terjesztőinek és kiragasztóinak meghurcoltatása ügyében. A vizsgálat eredményét mintegy két hét múlva ismertetik - közölte Asztalos Csaba, a bizottság tagja. Saját hatáskörben járt el, ugyanakkor Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő írásos panaszára is reagált az Országos Diszkriminációellenes Tanács, amikor vizsgálóbizottságot küldött Marosvásárhelyre az autonómiát hirdető plakátok ügyének kivizsgálására. A Székely Nemzeti Tanács tagjait október 9-én és 10-én, Erdőszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Szovátán kísérték be a rendőrségre és faggatták több órán keresztül azt követően, hogy az SZNT alakuló ülésére hívó plakátokat találtak náluk. Meghurcoltatásuk a romániai emberjogi szervezetek szerint etnikai alapú diszkrimináció. Asztalos Csaba elmondta, az eredeti tervek szerint Erdőszentgyörgyön és Szovátán is szerettek volna tájékozódni. Végül azonban beérték Vasile Cotoara megyei rendőrparancsnok és Petru Dan táblabírósági főügyész válaszaival.A bizottság felkérte a hatóságokat, fogalmazzák meg álláspontjukat. A Krónika információi szerint Cotoara és Dan mindvégig cáfolták a diszkriminációra és a hatósági túlkapásra vonatkozó vádakat. A főügyész szerint sem Fodor Imre, sem a többi plakátoló személy ellen nem folyt és ezentúl sem indul bűnügyi vizsgálat. Korábban az Evenimentul Zileinek még arról nyilatkozott, hogy Marosvásárhely alpolgármesterét az alkotmányos rend felforgatásával gyanúsítják. /Szucher Ervin: Meghallgatások plakátügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék