udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 1411-1440 | 1441-1470 | 1471-1500 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2004. május 14.
A Hargita Megyei Törvényszék máj. 13-án hozott ítéletével visszautasította Papp Előd, az RMDSZ megyei tanácsos-jelölt listája elleni óvását. Előzőleg Hajdú Áron magánszemélyként óvást nyújtott be Papp Előd független polgármesteri és a NDF színekben való tanácsosi jelöltsége ellen. Papp Előd kijelentette: „Ha Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke, akkor valószínűleg mindannyian fogunk találkozni.” /(Daczó Dénes): A törvényszék döntése végleges. Papp Előd nem indul a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2004. május 15.
A Hargita Megyei Törvényszék máj. 14-én véglegesen érvénytelenítette a Német Demokrata Fórum (NDF) jelöltlistáin szereplő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamenyi tagjának helyi tanácsosi és polgármester-jelöltségét. A bíróság ugyanakkor érvénytelenítette Pázmán Attila gyergyószentmiklósi polgármester-jelöltségét is. Az ítélet Hargita megyében mintegy kétszáz, az NDF listáin induló Hargita megyei MPSZ-tagot érint. /Elutasították az MPSZ-tagok jelöltségét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2004. május 21.
Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) május 21-i nyilvános ülésén a Hargita megyei Entelmédia kft-t részesítették előnyben a tévéfrekvencia odaítélésénél. A döntés értelmében Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson, a Hodgyai Géza vezette Entelmédia kft nyerte el földi tévésugárzás jogát, ezzel jelentősen javulni fog az említett térség információ-hozzáférése. Hodgyai Géza elmondta, a tévéadók többségében magyar nyelvű adásokat fognak sugározni. A csíkszeredai és gyergyószentmiklósi stúdiókat szeretné összekötni a már meglevő udvarhelyi csatornával. és ezáltal egyfajta kistérségi / regionális tévéadót hozna létre. /Regionális tévéadó Hargita megyében? = RMDSZ Tájékoztató, máj. 21., 2725 sz./2004. május 25.
A Hargita Megyei Rendőrség vizsgálatot indított két személy ellen, akiket felelősség terhelhet a Német Demokrata Fórum hamis pecséttel ellátott jelöltlistáival kapcsolatban. Fernengel Hildegard Melinda és Nagy Mária Terézia ellen okirathamisítás és hamis dokumentumok felhasználásának alapos gyanúja miatt indult vizsgálat. A két személy hamis jelöltlistákat állított össze az NDF nem létező Hargita megyei szervezete nevében. /Vizsgálat hamis NDF-pecsétek használata ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./2004. május 28.
Nagy népszerűségnek örvend az erdélyi fiatalok körében Gyulafehérváron, Erdély legrégebbi tanintézetében a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, ahova csak fiúk és csak római katolikusok jelentkezhetnek. Baróti László-Sándor pap-igazgató tájékoztatott, az iskola bentlakással működik. A nap reggel hatkor kezdődik, félórás áhítattal. Azt követi a reggeli, majd félórás „szilencium”, vagyis az aznapi tananyag ismétlése. A tanítás nyolctól kettőig tart. Délután kettő és négy óra között ki lehet menni a városba. Négykor kezdődik a szilencium, a tanulás egészen estig. A nap vacsorával és esti áhítattal ér véget. Az iskola tanulóinak 85 százaléka Kovászna, Hargita és Maros megyéből érkezik, de jönnek még Bákó megyéből is. Jelenleg 105 diák tanul az amerikai katolikus egyház segítségével épített iskola falai között. A régi gimnázium épületét ugyanis nem sikerült visszaszerezni az államtól. Elsősorban azok jelentkezésére számítanak, akik papok vagy kántorok szeretnének lenni. /Antal Erika: Csak fiúk, csak katolikusok, csak bentlakók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ 2004. június 2.
Május 23-án Kászonaltízen első alkalommal rendezték meg az alcsíki települések gyermekszínjátszóinak találkozóját. Ezzel hagyományt szeretnének teremteni. Tima Mária Magdolna, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola tanítónője, a találkozó egyik kezdeményezője elmondta, hogy régóta tervezték a találkozót, melyet a kászonaltízi Kazun Közművelődési Egyesület, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatott. Hat alcsíki településből (Bánkfalva, Csíkszentmárton, Kozmás, Nagytusnád, Kászonaltíz, Kászonfeltíz) tíz csoport mutatkozott be a színpadon. /Kristó Tibor: Gyermekszínjátszók találkozója Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./2004. június 3.
Jún. 2-án útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. Eddig 80 km-t kellett utazni a megyeszékhelyre. Hadd mondják egyesek kampányakciónak azt, hogy épp most kerül sor az útlevélosztály átadására, de akkor is olyan tettnek számít, ami a lakosság érdekében történik – hangsúlyozta Verestóy Attila szenátor. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke is jelen volt az ünnepségen. /Kristó Tibor: Útlevélosztályt avattak Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2004. június 3.
Nagyobb nyilvánosság előtt kellene megrendezni a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) szervezésében Hagyomány és modernizáció témával nemrég megtartott tanácskozást. A vidék értelmisége ugyanis nem minden esetben érzi át az értékmentés fontosságát. Erre példa Tima Mária Magdolna kászonaltízi fiatal tanítónő esete, aki tanítványaiból verbuvált Bóbiska nevű néptáncegyüttesével Belgiumban aratott nagy sikert. A kászoniak székely, dél-dunátúli, szatmári, mezőségi táncaikkal annyira elvarázsolták a közönséget, hogy egy brüsszeli iskola is meghívta őket vendégségbe. Hírük egyre terjedt, Luxemburg fővárosában is sikeresek voltak. Mindezek után a tanítónő még az újságban sem adott hírt visszhangot keltő külföldi turnéjukról. /Kristó Tibor: Értékmentés és értelmiség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2004. június 9.
Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./2004. június 9.
Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2004. június 9.
Jún. 8-án a Hargita Megyei Kulturális Központban Föld és ember a Székelyföldön témával tartottak munkamegbeszélést, amelyen az Arany János Közalapítvány támogatásával munkálkodó kutatócsoport beszámolt eddigi eredményeiről. A munkacsoport – Gagyi József, Oláh Sándor, Ferencz Angéla, Mihály János – nyolc székelyföldi településen (Fiatfalva, Székelyzsombor, Lövéte, Csíkkozmás, Csíkborzsova, Csíkdelne, Máréfalva, Kisbacon) vizsgálta meg az 1989 után átalakuló földhasználatot, gazdálkodást, ennek társadalmi hatásait. /Ferencz Imre: Munkamegbeszélés a Hargita Megyei Kulturális Központban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2004. június 10.
A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének kiadásában jelent meg az Emlékalbum – Album memorial. A szövetség vezetőségének egyetlen magyar tagja Hargita megye képviseletében Bara Lajos, a megyei szövetség elnöke. Constantin Ticu Dumitrescu, az országos szövetség elnöke, a nevezetes „Ticu törvény" megalkotója (a szekuritáté dossziéinak feltárása, megismertetése az egykori bebörtönzöttekkel), csalódottságának adott hangot, mivel a jócskán „kibelezett" törvény alkalmazói még mindig védik a tetteikért soha felelősségre nem vont szekus-bűnözőket. Még mindig azt állítják, hogy a szeku csak terroristát leplezett le, közben a jóvátételi 118/90-es törvény alkalmazása során a még élő több mint 100 ezer egykori politikai elítélt folyamodott kárpótlásért. A könyv a mintegy 130 börtön, internálótábor, munkatábor-börtön, a román Gulág fényképeit sorakoztatja fel, de közli a meghurcoltatások helyén állított emlékművek fényképeit is. /Puskás Attila, Sepsiszentgyörgy: Album a felejtés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2004. június 11.
Marosvásárhely főterén egy nappal kampányzárás előtt gyakorlatilag nem léteztek RMDSZ-plakátok, nem lehetett látni Kelemen Attila polgármesterjelölt arcát. Székelyudvarhely főterén viszont egy nappal kampányzárás előtt RMDSZ-plakátok zöldelltek mindenhol. Látszott, az RMDSZ győzni akar Hargita megye második városában (is). Megbuktak és talán érdemes lenne nagyon komolyan körbejárni, hogy miért is buknak meg mindig Udvarhelyen az RMDSZ jelöltei – ám tagadhatatlan, hogy mindent megtettek a győzelemért, írta Szondy Zoltán, Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke. Az RMDSZ vezérei megsiratták Udvarhelyt és elvesztették Vásárhelyt, állapította meg. Kolozsváron egy szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román polgármester helyére két másik szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román politikus pályázott. Kolozsváron a magyar polgármesterjelölt visszalépett. Nem a magyarok mellett mindig kiálló Smaranda Enache javára, hanem egy olyan politikus javára, aki gyilkosnak nevezte Hungáriát. Ezt a politikust akarta az RMDSZ. /Szondy Zoltán (újságíró, a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke): Főtéri séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./2004. június 12.
Az RMDSZ teljesítette kitűzött célját, hogy a 2000-es választásokon elért eredményeit meghaladva növelje a szövetség jelenlétét az önkormányzatokban – jelentette ki Markó Béla a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) jún. 11-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla sikeresnek értékelte az RMDSZ választási szereplését, az RMDSZ 148 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, míg a 2000-ben tartott helyhatósági választásokon 110 jelölt jutott polgármesteri székhez. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, közülük is legalább 15-en győztesként kerülnek ki majd a küzdelemből. Az RMDSZ-nek a megyei tanácsokban sikerült megtartania mandátumainak korábbi arányát, a helyi tanácsokban pedig abszolút számokban is növekedett az RMDSZ jelenléte, annak dacára is, hogy az új választási törvény értelmében jelentősen csökken a helyi tanácsosok száma. A 2000-ben elért 2451 helyi mandátummal szemben a hétvégi választásokon az RMDSZ-nek 2487 mandátumot sikerült szereznie. Az RMDSZ öt megyében, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Bihar megyében a legnagyobb politikai erővé vált – mutatott rá Markó Béla. Markó javasolta a területi szervezeteknek, hogy keressék az együttműködés lehetőségét a kormánypárttal, amennyiben azonban ez nem lehetséges a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt alkotta szövetséggel is köthetők ilyen irányú megállapodások. Az RMDSZ egyedül a Nagy-Románia Párttal zár ki mindenfajta együttműködési lehetőséget. /Lehetőleg az SZDP-vel egyezkedjünk – ajánlja Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./2004. június 14.
Jún. 14-én Hargita megyében 4498 nyolcadikos diák kezdi a záróvizsgát, közülük 3593-an magyar nyelven, 905-en pedig román nyelven vizsgáznak. /Takács Éva: Ma kezdődik a záróvizsga. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./2004. június 14.
Jún. 11-én Csíkszeredában az RMDSZ Területi Küldötteinek Tanácsa döntött arról, hogy a csíkiak kit javasolnak a Megyei Tanács alelnöki tisztségére. A két jelölt: Borboly Csaba és Mátéffy Győző volt, végül Borboly Csabát választották. A Hargita Megyei Tanács alakuló ülését jún. 16-án tartja, amikor a 22 RMDSZ-es tanácsos mellett, 3 Szociáldemokrata Párti, 2 Demokrata Párti, 3 Népi Akció Párti képviselő és Beder Tibor független jelölt döntenek titkos szavazással, a Megyei Tanács vezetőségéről. /(Daczó Dénes): A TKT döntése szerint. Borboly Csabát javasolják alelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2004. június 15.
A gyergyói panasz szerint a Német Demokrata Fórum ügyvédjét az MPSZ–NDF-óvások Hargita megyei helyszínei között a gyergyói területi státusiroda Skodájával szállították. Árus Zsolt, az MPSZ gyergyószéki elnöke szerint: „a Gyergyó területi RMDSZ fegyverként használta a magyar államtól kapott szolgálati autót egy belmagyar vitában”. Árus Zsolt mint a státustörvény gyergyói végrehajtását felügyelő testület tagja kért kivizsgálást Virág Zsolt, a Gyergyó területi RMDSZ kampányfőnöke ellen, mert ő vezette a „státus-Skodát” a gyergyói és a maroshévízi törvényszékre, majd ugyanezzel a járművel máj. 14-én a megyei törvényszéken lezajlott tárgyalásokra Csíkszeredába is utazott. Virág Zsolt tagadta a vádakat. Árus Zsolt panaszát a Gyergyó területi RMDSZ-nél is iktatta, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalához is eljuttatta. Beadványára eddig egyik féltől sem kapott választ. /Gergely Edit: Kivizsgálás indult a gyergyói „státus-Skoda”-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./2004. június 16.
Jún. 15-én Garda Dezső parlamenti képviselő a föld- és erdőtulajdon visszaszolgáltatásának akadályozói ellen emelt szót a parlamentben. Kifejtette, hogy az akadályozók ugyanazok, akik 2000-ben az 1/2000-es törvény végrehajtását is húzták-halasztották, s akik 2001–2002-ben bírósági úton is késleltették a törvény előírásainak érvényesítését. Ezzel egy időben a Hargita megyei erdészeti hivatalok és a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság nagy erdőfosztogatásba kezdtek és – csak a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal – 30 esztendőre tette lehetetlenné a fakitermelést azon a vidéken. Jelenleg az egyházi erdők visszaszolgáltatásának akadályozása folyik. Hargita megye magyar történelmi egyházai 2000 óta küzdenek eredménytelenül tulajdonjogaik elismeréséért. /Akadályozzák a visszaszolgáltatást. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./2004. június 16.
Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./2004. június 17.
Jún. 16-án Csíkszeredán megtartotta alakuló ülését Hargita megye tanácsa. Megválasztották a vezetőséget. Bunta Levente, a megyei tanács eddigi alelnöke lett az elnök. Az elnök megválasztása után kifejtette: elsősorban Hargita megye érdekeit tartja szem előtt, és fontosnak tartja, hogy az erőforrások elosztásában legyen egyensúly. A két alelnök Borboly Csaba és Petres Sándor lett. /(Daczó Dénes): Megalakult Hargita megye új tanácsa. Bunta Levente az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2004. június 19.
„Folytatódik a Hargita–Kovászna megyei románok drámája; bármely pillanatban etnikai konfliktus robbanhat ki; Ráduly Róbert románellenes nyilatkozataitól már csak egy lépés van az etnikai tisztogatásig" – írta a Flacara lui Adrian Paunescu című bukaresti hetilap 23-as és 24-es száma. A Flacara két, egymást követő számában Claudiu Sere, a csíkszeredai ex-Jurnalul de Transilvania exfőszerkesztője, volt belügyes tiszt írásában a Hargita Népe napilap románellenes veszélyforrásként szerepel. Sere azzal vádolta a lapot, hogy a megyéből Fidesz-sugallatra el akarja űzni a románokat. Az éber szerző szerint a román titkosszolgálatoknak drasztikusan intézkedniük kellene ezen agitátorok ellen.. „Nagyon veszélyes, amit a Hargita Népe és a Krónika művel, mert etnikai konfliktust robbanthat ki.” Hargita és Kovászna megyében a magyar radikálisok az autonómia ürügyén államot akarnak teremteni az államban, ahol a románoknak nincs mit keresniük. E törekvésben Claudiu Sere szerint élen jár Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, Albert Álmos, Kurkó János, Salamon Attila, miközben azokat a becsületes embereket, akik védelmezik az itteni románság érdekeit, bezárják, vizsgálatot indítanak ellenük. Ezek közé tartozik Csibi István, aki rendszeresen támogatta a székelyföldi román közösséget, ezért van most őrizetben. A Flacara 24-es számában Sere fájlalta, hogy Ráduly Csíkszereda polgármestere lett, hiszen „úgy egy évvel ezelőtt" robbanásveszélyes nyilatkozatot tett: ha a Székelyföld nem vívhatja ki az autonómiát, nem lesz baj, ha itt is az történik majd, ami Koszovóban történt. Szondy Zoltán pedig „egy alkalommal" azt nyilatkozta, hogy az ortodox egyháznak és a titkosszolgálatnak /SRI-nek/ nincs mit keresnie Csíkszeredában. Claudiu Sere tehát légből kapott „nyilatkozatok" alapján állítja, hogy Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, valamint a Hargita Népe államellenes tevékenységet folytat. /Barabás István: Dilettáns riadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./2004. június 22.
A Hargita megyei nyolcadikos diákok 74,84 százaléka vizsgázott sikerrel az elmúlt héten a kisérettségin, azaz a megjelent 4031 diák közül 3017-en értek el átmenő osztályzatot. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint a legtöbben az idén is román nyelvből buktak meg. Hargita megyében, főleg vidéken, évek óta hiányzanak a szakképzett romántanárok. A legtöbb iskolában helyettesítő tanerők oktatják a román nyelvet és irodalmat. Az idei tanévben a 132 meghirdetett betöltetlen helyre csupán 22 szakképzett tanár pályázott. Maros megyében a kisérettségizők nyolcvan százaléka zárta sikerrel a vizsgát: a 6196 beiratkozott diák közül 6081-en jelentek meg, akik közül 4887-en vizsgáztak sikerrel. /D. Balázs Ildikó: A vizsgán elért eredmények alapján választhatnak iskolát a diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2004. június 25.
Jún. 24-én megkezdődtek a Hargitai Megyei Napok. Kiállítás-megnyitókra, koncertekre, ünnepi műsorokra került sor Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Borszéken, Gyergyóvárhegyen, Tölgyesen és Borszéken. Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt a megyében élő közel 60 képzőművész közös tárlata. /Hargita Megyei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./2004. június 26.
Gabriel Andreescu politológus szerint az RMDSZ támogatottsága ígéretes, ami jó esélyeket biztosít a szövetségnek ahhoz, hogy a parlamentbe kerüljön. Hargita megyében viszont alacsony volt a részvételi arány. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti választásokat megelőző időszakban olyan kampányra lesz szükség, amely a székelyeket is meggyőzi, hogy urnák elé járuljanak. A kolozsvári RMDSZ az ellenzékkel, a D. A. Szövetséggel való együttműködést választotta. Gabriel Andreescu ezt helyesnek tartja. A helyhatósági választások eredményei azt sugallják, hogy az ellenzéki liberális–demokrata szövetség győz a parlamenti választásokon. /Borbély Tamás: Az RMDSZ támogatottsága ígéretes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2004. június 28.
Markó Béla RMDSZ-elnök exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Kifejtette, hogy az RMDSZ jó választási szereplése bizalmi szavazás volt. A következő négy évre sikerült biztosítani azt, hogy a magyarság ott lehessen a számára fontos döntéshozatali és végrehajtó szervekben. Eddig volt 146 RMDSZ-es polgármester, most lesz 186, 1996-ban az RMDSZ vezetett két megyét, 2000-től négyet – Kovásznát, Hargitát, Marost és Szatmárt -, és felsorakozik Bihar is. A helyi és a megyei tanácsok az elkövetkező években nagyobb költségvetésekkel fognak gazdálkodni, bővül hatáskörük. Az RMDSZ több megyében a kormánypárttal, a Szociáldemokrata Párttal működik együtt, de van ahol a Demokrata vagy a Liberális Párttal. Markó nem értek egyet azzal, hogy felrúgják a kormánypárttal kötött egyezséget. /Gyarmath János: A szavatartás, a megbízhatóság, a tisztesség üzenetét kell megfogalmaznunk. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2004. június 28.
Immár öt erdélyi megye önkormányzatát vezeti az RMDSZ, miután a Szatmár és a Bihar megyei tanácselnöki tisztségek megszerzését követően Hargita, Maros és Kovászna megyében is megőrizte vezető pozícióját. Maros megyében a kormánypárttal működik együtt, Háromszéken pedig abszolút többsége van a szövetségnek, elnöknek ismét Demeter Jánost választották meg, míg az alelnöki tisztségben Baka Mátyás és Vajda Lajos bizonyíthat újabb négy évig. Barót új polgármestere Nagy István, aki mandátumát függetlenként nyerte el, az RMDSZ jelöltjét, Pál Szilágyi Zoltán mérnököt választották alpolgármesterré. Bardocon továbbra is Balázsi Dénes és helyettese, Kolumbán Sándor, az RMDSZ színeiben megválasztott elöljárók vezetik a községet, Vargyason maradt az Ilkei Ferenc (RMDSZ) polgármester – Csíki János (független) alpolgármester kettős, Baconban pedig továbbra is az RMDSZ-es Bardocz Csaba polgármester és helyettese, Konsza László vezetik a hivatalt. Bölön új polgármestere a független Sikó Imre, helyettese Rudolf Béla, Nagyajtán a szintén független Brotea Olga vezeti a községet, elődje, Barabás András (RMDSZ) alpolgármester lett. /Antal Erika, Benkő Levente: Öt megyei tanácsot irányít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2004. június 28.
Jún. 26-án a Hargitai Megyenapok keretében az új megyei tanács rendkívüli ülést tartott Homoródalmáson. A „kihelyezett" tanácsülés után a tanácstagok, parlamenti képviselők, szenátorok az unitárius templomba indultak, ahol istentisztelet keretében Szabó Gyula írónak, a község nagy szülöttjének átadták a Hargita megyéért-díjat. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke átnyújtotta az oklevelet és a gyűrűt, amely a megye címerével immár negyedik alkalommal lelt gazdára. A művelődési otthonban átadták a szakintézmények életműdíjait. Életműdíjat kapott a gyergyóditrói Petres Lajos karvezetői és zenepedagógusi munkásságáért, dr. Kelemen József több évtizedes orvosi munkájáért, tudományos tevékenységéért, Borbáth István Ágoston tanár a csíkszeredai sífutás fellendítéséért, a sílövészet meghonosításáért, Nagy György székelyudvarhelyi képzőművész, Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője közírói, szerkesztői erényeiért és Marius Urzica sportkarrierjéért. /Ferencz Imre: Ünnepi tanácsülés, díjazások Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2004. július 1.
Jún. 30-án felavatták a Hargita megyében elesett rendőrök tiszteletére állított emlékművet Csíkszeredában, a rendőrség megyei székháza előtt. Az ünnepségen részt vett Marian Saniuta, közigazgatási és belügyminiszter és Dumitru Sorescu országos rendőrparancsnok is. Az emlékműre hét rendőr neve került fel: Cheuchisan Liviu-Teofil, Ferencz Emeric, Caprioara Marian, Danaila Gabi, Magyari Carol, Székely Gavril-Attila és Botas Ioan, közülük négyen 1989-ben haltak meg. Az emlékmű Kató Vladimír és Albert Márton alkotása. Az ünnepségen Marian Saniuta miniszter hangsúlyozta: az emlékmű felállításával a románok és a magyarok megmutatják az egész országnak, hogy a Hargita megyei közösség számára, a törvényesség, a közrend és a közbiztonság közös érték. /(Daczó Dénes): Emlékmű a rendőröknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A rendőrség telkén felállított emlékmű annak a csíkszeredai Kató Vladimír grafikusnak a munkája, aki a nemrégiben letartóztatott Csibi István által működtetett helyi hetilap újságírója volt. Az emlékművet eredetileg csak az 1989-es forradalom idején meglincselt egyenruhásoknak szánták a kollégák, felállításához azonban nem járult hozzá a csíkszeredai városi tanács. A rendőrség a bíróságon kereste igazát, és megnyerte az önkormányzat elleni pert. A város végül azzal a módosítással egyezett bele az emlékmű felállításába, hogy az a szolgálat közben elesett Hargita megyei rendőröknek állítson emléket. A forradalom idején megölt székelyföldi rendőrök esete még az elmúlt években is élesen megosztotta a közvéleményt. 1992 februárjában Ion Iliescu elnök valamennyi Hargita megyei rendőráldozat számára a „Forradalom mártírhőse” címet adományozta, Pataki Imre, Hargita megye akkori prefektusa azonban visszaküldte az okleveleket és az érmeket az államfőnek. A lincselésekben részt vevők ellen viszont még 1990-ben bűnvádi eljárás indult, többen közülük Magyarországon kerestek és kaptak menedéket. Az itthon maradtak közül a Legfelsőbb Bíróság a zetelaki Ilyést Istvánt 20, Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót 19 év börtönbüntetésre, az oroszhegyi Nagy Imrét és Vass-Kis Elődöt 18, Ambrus Pált és Nagy Istvánt 15 évre ítélte. 1994. március 24-én azonban az államfő az RMDSZ és a nemzetközi emberjogi szervezetek közbenjárására közkegyelemben részesítette őket. Nem sokkal a szabadulás után ketten is önkezükkel vetettek véget életüknek. – Nem a Hargita Megyei Rendőrkapitányság az egyedüli, amelynek udvarán az 1989-es eseményeket is felidéző emlékmű áll. A Temes megyei rendőrség bejáratánál egy helyi forradalmárszervezet azoknak állított 1990-ben emléktáblát, akiket a forradalom idején ott tartottak fogva és kínoztak meg. Az emléktáblát 1993-ban a rendőrség megpróbálta eltávolítani, de a forradalmárok tiltakozása nyomán kénytelen volt visszaállítani a helyére. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Megbékélés? Feledékenység? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./ A környezetüket évtizedeken keresztül terrorizáló rendőrök emlékének „kifehérítésére” irányuló törekvések bizonyítják, hogy a bukaresti hatalom továbbra sem hajlik a ’89-es események megbékélést segítő megítélésére. Szemében továbbra is rendőráldozatokra és fékevesztett gyilkosokra oszlik a tizenöt évvel ezelőtti szereposztás. Az egyik oldalon rendőrsírok sorakoznak, post mortem kitüntetések és előléptetések, a túloldalon pedig meghurcolt, elítélt, állandó menekülésre és beteges félelemre kárhoztatott élő áldozatok. /Csinta Samu: Visszajáró lelkek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2004. július 2.
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete beszélgetésre hívta meg az új polgármestert, hogy megismerje elképzeléseit a város jövőjéről. A gyergyószéki MPSZ meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a leköszönő Hargita megyei tanács a gyergyószentmiklósi Út- és Híd Rt.-t egy Bákó megyei falusi cégnek adta el, s elvárja, hogy nyilvánosságra hozzák a privatizációs szerződés részleteit, valamint hogy a vételár teljes összegét visszafordítsák a Gyergyói-medencébe, beruházások, programok támogatása formájában. /MPSZ hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2004. július 2.
Felcsík falvaiban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai vagy volt táncosai irányítják a gyermektánccsoportokat. A sok táncos gyermek részére megszervezték az I. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. A mintegy 250 részt vevő gyermek mindennap táncoktatáson, kézműves foglalkozáson vesz részt, emellett folynak az esti táncházak. A táborlakókat Csíkmadarason és Csíkdánfalván szállásolták el, a foglalkozások zöme Dánfalván zajlik, a Petőfi Sándor Középiskolában. /Sarány István: Táncalkalmak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./