udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 1441-1470 | 1471-1500 | 1501-1530 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2004. július 3.
A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2004. július 3.
A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket az MTI hírszolgáltatásának megvonását illetően. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. Az egyesület kéri az illetékeseket, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez tegyék meg, a szükséges lépéseket. /Veszélyben a kisebbségi sajtó! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 5.
Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2004. július 6.
Medgyessy Péter kormányfő jún. 5-én a Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelő megnyitása után Tusnádfürdőre ment, ahol előadást tartott a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel szervezett diákszeminárium hivatalos megnyitóján, majd a csíkszeredai városházán Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkkel találkozott. Tusnádfürdőn Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság alapvető érdeke az integráció. Magyarország segítségét a csatlakozási tapasztalatok átadásában, a fiatalok képzésének támogatásában, gazdasági tekintetben pedig a visszaszerzett tulajdonok hasznosításában látja. Fontosnak tartotta azt, hogy a különböző támogatási formák egységes rendszerré álljanak össze. Medgyessy Péter reményét fejezte ki, hogy nem emelkedik újabb fal Magyarország keleti határain. Medgyessy kiemelte a magyar–magyar összefogás fontosságát. Medgyessy Péter bejelentette, hogy szept. 11-ére összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és kezdeményezi az uniós csatlakozásból adódó tennivalók és lehetőségek megvitatását. Az azt megelőző napokban meghívja egy megbeszélésre a határon túli magyar történelmi egyházak püspökeit is. A kormányfő elmondta: nem tud érdemben válaszolni azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságot kérnek, míg meg nem fogalmazzák, hogy ez mi célt szolgálna. Medgyessy Péter és kísérete este a csíkszeredai városházán találkozott Hargita és Kovászna megyei önkormányzati tisztségviselőkkel. A találkozón részt vettek a parlamenti képviselet tagjai és az RMDSZ-tisztségviselők. A magyar kormányfővel való megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. /Sarány István: Medgyessy Péter a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2004. július 6.
Júl. 6-án kezdődik az egy hetes Régizene Fesztivál Hargita megyében. Az idei több helyszínen zajlik, koncertek, előadások lesznek a csíkszeredai Mikó-várban, a csíksomlyói ferences templomban, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a székelyudvarhelyi Városháza udvarán és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. /(Szatmári Cecília): Kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2004. július 7.
Tusnádfürdőn Markó Béla kitért arra, hogy Magyarország gazdasági téren segíthet, különösen Székelyföldön, ahol ki kellene használni a helyi sajátosságokat. Szerinte Magyarországnak az általános autonómia kivívásában is segítséget kell nyújtania. Az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy ez modern egyetemmé válhassék, támogatnia kell az erdélyi magyar televíziót. Medgyessy Péter miniszterelnök leszögezte: áldozathozatal nélkül egyetlen ország sem lehet az Európai Unió tagja. A kettős állampolgárság kapcsán a magyar kormányfő arra kíváncsi, hogy miért van jelentősége a magyar állampolgárságnak, milyen célt szolgálna. Úgy vélekedett: egyesek szándékosan keltenek illúziókat a magyar állampolgárság kérdésében. Markó Béla előadásában kifejtette: azért próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, mert ez a politizálás szavazatokat hozhat Magyarországon. A tábor megnyitása előtt többször is felvetették, hogy miért éppen a bálványosi szabadegyetem helyszínén szervezték. Erre Markó leszögezte: Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös és a tábor hasznos. Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem azért jöttek, hogy a magyar belpolitikai harcot ide exportálják. A tusnádfürdői előadás után a magyar miniszterelnök, a magyar delegáció tagjai, valamint az RMDSZ elnöke és vezetőségének tagjai Csíkszeredába látogattak, ahol a városházán Maros, Kovászna és Hargita megyék RMDSZ-es képviselőivel, választott tisztségviselőivel találkoztak, zárt ajtók mögött közel másfél órás megbeszélést folytattak. A tanácskozás után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: felmerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének a támogatása, a csíkszeredai konzulátus kérdése és a hősök temetőjével kapcsolatosan nyújtottak át egy anyagot. /Daczó Dénes: Először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi. Medgyessy Péter a tusnádfürdői táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 8.
Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió táborban tartott előadása után júl. 5-én Csíkszeredában találkozott a megyeszékhely és Hargita Megye Tanácsának vezetőségével. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón bemutatta Medgyessynek azokat a problémákat, amelyekben a miniszterelnök segítséget nyújthat a megyének. Felvázolta a megyei tanácsnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen Tusnádfürdőre tervezett konferenciaközpontra vonatkozó elképzeléseit. A háromszáz férőhelyes központ létrehozása érdekében a két megye közös kft.-t hozott létre, és megvan már a területük is. A létesítmény Bunta Levente szerint nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld számára fontos lenne. A csíkszeredai magyar konzulátus ügyéről is szó esett. /Kiss Edit: A székely gőzös problémáját is felvetették a magyar miniszterelnöknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./2004. július 8.
Egyetértéséről biztosította a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMMA) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról – mondta el Csapó József, az SZNT elnöke az autonómia-tanács júl. 7-i budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk" amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". Csapó József elmondta, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. /Csapó Budapesten kezdeményez székelyföldi népszavazást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./2004. július 9.
Újabb két kötettel gazdagodott a Hargita Kiadóhivatal Bibliotheca Moldaviensis című, kétnyelvű sorozata. Petrás Incze János életét és művét tárgyalja a Petrás című könyv. Domokos Pál Péter az „… édes Hazámnak akartam szolgálni..." című könyvében összegyűjtötte Petrás Incze János valamennyi írását, tudósítását és levelezését. A most megjelent kétnyelvű kötetben a Domokos Pál Péter Petrás Incze János tudósításához írt előszavának rövidített változatát olvashatjuk, továbbá közlik Döbrentei Gábor 38 kérdését és Petrás által az azokra adott válaszokat. Petrás Incze János /1813-1886/ minorita szerzetes életét a moldvai csángómagyar nép szolgálatába állította. Kutatásai eredményét a Magyar Nyelvőrben tette közzé. – Bandinus Márk misszionárius főpap 1646-1647-ben végiglátogatta mindazokat a moldvai településeket, ahol, értesülései szerint, katolikus lakosság volt. 41, jobbára magyarok lakta településen 1020 csángómagyar családfő nevét jegyezte fel, összeszámolva mintegy 5000 csángómagyar katolikust. /Takács Éva: Petrás és Bandinus. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./2004. július 13.
Németh Zsolt fideszes politikus tájékoztatott az idei, most tizennegyedszer megrendezendő Bálványosi – Tusványosi táborról. A Pro Minoritate Alapítvány a kezdetektől a tábor szervezője volt. A Jakabffy Alapítvány és a Reform Alapítvány szintén részt vesz a tábor szervezésében. A román szervezők közül eleinte a Pro Európa Ligával szervezték a tábort. Az elmúlt négy-öt évben már a Román Liberális Párthoz közelálló Horia Rusu Alapítvánnyal szervezik. A tábor az első időszakban Bálványoson kapott helyet, és most már öt-hat éve Tusnádfürdőn rendezik meg. Idén beszállt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a társszervezők közé partner státuszban. Andrei Marga személyesen vállalt a tábor felett egyfajta védnökséget. Mindennap lesz egy kiemelt téma délelőttönként, és ezután délutánonként meg öt párhuzamos helyen zajlanak majd a kerek-asztal fórumok. Az idei tábor címe: “Együtt vagy külön utakon”, az alcíme: “Integrációs és nemzeti érdek”. Az integráció és nemzeti érdek lesz a főnap témája, amikor is Orbán Viktor fog fellépni Adrian Severinnel. Adrian Severin a polgári kormány külügyminisztere volt, jelenleg pedig az Európa Tanács delegációjának főtitkárjelöltje. A tavalyi táborban is részt vett, közösen Orbán Viktorral. A táborban Orbán Viktor mellett a Fidesz-vezérkar elég jelentős arányban fölvonul. A kormánypártok részéről is jeleztek részvételi szándékot. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a gazdasági blokkban fog fellépni. Markó Béla szabadságára hivatkozva lemondta a tábort. Ugyanakkor fontos RMDSZ vezetők és megyei elnökök, mint a Hargita megyei elnök, vagy a Temes megyei elnök, Toró T. Tibor, aki egyébként a Reform Mozgalomnak a vezetője, illetve számos helyi RMDSZ elnök, vezető jelezte részvételét. Természetesen ott lesz Tőkés László püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök, és jelen lesz Anusca görög katolikus püspök. Nyugatról is jönnek jó néhányan, így Gahler, az Európai Parlament képviselője, a német CDU politikusa és Christoph Pan, a Dél-Tiroli Néppárt elnöke. – Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Európa Tanács elfogadta Andreas Groos svájci szocialista képviselő jelentését és a határozattervezetét az autonómiáról. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezután felhívta az Európa Tanács minden tagállamát, hogy államigazgatási, etnikai, kulturális problémák kezelésére alkalmazzák a területi autonómiának az eszközét. Kevés híradás született erről.– Minden eddigit felülmúló az előzetes jelentkezés, amely több ezres nagyságrendű. (A Gondola internetes újság nyomán) /Bálványostól Tusványosig. Beszélgetés Németh Zsolttal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./2004. július 14.
246 alpolgármester képviseli a RMDSZ-t az elkövetkező négy esztendőben, a helyi önkormányzatokban. Ez jelentős növekedést mutat 2000-hez viszonyítva, akkor ugyanis az RMDSZ 206 alpolgármestere nyert mandátumot. Arad megyében 7, Beszterce-Naszód megyében 4, Bihar megyében 28, Brassó megyében 6, Fehér megyében 4 alpolgármestere van a Szövetségnek. Hargita megyében 70, ebből: Csík területen 25, Gyergyó területen 12, Udvarhelyszéken 23 alpolgármester nyert mandátumot. Kovászna megyében 30, ebből: Felsőháromszéken 10, Háromszéken 20 alpolgármester képviseli az RMDSZ-t Kolozs megyében 19, Máramaros megyében 4, ebből Történelmi Máramaros területen 1, és Nagybánya területen 3 alpolgármestere van a Szövetségnek. Maros megyében 45, Szatmár megyében 20, Szilágy megyében 15, Temes megyében 4 alpolgármester szerzett mandátumot a Szövetség színeiben. Az RMDSZ alpolgármestereinek teljes névjegyzéke megtalálható a www. rmdsz.ro internetes oldalon. /Több alpolgármester mint 2000-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2004. július 14.
Ráduly Róbert Csíkszereda polgármesterévé választása miatt lemondott képviselőházi mandátumáról, s helyét a parlamentben a csíkszeredai Kedves Imre foglalta el, aki jún. 29-én tette le hivatali esküt a képviselőházban. Ezzel kezdetét vette a mintegy 5 hónapos mandátuma, amely egybeesett a parlamenti vakációval. Ráduly Róbert volt képviselő helyét automatikusan átvett két szakbizottságban is, az ipari-szolgáltatásiban, illetve az informatikaiban. Azok a nyári szünetben is dolgoznak. Kedves Imre /sz. Csíkszentdomokos, 1953/ közgazdász, 1991–1993 között a megyei pénzügyi igazgatóság aligazgatója, 1993-tól pedig a Hargita Megyei Állami Kincstár igazgatója. /Hecser Zoltán: Mandátum a ... mandátum végén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2004. július 14.
A Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye szervezete, a Caritas kezdeményezte az otthoni betegápoló központok létesítésének programját. Hargita megyében a helyi és megyei önkormányzatok támogatásával jól működő hálózatot építettek ki 22 központtal. Ezután Maros megyében létesítettek hasonló központokat Marosvásárhelyen, Szászrégenben, a legújabbat pedig júl. 13-án Nyárádszeredában nyitották meg. Köszöntő beszédet mondott többek között Dászkel László, a város polgármestere és Burkhardt Árpád alispán. /(kilyén): Otthoni betegápoló központ Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./ 2004. július 14.
Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Régizene Fesztivált Csíkszeredában a Mikó vár udvarán és a csíksomlyói kegytemplomban, Székelyudvarhelyen, valamint Gyergyószárhegyen a Lázár kastélyban. Magyarországi együttesek is megjelentek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes olyan tánckoreográfiával szerepelt, amelyet röpke három nap alatt gyakoroltak be. /Nyulas Ferenc: Huszonhatodik Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2004. július 15.
A Kovásza megyei tanfelügyelőséghez, valamint az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz fordultak a júniusi képességvizsgán megbukott diákok szülei. A 220 aláírást tartalmazó beadványban kérik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is szervezzenek pótképességvizsgát a nyolcadik osztályt végzett diákok számára. Háromszéken az 1606 magyar diákból 443 bukott meg a képességvizsgán, közülük 385 román nyelv és irodalomból nem kapta meg az átmenőjegyet. A számítógépes elosztás után az elméleti osztályokban 74 hely, a szakközépiskolákban pedig 169 hely maradt üresen. A szakiskolákban, ahová képességvizsga nélkül is beiratkozhatnak a diákok, a helyek alig 15 százaléka telt be. A beadványban azt is megfogalmazták, hogy véleményük szerint a tanterv nem igazodik a nem román anyanyelvű gyerekek oktatási igényeihez, a román nyelvet anyanyelvként oktatják, és ezzel magyarázható, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek gyengén szerepelnek a vizsgákon. Kérik a román nyelv és irodalom oktatási módszertanának módosítását, illetve azt, hogy Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhassák a gyerekek. – A Magyar Polgári Szövetség, a beadvány kezdeményezője javaslatot tesz, hogy más megyékben is forduljanak hasonló beadvánnyal a tanfelügyelőséghez és a szaktárcához a szülők. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő tudomása szerint a megyében a szülők nem gyűjtöttek aláírásokat a pótképességvizsga eltörlése miatt. Hargita megyében 74 százalékos volt az átmenési arány a kisérettséginek is nevezett képességvizsgán. A megyében 4031 diák jelent meg a vizsgákon, közülük pedig 3017-en vizsgáztak sikeresen. Kolozs megyében nem veszélyezteti az osztályok létszámát a kisérettségi új rendszere által előidézett helyzet – mondta el a Krónika kérdésére Pop Corina, a megyei tanfelügyelőség szóvivője. /Indokolatlan a pótvizsga? = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./2004. július 19.
Országos átlagszinten mozog a székelyföldi magyar gyermekek tudása román nyelvből és irodalomból – vélik a székelyföldi tanfelügyelők és tanárok. Kovászna megye magyar tannyelvű iskoláiban a nyolcadik osztályt végzett 1606 diák közül 443-nak nem sikerült az V-VIII. osztályt záró "kisérettségi" vizsgája, 385 diák román nyelv és irodalom tárgyból bukott el. A magyar tannyelvű osztályban végzett diákok 23,97 százaléka bukott meg. Hargita megyében 4573 gyerek végezte a nyolcadik osztályt, 79,92 százalékuk (3655) magyar tagozaton. Összesen 3017 gyereknek sikerült a "kisérettségije", ebből 2309 (76,53 százalék) végzett magyar tagozaton. Balázs Lajos docens, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának bölcsészeti tanszékvezetője rámutatott: a legnagyobb gond az, hogy évtizedek óta a román nyelv oktatását politikai ügyként kezelték Romániában, nem a didaktika szemszögéből közelítették meg a kérdést. Balázs Lajos elmondta: az RMDSZ parlamenti képviselőinek sikerült elérni, hogy az elemiben külön tanterv alapján és külön tankönyvekből tanítják a románt a nem román tagozaton tanuló gyermekeknek. Ezt a tantárgyat az V-VIII. osztályokban is nem nemzeti, hanem második nyelvként kellene tanítani, az ennek megfelelő módszerekkel – magyarázta a professzor, aki a tanárhiányról elmondta: az idén Hargita megyében 132 román szakos állást hirdettek meg, amire csak huszonegyen jelentkeztek. A magyar szakos tanároknál sokkal jobb a helyzet, hisz a 37 betöltetlen állásra 19 jelentkező van, a 66 angol tanári állásra pedig 22. – Jövőre végez a Sapientián az első évfolyam román-angol szakos nyelvtanár – mondta a tanszékvezető, reményét fejezve ki, hogy ezáltal enyhül a Székelyföldön a román szakos tanárhiány. /Nem politikai kérdés a székelyföldi iskolások román nyelvtudása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2004. július 21.
Hargita megyében 573-an iratkoztak be a versenyvizsgákra, közülük százan nem jelentek meg a vizsgán. Először van ugyanis a pedagógusoknak lehetőségük arra, hogy a tavalyi versenyvizsgajeggyel megmaradjanak a tavaly választott helyettes állásukban, illetve helyettes állást kaphassanak. A vizsga idén nehezebbnek bizonyult a tavalyinál. Az egyetemeken alig létezik módszertani képzés, gyakorló tanítás, tehát amit a frissen végzettektől a versenyvizsgán számon kérnek, azt nem tanították nekik. Furcsa, hogy nagyjából ugyanazok az egyetemi tanárok adnak a versenyvizsga-dolgozatokra elégtelent, akik nemrég kilencessel, tízessel engedték ki az egyetemről diákjaikat. Hargita megyében az óvónők közül 100-an vizsgáztak magyarból, közülük mindössze hatan nem mentek át, 35-en pedig nem érték el a címzetes állásra feljogosító hetes osztályzatot. A román dolgozatok eredményei a következők: 132-ből 29-en nem mentek át, 73-an hetes alatt írtak. A magyar dolgozatok alapján 15-en nem mentek át, 28-an hetes alatti, 19-en hetes feletti jegyet kaptak. A 221 tanárból 41 sikertelenül vizsgázott, 84 hetes alatti jegyet kapott. Nagyon rosszul sikerült a magyar szakos tanárok vizsgája, a 15 jelentkezőből mindössze ketten kaphatnak végleges állást. Az eredmények alapján 506 végleges és 254 helyettes állást osztanak szét a megyében. /Takács Éva: Gyenge eredmények a versenyvizsgán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./2004. július 22.
A Hargita napilap 1979. jan. 26-i számában hangzott el először a felhívás: jöjjön velünk más tájak mellé. Egyre többen csatlakoztak, barátságok szövődtek. Beder Tibor, a Jöjjön velünk mozgalom elindítója tekintett vissza az elmúlt 25 évre. A Jöjjön velünk a nyolcvanas években valóságos mozgalommá nőtte ki magát. Beder Tibort több alkalommal berendelték az állambiztonságra. Az első betiltás 1987 májusában volt. Ezt követően a túraismertető csak úgy jelenhetett meg a magyar újságban, ha ez a román lapban is megjelenik. Az utolsó túrát 1987. szeptemberében Fénya József vezette. A következő túrára már nem kerülhetett sor, mert a találkozókat a hatalom megszüntette. /Beder Tibor: Huszonöt éves a Jöjjön velünk mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./2004. július 23.
Nehézkesen halad az etnikai üldözöttek törvényének alkalmazása. A 2000-ben született jogszabály a román hatóságok által 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között származásuk miatt üldözött személyek kárpótlására vonatkozik. A deportáltakra, internáltakra vagy a transznisztriai „halálvonaton” elhurcoltakra. Azon erdélyi magyarok esetében, akik életüket veszítették a szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vagy a gyantai vérengzésekben, illetve a Tirgu Jiu-i és földvári haláltáborokban, a járadékot házastársaik vehetik át. Ezt a kárpótlási törvényt kezdetben csak Maros megyében alkalmazták. Hargita és Kovászna megyében nagyon sok akadályt gördítettek azon kérelmező túlélők elé, akik csak tanúkkal tudták igazolni meghurcoltatásukat. Kolozs megyében pedig el sem fogadták a tanúvallomást, holott a törvény kimondja, ha valaki képtelen beszerezni a fél évszázaddal korábbi okiratokat, tanúkkal is bizonyíthat – nyilatkozta Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-képviselő, akinek nem kis szerepe volt a törvény „jobbításában”. Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a kormánypárt, a PSD közötti tavalyi egyezményben is szerepelt a törvény betartási kötelezettsége, Kolozs megyében csak 2004 májusától kezdték alkalmazni. Eddig a Funar híveiből álló törvényszéki apparátus valamennyi kérést elutasította. – Azoknak a román nemzetiségűeknek is jár a kárpótlás, akik Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekültek. Az ő esetükben az Észak-Erdélyből menekülni kényszerült románok civil szervezete bocsátja ki az említett bizonylatot. Háromszéken 2004. júliusától kezdték el újra iktatni az etnikai üldözöttek kárpótlási kéréseit. Kovászna megyében eddig közel 900 kérést rendeztek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Kisebbségi törvény, többségi haszonélvezők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./2004. július 23.
A Sapientia Egyetemen Csíkszeredában a legnagyobb túljelentkezés a könyvelésen van, valamint a társadalmi kommunikáció és a PR szakon. Az agrárgazdaság 50 helyére csupán 11-en jelentkeztek, az ugyanennyi meghirdetett hellyel szemben mindössze 39-en szeretnének általános közgazdászok lenni. Hiába van félszáz hely, csak 15-en vállalnak egy olyan hasonszakmát, amely a közvetlen környezetre szakosodik. A be nem jutó fiatalokat valószínű felszívják majd a Csíkszeredában és Hargita megyében is működő román magánegyetemek a maguk kihelyezett tagozataival. /Székedi Ferenc: Sapientia: A kecske és a káposzta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2004. július 23.
Az Új Kézfogás Alapítvány is részt vesz a székelyföldi borvízforrások rehabilitálásában és az úthálózat rendbetételében – jelentette be Demeter János. Kovászna megye tanácsának elnöke, miután tárgyalt az Új Kézfogás Alapítvány ügyvezető igazgatójával, Németh Attilával. Az alapítvány a terv megvalósítási tanulmányának költségeit vállalja. A rehabilitálási terv Maros, Hargita és Kovászna megyére terjed ki. Demeter János értékelése szerint a székelyföldi borvizeket üzleti szempontoknak megfelelően kell felhasználni. A rehabilitálási tervezetben olyan helységek szerepelnek, mint például a háromszéki Kovászna város, Bálványosfürdő, Sugásfürdő, Előpatak, Málnásfürdő, Hatolyka, Uzonkafürdő, Kézdimartonos, a Hargita megyei Tusnádfürdő, Parajd, Hargitafürdő, Kirujfürdő, Marosfő vagy a Maros megyei Szovátafürdő. A tervezet kivitelezésének költsége megközelíti a 9,5 millió eurót, amelyet Phare-programból szeretnének előteremteni, pályázati úton. Demeter János közlése szerint a székelyföldi önrész 1,46 millió eurót tesz ki. /B. E. L.: Segít az Új Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./2004. július 26.
A román értelmiségiek marosfői táborában a csángókérdést a moldvai román római katolikusok magyarosításaként értékelték, elutasítva a „csángó” megnevezést. „Doru Furnea a székelyudvarhelyi románok egyesülete képviseletében kijelentette: elszaporodtak a városban a magyar szobrok, amit a román állam ölbe tett kézzel tűr, ugyanakkor a korondi kerámiákról is eltűntek lassacskán a román motívumok. Angela Barsan, az egy éve önkéntesekből alakult csíki képviselet elnöke szerint további székelyföldi román civil szervezetek megalakulása szükséges. A „hagymakupolás honfoglalással” kapcsolatosan elhangzott: a magyar sajtó nem véletlenül ébredt rá, hogy a hargitai románság megtartó ereje az ortodox egyház. /Aggódnak a korondi kerámiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./2004. július 29.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) évente szervez riporttábort tagsága számára. A szakmai szervezet egy-egy tájegységet, annak mindennapjait igyekszik bemutatni az újságírás eszközeivel. A eddigi öt riporttábor összegyűjtött anyagából három kötet jelent meg. Kőhalom, Nyárádmente, Kalotaszeg, Erdővidék, illetve a Hargita déli részén található ásványvizek voltak az eddigi témák, idén a Gyimesek kerülnek terítékre. Júl. 26-a óta az újságírók a három gyimesi községben – Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon – tájékozódnak. /Gyimesi emberek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./2004. július 31.
Júl. 30-án kezdődtek Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen a Kárpát-medence ásványvizei tudományos konferencia munkálatai. A konferencia résztvevői magyarországi és romániai kutatóintézetek képviselői, tudományos kutatók, egyetemi tanárok, valamint a megyében lévő ásványvíztöltődék vezetői. Magyarországon immár tíz éve tartanak hasonló témakörű konferenciákat, s gyakorlatilag azt most terebélyesítették nemzetközivé. Románia ásványvíz palackozásának 40%-a Hargita megyében realizálódik. /Hecser Zoltán: Ásványvíz-konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./2004. augusztus 4.
Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./2004. augusztus 5.
A Marosfői Nyári Szabadegyetem résztvevői záródokumentumban foglalták össze az előadásokból leszűrt tapasztalataikat. A három fontosabb kérdéskör: a határon túli románok, a székelyföldi románság, valamint a moldvai katolikusok helyzete. Az aláírók megállapították: „a Románia határai mentén, valamint a Balkánon élő őshonos román közösségeket agresszív asszimilációs folyamatnak vetik alá, e közösségek némelyike nem élvezi az európai előírásoknak megfelelő kisebbségi jogokat; a Kovászna és Hargita megyei románok állandó és fenntartott elnemzetlenítési folyamatnak vannak kitéve, fennáll annak veszélye, hogy az állam teljesen elveszíti joghatóságát ebben a térségben; a Bákó, Neamt és Iasi megyei római katolikus vallású románok elmagyarosítási folyamatnak vannak kitéve, melynek révén számos román családot vesznek rá különböző eszközökkel, hogy változtassa meg identitását. Ez olyan politikusok cinkosságával történik, akik rákényszerítik a helyi hatóságokra magyar tannyelvű osztályok indítását, noha e megyék római katolikus lakosságának 98%-a románnak vallja magát.” – Javasolták a határon túli románok kérdésében az állam hathatósabb beavatkozását, beleértve a hatékonyabb anyagi támogatást. A Kovászna és a Hargita megyei románok érdekében javasolták: „a román nyelv államnyelv státusának megerősítése Románia területén; a román egyetem létesítésének újrakezdése Maroshévízen, román, történelem és földrajz tagozatokkal – mint a Hargita megyei felsőoktatás egyetlen formája; alapok elkülönítése az állami költségvetésből a két megye civil társadalma és sajtója támogatására; a román közösség képviseletének biztosítása a Kovászna és Hargita megyei helyi adminisztrációban, anélkül, hogy feltételül szabnák a magyar nyelv ismeretét; stratégia kidolgozása a számbeli kisebbségben élő Hargita és Kovászna megyei románok számára; a Hargita és Kovászna megyei román kulturális intézmények által kezdeményezett kulturális projektek támogatása (múzeum, színház, folklóregyüttesek stb.); az etnikai alapú autonómia elnyerését célzó törekvések megállítása és akadályozása". A moldvai római katolikusok ügyében meg kell állítani a magyar egyesületek általi elmagyarosításukat; a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete kiadványait és tevékenységét kell finanszírozni, a magyar szervezetek tevékenységét monitorizálni kell a Bákó, Neamt és Iasi megyei római katolikusok által lakott falvakban. /Veszélyeztetett románok saját országukban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./2004. augusztus 6.
Aug. 5-én rendkívüli ülést tartott Csíkszeredán a megyei önkormányzat. Mátéffy Győző tanácsos a csíksomlyói volt Domokos Pál Péter Gyermekotthonnál tapasztaltakról számolt be. Elszállították a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz a Multimédia Trans Alapítvány által adományozott fűtőtesteket és hőközpontot, ezután további rongálások történtek az épületben, amelyet a Csíki Magánjavak a Sapientia– EMTE számára ajánlott fel. Az épület pedig úgy mutat, mintha háború után lenne. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, szabadságon volt, amikor a történtekről tájékoztatták, és úgy értékelte, mulasztást követtek el azok, akik az adományozó által megbízott személy tájékoztatása nélkül leszerelték a fűtőtesteket és a hőközpontot. Elfogadta a tanács Hargita megye anyagi hozzájárulását a 131-es, Székelyudvarhelyt Brassóval összekötő megyei út rehabilitálását célzó projekthez. /Kovács Attila: Rendkívüli ülést tartott a Megyei Tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./2004. augusztus 6.
A Hargita Megyei Kulturális Központ és az „Anyám fekete rózsa” Közhasznú Alapítvány immár negyedik éve szervezte meg az egész Kárpát-medencére kiterjedő vers- és prózamondó találkozót, nem hivatásos versmondók számára. A versenyen négy korosztály (gyermek, ifjúsági, felnőtt és szépkor) indult. Az idén a romániai elődöntőre 193-an jelentkeztek, és közülük 18-an jutottak el a döntőbe Veresegyházára – Magyarországra. A négy év tapasztalata azt bizonyítja, hogy szakszerűen foglalkozni kell a versmondók felkészítésével, ezért a Hargita Megyei Kulturális Központ júliusban szavalótábort szervezett Szentegyházán. Az oktatók magyarországi meghívottak voltak, hozzájuk csatlakozott Budaházi Attila, a Csíki Játékszín dramaturgja. Budaházi Attila vállalta, hogy szeptembertől, havi egy alkalommal műhelymunkán foglalkozik a versmondókkal. /Zsehránszky István: Nem levágni, hanem növelni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./2004. augusztus 10.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert perbe fogták, miután a Hargita megyei prefektúra kérte a nemrégiben kialakított szoborpark építkezési engedélyének semmissé nyilvánítását annak feltételezett törvénytelensége miatt. A tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrának helyet adó park egy műemlékvédelmi övezetben van, így az építkezési engedély és a városrendezési dokumentum kibocsátása nem a polgármester, hanem a megyei tanács elnökének hatáskörébe tartozik. /Per Szász Jenő ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A máj. 22-i szoborpark avatást követően Borbáth István, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője fordult beadvánnyal a Hargita megyei prefektúrához, amelyben jelezte: szerinte nem teljesültek a műalkotások felállításához szükséges törvényes feltételek. Akkor Farkas Domokos, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: a hivatal már a munkálatok megkezdése előtt valamennyi szükséges engedély birtokában volt. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, tudomása szerint május végén a prefektúra elvetette a Borbáth-féle beadványt, és meglepődve vette tudomásul, hogy mégis per indul a polgármesteri hivatal ellen. Komoróczy politikai indíttatásúnak vélte a szoborpark kialakításának törvényességét firtató beadványt. „Nem véletlen, hogy az RMDSZ-es frakcióvezető, Borbáth István személyesen jelentette fel a városházát. Az RMDSZ ezzel maga alatt vágja el a fát, hiszen magyar történelmi személyiségeket ábrázoló emlékművekről van szó” – sommázott a szóvivő. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus cáfolta, hogy a prefektúra korábban elutasította volna a szoborpark építkezési engedélyének törvényességét kétségbe vonó beadványt. Dusa elmondta, a beadványt a városi tanács nevében terjesztették be, Borbáth István RMDSZ-es frakcióelnök aláírásával. Ismeretes, a korábbi mandátum során a székelyudvarhelyi tanácsot RMDSZ-es képviselők alkották, miután az MPSZ-jogelőd Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben mandátumhoz jutott tanácsosokat bírósági határozattal kizárták az önkormányzati testületből. – Meg nem erősített információk szerint a teljes létesítmény összesen nyolcmillió forintnak megfelelő összegbe került. /Salamon Márton László: Csaba királyfi a vádlottak padján. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./2004. augusztus 12.
Eltűnt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által a Hargita Megyei Törvényszéknek átadott negyvenoldalas iratcsomó. Mitrea Ibolya bírónő ezért szept. 7-ére halasztotta a prefektúra által a szoborpark építkezési engedélyét firtató per tárgyalását, addig a törvényszék újabb másolatot kér a dokumentumokról. Az aug. 11-én Csíkszeredában tartott tárgyaláson nem képviseltette magát a felperes prefektúra. Ápr. 30-án Borbáth István udvarhelyi városi tanácsos, az RMDSZ-frakció vezetője írásos feljelentést adott át Mircea Dusa Hargita megyei prefektusnak, kifogásolva, hogy a főtéri Barátok temploma közelében a helyi tanács által nem engedélyezett szoborpark épül. /Zilahi Imre: Eltűnt az iratcsomó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./ Szeptember 7-ére halasztották a tárgyalást abban a perben, amelyet a közigazgatási bíróságon a Hargita megyei prefektúra indított Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester ellen az Emlékezés Parkja építkezési engedélyének állítólagos törvénytelensége miatt. /Rédai Attila: Halasztásról döntöttek a szoborpark-per első tárgyalásán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 12./