Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2166 találat lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 2161-2166

Helymutató: Hargita megye

0. december 1.

Dec. 1-jén az ország több városában nagyszabású ünnepségekkel emlékeznek 1918. dec. 1-re, amikor a gyulafehérvári kiáltvány kimondta Erdély egyesülését Romániával. Székelyföldön már napokkal ezelőtt megkezdődött a magyarellenes hangulatkeltés: Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa bejelentette, hogy idén az elmúlt 11 év legnagyobb szabású ünnepségét tartják december 1-jén Csíkszeredában és arra szólította fel a város magyar nemzetiségű lakosságát, hogy minél nagyobb számban vegyen részt az ünnepségen. A felhívásra reagálva Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, továbbá Csíkszereda polgármestere, két alpolgármestere, a helyi RMDSZ szervezet vezetője mellett a városi tanács több tagja, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői felhívást tettek közzé, amelyben arra szólították fel a város magyar lakosságát, hogy ne vegyen részt a román nemzeti ünnep alkalmából tervezett rendezvényeken, akik pedig hivatalból kényszerülnek a részvételre, viseljenek gyászszalagot. December elseje nemzeti gyásznapjaink egyike, a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti - szögezték le az aláírók. - Az RMDSZ csúcsvezetősége nyilatkozatban határolta el magát a csíkszeredai közéleti személyiségek felhívásától: az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba által aláírt közlemény elítélte a felhívást, amely ellentmond az RMDSZ politikai programjának egyik alapelvével: az együttélés és a kölcsönös tisztelet szellemének. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint komolyan fennáll annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep alkalmából a Csíkszeredában tervezett rendezvényeken. - A prefektúra részvételével és az ortodox egyház hathatós közreműködésével a régi kommunista ünnepségekre emlékeztető központi nemzeti ünnepi eseményt szerveznek - fogalmazott. Egy ilyen ünnepség, Erdély Magyarországtól való elszakításának 83. évfordulóján egy 85 százalékban magyar többségű székely városban még inkább provokáció ízű - szögezte le. Iliescu államelnök elítélően nyilatkozott az RMDSZ csíkszeredai vezetőségének felhívásáról. Ezt szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette, amely sem Magyarország, sem Románia érdekeit nem szolgálja. Ugyanakkor nagyra értékelte az RMDSZ vezetőségének elhatárolódását ettől az ügytől. Szerinte a vétkeseket a parlamentnek kell felelősségre vonnia. /Országszerte ünnepli a románság 1918. december 1-jét. Ami egyeseknek nemzeti ünnep, másoknak gyásznap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 3.

Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2001. december 4.

Az RMDSZ-vezetők felszólítására Sógor Csaba, Hargita megyei szenátor lemondott a szövetség szenátusi frakciójának tisztségéről. - Az RMDSZ elhatárolódott Sógor Csabának a román nemzeti nap alkalmából tett kijelentéseitől, a csíkszeredai ünneplés pedig ékes bizonyítéka volt annak, hogy mi is az RMDSZ álláspontja dec. 1-vel kapcsolatban, és milyen foganatja van az ehhez hasonló felhívásoknak, a megyeközpontban ugyanis a vártnál többen jelentek meg, és senki sem viselt fekete gyászszalagot úgy, ahogy az egyes székelyföldi RMDSZ-politikusok indítványozták - jelentette ki dec. 3-án a szenátus ülésén Verestóy Attila, Hargita megye másik szenátora. Elmondta: a Sógor-ügyet az RMDSZ etikai bizottsága is tárgyalni fogja. Sógor Csaba a Szabadság kérdésére elmondta: várható volt Verestóyék reakciója. A szenátor szerint félreértették felhívását, hiszen abban nem azt állította, hogy dec. 1. gyásznap a magyarok számára, hanem hogy azok tiltakozzanak fekete szalagot viselve, akiket arra köteleznek, hogy akaratuk ellenére vegyenek részt az ünnepségeken. /Lemondatták Sógor Csabát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Verestóy Attila újabb büntetéseket is kilátásba helyezett a szenátor ellen. /Lemondott Sógor Csaba szenátor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2001. december 4.

Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nov. 27-i képviselőházi felszólalását közölte a lap. A képviselő visszautasította a kormány, az Román Hírszerző Szolgálat, a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság egyes felelős személyeinek nyilatkozatait, durva támadásait a Kovászna, Hargita és Maros megyékben, tehát a Székelyföldön történtekről, melyeket az állam elnöke is támogatott. Mindezek a kommunista Securitate használta módszerekre emlékeztetnek, amikor a romániai magyar közösségben az elsőszámú közellenséget látták. "Aggódó uraim, zavarja önöket a tény, hogy még létezünk? Hogy nem tűntünk el a történelem örvényeiben?" "Vagyunk és lenni akarunk, még akkor is, ha önök ostoroznak és minden oldalról újból ütnek, tagadva a jogunkat a saját közigazgatáshoz, anyanyelvű iskoláinkhoz és egyetemeinkhez, saját egyesületeinkhez és alapítványainkhoz, magán-, felekezeti és közösségi tulajdonainkhoz, anyagi alapjainkhoz és így tovább. Mindahhoz, amit önök 1918. december 1-jén Gyulafehérváron nekünk megígértek! Vagy elfelejtették?" Birtalan Ákos határozottan visszautasított minden szankciót. Fenyegetnek bennünket? Meg akarnak félemlíteni minket? - tette fel a kérdést. Kérjük a felekezeti és közösségi vagyonok visszaadását, kérjük a minden szintű anyanyelvi oktatást, kérjük a saját gazdasági, társadalmi és kulturális életünk megszervezésének lehetőségét. - fogalmazott a képviselő. /Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő: Újból a Janus-arc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

2001. december 4.

Akadályozzák meg az RMDSZ részvételét a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságban - szólította fel írásban dec. 3-án a képviselőház és a parlament vezetőségét Daniela Buruiana, az említett bizottság alelnöke. Szerinte az Erdély közbiztonságát veszélyeztető megmozdulások élén az RMDSZ áll és arra kérte a képviselőház és a szenátus állandó bizottságait, hogy nemzetbiztonsági okokból sürgősen változtassa meg az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság összetételét. Hozzátette: az RMDSZ képviselője nem ellenőrizheti Románia legfontosabb hírszerző szolgálatát. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor visszautasította a képviselőasszony kijelentéseit. /RHSZ bizottság RMDSZ nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2001. december 5.

A Nemzeti Liberális Párt a Hargita és Kovászna megyei helyzetre vonatkozó bizalmatlansági indítvány egyszerű indítvánnyá való átminősítésének lehetőségét elemzi, mivel a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselői nem akarják támogatni a liberális kezdeményezést. A nagy-romániások indoklása szerint a nemzeti érdekek támogatása az ő pártjuk jellemzője, s egy Har-Kov indítványt az NRP parlamenti képviselőinek kell benyújtaniuk. /Bizalmatlansági helyett egyszerű indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2001. december 6.

Dec. 5-én az RMDSZ kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a szövetség és a kormánypárt vezető politikusai. Magyarázatot követelnek az utóbbi időben a Szociáldemokrata Párt részéről is egyre hangosabb magyarellenes kirohanásokra, az RMDSZ mindenekelőtt az újabb Harkov-jelentést kéri számon a kormánypárttól. A tanácskozás előtt az egyik részt vevő, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke elmondta: a tervek szerint a tárgyaláson a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságnak a Hargita és Kovászna megyéről szóló jelentésén kívül ismét téma lesz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése, a közigazgatási törvény végrehajtási utasításai, amelyeket a kormány már két hete elfogadott, a Hivatalos Közlönyben azonban még mindig nem jelent meg. További témák: a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések, és szó lesz az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről is. A tanácskozáson minden bizonnyal szó lesz a státustörvényről is. /Székely Kriszta: Szociáldemokratákkal találkozott az RMDSZ. Napirenden a Harkov-jelentés, a státustörvény és a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2001. december 6.

A csíkszeredai bíróság dec. 5-i döntése értelmében felmentette a vád alól Hantz Pétert. A Magyar Középiskolások Országos Szövetségének egykori tiszteletbeli elnöke ellen Borboly Csaba jelenlegi Hargita megyei tanácsos indított pert. Alapfokon hozott ítéletet tdec. 5-én a csíkszeredai bíróság a Borboly Csaba kontra Hantz Péter rágalmazási perben. Borboly Csaba, a MAKOSZ egykori vezetőségi tagja rágalmazás és becsületsértés jogcímén perelte be Hantz Pétert, aki a Szabadság ifjúsági mellékletében 1999-ben közölt írásában sikkasztással, lopásra való felbujtással és közpénzek magáncélra való felhasználásával vádolta a felperest. Borboly Csaba százmillió lejes erkölcsi kártérítést követelt Hantztól, valamint a perköltségek megtérítését. Hantz Péter úgy véli, a Borboly Csaba által kezdeményezett büntetőperben precendensértékű ítélet született, amely mindenképpen számára kedvező. Az alperes szerint a döntés azért is jelzésértékű, mert a hazai civil szférának még nincs elég bátorsága fellépni az olyan jelenségekkel szemben, mint amelyeket ő az ifjúsági lapban nyilvánosságra hozott. /Rostás Szabolcs: Hantz Pétert alapfokon felmentették. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2001. december 7.

Daniela Buruiana, a Nagy-Románia Párt képviselője, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság alelnöke szerint megcáfolhatatlan dokumentumokkal rendelkeznek a jelentésben foglaltak bizonyítására. A helyi titkosszolgálati alkalmazottak vallomásaiból egyértelműen az derül ki, hogy az RMDSZ közvetlenül is részese a Székelyföld destabilizálására törekvő akcióknak. Elmondása szerint Ioan Stan, a parlamenti bizottság elnöke enyhén fogalmazott jelentésében, nem nevezve nevén az RMDSZ-t, a valóságban azonban másképp állnak a dolgok. A képviselő asszony felszólította Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét, hogy tájékoztassa az állami intézményeket a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Amennyiben a kormány részéről nem kap megfelelő választ aggodalmaira, az NRP az Európa Tanácshoz, az FBI romániai kirendeltségéhez, vagy akár az EBESZ-hez fordul. Adrian Nastase miniszterelnök elhatárolódott a szenátortól, hangoztatva, hogy Stan nagyon rossz szolgálatot tett a kormánynak kijelentéseivel. /Buruiana tovább húzza a vészharangot Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2001. december 8.

Dec. 7-én több kolozsvári román lap javasolt megoldásokat a székely megyékre vonatkozóan. Gheorge Funar, a város nagy-romániás polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyéket "Avram Iancu megye" gyűjtőnév alatt kellene a jövőben kezelni. Dan Brudascu nagy-romániás képviselő Brassó megyéhez csatolná Kovásznát, s Giurgeu Ciuc név alatt futna az az új területi egység, amelynek központja Maroshévíz lenne. Így az ottani román lakosság részaránya a mostani 14 százalékról 40-re ugrana. "Az udvarhelyi székely-tálib terület" egy másik új megye, a Küküllő (Tirnava) része lenne segesvári központtal. Brudascu a székely /secuiesc/ utónevet is törölné Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely román elnevezéséből. /(Turós-Jakab László): Nagy-romániás agyrémek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2001. december 11.

A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2001. december 12.

Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. december 13.

Bizonytalanná vált a Hargita Népe napilap sorsa, miután egy vállalkozói csoport ugyanezzel a névvel kíván lapot indítani Hargita megyében. A napi 15 ezer példányban megjelenő újságot jelenleg a Hargita megyei tanács által létrehozott, de a tanácstól anyagilag is független közhasznú társaság adja ki. Egyes beszámolók szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor sógora áll. Ferenczi a többségi tulajdonos abban a társaságban, amely ezen a héten indítja Magyarországon a Pax TV nevű új, vallási, kulturális műsorokat kínáló kereskedelmi csatornát. Az egész eljárás kétes volta miatt az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) és annak Becsületbírósága. /Bonyodalmak a Hargita Népénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ A Hargita Népe anyagi gondokkal nem küszködhetett, hiszen a megyei reklámpiac átlagosan, az újságban napi két oldalt is betöltött. A Hargita Népe dec. 11-éig nem jelezte, hogy gondok lennének a lap további megjelenésével kapcsolatosan. A dec. 12-i HN-ben Szondy Zoltán közölt részletes írást. Zsombori nehezményezte, hogy a lapban gyakran az önkormányzatot bíráló cikkek jelentek meg. /(Daczó Dénes): A Hargita Népéről dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2001. december 13.

A székelyudvarhelyi SZ-MADISZ szervezésében, illetve a Communitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa támogatásával novemberben indult az "Udvarhelyszék jövőjéért" önkormányzati képzés. A két éves program során a résztvevők, a negyedévente sorra kerülő előadássorozatokon kapnak megfelelő képzést különböző, az önkormányzatokat érintő témakörökben. A következő képzési időszak dec. 15-16-án lesz, Parajdon. Előadást tart Benedek Árpád Csaba képviselőházi tanácsos a Román Szociális Fejlesztési Alap támogatási rendszeréről; Kovács Péter a különböző előadási technikákról, Porcsalmi Bálint a kampányszervezés módszereit ismerteti, Horváth Réka az EU támogatási politikájáról tart előadást. /Udvarhelyszék Jövőjéért - önkormányzati képzés. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 13./

2001. december 14.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

2001. december 17.

Tibori Szabó Zoltán terjedelmes interjút készített Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Nem túl szerencsés, hogy a román állam területi kiteljesedésének ünnepét egyes román szervezetek, pártok, személyek rendszerint a kisebbségbe került magyar közösség fölött aratott győzelem ünnepévé kívánják nyilvánítani, jelentette ki, azonban meggondolatlan volt a gyászszalag viselésére buzdító felhívás. Az RMDSZ a kormányt támogatja, mégis egymást követték a magyarság elleni támadások. A kormány különböző tagjai periodikusan támadták a magyarságot, az RMDSZ-t, a székelyföldi iskolákat, a csángók anyanyelvi oktatását, jegyezte meg az újságíró. Miképpen értékeli mindezt az RMDSZ? Takács emlékeztetett arra, hogy vitáik voltak a volt államfővel is, akire több mint egymillió magyar adta szavazatát. Iliescu nem tudta elfogadni, hogy a Székelyföldön több százezer hektárnyi erdő kerüljön vissza a volt közbirtokosságok és egyének tulajdonába. Romániában a magyarellenes akciók hagyományosak a trianoni békeszerződés aláírása óta. Takács szerint viszont sem a passzív ellenállás, sem a román politikai pártokba való elvtelen betagolódás sem vezetett Romániában annyi eredményre, mint az elmúlt öt évben megvalósult RMDSZ-politika. Most például a kedvezménytörvény alkalmazása is tét. A román kormány nagyon könnyen hozhat olyan intézkedéseket, hogy a törvény nyújtotta kedvezményekhez az itteni magyarok hozzáférhetőségét megnehezítse. Az RMDSZ-nek rendkívül fontos, még ilyen nacionalista hangulatkeltés mellett is, hogy a román parlamentben nehezen kiharcolt törvények ne legyenek visszafordíthatók. Az RMDSZ túlnyomó többsége ezt politikai eszközökkel próbálja elérni. - A román lakosok azt fogják most látni, hogy 1200 településen két vagy többnyelvű feliratok jelennek meg, hogy Trianon óta először, ott ahol a lakosság egyharmada magyar, a tanácsülés magyarul is folyhat, s ahol a magyarok többségben vannak, az ülés hivatalos nyelve az anyanyelv. Ezeket a törvényeket a mostani kormánnyal léptetik életbe. Nagyon sok romániai magyar mostanság kapja vissza elkobzott ingatlanját, s közel egymillió hektár termőföld, kaszáló, erdő és magyar többségű önkormányzati tulajdon jut vissza a magyar közösséghez. Takács szerint a problémák nyílt felvetése az együttműködés stabilitását szolgálja. Akik magyar részről kritizálják a szerződéses politikát azok Takács szerint a súlyos konfliktusos helyzetet kiváltó politikában és a helyzet kezelésére vonatkozó elvárások teljesítésében látják a megoldást úgy, hogy ehhez biztosítva érzik a nemzetközi támogatást. - A Hargita és Kovászna megyei "állapotokról" szóló titkosszolgálati jelentés a hitelességét nem a megszokott módon fogadta a román sajtó egésze. Az elemzések egy része a súlyos társadalmi és gazdasági problémákról való figyelemelterelő akciónak minősítette. A titkosszolgálati jelentés gyakorlatilag minden olyan intézkedés ellen szót emelt, amely a szubszidiaritás elvéből kiindulva, a romániai törvényekre építve, s az önkormányzatiság jegyében történt. - Az RMDSZ érdekelt egy pozitív jövőkép kialakításában. Az RMDSZ által felvázolt jövőképnek nemcsak pozitívnak, hanem reálisnak is kell lennie. Az RMDSZ-nek van ereje ahhoz, hogy újra és újra megfogalmazza a magyar közösség követeléseit. Az RMDSZ a kormánypárttal olyan megállapodást kötött, hogy mindaddig együtt tud vele haladni, amíg az alapvető politikai döntések az országot az európai integráció irányába viszik. Takács szerint soha nem mondtak le az RMDSZ programjában szerepelő célkitűzésekről. Programjának módosítására, szűkítésére az RMDSZ semmilyen nyomásgyakorlást nem fogadhat el. - Az RMDSZ-SZDP együttműködésben még nagyon nagy a tét, többek között a már megszületett törvények alkalmazása. Ehhez az együttműködéshez óriási bátorságra van szükség. Az újságíró idézte a marosvásárhelyi Pro Európa Liga képviselőit: a magyar kormány túlságosan arrogánsan, a román pedig nem kellő visszafogottsággal kezelte a kedvezménytörvény kérdését. Takács szerint a státusztörvény "előkészítését az elfogadás időpontjáig a struccpolitika csendje, a második szakaszt a törvény elfogadása után kirobbant polémiák, az alkalmazás előtti vita jellemezte." /Tibori Szabó Zoltán: Az együttműködéshez bátorságra van szükség. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15., folyt.: dec. 17./

2001. december 18.

Dec. 17-én a szenátus 72-50 arányban visszautasította az ellenzék egyszerű bizalmatlansági indítványát, amelyben azzal vádolják a kormányt, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát a székely megyékben. Az indítvány ellen a kormánypárt és az RMDSZ szenátorai szavaztak. Az indítványt kezdeményező liberális, demokrata és nagy-románia párti képviselők azzal vádolták a Nastase-kabinetet, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát valamennyi romániai megyében. A Nagy-Románia Párt viszont lehermafroditázta a kormányt, illetve az RMDSZ-t, és szeparatizmussal vádolta az erdélyi magyarságot. Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor szólt hozzá, aki ismertette a két megyében uralkodó valós helyzetet: Hargita és Kovászna megyékben a legkisebb a bűnözés, társadalmi béke honol, és cáfolta azokat a híreket, miszerint az itt élő román közösség hátrányos bánásmódban részesülne. Elmondta: a különböző állami intézmények vezető testületeiben a román nemzetiségűek aránytalanul nagy számban vannak jelen. /Székely Kriszta: Szenátusi vita Harkov-ügyben. Elvetették az ellenzék egyszerű bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2001. december 21.

Hargita megye önkormányzata dec. 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a megye 2002-es költségvetési tervezetét. Nagy volt a vita, mert kevés az összeg. Elsősorban a két megyei jogú város - Csíkszereda és Székelyudvarhely - kapcsán volt nézeteltérés a képviselők között. A két nagyváros a 2001-es költségvetés során sem részesült a visszaosztott alapból, ezért be is perelték a megyei önkormányzatot, bírósági úton követelve a nekik járó részt. A peres ügyben döntés született: a megyei tanács nem kötelezhető arra, hogy a visszaosztásban részesítse a két várost. A testület határozata szerint 2002-ben a megye költségvetéséből Csíkszereda és Székelyudvarhely nem kap semmit a visszaosztási alapból. A rendkívüli ülésen a Hargita Népe napilap kérdése is terítékre került. A testület a kérdésben konkrét véleményt nem tudott megfogalmazni. Első lépésként a napilap jogi helyzetét kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen köze van a megyei önkormányzatnak a Hargita Népéhez. Ezt követően pedig javaslatként hangzott el, hogy pénzügyi átvilágítást kérjenek a lapnál. Több tanácsos annak a véleményének adott hangot, hogy az anyagi gondokkal nem küszködő lapot nem kell privatizálni. /(Daczó Dénes): Gyorsított ütemben elfogadott költségvetés. A Hargita Népe ügyét is tárgyalták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2001. december 24.

Hargita Megye Tanácsának vezetőtestülete a Hargita Népe Kiadó "magánosításának" beindításával kapcsolatban a következőket kívánta a közvélemény tudomására hozni: A Hargita Népét nem magánosították, a lap nevének hivatalos levédését a szerkesztőbizottság elmulasztotta. A lap továbbra is Hargita Megye Tanácsának struktúrájában maradt. A Hargita Népe Kiadó az évek során önfinanszírozó volt, s a megyei köztulajdonba tartozó épületet ügykezelői joggal használja. A Megyei Tanács indokoltnak tartja a privatizálási folyamat elindítását, a döntéshez a Megyei Tanács tagjainak 2/3-os támogatása szükséges. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2001. december 30.

December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./

2001. december 30.

2002. július 1.

Közbirtokossági tanácskozást tartottak Markó Béla részvételével a hétvégén Csíkszeredában. Dr. Garda Dezső A közbirtokosságok helye és szerepe a megye fejlődésében címmel a hétvégén Csíkszeredában megtartott konferencián, bemutatta legújabb A székely közbirtokosság című könyvét. Garda elítélte azokat, akik akadályozzák az erdők visszaadását és a magánerdészetek működését, majd kijelentette, egyes esetekben ezek az emberek éppen RMDSZ-es tisztségviselők. Garda kijelentette, egy kitartó csapatnak köszönhetően Hargita megyében a 107 ezer hektár erdőből 80 ezret óriási erőfeszítéssel ugyan, de sikerült visszaadni a közbirtokosságoknak. A tanácskozást vezető Rafain Zoltán megyei tanácsos szerint jó lenne létrehozni a Hargita, Kovászna és Maros megyei közbirtokosságok szövetségét. Markó szerint az ellenállás egy részét sikerült legyőzni, de nem hárult el minden akadály. /Kiss Edit: Erőt jelent a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2002. július 1.

Jún. 27-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum képtárában megnyitották tizenhét vidéki amatőr képzőművész - festők és fafaragók - kiállítását, a II. Hargita Megyenapok keretén belül. A kiállítók közül a legidősebb Veres Emma, aki 1920-ban született Énlakán, s jelenleg Szentábrahámon él. A legifjabb a siménfalvi Joó Dénes, ő 1986-ban született, számos díj tulajdonosa, jelenleg a székelyudvarhelyi Palló Imre Képzőművészeti Szakközépiskola IX. osztályos diákja. A legszínvonalasabb munkák közé tartozik Sándor Attila (1974) faszobra, de Sándor Győző (1973) és Tamási Árpád (1953-1999) festményei is magasan kiemelkedtek az alkotások közül. /(nagyálmos): Nehéz vidéken érvényesülni. Bemutatkoztak a vidéki amatőr művészek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2002. július 2.

Az RMDSZ-hez hasonló erős szervezetet kell alakítaniuk a Hargita és Kovászna megyei románoknak - hangzott el a Román Társadalom Civil Fóruma alapszabály-tervezetének sepsiszentgyörgyi megvitatásakor. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett hétvégi Andrei Saguna Napokon ismét összegyűltek a Hargita és Kovászna megyei román civil szervezetek képviselői, és folytatták a Román Társadalom Civil Fóruma megalakítási munkálatait. /Farkas Réka: Oltalmat kér a románság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2002. július 2.

Alig hogy ismertté vált az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem időpontja - melynek ebben az évben is Tusnádfürdő ad otthont -, közzétették a Hargita és Kovászna megyei román civilszervezetek által Marosfőn szervezendő Nyári Egyetem programját is. A két rendezvény időpontja hajszálnyi pontossággal megegyezik. /Tusnáddal egyidőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2002. július 4.

21 millió 698 ezer lakosa van Romániának, több mint egymillióval kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt - jelentette be Adrian Nastase. A kormányfő elmondta: a romániai magyar lakosok száma 190 ezer 582 fővel csökkent az elmúlt évtizedben, a hazai németek pedig 59 ezer 374 személlyel vannak kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A miniszterelnök szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban, illetve a gyermekvállalások csökkenésében mutatkoznak. Nastase szerint szükséges egy demográfiai stratégia kidolgozása, hatékony családtámogatási programmal. Az előzetes adatok szerint a magyar lakosság aránya Hargita megyében 84,6, Kovászna megyében 73,8, Maros megyében 39,3 Szatmár megyében 35,2 százalék. /T. L.: Tíz év alatt egymillióval csökkent Románia lakossága! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

2002. július 5.

A népszámlálás előzetes adatai szerint Hargita megye lakossága 326 020 fő, amely a tíz évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 22 315-tel kevesebb, ez 6,4 százalékos csökkenést jelent. A román ajkúak száma 3098-cal 45 850-re, a magyaroké 19 314-el 275 722-re csökkent. Növekedés mindössze a roma, illetve más nemzetiségek lélekszámánál tapasztalható. A megye lakosságának 84,6 százaléka magyar (az országban itt a legmagasabb a magyarok aránya), 14,1 százaléka román, 1,2 százalék roma és 0,1 százalék más nemzetiségű. A lakosság 44,1 százaléka városon, 55,9 százaléka pedig vidéken él. Tíz év alatt 27,7 százalékkal 7902-re csökkent a Balánbánya bányavárosban lakók száma. 12,2 százalékkal kevesebben laknak Gyergyóditróban és Tusnádfürdőn, 11,8 százalékkal kevesebben pedig Székelyderzsen. Csíkszeredában 1992-ben 46 029-en, mára már 4376-tal kevesebben, 41 653-an élnek a megyeszékhelyen. Növekedés tapasztalható viszont Újszékelyen (151 fő - 6%), Csíkpálfalván (55 fő - 3,3%), Csíkszentsimonban (40 fő - 1,2%). A felekezeti hovatartozás adatai szerint 212 734-en római katolikusnak, 43 275-en ortodoxnak, 41 264-en reformátusnak, 23 219-en unitáriusnak vallották magukat. /Szüszer-Nagy Róbert: Csökkent a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2002. július 5.

Egyenruhás tiszt kereste fel nemrég a csíkszeredai József Attila Általános Iskolát, ahol az évek folyamán beiskolázott csángómagyar diákokról szóló dokumentumokat vette szemügyre. A megyében nem ez az első hasonló eset, ám a megyei rendőrparancsnoknak egyetlen ilyen akcióról sincs tudomása. Veress Emőke igazgató elmondta, az udvariasan, de határozottan fellépő férfi dokumentumok tömkelegét kérte ki az iskola archívumából, majd ezeket megvizsgálva továbbállt, közölve, hogy minden rendben van. A tiszt fénymásolatokat kért a megvizsgált dokumentumokról, amelyekért aztán utólag nem jött el. Az akciónak köze lehet a Bákó megyei Desteptarea című megyei napilap által elindított sajtókampányhoz: azzal vádolják a csángómagyar szövetséget, hogy tanulmányaikat be nem fejezett oktatókat foglalkoztat. Néhány, Moldvából Csíkszeredába átiratkozott diák esetében ugyanis szülőfalujuk iskolájának anyakönyvi kivonatába "iskolai cserbenhagyást" jegyeztek be. A bákói napilap azt állítja, legkevesebb húsz hasonló "cserbenhagyásról" tud, akik mind a diószéni iskola volt tanulói. Az iskola igazgatója, Eugenia Baciu a napilap egyik, ez év eleji cikkében közölte, hogy a gyerekek "valószínűleg egy Hargita megyei iskolában fejezték be a nyolc általánost". Említést sem tesz azonban arról a számtalan hivatalos átiratról, amelyek a József Attila Iskolából, mindegyik tanuló esetében külön, névre szólóan érkezett Diószénre, kérve az anyakönyvi kivonatok átküldését. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai iskola egykori igazgatója kifejtette, hogy vezetése idején 171 csángómagyar gyerek fordult meg az iskolában. Közülük 164-en tudták folytatni tanulmányaikat a székelyföldi középiskolákban, huszonhatan pedig valamely felsőfokú oktatási intézményben. Borbáth Erzsébet hangsúlyozta, egyedül a diószéni iskola nem reagált átirataikra, hiszen Pusztinából és Rekecsinből végül megérkeztek az anyakönyvi kivonatok. Ezért két diószéni diáklány, Füstös Gabriella és Farkas Mónika anyakönyvét, akik a tanítóképzőbe felvételiztek, hiányosan küldték át a középiskolába. A dokumentumok csak a hatodik, illetve a hetedik osztálytól, a József Attilába való átigazolásuktól volt kitöltve, hiszen az I-V., valamint az I-VI. osztályra vonatkozó adatok, a többszöri felkérés ellenére, nem érkeztek meg. Az iskolába látogató rendőrtiszt Borbáth Erzsébet véleménye szerint arra volt kíváncsi, hogy Csíkszeredában kitöltötték-e a hiányzó rubrikákat az anyakönyvben a diószéni adatok hiányában, mert amennyiben ezt megtették volna, okirat-hamisítást követtek volna el. Látván azonban, hogy erről szó sincs, távozott, és ezért nem tért vissza a fénymásolatokért sem. Ioan Negrusa dandártábornok, Hargita megye rendőrparancsnoka közölte: "a rendőrségnek nincs joga semmiféle etnikai érintettségű vizsgálatot végezni. Gazdasági ellenőrzéseket tarthatunk, de jelen esetben nem tudok ilyesmiről, amely a József Attila Iskolában zajlott volna". Bartha Csaba, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nem tartja kizártnak, hogy valójában a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytat nyomozást az ügyben. /Rédai Attila: Bartha a SRI-re is gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2002. július 5.

Júl. 3-án nyílt meg Homoródfürdőn a hagyományos nemzetiségi folklórtábor, amely ezúttal is az ország több megyéjéből fogad résztvevőket. A Hargita Megyei Táborgondnokság több mint tíz éve szervezi különböző nemzetiségű gyermekek táborát Homoródfürdőn. A tatárok, törökök, lengyelek, szerbek, németek, románok, magyarok, lipovánok saját táncaikat, népviseletüket hozzák el ide, és igyekeznek tanulni is valamit a többiektől. /Folklórtábor Homoródfürdőn. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 2161-2166