udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2002. július 6.
Leleplező adatokat tárt a nyilvánosság elé júl. 4-én egy Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Bíró György, a Transilvania Szállítók Egyesületének alelnöke az autóbuszokkal történő nemzetközi utasszállításra vonatkozóan. Véleménye szerint az adócsalásnak egyik bevett gyakorlata, hogy a - főként Románia és Magyarország között utasszállítást lebonyolító - cégek nem vallják be a személyszállításból származó jövedelmüket. Ez vonatkozna olyan közismert marosvásárhelyi cégekre, mint a Transexpres, Intertours, Ballótrans, Lavinia, Royal, vagy a Hargita megyei Transtour Inernational, Corund-Trans, Csavargó-Trans, Tomi-Trans, Scorpion-Trans, melyek az utóbbi öt-hat évben - az alelnök becslése szerint - mintegy 400 milliárd lejes adócsalást követtek el azáltal, hogy nem a reálisan eladott jegyek számát vezették be könyveléseikbe, s az így szerzett többletjövedelmük után nem fizettek adót az államnak. A törvény kijátszásának egy másik kitaposott útja a leasing kereskedelemre vonatkozó vámkedvezményekkel való visszaélés. Az adócsalásokból származó összegekkel a cégek készpénzzel külföldön gépjárműveket vásárolnak, majd ezeket a vámnál leasingben vásároltaknak tüntetik fel, több százezer eurós illegális jövedelmet vágva így zsebre. Ily módon, csupán az utóbbi időben és csak Maros megyében - Bíró György adatai szerint - legalább 10 autóbusz került az Intertours, a Lavinia, a Ballótrans, a Royal és a makfalvi Inka kft. tulajdonába. Vádként hangzott el továbbá a dömping árak alkalmazása (főleg az udvarhelyi szállítók körében), a tisztességtelen konkurencia, valamint a feketén dolgozó cégek nagy száma (csak Marosvásárhelyen legalább 30 cégnek nincs működési engedélye). /Bögözi Attila: A fehér szerecsen - feketében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2002. július 9.
Júl. 5-én a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar Marosvásárhelyen, a Vártemplomban koncertezett. Fellépnek még Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. A fiatal hangszeresek turnéját, nyári táborát a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola szervezte. Székelyföldön - Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön - jó nevű művészeti iskolák működnek, tehetséges fiatalokból állt össze zömében a zenekar, anyaországi diákok is tagjai a zenekarnak. Bodurian János, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára elmondta, távlati tervük: létrehozni egy székelyföldi szimfonikus zenekart (nem egész státussal), hogy a székelyföldi városokban is havonta, kéthavonta egyszer hangversenyt adjanak. A Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar székelyföldi turnéját az Illyés Közalapítvány, az NKÖM, Hargita megye művelődési-, egyházügyi Igazgatósága, valamint a Harmopan Rt. támogatta. /(lokodi): Diákhangszeresek Vásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./2002. július 10.
Júl. 9-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében Kolozsváron tanácskoztak a különböző RMDSZ-es megyei tanácsok elnökei és alelnökei, alprefektusok, valamint a közigazgatási és költségvetési bizottságokban tagként szereplő parlamenti képviselők és szenátorok. A sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson megvitatták a 2003-as évi költségvetés-tervezet kidolgozásánál az RMDSZ álláspontját. Az RMDSZ üdvözli a decentralizációs folyamatot, de felfoghatatlan, hogy az anyagi forrásokat nem a megszabott feladatok végrehajtásának megfelelően osztották el. Az RMDSZ kiáll az Európai Unió előírta regionalizálási tervek mellett. Szilágy, Bihar, Szatmár, Hargita és Kovászna megye infrastrukturális gondjai hozzájárulnak a nehéz helyzethez. /Köllő Katalin: Az RMDSZ és a költségvetés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2002. július 11.
A Hargita Megyei Önkormányzat alapköveit még az 1989. december 28-án megválasztott rendszerváltó közigazgatási hatósága, a Nemzeti Megmentési Frontnak megyei tanácsa illetve az ezt követő Nemzeti Egység Ideiglenes Megyei Testülete rakta le. Az önkormányzat megyei testületének fennállása és tizedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülésen az elismerés hangján emlékeztek meg az önkormányzat évtizedes eredményeiről, a megválasztott képviselők munkájáról. Az első rendszerváltó közigazgatási testületnek nem volt könnyű: megkezdeni az önálló szervezési, gazdasági, szociális és urbanisztikai módszerek alkalmazását, valamint a fejlett nyugati országok közigazgatási tapasztalatainak gyakorlati megismerése. Emlékezetes marad 1990 februárja, amikor a hideg időben a megyeháza előtt több ezren álltak sorban órákig, hogy aláírhassák a magyar nyelvű oktatás és az egyetem létrehozását igénylő országos szintű 500 ezres névjegyzéket. Az első megválasztott közigazgatási testület munkatársai, Pataki Imre, Lászlófy Pál, Csutak István, Somay Péter és mások útkeresői voltak az első demokratikus és reformálódó megyei közigazgatásnak. Pataki Imre szívügyének tekintette a szociális beruházások előkészítését és azok megvalósítási feltételeinek biztosítását. Pataki Imre például egy beruházási elemzés szünetében telefonált Bukarestből, és a megyei szakigazgatóság dolgozói hajnalra elkészítették az előre nem jelzett és soron kívül kért bizonylatokat, amelyeket Pataki elnök az érkező gyorsvonatról leszállva és átülve a bukarestire, reggel elsőként tette le a dossziét a pénzt jóváhagyók asztalára. Ekkor hangzott el az a megjegyzés, hogy a hargitaiak nem is olyan rossz emberek, ahogy a "Harkov" jelentében leírták. Kolumbán Gábor elnök idején a megyei tanács megalapozta a fejlesztő elvű önkormányzatiságot. A mai önkormányzat Zsombori Vilmos elnökletével a közigazgatási reformok felgyorsításán dogozik, az Európai Unió normáinak megfelelően. /Dr. Balázs Sándor Csíkszereda: Rendszerváltó és fejlesztő közigazgatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11., Postafiók rovat./2002. július 16.
Mintegy négyezer résztvevőt számlált a júl. 14-én zárult harmadik Gyergyóremetei Falunapok. Maroshévíztől Csíkszeredáig majdnem minden településről, sőt Marosvásárhelyről is érkeztek vendégek. Előadásokat tartott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, valamint több csíkszeredai és székelyudvarhelyi településfejlesztési szakember. Gyergyóremete is bekerült a Közép-erdélyi Régió és Brandenburg együttműködése révén megvalósuló, európai uniós forrásokból táplálkozó új kísérleti programba. /Gergely Edit: Jó volt a hangulat. Véget ért a III. Gyergyóremetei Falunapok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./2002. július 17.
Egy éve nyitották meg a világ első és mindeddig egyetlen szalmakalap-múzeumát a Hargita megyei Kőrispatakon, azóta több tucat szervezett csoport vett részt itt táborozáson, gyerekek és meglett korúak is, hogy a szalmafonás mesterségével ismerkedjenek. Legutóbb júl. 8. és 14. között a csángóvidékről nyaralt itt negyvenegy gyermek. Pusztinai, klézsei, felsőrekecsényi és diószéni gyermekek tanulták a kalap- és szalmafonás csínját-bínját. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége négy faluból összegyűjtötte a gyermekeket, s Hegyeli Attila, a szövetség elnöke vezetésével eljöttek. Esténként magyar népdalokat énekeltek, tanították a székely nótákat, dalokat. /Bakó Zoltán: Egyéves a Szalmakalap Múzeum. Csángó gyerekek nyaraltak a Hargita megyei Kőrispatakon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./2002. július 18.
Hargita megye a maga 84,6 %-os magyarságával e tekintetben országos első. Csíkszereda 41 852 lakosának 81,7 %-a /34 183 fő/ magyar, Székelyudvarhely 36 926 lakosának 95,6 %-a /35 293 fő/ magyar. Székelykeresztúr lakóinak 95,1 %-a magyar, Gyergyószentmiklós lakóinak pedig 87,4 %-a. /Hecser Zoltán: Népszámlálás 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./2002. július 19.
A román-magyar memorandummal ellenkező módon alkalmazzák a magyar igazolványok igénylésével kapcsolatos eljárást a romániai magyar konzulátusok - áll az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottság jelentésében. Adrian Nastase miniszterelnök hivatalosan kérni fogja Medgyessy Péter magyar kormányfőtől, hogy késlekedés nélkül vessenek véget ennek a gyakorlatnak - közölte Claudiu Lucaci román kormányszóvivő. Az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottságot a román közigazgatási, a külügy- és a belügyminisztérium, valamint az RMDSZ képviselőiből hozták létre. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a bizottság tagja szerint az RMDSZ képviselői csak júl. 15-én, a Hargita, Kovászna és Maros megyében végzett ellenőrzésnél voltak jelen. "Az itt működő tájékoztatási irodák tevékenységében semmi olyat nem találtunk, ami sértené az egyetértési nyilatkozatot" - jelentette ki az MTI-nek Kelemen. "Az RMDSZ nem ért egyet a jelentéssel, nem fogadja el azt" - szögezte le. /Tiltakozások RMDSZ-részről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./2002. július 23.
Székelyudvarhely képviselő-testületét az Udvarhelyért Polgári Egyesület, illetve az RMDSZ-listán bejutott tanácsosok alkotják. Ez utóbbi frakciója célja, hogy Szász Jenő polgármestert teljesen ellehetetlenítse. Stratégiájuk lényege: a legkevesebb eszközt hagyni meg a polgármesternek, hogy az egyszerűen ne tudjon tevékenykedni és érvényesülni. Mindent megpróbálnak megvétózni, amihez hathatós segítséget kapnak a mindenható Verestóy Attila-sógor, Ferenczy Károly kezében levő médiától (Star Rádió, Digitál 3 TV). Az RMDSZ-frakció mindent feljelent, amit Szász Jenő dűlőre visz. Verestóy támogatásával azt is elérték, hogy - kizárólag Udvarhely esetében - a város polgármesteri hivatalában csak a bákói és brassói számvevőszék tarthasson vizsgálatot. Ugyanis a Hargita megyei számvevők nem hajlandók feltétel nélkül teljesíteni a Verestóy-utasítást: márpedig valami kompromittálót kell találni Szász tevékenységében. Ezt az RMDSZ-frakciót elnökként Borbáth István, a helybéli ROSEAL Rt. igazgatója vezeti, aki a legtöbbször hangoztatja: Szász "csal, lop, hazudik". Borbáth ellen viszont nemrég pénzügyellenőri kivizsgálás kezdődött. Borbáth István a Szász Jenő leváltását kezdeményező aláírásgyűjtés során "parancsba adta" alkalmazottainak, hogy írják alá az íveket. Az aláírásgyűjtést a Ferenczy Károly által támogatott (és létrehozott) Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület szervezi. /Kristály Lehel: Mégis, ki a tisztességes Udvarhelyen? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./2002. július 26.
Székelyudvarhelyen öt éve, 1998-ban alakult meg a Gépkör, mely tevékenysége kiterjed egész Udvarhely-medencére. Jelenleg 90 tagja van. Az országban 16 gépkör van bejegyezve, Hargita, Maros, Brassó, Besztercenaszód, Kolozs, valamint Suceava megyékben - tájékoztatott Lőrincz Géza, az udvarhelyszéki Gépkör ügyvezetője. - A gépkörök szövetségének székhelye Gyergyószentmiklóson van, amely ugyancsak 1998-ban jött létre azzal a céllal, hogy segítsen a gazdáknak. Gyergyószentmiklóson évről évre megszervezik a gazdák továbbképzését. A tanfolyam után a résztvevők Svájcba és Németországba utaznak, ahol különböző gyakorlatokon vehetnek részt. Beindították a gazdasszonyképzőt, újabban pedig a bébiszitterképzéssel próbálkoznak. /Fekete B. Zoltán: Ötéves a Gépkör. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 26./2002. július 27.
A júl. 25-i kormányülésen született döntés értelmében a 2002-2003-as tanévtől román nyelvű egyetem létesül Maroshévizen - jelentette be Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott távértekezleten. A brassói Transilvania Egyetem kirendeltségeként működő felsőoktatási intézményt azért hozzák létre a kormányfő szerint, mivel az egyetem előtti oktatásban lezajlott versenyvizsgák nyomán kiderült: Hargita és Kovászna megyében nincs elegendő román nyelv- és irodalomtanár. /Román egyetem Maroshévizen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./2002. július 30.
Árvizeket okoztak a bőséges esők Hargita megyében. A nagy mennyiségű csapadék miatt a Ditró patak kilépett medréből és elöntött mintegy hatszáz gazdaságot, nyolc kilométernyi községi utat teljesen tönkretett további öt kilométernyit pedig részben megrongált. Huszonöt hektárnyi kert víz alá került, az árvíz lerombolt ötven hidat, további negyvenet pedig megrongált. A Polgári Védelem dolgozói mintegy 800 millió lejre becsülik az árvíz okozta károk értékét. Az esők károkat okoztak Salamáson és Gyergyótölgyesen is, Gyimesfelsőlokon megrongálódtak a községi utak, a megduzzadt Békás folyó pedig elsodort egy hidat a Békási-szoros kijáratánál. /Árvíz Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./2002. augusztus 6.
Megyei jogú város lett a szomszédos Maroshévíz, ugyanez nem sikerült kétszer a nagyobb, népesebb, gazdaságilag jelentősebb erőt képviselő Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső képviselő 1998-ban benyújtotta Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá való emelésének törvénytervezetét. Nem kapta meg a megfelelő támogatottságot. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Maroshévíz Hargita megye "legrománabb" városa. /B. K.: Szent Illés napján Maroshévíz municípiummá vált. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./2002. augusztus 12.
Négy halálos áldozatot követeltek és hatalmas anyagi károkat okoztak a múlt héten a nagy esőzések nyomán keletkezett áradások. A heves nyári zivatarokat követő árvizek az ország területének felét kitevő 19 megyében - Olténiában, Havasalföldön, Moldvában és Dobrudzsában - különösen súlyos károkat okoztak. Az országban hatvan falu és város, hatalmas kiterjedésű termőföld került víz alá. Tetemes károkat okozott az időjárás Erdélyben is, különösen Hargita, Maros, Kolozs és Fehér megye területén. A hét végén az erdélyi területeken négyzetméterenként átlagosan 25-30 liter csapadék esett. A belügyminisztérium szombati jelentése szerint Csucsa mellett két megyei utat rongált meg az árvíz, három hektár termőföld pedig víz alá került. A hét végi esőzések nyomán több ház fél méternél magasabb vízben állt a Fehér megyei Metesden. Aranyosbányán a felhőszakadások következtében földcsuszamlás fenyegeti az egyik hidat. /Víz alatt a fél ország. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2002. augusztus 12.
Aug. 11-re virradó éjszaka komoly indok nélkül gumibottal verték meg a korondi fazekasvásár hangosítását biztosító cég tulajdonosát és lemezlovasát, Dézsy Károlyt a csendőrök. Jére Ágoston elmondta: látta, hogy a csendőrök durván bánnak valakivel, így a mikrofonban kérte a közönséget, tiltakozzon hangosan az ilyen eljárás ellen. Ezután őt is igazoltatatta egy csendőrt, majd ütni-verni kezdték őt is. Szekeres Lajos, a fazekasvásár egyik szervezője megerősítette: szemtanúja volt mindennek. Roman Ioan ezredes, Hargita megyei csendőrparancsnok úgy tudta, a Csíkszeredából kiküldött csendőrkülönítmény egyik tagja Szekeres Lajost igazoltatta. Jére és Dézsy esetéről még nem értesült, azonban ígéretet tett arra, hogy haladéktalanul vizsgálatot indít. Dézsy orvosnál járt, az orvos megvizsgálta a nyakán látható, fojtogatásra utaló kék foltokat. Dézsynek szándékában áll feljelentést tenni, ezzel szemben Jére nem kíván élni ezzel a jogával, de határozottan kijelentette: "megengedhetetlen, hogy magyar embereket még mindig veréssel próbálnak megfélemlíteni a hatalom emberei." /Zilahi Imre: Csendőri erőfitogtatás Korondon? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./2002. augusztus 13.
A csíkszeredai csendőrök egy csoportja aug. 10-én éjjel a 25. Korondi Fazekasvásáron megrendezett szabadtéri táncos mulatságon különös kegyetlenséggel megverte a hangosító cég tulajdonosát és Dézsy Károly lemezlovast. A megvert Dézsy Károly törvényszéki orvoshoz fordul. - Hivatalos formában kérek magyarázatot a megyei csendőrparancsnokságtól - jelentette ki Katona Mihály korondi polgármester. Katona Mihály szerint a Korond főutcáján vasárnap újból megjelent fekete ruhás csendőröket senki sem hívta a fazekasvásárra. A polgármester megengedhetetlennek tartja, hogy a csendőrség nem tájékoztatta semmiről, ezért írásban kér magyarázatot Roman Ioan Hargita megyei csendőrparancsnoktól. Aug. 11-én Korondon tájékozódott az ügyről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Asztalos azt nyilatkozta, hogy ha a megyei csendőrparancsnok nem szolgál magyarázattal a korondi incidensről, a belügyminiszterhez fordul az ügyben. A csendőrparancsnokság aug. 12-én folytatta a nyomozást a korondi incidensek ügyében, s ezek összegzéséig Ioan Roman ezredes nem nyilatkozott. /Rédai Attila, Zilahi Imre: Dézsy Károly nem hagyja annyiban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2002. augusztus 13.
Korunk égető problémáiról, az elszegényedésről, öngyilkosságról, szenvedélybetegségekről és a kivándorlásról tanácskozott aug. 12-én a Székelyföld 2000 munkacsoport egyházi szekciója. Dr. Vencser László hangsúlyozta, az egyház célja odafigyelni a problémákra, és konkrét, hasznos válaszokat találni a kérdésekre. Dr. Veress Albert főorvos a Hargita megyei öngyilkosságok 1991-2000 közötti alakulását ismertette. Az elvándorlás témakörét Oláh Sándor társadalomkutató Két székely falu migrációs potenciálja 1990-2000 címmel tartott előadásában vezette fel. /Takács Éva: Társadalmi kihívások és az egyház válasza. A Székelyföld 2000 munkacsoport műhelymunkája. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./2002. augusztus 16.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, hogy a polgármesterek, a polgármesteri hivatalok lassan rájöttek: a megyei tanács nem egy föléjük rendelt szerv, hanem partner, olyan intézmény, amely kezdeményezéseiket a lehető legtöbb eszközzel támogatja. Létrehozták a térségfejlesztési osztályt, ahol külön szakember foglalkozik a természetvédelemmel, az ifjúsági problémákkal, aztán ott van az Eurodysée-program, az Európai Régiók projekt, de a faluturizmussal is külön foglalkozik valaki, a Saparddal ketten foglalkoznak, a Ricoppal is külön. Demeter János két éve tervezte a Megyei Kulturális Alap létrehozását, de ez nem sikerült, mert a prefektúra megtámadta az erre vonatkozó határozatukat. Demeter János szeretné elérni, hogy a helyi érdekeltségű rendezvényt a helyi polgármesteri hivatal és a helyi vállalkozók támogassák. Mindenki az Illyés Alapítványhoz fordul, és nem megy el a szomszédjában a vállalkozóhoz, aki támogatna egy-egy rendezvényt. - Létrehozták a Kovászna Megyei Kulturális Központot. A megyének nincs kulturális katasztere saját kulturális értékeiről, nem tudják, hogy mi van meg belőle, mi él, mi az amit újra kellene éleszteni. Most készül a kulturális munkával foglalkozó civil szerveződések teljes katasztere. Sok nívós kis csapat van a megyében, amely nem tudja menedzselni magát. Ezeknek fellépési lehetőségeket kell biztosítani, ehhez pedig anyagi forrásokat felkutatni, s egy ilyen intézmény tudna ezen könnyíteni. Kovászna megyében sok profi képzőművész él, velük való intézményes törődés sem volt eddig. Fontos lenne, hogy a megyének évente legyen két-három saját kulturális rendezvénye s ezt szintén a Kulturális Központnak kellene megszerveznie, lebonyolítania. - Egy éve aláírták a Hargita és Kovászna megye közötti együttműködési szerződés. Az együttműködés azonban még nem működik. Ma még nem létezik a két megye egységes területét valamilyen módon kezelő nonprofit intézmény. A román törvénykezés szerint a megyei tanács nem lépheti át saját területi kompetenciáját. Vannak a megyehatárokon átnyúló kistérségi társulások, ezek működnek. Együttműködési megállapodást kötöttek az ASIMCOVval (kis- és közepes vállalkozók Kovászna megyei szervezete), levédtek öt nagyon fontos homsite-nevet a megye számára, mint például a Covasnainfo, Covsnaarts, Covasnamarket, Covasnainvest, meg a Covasnatours. Ezek gyakorlatilag a megyéről minden információt tartalmaznak majd. A Covasnaarts alkalmas arra, hogy művészeiket, együtteseiket reklámozzák. A Covasnainvest a befektetési lehetőségeket mutatná be. /Éltes Enikő: "...Hogy érezze: érdemes itt élni". DEMETER JÁNOS, a Kovászna Megyei Tanács elnöke nyilatkozik az RMSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., folyt. aug. 16./2002. augusztus 19.
Aug. 17-én sajtókonferenciát tartott Roman Ioan ezredes, a Hargita Megyei Csendőrparancsnokság parancsnoka. Korondon, a zenét biztosító székelyudvarhelyi cég tulajdonosát és lemezlovasát állítólag csendőri túlkapás érte, ezért a nyilvánossághoz fordultak. Az ezredes közölte: nem történt csendőri agresszió, túlkapás, a helyszínen tartózkodó csendőrök jogszerűen jártak el. 20 millió lejes bírságot róttak ki Jére Ágoston cégtulajdonosra. Az ezredes azt állította, hogy a lemezlovast nem is bántalmazták. /Hecser Zoltán: Nem meghívásos alapon, hanem hivatalból... = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./ Korondon. Dézsy Károly(DJ Golyó) lemezlovast és Jére Ágoston hangosítót a Krónika lap szerint az éjfél után megjelenő csendőrök tettlegesen bántalmazták. Jére Ágoston nem tagadta az incidenst, de a procedúra lezárulásáig nem kívánt nyilatkozni. Dézsy Károly orvoshoz ment, amikor még látszottak a fojtogatásra utaló nyomok. Katona Mihály, Korond polgármestere tiltakozott az agresszív csendőri fellépés ellen. Roman Ioan ezredes, a Megyei Csendőrség parancsnoka kijelentette, hogy a csendőralakulat tagjai jogszerűen jártak el a rutinellenőrzés során, szerinte tettlegesség nem történt. /K. Z.: Két szempont arról, ami Korondon történt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./2002. augusztus 20.
Tagadja, hogy ismerné a múlt héten Hargita megyében történt csendőrincidenst Ioan Rus belügyminiszter. A miniszter Kolozsváron kifejtette: nem képezheti a Kolozs megyei PSD-RMDSZ megállapodás tárgyát bármilyen ingatlan-visszaszolgáltatási kérdés. Vákár Gábor parajdi polgármester a megyei csendőrparancsnoksághoz fordult, és írásban fejtette ki, a falunapok alkalmával nem tart igényt a csendőrség jelenlétére. A belügyminiszter nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni a korondi csendőrincidensről. Rus belügyminiszter közölte, naponta három-négy levelet vagy felhívást kap Funartól, és kormányzati szinten akadályozza a munkát. /Zilahi Imre, Lázár Lehel: Kezeit mossa a belügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./2002. augusztus 26.
Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2002. szeptember 5.
Kényszermegoldásként a Művészeti Népiskolában kezdené a tanévet Gyergyószentmiklóson a művészeti oktatás. Kiválasztották azt a 20 tanulót, akik az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott helyeken díjmentesen tanulhatnak, 48 zene szakos diáknak pedig 1,3-1,5 millió lejes évi tandíjat kell fizetnie. A 137 diákból csupán húszan tanulhatnak tovább művészeti osztályban Gyergyószentmiklóson, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség nem változtatott a nyáron bejelentett létszámcsökkentésen. A Csíkszeredában folytatott egyeztetések eredményeként a Művészeti Népiskolával való együttműködést találták a legjobb megoldásnak. A megyei tanács felvállalta: 150 millió lejt utal át a Művészeti Népiskolának, hogy a gyergyói kirendeltségénél beiskolázva oktassák a létszámcsökkentés által érintett diákokat. S mivel a megyei önkormányzat a Művészeti Népiskolában tanulók oktatási díjának csupán kétharmadát fizeti, a különbséget a szülőknek évi két részletben kell kifizetniük. Ez a megoldás csupán a zene szakra vonatkozik - a rajz szakos kisdiákok továbbra is az iskolában, fakultatív tantárgyként a rajzot választva pótolhatják óraszámukat. A létszámcsökkentés bejelentése utáni tiltakozó akció elindítója, Garda Dezső képviselő a megyében jóváhagyott helyek újraosztását kérő, mintegy 500 gyergyói szülő aláírását tartalmazó folyamodvánnyal személyesen fordult az Oktatásügyi Minisztériumhoz. /Gergely Edit: Garda folytatja a harcot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./2002. szeptember 5.
Ladányi László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet szakértői testületének tagja a kezdetekre emlékezve elmondta: az első komolyabb lépés az erdélyi ifjúsági élet reformja terén a székelyudvarhelyi SZ-MADISZ megalakulása volt 1998-ban. Ladányi szerint "lehet az RMDSZ-szel együtt is politizálni, nem az a megoldás, ha ifjúi lendületben mindent csak rombolunk." Székelyudvarhelyen a MADISZ jogosítványát az UFF, az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma gyakorolta. Az RMDSZ-közeli ifjúsági csoportok alelnökei találkoztak 1999 őszén, hogy egyeztető fórum kellene Hargita megyében. Borboly Csaba kezdeményezésére megalakult Csík Területi ifjúsági Tanácsa, ez egyeztető fórumnak indult, s az RMDSZ mellett jött létre. Nem sokkal utána megalakult az Udvarhelyi Egyeztető Tanács, szintén Ladányi László, a területi RMDSZ ifjúsági alelnökének kezdeményezésére. A második marosfői találkozón eldöntötték, hogy közösen lépünk fel a megye ifjúsági kérdéskörében. Az egyik találkozó mottója ez volt: Itthon, fiatalon. 2000 őszén jött létre az Itthon, fiatalon mozgalom. /Oláh István: Itthon, fiatalon - Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2002. szeptember 5.
A Görgényi Református Egyházmegye kilenc évvel ezelőtt kezdte el a mezőségi, maros- és görgényvölgyi szórványmagyar településeken élő gyerekek táboroztatását Maroshévíz Bradulra átkeresztelt Bánffy-fürdőjén. A Maros, Beszterce-Naszód és olykor Hargita megyei résztvevőknek alkalmuk nyílik anyanyelvükön tanulni énekelni, írni, olvasni. A táborozó gyermekek román iskolába járnak. Az első szórványtábort Magyarrégenben, majd Szászrégenben tartották, azóta pedig Maroshévízen. Pályázatukra az idei kormányváltás után még csak válasz sem érkezett az Illyés Alapítványtól. /Szucher Ervin: A pap bácsi emlékezteti, hogy magyarok vagyunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./2002. szeptember 9.
Szept. 7-én Lövéte, a Kis-Homoród menti nagyközség tájházát avatták fel a falunapok keretében. Megjelent többek között Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Asztalos Ferenc képviselő, Egyed József kistérségi elnök, Mihály János, a Hargita Megyei Kulturális Központ részéről Ferencz Angéla. Az egyik testvértelepülés, Budakalász alpolgármestere, Parlagi László átadta a Lövétei magyar-diák díjat Ladó Lorándnak. /Tájházat avattak Lövétén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./2002. szeptember 10.
Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./2002. szeptember 14.
Szept. 13-án Csíkszeredában, a Mikó-várban a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Csíki Műemlékvédő Egyesület, valamint a Székelyföld 2000 Munkacsoport közös szervezésében vitafórumot tartottak Örökségünk jövője: Természeti és kulturális örökségünk védelme és hasznosítása témakörben. Horváth Alpár a Székelyföld 2000 Munkacsoport nevében üdvözölte a jelen lévő szakembereket, jelezve, hogy e rendezvény részét képezi az 1902-es Székely Kongresszus közelgő centenáriuma megünneplésének. Vofkori László székelyudvarhelyi tanár előadásában Székelyföld természeti és épített környezetéről értekezett. A csíki régészeti ásatásokról, mint elhanyagolt területről szólt Botár István régész, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő a máréfalvi székely kapuk megmentésének olyan példáját emlegette, mely követendő lehet másutt is. Több értékes előadás hangzott el. /Kristó Tibor: Örökségünk jövője. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./2002. szeptember 17.
Június 14-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a könyvtárak törvénye. A külföldi minták figyelembevételével elkészült, szakértők által jónak mondott törvény egyik rendelkezésével újra kiújíthatja az intézmény-csereberét Hargita megyében. A törvény szerint a megyei könyvtárak a megyei tanácsok alárendeltségébe tartoznak. A megyei könyvtárak betöltik a városi könyvtár szerepét is a megyeszékhelyeken. Jelenleg a megyei könyvtárat Csíkszereda önkormányzata pénzeli, a működési költségek durván nyolcvan százalékát adja, mintegy 2,3 milliárd lejt. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere leszögezte, hogy a törvény értelmében átadják a könyvtárat a megyei tanácsnak. /Szondy Zoltán: Megjelent a könyvtárak törvénye. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./2002. szeptember 17.
Megjelent a Kulturális Figyelő, a Hargita Megyei Kulturális Központ közművelődési és információs lapjának második száma. Szerepel benne többek között tudósítás a júliusban megtartott zeteváralji negyedik SZOMIT ifjúsági találkozóról és beszámoló a hetedik Játsszunk együtt! felsőboldogfalvi gyermekszínjátszó fesztiválról. /Megjelent a Kulturális Figyelő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./ 2002. szeptember 18.
Levélben fordul Kovács László külügyminiszterhez a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöksége, amelyben kérik egyik csíkszeredai tagtársuk bántalmazásának kivizsgálását és diplomáciai lépésekkel a hasonló esetek előfordulásának megakadályozását. Toroczkai László, a HVIM elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy ugyanilyen tartalmú levelet juttattak el Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének is. Toroczkai László tájékoztatása szerint szept. 12-én este a HVIM csíkszeredai alapszervezetének vezetőit a város főterén civil ruhás, románul beszélő személyek támadták meg. A támadás elől a négy fiatal közül három elfutott, az ott maradó 17 éves T. Gy.-t, a HVIM helyi elnökét pedig az ismeretlenek órákig ütlegelték, miközben a mozgalomhoz fűződő kapcsolatáról faggatták és táskáját átkutatták. A történteket közelről szemlélő rendőrök nem avatkoztak az eseményekbe. Toroczkai László közlése szerint szept. 14-én a román határőrizeti szervek a csengersimai határátkelőnél durván bántak a HVIM elnökségének magyar állampolgárságú tagjaival, akik egy erdélyi találkozóra utaztak. /Csíkszeredai fiatal bántalmazása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) közleményében határozottan tiltakozott amiatt, hogy Csíkszereda központjában szept. 12-én délután két "civil ruhás" személy - a belügyminisztérium egységeinek tétlensége mellett - ifjúsági szervezeti vezetőket indokolatlanul bántalmazott és vallatott, majd a vezetőjüknél található személyes és szervezeti iratokat törvényes alapok nélkül elkobozta. A CSTIT felkérte Ráduly Róbert Kálmánt, a Csíki Területi RMDSZ elnökét; Zsombori Vilmost, Hargita Megye Tanácsának elnökét; dr. Csedő Csaba Istvánt, Csíkszereda polgármesterét és Kovács Pétert, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, hogy az eset alapján kezdeményezzenek eljárást a tettesek felelősségre vonása érdekében. /Szüszer-Nagy Róbert: Tiltakozik a CSTIT Verés ideológiai alapon? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./