udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
552
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 541-552
Helymutató:
Arad megye
2003. október 2.
Az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és a Szabadság-szobor Egyesület Elnöksége nyilatkozatot adott ki. Tizenhárom éve annak, hogy szabadon hajthatnak fejet Aradon a tizenhárom mártírtábornok emléke előtt. A Szabadság-szobor újraállítása közösségerősítő, hitet és reményt adó esemény lehetett volna. "Fájdalmas dolog minden magyarnak tudni azt, hogy október 5-én a Szabadság jelképe nem állhat a talapzatán. Természetes, hogy ez még fájdalmasabb azok számára, akik másfél év óta minden nap tevőlegesen is hozzájárultak a közös cél megvalósulásához." A nyilatkozatban tiltakoznak a kormány magyarokkal, továbbá Arad minden polgárával szemben alkalmazott méltatlan és jogsértő eljárása ellen. Ezért úgy döntöttek, hogy október 5-én - a szobor leleplezésének tervezett napján -a templomokból kijövő hívek a Tűzoltó téren találkoznak és mintegy néma tiltakozásként a történtek miatt, egy-egy szál virágot helyeznek el az árván maradt talapzat kövein. Érthetetlennek tartják, hogy a Szabadság-szobor Egyesület tudta nélkül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács október 5-én, az aradi Vesztőhelyen koszorúzási emlékünnepélyt szervez. /Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./2003. október 4.
Okt. 3-án az aradi polgármesterei hivatal semmisnek nyilvánította valamennyi korábbi határozatát, és nem engedélyezte a református egyház által tervezett csoportos felvonulást, a megemlékezések helyszínei között. Ezzel gyakorlatilag megfosztották demonstrációs jellegétől az aradi vértanúkra való megemlékezést, értékelte a döntést Balacsi Levente lelkész, a tervezett felvonulás szervezője. Ez azt jelenti, hogy nem állítják le a közúti forgalmat a tervezett útvonalon, a Tűzoltó téri üres talapzattól a minorita templom udvarán elhelyezett Szabadság-szoborig, majd onnan a vesztőhelyig. Az előzetes megbeszélések alkalmával az aradi polgármesteri hivatal ragaszkodott az RMDSZ képviselőinek jelenlétéhez az egyeztetéseken. "Úgy látszik, az RMDSZ nélkül már semmit sem lehet csinálni ebben az országban" - reagált a hírre Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az RMDSZ Arad megyei szervezete egyórás időtartamra kért és kapott engedélyt a Tűzoltó téri koszorúzásra, de hivatalosan itt sem tömeges, hanem egyéni megemlékezésről van szó. Király András elnök szerint a néma felvonulás és kegyelet virágainak elhelyezése nem vezet majd tömegtorlódáshoz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) jobboldali szervezet elnöke, Toroczkai László szerint tagjaik a református egyház által szervezett felvonuláshoz csatlakoznak. Az egyház viszont nem küldött meghívót a szervezetnek. A HVIM erdélyi elnöke, Juhász Attila viszont úgy tudja, tagjaik az RMDSZ rendezvényén vesznek részt. Király András leszögezte: nemhogy meghívót nem küldtek a szervezetnek, de semmilyen kapcsolatban nem állnak velük. A HVIM vezetői szerint szervezetük több száz fős létszámmal lesz jelen Aradon. /Jakab Lőrinc: Aradon nincs hatósági engedély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./2003. október 6.
Emlékműsorral kezdődött okt. 3-án este Aradon a megemlékezések az RMDSZ helyi szervezetének égisze alatt. Az Aradi Kultúrpalotában a Debreceni Baptista Gyülekezet kórusa után a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat adott elő verses összeállítást, majd az Aradi Állami Filharmónia Zenekara megszólaltatta Kodály Zoltán Háry János című zenés játékának egy részletét, illetve Liszt Ferenc Lés Préludes-jét. A műsort követően az RMDSZ helyi szervezete fogadást adott. Ezen a rendezvényen ott volt Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az Országgyűlés alelnöke, képviseltette magát a vértanúk leszármazottjainak egyesülete. Jelen volt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület és az Arad megyei RMDSZ elnöke és több helyi vezetője. Több ezer romániai magyar vonult néma tüntetésre okt. 5-én, vasárnap a fel nem állított aradi Szabadság-szobor talapzatához, hogy ott elhelyezze virágját. Mindebben a tér feltúrt állapota sem zavarta meg őket. A téren nagy árkok tátonganak, betoncsövek hevernek szanaszét. Az RMDSZ által szervezett központi ünnepségre csak okt. 6-án, hétfőn kerül sor. A téren vasárnap nemcsak az RMDSZ által szervezett program résztvevői voltak jelen, de a magyarok e politikai szervezetének irányvonalától elkülönülő Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvivői testülete által szervezett külön emlékezésre érkezettek is. Ez utóbbiak a néma tüntetés után elindultak a vértanúk egykori vesztőhelyén álló obeliszkhez, hogy délután megtartsák külön megemlékezésüket.Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője az MTI-nek Aradon elmondta: sajnos nem sikerült a tervezett időpontra, október 5-re visszaállítani a tizenhárom vértanú emlékét idéző emlékművet. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) korábban megállapodásban rögzítette a szobor köztérre helyezésének kötelezettségét. Azokat, akik megakadályozták az emlékmű felállítását, Tokay György "táliboknak", "szűkkeblű fundamentalista nacionalistáknak" nevezte. A program szervezői azért döntöttek különálló ünneplésről, mert úgy vélik, hogy az RMDSZ engedékeny politikája vezette zsákutcába a szobor-ügyet. Beszédet mondott Németh Zsolt, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetjének vezetője. /Közös megemlékezés külön utakon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2003. október 7.
Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./2003. október 8.
Az Arad Megyei Közigazgatási Bíróság okt. 7-én újra elnapolta a Szabadság-szobor visszaállításának letiltására vonatkozó döntés megvitatását. A Nagyváradi Építészeti Felügyelőség határozatának jogosságáról először szept. 23-án kellett volna tárgyalnia a bíróságnak, ekkor azonban a bonyolult ügy további elemzésének szükségességére hivatkozva okt. 7-re halasztotta el a tárgyalást. A felperes Építészeti Felügyelőség ugyanis újabb, átvizsgálásra szoruló iratokat tett le az Igazságügyi Minisztérium asztalára. A legközelebbi tárgyalást okt. 21-re tűzték ki. /G. G.: Ismét elnapolta a döntést a bíróság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./2003. október 11.
Okt. 10-én Aradon, a Jelen Házban nagysikerű fellépéssel zárta a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat egész hetes Arad megyei körútját, amelynek során magyarlakta településeket kerestek fel a Kuli kuli kulimász című humoros, Mészely József és Kovács András Ferenc verseiből összeállított és Kozsik József által rendezett előadással, amelyet elsősorban óvodásoknak és elemistáknak mutattak be. /(Kiss): Kuli kuli kulimász. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./2003. október 11.
A romániai magyarság 1944. évi internálásának gyökerei 1943 nyaráig nyúlnak vissza. Sztálin ugyanis így fogalmazott a Nagy-Britannia kormányához írt levelében 1943. június 7-én: ,,A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott (...), a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak, de kisebb-nagyobb mértékben a magyar népnek is viselnie kell." 1943. december 12-18-án a szovjet-csehszlovák szerződés, valamint a Németországgal és magyarokkal szembeni háború utáni álláspont kialakítása tárgyában Moszkvában Sztálinnal és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov külügyi népbiztossal, a későbbi szovjet külügyminiszterrel tárgyalt Eduard Benes száműzetésben levő csehszlovák elnök. Molotov kijelentette: ,,A magyarokat meg kell büntetni." (...) A Benes kezdeményezésére létrejött tárgyalások végkövetkeztetéseit 1943. december 18-án jegyzőkönyvben rögzítették a Kremlben. Úgy vélték: ,,(...) Mindkét fél elismeri, hogy Magyarország nagy felelősséggel tartozik a háborúért (...)", miközben Romániára vonatkozóan azt rögzítették a dokumentumban, hogy ,,(...) a román népet, ellentétben a rendszerrel, amely őt a háborúba bevitte, nem terheli közvetlen felelősség a háborúért". Ugyanakkor 1943-ban Románia még két hadsereggel harcolt szovjet területen a Vörös Hadsereg ellen, viszont Magyarországnak csak megszálló hadosztályai voltak szovjet területen. Ugyanezt a magyarellenes álláspontot fogalmazta meg később, 1944 őszén Romániában a Iuliu Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt, valamint a Nemzeti Liberális Párt is. Sajtójukban azt terjesztették, hogy a magyarság kollektíven bűnös, úgy kell elbánni vele, mint bűnös néppel. 1944. augusztus 23-án délután I. Mihály román király elrendelte Ion Antonescu marsallnak és minisztereinek a letartóztatását, 24-re virradó éjszaka pedig megalakult Constantin Sanatescu tábornok első kormánya. A belügyminisztérium augusztus 25-én elrendelte, hogy még aznap tartóztassák le a Német Nemzetiségi Csoport valamennyi vezetőjét, a szász és sváb lakosság ellenállásának megszervezőit, valamint a magyar kisebbség vezetőit; augusztus 27-én pedig a csendőrség főfelügyelősége újabb internálások végrehajtására adott utasítást. 1944. szeptember 12-én a szövetséges erők képviseletében a Szovjetunió, illetve Románia kormányai megkötötték a fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti egyezmény aláírását követő első intézkedés az volt, hogy szeptember 15-én a csendőrség főfelügyelősége elrendelte minden magyar és német alattvaló családjával együtt történő internálását a Tg. Jiu-i táborba; a parancs azonban a zsidókra nem vonatkozott. Az észak-erdélyi magyar állampolgárságú, magyar útlevéllel rendelkező magyarokat internálták, az azonos állampolgárságú státusban levő észak-erdélyi román nemzetiségűeket nem. Amikor 1944. november 6-án a lágerek létrehozásáról szóló minisztertanácsi határozat megszületett, például Tg. Jiuban már 4650 internáltat tartottak fogva, a Brassótól nem messze levő barcaföldvári 2-es számú fogolytábor, a hetek múlva haláltáborként elhíresült láger is javában üzemelt. Arad megyében Aradon, Borossebesen, Pankotán, Doroszlófalván és Nagyhalmágyon; Brassó megyében Brassóban, Barcaszentpéteren és Földváron; Bihar megyében Nagyváradon, Belényesen és Kőröstárkányban, továbbá Zsombolyán, Tg. Jiuban, Slobozia Vechen, Ciurelen, Felső-, illetve Alsótömösön, Lugoson, Pitesti-en, Vulkánban, Caracalban stb. hoztak létre, illetve működtetnek tovább internálóközpontokat úgy, hogy gyakorlatilag minden megyében létezett legalább egy, országszerte összesen 36 láger. A Földváron fogva tartottak számáról eltérő adatok léteznek. Niculae Spiroiu volt honvédelmi miniszter közlése szerint a lágerben felületes volt a foglyok nyilvántartása. 1944 októbere és 1945 júliusa között 298 fogoly halt meg a táborban pusztító kiütéses tífuszjárvány idején. A földvári fogolylétszám ennél valószínűleg nagyobb volt, hiszen a lágerből szabadultak között van, aki 8000 fogolyról tesz említést, a korabeli sajtó pedig a földvári haláltáborban sínylődő ,,hatezer magyar hadifogoly és internált" szörnyű sorsát teszi szóvá. A Dolgozók Szava /Sepsiszentgyörgy/ című hetilap egy kiszabadult fogoly vallomásai alapján arról számol be, hogy Földváron 2500-3000 magyar, német, román, szerb és zsidó sínylődik ártatlanul. Elmondása szerint 15 éves gyermekektől aggokig, minden korosztályból vannak foglyok a lágerben. Az összeszedett és előbb a sepsiszentgyörgyi börtönbe zárt székelyek közül ,,sokan úgy szabadultak meg, hogy átállottak románnak. Szabad börzéje működött az átállásnak, s akadtak tényleg olyanok, akik ilyen áron megszabadultak az elhurcolástól. Nagy üzletet bonyolított le Stefanescu nyug.(almazott) járásbíró is, aki kaján örömmel számolgatta az utolsó napok egyikén a Balog-ház kapuja alatt az ilyen módon harácsolt százpengősök tömkelegét, ami mind a szerencsétlen elhurcoltak családtagjainak szája elől elvont pénzecskékből tevődött össze." A fogoly elmondása szerint, mielőtt a lágerbe bevitték, hat könyvbe is bevezették az érkezők adatait, az ő odaérkezésekor pedig a valamikori gyárépület, az iskola, valamint a földbe vájt nyolc lyukban akkor már 2500-3000 fogoly szorongott. Magyarország legtávolabbi vidékeiről állandóan érkeztek az újabb és újabb foglyok, emiatt a földvári tábor annyira túlzsúfolt lett, hogy az internáltak egy részét átvezényelték a szomszédos Lügetre. A foglyok kicsempészett levelek, pontosabban cédulákra írt üzenetek révén kérnek segítséget a külvilágtól, a környékbeli falvak, elsősorban Hidvég lakossága segít rajtuk lehetőségeihez mérten. /Mindez a szerző most megjelent könyvéből: Székely golgota, Kaláka-könyvek, Sepsiszentgyörgy. /Benkő Levente: A tervszerű merénylet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./2003. október 20.
Az RMDSZ megyei Operatív Tanácsa üléséna múlt héten az aradi és Arad megyei magyar oktatásról volt szó. A központi kérdés a Csiky Gergely Iskolacsoport helyzete és jövője volt. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes, elmondta, hogy idén Arad megyében 207 első osztályos magyar diák van, ami azt jelenti, hogy nem csökkent az elsősök száma. Matekovits Mária, a Csiky aligazgatója arról szólt, hogy a csikys diákok igenis képesek eredményeket felmutatni, hiszen idén 79-en jutottak be különböző felsőoktatási intézményekbe. /Karácsonyi Zsolt: Magyar oktatásról beszéltek az RMDSZ-székházban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./2003. október 27.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének választmánya okt. 25-én elfogadta a PSD-vel kötött egyezmény egyoldalú felfüggesztését, a Szabadság-szobor felállítását megakadályozó intézkedések miatt. A választmány 31 megjelent tagja közül többen - köztük Nagy Gizella, az oktatási bizottság elnöke - a felfüggesztéssel járó esetleges következményekre hívták föl kollégáik figyelmét. Tokay György parlamenti képviselő szintén jogosnak tartja a határozatot: "Az egyezségek azért köttetnek, hogy betartassanak, és ezt az alapelvet tartsák tiszteletben." A döntés időtartamára vonatkozóan a hétvégén érvénybe lépett határozat záradékában az áll, hogy "a Szabadság-szobor helyzetének megfelelő rendezése nyomán a felfüggesztés hatályát veszti"./Gujdár Gabriella: Nem tartják pofonra a másik orcájukat is. Aradon felfüggesztették az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./2003. október 28.
Az Arad Megyei Könyvtár számos értékes könyvet őriz, közülük 22 a XV. század végéről származó ősnyomtatvány. A félmillió kötettel rendelkező intézményben 22 000 szerepel a nemzeti örökség részének tekintett önálló gyűjteményben. /A nemzeti örökséghez tartozó könyvek gyűjteményébe az 1800-ig megjelent nyomtatványok tartoznak./ Florin Didilescu igazgató elpanaszolta, hogy igen kevés információ maradt fenn a könyvtár kialakulásáról, az intézmény történetében lezajlott fontosabb eseményekről. Az 1800 előtti gyűjtemény több könyvtár anyagából állt össze, tartalmazza az Orczy-Vásárhelyi könyvtár, az aradi minoriták könyvtárának és a Kölcsey Egyesület könyvtárának jelentős részét is. Az 1800-ig megjelent könyvek felét francia nyelvű könyvek teszik ki, ezek a hajdani magyar nemesi könyvtárakból származnak. A XVIII. századi aradi magyar arisztokrácia ugyanis eredetiben olvasta a felvilágosodás korának legismertebb szerzőit. Az aradinál nagyobb XVIII. századi francia műveket tartalmazó gyűjtemény csak a marosvásárhelyi Teleki Tékában létezik. A gyűjteményhez tartozó magyar nyelvű könyvek és kéziratok legnagyobb része a XVIII. századból való (a könyvtárban levő legkorábbi magyar nyelvű szöveg 1680-ból származik), többségük vallásos témájú. A félmillió könyvet őrző könyvtárban négy év múlva már nem lesz hely az új könyveknek. Jövőre kezdik meg a régi (1800 előtt megjelent) könyvek restaurálását. Nemrég jelent meg a könyvtár strasbourgi kiadású könyveit bemutató kétnyelvű (román-francia) katalógusa. /Karácsonyi Zsolt: Jövőre beindul a könyvrestaurálás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./2003. október 30.
A Temesvári Táblabíróság helyt adott az RMDSZ Arad megyei szervezete által a borosjenői Informatia hetilap kiadója, a Petropres ellen a magyarságot elmarasztaló anyagok közlése miatt benyújtott fellebbezési kérelmének. A bírósági határozat nevezett kiadót kötelezi 1 eurónak megfelelő összeg kártérítés gyanánt történő kifizetésére. /(b): Rendhagyó ítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./2003. november 20.
Több tucat Arad megyei gyerek hétfőn útra kel, pénteken pedig hazatér, mert a gyulai román iskolában tanul ingyen, hatvanezer lejnek megfelelő napi ellátással, tudósított az Adevarul./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./2003. november 21.
Ismeretlen tettesek nov. 18-ra virradó éjszaka Arad megye történetében példátlan temetőgyalázást végeztek Pécskán. Czeglédi József plébános elmondta: a vandálok 33 sírt döntöttek le, amelyek közül 6-7 teljesen összetört. /(Irházi): Példátlan temetőgyalázás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/ 2003. november 28.
Nov. 27-én ért véget az Arad Megyei Múzeum által szervezett Románia történelme című kétnapos tudományos ülésszak. A közel félszáz előadás során szó esett többek között a történelmi Bánság XX. század eleji szociális struktúráiról, Arad és Nagyszeben történelméről. Az előadások után a jelenlevő történészek megvitatták az elhangzottakat, új adatokkal bővítve azokat. Marin Iosif Balogot, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem doktorandusa nyilatkozott a lapnak arról: milyen irányba halad a romániai történelemkutatás. Balog szerint módosult a történészek hozzáállása, de sajnos a történelemtudomány alapszintjein alig változott valami. Még mindig a nacionalista történelemértelmezés az uralkodó. Nagy a különbség az egyetem körül kialakult, európai szellemiségű történész iskolák értelmezési módszerei és a helyi szinten, múzeumokban dolgozó történészek között. /Karácsonyi Zsolt: Kettészakadt a történésztársadalom. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./2003. december 3.
Nem tartották be a nov. 30-i határidőt a Szabadság-szobor helyzetét rendező megoldás kidolgozására. A Dorel Popa aradi polgármester által említett újabb, decemberi terminus Razvan Theodorescu miniszter és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke számára is ismeretlen.Razvan Theodorescu művelődési miniszter őszi aradi látogatását követően nov. 30-át jelölték meg a román és a magyar fél számára is elfogadható megoldás kidolgozására a Szabadság-szobor ügyében, a határidőt azonban nem tartották be. Razvan Theodorescu a Krónikának úgy nyilatkozott, a határidőt nem a minisztérium szabta meg, így sem annak betartása, sem újabb terminus megállapítása nem a minisztérium feladata. "Mi november 15-e körül adtuk át a PSD-nek meg az RMDSZ-nek a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatainkat, a többi már a két politikai alakulat közötti egyeztetés során dől el" - közölte a miniszter. Mintegy két hónappal ezelőtt a PSD és az RMDSZ vezetősége három-három szobrászművészből álló szakbizottságot kért fel a Szabadság-szobor felállításához szükséges újabb térrendezési terv elkészítésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt nyilatkozta, a művészek még dolgoznak a tervezeten, az RMDSZ egyelőre csak a művelődési minisztérium javaslatait kapta meg. "A művészek még dolgoznak a terveken, nem zavarhatjuk őket minden félórában" - jelentette ki Takács, aki ezzel indokolta a határidő csúszását is. Hozzátette, folyamatosan tárgyalnak a kérdésről a kormánypárttal. Az RMDSZ ragaszkodik a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren történő elhelyezéséhez. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szintén úgy tudja, hogy a Szabadság-szobor sorsának rendezéséről szóló terv már elkészült, részletei azonban még nem hozhatók nyilvánosságra. /Gujdár Gabriella, Lukács János: Tovább késik a rendezési terv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./2003. december 4.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2003. december 9.
Áttörést sikerült elérnie Király András Arad megyei RMDSZ-elnöknek és Tokay György parlamenti képviselőnek dec. 8-án Bukarestben: Ion Iliescu tanácsadói elfogadták javaslatukat: a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren helyezzék el. Az elnöki hivatal javaslatára a Tűzoltó teret a közeljövőben valamelyik irányba kibővítik, és az így nyert területre várhatóan az 1848-as forradalomban elesett román hősöknek emléket állító szobor kerül. A térrendezési tervnek december közepéig, de legkésőbb az év végéig el kell készülnie. /Gujdár Gabriella: A Tűzoltó térre kerül a szobor? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./2003. december 13.
Csiky Napokat szervezett az aradi Csiky Gergely Gimnázium, illetve az EMKE Arad Megyei Szervezete. A rendezvényt dec. 12-én Bognár Levente alpolgármester, Király András megyei RMDSZ-elnök, Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes és Szakács Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. Négy márványtáblát helyeztek el az iskola folyosóján az Aradon köztiszteletnek örvendett néhai pedagógusok emlékére, amelyeket Szilvágyi Zsolt temesvári püspöki titkár, az iskola volt tanítványa szentelt meg. Megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát. A Csiky Gergely Gimnázium testvériskoláinak - köztük a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a békéscsabai Kossuth Zsuzsa Kollégium, a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a brassói Áprily Lajos Gimnázium - képviselői is elhelyeztek egy-egy koszorút. Ezt követően osztották ki Az én Európám című pályázat díjait, majd az aradi és a meghívott pedagógusok bemutatták a Nemzet - nemzetiség - európaiság témával kapcsolatos dolgozataikat. Matekovitsné Korodi Mária és Korodi Hajnalka Környezet- és életmódnevelés 9-14 éveseknek című könyvét méltatta Ruja Ildikó magyartanár. A napot a Szabadság-szobor talapzata előtti tisztelgés, majd a Jelen Házban a nagyváradi Kiss Stúdió Színház Wass Albert - Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játéka zárta. /Gujdár Gabriella: Táblaavató a Csiky Napokon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2003. december 16.
December közepéről a hónap végére tolták ki a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére kiszabott határidőt - nyilatkozta Király András. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szerint a szoborcsoport visszaállításához szükséges térrendezési tervet idén el kell készíteni. /Gujdár Gabriella: Szabadság-szobor: év végi határidő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 30.
Adrian Nastase és Markó Béla múlt héten megállapodásra jutottak az aradi Megbékélési-park létrehozásáról, amelyben helyet kap Zala György szobra és egy, Románia történelmének mozzanatait ábrázoló diadalív. Tokay György Arad megyei képviselőt arról kérdezte a Szabadság, hogy értékelése szerint nem afféle "petőfi-schilleres" kompromisszumról van-e ismét szó. A képviselő úgy vélekedett: a hasonlat rossz, a Petőfi-Schiller egyetemet ugyanis azért találták ki, hogy elodázzák az önálló magyar egyetem ügyét, a Megbékélési parkkal viszont a nacionalista hangokat igyekeznek leszerelni. Tokay szerint erős nacionál-kommunista, sovén erők dolgoznak még mindig Romániában, amelyek nem tudják elviselni azt, hogy a magyar emlékműveket visszaállítsák. Tokay szerint azzal a feltétellel egyeztek bele a park létrehozásába, hogy a szobor eredeti formájában kerüljön felállításra. Razvan Theodorescu művelődési miniszter, aki a szobor visszaállítását mindig is ellenezte, legszívesebben a városon kívül helyezné el azt. /Sz. K.: Aradi megbékélési tervek. Tokay: Toleránsaknak, megértőknek kell lennünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Tokay György most kimondta: a Petőfi-Schiller egyetemet azért találták ki, hogy elodázzák az önálló magyar egyetem ügyét. Annak idején viszont éppen ő volt az, aki bejelentette a Petőfi-Schiller egyetemet.2003. december 30.
Az aradi magyar kulturális, irodalmi egyesületek vezetői értékelték a 2003-as évet, és beszéltek a jövő évi terveikről is. Hábel Géza, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke szerint eredményes évet zártak, összetartó erőnek bizonyult a kör antológiájának, az Üzenet 2-nek a megjelentetése. Januárban mutatják be Petőfi Apostolát. Matekovits Mária, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetének elnöke: idei legfontosabb rendezvényük (az RMDSZ-szel közösen) az október 6-i megemlékezés volt, ezenkívül két nyári tábort is szerveztek. Jövőre kiemelt rendezvényeik között szerepelnek a március 15-i és az október 6-i megemlékezések. Jövőre is lesz helytörténeti tábor, a kézművességi tábort pedig Illyefalván szervezik meg. Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke: az Irodalmi Társaságok Szövetségének aradi közgyűlése volt a legnagyobb rendezvényük 2003-ban. Megjelentettek egy Fecskés-könyvet, összeállítottak egy antológiát, végigvették a magyar irodalom kurzus első évét. Jövőre folytatják tevékenységüket a diákszínjátszókkal és kiadnak egy Ficzay-kötetet. Egy kéthavonta megjelenő irodalmi információs lapot is terveznek. /Karácsonyi Zsolt: Folytatják, amit elkezdtek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./2002. január 18.
Az Alma Mater Alapítvány és a Nyugati Jelen közös szervezésében a nagyváradi társulata a hét végén Arad megyében öt előadáson mutatja be Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabját. Jan. 19-én Nagyzerinden, a következő napon Kisiratoson, majd Pécskán,végül Aradon, az Állami Színházban lesz előadás. /Arad megyében turnézik a nagyváradi Szigligeti-társulat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./2002. február 6.
Király András Arad megyei RMDSZ-elnök helyben szeretné hasznosítani a protokollumot, amelyet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az SZDP-vel aláírt. A helyi megegyezés érdekében már tartottak egy előzetes tárgyalás az SZDP helyi képviselőivel. Az aradi Szabadság-szobor ügyét rendezni akarják, lehetőleg ebben a választási ciklusban. Az RMDSZ öt helyszínt ajánl, ebből négy a város központjában, a színház közelében van, egy pedig a várban, amennyiben azt átadnák a civil szférának. /Andó András: A színház körül vagy a demilitarizált várban? Öt helyszínt ajánl az RMDSZ a Szabadság-szobor felállítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./2002. február 27.
A mikelakai 12-es iskola irodalmi köre (Puskel Tünde Emese tanárnő vezetésével) újabb diáklappal rukkolt ki. Jogosan mondjuk, hogy újabbal, hiszen a magyar tagozat hét éve folyamatosan megjelenteti háromszor egy tanévben a Kópé című Arad megyei diáklapot, és a román tagozattal közösen öt éve a MESAJ de PRIMAVARA elnevezésű, román, magyar, angol és francia nyelvű cikkeket tartalmazó kiadványt. Az Ifjúsági Szem szerkesztői ezúttal mind VII. osztályosok A diákok írták, szerkesztették, maguk szedték ki és tördelték be számítógépen, és a sokszorosítás is az ő munkájuk. /Új diáklap — az Ifjúsági Szem. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./2002. február 28.
Király András Arad megyei RMDSZ elnök a megyei protokollumról tájékoztatott: eddig kétszer tárgyaltak, az aláírásra márc. 15-e előtt nem kerül sor. Az aradi Szabadság-szoborról szakértői szinten akarnak tárgyalni. /Balta János: Mit hozhat az SZDP—RMDSZ Arad megyei egyezménye? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./2002. március 5.
Aradon, a Kölcsey Egyesület rendezésében a Kölcsey-délutánon Ujj János történész Arad megye nevezetes műemlékeiről beszélt, majd levetítette azt a kultúrtörténeti filmet, amelyet pár évvel ezelőtt Csép Sándorral és dr. Kovách Gézával forgattak Arad megyében. Bemutatta a film többek között a világosi várat, Borosjenő várát, a máriaradnai búcsúhelyet, a marospetri várat, a búlcsi és a pompás kápolnási kastélyt, végül a pankotai kastélyt. /Regéczy Szabina Perle: Emlékezetes Kölcsey-délután. Arad megye nevezetes műemlékei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./2002. március 19.
Aradon tíz éve aktívan működik egy magyar civil szervezet, az aradi Alma Mater Alapítvány. Márc. 13-án tartották évi közgyűlésüket, számolt be Nagy István, az Arad megyei RMDSZ művelődésügyi alelnöke, pécskai alpolgármester. Az Alma Mater megalakítását jó tíz éve kezdeményezte Éder Ottó, aki évek óta az alapítvány elnöke és a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, becsületes, önzetlen ember. A közgyűlésen, amikorra a szavazásra került volna sor, már nem volt meg a kvórum. Előtte ugyanis gittegyletnek, vagyis jelentéktelen, de fontoskodó szervezetnek nevezte az Alma Mater Alapítványt Király István, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Emiatt sokan távoztak. Ez az alapítvány évek óta a legnagyobb a költségvetésű a megyében működő magyar egyesületek közül, amelyik évente százmilliókat gyűjt össze és fordít a gyermekek oktatásának támogatására. - Nem az a jó, ha mindent és mindenkit ugyanaz a 8–10 ember vezet és irányít, szögezte le Nagy István. /D. L.: Bomlasztják az aradi békét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./2002. április 7.
Aradon a Caritas-szervezet igazgatója Sándor Tivadar arad-gáji plébános. A plébánia melletti telken egy háromszintes épület készül. Ez lesz az aradi Máltai Segélyszolgálat otthona. Az épület egyik szintjén lesz az apácák rendháza, ők is bekapcsolódnak majd a Caritas munkájába. Az aradi pszichiátriai kórház egyik kezelési pavilonját az aradi Caritas tavaly építette fel és adta át rendeltetésének. A Csíky Gergely Líceum kollégiumának felújításán a Caritas emberei fáradoznak. A tavaly szeptember óta újból magyar tannyelvű iskolává nyilvánított, egykori magyar katolikus fiúgimnázium internátusa sürgős felújításra szorult. Nyártól az épületet 80 Arad megyei magyar diáknak nyújt majd fedelet. Az épületben könyvtár, kantin, étkezde, valamint tanulószobák is lesznek a temesvári római katolikus püspökség által szerződés révén 99 évre a magyar tanügynek átengedett kollégiumban. Az Agrocaritas egységei Szentpálon és Nagyiratoson vannak. A Szentpálon működő Agrocaritason belül asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyek is működnek. Itt vannak a Caritas teherautói és traktorai. A Caritas működteti a ruhaüzletet és a szociális központot (amely otthoni beteggondozást nyújt). /Boér Jenő: Az aradi Caritas tevékenységéből. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./2002. április 8.
Nem választották újra Éder Ottót az Arad megyei oktatás támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Alma Mater Alapítvány élére az ápr. 6-i közgyűlésen. Az Arad megyei magyar oktatás egyik legfontosabb intézménye az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány. Király András, az RMDSZ megyei elnöke ? aki maga is pedagógus ?kifejtette: Éder nem lehet egyszerre a Csiky Gergely Iskola igazgatója és a jelentős pénztámogatásokat elosztó alapítvány elnöke. A 26/2000. számú kormányrendelet megtiltja, hogy az alapítványi támogatást élvező intézmények vezetői az alapítvány vezetésében is szerepet vállaljanak. Az elmúlt másfél évben az Alma Mater erőfeszítései kétségtelenül a Csiky Gergely Iskola s főként a visszakapott bentlakás felújítására irányultak. Király András szerint fontos, hogy az alapítvány jogszerűen működjék, és szeretnék, ha az RMDSZ-nek nagyobb betekintése lenne az Alma Mater vezetésébe. A közgyűlésen megválasztották a kilenctagú kuratóriumot. Az RMDSZ által javasolt három személy közül csak egynek sikerült bekerülnie a kuratóriumba. A kuratórium által megválasztott új elnök, Pálfi Sándor kijelentette: ?Nem tartom szerencsésnek, ha a politikum beavatkozik a civil szervezetek működésébe.? /Nótáros Lajos: Tisztújítás két menetben. Éder Ottót leváltották, mégsem nyert az aradi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./ 2002. április 10.
Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./