udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
552
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 541-552
Helymutató:
Arad megye
2002. április 15.
Ápr. 14-én telefonon értesítették az RMDSZ Arad megyei vezetőségét, hogy valakik meggyalázták az aradi 13 vértanú vesztőhelyi obeliszkjének északi oldalát. A helyszínen járt Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Bognár Levente önkormányzati alelnök, sírhelygyalázásért a rendőrségen feljelentést kívánnak tenni ismeretlen tettes ellen /Meggyalázták a vesztőhelyi obeliszket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./2002. május 6.
Az Arad és Hunyad megyei SZDP–RMDSZ protokollum részleteit ismertette a lap Arad megyében a Szabadság-szoborról: tanulmányozni fogják, melyik a legalkalmasabb hely a szoborcsoport újrafelállítására. A felállítás engedélyének függvényében meghatározzák a restaurálás és újrafelállítás időszakait. Az Arad megyei történelmi emlékművek visszanyerése terén megállapodtak Nepomuki Szent János szobrának restaurálásáról és újrafelállításáról, továbbá az aradi vár civil jellegű átalakításáról. Az utcanév-változtatások javaslatai: Andrényi utca, Neuman-testvérek utca, Salacz Gyula utca, Barabás Béla utca, Kuncz Aladár utca, Heim Domokos tér, József Attila utca. Egykori kimagasló személyiségek sírhelyeinek megőrzése és védelme. Alsótemető: Barabás Béla (Románia képviselőházának és szenátusának tagja, a Kölcsey Egyesület vezetője), Varjassy Árpád (vezér-tanfelügyelő, a Kölcsey Egyesület elnöke 1893–1915 között), Varjassy Árpád (a Kölcsey Egyesület elnöke 1881–1886 között), Csécsi Imre (református lelkész, költő), Parecz István (A Kölcsy Egyesület alapító tagja), Parecz Béla (Románia képviselőházának tagja), Institoris Kálmán (Arad polgármestere 1901–1906 között), Lőcs Rezső (Arad polgármestere 1917–1919 között), Cserepy Árpád (ezredes, a Kölcsey Egyesület vezetője), Dr. Szele Károly (zeneszerző, zongorista, a Kölcsey Egyesület alelnöke), Mezey Zsigmond (zenekritikus, történész), Sulik Kálmán (újságíró, szerkesztő), Lászlóffy-Wencel Bódog (színigazgató), Szöllőssy István (tanár, a Kölcsey Egyesület titkára), Frint Lajos (evangélikus püspök), Szántay Lajos (műépítész, a kultúrpalota és az evangélikus templom tervezője), Hajós Imre (festőművész, tanár), Simay István, Hönig Frigyes (gyáros, több aradi gyár megalapítója). Felsőtemető: Pataky Sándor (festőművész, tanár). Fehér megyében egyelőre csak megállapodás született, a konkrétumok még váratnak magukra. - Hunyad megyében a megyei RMDSZ operatív tanácsa kinevezte a megyei RMDSZ–SZDP protokollumba foglalt célkitűzések felelőseit, akiknek a megszabott határidők lejártáig mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az egyezménynek konkrét eredményei is legyenek. Az RMDSZ számára a legfontosabb pont a magyar tannyelvű állami közoktatás fenntartásának és fejlesztésének kormánypárti támogatása volt. Az egyezmény magyar tannyelvű osztályok működését garantálja a petrozsényi 4-es és 5-ös számú általános iskolákban, Petrillán, Vulkánban, Lupényban, Urikányban, Déván, Vajdahunyadon, Szászvároson és Pusztakalánban. Az RMDSZ-nek sikerült kieszközölnie, hogy az egészen szórvány településeken a minimális létszám alatti osztályok is működhessenek. A lupényi római katolikus egyházat megillető ingatlan, amely ma a Nyugdíjasok Házaként működik, ennek tulajdonjogi viszonyát a második negyedév folyamán kell tisztázni. Az aláírók sürgetik a vajdahunyadi vár restaurálását és a zejkányi emlékmű helyreállítását. /Mit tartalmaz az SZDP–RMDSZ protokollum régiónkban? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./2002. május 6.
Máj. 4-éről 5-ére virradó éjszakán ismeretlen tettesek az aradi 13 mártírtábornok emlékoszlopát festékkel leöntötték, ürülékkel bemázolták és obszcén szavakat írtak rá. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének Elnöksége közleményben tiltakozott az emlékmű megbecstelenítése ellen. A meggyalázott emlékmű Arad város köztulajdonának része és április 14-én már célpontja volt egy hasonló esztelen akciónak, a polgármesteri hivataltól elvárják, hogy intézkedéseket hozzon a hasonló esetek megelőzésére. /Megbecstelenítették az emlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./2002. május 15.
Az elkobozott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatásáról tárgyaltak máj. 13-án a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: sikerült a kormánypárt képviselőivel megtárgyalni azokat a módosító indítványokat, amelyek a magyar történelmi egyházakkal folytatott múlt heti egyeztetés során felmerültek. A szövetség vezetői ígéretet kaptak arra, hogy csökkentik a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet módosító javaslatcsomagban megszabott tízéves határidőt azon visszakért épületek esetében, amelyekben jelenleg közintézmények működnek. Valószínűleg már a jövő héten megkezdik a szenátus jogi szakbizottságában a 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet és az ehhez benyújtott módosító javaslatcsomag tárgyalását. "Ez azt jelenti, hogy június 30-ig törvény lesz a sürgősségi kormányrendeletből. Reméljük, hogy a jogszabályt olyan módon sikerül majd elfogadtatni, amely megfelel mind az RMDSZ-nek, mind pedig az egyházaknak" — jelentette ki Borbély László. A találkozón megvitatták azon épületek sorsát is, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel visszaadtak az egyházaknak, de azokat a volt tulajdonosoknak a mai napig sem sikerült a birtokukba venniük. A közigazgatási miniszter aláírta azt a 13-as listát, amelynek értelmében a szóban forgó ingatlanokat a volt tulajdonosok ténylegesen is a használatukba vehetik, csupán az épületek átvételét szentesítő átadási-átvételi jegyzőkönyvet kell még aláírniuk a feleknek. Ennek értelmében visszakapott egy-egy épületet a nagyváradi római katolikus püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, három ingatlant a gyulafehérvári római katolikus érsekség Kolozsváron, Szovátán és Lupeniban, illetve négy épületet az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. Ezen kívül visszaszolgáltattak négy ingatlant a Romániai Német Demokrata Fórum kérésére Szebenben, Besztercén, valamint Temes és Arad megyében. Borbély László a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) tér 15. szám alatti ingatlannal kapcsolatban elmondta: megegyeztek abban, hogy az illetékesek még ezen a héten aláírják az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. /Papp Annamária: Kilenc ingatlan egyházi birtokba kerül. Júniusra teljes rendezést ígér a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2002. május 21.
Máj. 19-én nyolcadszor rendezték meg az Arad megyei Borosjenőben a város neves szülöttéről, Horváth Béla színész-rendező-író-műfordítóról elnevezett szavalóversenyt a környékbeli magyar vagy félmagyar, de lehetőség híján nem magyar iskolába járó gyermekek részvételével. Az első alkalommal a húszat sem elérő versmondók száma folyamatosan növekedett. Idén 89 (!) versmondó állt a zsűri elé. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE-szervezet elnöke, a szavalóverseny kitalálója és fő szervezője nyitotta meg a rendezvényt. Mindenekelőtt az alkalomra megjelent, a pankotai Csiky Gergely Egyesület által kiadott Babszem Jankót, az Arad-hegyaljai és a Fehér-Körös vidéki gyermekek lapját üdvözölte. Matekovits Mária EMKE-elnök a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének aradi szórványtáborába szóló 8 meghívót nyújtott át a gyermekeknek. /Jámbor Gyula: Évről évre több a résztvevő. Borosjenőben érdemes magyarul szavalni. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./2002. május 24.
Az Arad megyei RMDSZ máj. 22-i ülésén megvitatta a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatói tisztségével kapcsolatban a helyi sajtóban megjelent tájékoztatásokat. Állásfoglalásukban leszögezték, hogy Éder Ottó megbízott igazgató az intézmény légkörét károsító magatartást tanúsít. Egyszemélyes döntései és a csapatmunkát mellőző vezetői stílusa összeegyeztethetetlen a közösséget szolgáló munka és a korszerű intézményvezetés követelményeivel. Ezért RMDSZ Arad megyei szervezetének Elnöksége nem támogatja Éder Ottó további igazgatói megbízatását. /Az RMDSZ Arad megyei Elnöksége: Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./2002. május 24.
Máj. 24-én Éder Ottó, a Csiky Iskolacsoport /Arad/ igazgatója benyújtotta lemondását a tanfelügyelőségnek. Döntése okaiként mandátumának 2002 márciusi lejárását, valamint az RMDSZ Elnökségének máj. 22-i állásfoglalását nevezte meg. Éder nehezményezte, hogy az RMDSZ-elnökség meg sem hívta a sorsát megvitató ülésre. /Az RMDSZ Arad megyei elnöksége állásfoglalása szerint nem támogatja tovább Éder Ottó további igazgatói megbízatását./ Nagy István, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke a döntés ellene szavazott. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke szerint mindenki elismeri Éder érdemeit, de az iskolában hiányzott a csapatmunka. /Tovább gyűrűzik a Csiky-botrány. Lemondott Éder Ottó igazgató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2002. június 7.
Néhány napja Arad megyében is megalakult az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés. Egyelőre nincs vezető bizottsága, de rövid időn belül, valószínűleg, sor kerül választmányi ülésére. Az aradi Reform Tömörülés ideiglenes elnöke Nagy István pécskai alpolgármester. Aradon heten vettek részt az alakuló ülésen: Nagy István, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Hadnagy Dénes, Fekete Károly, Bálint Zoltán, Baracsi Levente. /Andó András: Aradon is megalakult a Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./2002. június 8.
Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket. Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni. Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár. Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./2002. június 10.
Jún. 8-án tartotta az aradi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelyen Király András elnök megtartotta egyéves beszámolóját. A küldöttgyűlés fő témái között volt a Csiky Gergely iskolacsoport igazgatóváltása. A Reform Tömörülés /RT/ tagjai, szimpatizánsai kiálltak Éder Ottó mellett. Király András kijelentette: az RMDSZ jónak látta megvonni a politikai támogatást a Csiky volt igazgatójától, Nagy István művelődési alelnök szerint tulajdonképpen kirúgták Éder Ottót. Az RT támogatók elérték a napirend módosítását, így a küldöttek szavaztak: visszavonja-e az RMDSZ Éder Ottó tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását. 53-19 arányban az RT hívei diadalmaskodtak, így várhatóan a napokban korrigálják a volt igazgatóról készített jellemzést. - Egyelőre megvizsgáltatjuk a szabályzat-felügyelő bizottsággal, mennyire jogos ez, nyilatkozta a gyűlést követően Király András elnök. Azonban Éder Ottómak nem sikerült elnyernie az RMDSZ oktatási alelnöki posztját. Ellenjelöltje, Nagy Gizella (a 10-es számú iskola aligazgatója) 17-11 szavazati aránnyal győzte le a Csiky Gergely volt vezetőjét. A küldöttgyűlésen elhangzott egy megdöbbentő kérdés: kit képvisel a megyében az érdekvédelmi szervezet? Az Arad megyében élő mintegy 55 000 magyarból alig 4400 RMDSZ-tag. A megyeszékhelyen 2600, vidéken 1800 személy rendelkezik tagsági könyvvel. Jóval kisebb azoknak a száma, akik eleget is tesznek az ezzel járó kötelezettségeknek: 12 olyan település van, ahol az elmúlt években egyáltalán nem fizettek tagsági díjat. Egyre inkább románok is a magyarok érdekvédelmi szervezete felé húzódnak Aradon. Ez abból is kitűnik, hogy a megye egyike annak a két választási körzetnek, ahol az RMDSZ által szerzett szavazatok száma nem csökkent az 1996., illetve 2000. évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az elnökség nem tartja kizártnak, hogy rövid időn belül román polgárok is igényeljék az RMDSZ-tagságot. Ennek "oka" a szervezet által nemrég beindított önsegélyező pénztár, amely akár 10 millió lejes kölcsönt is kész szolgáltatni az érdekvédelmi szervezet tagjainak. Búza Gábor szociális és jogi alelnök szerint több román nemzetiségű aradi lakos is érdeklődött már az RMDSZ-nél, hogyan juthatna hozzá a pénzkölcsönhöz. /Andó András: Románok pénzért kacsingatnak az RMDSZ felé. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./2002. június 11.
A 85 éves Szabó Magdának a 4. Simonyi Napok keretében adta át egy Arad megyei küldöttség jún. 2-án Debrecenben az idei összevont Simonyi-díjat, amelyet a körösközi Simonyi Társaság ítélt oda földijének, az ágyai származású írónőnek. Az elismerést egy színházi gálaest keretében személyesen vette át a kitüntetett a cívis városban, miután megtekintette a Régimódi történet című művének színpadi adaptációját, a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékát. A díszoklevelet a partiumiak nevében Tőkés László püspök és Hevesi Mónár József egyesületi elnök nyújtották át Szabó Magdának, aki méltatta a körösköziek ragaszkodását, szeretetét, nemkülönben a váradiak kiváló játékát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./2002. június 12.
Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./2002. június 16.
2001. szeptember 29-én átadták az Arad megyei Kisjenőn, a római katolikus plébánia udvarán az Ifjúsági Központot. Pántya Elemér kisjenői plébános megállapíthatta, hogy az eltelt hat hónap alatt ez a központ már sok érdekes rendezvénynek volt a színhelye. A földszinten található a hittanterem, egy javítóműhely és egy autógarázs, valamint itt vannak a fogadószobák. Az emeleten található a nagyterem, amely társas rendezvényekre igen alkalmas. Az ifjúsági csoport hetente tartja összejöveteleit. Március 15-én itt tartották megemlékező ünnepséget, amelyre meghívták Ujj János aradi történészt, aki az 1848-as eseményekről értekezett. A jó idő beköszöntével 10 különböző csoport fogja elkezdeni itt működését. Az első csoport a hittanra járó tanulók csoportja, a második az ifjúsági és felnőtt énekkar, van zenecsoport, indul a cserkészcsapat, van továbbá számítógépes csoport, ministránscsoport, lesz irodalmi körük is, fakultatív magyar oktatás/kör, Bibliakör és rózsafüzér-társulat. Településük nagy szülöttje dr. Boros Béla c. érsek, aki idén ünnepli 94. születésnapját, megünnepelik őt is, márványtáblával szeretnék szülőházát megjelölni. Visszakérnek egy épületet, amely a plébánia mellett található, ahol Caritas-székházat szeretnének berendezni. /Boér Jenő: Egy 800 éves település újjáéledő hitéletéről. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 16./2002. június 25.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöksége tizedik alkalommal ítélte oda a megye magyar oktatásában tevékenykedő és kiemelkedő eredményeket elérő pedagógusoknak a Márki Sándor-díjat, és hatodik alkalommal nyugdíjas pedagógusoknak a Márki Sándor-életműdíjat. Az elsőt hét, az utóbbit négy pedagógus kapja az idei díjkiosztó ünnepségen. A díjak ünnepélyes átadására június 28-án lesz. /Matekovits Mihály: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./2002. június 28.
A Csiky Gergely Iskolacsoporban /Arad/ jún. 22-től működik az Apáczai anyanyelvi tábor, amelyet az RMPSZ és az EMKE Arad megyei szervezete az Apáczai Közalapítvány támogatásával szervezett meg. A hatnapos táborba olyan III–VII. osztályos tanulókat hívtak meg, akik a szórvány szórványában élnek, s lakóhelyükön csak fakultatív magyar nyelvoktatásban részesülhetnek. /Kiss Károly: Apáczai anyanyelvi tábor Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./2004. január 23.
Az Arad megyei borossebesi városi RMDSZ alapítója és exelnöke, Patkó Wilhelm belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP). Gheorghe Feies, az NPR Arad megyei szervezetének elnöke azt állította, hogy Arad megyében négyszáz magyar nemzetiségű tagjuk van. Király András, az Arad megyei RMDSZ vezetője elmondta, Patkó néhány évvel korábban lépett ki az RMDSZ-ből, mivel konfliktusba került a borossebesi magyarsággal. A konfliktus oka egy telek, amelyet Patkó a református egyháztól vett át. /Az NRP-be lépett Borossebes egykori RMDSZ-vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./2004. január 26.
Két héttel ezelőtti ígéretéhez híven január 24-én Aradon újabb tüntetést szervezett a Szabadság-emlékmű visszaállítása ellen a Vatra Romaneasca. A Nagy-Románia Párt korábban elhatárolódott az ország szempontjából káros hatásúnak minősített aradi megmozdulástól. Ezúttal is mintegy százötven ember gyűlt össze. A szónokok megismételték a két héttel ezelőtt kifejtetteket, miszerint a szoborcsoportnak nem Aradon van a helye, azt Magyarországon kellene felállítani. A tüntetők a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából eljárták az ilyenkor szokásos körtáncot, az "egyesülési hórát". A Nagy-Románia Párt Arad megyei szervezete elhatárolódott az emlékmű visszaállítása ellen tiltakozó utcai akcióktól, hangoztatva, hogy azok "kedvezőtlen színben tüntetik fel a várost, és károkat okoznak Romániának". /Újabb VR-tüntetés a Szabadság-szobor ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2004. január 27.
Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./2004. január 29.
Január 28-án az egyeztetésen nem született döntés Nagyváradon az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó, polgári erdélyi szervezetek országos szövetségének létrehozásáról. Szász Jenő, az elsősorban Székelyföldön tevékenykedő Magyar Polgári Szövetség elnöke a partiumi szervezeteknek az MPSZ-be való beolvadásaként képzeli el a szövetkezést, míg a Nagyváradon bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület vezetője, Sárközi Zoltán csak valamiféle ernyőszervezet létrehozását tartja lehetségesnek. Sárközi szerint néhány napon belül sikerül létrehozni az egységes magyar érdekképviseletet. „Szász Jenő, MPSZ-elnök közölte, hogy a Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei szervezetei az MPSZ-be való beolvadásról döntöttek, és képviselőik jelen lesznek a jan. 31-i székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson. /Salamon Márton László: Még nem jött létre az egységes képviselet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. február 13.
Az Arad megye történelmi, társadalmi, gazdasági státusáról írt tervezetben egyetlen szó sem esik a magyarokról. Az RMDSZ kérésére most újraírják a szöveget. A botrányos szöveg – amely a megye történelmi, társadalmi, gazdasági áttekintést nyújtja –, egyszerűen tudomást sem vesz arról, hogy itt magyarok éltek és élnek, sőt “némi közünk” is volt és van a régió fejlődéséhez. A természetesen dák-trák gyökerek kiemelésével indító történelmi visszapillantásnak a középkorról szóló bekezdése szerint: “az aradi társadalom folyamatosan fejlődött, a külföldi behatások, valamint a sváb, bolgár és szerb telepesek pedig hozzájárultak ehhez a fejlődéshez.” A nacionalista hangvételtől sem mentes szöveg az 1700-as, majd későbbi éveket is elintézi egyetlen mondattal: “A XVIII. századtól Arad a román kultúra egyik tényezője, a nemzeti tudat fejlődésének központja”. A tervezet szövege szerint az 1848-as forradalomban is kizárólag románok vettek részt ezeken a tájakon, a szöveg “megfeledkezik” a vértanúkról, vagy a világosi fegyverletételről. Viszont szerepel a négy mobiltelefon-szolgáltató, amelyek lefedik a megyét. A szerző(k) a szocializmus éveinek négy sort szenteltek, amely szerint Aradon erőteljesen fejlődött az ipar, új ágazatok jelentek meg, amelyek “értékesítették a megye anyagi és emberi forrásait”. Cziszter Kálmán tanácsos elmondta: amikor elolvasták, mit tartalmaz a történelmi rész, azonnal kérték a szöveg módosítását. Ennek ellenére Caius Parpala elnök nem törölte a napirendről ezt a szöveget, csak az ülésen jelentette be a tervezet megszavazásának elhalasztását. Király András RMDSZ-elnök (“civilben” történelemtanár), kifejtette, hallott a dologról, s ha konkrét felkérést kap, nagyon szívesen megírja a magyarságra vonatkozó bekezdéseket. /Irházi János: Címeres örökség az utódoknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./2004. február 14.
Kolozsváron gyűlést tartott február 13-án az RMGE /Romániai Magyar Gazda Egyesület/ országos vezetősége. Tíz erdélyi megyéből (Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Kolozs, Brassó, Hargita és Beszterce-Naszódból) összesen 21 küldött jelent meg. A napirendi pontok között hangsúlyos volt az országos vezetés és a Maros megyei szervezet megromlott viszonyának tisztázása. Vita után sikerült tisztázni a helyzetet. Májusban az EMGE (Erdélyi Magyar Gazda Egyesület) ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. A parlamentben is helyet követel magának a szervezet (egy képviselői és egy szenátor pozíciót), akik a törvényhozás szintjén is védenék a gazdák érdekeit. Szóba került a felnőttképzés is. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök és Bodó Géza alelnök. /Barazsuly Emil: Helyet követel a parlamentben az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2004. február 17.
Az RMDSZ Arad megyei szervezete saját polgármesterjelöltet állít és nem támogatja az SZDP jelöltjét, ha a kormánypárt nem a magyar közösségnek megfelelő módon rendezi a Szabadság-szobor ügyét, jelentette ki Király András, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. /Feltételekhez kötik az SZDP polgármester-jelöltjének támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2004. február 17.
Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./2004. február 20.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének Operatív Tanácsa állásfoglalásában tiltakozott amiatt, hogy február 14-én a Vatra Romaneasca engedély nélküli magyarellenes hangulatú tüntetést szervezett. Kérik, hogy a Polgármesteri Hivatal a jövőben ne engedélyezzen semmiféle ilyen tüntetést a Tűzoltó téren az itt megvalósítandó Megbékélési Park munkálatainak befejezéséig. /Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), február 20./2004. március 3.
Egy Arad megyei egyházi építményről szóló írásban bukkant Ujj János arra, hogy milyen nagy múlttal rendelkezik a megyében a román nemzeti egyház. Mert ezen a vidéken már a XII. század elején létezett egy káptalan, amelynek temploma mellett tartották 1131-ben a ,,híres országgyűlést”. Így! Valóban létezett káptalan, országgyűlést is tartottak. Csakhogy az a káptalan a latin és nem a görög rítusú egyházhoz tartozott, az a ,,dieta” pedig a magyar országgyűlés volt. Erre azonban nincs egyetlen utalás sem az írásban! Másutt az egyik megyei görögkeleti kolostor neve eredetének magyarázata megdöbbentő: a szerző szerint ugyanis a Feredeu kolostor neve egy Filoteiu nevű szerzetes nevéből ered. Bár a szerzetes létét sehol sem sikerült igazolni, az egyházi iratok között nincs reá egyetlen írásos bizonyíték sem, de a neve fennmaradt helynévként – állítja a szerző. A feredeu (nyilvánvalóan) a magyar feredő szóból származik, de ezt csak a jegyzetekben sejteti a szerző. Hogy azon a vidékeken magyarok is laktak, arra nincs utalás. Így hallgatják el, tagadják le módszeresen a magyar vagy német helység- és határneveket, így keresztelik át történelmi személyiségeinket, írják át történelmünket, állapította meg Ujj János. Így lett Hunyadi Jánosból Iancu de Hunedoara, Kinizsi Pálból Paul Chinezul, Tornyából Turnu, Kisiratosból Dorobanti, Simonyifalvából Satu Nou. Mindez nyilvánvalóan hamisítás. Mindezek ellen tiltakozni kellene. /Ujj János: Tiltakozni kellene. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./2004. március 4.
A legutóbbi tanácsülésen ismét napirendre tűzték az Arad megye rövid leírására vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ ugyanis kifogásolta, hogy abban a magyarokról egy árva szó sem esett. Az új változatban egyszer szerepel az a szó, hogy magyar. Az RMDSZ módosításokat kért, ennek ellenére például 1848-ról az olvasható a leírásban ,,…a forradalom Aradot az erdélyi román nemzet előterébe helyezte”. Tizenhárom vértanú? Világosi fegyverletétel? Erről nem esik szó. Arad középiskoláinak névsorából kihagyták az egyetlen magyar iskolát, a Csiky Gergely Líceumot. A szerzők viszont még többet írtak a kétezer éves román jelenlétről, az Arad környékén élt dák törzseknek a görög-macedón világgal gazdasági kapcsolatairól (!). A magyarok az új változatban kaptak egy fél mondatot: ,,Ehhez a fejlődéshez jelentősen hozzájárult a X–XI. századtól jelen lévő magyar lakosság (…).” Ezt a változatot megszavazták a tanács tagjai. Szép lassan minden hivatalos monográfiából, Arad megye rövid leírásaiból kiszorítják a magyarokat. A kormánypárt minek strapálja magát a magyar történelem sorsfordító eseményeinek felsorolásával, ha a magyar képviselők ezt nem követelik? /Irházi János: Köszönjük a fél mondatot! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2004. március 5.
A szenátus márc. 4-i ülésén jóváhagyták az Arad megyei Kisiratos kiválását Kürtös városából, valamint a település önálló községgé alakulását /Szenátusi döntés Kisiratosról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./2004. március 8.
Százkilencvenmilliárd lejbe kerül az, hogy a román kormány végül beleegyezett az aradi Szabadság-emlékmű felállításába. A horribilis összegből a Szabadság-szobrot ellensúlyozandó két román emlékművet állítanak fel, egyiket az 1848-as forradalom erdélyi román hőseinek emlékére, a másikat pedig Erdély Romániával történő egyesülésének emlékére. Összehasonlításképpen: Arad megye tavaly 37 milliárd lejt kapott a központi költségvetésből a megye közútjainak karbantartására. A PSD számára szabott másik feltétel teljesítése minden bizonnyal jóval nehezebb. /Balogh Levente: Arányérzék. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2004. március 11.
Arad megyei tanácsában a magyar emlékek hiánya miatt januárban visszavont mini monográfia most javult. Cziszter Kálmán, Csepella János és Hosszu Zoltán tanácsosok elmondták, a februári, második variánshoz képest is több magyar hivatkozást sikerült ,,becsempészni” az okmányba. Ezek megfogalmazását Király András megyei elnök, történelemtanár készítette el. A végső változatban az 1848–49-es szabadságharcról szóló részben már megtalálható az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú, ugyanakkor az is helyesen szerepel, hogy a városháza, a banképület, a Kultúrpalota stb. az osztrák–magyar dualizmus idején épültek. A tanácsosok jól tudják, hogy az aradi magyarság ennél sokkal komolyabb szerepet érdemelt volna a megye történelmi, gazdasági, kulturális, politikai, földrajzi stb. jellegzetességeit leíró dokumentumban, de szerintük, az első változathoz képest, ez mindenképpen sikernek nevezhető. /(Irházi): ,,Magyarabb” lett Arad leírása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./2004. március 15.
Ellenzi a Szabadság–szobor felállításának jelenlegi tervét a Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) Arad megyei szervezete, akik szerint a megbékélési park egy olcsó választási vásár a PSD és az RMDSZ között. Az URR támogatja a Szabadság–szobor és az 1918–as román egyesülés emlékműveinek – külön helyen történő – felállítását, és felkérte Mádl Ferenc és Ion Iliescu elnököket, hogy a kérdés valódi és őszinte megoldása érdekében vegyenek részt a két emlékmű felavatásán, és egyúttal kérjenek kölcsönösen elnézést a két nemzet nevében a történelem során egymásnak okozott sérelmekért. /(b): URR: A Szabadság–szobornak egyedül kell állnia! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./