udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
552
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 541-552
Helymutató:
Arad megye
2005. április 16.
A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) pályázatán, melyet a határon túli magyarság internet-ellátottságának növelése érdekében írt ki, Arad, Fehér, Hunyad és Temes megyékből is nyertek komputereket a jelentkező szervezetek, egyesületek. Az IHM a kis településeken élők számára könnyen elérhető, megfizethető árú közösségi internet-hozzáférési pontok (ún. eMagyar-pontok) létrehozását tűzte ki célul. /P. L. Zs.: Régiós eMagyar-pontok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./2005. április 25.
Április 23-án tartotta tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András leköszönő elnök megtartotta az elmúlt két éves tevékenység beszámolóját. A tavalyi választáson a megye magyarságának 48,2%-a szavazott az RMDSZ-re. A DA-szövetséggel kötött együttműködésről elmondta, hogy a szövetségnek járó 4 igazgatói, illetve 4 aligazgatói tisztségből eddig csupán 2 igazgatóit sikerült elfoglalni. Az elnöki tisztséget csak a leköszönő elnök pályázta meg. A titkos szavazás során a 191 érvényes szavazat közül 169 Király Andrást támogatta. Megválasztották a szervezet felügyeleti szerveit. /Balta János: Megyei tisztújító közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2005. április 25.
Tisztújító közgyűlést szervezett Arad és Brassó megyében az RMDSZ a hétvégén. Arad megyében az ellenjelölt nélküli Király Andrást újraválasztották tisztségébe. Brassó megyében szintén újraválasztották a tisztséget immár négy éve betöltő Kovács Attilát. /Maradtak az RMDSZ-elnökök Arad és Brassó megyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./2005. április 29.
Megmozdultak a hatóságok: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye árkárosultjainak a megsegítésére sietnek, e négy megyébe 13 ezer adag oltóanyagot szállítanak. Az utóbbi napon további harminc település került víz alá, ezzel 175-re emelkedett az eláradt helységek száma. Április 14. és 27. között az árvíz sújtotta hét megyében 3350 embert kellett kitelepíteni, a természeti katasztrófának egy halálos áldozata van, 3785 ház dőlt össze vagy rongálódott meg, több mint 43 ezer hektár termőföld került víz alá, rengeteg háziállat pusztult el. Az árvíz 339 hidat tett tönkre, két és fél kilométernyi országos utat és 342 kilométer helyi érdekű közutat, 79 utcát tett járhatatlanná. Temes megyében 62, Krassó-Szörényben 58, Hunyadban 25, Arad megyében 18, Biharban hét, Mehedinti-ben három, Suceavában pedig két település vált az ár martalékává. További áradások várhatók. /Riasztották az erdélyi megyéket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./2005. május 4.
Április 30-án ünnepelte Pécskán a Búzavirág népi táncegyüttes negyedszázados fennállását. A Búzavirág az ünnepségen komoly produkcióval állt ki. Fridrik Rozália nyugalmazott tanárnő, a 2000-ben megalakult Pécskai Búzavirág Egyesület elnöke sorra adott szót Augustin Cionca pécskai polgármesternek, aki további támogatásáról biztosította az együttest, Bognár Levente aradi alpolgármesternek, aki RMDSZ-érdemoklevelet, a 15 éves RMDSZ bronzplakettjét adta át, továbbá Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelőnek, a megyei EMKE képviselőjének. Az előadásra érkezőket kiállítás várta a művelődési házban, mely képekkel, plakátokkal, oklevelekkel és újságcikkekkel illusztrálta az együttes 25 éves tevékenységét. Az alkalomra emlékfüzet is készült az együttesről. 25 év: 155 táncos, sok-sok szólóénekes, lelkes zenekar, mintegy másfélszáz előadás. /Kiss Károly: 25 éves a Búzavirág. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./2005. május 7.
Az RMDSZ Nemzeti Liberális Kör platformja másfél hónap alatt több erdélyi megyében létrehozta helyi képviseletét. Császár Miklós, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnöke azt nyilatkozta, hogy a platformnak Kovászna megyén kívül Hargita, Brassó, Maros és Arad megyében is van már képviselete, és a tervek szerint a következő időszakban minden erdélyi megyében létrejönnek a képviseletek. A Nemzeti Szabadelvű Kör a háromszéki RMDSZ keretében jött létre március közepén, Császár Miklós vezetésével. /Liberális magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./2005. május 13.
Május 12-én tartotta RMDSZ Arad megyei szervezete megyei választmányának alakuló ülését. A tisztújítás során Bognár Leventét megerősítették a választmány elnöki tisztségében, Tóth Csaba alelnöki, Almási Vince titkári megbízatást kapott. Bölöni György ügyvezető elnököt megerősítették tisztségében, Tóth Csaba ügyvezető alelnöki tisztséget nyert. /(balta): Megújult Megyei Választmány. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2005. május 16.
Újabb károkat okozott az elmúlt két napban az árvíz és földcsuszamlás: Arad megyében 718 gazdaságot érintett, a városban pedig több lakás pincéjéből ki kell szivattyúzni a vizet. Brassó megyében 12 helységet öntött el a víz, járhatatlanok egyes megyei és községi utak, Krassó-Szörényben 1120 gazdaság és 120 hektár földterület szenvedett kárt. Kovászna megyében 17 személyt kellett kilakoltatni. Temes megyébe 24 víz-szivattyú érkezett Németországból, hogy eltávolítsák a vizet az elöntött területekről. /További károkat okoz az árvíz és földcsuszamlás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2005. május 17.
Évente egyszer bizonyosan Borosjenőre terelődik a figyelem Arad megyében, ekkor rendezik meg a helység szülöttéről, Horváth Béla színészről elnevezett szavalóversenyt. Amikor először megtartották, tíz körül volt a fellépők száma, de ahogy teltek az évek, egyre többen kapcsolódtak be a szórványvidéken. Idén már száz körüli a versmondók száma. A dr. Vajda Sándor helybeli EMKE-elnök kezdeményezte versenynek nyolc esztendeje igen lelkes külföldi támogatói is vannak, köztük a magyarországi Tasnády Lajos. Saját költségükre több gyereket átvittek üdülni Balaton menti nyaralójukba, sőt: beszédhibás gyerekeket kezeltettek igen sikeresen. /(Péterszabó Ilona): Borosjenői versmondók vetélkedője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2005. május 19.
Évek óta nem tudtak megfelelő helyet találni a pankotai magyar óvodának. Böde Ágnes óvónő elmondta, a tizenhárom gyerekből álló magyar csoport (alig néhányan tudnak magyarul, vegyes házasságból származnak) egy bérházban működik. Most megígérték: őszre biztosítanak helyet a román óvoda épületében, ahol lenne egy nagyobb, évek óta lomtárnak használt helyiség. Ez a szoba azonban rozoga állapota miatt nem alkalmas a gyermekek befogadására. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő is megerősítette, találnak helyet, még akkor is, ha ezzel feladják függetlenségüket. Frayna Edit nyugdíjas tanítónő a pankotai iskola magyar nyelvű I–IV. tagozatán összesen hét diákra felügyel, Pankotán jelenleg csak hét elemistát tanítanak magyarul. Rajtuk kívül tizenheten (V–X. osztályosok) járnak a katolikus plébánián fakultatív magyar órára. A Pankotán élő mintegy 650 magyarból alig tudnak összeszedni 5-6 gyereket az I–IV. osztályba” – jelezte Frayna tanítónő. /Sólya Emília: A románok mellett kapnának helyet. Ígéret új otthonra a pankotai magyar óvodának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./2005. május 19.
Kiállítás nyílt az Arad Megyei Könyvtárban az 1839 és 1940 között Aradon megjelenő magyar nyelvű újságokból. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Aradon összesen több mint hatvan újság, lap, kiadvány létezett, tájékoztatott Hábel Géza nyugalmazott főkönyvtáros. /(nagyálmos): Kiállítás régi újságokból. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./2005. június 2.
Az Arad megyei gyógyszertárak több mint 60 százaléka már felélte az egész, 2005-ös esztendőre szóló, az ingyenes és térítéses gyógyszerek támogatására jóváhagyott pénzalapot. Az ország több területén hasonló a helyzet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azzal érvel, hogy egyetlen esztendő alatt megkétszereződött a betegeknek kiírt ingyenes és térítéses gyógyszerek értéke. Emiatt született egy sürgősségi kormányrendelet, amely a minimálisra szűkíti a gyermekeket, diákokat, egyetemistákat, terhes nőket, kismamákat, háborús veteránokat, forradalmárokat, fogyatékkal élő személyeket megillető 100 százalékban kompenzált gyógyszereket tartalmazó listát. /(Balázs): Ingyenesség helyett kompenzálás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./2005. június 8.
Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvényről elmondta, a személyi, illetve a kulturális autonómia fogalmát viszi be a köztudatba, amelyek a későbbiekben alapul fognak szolgálni a területi autonómiához. A törvény szerint minden kisebbség reprezentatív szervezete úgynevezett nemzeti autonóm tanácsot hoz létre, amelynek lehetnek területi és helyi szervezetei. A tervezetnek van egy olyan fejezete is, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kárpótlásával foglalkozik. /Balta János: Kisebbségi törvénytervezet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./2005. június 14.
A Temes Megyei Tanács szervezésében június 12-én nyolcadik alkalommal szervezték meg Temesváron a Bánáti Etnikumok Fesztiválját. Temes, Arad és Krassó- Szörény megyei, népviseletbe öltözött román, magyar, német, szerb, bolgár, cseh, szlovák, ukrán, roma és zsidó hagyományőrző együttesek mutatták be népeik szokásait, dalaikat és táncaikat. A bánsági magyar hagyományőrzőket a Médiabefutó két díjnyertese, a végvári Csűrdöngölő néptáncegyüttes és a Bartók Béla Líceum citeraegyüttese képviselte a fesztiválon. /(Pataki Zoltán): Bánáti Etnikumok VIII. Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2005. június 16.
Az Arad Megyei Múzeumban megnyílt a Szabóné Ferencz Irma-emlékkiállítás. Ferencz Irma az aradi kulturális-művészeti élet közismert és nagyra becsült jeles személyisége volt, országosan elismert szaktekintély, a múzeumnak több mint három és fél évtizeden át volt munkatársa. Az ötvenes évek elején, az egyetem elvégzése után helyezték ide. Ő hozta létre a múzeum porcelángyűjteményét. A gyűjteménybe kerültek a herendi porcelángyár remekei. /Balázs Katalin: In memoriam Ferencz Irma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./2005. június 18.
Arad megyében elkezdődik az ágyai erdőben lévő Szent László kápolna felújítása. Nagyszintyén túl, a műúttól a kápolnáig húzódó közel fél kilométeres, egykor köves utat megjavítják. A felújítási munkálatokra támogatást köszönettel elfogad a kisjenői katolikus plébánia. /Ma elkezdődik a felújítás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./2005. június 21.
Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./2005. június 22.
Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő parlamenti nyilatkozatában elítélte az ott elhangzott magyarellenes kijelentéseket. Elfogadhatatlanok azok a magyarellenes megnyilvánulások, hogy a magyar egyházi javak visszaszolgáltatásának feltételeként szabták meg, hogy a magyar kormány véglegesen oldja meg a Gozsdu-örökség problémáját. Egyes képviselők elfelejtik, hogy a javakat nem Magyarországnak adnák vissza, hanem olyan jogi személyeknek vagy egyházaknak, amelyek Románia területén működnek, és elfelejtik azt, hogy az egyházaknak, beleértve az ortodox egyházat is, nincs nemzetiségük. /Király András képviselő politikai nyilatkozta. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./2005. június 24.
Június 23-án Aradon a Tulipán könyvüzletben bemutatták a helyi Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című antológiáját, amely nemcsak az Aradon élő vagy élt, hanem az Arad megyei szerzők műveit is tartalmazza. A szép számú közönség jelezte: igény van az aradi irodalmi műhelyre. /K. K.: Igény az aradi irodalmi műhelyre! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./2005. június 27.
A szórvány érdekében megalakult a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszentkirályi Köre (5K). Máté András parlamenti képviselő, az egyik szervező hangsúlyozta, nem valami ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért fogtak össze. Az ülés kezdeményezője Máté András és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők voltak, akik Kolozs, Bihar, Szilágy és Arad megyei törvényhozókat, valamint önkormányzati vezetőket hívtak meg az ülésre. A Kalotaszentkirály-Zentelke település iskolájában jelen volt Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei, Király András, Arad megyei, Pete István, Bihar megyei, Seres Dénes és Fekete Szabó András Szilágy megyei képviselő, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ ottani megyei szervezetének az elnöke is. – Ultimátumot kell adni a csúcsvezetőségnek, hogy foglalkozzanak a Partiummal és a szórvánnyal – szögezte le Kiss Sándor. Kerekes Sándor és Pálfy Mózes Zoltán Kolozs megyei tanácsalelnökök meghívót kaptak az ülésre, de nem jelentek meg. László Attila a két magyar vezetőt marasztalta el az észak-nyugati régió megyei fejlesztési tervének az elhanyagolása miatt. Az ötletszegényes RMDSZ-es gyűlésekhez képest a résztvevők szokatlanul nyíltan beszéltek az RMDSZ hibáiról is. Kiss Sándor szerint a kormányzati munkában részt vevő RMDSZ-es miniszterek és államtitkárok már telefonhívásokra sem hajlandók válaszolni, mi több, törvényhozó kollégáikkal is csak fogadóórákon állnak szóba. Kónya-Hamar Sándor szerint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa sóhivatal, a részt vevők 80 százaléka azt sem tudja, miért van jelen. Máté András a képviselőházi frakciógyűlést bírálta, amely „csak arra jó”, hogy esetleg néhány kollégától a bizottságában lévő újdonságokról értesüljenek. Lakatos András az ügyvezető elnökség pazarlására hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: A szórványt képviselő csoportosulás alakult az RMDSZ-ben. Élesen bírálták az RMDSZ testületeinek működését és a szövetség vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Nem az RMDSZ ellen hozták létre ezt a csoportot, a szövetségen belül akarnak működni, és a szórványnak hangot adni, jelentette ki a Kezdeményező Kedvű Kalotaszentkirályi Képviselők Köre (5K) megalakulásáról Máté András képviselő. Ami jó Székelyföldnek, nem mindig felel meg a szórványnak is, mondta. A szórvány ugyanannyi szavazatot hozott, mint Székelyföld, ezért súlyában tekintve e két régiót egyenlőként kell kezelni. Amennyiben a kisebbségi törvény tervezete nem megy át olyan formában a törvényhozáson, ahogyan akarták, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. /Borbély Tamás: Máté: az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból, ha nem sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./2005. június 27.
Megvolt a nyolcadikat végzettek országos tesztvizsgája. Az Arad megyében magyarul végzetteket átlaga 63%-os. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok közül a legjobb eredményt a nagyiratosiak érték el 9-ből mindegyiknek sikerült, őket követik a csikysek 84,5%-os sikerrel (45-ből 38 átmenővel). A legrosszabb a kisperegieké, 5 jelentkezőjük közül egy sem ért el átmenő jegyet, továbbá az ágyaiaknál 5-ből 1, a kisiratosiaknál 9-ből 2 tanuló járt sikerrel. A többieknél 52,6 % (Pécska) és 78% (Zimándújfalu) között mozog az átmenők átlaga. A legtöbben román nyelv és irodalomból bizonyultak felkészületlennek. /(Kiss): Tesztvizsga 2005. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./2005. június 27.
Június 26-án Aradon a zsúfolásig megtelt evangélikus-lutheránus belvárosi templom, a Vörös templom felszentelésének 100. évfordulóján közel 30 egyházi méltóság jelenlétében megtartott ünnepélyes istentiszteleten Adorjáni Dezső Zoltán püspök hirdetett igét. Mózes Árpád ny. püspök Tóthpál Béla lelkipásztor közreműködésével leleplezte a százéves évfordulóra elkészített emléktáblát. Az igeverseket magyarul, románul, németül, hollandul, sőt szlovákul is felolvasták, énekekkel, versekkel közreműködött a gyülekezet ifjúsági csoportja, valamint a Kölcsey Színpad tagjai. Az egybegyűlteket köszöntötték Arad megye és város közigazgatásának vezetői, továbbá a testvéregyházak képviselői. /(balta): A templom él, a templomnak lelke van. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./2005. június 28.
Gyengébb eredményeket értek el a tavalyihoz képest a nyolcadikosok az idei képességvizsgán. Több erdélyi megyében tíz százalékkal is csökkent a sikeresen vizsgázó diákok száma, a legtöbben román nyelv és irodalomból kapták a leggyengébb jegyet. A háromszéki diákok idén érték el a leggyengébb eredményt: 62,1 százalékuk kapta meg az átmenőjegyet (a tavalyi 72 százalékhoz képest), a vizsgázó 2486 gyermek közül 942-en megbuktak. Maros megyében az 5876 beiratkozott diák közül 4019, tehát 70,16 százalék kapott átmenőjegyeket. Értesüléseink szerint Kolozs megyében a vizsgázó nyolcadikosok 76 százaléka vette sikeresen az akadályt. Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Szatmár, Szilágy és Temes megyében is rosszabbul szerepeltek a nyolcadikosok 2004-hez képest. A legnagyobb különbség Temes megyében mutatható ki, ahol 10 százalékkal csökkent a sikeresen vizsgázók száma. /Bíró Blanka, D. Balázs Ildikó, Valkai Krisztina: Gyenge eredmények a képességvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2005. június 30.
Somogyi Ferenc külügyminiszter június 29-én rövid látogatást tett Temesváron a Magyar Házban, ahol Temes és Arad megyei RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott. A miniszter a vidék szórványmagyarságának helyzetéről, oktatáspolitikájáról, civil szervezeteinek tevékenységéről kívánt tájékozódni. Király András és Halász Ferenc területi RMDSZ-elnökök elmondták, a két megye magyarsága nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd – elvándorlás, kiöregedés, asszimiláció, a magyar gyerekek román iskolába íratása, az anyanyelvismeret fogyatékosságai. Halász Ferenc a magyar közösségeket is sújtó bánsági árvizekről is tájékoztatta a külügyminisztert, és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a veszély elhárításában és a károk felszámolásában nyújtott hatékony segítségért. Somogyi Ferenc június 30-án Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel tárgyal Temesváron. /Pataky Lehel Zsolt: A szórványmagyarsággal ismerkedett a magyar külügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./2005. július 1.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke cáfolta azt, hogy a hét végén Nagyváradon találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. „Nem volt ilyen megállapodás. Amikor közölték, hogy az elnök úr szeretne szombaton meglátogatni, jeleztem, hogy akkor nem tudom fogadni, mert Arad megyében, Borosjenőn leszek” – mondta a püspök. Tőkés László kifejtette, távollétében munkatársai szívesen állnak Markó Béla rendelkezésére, hogy tájékoztassák a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéről, amelynek tulajdonjogáért vita folyik a református püspökség és az ortodox Szentháromság-parókia között. /Nem találkozik Markó és Tőkés Nagyváradon? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2005. július 4.
Július 1-jén gazdaságpolitikai, 2-án pedig turisztikai fórumot rendeztek a második alkalommal megtartott Érmellék Expón, Létavértesen. Az első napon a rendezvényen Markó Béla kormányfő-helyettes és Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök is részt vett. Medgyessy kijelentette: ez az évtized minőségi változást hoz Magyarország és Románia együttműködésében. Arra biztatta a jelenlévőket, használják ki az időt közös tervek készítésére, közös források felhasználására a saját hazában történő boldogulás érdekében, aminek jó kerete a Szülőföld-program. Markó rámutatott: az erdélyi magyarság megmaradása döntően függ a megélhetéstől. – Ma már nem elég az identitástudat, a megélhető jövő lehetőségeit kell megteremteni Romániában – hangsúlyozta. Az RMDSZ-elnök bírálta a Szülőföld-program valóra váltásában tapasztalható késlekedést. /Érmellék Expo másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Az eseményen jelen dr. Szanyi Tibor államtitkár és Gurmai Zita EP-képviselő is. /Gazdaságpolitikai fórum Létavértesen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Az RMDSZ a továbbiakban is cselekvő támogatást kíván nyújtani a történelmi magyar egyházaknak a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás megteremtése érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke július 2-án, Tempfli József római katolikus püspökkel folytatott nagyváradi megbeszélésén. Markó partiumi körútja keretében Lakatos Péter képviselővel és Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával kereste fel a püspököt, akivel a magyar egyházak helyzetéről folytatott eszmecserét. Markó Béla reményét fejezte ki, hogy fel tudják gyorsítani a nagyváradi püspöki palota visszaszolgáltatását. Markó Béla leszögezte, teljesen jogos az az igény is, hogy az egyház által működtetett szociális intézmények az állami intézményekhez hasonló támogatásban részesüljenek. /Aktív támogatás az egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Markó Béla kifejtette: „Teljesen természetesnek tartom, hogy az egyházak és az RMDSZ vezetői rendszeresebb kapcsolatot tartsanak egymással, így kötelességemnek érzem, hogy ahányszor Nagyváradon járok, Tempfli püspök úrral találkozzam.” „A püspök úr azt szeretné, teljesen jogosan, hogy az állami intézményekéhez hasonló támogatást kapjanak az egyház által működtetett szociális intézmények, öregotthonok, kórházak, árvaházak.” Markó Béla ebben is támogatásáról biztosította Tempfli József megyéspüspököt. Markó az Arad megyében tartózkodó Tőkés László püspök helyett delegált Antal János külügyi tanácsostól ugyancsak zárt ajtók mögött tájékozódott a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében, annak jogi vetületeiről. Markó Béla támogatásáról biztosította a nagyváradi felekezeti iskolát. Az iskolának szüksége van sportpályára. „Ezt a sportpályát most más célokra akarja használni az ortodox egyház, s ezt nem helyeselhetjük.” – mondta. /Lakatos Balla Tünde: Markó Béla a barokk palotáról és Lorántffy sportpályáról tárgyalt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./2005. július 4.
Az esőzések Románia déli megyéiben okozták a legnagyobb kárt. Arad, Krassó-Szörény, Arges, DamboviTa, Dolj, Giurgiu, Gorj, Olt, Teleorman, Konstanca és Valcea megyében mintegy kétezer gazdaságot, 250 házat, 42 kilométer megyei utat, 19 kilométer községi utat, valamint több hidat is tönkretett a kiadós esőzés. Olt megyében két áldozatot követelt az árvíz, egy ötvenéves nő megfulladt, míg egy kisgyereket eltűntnek nyilvánítottak. /Ismét árvíz pusztít Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2005. július 8.
Több külföldi és hazai határ menti település fog együttműködni a környezeti katasztrófák (árvizek, szennyeződés stb.) megelőzésében annak az INTERREG programnak a keretében, melyet a résztvevők vitattak meg Aradon, a városházán. Az idén tavasszal Debrecenben bemutatott AWARE (2005 2007) nevű projektben helyi szinten az Arad Megyei Tanács és az Arad Megyei Sürgősségi Helyzetek Felügyelősége vállalt partnerséget. A mostani aradi tanácskozáson a helyi illetékesek találkoztak a projekt hollandiai (Zeeland tartomány) vezetőivel. A kivitelezéshez több mint 1 millió euró szükséges, ennek mintegy felét az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), másik felét az uniós, illetve még nem uniós partnerek állják. A résztvevők Románián (Arad és Bihar megyén) kívül Belgiumból (Nyugat- és Kelet-Flandria), Nagy-Britanniából (Essex és Kent), Litvániából (Taurage), Magyarországról (Hajdú-Bihar) és Oroszországból (Sovetsk) származnak. /(Sólya): Határ menti települések vezetői találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./2005. július 11.
Arad megyében július 9-10-én a Borostyán Egyesület első ízben szervezte meg a Zimándújfalusi napokat. Zimándújfalu magyarsága egy emberként állt a nemes ügy mellé. Magyar ruhás fiatalok hívogattak a főutcán a rendezvényre, amelyen vetélkedők voltak. A kultúrotthonban délután a fiataloknak diszkót, a felnőtteknek este bált rendeztek. Vasárnap magyar népviseletbe öltözött fiatalok vonultak be a szentmisére, melyen az arad-ségai ifjúsági kórus énekelt. A kultúrotthonban az ünnepi előadást a helybeli tánccsoport nyitotta meg. Ménesi Melinda, a Borostyán Egyesület elnöknője elárulta: nagy izgalommal szervezték az ünnepséget, mert a községi tanácstól egy lej támogatást sem kaptak. /Balta János: Zimándújfalu nagy napja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./2005. július 18.
Bő egy évvel megválasztása után Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke elmondta: megyei alelnökként a kultúráért, a tanügyért, a sportért felel, de a hangsúly a kultúrán van. A kulturális intézmények ebben a költségvetésben sokkal több pénzt kaptak. Ez pozitívum. Negatívum, hogy borzasztóan kevés pénz jut vidékre. Búza Gábor azt szeretné, hogy minden faluban legyen egy civil szervezet. Elhangzottak olyan panaszok, hogy Búza Gábor nem elég harcias, amikor a költségvetés kiigazításakor magyar településeknek kellene pénzt kiharcolni. Búza cáfolta ezt, mondván, nehéz három magyar tanácsossal két kormányzó erővel szemben fellépni, vitatkozni. Az újságíró közbevetette, a Pécskai Napokon egyetlen magyar szó sem hangzott el. Valóban felháborító, hogy egy olyan helységben, ahol négyezer magyar él, ilyesmi megtörténhetett, felelte Búza Gábor. /Irházi János: “A perek, persze, hiányoznak…”. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./