udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1996. január 26.
Jan. 25-én Kolozsváron a városházán gyűlt össze az Antonescu szobor-bizottság. A zsűri vezetője, az egységpárti-vatrás Mircioiu orvosprofesszor mellett ott volt Gheorghe Funar a pártelnök polgármester, hiszen ő javasolta a háborús bűnösként kivégzett Antonescu szobrának elkészítését. Funar a városi tanács megkerülésével intézkedett. Funar nem örült a sajtó jelenlétének, kirohant a jelen lévő újságírók ellen, erre a sajtó képviselői kivonultak a teremből. Funar emberei nagy összegű pályadíjakat adtak több szoborterv készítőjének. /Németh Júlia: /Botrány a városházán Az újságírók kivonultak a gyűlésteremből... ..., de az Antonescu-szobrok maradtak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ A szoborpályázat kiírása a városi tanács jóváhagyása nélkül történt. A kormánypárti tanácsosok bejelentették, hogy támogatni fogják a szoborállítást. /Romániai Magyar Szó, jan.27-28./ 1996. január 27.
A bukaresti Adevarul jan. 27-i száma felújította kampányát az Európa Tanács 1201-es ajánlása, illetve a magyar "irredenta tervek" ellen. Dumitru Tinu főszerkesztő "Piroska és a farkas strasbourgi változatban" címmel támadta az ET legutóbbi közgyűlésén elfogadott Bindig-jelentést az 1201-es ajánlás értelmezéséről. A főszerkesztő szerint Frunda György szenátor a többségi nemzet asszimilációs törekvéseit szóvá tevő strasbourgi felszólalásával "az RMDSZ radikálisainak családjába lépett be". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1996. január 27.
Kolozsváron a városi tanács ülésén Eckstein-Kovács Péter figyelmeztette a polgármestert, hogy vannak még más egyházak is Kolozsváron. Õk miért nem részesülnek támogatásban? Az ellentábor replikázott: a román egyházakat kell támogatni, mert a többiek kaptak eleget máshonnan. Boros János javasolta: osszanak szét az egyházak között hárommilliárd lejt, ha majd lesz. Gheorghe Funar ez egyszer fölöttébb megértőnek és engedékenynek bizonyult, mondván, kapjon támogatást valamennyi egyház. /Németh Júlia: Hitvita a közelgőválasztások jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./1996. január 27.
A jan. 20-i egyetemi választáson az egyetem szenátusa újraválasztotta rektornak Andrei Margát, majd a Marga mind az öt, általa prorektornak javasolt személyt megválasztotta. Köztük van dr. Szilágyi Pál, a matematika és informatika kar professzora, az egyetem tanügyi problémáival foglalkozó rektor-helyettes. Szilágyi Pál elmondta, hogy új vezetőség legfontosabb célkitűzései között szerepel az európai normákhoz való felzárkózás. Ha ez sikerül, akkor az itt végző hallgatók oklevelét bárhol a világon elismerik majd. A másik főcél az egyetemi autonómia megvalósítása. Szilágyi kiáll a magyar nyelven történő felvételiért. A magyar oktatással kapcsolatban fontos feladat a magyar előadások lefedése. Jelenleg sok a szükségmegoldás. Megpróbálnak minél több tehetséges fiatalt összeszedni, akiket elküldemek külföldre is tanulni, doktorálni azért, hogy aztán majd az egyetemen tanítsanak. /Horváth Anikó: "A pártcsatározásokat ki akarjuk zárni" Beszélgetés dr. Szilágyi Pállal, a BBTE rektor-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./1996. január 27.
Adrian Nastase, a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a választási kampány előkészítése ügyében járt Marosvásárhelyen, ahol jan. 27-én tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy nem hisz a szeparatizmusban. Az RMDSZ nem fejtette ki, hogy kész-e az alkotmányt tiszteletben tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Adrian Nastase kifejtette: keményen állást foglaltak Katona Ádám eltévelyedett nyilatkozataival szemben. Az RMDSZ nem tisztázta, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e a kormányban való részvételt az autonómiával kapcsolatos álláspontjával, illetve hogy a kormányzásban való részvétele összeegyeztethető-e az RMDSZ és Magyarország kormánya közötti állandó kapcsolattal. Nastase kijelentette, hogy a romániai magyarok a román állam polgárai, ők nem Magyarország külföldön élő állampolgárai. /Nastase Marosvásárhelyen. Nem Magyarország külföldön élő állampolgárai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1996. január 29.
Több román lap is idézte - eltérő hangsúlyokkal - azt az interjút, amelyet Kovács László külügyminiszter adott az Új Magyarországnak. Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu írását közölte "Kovács László Romániát vádolja az alapszerződés késedelméért" címmel. A Cronica Romana kiemelése: "Kovács László úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság bizonyos követelései irreálisak". /Román lapok Kovács László nyilatkozatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1996. január 29.
Szívinfarktus következtében a napokban otthonában elhunyt Gheorghe Dinu nyugalmazott ezredes, az 1989. decemberi események egyik kulcsfontosságú tanúja és szereplője. A menekülő Ceausescu-házaspárt 1989. dec. 22-én letartóztatták és Dinu ezredes őrizte egy darabig őket. A bukaresti Adevarul Még egy név azok listáján, akiket Ceausescu magához szólított a másvilágra címmel azt írta, hogy 22 személy halt meg különböző módokon azok közül, akik ismerték az akkori események titkait. Rejtélyes halálesetekről van szó. /A tanú halála. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1996. január 30.
Nem sikerült Gheorghe Funarnak a Közterület Fenntartó Vállalat bekebelezésére irányuló törekvése Kolozsváron a decemberi tanácsülésen. A múlt heti ülésén Funar fenyegetőzései és megfélemlítési kísérletei ellenére a többség a törvénytelen döntés ellen szavazott. Egyelőre tehát megmaradt a Közterület Fenntartó Vállalat függetlensége. Közben Gheorghe Funar teljesen szabálytalanul felmentette tisztségéből a vállalat igazgatóját, Mircea Corches mérnököt. Funar közleményben értesítette Grigore Zanc prefektust a tanácsülésen történtekről, durván meghamisítva a valóságot. A Közterület Fenntartó Vállalat igazgatótanácsa tagjainak, Bogdan Cerghizannak és Boros Jánosnak, valamint a január 25-i ülést vezető Eckstein-Kovács Péternek tanácsosi minőségükből való felmentését igényelte, mert a törvényesség pártjára álltak. /(németh): Egyelőre marad a Közterület Fenntartó Vállalat, de Funar Boros János, Bogdan Cerghizan és Eckstein-Kovács Péter tanácsosi mandátumának felfüggesztésését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./1996. január 30.
Jan. 27-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, amely közreadta számvetését, mert elmúlt hetekben sokat foglalkozott a hazai magyar és román sajtó az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjával. Az EMK-ban tevékenykedők a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSZ legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSZ asszimiláns politikusai ellen. Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja, az EMK elődje 1991 őszére javasolta az agyagfalvi népgyűlést, azonban ahogy írják - "elbuktunk, mert az RMDSZ asszimiláns politikusai ellenünk fordultak". - Az EMK-számvetés felsorolta az igazságtalanul elítélt székely fiatalemberek kiszabadításáért, illetve felmentéséért, valamint a Székelyföld militarizálással történő elrománosítása ellen kezdeményezett akcióikat. Az EMK küzd az RMDSZ erkölcsi-politikai tisztaságáért, továbbá küzd a kommunista múlt maradványai, ezen belül a végzetes asszimiláns politikai megnyilvánulások ellen. /EMK-számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./1996. január 31.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen találkozott a helyi RMDSZ-vezetőkkel, a sajtó képviselői nem voltak jelen. Az államtitkár sofőrje a kocsiban ülve, a rádió keresőgombját csavargatva, az Urh-sávon meghallotta főnöke hangját. Így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSZ-székházban fedeztek fel lehallgatót. Az RMDSZ okt. 26-án Kolozsváron sajtótájékoztatón mutatta be a lehallgatót, ugyanakkor panaszt tett az ügyészségen. Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Ügynökség /SRI/ szóvivője rögtön cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. Az ügyészség és az SRI három hét múlva érkezett helyszíni szemlére, a lehallgatót lefoglalták, vizsgálat céljából. A vizsgálódás azóta is tart, Incze Tibor szenátor parlamenti interpellációjára sem érkezett válasz. Csutak István már nem kért ügyészségi vizsgálatot a lakásába beszerelt lehallgatókészülék ügyében, hanem nov. 7-én lakására hívta az újságírókat, bemutatva a készüléket. András Imre képviselő interpellációjára a távközlési miniszter dec. 13-i válaszában Csutak István mulasztását hangoztatta, amiért nem fordult a kivizsgáló szervekhez, majd hozzátette, az SRI nem használ ilyen típusú lehallgatót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./1996. január 31.
A kormány vezető pártja, az RTDP kemény hangú közleményben ítélte el a koalíciós partner, a Gheorghe Funar vezette RNEP magatartását, és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, amelyben az utóbbihoz tartozó miniszterek elvesztik tárcáikat. Az RTDP reagálását egyrészt Gheorghe Funar Iliescuhoz intézett levele, másrészt a kormányban részt vevő RNEP-miniszterek magatartása váltotta ki. A mostani RTDP-közlemény "nem óhajtja kommentálni" a Funar által Iliescu elnökhöz intézett kérést, hogy folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal kötendő szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról és ily módon maga is részt vegyen a szerződés megszövegezésében, de hangsúlyozza, hogy Funar kompetenciája az ügyben "csekély" - viszont "nyilvánvaló, hogy ily módon meg akarja szerezni az ellenőrzést még egy minisztérium fölött". A közlemény szerint "Valójában az RNEP a félelem stratégiáját alkalmazza, hogy megpróbáljon a nemzet megmentőjeként fellépni és ily módon szerezzen olyan legitimitást, amelyet másképp nem tud elérni. Azzal a kísérlettel, hogy feszültséget keltsen Erdélyben, és hogy az RMDSZ-szel kötött titkos szövetséggel vádolja az RTDP-t, az RNEP választási tőkére kíván szert tenni: ez Funar úr harcias kirohanásainak magyarázata." /Feszültség a kormánypártok között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31/1996. február 1.
Kolozsvári látogatásának végén Oliviu Gherman, a szenátus elnöke Liviu Maior tanügyminiszter és Grigore Zanc prefektus társaságában sajtóértekezletet tartott. Oliviu Gherman arra célzott, hogy Erdélyben és főleg Kolozsváron a kormánypárt és Román Nemzeti Egységpárt harca jellemzi majd a választásokat. Gherman kérte az újságírókat, ne csak Funarral foglalkozzanak, hiszen ezzel ráterelik a figyelmet. Kétes politikai személyiségek éppen így érvényesülnek. /Oliviu Gherman Kolozsváron Keresztapaságok és egyéb ínyencségek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1/1996. február 1.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök bejelentette, hogy Adrian Turicu távközlési miniszter felmentését kéri Ion Iliescu államfőtől. A miniszternek azért kellett távoznia, mert a miniszterelnök tájékoztatása nélkül nevezett ki új vezérigazgatót a RomTelecom élére. A kormánypárt, az RTDP illetékesei több olyan tárca működését bírálták, amelynek élén az RNEP által jelölt miniszterek állnak. Ezzel az RTDP jelezte, hogy ő határozza meg, mit tesznek a miniszterek, ellenkező esetben távozniok kell. Bukaresti megfigyelők nem tartják kizártnak a két párt együttműködésének felbomlását. /Veszélyben a kormánykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./1996. február 2.
Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./1996. február 3.
Ion Iliescu államfőt aggasztja, hogy a C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke a Romania Mare hetilapban sorozatosan közli különböző állami intézmények titkos dokumentumait, és ezzel veszélyezteti az állambiztonságot - jelentette ki febr. 1-jei sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, hangsúlyozva, hogy az államügyészségnek és az érintett intézményeknek meg kell tenniük a szükséges jogi lépéseket. C. V. Tudor titkos dokumentumok publikálásával próbálja lejáratni Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból bírálta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét és magát a konvenciót. Az előzmény: Constantinescu számon kérte az elnöktől, hogy C. V. Tudor az ellene, Magureanu és mások ellen elhangzott súlyos vádjai ügyében nem tett semmit. /Vádaskodások civilizált kampányban Az államfő szóvivőjének sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./1996. február 3.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, az amerikai kongresszus meghívására az Egyesült Államokban tesz látogatást és ennek keretében - egy csoportos találkozó során febr. 1-jén rövid beszélgetést folytatott Bill Clinton amerikai elnökkel. Emil Constantinescu a világ 140 országából érkezett 3500 politikai vezetővel együtt vett részt az elnöki párral a hagyományos békeimán. /Emil Constantinescu az amerikai békeimán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Bill Clinton amerikai elnök febr. 1-jén rövid eszmecserét folytatott Viorel Hrebenciuckal, a kormány főtitkárával, aki az amerikai kongresszus és az elnökség által rendezett hagyományos washingtoni imanapon vett részt. /Viorel Hrebenciuc az amerikai elnöknél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./1996. február 3.
Az 1992. márc. 14-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ platformja számvetést adott közre, beszámolva eddigi tevékenységéről. Kezdettől a különböző autonómiaformák megvalósítását tartották alapvető célkitűzésüknek, támogatták dr. Csapó József autonómia-tervezetét. A platform létrehozta 1995. ápr. 13-án az RMDSZ Székelyföldi Politikai Egyeztető Tanácsát. Kezdeményezték az SZKT rendkívüli összehívását, hogy megvitassák az autonómiatervezetet. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek döntő szerepe volt az igazságtalanul elítélt oroszhegyiek és zetelakiak kiszabadításában, két éve igyekeznek felhívni a figyelmet Székelyföld militarizálással történő elrománosítására. A platform felsorolta kezdeményezéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./1996. február 3.
Febr. 3-án a Magyarok Világszövetsége szervezésében Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével a határon túli magyarságnak a magyarországi médiákban való jelenlétéről, az új médiatörvényről, különös tekintettel a Duna Televízióra. A konferencián az RMDSZ képviseletében Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök is megjelent. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el, melynek értelmében a határon túli magyar közösségek hatékonyabb jelenlétet sürgetnek a Duna Televízió kuratóriumában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 711. sz./ A konferencia szünetében sajtótájékoztatót tartottak, ahol a tanácskozás résztvevői sajnálattal állapították meg, hogy a Magyar Televízióban, rádióban általában csak belpolitikai hírek "függelékeként", vagy akkor esik szó a határon túli magyarokról, amikor valami kuriózumot szolgáltatnak. /Ne csak belpolitikai hírek "függelékeként"! Határon túli magyar szervezetek a magyarországi médiáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5/1996. február 3.
Mircea Sfarlea, művelődési minisztériumi főtanácsos ellátogatott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, amikor a Hargita és Kovászna megyei múzeumokat járta végig. Nehezményezte a román emlékek hiányát, szóba hozta a sepsiszentgyörgyi múzeum nevét: állítólag az itt élő románság érzékenységét bántja. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója azt válaszolta, hogy a városban két román múzeum is van, a Román Szellemiség Múzeuma /amelynek berendezésében Sfarlea főtanácsos segített/ és a kolozsvári Történeti Múzeumnak is van itt részlege, amely az itteni románság történtét kutatja. Két munkatársa besszarábiai származású régész. A Székely Nemzeti Múzeumnak viszont az itt élő magyarság történetével kell foglalkoznia, mert ezt senki más el nem végzi helyette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./1996. február 5.
Olyan hír terjedt el, hogy a kolozsvári Zeneakadémián elintéződött a magyar tagozat, mert a miniszter megígérte személyes közbenjárását. Ezek után sokan izgatottan várták, hogy a miniszter megérkezik és intézkedik. Liviu Maior miniszter azóta megfordult Kolozsváron, de nem intézkedett. Emlékeztetőül az előzmények: december 13-án Magyari Lajos szenátor és dr. Angi István zeneakadémiai professzor tárgyalt Bukarestben Liviu Maior tanügyminiszterrel, és elvi megállapodásra jutottak arról, hogy legyen magyar dékán helyettese a Gheorghe Dima Zeneakadémiának. Azonban miután Angi hazatért, az akadémia rektora éppúgy mint korábban, elutasított minden javaslatot. Újra kellett beszélni a a miniszterrel. A múlt héten a tanügyminiszterrel tartott megbeszélésen Buchwald Péter szenátoron kívül részt vett Angi István és Terényi Ede. A miniszter aláírta a magyar prodékán posztjának létesítésére vonatkozó javaslatot és vállalta, hogy ennek érvényt szerez. /A tanügyminiszter Kolozsváron Nem rontott be ajtóstul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./1996. február 6.
A szenátus febr. 6-án elfogadta a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megszervezésének és működésének törvényét. A KHSZ-t Szabó Károly RMDSZ-szenátor kérése ellenére, miszerint a szervezet működését és hatáskörét a parlament határozza meg - a törvény szerint a KHSZ-t a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozza létre, tevékenységét a parlament ellenőrzi. A KHSZ személyzete nem lehet politikai alakulat tagja. /Külföldi hírszerzésünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6., 712. sz./1996. február 7.
Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1996. február 7.
Kolozsváron megkezdődött a bűnvádi eljárás Gheorge Funar polgármester ellen, akit az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció tanácstagjai csalással és okirathamisítással vádolnak. /Magyar Hírlap, febr. 7./1996. február 7.
Febr. 7-én Romániába érkezett John Shalikashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök. A vendéget az Otopeni repülőtéren meghívója, Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök köszöntötte. Shalikashvili tábornok hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken áttekintik a román és az amerikai hadsereg közötti kétoldalú kapcsolatokat, valamint a békepartnerség különböző vonatkozásait. /Shalikashvili tábornok Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Febr. 7-én érkezett Bukarestbe Hans van den Broek, az EU bizottságának felügyelője. /Magyar Hírlap, febr. 7./ 1996. február 8.
A szenátus megszavazta az új titokvédelmi törvényt, amely súlyos korlátozásokat tartalmaz. Az RMDSZ szenátorai a törvénytervezet ellen voksoltak. A szöveg ezután a képviselőház elé kerül vitára. A törvény "állampolgári kötelességgé" teszi az államtitok védelmét, amelynek révén "az ország iránti hűségét" tanúsítja az állampolgár. A "szolgálati titok" kategóriája az egyes intézmények dolgozóit kötelezi titoktartásra, illetve eltilthatja a sajtót bizonyos információktól. A törvény szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzi azokat, akik államtitkokhoz juthatnak hozzá. /A szenátus megszavazta. Titokvédelmi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ A román lapok szerint "az államtitok fölötti őrködésre kötelez 23 millió románt" /Adevarul/, illetve "törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot" /Ziua/. Az államtitok megóvásának ellenőrzése a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feladata, így a törvény az állampolgárokat a testületek való együttműködésre kényszeríti. A gazdasági egységekben külön osztályokat hoznak létre az államtitok védelmére, a hírszerző szolgálat által megerősített személy vezetésével. Az államtitok megsértése kettőtől hét évig terjedő börtönnel sújtható. /Magyar Hírlap, febr. 9./1996. február 8.
Románia lakossága 1990 és 1994 között becslések szerint 150 ezer fővel, ezen belül 1992 és 1994 között 100 ezer fővel csökkent, írta az Adevarul febr. 7-i számában Vasile Ghetau egyetemi tanár, aki nemzetiségekre lebontva elemzi az 1992. évi népszámlálástól 1994. év végéig megmutatkozott népességfogyatkozást. Az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint a 22,81 millió fős romániai lakosság megoszlása: románok 20 408 500 fő (89,5 százalék), magyarok 1 625 000 fő (7,1 százalék), romák 401 100 fő (1,8) százalék, németek 119 500 fő (0,5 százalék), ukránok 65 800 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 190 200 fő (0,8 százalék). 1995. január 1-jére ezek az adatok a következőképpen változtak: összlakosság 22 712 400 fő. A megoszlás: románok 20 370 000 fő (89,7 százalék) magyarok 1 586 000 fő (7 százalék), romák 408 100 fő (1,8 százalék), németek 96 300 fő (0,4 százalék), ukránok 66 400 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 185 600 fő (0,8 százalék). A román lakosság csökkenése 39,7 ezer fő volt, a magyaroké 39,1 ezer, a németeké 23,2 ezer, a romák száma 7 százalékkal nőtt, az ukránoké 0,6 százalékkal gyarapodott, míg a többi nemzetiségek összlétszáma 4,6 százalékkal csökkent. A román népesség csökkenésének oka a kivándorlás, a csaknem 40 ezer fős létszámapadásból 34 ezer ebből következik. A magyar lakosság fogyásának elsődleges oka a magasabb halandósági arány: a románoknál ez 11,6 fő volt 1000 főre számítva, a magyaroknál 14,7 fő 1000-ből. A romániai magyarság 39 ezer fős létszámcsökkenéséből 30 ezer adódik abból, hogy a halálozási arányszám meghaladja a születésit. /Csökken a lélekszám. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Gyarmath János is foglalkozott a fogyás tényével. A magyar kisebbség halálozási arányszáma /14,7 ezrelék/ magasabb az országos átlagnál /11,6 ezrelék/. Emellett az elvándorlási kedv sem csökkent. /Gyarmath János: Fák és családfák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./ 1996. február 8.
A kormány szócsöve, a bukaresti Vocea Romaniei febr. 9-i száma "Az álcivilizációk milleniuma" címen emlékezett a magyar honfoglalásra. Dr. Augustin Deac írása szerint "A mai magyarok ősei által elkövetett összehasonlíthatatlan kegyetlenségeket döbbenetes szavakkal írta le számos nyugati keresztény személyiség, az emberi faj legsötétebb vonásaival ábrázolva őket." "Íme, ez volt az igazi módja annak, ahogy a magyarok megkezdték az európai keresztény civilizáció védelmére irányuló tetteiket." A magyarok A magyarok betelepedése a Duna középső medencéjébe, "mint egy viperafészekbe", a századok során "a legsovénebb faji kizárólagosságra", gyűlöletre, vérre és egyes békés népek fölötti uralomra vezetett, valóságos "istenverést jelentett számukra, évszázadokon át csak nyugtalanságot, rémületet, bánatot és gyászt, sok gyászt okozott nekik". /A kormánylap a honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./1996. február 9.
Febr. 9-én, életének 90. évében Kolozsváron meghalt Rónai Antal, a Magyar Opera és a Román Opera egykori karmestere, a Zeneművészeti Főiskola egykori tanára. Temetése febr. 12-én lesz, a Házsongárdi temetőben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Rónai Antal a kolozsvári Magyar Operának 1949-től 1970-ig volt a karmestere, kitűnően zongorázott. A főiskolán karvezetést, hangszerismeretet, partitúraolvasást és operarepertoárt tanított. 1971 és 1989 között a kolozsvári Utunk rendszeresen közölte visszaemlékezéseit "Rónai Antal meséli" címmel. /László V. Ferenc: Rónai Antal (1906-1996).= Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Rónai Antal Szegeden született 1906-ban. A kolozsvári Konzervatórium tanára volt 1940-től 1973-ig.1996. február 10.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint Romániának még számos követelményt kell teljesíteni ahhoz, hogy szóba jöhessen NATO-tagsága. A szóvivő szerint az államelnökség nem fog válaszolni Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére. Chebeleu szerint Tőkés Lászlónak "nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít". /Szóba sem jöhet a NATO-tagság - Tőkés püspök pedig nem is érdekelt a megbékélésben. Chebeleu sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./1996. február 10.
Mircea Geoana, Románia Amerikai Egyesült Államokban akkreditált nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az elnök az új nagykövet fogadásán elmondott rövid beszédében kiemelte, mekkora támaszt talált Romániában az USA béketeremtő akcióiban. Az USA továbbra is segíteni fog Romániának az integrálódásában. Ennek érdekében viszont Romániának bizonyítania kell a demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reform terén. Clinton kifejtette, hogy a Magyarországgal és Ukrajnával aláírandó államközi szerződések nagymértékben elősegítenék Románia NATO-felvételét. /Szabad és tisztességes választásokat! szorgalmazza Bill Clinton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./