udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1996. február 10.
A marosvásárhelyi Tabu szórakoztató hetilap felmérése szerint a romániai magyarok népszerűségi listáján első helyen Markó Béla, a másodikon Frunda György, a harmadik helyen Tőkés László áll. 1995-ben a legellenszenvesebb romániai magyar Hajdu Győző és felesége, Ádám Erzsébet, volt színésznő, akit kineveztek a budapesti Román Kulturális Központ igazgatójának. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./1996. február 10.
A moldovai parlament febr. 10-én elvetette Mircea Snegur államfő kezdeményezését, hogy moldován helyett románnak nevezzék az ország hivatalos nyelvét. A törvénytervezet ellen 58 képviselő szavazott, s csak huszonöten támogatták. A parlamenti többséget alkotó baloldali Demokratikus Agrárpárt és a Szocialista Unió nevű mozgalom egyöntetűen ellenezte a névváltoztatást. Petru Lucinschi házelnök azzal érvelt, hogy a tervezet elfogadása engedmény lenne azoknak, akik a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelik. /Moldova hivatalos nyelve a moldován. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Adrian Nastase román képviselőházi elnök "mélységes csalódottságának" adott hangot amiatt, hogy leszavazták ezt a javaslatot, mivel ezzel elvetették a "nyilvánvaló tudományos igazságot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ 1996. február 12.
Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./1996. február 12.
Febr. 10-én közös felhívás elfogadásával befejeződött a Magyarország 2000, a magyar kormány által Budapestre meghívott ismert és sikeres nyugati magyarok konferenciája. A résztvevők felkérték a nagyvilágon bárhol élő honfitársaikat, hogy Magyarország és a magyar nemzet felemelkedéséért fáradozzanak. Záróbeszédében Horn Gyula miniszterelnök megköszönte a vendégeknek a biztatást, amelyet a kormány eddigi politikájának folytatásához kapott. Arra kérte a meghívottakat, hogy érdeklődésük a haza sorsa iránt legyen folyamatos. A miniszterelnök elutasította a Nyugat kirekesztő, az országot és annak vezetését posztkommunistának nevező olykori magatartását, s emlékeztetett arra, hogy a nyugati nagyhatalmak is felelősek amiatt, hogy az ország évtizedeken át a sztálini kommunizmus igájában vergődött. Horn Gyula szerint az ország demokratikus átalakulását a reformkommunisták indították el. A készülő ügynöki törvényre célozva, Horn Gyula kijelentette, hogy mindazoknak, akik állami tisztségviselést vállalnak, be kell mutatniuk múltjukat is. A határon túli magyarságra utalva kifejtette, hogy a sérelmi politikát sem lehet folytatni, mert az sehová sem vezet. Horn Gyula egyetértett azzal, hogy a konferenciát évente meg kell ismételni, hogy a kapcsolattartást a magyar kormány és a sikeres nyugati magyarok között intézményesíteni kell. Jogosnak tekintette a miniszterelnök azt a felvetést is, hogy az anyaországi, kisebbségi és a nyugati magyarságnak képviselőit minél előbb össze kell hívni Budapestre, hogy a most felvetett kérdéseket és gondolatokat szélesebb körben lehessen megvitatni. /T. Sz. Z.: A magyarság képviseletét senkinek sem szabad kisajátítania. Befejeződött a Magyarország 2000 konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ 1996. február 12.
Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i vezércikkében újra visszatért Kovács László külügyminiszter bírálatához Budapest számára irritáló a francia-román javaslat címmel. Az Adevarul érvelése ellenére a magyar külügyminiszter jan. 17-i nyilatkozatában nem "kevéssé kívánatosnak" /ahogy fordították/, hanem "kevéssé alkalmazhatónak" mondta a francia-német megbékélési modellt, helyesbített a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ 1996. február 13.
Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román államtitkár febr. 13-án Bukarestben tárgyalt az alapszerződésről és a román-magyar megbékélési dokumentumokról. Megbeszélésükön kitűzték az esedékes kétoldalú szakértői tárgyalások időpontját. Somogyi Ferenc Melescanu külügyminiszterrel, majd Iliescu elnökkel is tárgyalt. A román államelnök megerősítette, hogy törekednek a megoldásra. Iliescu közölte, hogy előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Somogyi Ferenc államtitkár közölte, hogy a német-francia megbékélési folyamat egyik kezdeményezésének mintájára a két ország fiataljai közötti kapcsolatot ösztönző alapítványt hoznak létre. Az államtitkár elmondta, hogy a két ország magyar, illetve román kisebbségének képviselői továbbra sem vesznek részt a tárgyalásokon, mert a román fél szerint erre nincs szükség. Ugyanakkor Somogyi Ferenc fontosnak nevezte a normális kommunikáció helyreállítását a román kormány és a magyar kisebbség képviselői között. Sorin Ducaru külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy román részről megvan a szándék, a politikai akarat és a politikai támogatás a szerződés megkötésére. /Eljutnak a konkrétumokig Somogyi Ferenc bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Magyar Nemzet, febr. 14./1996. február 13.
Marcel Voinea szobrász nyerte el a polgármester által kiírt pályázatot a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szoborra. A pályázatra 17 pályamű érkezett. Funar polgármester ebben az évben, június elsején szeretné felállítani a szobrot, amire sem a városi tanács, sem a minisztérium nem adta jóváhagyását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./1996. február 13.
A Szocialista Párt alelnöke januárban jelezte, hogy a közelgő választásokon a párt lehetségesnek tartja az együttműködést az RMDSZ szocialista és szociáldemokrata platformjaival. Az RMDSZ-ben létező Szociáldemokrata Platform a maga részéről fontosnak tartaná, hogy párbeszéd induljon az RMDSZ és a demokratikus baloldal pártjai között, beleértve a T. Mohora vezette Szocialista Pártot is. A platform önállóan csak híd szerepre vállalkozik. Azonban bármiféle párbeszéd csak akkor lehet gyümölcsöző, ha annak részvevői kiindulópontként elfogadnák az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatot, annak a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó részével együtt, szögezte le a Szociáldemokrata Platform. /Pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ 1996. február 14.
Febr. 14-16-a között Budapesten tartják a román-magyar szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások első fordulóját. Románia kifejezte érdekeltségét abban, hogy csatlakozzék a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodáshoz (CEFTA), az európai gazdasági struktúrákhoz. /Román-magyar szabadkereskedelmi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ 1996. február 14.
Febr. 13-án Richard Holbrooke az amerikai külügyi államtitkár-helyettes a kormány és a román politikai pártok képviselőivel, köztük Frunda György szenátorral reggelizett. Frunda György szenátor a munkareggelin elmondta: aggodalommal tölti el az RMDSZ-t, hogy az utóbbi öt évben nemhogy törvényi orvoslást ért volna el a magyar kisebbség jogainak elérésében, hanem jogai leszűkítése történt, bizonyíték rá a tanügyi törvény, vagy a szenátusban vitatott párttörvény. Az RMDSZ támogatja Romániának az euroatlanti szervezetekbe való integrálódását és az alapszerződés aláírását, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy Románia teljesítse vállalt kötelezettségeit. A találkozón Marcel Dinu államtitkár kifejtette: a fő gond az, hogy az RMDSZ és a magyar fél a kollektív jogokat, az autonómiát szorgalmazza. Frunda György leszögezte, hogy a kollektív jogok csupán egy jogi megfogalmazás, és az adott kollektív jogok hiányában nincs biztosítva a kisebbségi identitás megőrzése. Például az anyanyelv használata, amely lehet ugyan egyéni jog, de ha nincs meg párhuzamosan az ezt lehetővé tevő kötelezettségvállalás az állam részéről, akkor ez a jog nem ér semmit. Richard Holbrooke válaszában kiemelte, hogy a kisebbségi probléma megoldása a román többség érdeke is. /Sz. K.: Csak ígérgetnek... Frunda György szenátor nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ 1996. február 14.
Késéssel, február elején jelent meg a kolozsvári Művelődés 1995. novemberi és a decemberi száma. A 11-es számban többek között a Mocsáry Alapítványról, a Máltai Szeretetszolgálatról és a helynévkutatásról találhatók írások. A 12-es számot az EMKE 110. évfordulójának szentelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./1996. február 15.
Febr.12-én a képviselőház az idegenrendészeti törvény tervezetét vitatta meg. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja az idegenek számára politikai jellegű rendezvények szervezését, hogy az üzleti, illetve újságírói vízumot 6 hónapra szűkíti, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezniük a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak (természetes személynek is) be kell jelentenie 24 órán belül, ha idegent szállásol el, továbbá hogy túl széles az a kör, ami miatt a Belügyminisztérium megtilthatja az idegeneknek azt, hogy az ország bizonyos zónáiba utazzanak. Az RMDSZ képviselője a fentiek szellemében törlési és módosítási javaslatokat tett. Ezen a napon több RMDSZ-képviselő interpellált. Birtalan Ákos (Kovászna megye) a szociális segély gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban kérte a kormány álláspontját, különös tekintettel arra, hogy némely esetben a szociális segély munkaképes állampolgároknak, illetve rá nem szorulóknak jut. Elek Barna (Maros megye) a privatizáció során Maros megyében tapasztalható törvénytelenségeket tette szóvá, Mátis Jenő (Kolozs megye) a kötelező gépjármű-biztosítás körüli törvénytelenségek megszüntetését sürgette, Nagy Benedek (Hargita megye) az egészségügyi minisztertől az AIDS-es gyermekek nagy számával kapcsolatban kért magyarázatot. Febr. 13-án a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Borbély László és Márton Árpád képviselő szólalt fel. Borbély László a tömeges privatizáció visszásságait tette szóvá. A román-magyar megbékélés kapcsán kifogásolta, hogy a kormányzat semmiféle gesztust nem tett a magyar kisebbség felé, kitartóan hangoztatja viszont, hogy a nemzetiségi kérdés a nemzetközi szabványoknak megfelelően megoldott. Borbély László rámutatott arra, hogy egyes prefektusok rendeletére még onnan is eltávolították a kétnyelvű táblákat, ahol ezeket a helyhatósági szervek felállították. Márton Árpád a Kovászna megyei Ozsdola községhez tartozó Hilib faluban történtekre hívta fel a figyelmet. A településen ugyanis febr. 1-jén 19 tagú rendőr- és csendőrkülönítmény házról házra járva kutatott és rótt ki tetemes pénzbírságokat a portákon talált, a kaszálókról begyűjtött rőzséért is, a falu roma nemzetiségű lakosait pedig beidézte a rendőrörsre, ahol egyeseket - saját elbeszélésük szerint - bántalmazott. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek nem volt házkutatási engedélye. /Képviselőházi interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/1996. február 15.
Febr. 15-én Kolozsváron a városi tanács név szerinti szavazással döntött szoborügyben: nem lesz Antonescu-szobor a városban. A tanácsülés szünetében Marc Ballon amerikai újságírónak nyilatkozva Funar polgármester kijelentette: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hisz egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. Ez a helytelen tájékoztatásnak tulajdonítható, ugyanis Antonescu megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták karmai közül. A magyar hatóságok Észak-Erdélyből több mint 152 000 zsidót küldtek a németországi gázkamrákba. Ha kíváncsi az igazságra, közölje Cajal akadémikusnak, a Romániai Zsidó Közösség elnökének véleményét a marsall zsidók iránti magatartásáról. A Nemzeti Parasztpárt tanácsosai részéről egyenesen öngyilkosságnak számít a tény, hogy "alárendelve politikájukat az RMDSZ-nek" nem szavazták meg az Antonescu-szobor felállításáról szóló határozattervezetet. Funar erősködött, a febr. 29-i tanácsülésen újból napirendre tűzik a szobor kérdését. /Kiss Olivér, Németh Júlia: Kolozsváron nem lesz Antonescu-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./1996. február 15.
Febr. 15-én a szenátus nagy többséggel elfogadta a pártokról szóló törvény felsőházi változatát, amely nagy mértékben akadályozza a pártok bejegyzését. Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetője sajtóértekezletén kijelentette, hogy ezt a szöveget inkább "a pártok betiltására irányuló törvénynek" kellene nevezni. A szövege eltér a képviselőházi változattól, egyeztetésre lesz szükség a két ház között. A képviselőház 2500 alapító tagot írt elő 10 megyéből, az új változat 10 ezret 21-ből, s legalább 300-at egy-egy megyéből. Kozsokár Gábor, az RMDSZ szenátora rámutatott, hogy ezek az előírások sértik az alkotmányban a szabad társulásra vonatkozó jogot. Ugyancsak elfogadhatatlannak minősítette a szenátor azt a szenátusban beiktatott szöveget, miszerint minden pártnak "a nemzeti érdeket kell szolgálnia". Feltette ugyanis a kérdést, ki határozza meg a nemzeti érdeket? /"A pártok betiltására irányuló törvény" A szenátus megszavazta. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./1996. február 15.
A román-magyar megbékéléssel és alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon tudomásunk szerint a legkomolyabb nézeteltérés a kisebbségekre vonatkozik - mondotta febr. 15-i sajtóértekezleten Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ szerint a kormánynak el kellene ismernie a kisebbségi probléma létezését és a megoldásokat bele kellene foglalnia ezekbe a dokumentumokba. Ez a szándék jelenleg nem tapasztalható. Markó Béla véletlennek nevezte, hogy Iliescu elnök közvetlenül Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkár előtt fogadta őt a Cotroceni-palotában, amiként nem látott az RMDSZ elnöke közvetlen összefüggést aközött sem, hogy az államfő a héten fogadta Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettest, illetve Alan Kassofot (az RMDSZ és a kormány különböző képviselői között több alkalommal Romániában és külföldön létrejött találkozók szervezéséről ismert amerikai PER-alapítvány elnökét) is. Az RMDSZ kifejtette véleményét, de a tárgyalásokon való részvételre vonatkozó kérését nem teljesítették. /Politikai szándék kérdése a megbékélés. Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./1996. február 15.
Febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt a megemlékezés Márton Áron püspökre. Jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki febr. 13-án töltötte be ötvenedik évét. Márton Áron püspök "Rómához való hűségében, hitéhez való ragaszkodásában és a minden nép iránti szeretete mellett: magyarságában megingathatatlan volt" írta róla Fodor Sándor. Ebben követték őt utódai. Jakab Antal püspök ellenszegült a Kolozsváron lévő Szent Péter-i templom lebontásának a diktatúra utolsó, kemény éveiben, és nem volt hajlandó figyelembe venni a teológiai felvételeknél az állam által szabott keretet, és levélben figyelmeztette egyik főpap társát, hogy ne tegyen napi politikai (ezúttal a diktátornak hízelgő) nyilatkozatot. Ugyanezen az úton indult el Bálint Lajos püspök, majd érsek is. Korán megrendült egészségi állapota akadályozta meg abban, hogy folytassa munkáját, ezért nyugalomba vonult. Ezután a Szentszék dr. Jakubinyi György segédpüspököt, a tudós teológiai professzort nevezte ki a főegyházmegye élére. A több nyelven tudó fiatal érsek szintén távol tartja magát a napi politikától, azonban felemeli szavát hívei és nemzete sorskérdéseiben. /Fodor Sándor: Az ötvenéves érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/1996. február 16.
A külügyminisztériumi szóvivő közölte: febr. 19-én Bukarestbe érkezik Hans Henning Horstmann, a német külügyminisztérium európai kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója. Õ koordinálja a francia-német együttműködést, s bukaresti útjának az a célja, hogy tapasztalatcserét folytasson a külügyminisztériumnak a román-magyar megbékélés témájával foglalkozó szakértőivel. A vendég ecseteli a német-francia megbékélési tapasztalatokat. Február 21-én Hans Peter Furrer, az Európa Tanács titkárságának politikai igazgatója látogat Romániába, a külügyminisztérium meghívására. Febr. 26-án a Románia és Ukrajna közötti alapszerződésről lesz új szakértői szintű megbeszélés. A résztvevők előkészítik a két ország miniszterelnökeinek márciusi munkatalálkozóját. A külügyi szóvivő tiltakozott Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus legutóbbi, Romániát sértő nyilatkozata ellen. Az orosz politikus kijelentette: "Amennyiben Kelet-Európa országai a NATO-hoz való csatlakozásukkal harmadik világháborúba rántják Oroszországot, én és Le Pen nem fogjuk összemérni szablyáinkat, hanem csecseneket és négereket küldünk Romániába, hogy ők harcoljanak egymással". /Román-német tapasztalatcsere megbékélés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16/1996. február 17.
A tavaly decemberben Madridban Ion Iliescu és Horn Gyula közötti találkozón említett márciusi időpont "kissé derűlátónak tűnhet, de nem lehetetlen" - mondotta sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője. "A lényeges és a legfontosabb az, hogy a tárgyalási folyamat Somogyi Ferenc államtitkár látogatásával és az annak során kidolgozott tárgyalási menetrenddel felújult" - mutatott rá Chebeleu. Az 1201-es ajánlásnak a kisebbségek "kollektív jogaira" és önkormányzatára vonatkozó megfogalmazásait ismételten bírálta a román államelnökség. Markó Bélát, az RMDSZ elnökét fogadva az államfő ismételten kifejtette, hogy az alkotmány előírásával összeegyeztethetetlen az "etnikai alapú autonómia". /Ott folytatják, ahol abbamaradt: az 1201-es ajánlásnál Chebeleu szóvivő sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17/1996. február 17.
A Román Demokratikus Konvenció felhívása szerint a parlamenti választásokat még tavasszal, minél hamarabb a helyhatósági választások után és hónapokkal az őszi elnökválasztás előtt kellene lebonyolítani. Emil Constantinescu, a tömörülés elnöke tárgyalásokat kezd valamennyi párt képviselőivel erről a javaslatról. /A konvenció a parlamenti választások előrehozását indítványozta. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17/1996. február 17.
Gheorghe Funar polgármester, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke febr. 17-én kiadott újabb nyilatkozatában ismét támadta a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokat. A dokumentum aláírása csak feltételekkel képzelhető el a pártelnök szerint, akinek jelenlétét azonban nem igényelték a kormány vezető pártja, az RTDP és az RNEP között este lezajlott megbeszélésen. Funar többek között azt követelte, hogy Magyarország ,,ismerje be a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásait", "szüntesse be a Románia és a világ minden részén élő románok elleni külpolitikai akcióit" és "mondjon le a Románia belügyeibe való beavatkozásról, az RMDSZ tevékenységének koordinálásáról és pénzeléséről". A pártelnök Melescanu külügyminisztert is támadta. Funar javasolta, hogy a román-magyar dokumentumokat terjesszék népszavazás elé. /Az alapszerződés egységpártos feltételei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1996. február 19.
Marosvásárhelyen a kormány kisebbségi tanácsa egy holland alapítvány bevonásával négynapos tanácskozást tartott az erőszak megelőzéséről az etnikai kapcsolatokban. Bár az RMDSZ-t is meghívták, távol maradt a rendezvényről, amelyen főként a Maros megyei romák helyzetét és a két évvel ezelőtti hadrévi eseményeket elemezték. A múlt héten tartott kétnapos szemináriumot a PER Alapítvány marosvásárhelyi fiókja és a bukaresti Academia Catavencu Alapítvány szociológusok és újságírók bevonásával arról, hogy az etnikumközi kapcsolatokban csupán tanú-e, avagy cselekvő részvevő is a sajtó. /Marosvásárhelyi tanácskozások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1996. február 19.
Febr. 18-án dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolctagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A Bolzanóba és Trentóba látogató delegációban részt vesznek Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke (a küldöttség vezetője), Seres Dénes szenátor, Tokay György és Varga Attila képviselők, Csiha Tamás, a nagybányai szervezet elnöke, Puskás Bálint, a háromszéki szervezet elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség referense és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az ötnapos tanulmányút során az RMDSZ tisztségviselőinek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat, valamint az autonóm intézmények és állami szervek közötti kapcsolatot, jogharmonizációt. A program szerint az RMDSZ küldöttsége találkozik a Dél-Tirol Autonóm Régió Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának tisztségviselőivel, a bolzanói bíróság elnökével, az olasz kormány megbízottjával, a helyi önkormányzat és a helyi sajtó képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Dél-Tirolban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1996. február 19.
A magyar kormány által február 9-10-én Budapestre összehívott Magyarország 2000, a sikeres nyugati magyarok konferenciáján a kisebbségi magyarságot utódországokként egyetlen személyiség képviselte. A romániai magyarság részéről Verestóy Attila szenátort hívták meg a kétnapos tanácskozásra. A második napon szekcióülések voltak. Verestóy Attila elmondta: nagy megértéssel fogadták javaslatát, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Románia gondjai közel azonosak. Ezért indokolt volna annak a koncepciónak a kidolgozása, amely ezen régiók együttes gazdasági fellendítését szolgálná. Tehát erdélyi befektetéseket szorgalmazott, tette hozzá a lap munkatársa. Andrew Sarlos kanadai üzletember azt szeretné, ha Magyarország semleges maradna, Charles Gati amerikai politológus ennek a fordítottját szorgalmazza: Magyarország mielőbb legyen NATO-tag. Méray Tibor a hat éve bezárt párizsi Magyar Ház mielőbbi újranyitását szorgalmazta. Habsburg Ottó derűlátó Magyarország jövőjét illetően, azt kérte a magyar néptől, hogy szorítsa háttérbe a "hungaropesszimizmust". Soros György a magyar gazdaság helyzetének javulását a kormány programjának sikerességével hozta összefüggésbe. - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy ezt a konferenciát korábban kellett volna megtartani. A tanácskozás akkor lesz eredményes, ha ez a párbeszéd, ez az együttműködés intézményesül. Ezt tehát legalább évente egyszer meg kellene szervezni. Milyen területeken tudnák segíteni a résztvevők Magyarországot? Az első terület a korszerűsítés. Magyarországnak a piacgazdaságra való átállásában nagyon komoly külföldi tapasztalatokat tudnak elmondani. A második terület: a műszaki vívmányok, teljesítmények minél előbb elérhetők és adaptálhatók legyenek Magyarország számára is. A harmadik: a szokásjog. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gondja, hogy nem léteznek ezek a szokásjogra vonatkozó évszázados beidegződések. A negyedik dolog, hogy segítsék a Magyarország-kép alakítását a világban, lobbyzzanak Magyarországért. "Itt nemcsak az országképre gondolok, hanem a nemzetképre is." Az ötödik elem: segítsék a határon túli magyarság ügyét. "Próbálják meg egy nemzetpropaganda jegyében érzékeltetni, hogy itt nem államközi konfliktusokról van szó, hanem Szlovákián, Románián és Jugoszlávián belüli demokratikus és emberi jogi hiányosságokról, a kisebbségek jogainak nem megfelelő szavatolásáról." /Tibori Szabó Zoltán: Magyarország 2000. Nyugati magyarok kéznyújtása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1996. február 20.
Az államtitkokra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban nyilatkozta Niculae Cerveni, a Demokratikus Konvencióban részt vevő Liberális Párt elnöke: Minden kormánypárti törvény tartalmaz olyan részeket, amelyek alapján biztosan megállapítható, Románia rendőrállamiság felé halad. Ezt bizonyítja a rendőrök számának növekedése, az elnökségnek közvetlenül alárendelt rendőrség, több titkosszolgálati szervezet létezése. Iliescu bizonyára egy új mandátum megszervezésére törekszik. /Nemsokára rendőrállam lesz Románia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 20.
Krajovai látogatása során Ion Iliescu elnök bírálta a földtörvényt, mondván, hogy hibát követtek el, amikor a sík- és dombvidékeken erdőterületeket adtak vissza egykori tulajdonosoknak. Az elnök véleménye szerint a hegyvidéki erdőkre kellett volna szűkíteni a visszaadást. /Iliescu elnök törvényt bírál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 20.
A bukaresti Adevarul febr. 19-én beszámolt a Fidesz külpolitikai klubjának a román-magyar kapcsolatokról tartott febr. 16-i vitájáról, amelyen részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. "Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" cím alatt idézte a lap Németh Zsolt bírálatát a magyar kormány e téren folytatott külpolitikáját illetően. Tőkés László azt vetette Göncz Árpád elnök szemére, hogy nem adott érdemi választ elgondolására, miután a román államvezetés visszautasította a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos javaslatait, Horn Gyula miniszterelnök pedig "csak formális figyelmet fordít ránk". Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat magyarországi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően - javasolta Tőkés László a vitaesten, amikor megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László hangsúlyozta, nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy nagyon gyors fordulatra van szükség a magyar kabinet kisebbségi politikájában. Orbán Viktor a megbeszélés utáni sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Orbán úgy vélte: egyedül a magyar kabineten múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatban. /"Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 20.
A Statisztikai Hivatal hivatalos jelentése szerint az elmúlt évben 32,3 százalékos volt az infláció Romániában. Mindamellett ez az eredmény is jónak számít az 1994. évi mintegy 60 százalékos áremelkedéshez képest, nem is szólva az 1993-as katasztrofális 300 százalékról. A jelentés azonban erős kételyeket támasztott. Az Adevarul című bukaresti lap statisztikákkal igazolta, hogy ha az élelmiszerárak átlagban csak 25,6 százalékkal nőttek is 1994 decemberéhez képest, számos alapvető élelmiszer drágulása messze meghaladta ezt, például a tej 33,4, az édesáruk 42,5, a tojás 55,8, a burgonya 80 százalékkal került többe. A szolgáltatások ára átlagban 40,4 százalékkal nőtt, viszont például a városi közlekedés 60,6, az orvosi kezelés 61,6 százalékkal lett drágább. /Statisztika és valóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 20.
Nemrég dr. Ferenczi István régész-történész Új elméletek a magyarság kárpát-medencei honfoglalásának kérdéseivel kapcsolatban címmel tartott előadást Kolozsváron. A múlt századi millenniumi évforduló körül a honfoglalás történetét egyetlen változatban, az Anonymus-féle Gesta Hungarorum állításai alapján írták meg. De az első világháború utántól napjainkig a magyar történelemírásban ezzel a korszakkal kapcsolatban jelentős változás jelentkezett. Teret hódított az a gondolat, hogy Árpád népének bejövetele előtt egy másik honfoglalásra is sor került. Erre ma már régészeti, sőt nyelvészeti bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Számos neves szakember, köztük Ferenczi István, meggyőződése, hogy az első honfoglalásra a Kárpát-medencében valamikor 670-680. között került sor. "Szinte teljes bizonyossággal mondható, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy az onogur-bolgár vezetőkkel nagy tömegben ősmagyarok jöttek be, akiket nagyjából a Duna-Tisza közti terület közé telepítettek. Õk, és ezt akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, az ínek , vagyis a szolgák kategóriáját alkották. Mellesleg, innen származik az ínség szavunk" - vallja Ferenczi professzor. /Ördög I. Béla: A többszöri magyar honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 21.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Orbán Viktor a napokban /febr. 16-án/ egységes kisebbségi autonómia-koncepció egyeztetését javasolta a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek részvételével. Erről kérdezte az érdekelteket Udvardy Zoltán. A Magyar Koalíción belül tisztázzák először az autonómia kérdését, utána semmi akadályát nem látja a kérdés megvitatásának, nyilatkozta Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Nagy örömmel vesznek részt a Tőkés László és Orbán Viktor által javasolt egyeztetésben, ugyanakkor kérdéses, lehet-e az összes határon túli magyar közösség számára univerzális autonómiamodellt felállítani. Dalmay Árpád, a Bereg Vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke fontosnak tartaná, hogy a parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyancsak fontosnak az egyeztetést, ezt már ők is javasolták. Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szövetségének /VMSZ/ alelnöke kifejtette, hogy a VMSZ szerint a parlamenti vitanap használhat a határon túli magyarságnak A VMSZ alelnöke szintén az egységes nemzetstratégiát szorgalmazta. Mátis Jenő, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselője szerint is szükséges a hatpárti konszenzus az autonómia kérdésében. A parlamenti vitanap a magyar országgyűlés hatáskörébe tartozik. /Udvardy Zoltán: Az egységes nemzeti stratégia kívánalma. Autonómiaügy. = Új Magyarország, febr. 21./1996. február 21.
Megjelent a Romániai Magyar Bibliográfiák második füzete: Romániai magyar könyvkiadás 1950-1953 /Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1996/, Szigethy Rudolf és Újvári Mária munkája. Az első füzetet Tóth Kálmán és Gábor Dénes állította össze: Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949 /Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1992/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./