udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19021-19050 | 19051-19080 | 19081-19110 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. március 10.
A Pro Europa Liga (PEL) Faji diszkrimináció Arad, Kolozs, Hargita, Szeben és Temes megyében című tanulmánya szerint az Arad megyei prefektúra alkalmazottainak 98 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács köztisztviselőinek 90 százaléka román és 6 százaléka magyar, míg a települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó tisztviselők 90 százaléka román, és mindössze 5 százaléka magyar. Kolozs megyében a prefektúrán dolgozók 95 százaléka román, csupán 5 százaléka magyar. Ugyanez ezt az arányt mutatták ki a megyei tanácsban is, a kolozsvári polgármesteri hivatalban pedig mindössze 10 százalék a magyar alkalmazottak aránya. A Szeben megyei prefektúrán minden tisztviselő román, a megyei tanácsban a több mint 50 tisztviselő között egyetlen német van, a többi román, míg a nagyszebeni polgármesteri hivatalban a 148 alkalmazott közül négy személy tartozik valamelyik nemzeti kisebbséghez. Hargita megyében a prefektúra alkalmazottainak mintegy 60 százaléka román, 40 százaléka magyar. A megyei tanácsnál azonban a saját tisztviselői kar 95 százaléka magyar, 5 százalék román, míg az alárendelt intézményekben 75 százalék a magyar alkalmazott és 25 százalék a román tisztviselők aránya. Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét 2005 szeptemberében megbüntették, mivel a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabta olyan állások betöltésére – autószerelő-traktorvezető, szobafestő, lakatos – amelyek nem közönségszolgálattal kapcsolatosak. A Temes megyei prefektúra alkalmazottainak több mint 90 százaléka román, ugyanez a helyzet a megyei tanácsnál (ahol mintegy 3 százalék a magyar tisztségviselők aránya), valamint a temesvári polgármesteri hivatalban is. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya Arad megyében 10,67 százalék, Kolozs megyében 17,40 százalék, Szeben megyében 3,64 százalék, Temes megyében pedig 7,46 százalék. „A faji diszkriminációval vagy magatartással kapcsolatos panaszokat nem tekintették fontosnak, a vonatkozó törvényes előírásokat gyakorlatilag nem alkalmazzák. A rendőrség, az ügyészségek, a bírák és ügyvédek körében rendkívül kevés a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek aránya. A roma közösség ellen még mindig folyik a megfélemlítés – áll a tanulmányban, amelyet a PEL emberjogi irodája készített a Minority Rights elnevezésű projekt keretében, az Európa Tanács támogatásával és a Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozásával. /Kevés a kisebbségi a közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2006. március 10.
Tizenkét Korondi Jenő-szobrot állítottak ki a napokban Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének épületében, mivel a művész nagyon legyengült, nem tud már dolgozni, műtermét sem tudja fenntartani és nincs ahol tartsa szobrait. A Marosvásárhelyen 1935-ben született szobrászművészt a kortárs erdélyi magyar szobrászat meghatározó, megújító egyéniségeként tartja számom a szakma. 1965-1990 között a kolozsvári Ioan Andreescu művészeti akadémián kifejtett főiskolai tanári tevékenységével nemzedékeket indított el a modern szobrászművészet útján. /Debreczeni Hajnal: Szobor-”segély” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2006. március 10.
Kolozsváron bemutatták Hegyi Rékának a tavaly júniusban elhunyt László Gerő színművésszel készített életinterjú-kötetét /Polis Kiadó, Kolozsvár, Prospero könyvei sorozat/. Szőcs István író hozzájárult ahhoz, hogy az általa írt nekrológ bekerüljön az akkor már kiadás előtt álló kötetbe. Hegyi Réka sajnálja, hogy „munkatársa” nem érhette meg, hogy kezébe fogja a kötetet. Szőcs István író elmondta: László Gerő ahhoz a színésztípushoz tartozott, aki soha sem „tokosodott be” a szakmájába. A könyvbemutatón a közönség megtekinthetett egy részletet a Kolozsvári Televízió produkciójából, a Sebesi Karen Attila és Erdős Zsigmond által készített László Gerő-portréfilmből. /Köllő Katalin: Ismét gazdagabbak vagyunk egy életinterjú-kötettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2006. március 10.
Az erdélyi magyarság csak akkor őrizheti meg önmagát, ha átértékeli történelmét, társadalmi és gazdasági szerepét, nemzettudatát, és alulról építkezve, együttműködve felépíti a saját életét – ezek a gondolatok mainak tűnnek, de nem azok, már a húszas-harmincas években megfogalmazta őket az Erdélyi Fiatalság címmel megjelent folyóirat. Erről az útkereső időszakról számolt be legújabb, Jöjjön el a mi időnk című kötete bemutatóján dr. Cseke Péter kolozsvári egyetemi tanár Sepsiszentgyörgyön a zömmel főiskolás közönségének. Az est második részében a házigazda Domokos Géza által irányított beszélgetésre került sor. /(demeter): Nyolcvan éve kérjük ugyanazt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./ Kisebbségi létállapotba kerül az egész Kárpát-medencei magyarság a huszonöt országból álló Európai Unióban, és ebben az új helyzetben újra meg kell fogalmaznia önmagát – mondta Cseke Péter egyetemi tanár, a BBTE politikai tudományok és közigazgatási karának dékán-helyettese a Jöjjön el a mi jövőnk című könyvének bemutatóján. Párhuzamot vont az első világháború után kisebbségi helyzetbe került magyarság sorsával, amikor az Erdélyi Fiatalok (EF) című kolozsvári főiskolás kiadvány a nemzeti megmaradást látta a történelem újraértékelésében. A kiadvány kisebbségstratégái egyaránt szorgalmazták a székelyföldi autonómiát, a Duna-konföderációs államtársulást, valamint az alulról felfelé építkező civiltársadalmat. /Domokos Péter: Fogalomtár kell. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2006. március 11.
Nyílt levélben fordult a Norvég Tudományos Akadémia Basescu elnökhöz és Tariceanu miniszterelnökhöz a Bolyai Egyetem ügyében, melyben aggodalmukat fejezi ki a Romániában élő magyarok kisebbségi jogai és kutatási szabadsága iránt. A Norvég Tudományos Akadémia szerint fontolóra kellene venni a kolozsvári Bolyai Egyetem újralétesítését. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./2006. március 11.
Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) alakult március 10-én Kolozsváron. Az MRKIK 25 taggal indult, székhelye Kolozsváron lesz, Bukarestben pedig képviseleti irodát működtet. Az alakuló rendezvényen romániai és magyarországi kormányzati politikusok, kereskedelmi és iparkamarai, illetve önkormányzati vezetők, továbbá számos üzletember vett részt. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a magyar–román kamarát alapító 25 vállalat évi 2000 eurós tagdíjat fizet, ami elnökségi tagságot is biztosít, de közepes vállalatok évi 400, kisvállalatok pedig évi 200 eurós tagdíj mellett is beléphetnek az MRKIK-be. /T. Sz. Z.: Gazdasági összefogás az európai integrációért. Magyar–román kereskedelmi kamara alakult Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./2006. március 11.
Március 9-én Kolozsváron a „Virtuális Bolyai Egyetem” rendezvénysorozat keretében. Dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus a 2005-ös genfi Találmányi Szalon standjain bemutatott különböző hasznos, haszontalan és vicces találmányokat ismertette. Dr. Hantz Péter ismertette saját találmányát is, amely a kiállításon aranyérmet nyert. Olyan készülékről van szó, amely a tárgyak rugalmas paramétereit képes mérni. Ezt várhatóan az orvostudomány értékesíti majd, a jövő művégtagjainak készítésénél. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Hasznos, haszontalan, vicces. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./2006. március 11.
A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2006. március 11.
Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában megnyílt Gróf Mikó Imre az építő címmel Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója által rendezett kiállítás. Méltán nevezhető a 2006-os év Mikó Imre emlékévnek, hiszen Erdély Széchenyije 1805. szeptember 4-én született Zabolán és 1876. szeptember 16-án halt meg Kolozsváron. Egyed Ákos akadémikus ismertette nemrég megjelent Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című kötetét. /-f-: Gróf Mikó Imre élete képekben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./2006. március 11.
Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában megnyílt Gróf Mikó Imre az építő címmel Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója által rendezett kiállítás. Méltán nevezhető a 2006-os év Mikó Imre emlékévnek, hiszen Erdély Széchenyije 1805. szeptember 4-én született Zabolán és 1876. szeptember 16-án halt meg Kolozsváron. Egyed Ákos akadémikus ismertette nemrég megjelent Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című kötetét. /-f-: Gróf Mikó Imre élete képekben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./2006. március 11.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat tizedik évfolyamához és századik, számához érkezett, ezt a jubileumi számot március 9-én Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban mutatták be. Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi folyóirat főszerkesztője elmondta: bármennyire is fontos egy lap életében a legelső szám, a százas számjegy elérése mégis jelentősebb. /Kiss Bence: 100. számához ért a Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./ 2006. március 13.
Magyarország saját érdekeit is szem előtt tartva, továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a hátralévő időben Románia teljesítse az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit – mondta március 12-én, vasárnap Csíkszeredában Somogyi Ferenc külügyminiszter a főkonzulátus épületének felavatásán. Mintegy ezer ember gyűlt össze az ünnepélyes megnyitóra a csíkszeredai Pál Gábor-féle ház előtt, amely mostantól a főkonzulátus hivatali helyiségeinek ad otthont. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: Romániának szüksége van Magyarországra, arra, hogy minél szorosabb viszonyban legyen e szomszédjával az elkövetkező időszakban. Markó utalt arra, hogy tizenhat esztendőt kellett várni a csíkszeredai főkonzulátus létrehozására, de – mint fogalmazott – hosszú esztendőket kellett várni a romániai magyarságnak erdői, földjei visszaszerzésére, a kolozsvári főkonzulátus megnyitására, és még dolgozni kell annak érdekében, hogy Sepsiszentgyörgyön megnyíljon a bukaresti Magyar Kulturális Intézet fiókintézménye. /Főkonzulátus-avató Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
A március 15-i megemlékezések mögött félkatonai szervezkedés húzódik meg – olvasható a bukaresti Ziua március 9-i számában, továbbá: A négy-ötezer fős Legion Siculis különítményt Budapesten Révész Tibor, Sepsiszentgyörgyről áttelepült belügyi munkatárs szervezte meg és irányítja kiképzését, hogy a határokon túl is bármikor bevethető legyen. Terhelő bizonyítékként a lap közölte Révész Tibornak az 1997. évi országos cselgáncsbajnokságon szerzett diplomáját. A román nemzetállam megcsonkítására készülő magyar rohamosztagok „leleplezése” tizenhat éve szakadatlanul folyik. A Romania Mare 1990. november 9-én közölte: „Több romániai magyar nemzetiségű ifjú Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziós tevékenységet. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzésére.” Szervezett kampány indult, ezt bizonyította a folytatás. A Romanul című, néhai hetilap 1991. május 27-én közölte: „Magyarországon külföldi bevetések céljára szervezett kommandók állnak készenlétben. Tagjaik budapesti, bicskei, mohácsi, békéscsabai kiképzőtáborokban tanulják a közelharc technikáját. Főhadiszállásukat a budapesti Keleti téren rendezték be, legjobb harcosaikat 1989 decemberében innen küldték Temesvárra zavargáskeltés céljából.” Romanul, 1991. szeptember 16.: Radu Ceontea marosvásárhelyi szenátor politikai nyilatkozatából: Erdély magyarsága készül Hargita és Kovászna autonómiájának kikiáltására, ezért a magyarországi Keret helységben karateoktatás folyik. – Romanul, 1991. december 15.: „Magyarország újraélesztette nemzeti gárdáit. A Honvédelmi Minisztérium képviselője az avatóünnepségen kijelentette, rendkívüli eseményekre kell felkészülni. Talán katonai akcióra Románia ellen?” Romania Mare, 1995. november 3.: Corneliu Vadim Tudor szenátor, a lap főszerkesztője, a Nagy-Románia Párt elnöke írja: „Az RMDSZ rohamosztagai Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, de én keresztülhúzom bárki számítását, aki Románia megcsonkítására törekszik.” – Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke és Kolozsvár polgármestere) 1995. november 13-án nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párthoz, ebben említi: „Kértem Ion Iliescu elnököt, utasítsa a főügyészséget, hogy vizsgálja ki Magyarország kormányának és parlamentjének hargitai és kovásznai tevékenységét, úgyszintén Erdélyben kobozza el a magyar különítmények fegyvereit és robbanóanyagait.” Ziua, 1996. március 18.: Ioan Gavra képviselő, a PUNR alelnöke szerint március 15. elmúltával is fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres különítményei bevetésre kerüljenek Erdélyben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy a magyarságnak félkatonai szervezetei működnének az országban. – Evenimentul Zilei, 1997. október 14.: Hargita és Kovászna megyében a magyarok rohamosztagokat szerveztek. Kiképzőtáboraik működnek Zetelakán, Maroshévizen, Csíkmadarason, Sikaszóban, a Libán-tetőn. Zsögödfürdőn ötezer kutyát idomítanak bevetésre. C. V. Tudor sajtóértekezlete 2001. október 11-én, az 1956-os forradalom közelgő évfordulója alkalmából: az RMDSZ terrorista alakulatai az év végére nagyszabású akciókat terveznek. Romania Mare, 2006. március 3.: Fogjunk fegyvert, és vegyük célba: a magyar irredentizmus március 15-re páratlan provokációt készít elő! Államot az államban! /Barabás István: Puskaporos fantáziák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2006. március 13.
Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2006. március 13.
Március 11-én Nagyszebenben a Bartók Béla Országos Ifjúsági Kórustalálkozót a magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítás megnyitója követte, végül pedig felavatták a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodát. A HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület társszervezésében emlékeztek meg a 125 éve született Bartók Béláról. A kórustalálkozón fellépett a nagyszebeni Olajág Ifjúsági Énekkar, a farkaslakai Tamási Áron és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola egyesített énekkara, a bukaresti Ady Endre Középiskola Lyceum Konsort régizene együttese, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyes kara és a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági vegyes kar. Bartók Bélára emlékezett Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A magyar Nobel-díjasokat, valamint Bartók Béla életútját bemutató kiállításról Beke Mihály a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás Cseh Áron magyar főkonzulnak és a kolozsvári főkonzulátusnak köszönhető. A Magyar Kulturális Iroda felavatásakor Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke kifejtette, az iroda felvállalja a helyi és megyei rendezvények szervezését. Terényi János Magyarország bukaresti nagykövete szerint a nagyszebeni magyar közösség egyszerre van nehéz és könnyű helyzetben. Nehéz a helyzetük, mert kis létszámú a magyar közösség, de könnyű, mert Nagyszeben Románia egyik leggyorsabban fejlődő városa, és ezzel együtt fejlődhet a magyar közösség is. /Dézsi Ildikó: Magyar Kulturális Irodát avattak Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
Március 12-én Kolozsváron az RMDSZ Hídelvi Kerülete és a Hídelvi Református Egyházközség ökumenikus istentisztelet keretében emlékezett meg március 15-ről. Az ünnepi műsoron felszólalt Dr. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, majd Vincze Zoltán történész az 1848-as kolozsvári eseményekre emlékezett. /Március 15-re emlékeztek Hidelvén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
Nyolcadik alkalommal szervezték meg a Kolozs megyei magyar néptáncegyüttesek találkozóját. A kétnapos rendezvénysorozat március 11-én gálaműsorral zárult a Magyar Operában. Felléptek: az inaktelki, kalotaszentkirályi, magyarlónai, magyarpalatkai, mérai és széki hagyományőrző gyermek- és ifjúsági néptánccsoportok, a szamosújvári Kaláka, illetve a kolozsvári Bogáncs, Ördögtérgye, Szarkaláb és Zurboló együttesek. A gálaműsor utána Tranzit Házban táncházzal folytatódott az együttlét/(köllő): Magyar néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
Március 11-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galéria zsúfolásig telt termében megnyílt a Kolozsvártól Kassáig Bocskai István nyomában címmel a fejedelem emlékét őrző kiállítás. A magyarországi szervezők is jelen voltak az emlékkiállítás megnyitóján. Ferenczy Miklós református lelkész köszöntötte házigazdai minőségben, a megjelenteket, majd vázolta Bocskai életpályáját. A fotóanyag vándorkiállításként Nagyváradról érkezett Kolozsvárra. Záróakkordként a Ványolós házaspár korabeli öltözékben reneszánsz szerelmes dalokat adtak elő. /-f-: Bocskai István emléke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
Március 11-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galéria zsúfolásig telt termében megnyílt a Kolozsvártól Kassáig Bocskai István nyomában címmel a fejedelem emlékét őrző kiállítás. A magyarországi szervezők is jelen voltak az emlékkiállítás megnyitóján. Ferenczy Miklós református lelkész köszöntötte házigazdai minőségben, a megjelenteket, majd vázolta Bocskai életpályáját. A fotóanyag vándorkiállításként Nagyváradról érkezett Kolozsvárra. Záróakkordként a Ványolós házaspár korabeli öltözékben reneszánsz szerelmes dalokat adtak elő. /-f-: Bocskai István emléke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
Március 10-án Kolozsváron tartott előadást Gulya János, a Göttingeni Egyetem professzora a magyarság eredetéről. Tagadhatatlan, hogy a magyarság 3000 éve önállóan létezik, és a történelmi viszontagságok ellenére fennmaradt, emelte ki a professzor. /Ö. I. B.: Magyarságkutató ismeretterjesztés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
Radetzky András, a székesfehérvári Fehérvár Rádió tulajdonosa és ügyvezetője március 10-én mutatta be A helyi rádió című könyvét Kolozsváron. A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Kommunikációs Intézetének megbízott oktatója. A Gaudeamus Könyvesboltban most induló nyílt sajtófórum sorozatról hiányoztak a rádiósok, a média szakos diákok. A Krónika főszerkesztője, Csinta Samu beindította beszélgetésen a szerző a saját városában működő kereskedelmi rádió műhelytitkaiba engedett betekinteni. Orbán Katalin, a Kolozsvári Rádió magyar osztályvezetője a közszolgálatiság értékközvetítő szerepéről beszélt. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az erdélyi magyar média helyzetéről rögtönzött képet. /B. Á.: Induló nyílt sajtófórum. Magyar kereskedelmi rádió Kolozsváron is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 14.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezésében tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a VII. Agrofórumot, amely egyúttal az Agráreurópa Faluról-falura nyitókonferenciát is jelentette. A rendezvényt dr. Csávossy György nyitotta meg. A fórumon 220 meghívott vett részt 12 erdélyi megyéből, legtöbben Hargita és Arad megyéből érkeztek. Jelen voltak és előadást tartottak magyarországi vendégek is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta, a fórum célja bemutatni, mihez alkalmazkodjon az erdélyi vidék és agrárium, ismertetni a felkészületlen rendszer csatlakozásának kockázatait, továbbá egy záródokumentumot elfogadni. Dr. Vincze Mária, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora a vidékfejlesztésről értekezett, Sebestyén Csaba pedig arról a támogatási rendszerről beszélt, amelyhez a gazdák juthatnak a csatlakozás után. A záródokumentumban megfogalmazták, a szakemberek, gazdák, intézményvezetők aggodalmukat fejezték ki a mezőgazdaság és az erdélyi vidék felkészültségi állapotával szemben. Javasolták, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktárcán belül alakítsák meg a mezőgazdasági szakmai szervezetek konzultatív tanácsát és vezessék be az agráregyeztető fórumot, vonják be az RMGE-t a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2007–2013 bizottságába. /Barazsuly Emil: Kolozsváron a VII. Agrofórum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2006. március 14.
Már napokkal az 1848-as szabadságharc és forradalom évfordulója előtt elkezdődtek a megemlékező ünnepségek. Désen március 12-én, vasárnap a katolikus és református hívek közösen ünnepeltek a fél évezredes református templomban, majd március 15-én a Kakashegyen koszorúznak. Györgyfalván szavalóversenyt szerveztek a jeles évforduló tiszteletére, a kolozsvári földészek a kismezői temetőben áldoztak a hősök emlékének, Gyaluban vidámsággal emlékeztek szabadságharcos elődeinkre. Szamosújváron megkoszorúzták az örmény-katolikus temetőben nyugvó forradalmárok sírját. Tordán a magyarság az ótordai református templomban ünnepel, majd elhelyezi koszorúit a helyi Petőfi Háznál. /Március 15-ére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2006. március 14.
A március 8–12. között Torinoban megrendezett X. Európai Színházi Díj-átadási ünnepség keretében Tompa Gábort, a kolozsvári társulat igazgatóját az Európai Színházi Unió (ESZU) egyéni tagjává választotta. Tompa Gábor rendező tagsága az első lépést jelenti a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak az ESZU-ba való belépését illetően. A 19 tagszínházat számláló unió eddigi egyéni tagjai között van Antal Csaba díszlettervező is. A torinói ünnepség keretében átadták az Európai Színházi Díjat, amelyet idén a magyar származású, Franciaországban alkotó koreográfus Nagy József kapta. /Tompa Gábor az Európai Színházi Unió egyéni tagja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2006. március 14.
Berek Kati, a nemzet színésznője megjelent Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Élő Színháztörténet című háromnapos rendezvényén. Szerinte a magyar színjátszás körülbelül húsz éve „megállt”. „Mindig egy borzalmasan jó előadást várok, de nem mindig azt kapom. A kolozsvári színház a Woyzeck darabbal elhozta nekem azt a csodát, amit a színháztól várok” – mondta Berek Kati. /Antal Joós Erika: Kolozsváron mesélt Berek Kati. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2006. március 14.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorainak tudományos kutatómunkája eredményeképpen megjelent köteteket mutattak be március 10-én a BBTE Római katolikus teológia kara és Bölcsészkara szervezésében Kolozsváron, az Universitas könyvesboltban. Dr. Marton József professzor A keresztény középkor és Fogarasy Mihály erdélyi püspök élete és munkássága című köteteit, dr. Holló László egyetemi adjunktus Európai Unió – értékközösség és dr. Stefan Oltean Introducere in semantica referentiala című köteteit dr. Csucsuja István professzor, dr. Korinna Zamfir egyetemi adjunktus illetve dr. Andrei Marga professzor méltatta. Fogarasy Mihály a dualizmus nehéz éveiben volt püspök. Vagyonát a szegények felkarolására, iskolák támogatására fordította. Marton József A keresztény középkorban egyháztörténeti szempontból vizsgálta a kort. Új utakra terelve a katolikus egyháztörténet szemléletét, ismertette a vallásosság népéletben, szokásokban jelentkező lecsapódását is. Holló László könyve Rómában jelent meg az Erkölcsteológiai füzetek sorozat hatodik számaként. /-f-: Szakkiadványok az Universitasban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2006. március 15.
A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel március 14-én Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: Arany János mellszobrát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Megjelent Cseh Áron kolozsvári főkonzul és Markó Béla RMDSZ elnök is. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről szólt. Arany János a mi lelkünkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője – mondotta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Andrei Todea, Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából. /F. I.: Emlékezés a közös megmaradás jegyében. Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2006. március 15.
Lőrincz Lehel szobrászművész már hatodik térszobránál tart. Báthory István szobra Szilágysomlyón áll, Apafi Mihályé Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium udvarán, Petőfi Sándoré Szilágykrasznán, Ady Endréé Szilágylompérton. Szilágybagosra turulmadaras hősi emlékműve került. Ezekhez járult március 14-én felavatott Arany János-mellszobor Szilágynagyfaluban. A művész jelentős dokumentációt gyűjtött össze Lőrincz Lehel következő munkája Nagyenyedre készül, Pápai Páriz Ferenc szobrát szeptemberben avatják. Ezt a szobrot Lőrincz Lehel, mint volt Bethlen Gábor Kollégium volt diákja, anyagi ellenszolgáltatás nélkül készíti el. Lőrincz Lehel indíttatását meghatározta, hogy édesapja református lelkész volt. Emiatt a kolozsvári képzőművészeti középiskolában és az egyetemen is osztályellenségnek kiáltották ki. /Csomafáy Ferenc: Szakrális helyek teremtője. Az Arany János-szobor alkotójának műhelyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2006. március 16.
Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – zengte március 15-én a Székelyudvarhelyre összehívott Székely Nagygyűlésen résztvevő közel húszezres gyülekezet azt követően, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felolvasta kiáltványát. A jelenlévők közfelkiáltással erősítették meg a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez intézett dokumentumot. Traian Basescu államfő nem jelent meg az ünnepségen. Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren már a délelőtti órákban népes gyülekezet gyűlt össze, Székelyföld minden részéről érkeztek az emberek, de jöttek gyimesiek és kolozsváriak is. A kezdési időpontig a baróti Transylmania etno-rock együttes szórakoztatta a közönséget, miközben a felvonulók zászlókat, magyar és angol nyelvű transzparenseket lobogtatattak, ilyen feliratokkal, mint „Őshonos népként jogunk az önrendelkezés”, „Szép szabad Erdélyországot”, „Területi autonómiát a székelyeknek”, „Justice for Transylvania”. A rendőrök többször is megállították a Székelyudvarhely felé tartó autóbuszokat, de a névsor ellenőrzésén túl nem akadékoskodtak. Az ünnepség a huszárok látványos lovas felvonulásával kezdődött, majd elsőként Szász Jenő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, illetve amit a román nép ünnepélyesen megígért 1918. december 1-jén, jelentette ki, majd hozzáfűzte: „Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának is, ezért olyan autonómiát akarunk az erdélyi magyarságnak, mint például Dél-Tirolban és Katalóniában.” Hangsúlyozta: Székelyföld területi autonómiájának demokratikus igényéről akarnak hitet tenni békés módon a közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke magyarul és románul köszöntötte a jelenlévőket. Szégyenletesnek tartja az RMDSZ legfelső vezetésének vádját, hogy az SZNT-t és Székelyudvarhely önkormányzata önös politikai célokra használja fel március 15-ét. Ezért a székely nagygyűlés követeli: az RMDSZ vezetői kérjenek bocsánatot e durva sértegetésért, továbbá javasolják: az RMDSZ vizsgálja felül elhibázott álláspontját, és a nemzeti közösség érdekében vállaljon párbeszédet a kistársadalom többi közszereplőivel, támogassa az SZNT és EMNT autonómiára irányuló törvénykezdeményezéseit, és közös összefogással harcolják ki az önrendelkezési jogot. A püspök kifejtette, álláspontja egybeesik Traian Basescu államfőével, aki Koszovónak autonómiát kívánna adni, hasonlóképpen biztosítsanak autonómiát Székelyföldnek is. Fontosnak tartja, hogy alakuljon ki magyar–magyar párbeszéd. Szerinte példát kellene venni Traian Basescutól, aki Szász Jenővel szóba állt, míg az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet. Ugyanilyen lényeges a magyar–román párbeszéd is, de nem RMDSZ–román párbeszéd. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a magyarság közképviseletét, ebbe a román–magyar politikába be kell vonni a magyar polgári és egyházi élet képviselőit is”, fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak is támogatnia kellene küzdelmüket, szakítani kellene a kádári nemtörödőmséggel és a grósz károlyi politikai diskurzussal. Magyarországról Raffay Ernő történész szólalt fel, aki az autonómia különböző formáinak történetét tekintette át, hangsúlyozva, hogy most éles fordulópont elé érkezett az erdélyi magyarság. Ezután Csapó I. József felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák, hogy a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követelik: Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek, tartsák tiszteletben az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket, Románia parlamentje és kormánya tartsa tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes s tényleges egyenlőséget. Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia statútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az Európai Unió tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását, az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett. Az ünnepség áldással, a himnusz, székely himnusz eléneklésével fejeződött be. /Több mint húszezer ember tett hitet az autonómia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./